Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

2 ßSZAKMAGYARORSZÄG Péntek. 1981. január I _ __________1________________________J • M a kezdődik! A televízió politikai tanfolyama T V'körök a mezőkövesdi járásban Mint arról korábban már hírt adtunk, a Magyar Televí­zió az idén is megrendezi im­már hagyományos téli politi­kai tanfolyamát. A politikai és mezőgazdasági szak-propa­ganda e korszerű, jól bevált módszere tavaly nagy érdeklő­désnek és népszerűségnek ör­vendett megyénkben — külö­nösen falun. Számos község­ben, tsz-ben úgynevezett tv- köröket szerveztek a pártszer­vezetek. Ezekbe!} szakmailag és politikailag egyaránt fel­készült vezetők irányításával megvitatták a képernyőn lá- tottakat-hallottakat és azt is, hogy azokat helyileg miként lehetne hasznosítani. A tele­vízió ily módon hasznos segít­séget nyújtott a termelőszö­vetkezetek további megszi­lárdításához, gazdálkodásuk fejlődéséhez. A mezőkövesdi járásban — a tavalyi tapasztalatok alap­ján — az idén is nagy gon­dot fordítottak a ’tv-körök megszervezésére és előkészí­tésére. A járási pártbizottság .tájékoztatása szerint a járás területén 15 televíziós kört, azaz téli politikai tanfolyamot szerveztek, amelyeknek mint­egy 350 rendszeres látogatójuk lesz. Mezőkeresztesen két-, Tardon és Szomolyán egy-egy tanfolyamot a nőtanács szer­vezett, többnyire a tsz-ben dolgozó nők számára. A tv-körök vezetékét jó fel­készültségű agrár-szakembe­rek, pedagógusok, tanácstag- és tsz-elnökök, több helyütt személyesen a párttitkárok vállalták. Mezőkeresztesen például Lakatos József is­kolaigazgató, a járási párt-vb tagja, Rudó Józsefné pedagó­gus és Kiss Bertalan tsz­elnök; Tiszavalkon és Cserép- váralján a községi tanács vb- elnökei, Sándor Antal, illető­leg Körömi József; a Mező­kövesdi Búzakalász Tsz-ben Garai Gyula párttitkár, a Kossuth Tsz-ben Galambos Lajos párttitkár vezeti majd a ma kezdődő tv-körök vi­táit. A tv-körök vezetői január 4-én, szerdán, a járási párt- bizottság székházában mód­szertani megbeszélést tartot­tak. Megállapodtak abban, | hogy a tv-műsorok közös í megtekintése, meghallgatása után, a látottakat—hallot­takat egybevetik majd a helyi körülményekkel és fő­leg azt vitatják meg, hogy azokat helyileg miként lehet hasznosítani. Valószínű, hogy a ma este 19 órakor — és ezt követően 10 héten át minden pén­teken hasonló időpontban — kezdődő tv-tanfolyam a ta­valyinál is szélesebb körű ér­deklődésre tarthat számot, mivel az adások a IX. párt- kongresszus határozatainak fényében foglalkoznak majd a nemzetközi élet belpolitikai és gazdasági életünk egész köz­véleményt foglalkoztató prob­lémáival. (csé) Röplapok Hanoi le'elt Január 3-án és 4-én az ame­rikai légierő több millió röp- iratot szórt le Hanoira és a VDK jelentősebb városaira. A röpiratok kihívó hangon fi­gyelmeztetnek, hogy amennyi­ben a VDK erői folytatják „pusztító háborújukat”, az amerikai légierő is folytatja majd a rombolást. Tanácskozik az FKP kongresszusa Arvid Pelse felszólalása Kínai naplarre orm A pekingi „Vörösgárdistók” javasolták, hogy az újév nap­ját ezentúl december 26-án, Mao-Ce-tung születésnapján ünnepeljék. A javaslatot tar­talmazó röplap azt is indítvá­nyozza, hogy szüntessék meg a vasárnapi munkaszüneti na­pot és minden tizedik napot nyilvánítsák munkaszüneti nappá, s ezt nevezzék Mao- napnak. Hubv fpmpfé«frő! Jack Ruby holttestét szer­dán, nagy biztonsági fedezet mellett szállították a dallasi kórházból szülővárosába, Chicagóba. A temetési vállalkozót szerdán felhívták telefonon. Az ismeretlen hang Daliásból jelentkezett és figyelmeztette a szervezőket, hogy a temeté­sen nem lesz könnyű dolguk. A történtek után három fegy­veres rendőrt állítottak őr­ségre a halottasházhoz. Kul<tlják a merényiéi okál Miért ölték meg Khider t? A Szocialista Erők Frontja (FFS), az algériai forradalom titkos szervezete (OCRA) és m-ás algériai ellenzéki csopor­tok csütörtökön közös nyilat­kozatban -ítélték el a Khider ellen elkövetett gyilkos me­rényletet. Nyilatkozatuk irány- zatosan azt állítja, hogy Mohammed Khider halá­láért Rumedien és környe­zete a felelős. Jellemző, hogy az igazi bal­oldali ellenzéket képviselő né­pi ellenállási szervezetnek a neve nem szerepel a közös nyilatkozat aláírói között. A merénylet hátterét kutat­va az A1 Ahram című kairói lap arról ír, hogy az FLN tu­lajdonát képező mintegy 14 millió dollár összeget Khider több svájci bankban helyezte el, különböző munkatársainak nevére. Ez utóbbiak keze lehet a gyilkosságban, mert Khi­der halála után a titkos bankszámlák az ő tulajdo­nukba kerülnének — írja az A1 Ahram. A Borsodi Szemle 1966. évi negyedik számából Az AFP jelentése szerint Mohammed Khidert Marok­kóban temetik el. Az elhunyt családja ugyanis azt kívánja, hogy Khider iszlám földben nyugodjék. A spanyol rendőrség két gyanúsítottat tartóztatott , le Khider meggyilkolásá­val kapcsolatban — jelenti az AFP. A rendőrség azonban nem adott ki közle­ményt. Annyi még kiszivár­gott ugyanezen forrás szerint, hogy a nyomozók egy harma­dik személyt is lázasan ke­resnek, aki ugyancsak részt vett a gyilkosság megszervezé­sében. Az illetőről csak any- nyit tudnak, hogy 30 év kö­rüli, 175 centiméter magas, „kék felöltős” férfi. gpT A francia főváros egyik elővárosában, I.evaliois Perrel-ben, a sportcsarnokban tart- n ják a Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusát. Képünk: a küldöttek a bcv/.a- j. mólót hallgatják. Arvid Pelse, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja csü­törtökön felszólalt a Francia Kommunista Párt most ülése­ző XVIII. kongresszusán. A szovjet pártküldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy nap­jaink legégetőbb problémája az amerikai imperializmus ag­ressziója a vietnami nép el­len. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nyílt fegy­Megjelennek a Nagy Honvédő Háború Története befejező kötetei A Nagy Honvédő Háború Története című sorozat befeje­ző 5, és 6. kötete 1967-ben je­lenik meg a Zrínyi Könyv­kiadó gondozásában. Az 5. kö­tet a második világháború utolsó évének eseményeit tárgyalja. A legnagyobb ér­deklődésre bizonyára az utol­só kötet tarthat igényt, mely­ben a szovjet szerzőkből álló munkaközösség a Szovjetunió katonai, politikai és társadal­mi viszonyait elemzi a Nagy Honvédő Háború időszaká­ban. A második világháború­ról szóló különböző történel­mi értékeléseket adó, jelentő­sebb művekről is találunk megjegyzéseket ebben a munkában: a kritikai ismer­tetés a tájékozódást segíti * világháború irodalmában. A Zrínyi Kiadó 1967. évi tervei között szerepel A Hor­thy-hadsereg erkölcsi arcula­ta című könyv, melynek írói, Tóth Sándor és Morva Ta­más, dokumentumok sorával mutatják be a Horthy-rend- szer hadserege tisztikarának erkölcsi és politikai magatar­tását. A napi sajtóból ismeretesek a Német Szövetségi Köztársa­ság újrafelfegyverzési törek­vései. De milyen a nyugatné­met hadsereg? NDK-beli had- történészek vizsgálják annak igazi arcát, fejlődését, szelle­mét, a Bundeswehr — a re- vans hadserege című kötet­ben. veres támadást hajt végre j egyik szocialista ország elU 3 A Szovjetunió most is és jövőben is sokoldalú segítsél nyújt a vietnami népnek. 1 Arvid Pelse ezután az euf v pai biztonság problémáját el e mezte. Kijelentette, hogy 1 c SZKP támogatja a Fran< s Kommunista Párt és néhá' ], más párt kezdeményezési k tartsák meg valamen# n európai kommunista párt * K zös értekezletét annak meg* 2 tatására, hogyan járulhatni h hozzá a kommunisták az euf r pai biztonság Qiegszilárdtf ti sához. g Pelse ezután áttért a nef ^ zetközi kommunista mozgalé® helyzetének ismertetéséé® Emlékeztetett arra, hogy 1 * SZKP decemberi plénuma 1 “ szögezte: egyetért a teství s pártoknak azzal a nézeté^ * amely szerint kedvező feltét * lek alakulnak ki a kommun* í ta pártok új nemzetközi V s nácskozásának megtartását!* 1 Eddig több mint 60 párt t ! mogatta a tanácskozás össí, * hívásának gondolatát. I 1 SZKP úgy vélekedik, hoí 5 egy ilyen értekezletet alap1 1 san elő kell készíteni. Befejezésül felolvasta 1 • SZKP Központi Bizottságán* i a francia kommunisták XVlI , kongresszusához intézett ö* , vözletét A Borsodi Szemle, a TIT, valamint a Borsod megyei és Miskolc városi Tanács tudo­mányos folyóirata most lé­pett 11. évfolyamába. . Az elő­ző év utolsó napjaiban jelent meg a 10. évfolyam negyedik száma. Ennek élén A tudomány rangja címmel rövid eszme- futtatást olvashatunk a tudo­mányos munka rangjának új értelmezéséről, a tudomány és a termelőmunka kapcsola­táról, ahogyan a tudományos tevékenységet a IX. pártkong­resszus is látta. Napjaink kérdései ismét terjedelmes he­lyet kapnak a folyóirat új számában: dr. Gutter József, a kultúra és az osztályharc összefüggéseiről, dr. Kun László a történelemszemléle­tünk kérdéseiről folyó vitáról, dr. Novák István pedig öt­millió — párszázezer címmel ismeretterjesztő munkánk időszerű gondjairól ír. A mai Borsod* életével két nagyobb tanulmány foglalko­zik. Barta Imre Borsod me­gye gazdasági fejlődését mu­tatja be a beruházások tükré­ben. H. Szabó Béla pedig a munkás kertszövetkezeteknek Miskolc és a megye lakossá­gának gyümölcsellátásában betöltött szerepéről ír. Igen gazdag anyaggal je­lentkezik a Múltunk megis­meréséhez című rovat. Á Borsod megyei munkásmoz­galom történetének vázlata cím alatt Lehoczky Alfréd a munkásmozgalom létrejötté­nek feltételeit mutatja be. Ez a cikk tulajdonképpen elő­tanulmány a készülő borsodi monográfiához. A következő lapszámban olvashatjuk a folytatását. Gazsi József a magyar antifasiszta ellenál­lásról ad rövid áttekintést, Zircz Péter pedig Miskolc művelődéstörténete a huszas években, a Reggeli Hírlap tükrében című tanulmányá­nak első részét adja közre, amelyben a város színházi és irodalmi életéről olvasha­tunk érdekes adalékokat. Dr. Kamódy Miklós folytatja adatközlését Észak-Magyaror- szág hírközlésének történeté­ről. E lapszámban a tanul­mány harmadik részét olvas­hatjuk. Nagy érdeklődésre tarthat számot Bartha István és Mikró 'Mária tanulmánya a legjobb szőlőfajták kivá­lasztásáért Hegyalján félév­század óta folyó küzdelem­ről. Frisnyák Sándor a bükki szénégetésről közöl adaléko­kat, majd a társulati életről szóló híradás, valamint gaz­dag könyv- és folyóiratszem­le egészíti ki a Borsodi Szem­le 1966. évi negyedik számá­nak tartalmát Barát Endre: Sötétkék ruha A Bizományi Bolt átvevője fel­emelte a {sötétkék öltönyt, meg­veregette, megforgatta, látta, hogy jó állapotban van, jó szövetből készült — ötszáz forintot adhatok érte — je­lentette ki egy kis gondolkodás után. Az asszony máris rábólintott: — Rendben van, kérem. Ügy is kihíz­ta már a férjem — magyarázkodott —, már nem tudja viselni, hát úgy gondol­tam, eladom. Meglepem majd egy új szövettel. Gyűjtöttem már arra pár száz forintot, most még hozzá ez az öt­száz és kifutja. Otthon semmit sem szólt, másnap akarta megvenni az új öltönyre valók Az ura fáradtan jött haza az üzemből. — Holnap mit csinálsz, Gizus? — kérdezte a vacsoránál. — Lesz elég dolgom, a szőnyegeket ki kell porolni... — Elég volt már ebből. Kiválasztot­tam egy porszívógépet, holnap meg­vesszük. — De hát Jóska, hogy gondoltad te ezt? Horanét veszünk most egyszerre annyi pénzt? — Honnét? ... Honnét? Hát onnét, hogy két éve gyűjtöm, rakosgatom a zsebpénzem. Szóval... Megvan a por­szívógép ára! Bankjegyet vett elő, meglobogtatt*. — Ez kellett még hozzá, ez a száz forint A többit eltettem, kereken ezernégyszázat... — Igazán? — felesége a nyakába borult. — Jaj, de kedves vagy! Ez az­tán a meglepetés. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy hova tudtad eldugni? — Nem nagyon dugdostam én azt Vedd csak ki a szekrényből a kék öltö­nyömet ... Gizus arcából kiszaladt a vér. ' — A kéket?! — Azt hát. Amit nem hordok már, mert hisz’ tudod, kihíztam. Szóval, én a zakó belső zsebébe tettem az a pénzt Csend lett Az asszony megtántörő­dött. A férfi felugrott, feleségére bá­mult, hozzálépett, átkarolta és egy szék­hez támogatta. — De hát... Gizus! Beszélj már, m> bajod? Elmondta. S másnap korán reggel feldúltam les­te, hogy kinyisson a Bizományi . Bolt. Amikor végre bejutott, megkereste az átvevőt: — Abban a kék öltönyben, amit teg­nap eladtam... — kezdte Izgatottan — a zakó zsebében ... ezemégyszáz fo­rint volt. .. annyi kereken. — Ezernégyszáz forint? Ha benne volt, benne van most is. Megnézzük. Szabad a cédulát? Nézték a számot, keresték a ruhát. Akkor az egyik eladónak eszébe ju­tott. — Az a kék... emlékszem, hosszú­állású zakóval. Tegnap, zárás előtt ad­lám eL — Jaj istenem. Mitek? — Egy férfinak. — Es ld voit az? — Azt bizony, nem tudom. Időset ember volt, olyan nyugdíjas forma. & káig próbálta a kabátot A kárvallott asszony hangosan verpSf ködöt t: — Az én drága uram két évig gyű tögette... most már vége. Még ha nV is találnám ... Nem adja vissza nékeí* Nyílt az ajtó a háta megett, valid megszólalt Egy jólöltözött idős féri — Mennyi is volt az a pénz; kérdi szépen? — Ezemégyszáz! Annyi, igen, éppé annyi — A szeme kerekre tágult. A ura sötétkék öltönyét látta meg. ti viselte a bácsika. — De hiszen ez volt az... Ez a 1* ha!... — Lehetséges — mondta az Mcgef — Tegnap vettem. Jó kis szövet Es r is áll. — De hát a pénz... Tizennégy sd zas volt benne! Az uram tette oda-> — Még jó, hogy én olyan pont«* akkurátus ember vagyok! Borítékot szedett elő, az asszony tel1 nyújtotta. — Igazán ... visszahozta? — Hát, azért jöttem, kérném Teé sék csak megszámolni Megvan, ugye Akkor hát semmi baj. N em szívesen hallgatta a hálál kodást, megfordult, kifel1 ment Az ajtóból még vissz» fordult: — Tessék már megnézni ... itt RÍ túl... nem vet ráncot?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents