Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

I Péntek, 1961. január 6. bszakmagyarokszag Napirenden: I Hisszük, hogy a megye zöld­ség­és gyümölcsellátásában I már az idén kedvező fordulat be a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálata, illetve a javaslatok megszív- lelése nyomán. A vizsgálat Még az elmúlt évben zajlott le, mégpedig igen kiterjedt területen: nemcsak a termelés a felvásárlás, hanem az ^rtékesités tapasztalatait is leszűrték. A népi ellenőrök Megfordultak több állami EMsdaságban, termelőszövet­kezetben, jártak a Miskolci Hűtőházban, és a MÉK Vál­lalat boltjaiban. Meghallgat­ták a fogyasztók panaszait, észrevételeit, javaslatait, ter­mészetesen figyelembe vették a termelő, a felvásárló és az értékesítő vállalatok adottsá­gait, helyzetét, nehézségeit is. Ebből a kiterjedt viszgá- latból állt össze az a jelen- | tés, amely dokumentálja a Megye zöldség-gyümölcs ter- Melését, a felvásárlás és érté­kesítés helyzetét. Csökkent '* 3 zöMsc'Mcrmö terüld , o { Érdekes összehasonlító ada­tot közöl a jelentés, amely Megállapítja, hogy 1962-höz , viszonyítva tavaly mintegy i ézor katasztrális holddal csökkent megyénkben a zöld- Y pégtermő terület. Ennek el­it |fnőre a termésátlagok növe- J kedtek, bár a legtöbb termék­ei nél nem értük el az országos ^ szintet. A vizsgálat összege­zi ^ese a megye kedvezőtlen ég- f bajlati adottságaival magya- I rázza a zöldségtermő terüle­tek csökkenését. A déli me­gyék, mivel nálunk általában fi két-három héttel később ér- (f bek be a primőráruk, előny­ében vannak velünk szemben. IA korai beérés ott nagyobb l árbevételt, jobb jövedelmező- Í séget biztosít, ezen túl kon- A- Zervgyárnkkal, hútő-tárolók- t kai, járulékos beruházásokkal, * ?öpekkel és szakemberekkel t* ls jobban el vannak látva, < Mint például a mi termelő- P szövetkezeti gazdaságaink. Ez- I crt> Mivel a nagyobb jövedel- I Mezőség miatt a zöldségter- j Melés mebecsültebb, a ter- i Meiési kedv is fokozódik. Me- Eyenk viszont behozatalra I sMrui primőráruból, ugyan- ) I1., kor az esetenként bezúduló [ ],ornegáru (saláta, zöldborsó. ( . bnye, karfiol, stb.) áresést áruromlást okoz, csökken- a termelési kedvet. 1 A körömi és még néhány ?fts. kisebb hajtatóházunk üzembe állítása nem befolyá­solja lényegesen a megyei el­látást. A mezőcsáti, a mező­kövesdi, a miskolci és a sze­rencsi járás egyes területein még kellően ki nem használt lehetőségek kínálkoznak, amelyeket a NEB javaslatai szerint ld lehetne aknázni. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a jelenlegi árrendszer felülvizsgálata, amely az át­lagosnál kockázatosabbá tet­te megyénk zöldségtermelését. De a tsz-ek többségében aka­dályozza a termelést a mun­kaerő-hiány is. Szükséges te­hát a gépesítés fokozása, a szakember-ellátottság megja­vítása, s nem utolsósorban a zöldségtermelés koncentrálá­sa. A megyében van lehető­ség a zöldségtermelés foko­zására, de érdekeltebbé kell tenni a termelőszövetkezete­ket és az állami gazdaságokat, fokozni a zöldségtermelésben dolgozók anyagi ösztönzését. Összehangoltabb r felvásárlást A megye területén három szerv termeltet központi kész­letre, a MÉK, a Hűtőipari Or­szágos Vállalat miskolci hű­tőháza és a Nyíregyházi Kon­zervgyár. E vállalatok a ter­meltetés területi megosztásá­ban általában igyekeznek egymás érdekeit szem előtt tartani, de már nem mond­ható jónak a kapcsolat a há­rom felvásárló szerv között a primőráruk átadásában, az árak egyeztetésében. A Nyír­egyházi Konzervgyár például teljesen figyelmen kívül hagyta a Borsod megyei MEK Vállalat kereskedelmi igé­nyét, a miskolci hűtőház, va­lamint az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vál­lalat sátoraljaújhelyi és mis­kolci üzemei pedig több eset­ben a jogszabályban megálla­pított átvételi feltételek meg­szegésével, a megállapított felvásárlási árnál magasabb áron vették át a málnát Az ilyen magatartásból adódott, hogy egyes területekre, külö­nösen gyümölcsből nagyobb mennyiség jutott, a vállala­tok közti nem kellő összhang a fogyasztók rovására ment. A NEB javaslatai között első helyen szerepel az el­látás egyenletességének biz­tosítása. Felhívták a MÉK Vállalat Vezetőinek figyelmét, tegyenek intézkedéseket, hogy az idén az áru a boltokba — a kereslet és az értékesítés ütemének megfelelően, a szükséges mennyiségben és elosztásban — minden terü­letre időben kijusson. Feltét­lenül meg kell szigorítani a belső ellenőrzést az áruk ke­zelésének, átválogatásának és átminősítésének rendszeres végrehajtása céljából, mert a fogyasztókat a legtöbb káro­sodás ennek elmulasztása miatt éri. * Megyénk, s különösen az ipari települések zöldség- gyümölcs ellátásának megja­vításával több esetben foglal­kozott már a megyei pártbi­zottság. Szerepelt ez a téma a megyei tanács ülésének na­pirendjén, s értesülésünk sze­rint a közeljövőben tűzi na­pirendre Miskolc város zöld­ség- és gyümölcsellátását a városi tanács. Az itt ismerte­tett NEB-vizsgálat széles kör­re kiterjedt, a javaslatok ta­nácsot, segítséget adnak a probléma megoldásához. A jegyzőkönyv ott fekszik az il­letékesek asztalán, s a megál­lapítások sürgetően követe­lik, hogy ez a gond mielőbb, már ebben az esztendőben megoldódjék. Onodvári Miklós Azerbajdzsánban, a bakui kőolajfinomitóban megkezdte termelő munkáját az elektród­kokszot előállító üzem. Az automatizált gépcsoport lehe­tővé teszi a megszakítás nél­küli termelő folyamatot. A be­rendezés a kokszon kívül ben­zint, és kitűnő minőségű üzem­Baku fényei anyagot állít elő. A szakem­berek kiszámították: az új kokszoló berendezés a koráb­biakhoz képest több százezer rubelt takarít meg a vállalat­nak. A kőolajfinomító üzemet a jelenlegi ötéves terv idősza­kában jórészt átépítik: kapa­citása a mostaninak 3—4-sze- resére nő. Az átépítés után vákuumos és termikus krakko- lója a legnagyobb lesz az or­szágban. Az egész üzemet 1970-ig a Mangislak-félsziget kőolajának feldolgozására ál­lítják be. Este így fest az IJj Baku i Iljics Kőolajfinomító. Min’egy 180 nrllió ler n' ér'éStű mezőgazdasági póla.kaírész pliéiliöznapi kegyetlenségek A Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az idén mintegy száznyolcvan millió forint értékű, a tavalyinál kö­rülbelül tizenöt százalékkal több pótalkatrész készül a kü­lönböző erő- és munkagépek­hez, hogy a közös gazdaságok megnövekedett gépparkjának várhatóan nagyobb szükségle­tét jobban kielégíthessék. Ez évben ismét rátérnek a zöld­borsó-cséplőgépek gyártására is. Különböző típusokban, tö­kéletesített kivitelben ezekből a konzervgyárakban, illetve borsótermelő gazdaságokban j használatos gépekből az év el- j ső felében több mint huszonöt I készül el, részben exportra, j nagyobb részben pedig a ha- j zai felhasználók részére. Az J idei nagyobb feladatok sike- ' rés megoldása végett az üzem- j ben további korszerűsítéseket j alkalmaznak, egyebek között j a ciklusos, a technológiai sor­rendben történő gyártási mód­szert fejlesztik, bővítik ki. Diósgyőri mérleg A mai követelmények mel­lett világszínvonalon dolgozni nem könnyű feladat- Kevés azoknak a vállalatoknak szá­ma, melyek exportképesek. Ezek közé tartozik a Lenin Kohászati Művek is. A diós­győri kohászok, martinászok, hengerészek kezemunkája ugyanis világszerte márkát je­lent. Hogy mást ne mondjunk: a magyar kohászati export jelentős részét a diósgyőri ter­mékek biztosítják. A Lenin Kohászati Művek termékeit a világ minden tá­ján megtalálhatjuk. Több mint félszáz országban hasz­nálják a diósgyőri hengerelt-, rúd- és idomacélokat, az I- és U-tartókat, koracélokat, ko­vácsolt abroncsokat, síncsa­varokat és bányatámokat. A KGST-n belül minden szocia­lista országba eljut a diósgyőri acél, és számos kapitalista országba is, például Spanyol- országba, Portugáliába, Olasz­országba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Svédországba, Finnországba, Norvégiába, Dániába, Belgiumba, Görög­országba, Törökországba, Etiópiába, Kenyába, Ghánába, Argentínába, Indiába. Cip­rusba stb. Novajidrányi fiatalok | Nem különleges s^sRúy’ I fiatalokról van szó. j °yajidrányban is úgy élnek, •U? , ok a fiúk, lányok, mint «ír ■ ^an falvainkban. Vannak t„^eik, gondjaik, jó és rossz '„ újdonságaik. Talán mégsem e*en dolog ismertetni Ív u ^ a törekvéseiket, ame- 1H?< által mind pozitívabbá . i nják formálni a róluk al- érll1 k^pet. Éppen azért nem «fielen, mert a novajidrá- fi.. hasonlóak más falubeli balokhoz, s amire ők törek­inek, amit ők megtesznek, iutehetik másutt is. l®1 érdekli legjobban a no- ■ndrúnyi fiatalokat? j-. A sport! — hallottuk ?“ndor Andrástól, a községi ISZ-titkártól. — Évek óta a ih i?S* sportversenyek listái­ul k^n szerepelünk. Női ké- dabda csapatunk pedig me- "^ei másodosztályú bajnoksá­got nyert... Hgyanakkoj. állítsunk csak komban ide egy negatívu­mot, ami a községi tanácsnak nátalok helyzetét tárgyaló Végrehajtó bizottsági ülésén nangzott el: — Érdektelenek a közügyek iránt. Ezt ugyan nem lehet minden fiatalra általánosítani, bizonyos vonatkozásban mégis úgy látjuk, hogy ifjúságunk közömbös a község gazdasági, társadalmi és politikai élete iránt. Ennek egyik oka az, hogy sokan távoli üzemekben dolgoznak, s csak kevesen ra­gadnak meg idehaza. Lehet-e ezen változtatni éppen egy olyan érdeklődési kör kapcsán, amely viszont erős. Konkré­tan tehát: a sport szeretete kapcsán ? Novajidránv fiataljai erre a kérdésre tetteikkel mondták ki az igent. — Kézilabda-pálya kellene, de a tanácsnak nincs rá pén­ze... '— A fiatalok összedug­ták fejüket, s határoztak: — Megcsináljuk magunk! Több mint 90 ezer forint ér­tékű az a munka, amellyel a pályaépítést segítették. Közben szünőben van a közügyek iránti közömbösségük is. Tör­tént ugyanis, hogy a helyi tsz a már évek óta meglevő futballpálya egy részét tavaly tavasszal felszántotta, s ku­koricát, csalamádét vetett a földbe. A fiatalok persze kar­doskodtak a pályáért, sport­létesítményeket akarnak, így különböző fórumokon hallat­ják szavukat. Lényegében léhát egy kis ügy. egy apróság ál­tal belekerültek a község tár­sadalmi életébe. Felhívták ma­gukra a figyelmet. A község vezetői pedig — nagyon önkri­tikusan — töprengeni kezdtek: törődtünk-e eddig eléggé a fi­atalokkal? És az egyik tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott: — A község vezetői keveset vannak az ifjúság között. Ke­veset beszélgetnek velük. Sok­szor csak az utasítás és a kö­vetelmény hangját alkalmaz­zák, amely inkább taszítja, mint vonzza a fiatalokat... Jó lenne, ha a munkahelyek vezetői időnként érdeklődné­nek a vidékről bejáró fiatalok magatartása, közösséghez va­ló viszonya iránt. Ha kikérnék a községek párt és állami szerveinek véleményét a ká­der-kiválasztásoknál, az elő­léptetéseknél, a jutalmazások­nál ... Szóval most már Novajid- rány vezetői többet törődnek a fiatalokkal, összehangolják az ifjúság érdeklődési körét a hasznos célokkal. Például szervezett klubéletet akarnak kialakítani. A klubban bizto­sítani kívánják a szórakozá­son kívül a művelődési lehető­séget is. — Hogy a műveltségi szintet emelhessük, különös gonddal kell foglalkoznunk azokkal, akik nem végezték el az álta­lános iskolát — ez Szűcs Fe­renc általános iskolai igazga­tó véleménye. Valamennyi fiatal számára vonzó és hasznos lesz azonban, ha megszervezik a munkával összekötött szakköröket: a ter­vezett asztalos, lakatos, já­tékkészítő, hímző, varró szak­kört. Mindezt a (iaínloh is örömmel fogadják, akarják. S ha akarják, akkor meg is tud­ják valósítani. S mivel a no­vajidrányi fiúk és lányok lé­nyegében hasonlóak más fa­lubeliekhez, amit ők megte­hetnek, megtehetik másutt is. (Ruttkay) \ j alaki megharagszik va­lakire, s a haragtól, e rossz tanácsadótól heccelve, kígyót-békát kezd kiabálni rá a háta mögött. A megszólás gálád igéi aztán terjednek, s mire a rágalom szenvedő alanya észbekap, csaknem menthetetlen — egy félretájékoztatott közvéle­ménnyel áll szemben. No, de nézzük a példát, ab­ból ért a magyar ember. Egyik ismerősöm panaszolta a minap, hogy rossz, anyagias ember hírébe keveredett, s mélységesen bántja a dolog, mert pontosan az ellenkezőjét cselekedte annak, amit róla állítanak. Ez történt: Szülő­háza megüresedett. Szomorú­an, esetten gubbasztott az ősi hajlék a kíméletlen ég alatt, verte az eső, zsúptetejét ki­kezdték a szelek, s az a ve­szély fenyegette, hogy össze­dől. Hát ezt nem szabad meg­engedni — mondta ismerősöm —, segíteni kell rajta, be kell cserepezni... Nosza, össze­trombitálta testvéreit, hogy „dobjanak” össze vagy ötezer forintot a cserépre, közös erő­vel mentsék meg a házat a pusztulástól, milyen jó lesz az majdan, ragyogó természeti környezetével, áldott csöndjé­vel hazavárja városba szakadt fiait hétvégi pihenő napokon. Testvérei kinevették. Nem az égből hull nekik a pénz, ilyen haszontalan beruházás­ra vétek költeni, ott egye meg a fene azt a házat, ahol van, nem urak ők, hogy víkendhá- zat csináljanak maguknak. Egyedül maradt szándéká­val, csak egyik öccse támo­gatta, merthogy őneki nem volt hol laknia, s úgy gondol­ta. ha cserép kerül a régi házra, beleköltözik családostul. Pénze azonban az öcskösnek sem volt. Ismerősömet ellen­állhatatlan erővel gyötörte a szánalom, fájt a szíve, hogy az ház. i az ő szeretett szülőháza egy szép napon ösz- szeroskad, maga alá temetve gyermekkora szomorú és szép emlékeit. Oly sokat foglalko­zott vele, hogy még álmábart is megkísértette a ház, sza­bályszerűen könnyezett és em­beri hangon szóiítgatta: „Fi­am. ne hagyj ily rútul elpusz­tulni! Meglásd, védő szárnya­im alatt még sok békés órát töltesz ...” Ismerősöm nem tu­dott szabadulni a gondolattól, s egy szép napon felesége elé állt elhatározásával: „Felve­szek ötezer forintot és csere­pet rakok az öreg házra.” Lett erre sírás-rívás, fogaknak csi- korgatása. Az asszony minden­nek lehordta, hogy azt az öt­ezer forintot másra is költ- hetnék, hiszen nem veti fel ókét a pénz, száz meg egy he­lye volna ... Ismerősöm azon­ban nem tágított elhatározásá­tól, úgy érezte, egész életére boldogtalan lenne, ha cserben­hagyná szülőházát. Az asz- szony ellenére kölcsönt vett fel. Megvették a cserepet, í egyik kőműves öccse segítsé­gével. aki a tetözéshez is ko- nyított valamicskét, új tető került a rozzant, vityiÍjéra. A cserepezés pompásan sikerült, öröm volt nézni a házat, melj* ugyancsak feszített új ruhájá­ban. Ismerősöm boldog volt, öccse szintén, hiszen végré háborítatlanul élhetett felesé3 « gével és kisfiával. Úgy egyez­tek meg, hogy az egyszobás, konyhás, kamrás, istállós ház­ban kiképeznek egy másik szobát is a kamrából, az meg­marad a városba szakadt csa­ládtagoknak, öcsi pedig birto­kába veszi a régi szobát és É konyhát Nos, ismerősöm öröme csak­hamar ürömmé keseredett A havi 530 forintos részleteket még ki se nyögte felesége dü­hös megjegyzései közepette, amikor hallotta a faluban: „Feri becserepelte bátyjának a víkendházat”. Úgy érte a meg­jegyzés, mint derült égből a villámcsapás. Nyomban hoz­zálátott, hogy kiderítse, ki a jóakarója. A szálak öccse anyósához vezettek, aki a szomszéd községben lakott Is­merősöm elkapta öccsét, azt hitte, az ő keze is benne van a rágalmazásban, öccse azon­ban becsületes ember, és fe­lelősségre vonta anyósát, mi­ért költ ilyen hamisságokat bátyjáról, hiszen ő is tudja az igazságot — maga az anyós is segített adogatni a cserepet tetőzéskor. Az anyós tagadta, hogy ő pletykálta volna eze­ket az alávaló hazugságokat. Nos. azóta eltelt egy év, s az anyós már azt híreszteli, hogy ő adott a lányának 10, azaz tízezer forintot a cserepezés- hez. (Szakértők szerint tízezer forintot az egész ház a telek­kel nem ér ...) Aki hallja ezeket a mende­mondákat, igazságként veszi és adja tovább, hiszen nem tudja a tényleges igazságot. Az egyoldalú, hamis tájékoz­tatás eredményeként az én kedves ismerősömnek már nincs kedve haza se menni. I-> z a hétköznapi kegyet- lenség arra is példa, hogy a közvélemény a látszatigazságokat ugyanúgy képes kezelni, mint a valódia­kat. Ha valaki ^bedobja” a köztudatba, hogy holnap nem lesz só — másnap valóban nem lehet sót kapni, mert a hiszékeny emberek felültek a rémhírnek és felvásárolták. Vigyázzunk tehát, és nem árt olykor kétkedni — talán még­sem olyan fekete az ördög, amilyenre egy csúnyaszájú vénasszony festi... Gulyát Mikéit A megye és a város zöldségellátása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents