Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

ßSZAKM AGYARORSZAG CsQtSrtOk, 1967. január i Rendezik a kiállítást A miskolci kiállítási terem, mint vasárnapi lapszámunk­ban hírül adtuk, elkészült, s megkezdődött a IX. Miskol­ci Országos Képzőművészeti Kiállítás előkészítése. Bárá­ny! Judit irányításával elren­dezik az új esztendő első tár­latának, egyben a miskolci új, néhány évre a képzőművé­szeteknek szinte kizárólagos otthont nyújtó termet felava­tó kiállítás anyagát. Mint is­meretes. a kiállításra beérke­zett 640 mű közül mintegy 200-at fogadott el a zsűri, azonban még így is sok az anyag a mintegy 300 négyzet- méteres teremhez. így a IX. Miskolci Országos Képzőmű­vészeti Kiállítás anyagának egy részét e termen kívül, a majdani művészklub helyisé­gében, valamint a klubterem és a kiállítási helyiség kö­zötti nagy előtérben mutatják be. A tárlatot vasárnap dél­előtt tíz órakor nyitja meg dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke. Ezt köve­tően nyújtják át a város, a megye és egyéb intézmények díjait. nem elé? vonzó a művelődési élet Monokon Ezzel szemben... A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 métere* hullámhosszon 18—1# óráig.) A megye életéből. Téli gépjavítás a termelőszövet­kezetekben. A megyeszékhely egészségügyé­ről. Polkák. Eseménydús napok a Borsodi Vegyikombinátban. Elmondjuk, bemutatjuk. Fiatalok zenés találkozója. Kossuth Lajos hegyek közé szorult szülőfaluja. Monok az országhatárokon túl is ismert. A közelmúlt években ép­pen a község nagy szülött­jének nemzetközi tisztelete révén kapcsolat létesült Mo­nok és Torino, illetve Colleg- no között: a helyi tanács el­nöke tagja lett a Béke-világ- tanács mellett működő szer­vezetnek. Ez a kapcsolat azon­ban valahogy akadozik és inkább csak fo-mai. © — Valamivel több mint 2500 lakosa van Monoknak — mondja Fazekas István, a községi tanács vb-elnöke —, de ez a létszám inkább csök­kenést mutat. Sokan elköltöz­nek a községből, kevés a fia­tal, ezek egy része is máshol dolgozik, ritkán jár haza. Ne­héz nálunk művelődési életet teremteni. Jelenlegi művelő­dési otthonunk rideg, fűthe- tetlen, mindössze egy nagy te­remből áll, s egyáltalán nem vonzó'. Nem lehet ebben klub­életet teremteni, nem lehet szakköröket kifejleszteni. Cso­portos televízió-nézés, meg tánc szokott lenni, de hát a hűvösebb időben még az iz­galmas meccseket is inkább a tanács nagytermében nézik a község lakói. Ezzel a művelő­dési otthonnal jóformán sem­mit se tudunk kezdeni, de 1968-ban községfejlesztési alapból korszerűsítjük majd. Könyvtárunk viszonylag szé­pen berendezett és látogatott is. A továbbiakban arról be­szélgetünk. hogy mégis, mi­lyen igény mutatkozik a mű­velődési életben Monokon. — Mint mondtam, kevés itthon a fiatal. Az általános iskolás korosztályon felül alig-alig akad. A pedagógu­j sok szívesen vállalnának kü­| lönféle kulturális munkákat, de kikkel csinálják? Fiatalság nincs, az idősebbje meg nem érdeklődik. A televízió mező- gazdasági tanfolyamait itt figyelemmel kísérik, például a Béke Tsz mezőgazdászának irányításával meg is szokták vitatni, helyileg konkretizálni a látottakat. A másik tsz- nek, a Kossuthnak van saját televíziója, s ott is nézik a mezőgazdasági tanfolyamot. A művelődési otthon jelen­legi épülete még meleg időjá­rásban sem barátságos. Egy­általán nem vonzó, méltatlan Kossuth falujához. Ebben az épületben nincs mit kezdeni, itt igazán nehezen találhat otthont a kultúra. Mégis, mit lehetne tenni'’ Bartók-bemu'ató, irodalmi előadások Mit terveznek Jósvalő Aggteleken? Az Országos Idegenforgalmi Hivatalban szakemberekből álló bizottság vitatta meg Jós- vafő—Aggtelek fejlesztését. Megyénket Gyurák László, a megyei tanács építési- és közlekedési osztályának veze­tője, Kordos László, a mis­kolci városi könyvtár igazga­tója, Magyari Gábor, az agg­teleki barlang igazgatója és Nagy Lajos, a Megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetője képviselte a megbeszélésen. Szó esett az aggteleki bar­langban szokásos hangverse­nyekről. Megtudtuk, hogy megtörténtek az előkészületek az idei szezonra, a berende­zést megrendelték a barlang hangversenytermébe, és a szokásos hangversenyeken kí­vül opera-bemutató is lenne. Tervezik Bartók művének, A kékszakállú herceg ' várának és Gluck operájának, az Or­pheuszok bemutatóját. Jósvaíőtől negyedórányira van a Budapesti Műegyetem kutató állomása. Idén nyáron négynapos továbbképzőt tar­tanának itt geológusok és geofizikusok részére. A szak­előadásokon kívül, amelyeket a legjobb magyar szakembe­rek tartanának, előadást tar­tanak a környék irodalmáról és a megye szülöttjéről. Tom­pa Mihályról is. Gondot okoz Aggtelek csa­tornázásának befejezése és ezzel kapcsolatban az ott épült új szálloda szennyvízé­nek elvezetése. A szakembe­rek az eddigi tervekkel szem­ben azt javasolják, hogy a Kecső-patakba vezessék a szennyvizet. A megbeszélésen Jelenlévő dr. Papp Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy a Budapesti Műegyetem geodéziai tanszékének hallga­tói nyári gyakorlaton feltér­képeznék a barlangot 1:500-as mértékben, mert a jelenlegi térkép már nem használható. Azt is elhatározták, hogy a barlang Retek-ágát nem nyit­ják meg a közönségnek, ha­nem meghagyják őseredeti ál­lapotában. Jó hatást keltő víztükröket létesítenek meg­felelő világítással, de csóna­kázó tavat nem hoznak létre. Gondoskodnak a jövőben ar­ról is, hogy a külföldiek ve­zetését hordozható magneto­fonnal oldják meg, így nem lesz többé nyelvi probléma az idegenvezetésnél. (máté) — Ha otthonosabb lenne, s vonzóbbá válna művelődési otthonunk, nem jelentene ilyen nagy konkurrenciát az otthoni televízió, mert szere­tik az emberek a csoportos tv-nézést. Jó összejönni, mert lehet vitázni, beszélgetni és ez az összejövetel már egy televízió-klub alapját jelent­hetné — mondja Koszti Já­nos, a művelődési otthon igazgatója, egyben a község egyik pedagógusa —, de anya­gi lehetőségeink nagyon kor­látozottak. Most több helyen, kisebb csoportokba verődnek össze a képernyők előtt a mo- nokiak, így az érdeklődés és az egységes művelődési élet­hez szükséges erő is szétfor- gácsolódik. A tanácselnök mondja, hogy a 2500 lelkes községben 500 rádió és 120 televízió van. Ez bizony nagyon szép, ha ennyi ésatomán jut el egy község lakóihoz ország— világ kultúrája, friss esemé­nye. Van érdeklődés a művé­szetek iránt is. — A korábbi években, amíg az időjárás engedte, rend­szeresen kijárt hozzánk ven­dégszerepelni a miskolci szín­ház. A községbeliek nagyon szerették őket, és nehéz tu­domásul venni, hogy most nem járnak. Időnként fel-fel- keresik most a községet ki­sebb létszámú pesti művész­csoportócskák, de valahogy nem kedveli őket a falu la­kossága — hangzik a tájékoz­tatás. A két helyi tsz szociális és kulturális alapjából nem jut támogatás a község művelő­dési otthonának, de például az öregek napjának megren­dezését anyagiakban is segí­tették. Bevételes rendezvény igen kevés van. Van egy fér­fikórus, egy tánczenekar, amely az ifjúsági táncos ösz- szejöveteleken muzsikál, egy színjátszó szakkör, amely az elmúlt évben az Aranyembert mutatta be, az idén még nem produkált semmit, aztán van egy kézimunka szakkör, meg egy fotoszakkör, amely már eleve nem hoz bevételt. A legnehezebb kérdés a közvet­len tudatformáló munka, az ismeretterjesztő tevékenység. Kevés az érdeklődés, mind­össze a szülők iskolájában volt három előadás a most zárult évben. O < A művelődési otthon és a könyvtár kapcsolata jó, segí­tik egymást. De van valami Monokon, amit nem hagyha­tunk szó nélkül. Igaz, hogy a művelődési otthon jelenlegi állapota nem alkalmas jó, korszerű népművelési munká­ra és szórakoztatásra. így nem vonzó a községben a művelődési élet. Ezen a vb- elnök tájékoztatása szerint 1968-ban változtatni fognak, de változtatni kell bizonyos mértékben a szemléleten is. A beszélgetés során a műve­lődési otthon igazgatója meg­említette, hogy lenne igény a községben különféle mezőgaz­dasági szakkörök létrehozásá­ra, — méhész, állattenyésztő, kisállattenyésztő, stb. szak­körre —, és igen sokan szíve­sen vennének részt ennek munkájában, mert érdekli őket ez a foglalkozás, de nem szervezik • meg, mert „nem hoz hasznot, hát miből?!” Személyes beszélgetés közben is elmondtuk, hogy a szakkö­rök munkájának értékét nem lehet bevételben lemérni, s a szakköri munka nem közvet­lenül gyümölcsöző tevékeny­ség. A fokozatosság elve alap­ján, az igényeknek megfelelő­en mégis meg kell szervezni azokat a szakköröket, amelye­ket a község lakói igényel­nek, s amelyeknek munkája hasznosnak ígérkezik. Szüksé­gesnek látjuk ezt itt elismé­telni. mert nem Monok az egyetlen hely, ahol — a gaz­daságosságra való helytelen hivatkozással — e téVes szem­lélettel találkozunk. A felújított művelődési ház megszületése még hosszú idő kérdése Monokon. De a fen­tiekből is kitűnik, hogy a fiatalok hiánya ellenére je­lentkezik a községben műve­lődési igény. A lehetőségek­hez mérten ezeket kell kielé­gíteni. Benedek Miklós A film világtörténete A lilmmfivészei ^ban milliók ^tartós „fogyasztási cikke”. S mivel a tömegek művészetéről van szó, érthető, hogy figyelemre tarthatnak igényt a filmművészet vász­non innen és vásznon túli eseményei. A világ filmgyáraiban éven­te sok száz film készül. Szá­mon tartani is nehéz a gaz­dag filmtermést. Éppen ezért nagy ajándék a mozilátoga­tók, de a filmszakemberek számára is, ha egy rendszere­ző, mű jelenik meg a könyv­piacon. Filmtörténeti mun­kákkal eddig nem túlságosan kényeztettek el bennünket. A világ filmművészetét tárgya­ló, Magyarországon is ismert munka eddig Sadoul A .film története című könyve volt Akkoriban örömmel forgattuk ezt a kötetet, hiszen a lehe­tőségeken belül igyekezett bemutatni a filmművészet is­mert és kevésbé ismert ese­ményeit. De mivel a filmmű­vészet szinte pillanatonként fejlődik, e munka felett is elhaladt az idő. kn/vptirnül Karácsony l\UÍ*CtlCUUI előtt jelent meg a könyvesboltokban egy újabb filmtörténeti enciklo­pédia, Ulrich Gregor és Enno Patalas munkája. A fiatal né­met filmkritikusok hosszú gyűjtőmunka eredményét rög­zítették könyvükben. A több mint fél ezer oldalas kimun­kált, ízléses borítólappal ellá­tott könyv a világ fimművé- szetének problémáit tárgyal­ja több fejezetben. A szerző­pár, miközben nem mond le a filmtörténeti kalauzolásról, elsősorban film-esztétikai elemző munkára vállalkozik. Az új kötetben feltétlenül ez az első olyan figyelmet keltő vonás, amely más, hasonló munkákban nem lelhetők feL A történeti csoportosítás is­mert és kevésbé ismert ren­dezők munkássága köré épül. Ez is újdonsága a kötetnek. Ugyanis korábban nem az al­kotó művész nevének feltün­tetése volt az elsődleges, ha­nem a hatalmas gyártó cé­geké, vagy pedig egyszerűen csak bizonyos országok film- művészetéről adtak egyfajta képet Azzal, hogy a rende­zők köré csoportosították mondandójukat a könyv szer­kesztői, egyben stílus-történe­ti áttekintést is nyújtottak. Ez megint új motívum. A két német filmkritikus a filmmű­vészet elhivatottságával kap­csolatban szintén felvet né­hány figyelmet keltő gondo­latot, elsősorban e nagyhatá­sú művészeti ág progresszi­vitásáról. Mindkettői} azt vall­ják: a filmművészet elsődle­ges feladata, hogy az embe­riség haladását, nemesedését, felemelkedését szolgálja. Ilyen értelmezés szerint teszik le garasaikat a világ filmművé­szetének bőségtől roskadozó asztalára. Természetesen Ulrich Gre­gor és Enno Patalas munká­ja sem hibátlan. Nem is le­het az, hiszen a legszorgal­masabb gyűjtő- és kutató munka sem pótolhatja azokat a hiányosságokat, amelyek jelen pillanatban a nemzeti filmtörténet felderítésében ta­lálhatók. Közismert dolog: nagyon sok filmgyártó or­szágban nem foglalkoznak a filmtörténettel és a film-tu­dománnyal, mint speciális tu­dományágakkal. Nemzeti filmtörténet nélkül nem lehet átfogó világ-film történetet összeállítani. De reméljük, mindez csak időrendben kér­dés. Addig is filmklubjaink, filmesztétikai köreink és filmszakembereink nagy ha­szonnal forgathatják a képek­kel bőven illusztrált nagy­szerű kiadványt. A karácsonyi “atndte­kinthető könyv a Gondolat Kiadó igényes szerkesztésében jelent meg. (párkány)-m névtelen levelet hozott l\ a minap a posta. Feladója, aki a bo­rítékra a szépen hangzó, könnyen megjegyezhető és kimondható Schtraulihher- szky Teofil nevet irta (egyem a bátor lelkét, de szép nevet választott!), miden kommentár nélkül elküldte az egyik pesti új­ság tenyérnyi kitépett da­rabkáját, s bekeretezte azt a néhány sorocskát, amely vállveregető módon azt Írja a Zenélő órák Című múlthe­ti tv-műsorról, hogy „úgy tűnik ... ebben az adásban már alig-alig tapasztaltuk a debreceni bemutatkozás zök­kenőit, hibáit...". Teofil nem írt hozzá egy szót sem, de annyi, mintha ezt mond­ta volna: „No, miskolci kri­tikus, ehhez mit szólsz? Hogy mertél le másképpen vélekedni?” A névtelen levél küldőjé­vel nincs mit vitáznunk, vele egyszer és mindenkorra befejezettnek tekintjük a levelezgetést' de mivel a Miskolcról közvetített Zené­lő órákat nemcsak ő vetette össze a korábbi debreceni adással, hanem egy-két jó­szándékú olvasónk is, az in­dokolatlan összehasonlításra vissza kell térnünk. Nem a névtelenül jelentkező, ha­nem más olvasóink kedvé­ért. A Zenélő órák december 28-i miskolci adásáról írt kritikánkat maradéktalanul fenntartjuk, de hozzáf a következőket: A Zenélő órák misí adását, mint önálló mű kell néznünk, amely í mint két óra hosszat ' kolera és Borsod megt vonta a televízió nézőt! rának érdeklődését. í önálló adás feltétlenül j álló mércével mérendő ítélendő, nem egy ol összehasonlítással, amely lamiképpen kedvezőnek \ ható be, bár más nil más olvasóink vitatják ti miskolci előnyt. Egyel műsor sem lesz jobb «! ha már ismerünk egy g\ gébbet is. Ez olyan rét értékmérésekre adna mó, amelyek összességük csalfa önáltatáshoz vezet' nek. Példálózni lehetne i produkciókkal is, hiszen akad olyan, amely melli lehetne mindjárt egy 1 szabhat sorakoztatni. r\ ármennyire is /) nem hivatkozhat Debrecenre, 4 utánozhatjuk az első ví háború hadijelentéi amely a veszteségek közi után mindig hozzátette régi eredményt: „...El szemben áll Belgrád bevi le”. Tudomásul kell í nünk, hogy a Zenélő 6 miskolci adása olyan * amilyenre sikerült, s * szépít rajta, hogy el szemben a debreceni — Utólag — még ilyen > volt. (bit MOZiMŰSQR BÉKE: 5—Jl: A Mona Lisa tolvaja. Ma­gyarul beszélő, színes olasz—fran­cia. Széles! K: naponta í. 4, hn. 6 és 8. M. 8. L 10 és £. 12: Kozara. KOSSUTH-fflmszfnház délelőtti műsora: 5—8: Eroica. Lengyel. 7 és 9: A Mona Lisa tolvaja. Magyarul beszélő, színes olasz—francia. Szé­lest 10—11: A kulcs. Magyarul be­szélő jugoszláv. Széles! K: vasár­nap kivételével naponta de. f. 11-kor! KOSSUTIl-filmszínház délutáni műsora: 5—8: Eroica. Lengyel. 9—11: A kulcs. Magyarul beszélő jugoszláv. Széles! K: naponta 4. és f. 7. M. 8. f. 10 és f. 12: Kár a benzin­ért. FÁKLYA: 5—8: Chaplin kavalkád. Ameri­kai. 7—8: A légió. Magyarul beszé­lő lengyel. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 9—10: A kőszívű em­ber fiai I—II. Színes magyar. Széles! K: csütörtök, péntek, szombat 5 és f. 8, vasárnap f. 5 és 7, hétfőn és kedden csak 5- kor! M. S. f. 11-kor: Gitár és sze­relem. TÁNCSICS: 5—6: Hűség. Magyarul beszélő szovjet. 7—8: Az aranyranett. Csehszlovák. 9—10: Zorba, a gö­rög. Magyarul beszélő görög. Szé­les! Csak 16 éven felülieknek! K: naponta f. 5 és hn. 7. M. 8. 10-kor: Kallódó emberek. SZIKRA: 5—6: Nem szoktam hazudni. Ma­gyar. Széles! 7—8: Hűség, Ma­gyarul beszélő szovjet. 9—10: És aztán Mexikó . . . Lengyel. K: na­ponta hn. 5 és 7. M. 8. í.' 11-kor: A törvény balkeze. SAG VARI: j . | 5—6; Színes angol. Széles? 7—8: | Amerika éjjel. Magyarul beszélő színes olasz. Széles! 9—10: Hűség. Szovjet. K: naponta £. 5 és hn. I 7-korI PETŐFI: 5—8: A légió. Magyarul be* lengyel. Széles! Csak 16 éven lülieknek! 7—8: Zorba, a gÖ! Magyarul beszélő görög. Sz£ Csak 16 éven felülieknek! 9* Riói kaland. Színes francia. í les! K: hétfő, csütörtök, vá* nap f. 5 és 7, kedd, péntek, stf bat csak 7. M. 10-kor! í rencse a szerelemben. ADY—Tapolca: t 8: És aztán Mexikó ... Len* 11: Állatok. Színes francia, szerdán 6, vasárnap 4 és 6-* BÜKK: (Miskolc — Hámor) 7: A csábítás trükkje.’ Aüt Széles! Csak 16 éven felül*' nek! 8: Miért rosszak a ma# filmek? Magyar. 10—11: Az id«1 nő. Magyarul beszélő, színes rlkal. Csak 1« éven felülieké K: naponta este 6 és 8-kor! ALSÖZSOLCAr 6: A hazug lány. Magyarul * szélő francia. Széles! Csak éven felülieknek! 7—8: A „1 of és bandája. Magyarul best Jugoszláv. 10—11: A nap és óra. Magyarul beszélő fraitf Széles! K: kedden, szerdán, szc baton 7, pénteken és vasárnsP és 7. M. 8. 10-kor: Kapitány. MISKOLC—SZIRMA: (keskeny filmszínház.) 7—8: Utánam, gazfickók! N# K: szombaton 6. vasárnap f. 4 6. M. 8. 10-kor: Az eltévedt áá* MISKOLC—GORÖMBÖLY: (keskeny filmszínház) 7—8: Asszonyok. Magyarul f szélő szovjet.. K: szombaton vasárnap 5 és 7-kor! Kíváncsi természet (Kesztyűs Ferenc rajza.) 5. csütBrt6k-: AZ ESERNYÖS KIRÁLY. I Látványos esték. Huszita tJ* let. este 7 órakor. 6. péntek: AZ ESERNYÖS KIRÁLY. Látványos esték. Heltai bérlet, este 7 órako* 7. Rzombat: AZ ESERNYÖS i. rALY. Bérletszünet, délu1' 3 órakor. AZ ESERNYÖS KIHALT, t* ványos esték. Cslky bérlet, 6 te fél 8 órakor. 8. vasárnap: AZ ESERNYÖS ^ RALY. Bérletszünet, délutáí órakor. AZ ESERNYÖS KTRALY. L* ványos esték. Szigligeti béri* este tél 8 órakor. 10. kédd: AZ ESERNYÖS r RALY. Bérletszünet, este 7 ót1 kor. U, szerda. AZ ESERNYÖS 4 RALY. Látványos esték. Lel?' bérlet. Este 7 órakor. 12. csütörtök. AZ ESERNYÖS 4 RALY. Bérletszünet. Este 7 6>‘ kor. 13, péntek. HARC * A SZAl^ MANDRAKKAL. Bemutató e)‘ adás. Bérletszünet. FA te 7 ót1 kor. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents