Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Csütörtök, t!H77. Január 5. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Gondolatok a kirakat előtt A hányszor csak alkalmam nyílik, szeretem nézni a kivilágított kirakato- * kát, a sokféle árut. A kirakat i az ipar, a gazdaság tükre, gyá- ■■ rákban és kutatóintézetekben - munkálkodó százezrek csilio- * Só, színes bizonyítványa. Így 1 hamar feltűnik, hogy a sok, - ízlésesen elrendezett pamut, - selyem, ágyneművászon vagy i éppen gyapjúszövet közt ki- - sebb-nagyobb táblácskák, gyá- • rj emblémák figyelmeztet- ■ nek rá, hogy állj meg vásárló ' egy pillanatra, és jegyezd elő. ■ Ez a győri Richards gyár ké- ' szitménye. Ezek a Pamut- • fonóipari Vállalat kispesti tex- ' tilgyárának termékei, vagy a • Kőbányai Textil gyártmá- ! ®yai. Ez valami új, amint ■ újak a sorozatosan rendezett i divat- és árubemutatókon lát- • ható termékek többsége is. Tulajdonképpen semmi rendkívüli nem történik, csak *z, hogy a vállalatok és a gyárak a kereskedelem segít- , ségével egyre szaporábban , készülnek 1968-ra, az új gaz- I dasági mechanizmusra, a vál- ; tozó igényekre és lehetőségek­re. Meg akarják ismertetni . gyártmányaikat a fogyasztó- • Val, egyúttal fel szeretnék i mérni az igényeket, de az is lehet, hogy talán máris meg- • kezdődött az a verseny a fo­gyasztó bizalmáért, kegyeiért ■ •— ami olyan régóta váratott magára. A bemutatók persze keres­kedelmi érdeknek látszanak, mögöttük azonban meghúzó­óik a felkészülés az újra, és ez parancsolóan gyorsítja a célirányos műszaki fejlődést. Kezd szembetűnővé válni az ipar embereinek törekvése, h°gy minél több tetszetős, új és kiváló minőségű árut adja­nak a fogyasztónak a legkü­lönbözőbb igények és kíván­ságok figyelembevételével. Az ipar és a vevő közti szo­rosabb kapcsolat kialakításá­nak előzménye, méginkább következménye a gyártmány- fejlesztés egészséges felgyorsu­lása. Enélkül a születendő új termékek, anyagok, minták, színek különböző változatai nem jöhetnek létre. Közeleg az idő, amikor valóban érde­mes lesz új gyártmányokkal sűrűn megjelenni és széles áruválasztékot teremteni. A következő években a szin­tetikus és a kevert szintetikus méteráruk és a belőlük ké­szült alsó- és felsőruházati cikkek a jelenleginél lényege­sen nagyobb mennyiségben, részarányban és választékban kerülnek majd az üzletekbe. Remélhető, hogy nem lesz szükség külföldi férfiingeket, kötöttárut vagy méterárut ke­resnie annak, aki éppen a legdivatosabb termékeket akarja megvásárolni. Az igé­nyeket követő fejlesztés új technológiák kidolgozását és új, speciális, a nyersanyag feldolgozásának legjobban megfelelő gépi berendezések beszerzését teszi szükségessé. A korszerű, termelékeny gépe­ket és a hozzátartozó techno­lógiát nemcsak az új, hanem a hagyományos anyagok gyár­tása is megkívánja. A foko­zott érdekeltség az értékesí­tésben és az eredményre való nagyobb törekvés, a gazdasági elemző munkát is előtérbe helyezi. Szükséges ez a jó minőségű, korszerű termékek olcsóbb előállítása, magasabb termelékenység elérése végett. T érjünk vissza a kirakat­hoz, és onnan lépjünk be az üzletbe. Nézzünk szét, és ne feledjük el, hogy mi nemcsak fogyasztók va­gyunk, hanem eladók és a gyártók is. Ha hibás, ízlé­sünknek meg nem felelő árut találunk, bosszankodunk, mert nem kevesen tudjuk, mit je­lent a „fészek”, vagy a „dupla-vetülék”, ismerjük a színek megteremtéséhek a technikáját, és tudomásunk van a minőségi követelmé­nyekről. Mint fogyasztók ter­mészetesen ragaszkodunk a kiváló minőséghez. Kétségte­len, hogy amit az új gazda­sági mechanizmus lehetőségei magukban rejtenek, nekünk kell valósággá váltani. Ez sok szakértelmet és még több lelkesedést kíván. Érde­mes gyorsítani a fejlődést, so- kasítani a kezdeményezést, mert a kialakuló újban az egyén, a gyár és a népgazda­ság érdeke nagyon is egybe­esik. Bognár György textilmérnök A hatalmas szabadtéri raktár 'melyből 8000 1966-ban. vagon építőanyagot szállítottak el (Foto: Sz. GyJ A sátoraljaújhelyiek, első- sarhan a mélyebben fekvő vá- f°srész lakosai még ma is kellemetlen érzésekkel gon­dolnak a Ronyva áradására, ■amely december elején ismé­telten igen nagy károkat oko­sít üzemeknek és magáno­soknak egyaránt. A városi ta­kács akkor gyorssegélyek ki­utalásával, majd kevéssel ké­sőbb a Vöröskereszt jelentős adományával sietett a káro­sultak támogatására. A lako­sok a segélyként kapott ösz- szeget főképp a lakások hely- teállítására fordították. Most a városi pártbizottság és a városi tanács vezetősége Megnyugtatásul körlevélben értesítette az érdekelt lakoso­kat, hogy az újabb árvízve­szély megelőzése céljából, egyelőre ideiglenes intézke­désként, még január első fe­lében hozzáfognak a Ronyva i medrének kitisztításához és} mélyítéséhez. Attól lehet} ugyanis az előző évek szomo-♦ rű tapasztalatai alapján tar-} tani, hogy a nagyfokú eltömő-J dés, eliszaposodás miatt a} Ronyva nem tudja majd a tél- 2 végi hóolvadásből felgyülemlő} víztömeget levezetni, és is-J mételten kárt okozhat a ha-} tármenti városrészben. 2 Közben az illetékes vízügyi} szakemberek tovább folytat-a ják a tárgyalásokat a szom-} szédos csehszlovákiai hatósá-} gokkal. Már az eddigiek alap-} ján is minden remény meg-} van rá, hogy az árvízveszély} végleges megszüntetése vé-} gett Csehszlovákiával közö-J sen még 1967-ben megkezd-< hetik a Ronyva-meder szabá-> lyozását >» forintba került volna. Itt, há­zilag 425 ezer forintba került a hatalmas présgép, amely nemcsak tartósabb, hanem kapacitása is 50 százalékkal nagyobb. Ma már nyolc hasonló ..Made in Bodrogkeresztúr” présgép dolgozik az ország hasonló üzemeiben. Büszkék lehetnek rá a házi ezermeste­rek, a 34 főnyi lakatosgárda, s a műszaki vezetők, akik szinte kivitelezés közben ter­vezték a rohammunkával ké­szülő prototípust. Elsősorban ennek a házi gépesítésnek köszönhető, hogy míg 1960-ban még csak 8, az elmúlt esztendőben már 40 millió forint volt a 130 mun­kással dolgozó üzem termelé­se. Nyolcezer vagon különböző tufa-elemet küldtek 1966-ban az építkezéseknek, s az idén további 15—20 százalékkal nö­vekszik a termelés. Ez a most befejeződött 15 milliós re­konstrukció gyümölcse lesz. Korszerűsítették, s a téli üze­melésre is alkalmassá tették a gyárat. Megépült a második iparvágány, a törő és a gyár­tó üzem között elkészült a szállítószalag, bővült a tároló­tér, gőzölőt létesítettek. Ed­dig 28 napig kellett „érlelni” az elemeket. A modern ka­zánház. a gőzölő most lehető­vé teszi, hogy az elkészült tufa-blokkokat, födémbélés testeket, termofór kémény- elemeket akár azonnal is szál­líthatják. Mind több gyümölcsfa csemete a borsodi falvakba A borsodi falvak határában, a házi kert ekben igen sok a gyümölcsfa. Sajnos, e kis gyümölcsösök nagy része már kiöregedett, így a háztáji gazdaságokból nagyon kevés úgynevezett áru-gyümölcs ke­rül a piacokra. A házikertek gyümölcsfa­állományának megjavítása végett már különböző kezde­ményezések születtek me­gyénk földművesszövetkeze­teiben. Sikerült is kezdeti eredményeket elérni a gyü­mölcsösök növényvédelmé­ben. Jelentős előrelépés volt, hogy több mint egy eszten­dővel ezelőtt a földműves­szövetkezetek vették át a gyümölcsfa csemeték árusítá­sát. Megyénkben hat gyü­mölcsfa lerakat működik, s ezek a földművesszövetkeze­tek útján minden községbe eljuttatják a szükséges fa­csemetéket. Az elmúlt őszön csaknem 80 ezer csemetét adtak el a földművesszövet­kezetek. így fokozatosan si­kerül kicserélni a falvak határában a kiöregedett vagy minőségileg nem meg­felelő gyümölcsfákat. Ez év tavaszán még több gyümölcs­fa csemetével látják el a földművesszövetkezeteket, amelyek a vegyszeres nö­vényvédelmet is mindenütt megszervezik és irányítják. Pszichológiai labor a Lenin Kohászati Művekben Az iparban a kohászat az egyik legveszélyesebb üzem. A pszichológiai labor munkatársaié a feladat: vizsgál­ják a munkásokat, a munka körülményeit és a gépeket A laboratórium munkája kiterjed a munkának az em­berrel szemben támasztott különleges követelményei­re is. SzazfivaiOTfiezer pár m s«i Kesztyű i nagyviiágtian A Hegyalja Ktsz-ben már készül az első idei exportszállítmány Harmincöt millióval növelik a termelést . A Sátoraljaújhelyi Hegyal- ía Ktsz-ben, az ország egyik í^'smertebb ruhagyárává fej- lödött szabó szövetkezetben tear az év első hetében meg­kezdték az első exportszállít-, teány csomagolását. Észak- ®Urópaí országokba indítanak a napokban egy kü- teuböző férfi és fiú nadrágo- tartalmazó nagyobb szál- ^teiányt. — Az 1966-os esztendőt ^cedményesen zártuk — tud­juk meg Lantos Miklóstól, a szövetkezet elnökétől —, * teíndem reményünk megvan te, hogy az új esztendőben belföldön és külföldön egy- arání tovább öregbítsük a Begy alja-gyártmányok jó hír­nevét. — Sikerült-e 1966-ban nö­velni a termelést? — Az előző évhez viszo­nyítva 25 millió forinttal, évi tervünkhöz viszonyítva pedig 10 millió forinttal növeltük a termelést. És ez a 10 millió forintos termelési többlet teljes egészében exportmeg­rendelés volt. 1965-höz viszo­nyítva különben 18 millióval sikerült növelnünk az expor­tot. — 1967 hoz-e további fejlő­dést a szövetkezet életében? — Termelésünket tovább növeljük. Belföldön és kül­földön egyaránt nőtt az ér­deklődés gyártmányaink iránt. Az elmúlt évi 70 mil­lió helyett az idén már 85 millió forintos exportmegren­delést szeretnénk teljesíteni. A belkereskedelemnek ter­veink szerint 27 millió helyett mintegy 47 millió forint érté­kű árut szállítunk, ami azt jelenti, hogy 35 millió forin­tos termelési, érték növekedést várunk 1967-től, fp. s.) Hiába mondom Rohály Jó­ízsefnek, a Miskolci Betonáru- [ gyár bodrogkeresztúri üzeme ► vezetőjének, hogy a 15 millió ^forintos rekonstrukció befeje­zésének hire hozott ki hozzá- Muk, erről csak akkor hajlan­► dó beszélni, ha előbb megis­merem a gyár „lelkét”. Ko- ' rompai Iván, a vállalat íő­► mérnöke mosolyogva bólogat, ► hogy igaza van az üzemvezető­dnek. Mert erre a rekonstruk- Jcióra talán sohasem került ► volna sor, ha itt, házilag, ►szinte teljesen saját erőből ► nem teremtik meg a fejlesz- ►tés feltételét. — Íme, az üzem „lelke” —1 [mutattak rá két jókora, félel- • metes hangokat hallató gép- [ monstrumra. — Négyoszlopos ► présgépek. Ezeken készül 'minden gyártmányunk. A tufa , falazóblokkok, a különböző 'födémbélés testek és a lermo­► fór kéményelemek. ■ — 1958-ban egy nyvgatne­[ met présgéppel kezdtük meg a termelést. Hamarosan kide­rült, hogy nem felel meg a célnak. Nem bírta a strapát, kapacitása sem volt megfele­lő. Könnyebb fajsúlyú horzsa­kőre tervezték. Másik présgép után kellett nézni. Egyik sem volt jobb. Választhat­tunk két rossz közül: kétéven­ként „elfogyasztani” egy ilyen, másfél millió devizaforintba kerülő import gépet, vagy le­állni. De aztán kiderült, hogy nem kapunk devizaforintot, erre harmadik megoldást ke­restünk. Ennek a kél présgépnek elődje, illetve első változata volt a harmadik megoldás. Itt készült el a parányi műhely­ben, azaz inkább a szabad ég alatt. Itt is tervezték. Merész vállalkozás volt, de sikerült Neki kellett vágni, mert szinte azonnalra kellett, s ilyen határidőre senki sem vállalta a munkát. A legfel­jebb kétéves élettartamú nyu­gati gép másfél millió deviza­Megkezdik a Ronyva mélyítését | Egyik legíoniosabb gyárt­mányuk továbbra is a tufa falazóblokk lesz. Az idén mintegy 30 millió hagyomá­nyos téglának megfelelő mennyiséget gyártanak belőle. Nagy segítség ez a kislakás építőknek. Hamarosan az öt­ezredik családi házat építik a bodrogkeresztúri falazóblokk­ból. Kezdetben idegenkedtek az új építőanyagtól, de a kör­nyező községekben ma már nem is építkeznek másból. (p. aj Sikeresen zárta az elmúlt esz­tendőt a Miskolci Háziipari Ktsz. Évi értékesítési tervü­ket 8 százalékkal teljesítették Nagyüzemi szőlőfeldolgozó hegyközségeknek A t'okaj-hegyaljai borvidék szőlőtermelésének évről évre nagyobb százaléka terem a hegyközségek új telepítésű, nagyüzemi művelésre alkal­mas közös szőlőiben. Az el­következő esztendőkben több száz holdon fordulnak termő­re a hegyközségek új telepí­tései, így nagy gondot okozna a nagy mennyiségű szőlő fel­dolgozása. A hegyközségek ezért elha­tározták, hogy már a közeli esztendőkben közös erővel szőlőfeldolgozó üzemet léte­sítenek. Olaszliszka és Tolcs- va között épül az első ilyen, valóságos „must-gyár”. A nagy beruházással kapcsolatos; tárgyalások már tartanak, s hamarosan megkezdik a fel­dolgozó üzem tervezését is. túl. Az előző esztendőhöz vi­szonyítva 6 millió forinttal növelték a termelést, ezen be­lül mintegy 4 millió forinttal az exportot. Egy év alatt * különböző gyermek felsőruhákból és géppel kötött kesztyűkből 16 millió forint értékű árut exportáltak a világ különböző részeibe. A miskolci kesztyűk nagy sikert arattak külföldön. Több mint 180 ezer párat exportáltak belőlük a Szovjet­unióba, Svédországba, Norvé­giába. Ausztriába és Angliába. Az idén tovább növelik a Mis­kolci Háziipari Ktsz exportját Már az év első napjaiban meg­kapták egészévi exportmegren­deléseiket. A Miskolcon gyár­tott kesztyűk mintegy 95 szá­zalékát szállítják külföldre. Egyensúly vizsgálat. A képen: Fürjes* Endre csavar- gyári dolgozó és Irházi Erzsébet pszichológus. Gépesítés saját erőből — flázi ezermesterek Érlelés helyeit gőzölés — 15 milliós rekonstrukció Házak tufa falazóblokkból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents