Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
fitélő. 1961. Jantiár 31» ßSZAKMAGYARORSZAG 3 fl Borsod rcegysi üzemek ! 19SS. évi exporttevékenysége v ni. n Borsod megyei export utóbbi években bekövetkezett jelentős fejlődése arra indította a megyei szerveket, hogy az elmúlt év nyarán kiállítást szervezzenek Miskolcon a megye exporttermékeiből. A kiállítás igen jól reprezentálta a borsodi ipar fejlődését. A kiállításon csaknem 40 borsodi üzem mutatta be legszebb exporttermékeit, amelyek ma a világ csaknem minden részébe elkerülnek, öregbítve megyénk iparának jó hírnevét. A kiállított termékek széles skálája jól ábrázolta a megye iparának Sokszínű arculatát Az elmúlt évi problémák közül nem oldódott meg a rendkívül szűk raiktárhely- 2et. Egyedül a Hegyaljai Ruházati Ksz kezdte meg 1966- ban a raktár építését. Az Ózdi Kohászati Üzemek részére biztosították a raktárépítés pénzügyi fedezetét, azonban telepítési problémák miatt csak körülbelül 2 év múlva kerülhet sor a raktár megépítésére. A többi üzemnél a megnövekedett export- termelés következtében relatíve tovább romlott a raktárhelyzet. Hasonló problémák jelentkeztek a szállítóeszköz ellátásban is, különösen a speciális szállítóeszközöket igénytő exporttermékek vonatkozásában. (Például a cseppfolyós klór export: egy része azért hiúsult meg, mivel nem álltak rendelkezésre szállítóeszközök.) Akadozott a kooperáció Szervezettsége is. Az export kooperációban részvevő vállalatok ma még nem eléggé érdekeltek abban, hogy kooperációban vállalt kötelezettségeiknek maradéktala- íml, a szükséges minőségben •leget tegyenek. A beruházások lebonyolítása körüli nehézségek az elmúlt évi exporttermelést is kedvezőtlenül befolyásolták. A Borsodi Vegyikombinát karbamid d« kaprolaktám ízemének beruházási késedelme a vállalat árbevétel csökkenésén kívül kedvezőtlenül befolyásolta a Magyar Viscosagyár termelését, mivel bem tudta alapanyaggal ellátni az tízemet, így az kénytelen volt anyagszükségletét importból biztosítani. Az 1966-ban elért eredmé- Syefk ellenére sok még a megoldatlan kérdés. Van még gond bőven, de az elmúlt évi eredmények arra •ngednek következtetni, hogy a fennálló feszültségek tudatos szervező munka révén fokozatosan feloldódnak. Az Anyagi eszközeink bővülése lehetőséget teremt termelő berendezéseik korezerűsitésé- *e. Az exporttermelésben való érdekeltség fokozódása ájabb ösztönzést ad az exportnak. Az új gazdaságirányítási rendszerben jelentőin nő a vállalat dolgozóinak érdekeltsége a gazdaságos termelésben, ezen keresztül az egyéni érdek szorosabban összekapcsolódik az export népgazdasági érdekével. a z eddig Ismert, illetve folyamatban lévő exportkötések azt jel- Sik, hogy az 1967. évi export Csökken az előző évvel szemben. Ismerve azonban üzemeink aktivitását, bizonyos- fa vehető, hogy az év közben befutó külföldi igények kielégítését is biztosi tani tudják, Így az exportkiszállítás évről évre jelentkező dinamikus növekedése tovább fog folytatódni. Az évi feladatok jelentősé- Sét aláhúzza az a körülmény, hogy ez lesz az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző esztendő. Most kell felkészülni az exportra termelő vállalatoknak rá. hogy 1968-tól exporttevékeny- | séget folytassanak. Ehhez I nélkülözhetetlenül szükséges | a külföldi piacok ismerete, a j világpiaci árszínvonal elem- [ zése. A piaci ismeretek bővü- | lése egyidejűleg jó inspiráció- I kát ad majd a fejlesztés irányának meghatározásához is. A régi ármechanizmus egyik vitatott kérdése v út, hogy belföldi árrendszerünknek nem volt szoros kapcsolata a világpiaci árral, és a belföldi ár sok esetben helytelen irányba orientálta az exporttermelést. Most ezek a feszültségek megszűnnek. Az exportra termelő vállalatok 1968-tól a külföldi devizában kapott árbevételnek reális devizaszorzóval átszámított belföldi érlékét kapják meg eladott termékeikért. Miután az export anyagi konzekvenciáit a termelő vállalatok viselik, feltétlenül fontos, hogy ez évben felkészüljenek ezeknek a feladatoknak megoldására, nehogy az anyagi konzekvenciák hátrányosan befolyásolják a vállalat eredményét. Vizsgálják felül az exportra termelő üzeríek, hogy eddig kiszállított termékeik közül melyek az exportképesek. Melyek azok a termékek, amelyek a legjobb devizahozamot biztosítják és ezek termelésének fokozása tévén alapozzák meg az elkövetkező évek exporttevékenységének eredményességét. Az új feladatok több, eddig alkalmazott munkamódszer átértékelését is szükségessé teszik, A világpiacon általános tapasztalat, hogy a műszaki fejlesztés üteme gyors, és a világszínvonal mércéje állandóan emelkedik. Ennék arra kell késztetnie a termelő üzemeket, hogy döntő fontosságú feladatként kezeljék a műszaki fejlesztést, a gyártmányok korszerűsítését A feladatok közé tartozik az is, hogy meg kell tanulni az eddiginél jobban kereskedni. Égy-egy üzlet megkötésénél igen nagy lehetősége van a kifogástalan minőségű termékek gyártásán kívül annak is, milyen gyorsan, pontosan, milyen tetszetős kivitelben szállítják az árut Ez az eddig alkalmazott munka- módszereink tökéletesítését, munkaszervezési, kooperációszervezési, anyagbeszerzési munkánk felülvizsgálatát is szükségessé teszi. A műszaki fejlődés iránya a minél szélesebb körű specializáció felé halad. Világviszonylatban elismert márkás áruk zöme széles körű nemzetközi kooperáció révén valósul meg. Ez üzemeink számára azt a feladatot jelenti, hogy vizsgálják felül gyártmányskálájukat, és a bővítés helyett szűkítsék termékeik körét. Tegyenek kezdeményező lépéseket, hogy a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket — különösen a KGST-n belül — ésszerű, gazdaságos kooperáció révén jobban kihasználják. A jelenleginél kevesebb féle terméket, de nagyobb szériában igyekezzenek termelni, mert a nemzetközi színvonal elérése, illetve a fejlődéssel való lépéstartás ezt szükségszerűen megköveteli, és az exporttermelés gazdaságosságának növekedését ez biztosíthatja tartósan. a z eddig elért eredmények biztosítékot nyújtanak rá, hogy üzemeink a jelenleginél lényegeden nagyobb feladatokat is meg tudják oldani Fontos, hogy ez évben az üzemek úgy irányítsák munkájukat, hogy az 1967-es esztendő egyidejűleg „a magasabb osztályba lépés” feltété leit is megteremtse Oláh László exportbiz. vezetője (Vége.) Víztárolóknak alakítják ál j a Bodrog holt ágait ; A Bodrogközben a tavaszi és az őszi árvizek gyakran öntenek el jelentős földterületeket. EzSn a vidéken a Bodrognak számos olyan holt ága van. amelyek az áradástól telítődnek és hosszú ideig nagy mennyiségű vizet tárolnak. Ez adta az ötletet az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság vezetőinek, hogy az eddig csak halászati célokra használt holt ágakat olcsó pénzért a mezőgazdaság szolgálatába állítsák. Ennek biztosítására — felmérve a környező termelőszövetkezetek lehetőségeit — az idén egymillió forintos költséggel a sárospataki és a vajdácskái holt ágat alakítják át végleges víztárolókká. Ezeket a A gyermekvédelmi munka eredményei és feladatai Miskoíeon készülnek el. * A |'Wapjój A közélet igénye a z 1967. évi költségvetés elfogadásával az országgyűlés /I befejezte négyéves munkáját. Ennek az időszaknak eseményeit, az országépítes eredményeit az utolsó ülésen Kádár János, pártunk Központi Bizottságának első titkára méltatta és összegezte. Pozitívnak ítélte az országgyűlés tevékenységét. A tapasztalatok és sikerek útmutatással szolgálnak a megválasztandó új országgyűlésnek. A folytonosság, az eleven, mozgalmas demokratizmus hű kifejezője az a helyzet, hogy a képviselőhöz működésének befejezte egybeesik az új választások előkészítésével; együtt jelent meg lapjainkban a záróülésröl szóló beszámoló és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása. A folytonosság mindenekelőtt az elveket, a kikristályosodott módszereket, s a felelősséget foglalja magában. Azoknak kell majd vállalniok, akik a nép bizalmából az új országgyűlésbe kerülnek. A dolog természeténél, az élet törvényszerűségeinél fogva lesznek közöttük régiek és lesznek újak. „A demokrácia szegénységi bizonyítványa volna, — hangsúlyozta Kádár elvtárs —, ha tartósan akarna azzal a megoldással élni. ami a felszabadulás kezdeti időszakában szükségszerű volt, hogy egy ember hat-nyolc-tiz, vagy több területen is vezetőként működjék. Arra törekszünk, hogy ezen változtassunk, és hogy aki ma nyolc- tíz területen dolgozik aktívan, hat vagy négy területen dolgozzék tovább, s így többet tudjon adni. Törekszünk arra is, hogy új erők is bekapcsolódhassanak az egész fejlődét szempontjából fontos' társadalmi munkába.” Ez a fontos, megszívlelendő megjegyzés, természetesen, nem csupán az országgyűlési képviselőkre, hanem a tanácstagokra is vonatkozik, Akadnak köztük olyanok, akik a több mint két évtizedes lankadatlan, szakadatlan közéleti tevékenységben elfáradtak. Joggal vágyódnak és formálnak Jónéhány olyan gyermek és kamaszkorban levő fiú és lány él Miskolcon, aki nem ismeri a családi otthon melegét, aki rossz társaságba keveredett. Akad, sajnos, nem egy olyan fiatal, aid a szülők nemtörődömsége miatt rátévedt arra az útra, amely az erkölcsi lejtőhöz vezet. Társadalmi összefogásra, tanácsadásra és segítségre van szükségük e fiataloknak, hogy még idejében megértsék: ilyen életmóddal nehéz az élet, dolgos, becsületes embereknek kell lenniük. Ezért alakult néhány esztendeje Miskolc valamennyi kerületében gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság. Ezek tagjai igyekeztek felkutatni a nem kielégítő körülmények között élő fiatalokat, s megoldani problémájukat. Az 1966-os esztendő eredményeiről s az idei feladatokról tanácskozott január 28-án, szombaton a városi gyermek- és Ifjúságvédelmi munkaértekezlet. 35 munkacsoport dolgozik a gyermekekért örvendetes, hogy évről énre több a hozzáértő, lelkiismeretes ember, aki társadalmi munkában járja a várost, tanácsokat osztogat, szervez, agitál, hogy megmentsen egy- egy fiatalt. A kerületi albizottságok körzetekre osztották a város területét Miskolc 35 körzetében egy-egy agilis munkacsoport tevékenykedik. Kistelegdi Ernő, a városi tanács vb gyermekvédelmi előadója mondta többek között a munkaértekezleten: — Városunkban 364 aktíva dolgozik a fiatalokért. Az albizottságok az elmúlt évben 24 ülést tartottak. Ezeken a tanácskozásokon 212 veszélyeztetett gyermek ügyét tárgyalták meg. Helyes az is, hogy különösen a III. kerületben jó a társadalmi aktívák kapcsolata az üzemekkel, segítséget kapnak munkájukban az ottani társadalmi szervektől. A város területén a népfront-aktívák, a nőtanács tagjai és a Vöröskereszt tesz a legtöbbet a gyerekekért. Várják az albizottságok a KISZ és a szak- szervezetek támogatását is. Kevés a kulturált szórakozóhely Nagy érdeklődés kísérte a munkaértekezleten a tanács kereskedelmi osztályának beszámolóját, mit tesznek a fiatalok iskola és munka után, hova járnak művelődni, szórakozni. Vannak a városban rliák- és KISZ-fclubok ám a legtöbb kicsi, kevés az érdekes és gondosan összeállított klub- foglalkozás. így aztán nagyon sokan járnak a nyilvános szórakozó helyekre. Ez még nem lenne baj. de nem mindegyikük viselkedik rendesen. sokan szülői kíséret nélkül éjszaka is szórakoznak. Nagy szükség volna már az Ifjúsági Házra Miskolcon. A* tervek szerint a harmadik öt-* éves tervben megkapják ezt aj várva várt létesítményt. * — Addig is azonban az ed-J diginél ügyesebben ki kell* használnunk a meglévő kiu- * bokát, szórakozóhelyeket, J Tervek 1967-re j A városi gyermekvédelmi J megbízottak részére az idén* rendszeresen szerveznek majd-»' oktatást, hogy a lelkesen* dolgozó aktívák még több-K szakértelemmel tevékenyked- J hessenek. Tovább folytatják a-K tanulók iskolán kívüli maga-J tartásának ellenőrzését, a ve-* szélyeztetett gyermekek se-j gítését családlátogatással,* beszélgetéssel — s ha más-J képp nem sikerül: az alkoho-* lista szülők figyelmeztetésé-J vei, felelősségre vonással. * Ügy tervezik, hogy a gyer-J mekvédelemhez a lakóbizott-* ságok segítségét is kérik * majd. J S amit az egyik legfon to-* sabb munkájuknak tartanak J a gyermekvédelmi albizottsá-* gok: egyértelmű, folyamatos* és türelmes nevelői munka-* val a különböző gyermekvé-* delmi szervek egyidejű téré-* kenységére van szükség. J így talán még többet te-J hetinek a gyermekekért. ■* (Gyárfás) J igényt a pihenésre, vagy az eddiginél kevesebb feladatra. Egész dolgozó népünk tisztelete, megbecsülése övezi őket, Szeretete nem a tisztséghez, a funkcióhoz kapcsolódik, hanem az elvekhez hű és a közösségnek nyújtott tettekben gazdag személyiséghez. Az összetétel bizonyos mérvű változásában az is szerepet játszik, hogy új, friss feltörekvő, tehetséges, alkotásra kés* és képes erők bevonása közéletünk gazdagodását hozza magával. Az aktivitás ilyetén erősítésére azért is szükség van, mivel harmadik ötéves tervünk végrehajtása, ezzel összefüggésben a gazdasági mechanizmus reformja, a gondolkodás és szemlélet alakítása, az emberek szocialista nevelése, a társadalmi erkölcs fejlesztése a következő időszakban az eddiginél is lobb feladatot ró ránk. ( Ismeretes, hogy február 2-án megyénkben is, Miskolcon is megkezdődnek az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölésére hivatott gyűlések. Nem árt ismételni azt, amiről felszólalásában Kádár elvtárs szólt: «... a politika az elsődleges, és ha valakinek eszébe jutna az a régi hagyományod magyar kifejezés, hogy ha valakit nem jelölnek újra, at bukott képviselő, akkor ebben a leglényegesebb politikai értelemben az országgyűlésben bukott képviselő nincs, mert itt ki-ki a maga tehetsége és képessége szerint becsülettel igyekezett szolgálni, képviselni és érvényesíteni azt a poíiíi* kát, amire választói előtt ígéretet tett. Ez az ülésszak U bizonyította a magas fokú önudatot és a szocializmus ügyé iránti odaadást, ami minden képviselőtársunkat jellemez, i ez tisztességére és becsületére válik tyalamennyi képviselő- vek. aki ennek az országgyűlésnek a munkájába* részi vett.” Helyi ismereteink birtokában bátran alkalmazhatjuk ezeket a szavakat a megyénkben és Miskolcon működő taná-4 csokra is. Sárközi Andor Fejlődnek a salátapalánták — gőmbölyodik a paradicsom az ilvegliázban A ráckevei Árpád Tsz 50 holdon termeszt primőr zöldséget. Mintegy 1,2 millió palántát kell nevelniök üvegházaikban. Jelenleg a kis salátapalánták kerülnek a tapkockákboi de fejlődnek mái- a korai paradicsom bokrai is az üvégházakban» A szövetkezet asszonyai és leányai tőzeg közé helyezik a tápkockás, érzékeny saláta* palántákat. holt ágakat zsiliprendszerrel* zárják el a folyótéi, így azok-J ban a legaszályosabb nyári* hónapokban is mintegy 2J millió köbméter öntözővíz állj a gazdaságok rendelkezésére. ■* Ebből a mennyiségből a sá-T rospataki Kossuth, a vajdács-* kai Petőfi Tsz és a Bodrog- J közi Állami Gazdaság föld-* jein több mint. 600 holdat ün-j tűzhetnek. Ezenkívül a közös* gazdaságok a két ,.mesfersé- + ges tóban” víziszárnyast és* halat tenyészthetnek, amely J plusz jövedelmet jelent majd t a tagságnak. ■* A két holt ág lezárását cs ♦ tárolóvá való kialakítását ta- * vasszal kezdik meg, s a mun-* Icákkal a nyári hónapokra * kÁs 7.i\ 1 n Pil Ja
