Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
Vasárnap, 1966, október 2. ÉSZAK. IK AGTARORSEAG 3 Emberség, hol voltál?! Amíg Regős Irén eljutott a kiábrándulásig 1. Lírai heveseiő helyett Özd, a magyar munkások egyik fellegvára. Alapítása óta, a haladó mozgalmunk és a kohász, hengerész stb di nasztiák szaktudásának fejlődése mintegy párhuzamosan versengett benne egymással. Az ózdi munkások fegyvereket öntenek a 48-as szabadság- harcosok seregeinek, 1919-ben fegyverrel harcolnak a Tanácsköztársaság megvédéséért a felszabadulás után a kommunisták ezrei indulnak el ebből a gyárból, hogy segítsék az ország talpraállását .. .Munkásváros. Hogy menynyire az, még ma is látni ezen a városon. Kolóniák sora, apró utcák tömege halad szabálytalanul a gyárnak fordulva. Ózdon akármelyik régi utcán indul el az ember, rájön, hogy a gyárnak tart. oda viszi az embert, ha akarja, ha nem. 1949-ben 24 ezer lakosú nagyközségnek számított. Ezen az éven városi rangot kapott. De a rang még csak puszta rang. Ahhoz, hogy Özd valóban város legyen, számos tennivaló akadt s akad itt mindmáig. Városnak persze igazán város Ózd. Akkor is az lenne, ha nem kapja meg ezt a rangot. Csaknem 40 ezer ember él itt napjainkban, s évente minteev 700 apró ózdi születéséről kapunk hírt. A népszaporulata is magas ennek a városnak, s nem pusztán a vidékére gyakorolt szívóhatása az, amely növekedésébe beszámítható. * A várost hegylánc öleli körbe. Hódoscsépánynak térve a vasvári tető, keletnek a Kerekhegy, csúcsa az Akasztó tető, ott húzódik a Belsőszálas, Várkonynak az Istenmező, míg a nyugati oldalról a Bi- beny dűlő néz a városra. Panoráma felvételünket is erről a dombról készítjük. ElóttünK terjeszkedik a Béke-telep modern, új bérházaival, széles utcáival, majd a Gyújtó körvonalait ismerjük fel, azután a — gyár. S amit a fényképezőgép lencséje oly könnyen megörökít, azt a krónikás bonyolultabbnak, összetettebbnek találja. Pedig egy hetet eltölteni a városban, tulajdonképpen alig jelent többet, mint „pil- 1 an at képet" rögzíteni C Írói, mégha azt sorozatban is tud .t- ■ ja a krónikás az olvasóval. Egy panorámafelvétel mu futhat szépet vagy visszataszí tót: a „szövet'.'." vizsgálódása mindenképpen sokoldalúbb következtetésre, nagyobb einélyültségre ösztönöz. Baráth Lajos Foto: Mizerák István Egészségügyi napokat rendeztek O ngún (Levelezőnktől.) Egészség- ügyi napokat rendeztek legutóbb Ongán. A társadalmi szervek megmozgatták az egész község lakosságát. Mindenki készült az eseményre, takarított, szépítette lakóházát, udvarát, utcáját. A készülődésben a Vöröskereszt helyi szervei jártak az élen, három teremre való kiállítási anyagot gyűjtöttek össze, előkészítették az ünnepi műsort. Meijke fflodíe!* a szerződéi ötének a TI 1-te? az ismeretterjesztő esőadasoitra A TIT miskolci titkárságán már számos szerződést kötöttek meg eddig vállalatoknál, üzemeknél megtartandó ismeretterjesztő előadásokra Külö-' nősen sokan érdeklődnek az új gazdasági irár,. "ás iránt, és számos vállalat kötött le egész szatadegyetc-.a sorozatokat erről a témáról. Ugyancsak sok üzemből kérik a válnia ti ügyintézők szabaleg :- teme előadássorozatot Ami a nyelvtanfolyamokat illeti: nagyobb az érdeklődés, mint bármikor az elmúlt években. Kihelyezett, üzemi tanfolyamokat igényelnek sok helyről. Ugyancsak megállapodott a miskolci TIT a Moziüzemi Vállalattal, hogy újra hoznak Miskolcra archív-filmeket. Ezeket ismét a Béke moziban vetítik. Végül dicsérendő példaként emeljük ki a Diósgyőri Gépgyárat, amelyben már eddig 26 más—más témájú munkás- akadémia előadássorozatot kötöttek le. Elkövetkezett a vasárnap, amikor sor került az egésznapos rendezvényre. Delelő it a társadalmi szervekből alakult szemlebizottság végigjárta a községet és mindenütt példamutató rendet, tisztaságot talált. A Dankó-telep lakói is kitettek magukért. A művelődési otthonban ugyanekkor kiállításon mutatták be a régit és az újat; a régi szobát a giccses képekkel, elavult bútorokkal. Természetesen a korszerűen berendezett szobát is bemutatták. Délután egészségügyi előadás, filmvetítés és színes műsor szórakoztatta a közönséget Ekkor mutatkozott be előszót1 az újonnan létrehozott felnőtt vegyeskar. Sok tapsot kapott az ongaújía-lusi óvodások és aai általános iskolások táncprodukciója. valamint a sok szavalat is. Vidám mulatsággal ért véget a nap. A szervezésért elsősorban dr. Kósik Lajos körzeti orvost illeti dicséret, továbbá a helyi szerveit tagjait, valamint a közreműködő szereplőket Kenéz LászTó, általános iskolai igazgatá Onga kövezetén, a csarnokok lemezoldalán. Alig másfél évszázada, hogy eltűntek a mocsarak, a nádasok, csendesebb vidékre költöztek a csérek, az unkák kir isztultak pocsolya híján, s a természet békés csendjét hámorok, csűr. okok, kemencék és hengersorok zaja váltotta fel. Kimáék gazdag szénlelőhelyeket találtak megyénk legészakibb vidékén, érdemesnek tartották ide vaskohászatot telepíteni. özd és Miskolc két nagy Kormosszívü város Különösen özdra érvényes ez a hasonlat, hiszen a várost licitére . beinek, dombok bármelyik -tócsáról is néz alá az ember, a gyárat látó ds^nek a város tengelyében — hatalmas • tornyát karcsú kéményerde- Jét, rozsdabarnán uralkodó Csarnokait, nyugtalanul mozgó oriásdaruit, s mindezeket csak k kemencéből kicsapódó fény- tiszták képesek egy-egy percmocsarak és nádak rengetege, ősvilági békességben éltek. De hol van már az unkák karéneke esténként? És a halászó csérek rikácsolását sem hallhatod. Korom, rozsda ül a várost képező házak tetőzetén, az ódon, keskeny kis utcák bem csupán nagyvárosi, habéin egyben, s másban hasonlít is Miskolc életéhez. Itt is, btt is a gyárak ritmusa i :a- bályozza az utcák, kávéházak, családi otthonokat rejtő lakónegyedek, parkok, sportpálj ák életét Az új ABC-áruház mellett épül ózd első toronyháza, mely nyolc emeletével a város legmagasabb lakóháza. Kongresszusi felajánlásukban a Béketelep építői vállalták, hogy az ütemtervet meggyorsítva, a hideg idő beállta elölt szerkezetileg elkészítik, s így biztosítják maguknak télre a belső munkát. re feledtetni a sze..,lélődővel. Benn ülsz valamelyik barátod otthonában, sorsotokról, gondjaitokról beszélgettek, agy éppen egy meghitt presszó sarkában feketét szürcsöltök, a kemencék élete azonban ide is betör, a várost percekre elborító vörös fényzuhatag a szüntelen s folyamatos jeladása a gyárnak, őérte létezik itt minden, mindenki. Valamikor ezen a vidéken A pestiek úgy mondják: Miskolc egy darab főváros, lüktető élete, moz .lmas utcái, zsúfolt éttermei, presszói és igen, a város fölé í.övő gyárainak kémény- és csar- bokrengetege megteremti a pesti ember szemében azt a miliőt hogy odahaza, Budapesten iár... A miskolci, ha megyénk második legnagyobb városába téved, ügy érzi: hazatalált. Ózd vérkeringése Regős Irén egész élete egy r tragédia. Ahogy mondani szó- 1 kás, nagyon sok pofont kapott I a sorstól. : A paralízis kegyetlensége 1 miatt szerencsétlen gyermekkor, nevelőapa, akiről csak a , férfi halálos ágyán tudja meg, , hogy nem az édesapja. Csú- ; nya rokoni pörösködés. ellen- ( ségeskedés. Ráadásul állandó 1 éreztetése egy olyan, rosszin- < dulatú véleménynek, hogy Re- , gős Irén nem teljes értékű ] ember, mert, testi fogyatékos... ’ Szülők, rokonok, barátok j nélkül mi adhat örömet az , életben? Nem frázisként mou < dóm, maga Regős Irén is így ] fogalmazta meg: a munka. — Pénztárosnő voltam. Ti- ] zenegy év alatt egyetlen pa- i naszkönyvi bejegyzés sem : volt ellenem... Jó volt a bolt- ’ ban. Tudja, én nem nagyon járok sehová. Nekem a bolt jelentette az életet. Szerettem a vevőket, a sokféle embert, és azt hiszem ők is szerettek engemet. Megérezni ezt egy- egy jó szóból, érdeklődésből, figyelmességből. Regös Irén munkája ellen soha sem volt kifogás. Airol ő dolgozott, ott mindig mintaszerűen rendben volt a kasz- sza, a hozzá tartozó adminisztráció. — Kiváló munkaerő — ez róla a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Válalat vezetőinek véleménye. Ez év július 28-án mégis más munkakörbe helyezték a 102. sz. vasbolt pénztárosnőjét. Vajon miért? S vajon miért nyomban egy nappal azután, hogy szerkesztőségünk munkatársai felkeresték az üzlet vezetőjét, hogy egy korábbi sérelemre választ kapjanak? Az apró nőisei eltérések elmérgesednek — Valahogy segítsenek rajtam. .. Nem bírom már, ahogy a kartársak beszélnek velem. Sértegetnek, piszkálódnak. Pedig higyék el, én csak jót akarok, ha rászólok valamelyik eladóra, hogy udvariasabb s lehetne a vevőkkel... Persze, most már én is ideges vágyóit. Erre azt mondják, hogy én vagyok az összeférhetetlen. Nagyjából így hangzott a panasz, amellyel Regös Irén a nyár elején felkereste szerkesztőségünket. — És az üzletvezető nem teremt rendet? — ez volt első kérdésünk. — Hiszen elsősorban ő a felelős a munkahelyen a dolgozók közötti viszonyért is. — Sajnos, a vezető sem szívlel engem. Különösen azóta nem, amióta a megyei szakszervezetnél szóvá tettem, hogy a február elsejei bérrendezéskor én kaptam a boltban a legkisebb fizetésemelést. Sok apró-cseprő nézeteltérést is megtudtunk akkor, de mindez nem kívánkozott a nyilvánosság elé, úgy éreztük, csupán magánjellegű üevek. És nem tudhattuk, hogy ezek az apró bosszúságok mivé rr.' ’csődnek majd. Bíztunk abban is, hogy az üzlet nyolc dolgozóiéban felébred az emberség — elvégre az idén a szocialista cím megszerzését tűzték ki célul! Hogy mit tehet! — Borzasztó dolog történt velem ... Kérem, engem leköptek!... Az egyik kartársíöm, Kubáczki Piroska. Zsúfolt üzlet előtt... — Regős Irén zokogva telefonált július 26-án. Szavaiból nehezen bontakozott a történet: Egy házaspár mérleget vásárolt a boltban. Volt olcsóbb is drágább mérleg. Kubáczki Piroska a drágábbat blokkolta is az olcsóbbat adta a vevőiek. A házaspár később visz- szatért és mutatta, hogy a mérlegbe más ár van beütve. Harminc forinttal kevesebb. Vissza kellett fizetni a 30 forintot. A vezető ezen a napon lem volt az üzletben, s az esetről csak később értesült a pénztárosnőtől. Ekkor feli e- bívta az eladónőt, aki néhány perc múlva a kasszához lépett, és leköpte Regős Irént. A vá jártok előtt. És Rinder Béla vezető mindezt különösebb felháborodás nélkül nézte! Megtörtön, rogy véletlen ? Ha R.-tős Irén bármily hibát követett volna el (de nem is ő követte el a hibát!), az eladónő akkor sem tehetett vo1- na ilyen megbotránkoztató' dolgot. Erre a tettére egvsze- rűen nincs mentség! Hogyan történhet meg manapság ilyesmi egy olyan boltban, amelyben a szocialista címért dolgoznak? Erre szerettünk volna választ kapni Rinder Bélától, amikor július 27-én felkerestük őt az üzletben. Nos, választ nem kaptunk. Kaptunk azonban felháborodott elutasítást — még a kéznyújtásunkra is. Ügy tűnt, hogy az üzletvezető véleménye szerint a mécséi pártbizottság napilapjának semmi köze az ilyen munkaerkölcsi ügyekhez ... És még azon az estén ismét sírva telefonált Regős Irén: — Máris elhelyeztek a boltból... Amikor önök elmentok, Rinder kartárs elsiet' a i• Általat' központjába. Hamarosan engem is hivatott az igazgató és közölte velem, hogy azonnal áthelyeznek a központba. És másnap, július 28-án Regős Irén kézhez kapta áthelyezését írásban is. Érdekes: július 26-i dátummal! A vállalat párt- és szakszervezeti képviselőinek véleménye szerint véletlenül került ez a dátum a papírra, mert az áthelyezést már korábban elhatározták. Ugyanakkor ime Rinder Eé- ía szavai egy későbbi jegyzőkönyvből: „Július 27-én felkerestem a vállalat igazgatóját... közölte velem, hoc-' Regős Irén áthe- yezését rögtön megoldja, menjek vissza nyugodtan munkahelyemre. ..” A bizalom egyedül: a megyei pártbizottságban A lelkileg összetört, idegi- eg tönkrement, kiábrándult Regös Irénnek azonban még volt annyi ereje, hogy segítséget keressen. És ennek a pár- lonkívüli „szürke” kis embernek végső és egyetlen bizalma a megyei pártbizottságban volt Sokan felkeresik tanácsért, segítségért a megyei pártbizottság titkárait is, akiknek pedig egyébként is sok a dolguk. Mégsem utasítottak még el senkit. Regős Irént sem. És ez a pénztárosnő itt kapta meg azt, amit a vállalatánál senkitől. Ö maga így szólt erről: — Jó szót. emberséget, elfogulatlanságot. megértést éí konkrét segítséget kaptam. A megyei pártbizottság ugyanis brigádot szervezett Regős Irén ügyének kivizsgálására. Kovács Lajos, a párt- bizottság munkatársa az ügy emberi, erkölcsi oldalát kutatta, Kovács László — a megyei tanács kereskedelmi osztályának dolgozója — pedig a gazdasági részt vizsgálta meg. Voltak ugyanis ilyen dolgok is a 102. vasboltban: amikor a pénztárosnő ebédelni ment, akkor 71,9 forint helyei 1,9 forintot, 35 forintos blokkra 5 forintot, 57.4 helyett 37,4 forintot blokkoltak be a pénztárgépen. Vajon a differenciát ki tette el ? ... Alapos és tárgyilagos vizsgálatot tartott a megyei párt- bizottság. A vállalat illetékeseinek hozzáállása nem volt ugyan a legjobb, de hatására Kubáczki Piroskát elhelyezték munkahelyéről. .Mas intézkedésről nem tudunk, s arról sem, hogy a vállalatnál milyen tanulságokat, következtetéseket vontak le az ügyből. Legalábbis erről nem értesítették a megyei pártbizotlsáeot. így aztán most olvasóinkra kell bíznunk a vélemény-kialakítást. Ruttkay Anna
