Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

SaäA I9SR. október- t BSZAKTOAGYARORSZÄQ s 2. Rang; nélkül is város cSSSíewfcoí A város vege: a szántóföldeken modern bérházrengeteg épül. gyár szennyc-füstje, Ide kevésbé ér el mely átka és áldása egyszerre ennek a városnak. — a keresi- delmi beruházá­sokról nem is beszélve. .— .A A város föizsÖfoTt. Ha az utcákat figyeljük, ha szociális kulturális létesítményeit ke­ressük fel, ember embert ér, S mert a házak avittek, több ezren közülük omladozó, na­gyobbrészt az otthonok is kényelmetlenek. Ez az egyik része a dolgoknak. Hiszen z harmadik ötéves terv méltá. nyosabb az ózdiakhoz, akit ebben a nehéz környezetben is jól élnek. Igen, jól élnek — ezt nem nehéz kikövetkeztetni a látottakból, a tapasztaltak­ból. Baráth Lajos Foto: Mizcrák István Alsóssolea áj terméket Középületek cs iparcsarnokok összeállításához szükséges vázszerkezet A két vidéki filmváros tanul egymástól .? Az AJsózsolcai Épületelem- gyár szabadba telepített üze­méiben az idén új termék, az univerzális épületváz készíté­sét kísérletezték ki. A külön­böző méretű, előregyártott tartópillérekből, gerendákból As födémlapokból rakják ösz- szc — többek között — a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem 15 emeletes kollé­giumának szerkezeti vázát. Az univerzális vasbeton vázszerkezet iránt — amely kiválóan alkalmas középüle­tek összeállítására — ország­szerte nagy az érdeklődés. Ezért, valamint a növekvő igények maradéktalan kielégí­tésére az üzem vezetői elha­tározták, hogy a fedett csar­nok egyik gyártóhajóját át­alakítják, és ott csak univer­zális, illetve ipari csarnokok összeállítására alkalmas váz- szerkezetet készítenek. Az üzemrész átépítésére és az új berendezések elhelye­zésére a Borsod megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozóit kér­ték fél. Az építők rövid ha­táridő alatt három gőzölő-ká- dat, hat gőzölő-aknát létesítet­tek és egy új görgősort szerel­tek fel. A munkákat a párt- kongresszus tiszteletére, a maguk által vállalt határidő­re, szeptember 30-ra befejez­ték. így október első napjai­ban az újjáépített üzemben megkezdik az i p n rcsamokváz- szerkezet gyártását, amelyből az év végéig 20 ezer négyzet- métert adnak a népgazdaság­nak. Az eddig beérkezett ren­delések szerint az ország kü­lönböző részeibe jövőre 150 ezer négyzetméter univerzális épületvázat és 177 ezer négy­zetméter iparcsamok-vázat szállítanak. Az első iparcsar- nokváz-szerkezetet a pártkong­resszusig kívánják elkészíte­ni a Borsod megyed Építőipari Vállalatnak. mind ez idáig az izgalmas és mélyenszántó szakmai vitákat „vonultatták fel” az illetékes rendező szervek, közöttük el­sősorban a. Filmművész Szö­vetség. A szakmai érdeklődés, a különböző műfaji gondok, a rövidfilmgyártás műhelytitkai, problémái eddig felértek a leglátványosabb sztárfelvonu­lással. A két fesztivál város tehát ennyiben különbözik és ennyiben hasonlít egymáshoz. ól emlékszünk: a mis­kolci filmfesztivál majd mindegyikén sok gazdag program várta a részvevőket. Ezzel a pécsiek is megpróbálkoztak, s őszinte örömmel mondjuk: nagy si­kerrel. Ugyanis a pécsi balett szinte utolérhetetlen Csodála­tos mandarin produkciója és a siklósi várkápolnában ren­dezett hangverseny igazi él­ményként ivódott bele az em­lékezetbe, s így jegyezte fel a filmszemle krónikája is a 'két művészeti eseményt. Úgy hisszük, rrri is képesek va­gyunk hasonló élmények fel­vonultatására. A hasznosítha­tó pécsi tapasztalatokat min­denképpen érdemes fontolóra venni. Tárkány László Nem nálunk történt az eset..; Az egyik város fő forgalmú utcájában, a tanács át­helyeztetett egy autóbusz megállót. Az áthelyezés an­nak rendje módja szerint megtörtént: a jelzett idő­ben megjelentek a közlekedési vállalat munkásai, fellazították a tartócsavarokat és a megálló tábláját elvitték a kijelölt helyre. Ám de ottmaradtak a csavarok! Az esti órákban a gyanútlan járókelők egymás után botlottak, fel benne. Megindult hát a panaszos levelek áradata a helyi újság szerkesztösegébe. A lap közölte a leveleket — mégpedig az intézkedést kiadó városi tanácsnak címezve. A tanács válaszolt, s a csavarok eltávolításának gondját az utasítást végrehatjó közle­kedési vállalatra ruházta át. Válaszolt a közlekedési vállalat is. Nevezetesén, hogy ők a megálló-tábla át­helyezésére utasítást kaptak'ugyan, de abban a csa­varok eltávolitásáról nem volt szó. Eközben — mialatt az újság hasábjain folyt a nyilvános vita — egy- ********************* re több ember botlott tneg a járda betonjából kiálló csavarokban és a panaszosok csoportja is két pártra szakadt. Az egyik a tanácsot, a. má­sik a közlekedési válla­latot okolta, míg egy délután kék muttkaru- hás szaki jelent meg az újság szerkesztőségé­ben. Ijj román széndioxid gyár A Bukarest közelében levő Ploiest.ii-ben üzembe helyez­ték az ország egyik legnagyobb új széndioxid gyárát, amely­nek korszerű berendezése je­lentős részét hazai gyárak ál­lították elő. Az egész munka- folyamatot vezérl öasztalról irányítják. Az új egység na­ponta 1600 kiló széndioxidot gyárt. Az üzem nyersanyaga . a közeli hőerőműben a szén 1 esésekor keletkezik. Kérem, mondta, miközben aktatáskáját, melyből klánt egy vasfűrész nyele, a főszerkesztő asz­talara helyezte — olvastam és figyelemmel kisértem a.z újság hasábjain folyó vitát. En is megbotlottam azokban a csavarokban, ezért ma munkából jövet ma­gammal hoztam a. szerszámot és lefürészeltem őket Itt van mind a ncgy csavar.., Az eset nagy port vert fel. Az újság másnapi szá­mában terjedelmes glossza ítélte el és bélyegezte meg a. bürokratikus huzavonát, mely a két szerv között heteken át tartott, holott azt egy ilyen, egyszerűbb in­tézkedéssel, papírmunka, hivatali utasítás nélkül is el lehetett volna intézni. Hangsúlyozom: az eset nem nálunk történt. De a. következtetés számunkra is tanulságos lehet. Neveze­tesen, hogy a különböző szervek közötti levelczgetés, aktatologatas, s gyakran a felelősség átháritgatása, mennyi kárt, felesleges bosszúságot okoz az emberek­nek. Vajon nem irtunk-e már sokszor róla. hogy vá­rosunkban lassan, vontatottan halad a forgalom elől lezárt, felbontott utak helyrehozása. Tudjuk, az utak korszerűsítésére, felújítására szükség van; jó lenne, ha még több pénzünk volna, hogy még több utat tud­nánk rendbehozni. Felszólalásunkat tehát nem a terv és a jószándék, hanem a gyakorlati végrehajtásban tapasztalható hibák miatt tesszük. De beszéljünk ki­sebb dolgokról is, amelyek viszont már nagyon hason­lítanak ama négy csavarhoz... A még járható, forgalom alatt levő utakkal is ren­geteg probléma van. Kátyúkba, gödrökbe bukik a gya­nútlan járókelő, káromkodik, olykor csaknem elharap­ják nyelvüket az autósok, motorosok. Vajon három év alatt hányszor tettük már szóvá, hog\i ott, ahol a Fel­szabadítók útja a Csabai-kapuval találkozik, tehát a sima műül és a kockaköves út „összeillesztésénél” egyáltalán nem dolgozták cl a dombokat, gödröket. Mindössze egy három (!) méteres szakaszról van szó. Három éve több ezer autós és motoros, megannyi autóbuszvezető tette szóvá. Akik mindennap erre jár­nák, már ismerik. Előre lassítanak, és lépésben halad­nak át rajta a jármüvei, De aki először jár ezen az úton, és gyanútlanul hajt a megengedett sebességgel, könnyen úgy járhat, mint az a megriadt Trabantos, a’v a napokba?! a szemem előtt futott a part felőli árokba. Szóvá tették már ezt olvasóink, levelezőink s lassan már külön irodalma lesz azoknak a cikkeknek, | amelyekben mi is írtunk róla. A kátyúk maradtak és ♦ egyre mélyülnek. ( Fél órai munkáról van szó, egy ember is elvégez­♦ hét.né, ha egy talicska hideg aszfaltot oda tolna. De ki J adjon erre utasítást? Oly hosszú idő óta mi még vá­♦ laszt sem- kaptunk, észrevételünkre. Vagy talán arra t várnak, hogy addig mélyül a kátyú, amíg az ellen« % hadakozók majdcsak kitörik a nyakukat benne...? X ^ Onodvdri Miklós ttót.'.'. — sóhajt, szinte bele­fárad, ha visszagondol rá. Özd zsúfolt város. Kis te- Tiileten, alacsony, földszintes házakban családok. üzletek, hivatalok, szakboltok, műhe­lyek st.b. szorongnak egymás hegyén-hátán. Most, hogy városi igénnyel terveznek Özd vezetői (különösen az elmúlt tíz évben, mióla nem csupán iparát, de magát a várost is jelentőségéhez méltóan segíti az állam), bizony, az említett gondok tömege szakadt a vá­ros vezetőinek nyakába... * Negyvenezer ember, szű­kén vagy kényelmesen, otthont, talál magának. 1945 előtt nem volt egyetlen középiskolája Bem. Ma: nyolc darab az ál­talános iskolák száma, van két gimnáziuma és egy közgazdasági technikuma, va­lamint egy iparitanuló _ inté­zete. öt évvel ezelőtt 70 kilométert tett ki a város vízhálózata. Ma eléri a kerek száz kilométert. Ózd terüle­tének 35 százaléka csatorná­zott Nagy gond itt is, mint általában az ipari jellegű vá­rosokban, a lakosság vízellá­tása. A számadat azt mondja, hogy 1961-ben 15 700 ózdit el­láttak vízzel, ma 22 500-at. Egyik ózdi panaszkodik so­kuk nevében: — Sok helyen csak a viz gerincvezetéke van meg ... De nincs bekapcsolva a lakás­ba. ... — Igaél — ismeri el a ta­nács vb-elnöke. Széttárja kar­ját, s ezzel is jelzi: a millió gondból egy, amely még meg­oldatlan. S nehéz helyzetüket a kö­vetkező számok is bizonyítják: A megyében itt a legrosz- szabb a helyzet, az iskolai tantermek számát illetően. Ma is járnak osztályok a Liszt Ferenc Művelődési Ház. ba foglalkozásra. — A Megyei Tanács Építő­ipari Vállalatával nem tud­tunk megegyezni — panasz­kodik az egyik ózdi kolléga Hiába bíráljuk őket a: Ózdi Vasasban ... Ode se fi ben: 3415-ről 3896-ra (az or­szágos átlag 2800 körül van) nőtt. Viszont a kórház egy onkológiai és egy alkohol­elvonó osztállyal bővült, és idegszakrendelést is tartanak hetenként. (Érdekes adat: 1962-ben 675 155-en „találkoz­tak” rendelés alatt az orvos­sal, tavaly pedig 784 169-en! Hogy a több százezer látoga­tóból mennyien voltak bete­gek, s kik a szimulánsok, ar­ról nincs statisztikai kimuta­tás ...) Köze] hatezer az ózdi álta­lános iskolások száma ... Mintegy 300 itt is a növeke­dés. Ez csak akkor meglepő, ha összeegyeztetjük ezekkel a hírekkel: számos általános iskolában (falvakban elsősor­gyelnek. Kérdezd meg őket, hogy a gyártelepi iskola ta­tarozását mikor akarják be­fejezni? Az óvodák helyzete is sze­gényes. Bár 5 év alatt az 547 férőhely 862-re növekedett, de ha mellé tesszük azt a tényt, hogy évente ebben a város­ban csaknem 700 gyermek szü­letik, a kép elszomorító. (A harmadik ötéves tervben szé­pek a remények, de én most a jelenlegi helyzetei mérle­gelem.) Ugyancsak kevés a kórházi ágy: 377 — ám itt is, öt év alatt kerek félszáz ágy a növekedés. Romlott az egy körzeti orvosra jutó lakosok számaránya az elmúlt évek­Nem hinném, hogy valaki is irigyelné Özd vezetőinek hely- *etét. Azok, akik tudják, mi­iyen nehéz gondokkal küzd *z a város, csak az elisme- íés hangján szólnak tervező és végrehajtó munkájukról. Jirkovszky Imre vb-elnök mondja^ útban a tanácsra, ahol a város jövőjéről s je­lenéről bőséges statisztikát kapok majd: — Látja, amíg ezt a szép épületet felépíthettük — a bí­róság és a Nemzeti Bank székháza lesz — el kellett he­lyeznünk 14 családot, a Fog­technikai Vállalatot, egy női fodrászt, egy húsboltot, egy kelmefestőt, egy villanyszere­A játékfilm fesztiválok­ra jellemző kedves színfolt, az autogram­vadászat, Pécsett is nagyon virágzott. Nap mint nap a diákok százai sorakoztak a Pannónia szálló előtt, a bát­rabbak bementek a szálloda halijába is, cs valóságos ost­rom alá fogták a ma gyár fil­mek női és férfi szereplőit. Az autogramgyűjtés nemcsak passzió, — mondták a pécsi kollégák —, hanem fokmérője annak is, hogy fiatalságunk többsége mennyire ismeri és kedveli a magyar filmeket. Egyebekben a viták és a mű­vésztalálkozók alkalmával az érdeklődők többsége fiatal volt. A pécsi filmszemle iránti általános érdeklődés napon­kénti ébrentartásáért a város külsőségekben is sokat tett. Miskolcon néhány ötletet ér­demes lenne megvalósítani. Ugyanis mind ez idáig a film­fesztivál többnyire a Megyei Művelődési Házban zajlott; a város figyelme nem kísérte a versenyeseményeket olyan in­tenzíven, mint Pécsett. A fi­gyelem felkeltésének több le­hetősége van. A pécsiek pél­dául a Széchenyi teret oly ünnepi zászlódíszbe öltöztet­ték, hogy a teljesen közömbös ember is felkapta tekintetét, s kénytelen volt felfigyelni a kok fesztiválzászlókra, a film­szemle emblémáira. S az óriás fotók, amelyek a város külön­böző pontjain jelezték az ese­mény ünnepi jellegét, szintén megtették hatásukat. Vidéki laptársunk, a Dunántúli Nap­ló munkatársai a fesztivál tiszteletére külön kiadást szer­kesztettek. A rendező bizott­ság olyan széleshálózatú infor­mációs szolgálatot szervezett, amely a legkényesebb igiénye- ket is kielégítette. Bern áth László filmkritikus, az Esti Hírlap munkatársa sajtóirá­nyítói minőségben sok segítsé­get nyújtott a különböző la­pok munkatársainak, film- kritikusaink. Az ő talál­mánya a több száz pél­dányban megjelenő Emlékez­tető, amely naponként várta a filmkritikusokat, újságíró­ikat. Ezek az emélkeztetök tö­mören rögzítették egy-egy nap eseményeit; azok számá­rai volt hasznos a kiadvány, akik nap mint nap tudósítot­ták lapjukat a filmszemle programjairóa. N agy tetszést aratott Pé­csett a naponként „megjelenő” Fotósa­rok, amely képekben számolt be a filmszemle legfrissebb eseményeiről. A Megyei Mo­ziüzemi Vállalat és a városi tanács művelődésügyi osztálya a fotósok tucatját mozgatta a szemle alkalmával, így nem­csak a lapok munkatársainál? jutott, a friss esemény-ké­pekből, hanem a már említett Folósaroknak is. Pécsett nagyobb reprezen­tációt kapott a szellemi élet, miként azt a miskolci film- fesztiválokon tapasztaltunk. A szemle ürügyén szót kapott a világhírű pécsi balett igaz­gatója, Eck Imre bálettmester, a.ki tájékoztatta a sajtó mun­katársait a balett eddig eléri eredményeiről. Ugyancsak szói kapott Nógrádi Róbert,, a Pé­csi Nemzeti Színház igazgató­ja, Antal György, a híres Liiszi Ferenc kórus karnagya, és i Pécsett élő képzőművészek is Egyébként a szemlére zsűri­elnöki minőségben hivatalos Darvas József író és Somogyi József szobrászművész, inten­zív megbeszélscket folytatott pécsi írókkal, képzőművészek­kel. A Pécsi Nemzeti Színház néhány művésze állandó láto­gatója volt a vetítéseiknek, s részvevője a vitáknak. Mind­ezek ellenére Pécsett is el­hangzott, az a panasz, amely korábban miskolci fesztivál- gyakorlat volt: az értelmiség más rétegeit nem vonták be a filmszemle eseményeibe. Vi­szonylag halvány szerepet ka­pott a pécsi egyetemi diákság, a tanárképző főiskola, s a pe­dagógus társadalom. Mind­ezek mellett nekünk, miskol­ciaknak a jövőben elsősorban a. látványos megnyilatkozáso­kat kel] eltanulni a pécsiek gyakorlatából. Nagyon jól tudjuk, hogy a rövidfilm fesz­tiválok nem adnak alkalmat olyanfajta látványosságra, mint amilyeneket általában a játékfilm fesztiválok produ­kálnak. De a város lakóinak a fesztivál életébe történő be­vonása nagy figyelmének, együttérzésének megnyerése jogos kívánság nálunk is. Miskolcon az autogramok és a színes sztárparádék helyett csávát ban) már az idén sem tudnak első osztályt indítani. Az ok: nincs gyermek ... Itt azonban nincs baj az utánpótlással! A legnagyobb gondot Özdon is a lakás jelenti. 1958-ban 8727 lakással számolnak a városban, hat évre rá már 11 ezren felül. Ma egy szobá­ra 2,5 lakos jut, 0,4 tized ja­vulás mutatkozik a korábbi évekhez képest. De a helyzet még mindig nehéz. Elsősorban azéi-t, mert a meglevő laká­sokból 2210 romos, 3 és fél­ezer pedig az egészségre ár­talmas. Pedig csupán 1958 és 1964. év között közel 2 és fél­ezer 1 alvást építettek Ozdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents