Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
Vasárnap, 1966. október 30. eszakmagyarorszAg 3 •— Küzdelmekben nehéz, de eredményekben sem szegény négy esztendőt tudunk a hágunk mögött a legutóbbi part- értekezlet, pártunk Vili. kongresszusa óta. Négy évvel idősebbek lettünk éveink szájnál tekintve, de felbecsülhetetlenül tapasztaltabbak, gazdagabbak politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt. S most igen fontos feladat vár a pártértekezletre. Négy év munkáját összegezni, mérlegre termi, számot adni róla, mit yégeztünk, nagy, felelősségteljes feladat. S még felelősségteljesebbé válik azáltal, hogy meg kell határozni holnapi tonlos teendőinket is. A szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Ez kemény munkát igényel az ország valamennyi lakosától, s talán az átlagosnál is keményebb munkát tőlünk, az en- csi járás kommunistáitól, valamennyi dolgozójától. Az elmúlt évek eredményei azonban feljogosítanak bennünket kijelentésre: minden feltétel megvan hozzá, hogy a hagy cél érdekében sikeresen dolgozzunk az elkövetkezendő években is. S ami elsősorban feljogosít, ami a legnagyobb biztosíték: járásunk lakosságának magatartására, munkájára a bizakodás, a tettre- készség, a szocialista haza, szocialista ügyünk szeretete a jellemző... Alii!; sokszoros akadályon győzedelmeskedtek A fenti megállapításokkal, szép, tiszta gondolatokkal kezdődik az Encsi járási Pártbizottság írásos beszámolója. S ®z a tisztaság, egyenesség, tartalmasság jellemezte a járási Pártértekezlet, a kommunisták, a járás 70 ezer dolgozójának ügyében tevékenykedő 146 küldött munkáját, tanácskozását. Az elért eredmények fölötti, korántsem hivalkodó dröm, s a holnapi feladatokért érzett felelősség csendült a hozzászólásokból is. Az encsi járás ugyanis Pemcsak Borsod megye, sőt, öz egész ország legnagyobb területű, hanem a legkedvezőtlenebb fekvésű járása, is. Egy hatalmas, mezőgazdasági Jellegű járás, ahol a termőföldek túlnyomó része lejtőkön, dombokon, hegyoldalakon helyezkedik el. S ha valahol, akkor ezen a területen a szó legszorosabb érteimében sokszorosan meg kell küzdeni, h9gy gazdaságos legyen a növénytermelés. Úgy dolgozni itt, dgy szervezni a munkát, hogy évról évre emelkedjék a terméshozam, hogy a munkához legyen elegendő erő, hogy a fiatalok a több kereset reményében ne kívánkozzanak el az iparba, hogy a vasúttól, fő útvonalaktól távol eső kis községekbe is eljusson, egészséges legyen a fejlődés, a művelődés, bizony, ez kommunistáktól és mindenkitől megkülönböztetetten nagy erőfeszítéseket kíván. És ilyen adottságok, ilyen körülmények közepette négy esztendő alatt mégis megerősödött a termelőszövetkezetek többsége. A termelőszövetkezetek, a járás vezetőinek, kommunistáinak, szakembereinek segítségével, irányításával képesek voltak lényeges akadályokkal megküzdeni. s reális alapot, feltételeket teremteni az elkövetkezendő évek talán gyorsabb fejlődéséhez! A hozzáértés és a példamutatás erejével Feltétlenül érdemes néhány fontos számadatot idézni, elsősorban is a termelés, a termelőszövetkezetek fejlődésének bizonyítására, hiszen a gazdasági erősödés kiindulópontja számos más, szociális, kulturális jellegű fejlődésnek is. 1962-ben még csak 9 és félezer, s 1965-ben már 15 és félezer mázsa hízott sertést adtak az országnak a járás tsz-ei. S az előírtnál többet, tejből nem kevesebb mint 14 ezer hektoliterrel, vágóbaromfiból 1500 mázsával, tojásból 700 ezer darabbal, kenyérgabonából 500 vagonnal. De még szembetűnőbb a fejlődés két összesített számadat tükrében. 1902-ben összesen 76.3 millió forint értékű, s 1965-ben már 97.9 millió forint értékű árut értékesítettek, adtak a népgazdaságnak az encsi járás nehéz körülmények közepette élő, dolgozó termelőszövetkezetei. S a változások legfontosabb feltételeire, indítékaira, hadd idézzünk a járási párt- bizottság beszámolójából: — Az elmúlt évek kemény próbatételt jelentettek. Sokan kiestek az első sorokból, de többen vannak azok, akik elismert, a vezetésben, az irányításban, a munka szervezésében elismert, közmegbecsülésnek örvendő vezetőkké nőttek tó az áj történelmet formáló és valóban gigászi munkában. S e munkához nagy segítséget nyújtottak a párt- szervezetek, járásunk kommunistái. Irányítói, szervezői, ellenőrzői voltak a mindennapi leendőknek. Képesek voltak felnőni a feladatokhoz. S ennek, párt-, gazdasági-, államhatalmi szerveink és vezetőink munkájának tulajdonítható, hogy a tsz-tagsággal együtt s mindenkori példamutatással, az elmúlt évek szinte állandóan kedvezőtlen időjárása ellenére is, előbbre tudtunk lépni. Felkészülni a nagvohb feladatokra Az encsi járási pártértekezleten is igen sok szó esett két igen fontos dologról; a párt vezető, irányító szerepéről, fejlesztéséről és a tanulásról, a fiatalok szocialista neveléséről. Cservák Ferenc elytárs, a járási pártbizottság első titkára mondotta az írott beszámolót kiegészítő referátumában: — Az alapszervezetek taggyűlésein az encsi járásban is vitatéma volt a párt vezető szerepe, sőt, szó esett arról is, hogy nem mindenütt ismerik el a kommunisták, a párttagok munkáját. Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy a kommunisták példamutató, irányító, ellenőrző munkájának, illetve e munka további eredményességének van egy alapvető feltétele, s ez a hozzáértés. A kommunisták szakmai hozzáértése és igen alapos ideológiai, marxista műveltsége. Éneikül eddig sem lehetett eredményes a kommunisták, párttagok munkája. S ezután, a nagyobb feladatoknál még inkább elképzelhetetlen. S ez vonatkozik minden pártvezetőre, minden párttagra, dolgozzon akár mezőgazdasági, akár más területen. De ezzel kapcsolatos a kommunisták tekintélye, megbecsülése is, hozzátéve még a mindenkor példás, minden szempontból kifogástalan, valóban kommunista magatartás fontosságát is. A kommunista becsületét, tekintélyét soha nem lehet felülről diktálni, megerősíteni. Ebben nem dönthet valami felsőbb fórum. Ha a kommunista ért: munkáját, ha példamutató minden területen, akkor meg is van, meg is lesz a tekintélye. A vita során sokan kapcsolódtak, szóltak e témához. Idősebb, fiatalabb kommunisták egyaránt. Nem azért, mintha az elmúlt évek során az encsi járásban nem tették volna meg a lehető legtöbbet a párttagok szakmai és politikai felkészültségének erősítésére, gyarapítására, hiszen általában népesen indultak minden oktatási időszakban a szemináriumok. A járásban a mar11 'jiap/c, I Játék—gyűrűvel /bj egy a gyűrű vándorúira. Ifi Egyik kézből a másikba. ' Aki tudja, meg ne mondja. Merre van a gyűrű útja. Még ma is otthonos ez a kedves játék gyermekeink körében. A felnőttek is emlékeznek rá. Sokan közülük annyira nem felejtették el, hogy még mindig játsszák — új változatban. Igen, új változat. Erre gondol az ember, amikor azokkal találkozik, akik, a bírálat kétségtelen jogán felbuzdulva, minduntalan panaszkodnak, sopánkodnak és okolnak valakit, valamiért. Mindig másokat, Sohasem önmagukat. Sőt, ha a játékszabályok szerint az ö kezükbe kerül a gyűrű, gyorsan tovább adnak rajta, hadd menjen csak vándorúira, egyik kézből a másikba. Ki ne ismerné az ilyen megrögzött, uram bocsa’, kritikusokat, akik örökösen mások ablakain kukucskálnak be, de sohasem söpörnek saját portájukon. Ismerünk embereket, akik szóvátesznek, panaszkodnak, keserűen emlegetik a nálunk uralkodó állapotok tarthatatlanságát, de tenni nem tesznek semmit, a változásért. Mintha űrutasok lennének, akik a Holdról érkeztek hozzánk, vagy messzi külországból. Előkelő idegenek, kívülállók, akiknek zsebében valamilyen csodatevő elhelyezte a bölcsek követ. Mindenről tájékozottak, mindenhez értenek, mindenben változtatni valót látnak, és rendületlenül biztatnak, Ez az a bizonyos típus, amelyet oly szellemesen jellemez a közelmúltban kialakult szólás-mondás: „Fogjuk meg. és vigyétek". Még jó, ha megfog valamit, de vinni, cipelni már aligha haljandó. Nem kesergünk ezek miatt a kesergők miatt, csak éppen megállapítjuk, hogy könnyebben mennének dolgaink, ha. szóáradat és jólértesültség helyett ők is a tettek mezejére lépnének, Semmiképp se akarjuk tagadni gondjainkat, már csak azért sem, mert magát a munkát, az élet nehézségeit, bonyolutságát tagadnánk. Az is igaz, hogy sok ember gondolatvilágában a kelleténél mélyebb nyomokat hagyott a másfél évtizeddel ezelőtti romantikus elképzelés, amikor az új társadalom tudományosan megrajzolható képét gyakran felcseréltük az utópiával. Amikor arról szóltunk. írtunk, hogy a szocializmus építésével cgycsapásra megszűnik minden gond, kitárul a bőségszaru, és az emberek gáncs nélküli lovagokká válnak, Volt sok lelkesítő erő ezekben az elképzelésekben, de ma már túl vagyunk rajtuk, és józanabbül mérlegelve, körültekintőbben szemléljük a világot, szembenézve problémáinkkal, feladatainkkal, Számbavéve erőinket is, amelyejc alkalmasak e feladatok megoldására. S egyre inkább arra törekszünk, hogy ki-ki a maga helyén lássa el dolgát, és szokjon le az ide-oda passzolásról, a felelősség áthárításáról, a kibúvásról, a közömbösségről. Ez az értelme élesebben megfogalmazott követelményeinknek az önállóságra, a tettrekészségre, a döntésekre. Olyan elv és gyakorlat e~, amely egyénnek és társadalomnak egyaránt hasznos. Nem pedig a parttalan kesergés a gyerekeknek szóló játékkal: \ Aki tudja, meg ne mondja, Merre van a gyűrű útja ... xista esti egyetem három kihelyezett osztályában 76 párt-; tag és pártonkivüli tanul, a. marxista középiskolának je-' lenleg is 123 tanulója van." számos idősebb párttag tanul - jelenleg is szakközépiskola-; ban, szerez magasabb szakképesítést, éppen a holnapi ered-; ményesebb munka érdekében.. Azonban nem elég csupán a' járási pártbizottság, a fel-, sőbb szervek szervezési munkája hozzá, hogy minden; kommunista, vagy a párttagok- többsége tanuljon. S bizony,; erre egyénileg nem mindenki gondol, még a fiatalabb; kommunisták közül sem. Ezen feltétlenül változtatni kell, s ez a holnap egyik leg-! fontosabb feladata. Így határozott a pártértekezlet. Egyse-; gesen, a követelményeknek megfelelően. Egység és n c secsiilés Az eredmények, a járás fejlődése, az elírni'l négy év során bekövetkezett pozitív változások beszéues oizonyságai az encsi kommunisták sikeres munkájának. S ez azt is mutatja, hogy a járás dolgozóinak tízezrei bíznak a pártban, a járás kommunistáiban. * Azonban hadd szóljunk a sze-* retet, a megbecsülés egy má-k sik látható, megnyilatkozó je-J léről is. A pártértekezletre annyi sikeres munkát kívánó távirat érkezett fiataloktól, iskoláktól, tsz-ektől, ktsz-ek- től, hogy bizony csak az első néhány felolvasására volt idő. lehetőség. S a táviratok közül néhány nemcsak üdvözletei hozott, hanem munkaeredményekről is beszámolt. Egy-egy helyen például a pártértekez- let napjára külön felajánlással külön műszakot szerveztek, Mi ez, ha nem a párt iránti megbecsülés, szocialista ügyünk iránti szeretet jele?! S közvetlenül az encsi járási pártbizottság jó munkájának elismerése, megbecsülése. A holnapi nagyobb feladatokkal kapcsolatos teendőkről számos, s bizonyos, hogy igen jé, megvalósítható határozatot szövegezett, erősített meg a pártértekezlet. Azonban az is bizonyos, hogy a járás, elsősorban a termeíöszöTet kezelek további gazdasági erősödése, az adottságok eredményesebb hasznosítása végett az encsi járásnak az eddiginél több segítséget kell kapnia a megyei és az országos vezetéstől egyaránt. Elsősorban és minél előbb például a célszerűbb, a fokozottabb gépesítéshez. Mert néhány helyen már most kevés a munkaerő. Lehet, hogy a jobb gazdasági eredmények egyre inkább visszavonzzák majd a fiatalokat. Pócs László elvtárs, a hernádpetri pártszervezet titkára például örömmel számolt be róla, hogy október 21- ig minden őszi munkával — a mélyszántás kivételével — végeztek, amire sóira nem volt példa, s a tsz minden tekintetben erősödött, ugyanakkor, bizonj', jövőre már kevés lesz az emberi munkaerő. Számos idős tsz-tag elfáradt, s fiatalok nincsenek. Ezért gépek kellenek, célszerű gépek. És ezt az encsi járás kommunistái, vezetői nem képesek biztosítani egyedül, segítség nélkül. 7* — Sok ilyen tartalmas, őszinte tanácskozáson szeretnék még részt venni. És sok ilyen szép eredményről hallani, elhatározásnak részese lenni. — E szavakkal búcsúzott el a pártértekezlet részvevőitől Kiss János elvtárs, a kohó- és gépipari miniszter helyettese, aki a Központi Bizottság jókívánságait tolmácsolta az encsi járás kommunistáinak, sőt, arról is beszélt biztatásul, hogy 19(i7-bcn igen sok jó munkagép készül, amely segít majd az encsi járás tsz-einek gondjain is. —S hozzáfűzte: — Most értem igazán, miért hallani annyi jót a megye vezetőitől is, de országos vezetőktől is az encsi járás, a járás kommunistáinak munkájáról. S a járás kommunistáinak egységét, egyetértését hűen tükrözte az új pártbizottság, a 46 pártbizottsági tag egyhangú megválasztása is. Minden jelölt 100 százalékos bizalmat kapott! Barcsa Sándor Sárközi Andor Borsodi málnaszörp exportra Az Erdei Termékeket Felvásárló és Értékesítő Vállalat miskolci szörpé "Abor> naponta több ezer üveg különböző erdei gyümefesszörpöt pi'ickoznak. A most készülő málnaszörpöt vagontételbcn exportálják Finnországba. Pártértekezlet az encsi járásban! j és a lakosság segítségével oldja meg. Az elmúlt napokban például elkészült a várost és az új üdülőtelepet összekötő, több mint 1800 méter hosszú makadám burkolatú hegyi út és jó ütemben halad a vízhálózat építése is. Az ivóvizet a Kossuth utcai turistaszállótól 1200 méter hosszú csővezetéken nyomják majd fel a mintegy 300 méter magasban levő tisztásra. A hálózat építésé* a lakosság társadalmi összefogással segíti, s eddig 800 méter hosszú vezeték lefektetésénél 200 ezer forint értékű földmunkát végeztek el. Ezenkívül a hegyoldalban befejeződött a két, egyenként. 25 köbméteres víztározó építése, és már szerelik az automata távvezérlő berendezést, amely majd a vízszolgáltató szivaty- tyúrendszert irányítja. A vízhálózat a számítások szerint év végére elkészül, így a jövő évben a Popelyás tisztáson hozzáfoghatnak az új üdülő kialakításához. A harmadik ötéves terv időszakában Sátoraljaújhely új üdülőteleppel gazdagodik. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beruházásával a város legszebb és legromantiku- sabb részén, a Popelyás tisztáson 500 gyermek kényelmes elhelyezésére . magaslati üdülőt építenek. A fenyveserdök- kel körülzárt tisztáson nyolc különálló — fedett folyosókkal összekapcsolt — lakópavilont létesítene!^, amelyeket központi épület fog össze. Egy- cgy ilyen pavilonban négy 16 ágyas hálószobát és társalgót, a központi épületben pedig konyhát, éttermet, játékhelyiségeket, fürdőt, könyvtárat, valamint tv-szobát alakítanak ki. A pavilonok összeszereléséhez szükséges vasszerkezet váz gyártását még ebben az évben megkezdik a helyi Vasipari Ktsz dolgozói. Az űj üdülőtelep építéséhez szükséges kommunális feladatokat a tanács a községfejlesztési alap felhasználásával hálózatot, a termelékenység növelésére korszerű fúróberendezéseket állítottak munkába. s a nagy szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozókból szakosított brigádokat szerveztek. Ezek a csapatok folyamatosan, szalagszerben dolgoznak és jut idejük arra is, hogy a szállítás előtt különválasszák az ércet a meddőtől. Ezzel lényegesen javítják a vasérc minőségét. A bányaüzem vezetősége az rimáit napokban értékelte a congresszusi verseny kilenc rónapját Megállapították, JOgy az előírt technológiák ;zigorú betartásával, a bevehetett intézkedésekkel, nem itolsósorban a dolgozók igé- ivesebb munkájával mind a sülszínen, mind a földalatti bányában átlagosan 1 százalékkal javították a vasérc minőségét. Rudabányán a dúsítómű üzemeltetéséhez szükséges gyengébb vastartalmú pátere jelentős részét külszíni fejtésekből termelik. A nagy mennyiségben található pátból 40—42 százalékos vastartalmú, kohósításra alkalmas ércet állítanak elő. A feldolgozó üzem gazdaságosságát azonban befolyásolja, milyen minőségű nyersércet kap a bányától. Ezért a kongresz- szusi versenyben a napfényes fejtések és a földalatti munkahelyek dolgozói elsősorban a vasérc minőségének javítására törekednek. Ennek biztosítására a műszaki vezetők számos intézkedést vezettek be. így többek között á Vilmos és az Andrási III. külszíni bányamezők fejtésein a sűrített levegőellátás megjavítására nagyobb átmérőjű csövekkel cserélték fel az eddigi szűk Javult a páívascrc minősége Rudabányán íícíszázezer formt értékű lár»»da inti munka
