Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
— ____________ — CSZAKMAGTAKOnSZÄG Vasárnap, 1í>6G. október !?<V Készülődé® íí nemzetközi politeéh m i kai szemű sí á ri sí m ra Hazánkat az a megtiszteltetés érte, hogy 1907. szeptemberében Budapesten rendezik, meg a nemzetközi politechnikai szemináriumot. Ismerve a munkaoktatás eredményeit és gondjait, feltételezhető, Hogy a nemzetközi fórum gazdagítja. majd a népi demokratikus országok általános- és középiskolai munkáltatását. Borsod megye idejekorán megkezdte a felkészülést a fontos nemzetközi eseményre. Lónyay László megyei szak- oktatási felügyelő elmondotta, hogy ők „titokban” számítottak erre a fordulatra, a hazánkban rendezendő nemzetközi politechnikai szemináriumra. Munkabizottságokat hozlak létre, s e közösségek irányításával működnek a központi politechnikai műhelyek. Borsod megyében 12 köponti műhely munkálkodik. Örömmel beszélhetünk róla, ez országosan is jó arányszám. S ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a műhelyek vezetőit rendszeres tanfolyamokon képzik, akkor a nemzetközi politechnikai szemináriumon való sikeres részvételt illetően nem lehetnek kétségeink. A központi műhelyekben immár minőségi és nagyon fontos munka folyik, mert minden iskolavezető tudja, hogy a kiemelkedő politechnikai eszközök járási kiállításon vesznek részt. Arra is számítani le.het, hogy a legpraktikusabb kiállítási tárgyak ..felsőbb osztályba lépnek”, meghívást kapnak egy reprezsn- tatív megyei bemutatóra. Logikusnak tűnik a következő lépés is: a legigényesebb munkák a nemzetközi politechnikai szeminárium budapesti kiállításán hirdetik majd megyénk tanulóinak, tanárainak szakavalottságát, kézügyességét. Bonc' és és terepasztal „saját erőből“ Borsod megyében a politechnika elméleti és gyakorlati szakemberei már évek óta vallják azt az elvet, hogy a politechnikai munkálkodás nem lehet öncélú, a gyerekek ügyességét be kell építeni a tantervibe és lehetőség szerint olyan politechnikai eszközöket keli készíteni, amelyeket nem lehet gyári úton beszerezni. A korszerű oktatás szemléltetésére nagyon sok eszköz szükséges, tanáraink jól tudják, hogy központilag nem gyártható minden. Helyes tehát az a gyakorlat, miszerint a hiányok pótlására igénybe veszik a gyerekek ügyességét, fantáziáját. Megyénkben a putnoki. az ózdi városi műhely, a hejőpa- pi, a sárospataki, a mezőkövesdi és a nyékládházi központi műhely dolgozik a legeredményesebben. Az Élővilág című tantárgy tanításához, az állatok boncolására c műhelyek egyike rozsdamentes bonckést készít. A másik műhely csíráztatószekrényeket bocsát az oktatás rendelkezésére. Megyei műhelyeinkben tereptálca is készül, a földrajzi fogalmak mind plasztikusabb szemléltetésére. Az ügyes gyermeki kezek készítenek olvadó biztosítót, villanycsengőt. kémiai tálcát, csavargyűjteményt, papír- gyűjteményt és még' sok-solc hasznosítható szemléltető eszközt. Az alsó tagozatos pedagógusok sokszor panaszolták, hogy a tantervileg előírt fémépítőt mind ez ideig nem gyártották le. Amit jelen pillanatban játékboltjaink árusítanak, az hiányos, ezenkívül nagyon drága, 2SÍ0 forint. Megyénk egyik központi műhelye műanyagból készíti el a ..fémépítőt”, mindössze tíz forintért. Pályízil noMlscbnilíai iámi’ örökhől A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya a nemzetközi politechnikai szeminárium tiszteletére pályázatot írt ki. A pályázaton általános- és középiskolai gyakorló pedagógusok, központi műhelyvezetők, szakfelügyelők és a művelődésügyi osztályok dolgozói vehetnek részt. A pályázat alapkövetelménye, hogy a pályázók elméletileg is megalapozott, tervszerű és folyamatos megfigyeléseket, kísérleteket végezzenek a politechnikai képzésben, s ennek összegezését nyújtsák munkájukban. A témák arzeH. J. Év vécja filEaú|cloiisá0ok AZ ŐSZI FILMÉVAD már a görög, főszereplője Anthony eddig is sok érdekes, szórakoz- Quinn. Vígjáték az NSZK tató alkotással és néhány nagy Állhatatos asszony című film- művészi élménnyel örvendez- je, Lilly Palmerrel és Peter tette meg a mozinézőket. A van Eypkkel a főszerepben, legnagyobb sikert fesztiválnyertes filmünk, a Hideg napok és az angol Domb aratta, de sok nézője volt A légiónak, Wajda új művének, valamint a Beszéljünk a nőkről c. olasz, valamint az És akkor a pasas c. magyar vígjátéknak is, Sinkovits Imre bravúros, 16 figurát megelevenítő alakításával. Október utolsó premierje az új Ranódy-film, a Kosztolányi regényéből készült Aranysárkány. A történelmi filmek sorából kiemelkedik Jutkevics Lenin Lengyelországban című alkotása és egy felújítás: A negyvenegyedik. A nagyszabású, gazdag kiállítású történelmi filmek kedvelőinek nyújt ismét élményt a lengyel filmgyártás második nagy produkciója. Kawalero- vvicz A fáraó c. kétrészes alkotása, amelyet egy műsorban Iáihat majd a közönség. NOVEMBER MAGVAK újdonsága a kisfilmjeiből már ismert fiatal Kárpáti György első játékfilmje: Nem szoktam hazudni, főszereplője Voith Ágnes. A magyar tűrnek híveinek szerez majd bizonyára sok örömét a karácsonyi két premier is Ekkor kerül a közönség elé két új, színes Jó-: kai-film: az Egy magyar nabob és a Kárpáti Zoltán. Mindkettőt Várkonyi Zoltán rendezte. Az első filmjével, az Álmodozások korával nemzetközi sikert aratott Szabó István új alkotásának is decemberben lesz a bemutatója, címe: Az apa. Az ünnepi moziműsor külföldi újdonságai közt szerepel a Tom Jones, Tony Richardson színes filmje Fielding regénye nyomán, amelyet Osborn adaptált, és Cacoyannis nagy sikerű új műve, a Zorba, náljában többek között szerepel a gyakorlati foglalkozásod nevelési, oktatási, képzést feladatainak megoldását segítő oktatófilmek alkalmazása. Gondolatokat várnak azzal kapcsolatban is, miként lehet a gyakorlati foglalkozások szertárát öntevékeny módon, társadalmi forrásokból fejleszteni. Lehetséges, hogy a pályázók közül akadnak néhá- nyan, akik a műszaki, technikai, illetve mezőgazda-- szakkörök tapasztalatait rögzítik majd. Bizonyára gondolatokat ébreszt pedagógusainkban a gyakorló kertimunka megszervezése során szerzett néhány tapasztalat is. A középiskolai munkaoktatás jelenlegi, nagyon fontos témája a kétórás, illetve az ötórás tartalmas képzés megszervezése, választás aközött, vajon a kettő közül melyik a megfelelőbb. Kénió'elel; a nemzettözi fi ru non A nemzetközi politechnikai szeminárium több fontos kérdéssel foglalkozik majd. A különböző népi demokratikus országokban más és más a munkaoktatá.s jelenlegi stádiuma, Fellehető, hogy a szeminárium sok új gondolatot fogalmaz meg. Többek közölt felvetődik majd a lányok képzésének különböző problémája. Megkérdőjelezik majd azt is. célszerű-e fém- és famunkára oktatni a lányokat. Honi gondjaink között szerepel annak megvitatása, melyik a célszerű: a heti kétórás vagy a kétheti négyórás munkaoktatás. A középiskolai, politechnikai oktatás még mindig' többfajta gonddal küzd. Mit adjon, milyen legyen az any-v-a. s a sokat emlegetett „objektív feltétel” hol kezdődik. Az új típusú szakközépiskolák munkaoktatása még nem kiforrott. Tehát lesz vitatéma bőven. Megverik pedagógusai nagy szorgalommal gyűjtik tapasztalataikat, konzultációs egvességro lépnek az egri és a nyíregyházi tanárképző főiskolák taO.e-éketVeV és a Sárospataki Tanítóképző Intézet tanáraival. Ugyanis, az előzetes tervek szerint, az országos kiállításon való részvételen kívül eov-egv menyei szakembert delegálnak a nemzetközi n^ktrchnikai szeminárium üléseire. A külföldi vendegek — a Borsod megyei politechnikai oktatás ismert eredményeinek következtében — néhány napos körutazást tesznek kö-monti politechnikai műhelyeinkben Párkány László Képzőművészek Miskolcon M iskolc igen jelentős szerepet foglal el az ország képzőművészeti életében. Budapest után itt van a legnagyobb létszámú képzőművészeti csoport. Az itt élő művészek közül 29-en tagjai a Képzőművészeti Alapnak, illetve közülük néhányon a Képzőművészeti Szövetségnek. A Csabai-kapuban levő művésztelepen, valamint a kili- áni műtermes lakásokban él egy részük, a többiek a város különböző pontjain, más lakásokban. Többen közülük Munkácsy-dijasok, ketten két alkalommal is elnyerték c kitüntetést, egy művész SZOT-díjas. Létszámuk, tevékenységük, országos és nemzetközi jellegű tárlatokon történt szerepléseik, nemkülönben a rendszeres miskolci képzőművészeti kiállítások és grafikai blennálék előkelő helyet biztosítanak számukra az országos képzőművészeti életben, súlyuk van, gyakran irányul feléjük a közérdeklődés. Érdemes azt is megnézni, vajon milyen szerepet töltenek be szűkebb pátriájuk, Miskolc életében, hol van a helyük a város társadalmában, milyen a súlyuk abban a közösségben, amelyben élnek, ahol alkotnak. Egy újságcikk nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy e szerteágazó kérdéskomplexu. mot teljes egészében felmérje. A miskolci képzőművészek és a város kapcsolatáról azonban itt is fel kell jegyeznünk néhány gondolatot. Tizenkettedik éve rendszeresen rendeznek Miskolcon országos jelentőségű képzőművészeti kiállításokat, néhány éve grafikai biennálékat is. Ezeken természetesen a miskolci művészek mint kiállító alkotók és mint aktív szervezők, előkészítők is részt vesznek. Jóllehet állami és társadalmi támogatással, de lcezdeménye- zően és önmaguk munkájának erejével teremtették meg ezeket a kiállítási lehetőségeket az egyetemes magyar képzőművészet számára, helyet biztosítva benne természetesen maguknak is. Miskolc* város-vezetősége -a- lehetőségek határain belül segített a jó művészi alkotómunka tárgyi feltételeinek megteremtésében, sajnos, a kiállítási lehetőségek az utóbbi években szűkebb körre szorultak. A múzeum beépítésével ez a lehetőség még jobban korlátozódott, és a Sző- nyi-terem évenként négyszeri kamara távlati lehetősége, különös tekintettel a Képcsar- nak Vállalat jellegére, csak kis részben segít a helyi kiállítási gondokon. A kaKeitcM Elekről Két szerző reve is olvasható a miskolci városi könyvtár borsod -mi s k ol ci i rod a! om tör tó- neti füzetei második számának címoldalán. Zircz Péter Gozs- du Elek pályakezdéséhez szolgáltat adalékokat, Engel Károly pedig Gozsdu leveleiből publikál tizennégy darabol. A füzetsorozat kiadását nem előzte meg olyan kommentár, amely körvonalazta volna céljait. A kiadó szerv jellegéből, a sorozat címéből azonban arra kelleti következtetnünk, hogy az eljövendő kiadványok szűkebb tájegységünk irodalmi múltjának jobb megismertetését, kevésbé ismert adatainak publikálását, általában az irodalomtudo- mány borsod-miskolci vonatkozásainak közkinccsé, legalábbis az irodalom iránt intenzívebben érdeklődőknek könnyebben hozzáférhetővé tételét .szolgálják, módot nyújtva e tudományág művelőinek is kutatási eredményeik közzétételére. Az egyes számmal megjelent füzet Kahdebó Ló- rántn alc Szabó Lőrinc munkásságának cgv szakaszáról megjelent nagyobb szabású tanulmánya is ezt az elképzelést igazolta. Érdeklődéssel vettük kézbe Zircz és Engel publikációját, keresve benne azokat a vonatkozásokat. amelyek a keveset iró Gozsdu Elek írói munkásságának a miskolci városi könyvtár füzeteiben történő közreadását indokolják Zircz Péter írása nem lép fel a teljesség igényével, „csak adalék egy későbbi, teljesebb Gozsdu- tanulmányhoz”. A pályakezdő Gozsdu életéből, munkásságából villant fel néhány érdekes adatot, egyben utalva a további kutatások szükségességére, különös tekintettel arra, hogy Gozsdu életművének igen jelentős, elsősorban fiatalkori része, a szerző megállapítása szerint hírlapokban szóródott szét. Ami a miskolci közlést illeti, azt Zircz Páter miskolci voltán és munkálkodásán felül az a rövid időszak igazolja. amely alatt. Gozsdu Miskolcon élt. ügyvédi tevékenységet folytatva. Vannak adatok. amelyek Gozsdu családjának miskolci kapcsolataira utalnak. Itt él első regényének megjelenése előtt 1«. alighanem itt. is írta, s itt jelent meg a Miskolcz című lapban 1 f!77-ben négy verse. Az inkább ritkaságot mints-m különösebb érteket jelentő négy versen kívül többet ez ideig nem sikerült felfedezni, bár Zircz feltételezése szerint Gozsdu későbbi lakóhelyén. Nagyk'kindán, vagy más helyek hírlapjaiban még lappanghatnak további költemények. A füzet közli a néev verset. Zircz azzal felezi be rövid ad alék-pub 1 i k á dóját, hogy Lévay József. Vadnav Károlv és a eva.kran ide látogató Tompa Mihály voltak a miskolci helyi írók eszményei az elmúlt század hetvenes éveinek végén, „Nem csoda hát, hogy ez a bálázó, Avason kvalerkázó irodalmi Macedónia hamarosan szűkké lesz Gozsdunak”, Pestre távozik, „ahol Reviczky és Ambrus várják". A távozás, illetve az örökké vándorló Gozsdu Miskolcról történt elköltözésének indokaira következtetni lehet, de a fent idézett kategorikus megállapítás alighanem csak a bevezetőben jelzett, „későbbi, teljesebb Gozsdu-tanulmány” jól alátámasztott adatat után következhetne. Az Engel Károly által publikált levelek egyikének sincs helyi vonatkozása, illetve Fe- ronczY József német nyelvű. Münchenből irt levele említi Mezőkövesdet. Egészükben azonban értékes vonásokkal gazdáéit jók a Gozsduról 1: ódákul ó. képet, egriben érdekes bepillantást cinednek az elmúlt század utolsó és a XX, század első r'áslét évtizedének irodalmi életébe, ez irodalmi lapok xzerkes’tés.M>e Kii'l'ti'xrn értékesek Kiss Jó- 'sef ne ne -lek Elek, Mikszáth Kálmán. Revigzhu Gertin leverői. vMnrrdnf r M^TQr/ Ilor- r'áfh Károlv loveie'ben olvasható l'w!*U"pj ,—„y.I A bagóén Miskolcon is éd Gozsdu Fjek. nevelőre adalékokban. 7Jrcz Péter és Énem Károlv segítségével közelebb került a borsod‘■'.-r,' rj ér- doklődőkhöz. (hm) mnraxzinház hajdani épületének átalakítása azonban átmeneti időre helyet biztosít a képzőművészek és a közönség leglényegesebb találkozási lehetőségének, a távlatnak. A nagyközönség és a művészek kapcsolata rendkívül változó, Sajnálatos módon, viszonylag kevesen érdeklődnek még a képzőművészeti élet iránt, illetve Miskolcon az érdeklődés csak a közönség egész kis hányadánál terjed túl a tár- lallátogatáson, ' Olyan fonák helyzet is előadódik, hogy egyik-másik, művészünk személye és sok-sok alkotása messze országokban ismert, a város lakóinak nagy hányada viszont nem is ismeri, Az igazság kedvéért azt is el kell mondanunk, hogy e kapcsolat lazaságában nemcsak a közönség hibás, nem egy művészünk visszavonult, zárkózott életmódja sem segíti, hogy jobban benne éljen a város társadalmában. Természetesen nem jellemző ez minden művészre. Nem egy miskolci képzőművész évek óta aktív tanácstag. Sőt, a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közölt is van képzőművész. Többen a különféle társadalmi szervezetekben működnek közre. Azonban a gyakorlat szerint mindig és mindenütt ugyanazok tevékenykednek, és egészében a Miskolcon élő művészek létszámához, a képzőművészeti életben játszott szerepéhez képest sokkal intenzívebb, állandóbb, vagy éppen kevésbé protokolláris kapcsolat lenne kívánatos. A varos, politikai és állami vezető testületéi, társadalmi szervezetei megértéssel és bizalommal közelednek a képzőművészekhez. Tapasztalható ez a bizalom és közeledési szándék több művész részéről is. Hogy helyzetüket jobban fel lehessen mérni, kívánságaikat, elképzeléseiket, s nem utolsósorban gondjaikat a város vezetői mind jobban megismerhessék, a városi párt-végrehaj főbizottság nemrégiben alapos felmérő vizsgálódás után napirendre tűzte a Miskolcon élő képzőművészek munkájának, a város társadalmi életé1 “'ll elfoglalt szerepének vizsgálatát. E tanácskozás igen sokoldalúan tárta fel a festők, grafikusok életét Miskolcon, nem hallgatva el az anyagi vonatkozású gondokat’ sem, ugyanakkor szóvá téve egyes eszmei-politikai jellegű kívánalmakat is. Megállapítást nyert például, hogy több miskolci képzőművész az ország határain kívül is igen nagy mértékben növelte jóhírünket, többen lelkesen munkálkodnak hazai / feladatok megoldásán is, ugyanakkor például a szövetségük országos vezetősége még arra sem méltatja őket, hogy vezet őség választó tanácskozásukon képviseltesse magát. Ugyanakkor e szövetség különböző szerveiben sem képviseli a várost, egy művész som. Felmerült az a javaslat is, hogy a művészek jobb anyagi inspirálása végett a AKÁC ISTVÁN: tanács hirdessen pályázatot, alapítson díjakat, amelyek jobban a városhoz, illetve S megyéhez .köthetik az alkotó- kát, s ezzel segítene a nyu* godtabb, biztonságosabb al kötői légkör megteremtésében. Szóba került az enibe- ribb kapcsolatok fontosságai amely kizárja a „betervezett': kapcsolattartást, helyette *• tartalmasabb, kevésbé hivatalos jellegű összetartozást javasolja, amelyet mindkét; oldalról egyaránt kell tárna galni. A képzőművészek alapvető politikai állásfoglalása párt politikájával megegyező Műveik eszmei kicsengése változatos, az egészen általános emberi humánumtól a pallos elkötelezettségig terjedő. A művészek életének, körülményeinek vizsgá-; lata a párt-végrehajtót bizottságnál sem csupán egfj napirendi pont volt a sok! közül, amelyet „teljesítés után ki lehet pipálni. Mél) maga a vegrehajfőbizottság ülés konkrét határozatoké*, hozott részben a képzőművé-1; szék helyzetének javításáréi részben kiállítási lehetőségeik bővítésére, másrészt ö város társadalmi és az i*-* élő alkotók jobb kapcsolatának megteremtésére, és festő-! ink, grafikusaink világnézet- arcú la iának még jobbá, egy-j ségesebbé csiszolására. Minő-’ őzen túlmenően a város párt-; életének vezetői magukkal e? érdekeltekkel, a képzőművé", vizekkel tanácskoztak meg *, tennivalókat, meghallgattál1; javaslataikat, nem egy esel-j ben panaszaikat. Ezen * beszélgetésen, amely nagyof: őszinte alaphangú volt, sok kérdés szóba került. A kiállítási lehetőségek szűküléséből adódó gondok, vagy eír hogy Miskolc képzőművészet6 országos érdeklődés homlokterében áll, budapesti érdekközösségek folytán mégis nC hezen tud bekerülni az országos kulturális életbe. Szob3 kerültek mindazok a problémák, amelyek a szervező’ észak-magyarországi terű lel jellegéből adódnak, továbbá »- üzemekkel való szerződésé kapcsolatok hiánj-a, Illetve le szűkülése, és egy sor egyé* megoldásra váró kérdés. Természetesen a megbeszélés nerf hozhatott azonnal or.osláS* minden panaszra, nem oldhatott meg minden kérdés**; Azonban kiinduló porltja vek annak a kívánt, jó kapcsolatnak, amelyben a mű veszek és a város vezetői közösen tárják fel a város és a művészek képzőművészeti vonatkozású gondjait, eredni6 nyeit, terveit, együttesen keresik a jobb megoldások á>' A párt-végrehajtóbizottsá* tanácskozása, nemkülönben * művészekkel folytatott roeí' beszólás azt tanúsítja, hogy ‘ város vezetői fontos szerep6' szánnak az itt élő alkotóidra' a város fejlesztésében, kultú ralis életében, és a csopof helyének meghatározásánál '' azt veszik alapul, milyen í tagok tevékenysége, hoV' akarnak beilleszkedni ők mf guk e nagy város társadalmának életébe. Ilenedek Miklós A délutánokat sikoltanám! A délutánok rezdüléseit amíg csak égek, nem feledhetem; raeVelmesen-szép, áldott, látomások varázslatával hevítik életem. Emberien-mely, mikor a hulló nappal szembe dalolva száll a mennyei vonat, s öntözött utak kék álmáról a végtelenbe röpíti lázát minden mozdulat... Kiszáradt patak-szalagok esőért sírnak elesetten, s poros füvek, sápadt i'irágok elindulnak szótlan menetben . ■. Kegyetlen, mégis gyönyörű: akasztott madárfészkek súlytalan teste leng a fák sudarán; pelyhek havazzák az arany-mezü tájat. — A délutánokat sikoltanám! Ö, törvényes ölelkezésben olvad eggyé az agy, a szív, a szem, s a zuhogás ezer színben sugárzik, ezer színben, és mégsem giccsesen.
