Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

2S, Péntek, 1966. október 28. ESZAKMAGTARORSZAG 3 Eredményes tanácskozás 9/ Megiít riottá k pá r tér teli ezleiii kel fis cdelényi járás kommunistái iák; ,’cn ah. a at­»an s. irt Its. icr ie' ;oH vaí na, ki­olt on k- ' ik- sz­ak na fe­sz­ié- j :rn f. ET.V : ra v" ; lk :cl ! a- az r­slt ik »* és I- at e V a. ik >r te 7.- ] í QtaftUí T% Tápjaink félelmetes száguldása, időélményünk magyar / \/ rázza, hogy évnapjaink, az esztendőről esztendőre •*- " visszatérő ünnepek és eseménysorozatok túl közel esnek egymáshoz; alighogy kiraktuk a befejező pon­tot a szokásos köszöntőre vagy méltatásra, ismét rágni kezd- jük ceruzánkat, hogyan fogjunk hozzá újra, mondhatunk-e bármi eredetit, nyomon követtük-e a gazdagodást, az új je­lenségeket, a friss eredményeket, cl tudjuk-e kerülni a lapos közhelyek buktatóit, a fáradt szavak álmosító zümmögését, hogy valóban érdemlegesen szóljunk. Ünnepeink és eseményeink kapcsolódását mindig és újból meg kell világítanunk, mégha nemes patinát vontak is kö­réjük a tovatűnt századok, vagy évtizedek. Nemcsak azért, mert a nemzedékek váltják egymást, és múltunkat — közeli múltunkat is! — mindegyiküknek meg kell tanulnia, hogy okosan élhessen a jelenben és szorgoskodhassék a jövőért, hanem azért is, mert az események logikáját és tanulságait a magunk számára is nagyon sokszor meg kell fogalmaz­nunk. Itt vannak■ egyebek között az évente — különböző szán­dékkal és csoportosításban — többször is megrendezett könyvünnepek, most éppen a téli politikai könyvnapok. Né­melyek alighanem megkérdezik: még mindig szükség van ilyenekre? A felszabadulás előtt a szellem, a tisztesség és az ember vergődésének, megkínzatásának sorvasztó éveiben, amikor « szörnyű máglyák könyveket és embereket emésztettek el, — a könyvnapok lazítottak és demonstráltak, riasztottak az iga­zi értékek és alkotások nyomorúságos helyzete miatt, a heti számkivetettsége, a nép kulturális elmaradottsága ellen. Ma­napság a könyvekhez kapcsolódó seregszemléknek merőbe* más tartalmuk van, V Szerencsére rég túl vagyunk a gőrögtüzes villanások, s számok bűvöletének időszakán és olyan történelmi erejű és szenvedélyű igazságok mellett, hogy olvasó néppé, lettünk, azt is kimondhatjuk, hogy nagy tömegek még mindig nem olvasnak rendszeresen, a politikai művek elterjedésével nem vagyunk elégedettek, az olvasó rétegek sem tekinthetők tel­jes egészükben az igazi irodalom és tudomány híveinek; él­nek még a különböző kispolgári igények, a hamis illúziókat keltő s a nyers ösztönöket kielégítő selejt iránti vonzódás; szakadék tátong az írástudók szellemi csatározásai és a vi­ták közvéleményalakitó hatásfoka között, Egyes alkotások kiugró sikere mellett tapasztalható az irodalmunk szocialista és haladó humanista. vállalkozásai, nemkülönben az elmé- lyuXten elemző politikai-társadalomtudományi írások iránti közöny s érdektelenség. A közösségi cselekvés az olvasók számára is mindennapi gyakorlati kérdés, mégis: kívánsá­gaik nem mindig erre irányulnak, hanem csak a szórako­zást, a kikapcsolódást, az clandalodás lehetőségét, a hab­könnyű, színes álmok szövögetésének alkalmát keresik a könyvben, nem pedig a harcostársat, a barátot, az élet gaz­dagságára való rácsodálkozást, az intellektuális felfedezés örömét, a teljesebb, igazabb emberré válás eszközét. La Rochefoucauld egyik aforizmája szerint: „Sokkal fonto­sabb az embereket, mint a könyveket megismerni”. Rég élt, még a 17. században, nem is vitázunk vele, hisz lényegében igaza van, de mi már keltőjük — a könyv cs az ember — kapcsolatáról, kölcsönhatásáról többet tudunk. Tudjuk róla, hogy a könyvnek fontos nemzeti, társadalmi, emberi hiva­tása van, s így megismerése egyben az ember megismerését is szolgálja. Minél inkább vállalja hivatását, annál, inkább. Ez adja ma is erejét, lendületét, szenvedélyét és igazságát. Ez teszi méltóvá arra, hogy hasson, tetteket kovácsoljon, be­leszóljon az élet menetébe, alakítson ritmusán, A harcos, humanista, felfedező könyvet — nem kevéssé á politikai könyvet —, amelyet hazánkban egy szabad szocia­lista közösség nagy eszmékben való összeforrottsága, szép alkotásokban gazdag világa, a még jobb utak keresésében való forrongása, a tiszta emberség pátosza éltet, — ilyen nagyra értékeljük. A műveltséget és szórakozást kínáló technikai csodák, a vizuális kultúra térhódítása mellett it biztonságban látjuk jövőjét. Annál jobban, minél több emberhez szólhat, — pontosan, szépen, okosan és igazul. Sárközi Andor Nemcsak gyümölcsöt teremnének a fák .Láda hátán láda. S a ládák­ig mosolygó piros alma. Urge kezek osztályozzák, ^magolják. Pótkocsis von ta­tet. az udvarra, s meg­ír a rakományával a her- j.j nómcü 'állomásra indul. °sszú útra készül a borsodi belföldre és külföldre, a legfontosabb téli gyü- 1 °*csként kerüljön az aszta- , Hra. Vetekszik-e a híres sza- jjj Csi almával? Zamatét te- ^átve nem maraci e] rnögöt- tiós Mennyiségileg pedig ... äy ' körülbelül negyedik he- állunk az országban. De 's ez a> fontos. Több fa , “bet teremne. És a sok fa j. cmthelne egy ötletet, ami, beérne, enyhítené súlyos Adunkat az irodában három v.líombor tanácskozik. Bállá jTluro]yi a Nagymiskolci Álla­mi Gazdaság hemádnémeti ^hegységének vezetőié. Bi- í’Rtt Gábor, a HUNGARO- GCT Borsodot járó munka- , sa és Jámbor György, a call gyümölcsös vezetője, fc-ö magamfajta laikus azt a bár kényes portéka Jéjfyönöics, az a'mo a leghá- Zá«a • a ^"kevesebb gondo- tEn fénylők közé tartozik. ami igaz: hálásak az al- ^«ak. De nem ingyen! Ahogy hallgatom a szakemberek esz­mecseréjét, némi beavatottság után képet kapok az idei ter­mésről, egyben módom nyílik rá, hogy meggyőzzenek a sza­vak: ez a „mindennapos” gyümölcs sem terem csak úgy, egyszerűen. Az elmúlt esztendőben or­szágosan rossz volt az alma­termés. Annyira rossz, hogy még az idei év is megsínylet­te a tavalyi mostohaságot. A fák még nem heverték ki a tavalyi betegséget. Termőrü- gyok csak megfelelő lombozat alatt fejlődhetnek, tavaly pe­dig éppen a fák lombját, vagy­is tüdejét támadta meg a kór, ily módon kevés tanerőhöz juthattak az almafák. Az idén egyharmadát aduik a szokásos mennyiségnek — a termés minősége viszont kifo­gástalan. Talán a legjobb az utóbbi tíz évben. Mi dönti el az alma minőségét? Nagysá­ga. színe, zamata, sőt, az sem lényegtelen. hogy szárával együtt kerül-e a ládákba. Mind magasabbra tornyo­sulnak a ládák. S a réseken piros fénvű. szép, nagy al­mák kandikálnak kifelé. Aki nézi. gyönyörködik bennük, A szakember pedig az mondja: mindez már annak jele. hogv jövőre nagyon gazdag termés várható! Elsősorban a Jona­than a mi tájunk erőssége. Akad persze Starking és más fajta is. De a Jonathán — az az igazi! S a jelek szerint lesz belőle bőven. Szakavatott ke­zek vigyáznak majd a minő­ségre. mert bizony, el lehet azt rontani akkor is, ha a rossz idő és a betegségek elkerülik a fákat. Megadni a talajnak, ami jár. időben és szakszerű­en permetezni, metszeni ... ezer és ezer gond, megelőző beavatkozás. Borsod szép gyü­mölcsöseire sokat áldoznak. S ha még többet áldoznának, akkor... Ott, a beszélgetés közben támadt a gondolat. Az álla­mi gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben, háztáji kertek­ben szaporíthatnánk a fákat. Sőt, a jelentéktelen, kevés hasznot adó útszéli fák helyé­be gyümölcsfákat ültethet­nének. S ha mindehhez hoz­závesszük a Bükk ingyen szolgáltatását, a rengeteg mál­nát, szedret, csipkebogyót, s ki tud^á felsorolni a regi­ment erdei terméket, akkor ... akkor megalapozhatnánk egy Miskolcon, vagy közvetlen kö­zelében fölépítendő konzerv­gyár jövőjét. És általa enyhül­ne az a gond, ami a női mun­kaerők miatt nyom bennün­ket. A megye területe sok he­lyen alkalmas, sőt, kiváló a fokozottabb gyümölcstermesz­tésre. A szakemberek kevés fáradsággal kiszámolhatnák, vajon elegendő mennyiséget adnának-e egy konzervgyár üzemeltetéséhez. S ha igen, újabb lehelőség nyílna rá, hogy további munkaerőket foglalkoztasson a gyárnak az a részlege, amelyikben a cso­magolás kellékeit állítanák elő. Egyszóval, a gyümölcsfák és a bokrok munkalehetőséget is teremtenének, segítve gon­dunkon. A fokozottabb gyü­mölcstermesztés nem kizáró­lag a miskolci és körnvékbe- li asszonyok, lányok számára nyújtana munkaalkalmat, ha­nem a gyümölcstermesztő vi­dék női munkaerői is kereset­hez jutnának. Itt, a hemádnémeti üzem­egység udvarán fürge női ke­zek indítják útiára a piros almával teli ládákat. Férfit alig-alig látni közöttük. Hi­szen kimondottan női munka ez. És ha a beszélgetés adta ötlet hasznosnak bizonyulna, ezer és ezer női kéz jutna rendszeres, kevesebb részük pedig idényjellegű munkához Hsala László „Amur46 a Velencei tóban Üj halfajtával, az Amurral gyarapodott a Velencei tó halállománya. A Kiskunsági Állami Gazdaságban ne­velt növényevő halakból összesen tízezret kívánnak meghonosítani a tóban, öt esztendő alatt. Egy hónapi jó mundért 90 ezer lórin! juialom A Lenin Kohászati Művek ben most értékelték a gyár­részlegek közötti párosver seny elmúlt havi eredmé nyeit. A nehézüzomek cső portjában a hengermű gyár részleg került az első hely re és nyerte el a vándorser leget. A hengerészek a tér melési kötelezettségen kívü a versenyszerződés minder feltételének eleget tettek nagyban segítve ,a kongresz szusi felajánlás sarkallato: pontjának, a tételes szállító si feladatnak teljesítését. / nagyüzemek között a vasön lödé dolgozói bizonyultak ; legjobbnak, akik az önkölt ség csökkentésében voltai eredményesek. A kiszolgál« üzemeknél a bánya gyárrész leg dolgozói jeleskedtek Ütemesen, jó minőségbei biztosították a felhasznál« üzemek dolomit- és mészkő ellátását. Külön érdemük hogy hosszú idő óta, az el múlt hónapban is balese nélkül dolgoztak, amiért külöi jutalomban is részesítetté! őket. A párosverseny győzte seit, illetve helyezettjeit a: elmúlt havi, átlagon felül munkájukért mintegy ki lencvenezer forinttal jutái mázták. Jobb szén 3 Több műszála intézkedést ’ vezettek be a tatabányai bá- ’ nyászok a kongresszusi ver-’ senyben. A munkahelyek erő-’ sebb koncentrációjával a szén-3 nek több mint felét frontfej- ’ lésből termelik. Alaposabb ’ tervezéssel olyan munkahe- ’ lyeket alakítottak ki, amelyek-) ben tisztább szenet fejthet-«3 nek. ’ nak takarékossági estet. Az ózdi és a miskolci Üttöröház- ban a témával kapcsolatos: szellemi vetélkedőt rendeznek.: A miskolci Pamutfonodában.: a Kun Béla utcai általános! iskolában, az encsi gimnázi-; untban, a szirmabcsenyői is- : kólában előadásokkal, vetél-: kedők rendezésével népszerű- i sítik a takarékosság gondola-: tát. A középiskolákban ver-; senydolgozatokat is írnak a té-; máról. > 3 Az OTP miskolci irodájá- ’ ban 31-én az ünnepélyesebb, hangulat megteremtése célja- j bél egyenruhás úttörők fo- 3 gadják az ügyfeleket, , Október 31-én ez évben is megrendezik a Világtakaré­kossági Napot. Hazánk tavaly kapcsolódott be először a ta­karékossági nap megrendezé­sébe. Az OTP most már az el­múlt évi tapasztalatokat, is felhasználva szervezi az új rendezvényeket. A Világtakarékossági Nap­pal kapcsolatosan megyénk­ben is számos esemény lebo­nyolítására kerül sor. Októ­ber 31-én, hétfőn Miskolcon, a Hazafias Népfront Kossuth utcai helyiségében megemlé­kezést tartanak a takarékos- sági napról. Sárospatakon a tanítóképzőben, Szerencsen a nőtanács szervezésében tarta­Oklőbcr 31: VUá^íaharéhossági Nap A több mint 66 ezer lakosú cdelényi járás 110 pártalap- ^ervezetéből 150 küldött jött össze Edelényben, hogy jogvitássá a járási pártbizott­ság négy esztendős munká­ját és megválassza az új párt- bizottságot. A megyei pártbi­zottság képviseletében Vaskó Mihály, a pártbizottság titká- V1 vett részt és szólalt fel az ertekezleten. _Az cdelényi járás legjelen­tősebb ipari üzeme, a Rúda­ranyai Vasércbánya- és Elő­készítőmű foglalkoztatja a ktunkásság 37 százalékát. Az üzem maradéktalanul tél­iesítetté a második ötéves tervben ráháruló feladato­kat. 1962-ben 77 brigád kö­tött szocialista szerződést, az idén viszont már 99 brigád *035 tagja dolgozik a moz­galomban. A IX. pártkongresz- ®Zus tiszteletére mintegy hétmillió forintot jelentő vál­lalások születtek. A járás járj üzemei évente általá­ban négy—öt százalékkal Növelték termelésüket. A földterület 84 százalékán 34 termelőszövetkezet működik, ezek évente két százalékos jrTnelösnövekedcst értek el. "sokként a mérleghiányos következetek száma. Az 5639 szövetkezeti tagnak 56 száza­kká nő, soknak Iparban dol­gozik a férje, így bizonyos­l°kü kétlakiság jelentkezik, ami gondot okoz a politikai j’-inkában. Még 17 község­ben élnek egyénileg gazdál­kodó parasztok, ezeknek hely- *®te lényegesen gyengébb, “hint a tsz-ben tömörülteké. Miként Szaniszló Gyula, ti Járási pártbizottság első btkára elmondta beszámoló­jában, a 110 alapszervezet közül 14-ben működik új dtkar. Az alapszervezetek 226 vezetőségi tagja közül ?? új és 26 titkár tsz-tag. j°tt a női párttagok száma, hat helyen nő a párttitkár is. kz örvendetes, viszont gond, hogy csökkent a fiatal, és Növekedett az idősebb párttá. °°k száma. Ugyancsak Probléma a kis létszámú párt- aki pszervezetek helyzete. Ezek- ugyanis több az idős párt­os. akiknek iskolai végzett- Sege alacsony, s ez nehezíti a P?litikai munka hatékonysá­gát. A lakosság szociális, kultu- U-jis és egészségügyi ellátása jbb, mint négy évvel ez- ® ott, befejeződött a járás a’amennyi településének vil- aniosítása — Csehipuszta ki­jeiével — és 74 millió fo- intra növekedett a lakosság j-étállománya. j o-udabánya küldötte, Rics stván, örvendetes adattal ér­kezett. A tavalyi 2,7 milliós bzemi eredménnyel szemben idén már eddig 4,8 millió fo­rintnál tartanak, ugyanekkor csökkent a balesetek száma. Gond azonban a nők és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Ktsz-részle­gek létesítésével akarnak ezen segíteni, de gondolkoz­nak az üzem megfelelő bőví­tésén is. Elsősorban a járás lakóit kell elhelyezni, ha munkaalkalmak adódnak. Mindennek a megfelelő gaz­dasági irányítás az előfelté­tele. Váczi László, a Borsodi Szénbányászati Tröszt párttit­kára a szénbányászat ered­ményeivel egészítette ki a beszámolót. Tavaly 75 ezer tonnával többet termeltek, mint azelőtt. Az egy főre jutó termelésben létszámnö­velés nélkül sikerült elérni az országos átlagot. A 753 szo­cialista brigád minden tagja segítette ezt, valamint a já­rási jogú tröszti pártbizott­ság is, amelyet 1963-ban hoz­tak létre. A jövő követelmé­nye a gazdaságosabb terme­lés, ami azt jelenti, hogy nem több emberre, hanem jobb munkára lesz szükség. Így nem kerül el faluról a munkáskéz, mert a bánya nem vehet fel új dolgozókat. — Panaszkodik nekem egy néniké a faluban, hogy ro-sz- szul él — mondja Nyíri Dá­niel boldvai tsz-elnök —, és persze a párt politikáját hi­báztatja. Megkéi'dem tőle, miért rossz az a politika, amelynek jóvoltából szép há­za van a néninek, és a fia egyetemre jár. A néni elgon­dolkodik, aztán dühösen mondja: milyen ostoba em­ber is az, alá ezt rossznak ta­lálja. — Hangácson az idén 74' disznót vágtak le a búcsúra, de azért panaszkodtak — mondta Hegyi István hangá­csi tsz-elnök —, mert többet 1 szerettek volna. Ugyanek­kor az az amerikás magyar, aki nemrég jött haza Han­gácsra 40 év után, nem is­mert rá a falura, annyit fejlődött. Őszintén meg­mondta, hogy ha most len­ne fiatal, esze ágában sem lenne elmenni. Felszólalásában Vaskó Mi­hály, a rhegyei pártbizottság titkára a párt. és a munkás- osztály vezető szerepének ér­vényesüléséről szóló vélemé­nyekkel foglalkozott. Erről beszélni kell, hiszen a vezető- szerep biztosítja a párt poli­tikájának érvényesülését és a dolgozó tömegek aktivitását. A vezetőszerep érvényesülése a párt politikájától függ, és ez az elmúlt négy esztendőben jó volt. Függ azonban a mun­kásosztály erejétől és felké­szültségétől is. Ügy kell dol­goznunk, hogy munkánk has­son a nemzetközi munkásosz­tály helyzetére is. Különö­sen fontos ez ma, amikor a Kínai Kommunista Párt hely­telen politikája eltér a szocia­lista országokétól. Éppen ezért ma szükségesebb, mint valaha, biztosítani a párt egységét, ami azután biztosít­ja a párt és a munkásosztály vezető szerepét. Ha ebből a szempontból nézzük az itteni eredményeket, megállapíthat­juk, hogy az edclényi párt- bizottság jól dolgozott az elmúlt négy év alatt. Jó, ha vannak olyan tsz-elnö- kök, mint a boldvai, vagy a hangácsi, akik meg tudják értetni eredményeinket. Ezeket az eredményeket mindig han­goztatnunk kell. Fontos to­vábbá a politikai és a szak­mai szempontból egyaránt megfelelő vezetők kiváloga­tása. Különösen fontos lesz ez az új gazdasági mechaniz­mus életbelépése idején, amikor a minőségi termelés lesz a leglényegesebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyi vezető azt csinál majd, amit akar, mert tevé­kenységét mindig összhangba kell hoznia a párt gazdaság- szervező munkájával. Csak a szocializmus építésének szellemében érvényesülhet majd az egyéni kezdeménye­zés, ás a végrehajtást állan­dóan ellenőrizni kell. A vita után a küldöttérte­kezlet megválasztotta az új járási pártbizottságot, vala­mint a fegyelmi bizottságot. Az új pártbizottság megtar­totta első ülését Megválasz­totta Szaniszló Gyulát a párt- bizottság első titkárának és Molnár Andrást titkárnak, valamint a végrehajtó bizottsá­got Mátc Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents