Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

▼asárnap, 1966. október 23. ßSZAKMAGYAKORSZÄG 5 Húszmillióval túlteljesíti évi exporttervétt az Eszakmagyarországi Vegyiniü veh ♦ Borsod képviseletében Pénteken délelőtt tartotta meg szokásos negyedévi mű­szaki konferenciáját Sajóbá- bonyban az Északmagyaror­szági Vegyiművek, gazdasági- és műszaki vezetőinek kollek­tívája. A tanácskozás napi­rendjén a vállalat háromne­gyedévi munkájának értékelé­se, s a negyedik negyedévi feladatok megbeszélése szere­pelt. A vezetők testületé előtt •luza Károly, a gyár igazga­tója számolt be az eredmé­nyekről, feltárva az elmúlt hónapokban adódott gondo­kat, azok okait, s az ezekkel kapcsolatos tennivalókat. El­mondotta a többi között, hogy bár a gyár az év szeptember 30-ig eltelt időszakában nem teljesítette maradéktalanul termelési kötelezettségét, — csaknem 10 millió forint adós­sággal zárta a háromnegyed­ével —, az utóbbi másfél hó- nup olyan jelentős javuláso­kat hozott, hogy remény van rá: év végére a gyár kollek­tívája túlteljesíti tervelőírá­sait. Különösen örvendetes fejlő­dés tapasztalható az export- terv teljesítésében. Igen pozi­tív az az érdeklődés, amely a külföldi piacokon az ÉMV termékei iránt az utóbbi hó­napokban megnyilvánult. Igen nagy keresletnek örvend az ÉMV egyik mérnökének sza­badalmazott találmánya, az úgynevezett organofilbento- nit, a festékanyag ülepedés­gátló. Az exportmegrendelé­sek száma nagy mérvű. A be­rendezések teljes kapacitásá­nak lekötésével elérhető, hogy a gyár az év végéig mintegy 20 millió forint értékkel túl­teljesítse export-tervét. * A beszámolóban sok ' szőj esett az új gazdasági mecha-i nizmussal kapcsolatos tenni-* valókról. A vita során a fel-! szólaló műszaki- és gazdasá-* gi szakemberek többsége isj hangsúlyozta: már most úgy* kell megszervezni a munkát,♦ hogy a későbbiekben, a reform^ bevezetésekor zökkenőmente-* sen alkalmazhassák a mecha-! nizmus által megkívánt mód-* szereket mind a termelésben,J mind az értékesítésben. * A tanácskozás részvevői ♦ örömmel üdvözölték a beje­lentést: a vállalat saját kivi­telezésében létesülő új üzeme,3 a merkazin elnevezésű nö-4 vényvédőszert előállító ter-i meló egység még ebben az év-3 ben elkészül, s ugyancsak azj idén terméket ad népgazdaság gunknak. Jó szüret Hegyaljait, tie jobb is lehetne, ha ...j tides a szőlő, bőven van aszú — Ahol kevés, % miért kevés a termés?! í — Milyen szüretet, s mi­lyen minőséget várnak? — Huszonöt—harminc má­zsa termést holdanként. A közepesnél jóval kedvezőbb minőséget, sok aszút. Azaz: elégedettek vagyunk az idei terméssel. — A szőlősgazdák körében sokan úgy nyilatkoztak, hogy az idén lényegesen keveseb­bet szüretelnek, mint ter­vezték. Ügy mondják, a ked­vezőtlen tavasz miatt. Mi erről a szakemberek vélemé­nye? — Tényekkel, számítások­kal bizonyítjuk, hogy ahol kevés a termés, ott nem az időjárásban, hanem a korsze­rűtlen művelési módban kell az okot keresni. S ez első­sorban a szőlő metszésére, permetezésére vonatkozik. iVent tiz időjárást kell „okolni**l A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tarcali telepé­nek fiatal igazgatójával, Ürezovcsik Lászlóval és Len­gyel Bélával, a neves, tapasz­talt szakemberrel, az intézet korábbi, immár nyugdíjas vezetőjével beszélgettünk az idei szüretről. A kutatóintézet idei szü­nete, a jó közepesnek mondható termésátlag, a vár­ható aszúmennyiség és a must ki fű nő minősége éppen az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit néhány szőlőter­melő gazda hangoztat. Mit mondanak a kutatók?! — Tapasztalatból mondjuk, hogy mind az elmúlt évben, mind az idén a korábbi évti­zedekben kialakult metszési, művelési, s bizonyos tekintet­ben konzervatív termelési mód következménye a várt­nál gyengébb termésátlag. Tokaj-IIegyalján, a hagyomá­nyos egy-tőkés művelésnél évről évre négy-öt „szemet” hagytak meg a metszésnél. Ez a korábbi talajerő-visszapót­lás mellett helyes volt. Az utóbbi években azonban alapvető változás következett be a szőlőterületek talajerő­visszapótlásában. Egyre na­gyobb mennyiségben alkal­mazzuk a műtrágyát... Az elmúlt három év alatt megduplázódott, a holdan­ként! másfél mázsáról há­rom—négy mázsára növeke­dett a műtrágya adagolása. Az évek óta, kedvezőtlen tél, koratayasz következtében az alsó „szemek”, kevésbé vol­tak termöképcsek. Ennek el­lenére a metszési mód ma­radt a megszokott; Ez ter­mészetesen azzal a következ­ménnyel járt, hogy bár a szőlő „fája” dússá, hatal­massá nőtt, a várt termés el­maradt. A szakemberek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy 1905-ben például a tize­dik „szemnél”, „kezdődött” az igazi termőszem, s az idén is hasonló volt a helyzet. 17/ módsserek és egy „iíj* sző lő betegség Ez hát egyik oka az ala­csony termésátlagnak. Pe­dig a tizenöt—huszonöt ter­mőszem meghagyása mellett sem kell félni tőle, hogy „ki­rabolják”, túlterhelik a tőké­ket. Csak éppen ha ez be­következik, nem kell sajnál­ni a külön munkát, s meg kell ritkítani a fürtök számát a tőkéken! tetlen pótolni a tőkehiányt. S* ez annál inkább lehetséges,£ mert oltvány például jövőre* már lesz elegendő. ! Már az említett néhány* példa és tanács is bizonyítja,! mennyire fontos Tokaj-Hegy-* alja fejlődése szempontjából^ az intenzív kutató munka. S* hogy a kutatóintézet szakom.* béréi nemcsak szavakkal* „dolgoznak”, arra bizonyság* lenne az . az eredmény is,! amit évről évre saját terüle-* tűkön produkálnak. Ez aj „produkálás” az intézet* aránylag kis területén az* elmúlt 10 év átlagában* évente 3 millió forint tiszta* jövedelem a népgazdaság* számára, llát ha még széle-* sebb körben alkalmazták vol-J na Tokaj-IIegyalján az ö* módszereiket! Ami a holna-! pót illeti, e módszereket fel-* tétlenül alkalmazni kell. T Nagyon elkelne” ebben* az intézetben egy tágasabb,* jobban felszerelt laboratóri-* um, ahol nem négyzetcenti-J méterekre zsúfoltan vizsgál- < hatnák a vesszők, a fajták .ezreit, tulajdonságaikat. Ré­gen szó van már egy jelen­tős beruházásról, egy új la­boratórium építéséről. Öt­millió forintos költséggel. De eddig még nem volt rá pénz! Pedig ez az összeg az intézet biztosította jövede­lemből, nem egészen két évi jövedelemből kifutná. S hogy megérné, az egy pilla- ,nutig sem lehel kétséges! Barcsa Sándor Az egy-egy. tábla, terület közötti terméskülönbség má­sik magyarázata, hogy az új telepítési és művelési formák feltétlenül jobbak, haszno­sabbak, gazdaságosabbak, mint az egytőkés módszer. Az áttérés természetesen hosszú idő kérdése, s ez elsősorban az új telepítéseknél, vagy újra telepi léseknél oldható meg. Sokan panaszolták a szőlő­termelők körében, hogy a tőkék az idén jelentős terü­leteken elhullatták leveleiket nyár vége felé. Ez természe­tesen már eleve meggátolja a bogyókban a cukorképző­dést, íme, a szakemberek vé. leménye: — Ez az úgynevezett „Or­báné" következménye. Már 1965-ben is, az idén azonban méglnkább fellépett az or bánc, s bizony, ez ellen ha­tástalan védőszer a rézgálic-. oldat. Jelenleg két alkalmas védőszer áll rendelkezésre. Az egyik a „Ditán” - Zinet és Manet összetételű — vegy­szer (ez még ritkaság), a má­sik a nálunk is gyártott „Ortho-phaltán” védekező- szer. Ez is hatásos. — Feltétlenül tudni kell még az orbánc-ról, hogy egy nyáron belül kétszer is képes a fertőzésre, s még augusz­tus vége felé, szeptember elején is. Ez azt Jelenti, hogy a korábban szokottnál több­ször, illetve későbben is szükség van a szőlő permete­zésére! ' A még intenzívebb kutatás érdekében A kutatóintézet szakemberei fontos feltételként emlegetik a termőszőlők állandó fel­újítását, a kiöregedett vagy beteg tőkék pótlását. Végez­tünk egy rövid, de példás szá­mítást: Egy hold szőlő, jó állapot­ban, teljes telepítésben levő szőlő közepes termésnél is „hozza” a 20 mázsát. Ennek értéke 27 000 forintra tehető. S ha 10 százalékos a tőke­hiány, már eleve 2700 forint a „kar”. Húsz • százalékos hiánynál már 5400 forint, s körülbelül ennyi egy hold szőlő egy évi művelési díja! Ha viszont, ami nem ritkaság, 30—go mázsát terem általá­ban egy-egy hold, a veszteség már tetemes összeg. Érde­mes. s Tokaj-Hcgyalja hír­neve érdekében elengedhe V askó Mihály elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára, Borsod országgyűlési képviselője tagja volt annak a magyar parlamenti küldöttségnek, amelyik kilenc napos látoga­tás után, a napokban tért vissza a Szovjetunióból. Ha­zatérte után megkértük, tá­jékoztassa lapunk olvasóit, egyben választóit a delegáció útjáról, valamint személyes élményeiről. z — Milyen céllal uta- E zott a Szovjetunióba a H parlamenti küldöttség? — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és a magyar parlament között évek óta rendszeres az élő kapcsolat. Ennek a hasznos kapcsolat­nak egyik kifejezője a kül­döttségek cseréje abból a célból, hogy tanulmányoz­zuk egymás munkamódsze­rét, eredményeit a társada- lomépitésben, a törvények meghozatalában és alkalma­zásában — egyszóval, a ta­lálkozások alkalmával újból és újból kicseréljük tapaszta­latainkat. A magyar parla­menti küldöttségnek most is ez volt a feladata, azon túl, hogy az őszinte barátság szá­lait szője, és kifejezze óha­ját: e kétoldalú kapcsolatot, amely a társadalomépítés közös alapjain áll, erősítsük tovább. A fogadtatás, a ben­nünket körülvett figyelmes­ség növelte azt a meggyőző­désünket, hogy nem egysze­rűen vendégekként tartóz­kodtunk a Szovjetunióban, hanem szívesen látott ba­rátként. Moszkvában, vala­mint a két szovjet köz­társaságban, ahol jártunk, Ukrajnában és Belorusz- sziában az állami élet legmagasabb beosztású veze­tői fogadták küldöttségün­ket. Moszkvában például Podgornij elvtárs köszöntöt­te a magyar parlamenti de­legációt. jr — Mi az, ami a lcg- E nagyobb hatást tette E önre, mint országgyü- 5 lési képviselőre? — Még túlságosan frissek az élmények. Ha így hirte­lenjében kell kiemelnem a legnagyobb hatást keltő él­ményt, akkor csak ezt vá­laszolhatom: mindenütt, amerre jártunk, meggyőződ­tünk róla, hogy az SZKP XXIII. kongresszusának ha­tározatai öltenek testet a fejlődésben. Pontosan egy esztendővel ezelőtt voltam a Szovjetunióban. Néhány ki­vétellel azokon a helyeken, ahol most. Megdöbbentő a méretek hatalmassága. Rö­vid néhány év alatt több százezres negyedek épültek- a városokban. Nyolc, kilenc hónap alatt húsz emeletes házakat emelnek. Moszkvá­ban például elkészült a Ruszia nevű szálló, 6150 fé­rőhellyel, mozival, koncert­teremmel, étteremmel. Ez a szálló maga valóságos város­negyed. Trautmann Rezső elvtárs, építésügyi miniszte­rünk is tagja volt a kül­döttségnek, s nagy érdeklő­déssel * szemlélte az építke­zéseket. Talán nem sértődik meg, ha azt mondom, mintha az arcára íródott volna a gondolat: nincs csodálkozni való ezen a gyors ütemen ott, ahol az épületek hetven százalékát előregyártott ele­mekből építik. Ha pedig va­laki áz én arcomat figyelte volna, bizonyára az én gon­dolataimat is leolvashatja: jó lenne, ha mielőbb felépül­ne a miskolci házgyár ... emesak az építkezé­sek üteme és mérete ragadott magával, hanem az élet sok más vo­natkozású fejlődése is. El­mondták, hogy a szovjetha­talom fennállása óta talán még soha sem volt olyan jó mezőgazdasági termés, mint az idén. S ebben nem a jó időjárás játszotta a legfőbb szerepet, hanem az a szisz­tematikus fejlesztés, amely az utóbbi idők jellemzője. A kolhoztagok közösből szár­mazó jövedelme az utóbbi három-négy év alatt har­minc-negyven százalékkal emelkedett. Olyan jövedel­mező lett a mezőgazdasági munka, hogy azok, akik ko­rábban elhagyták falujukat. A N és a gyárakban vállaltak ' munkát, manapság egyre- másra szivárognak visszafe­lé. Engem, akit eleve érde­kel minden, ami a mezőgaz­dasággal összefügg, nagyon megkapott ez a tapasztalat. = — A parlamenti kül- E (löttségnek bizonyára 5 módja voll rá, hogy E élményeket gyűjtsön “ arról, miként vélcked- — nck a szovjet emberek = a feszült és bonyolult ' = nemzetközi helyzetről? — Moszkvában, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság nagygyűlést rendezett tiszte­letünkre. ' (Közbevetőleg hadd jegyezzem meg. ennek a társaságnak tagjai közül sokan beszélnek magyarul.) Mint Gáspár elvtárs felszó­lalásából ismeretes, ez a gyűlés is megbélyegezte az amerikai agresszorokat. szovjet fővárosban, valamint Minszkben, Kijevben, a gyárak­ban és kolhozokban gyakran beszélgettünk fizikai dolgo­zókkal. Mélységesen elítélik a vietnami vérengzést. Tel­jesen egyetértenek a szovjet kormánnyal, hogy minden segítséget meg kell adni a vietnami népnek. Ami pedig a kínai vezetőket és a „vö­rös gárdisták” értelmetlen, de veszélyes cselekedeteit illeti, nos, a szovjet embe­rek rendkívül fegyelmezet­tek. A legegyszerűbb szovjet emberben is él a nemzetkö­zi munkásosztály egységé­nek féltése. S ha valaki vé­leményét kéri a Kínában történő, újból és újból meg­ismétlődő eseményekről, ak­kor nem egyszerűen re­ménykedve, hanem szilárd meggyőződéssel mondja: a józan ész azt diktálja, hogy a KKP-nak vissza kell tér­nie a helyes útra. Higgadtan, a béke megőrzésének szilárd szándékával gondolkodnak, szólnak és cselekednek a szovjet dolgozók. E kilenc nap alatt erről is meggyő­ződhettünk — fejezte be nyilatkozatát Vaskó Mihály elvtárs. * , (csala) ««♦**♦♦♦♦*«♦♦♦♦♦♦*♦*♦♦♦♦♦♦♦*♦♦*♦**♦*♦♦♦♦♦*♦***»*♦** >♦♦*♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦* Végéhez kozeleilnek az őszi munkák a sat oral j a áj he! v I j ái’ásb a n A hosszú, napos ősz ked­vezett a mezőgazdaságnak a sátoraljaújhelyi járásban is. A vetéssel és a kapások be­takarításával egyaránt jól haladnak a termelőszövetke­zetek. Őszi kalászosból 23 ezer 200 hold a vetéstervük, s ezt néhány napon belül teljesí­tik is. Az elsők között, még október első felében végzett a vetéssel Karosa, Nagyroz- vágy, Tolcsva, Makkoshoty- ka, Végardó, Révleányvár, Mezőgazdasági szakkör Forrón A Hazafias Népfront látoga­tást szervezett Hajdúböször­ményre. Az ott szerzett ta­pasztalatok alapján, Tímár Árpód. mezőgazdász javasla­tára hozta létre a forrói Üj Világ Tsz vezetősége a mező- gazdasági szakkört. A forrói Üj Világ Termelő- szövetkezetben három tagozat működik: a* növénytermesz­tési 19, az állattenyésztési 21 és a gépesítési szakkör 20 taggal. A szakkör szervezésénél a vezetőség a mezőgazdasági üzemi szakkörök működésére vonatkozó irányelvek betartá­sával a hármas feladatot tar­totta szem előtt: a korszerű eljárások gyakorlati megis­mertetését. vagyis az „üzemi fejlesztési bizottság” \, felada­tainak ellátását, tudósok és gyakorlati szakemberek elő­adásainak hallgatásával, viták kezdeményezésével, szaki ro­dalmi írások, szaktanácsok fel- használásával biztosítani a szakmai továbbképzést: a klubélet létrehozásával a po­litikai nevelő munka mellett kezdeményezik a klubokon belül a társas élet minden formáját, vagyis a kollektív élet kialakítását, A szakköri foglalkozások másfél hónappal ezelőtt kez­dődtek a termelőszövetkezet­ben, s máris szép terme­léspolitikai munka tapasztal­ható. Ezenkívül lehetőség nyílt rá, hogy a tsz-tagság kielégíthesse cselekvési vá­gyát saját magi» és a közös­ség javára, s ezáltal is mind­inkább magáénak érezze a kö­zöst 9 Szakköri foglalkozásokat két hetenként, csütörtökön este tar­tanak. A munkaterv felöleli mindazokat a lehetőségeket, amelyek a tájjelegű gazdál­kodás mellett, a korszerű ag- ró- és zoótechnika alkalmazá­sával adottak. A növényter­mesztési tagozaton kísérlete­zésekkel is foglalkoznak, ösz- szehasonlító parcellákon mu­tatják be .a fejlettebb mód; szerek alkalmazását. Az állattenyésztési tagozaton nemcsak a fejlett zoótechni- kai eljárásokat vitatják meg, hanem az állategészségügy'» feladatokat is. a géoesítési ta­gozat pedig már eddig is jelen­tős fejlődést hozott a teljesít­mény és az üzemanyag fel­használását illetően. © A szakkör tagozataiban a termelőszövetkezet elnökén kívül megtalálhatók a brigád- vezetők. a munkacsapat-veze­tők, az állatgondozók, a gép­csoportvezetők, a szerelők, a vizsgázott traktorvezetők es u szakmunkás végzettséggel rendelkező termelőszövetkeze­ti gazdák. A Zsiga Istvánnal, a nép­front járási titkárával történt látogatásunk során arról is beszélgettünk: a szakköri mozgalmat mielőbb termelő­szövetkezeti klubbá kell fej­leszteni, hogy ezen belül az egész tsz-tagság megismerked­hessen a szakköri tevékeny­ség jelentőségével. Alakuljon ki a tsz-en belüli társas élet, érezze magát mind otthonos- sabban a tsz-tagság ott. ahol szakmailag is fejlődhet, s el­mondhatja gyakorlati tapasz­talatait, elképzeléseit. Tímár Árpád egyetértett a javaslattal, és elmondotta, hogy a tsz vezetőségével már megkezdték a klub megvaló­sításának előkészületeit. A télt estéken már együtt szóra­kozhat és tanulhat a terme­lőszövetkezet egész tagsága. Nagyon ionos ez azért is. mert a szakköri tevékenység nem szigetelődhíet el a klub­élettől. mivel csak egymást támogatva, egymás munkáját kiegészítve szolgálhatják a termelőszövetkezeti parasztság anyagi és kulturális felemel­kedését. Németh Imre országgyűlési képviselő Zalkod. Semjén, Kovácsvágás, Vilyvitány, A kevés lemara­dás főképp néhány nagyobb gazdaságban mutatkozik meg, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a szövetkezetekben a sok szállítási munka erősen igénybe veszi a gépeket, ez­ért nem haladnak kellőképpen a vetéssel. A kapásnövények közül burgonyát 5169 holdon termel­tek, s betakarításával már teljesen végeztek. Ez idén ki­vételesen jó a burgonyaier- més, átlagosan 110 mázsát ta­karítottak be holdjáról, de nem ritka a 130 mázsa sem,' elsősorban Enikődön. A 2361 holdnyi cukorrépa ásása a Szerencsi Cukorgyár ütemezé­se szerint történik. Ebből is szép a termés, általában 160 mázsa, de Ricsén egyes táb­lákról 200 mázsán felül taka­rítottak be. Befejezte a cu­korrépa ásását a cigándi Pe­tőfi, a ricsei Uj Esztendő, a zemplénagárdi Szőke Tisza, n hercegkúti Remény, a karcsni Dózsa, a révleányvári Szabad­ság. Napraforgót 3377 holdon vetettek, az érés elhúzódása miatt egy kevés még lábon áll belőle a határban, de ha- mai'osan végeznek ezzel is. Legnagyobb a lemaradás kukoricából, összesen 15 ezer 54 holdnyi termést kell beta­karítani, s bizony, ennek fe­le még künn van a földeken. Ugyanis a hűvös nyár miatt a kukorica érése ebben az észa­ki fekvésű járásban alaposad megkésett, ezért szinte októ­ber közepéig várni kellett a töréssel. De most már min­den tábla beérett, más mun­kák is fogyóban vannak, így nem lesz akadálya, hogy minden munkaerőt a kukori­ca betakarítására mozgósít­hassanak a járás termelőszö­vetkezetei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents