Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
Péntek, 1366. október Zl> ÉSZAKMAGYARORSSüAG 3 fl vasipari teresefeiril A vasas szakszervezet közgazdasági osztálya a KGM húsz legnagyobb vállalatának gazdálkodását vizsgálva megalapította, hogy egyre hatékonyabban alkalmazzák az ösztönző bérformákat. Az egy napra jutó teljes termelés a kasiparban jelenleg 16 miihó forinttal magasabb, mint ogy évvel ezelőtt. Ennek megfelelően a munkások is jobban keresnek, napi átlagbérük egy év alatt 65-ről 68 forintra emelkedett. Ehhez az összeghez jönnek tnóg a külön jutalmak, pótlékok és egyéb kiegészítő juttatások. Számos vállalatnál — h többi között a Magyar Hajó- «s Darugyárban, a Diósgyőri gépgyárban, a Hajtómű- és felvonógyárban — jóval az atlag fölött keresnek a munkások. Bemutatják ® Vítava hadműveletről készült filmet Rövidesen a mozik vásznába kerül a Vltava hadművelet túrni tízperces dokumentumába, amelyet a Magyar Filmhíradó és a Dokumen- tumfiim Stúdió munkatársai készítettek. A film beszámol a hadgyakorlat érdekes eseményeiről és néhány kocka felvillantja azokat a perceket, amelyeket a négy ország katonái pihenéssel töltöttek. Ugyancsak elkészült Kolonits Róna rendező érdekes alkotása, amely „Sanzon” címmel kerül a közönség elé. A rendezőt Marlene Dietrich ismert. dala a Hová tűnt a sok 1 virág ihlette filmjének elké- I szítésére. A film hossza Ugyanannyi, mint a dal hosz- sza, amelyet Psola Irén énekel. A sátoraljaújhelyi tanácsháza dísztermében — amelyben egykor Kossuth Lajos szónokolt, s a Tanácsköztársaság direktóriuma ülésezett — az elmúlt hét végén kommunista küldöttek tanácskoztak. A történelmi emlékeket őrző ódon falak ezúttal a legutóbbi négy esztendő gazdag eredményeinek és a nagy múltú város friss gondjainak lehettek tanúi. Meg a szép szándékoknak, amelyek enyhíteni, orvosolni, megoldani akarják az újabb gondokat is. A városi pártbizottság terjedelmes beszámolója, amelyet a pártszervezetek küldöttei előzőleg írásban kaptak meg, nagy gonddal összegezi és elemzi' az utóbbi évek eredményeit, tapasztalatait. Egyebek között utói rá, hogy a városi pártbizottság és a pártalapszervezetelc munkájának fókuszában — a Vili. kongresszus határozatainak megfelelően — egyrészt a gazdasági építőmunka feladatainak sikeres megoldása, másrészt a szocialista tudat- formáló tevékenység állt. A pártszervezetek gazdaság- szervező, irányító és ellenőrző tevékenysége nyomán figyelemre méltó eredmények születtek Sátoraljaújhelyen az elmúlt négy év során. A város ipari üzemei például a második ötéves tervben több mint 80 millió forint értékű beruházást valósítottak meg, továbbá több mint 6 és félmillió forintot fordítottak felújításra. Elkészült a Fémlemezipari Művak is, amelynek üzembe helyezése enyhítette a város munkaerő-elhelyezési gondjait. Megtudhattuk a beszámolóból, hogy újabb jelentős beruházásokat készítettek elő, egy részük megvalósítását már el is kezdték, s a harmadik ötéves tervben tovább fejlődik Sátoraljaújhely. Korszerű tejüzemet kapott a város, új üzem- hazat a Kenyéripari- és a Finommechanikai Vállalat, továbbá a Hegyalja Ruházati Ktsz és a Cipész Ktsz, a Vasipari Ktsz pedig új telephelyre költözik majd. Vagyis a növekvő igények kielégítésére újabb milliós beruházásokkal gyarapszik a város... Sátoraljaújhely iparának fejlődése, az ipar minden eredménye — amelyről a párt- bizottság beszámolója sokoldalúan számot adott — a pártszervezetek gazdaságszervező munkáját, a kommunisták példamutató helytállását, az újhelyi dolgozók szorgalmát dicséri. A város lakosságának kereskedelmi, kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális ellátottsága is kedvezően fejlődött a Vili. kongresszus óta. Erről is beszámolhatott a városi pártbizottság. Meg arról is, hogy a város 40 pártolapszervezetében csaknem másfélezer kommunista — összeforrva Sátoraljaújhely 17 ezer lakosával — eredményesen valósította meg pártunknak a VIII. kongresz. szus határozataiban körvonalazott. politikáját. A város vezetésében szilárdan érvényesült és érvényesül a part, a munkásosztály vezető szerepe, Beszélgetni egy gyorsan elmúlott esztendő változásairól, megnézni, mit sikerült a valóságban megteremteni a terelgetésekből, szót váltani, milyen más gondok foglalkoztatnak egy termelőszövetkezeti vezetőt most, 1966 őszén — a cél vezetett a csobaji Ti- »zavidéke Termelőszövetkezet irodájába. — Jólesik nézni így, az ablakon keresztül, hogy odakint szemerkél az eső — mutattak ®olyet az egyik széken a könyvelők. — Mert jól jön. Ami fontos munka ugyanis, az már a hátunk mögött van. Az idén először, október közepébe elvetettünk, már csak a Cukorrépa egy része van a földben. Most a gépek mélyszántáson vannak, mi meg tervezgetünk ... Az elnök, Kecskés elvtárs? Miskolcra szakadt be motoron. Alighanem megázott. De fontos ügy. Mert szórt nem mehet minden simán, még manapság sem ... Alma feláron — ég némi „diplomáciaM Igazuk volt a könyvelőknek. Az elnök, bizony, alaposan megázott. Mert alig ejtették ki nevét, befordult motorjával a csinos, tiszta iroda- 'áz udvarára. A benti meleg eyegőtől köhögve, esős sapkáját rázogatva. ült le asztala mellé. — Az eső is pont ilyenkor fordít közé. Bár kell, jól jön Egyébként. — Ez volt az első szava, amikor végre hozzászokott a füstös szobalcvegőhöz. Qe a következő mindjárt az, Hogy; — Még mindig nehéz emberekkel, egyesekkel úgy megbeszélni, úgy megcsinálni va- 'amit, ahogy az a legjobb len- "le mindenki számára. Itt van most ez az alma-ügy. Jót "'kai "t az ember korábban is, löt akarunk most is, és akkor amolyan félváll-választ kapunk. Vagy éppen szóba se állnak velünk. S lehet töprengeni, hogy amikor egyrészt rendbe jön valami, miért kezdődik más oldalról másféle Sond. — Talán a MÉK-nél? — Most éppen ott. Bár nem oft jártam, hanem a megyei Pártbizottságtól kértem segítséget. Itt van nekünk az idén alapított, közös értékesítési vállalkozásunk. Almát is szeretnénk biztosítani a miskolci standok részére. De kevesebb termett, mint terveztük, s szeretnénk, ha a MEK eltekintene a 10 vagonos szerződéstől. Ennyit szerződtünk ugyanis velük. S persze, már az elején kalamajka történt. De milyen! — Megegyeztünk, beszállítottuk a Török Bálint-almát. S erre jön az értesítés, hogy nem a megállapodott áron veszik át, hanem jóval kevesebbért, 1 forint 20 fillérért kilóját. Természetes, hogy nem engedtünk. S erre a következő választ kapjuk: „Most az egyszer még lenyeljük a békát, de legközelebb!”. Miért? Ha valami igazság, tény, akkor legyen az. De ilyen választ?! S most? Most hiába beszéltem meg telefonon a MÉK vezetőivel, hogy pár percen belül odaérek a pártbizottságtól — mire odamentem már senki sem fogadott. Sürgős dolguk akadt!... Hát ez az. Ez az, ami valahogy a korábbi helytelen dolgok visz- szarezdiilése. Itt-ott. — Igaz, ha az állatforgalmi, a terményforgalmi, a magtermeltető munkáját nézzük, gyökeresen más, mint korábban. Jönnek, beszélgetünk, megegyezünk, s úgy is történik minden. De miért nem mindenütt és minden esetben? Lehet egy fokkal jobb? A valóságban általában úgy van az, hogy ha tiz dolog mellett egy' valami nem jó, feltétlenül erről esik a legtöbb szó. Mindenütt, Csobajon is. Mert korántsem a gondokba jók jellemzik a csobaji tsz életét most, 1966-ban. Hallgassuk csak Kecskés Imre véleményét, aki évek óta áll a közösség élén: — Itt van például a szőlőnk ügye. Megvolt az első próbaszüret. Korábban számos tsz-tag ellenezte. Féltek, hogy ki dolgozza meg, ki szedi le. S most? ... 50 ember helyett hetven-nyolcvan jött naponta szüretelni, később almát szedni, s éppen azt kérik; legyen mindig, mindenkinek munkája. Ez mind-mind jó a korábbi évekhez viszonyítva. Mint ahogy az is jó, hogy ez évben már nem volt gond a támberendezés, a karózás. Egy évvel ezelőtt még, bizony fegyelmivel, büntetéssel fenyegettek, mert megszereztük a szükséges támbe- rendezést. Igaz, egy dologért, s állítom, hogy jogtalanul, még ez évben is' kikaptunk a járástól. A nyár vége felé összefutott minden munka. Permetezni, aratni, a kapásokat művelni, a szőlőt kapálni, s mindezt esős napokon. Ilyenkor gyorsan nő a gyom. Épnek ellenére a csobaji tsz- tagság minden munkával elsőként végzett a környéken. Hanem előfordult, hogy a kapálás után néhány nappal már kinőtt a gyom a gyümölcsösben, a szőlőben. Az egyik nap — éppen Miskolcról érkezett haza az elnök, akkor is — a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője várta az irodában. — Ebédeljen meg, elnök elvtárs, s jöjjön vissza. — Az elnök megebédelt, visszament, — Most jön a másik ebéd — mondta az osztályvezető. — Hogy lehet ilyen ... munkát végezni. Tönkremegy az egész gyümölcsös, mert nem végzik el rendesen a munkát. — Rosszul esett ez persze mindenkinek. Az agronomy azonnal el akart távozni a közösből, hiszen ami erejükből telt, megtették. Es nem hiányzik a szakértelem, a hozzáértés, ezt mindennél jobban bizonyítják az eredmények. — Ezekről kellene már leszoknunk. Egymás jogtalan megbontásáról? Ez egyik igen fontos feltétele, hogy valóban minden tekintetben jobban dolgozhassunk, mint korábban. Mindannyian érezzük mi a felelősséget. Ki az az ember, aki ne a lehető legjobbat akarná saját portáján, saját munkahelyén. Hiszen, ha nem felel meg, ha hibát vét, vállalnia kell az ezzel járó, cseppet sem kellemes következményeket. Különösen a termelőszövetkezetben, ahol ahány tag, annyi, s egyre hozzáértőbb bíróval találja magái szemben mindenki. Barcsa Sándor s ezt a pártszervezetek a jövőben tovább erősítik. Persze, nemcsak az eredményekről, hanem a gondokról is számot adott a pártbizottság beszámolója. Ezek többnyire a növekedés, a fejlődés gondjai. Foglalkoztak vele a vitában felszólalt elvtársak is. Tizennyolc hozzászólás hangzott el a pártértekezleten. A felszólalók többsége saját munkahelyének eredményeiről, a kongresszusi munkaverseny sikereiről tájékoztatta a pártértekezletet, ami azt is jelzi, hogy a város dolgozói elsősorban mindennapos munkájukkal segítik pártunk politikájának megvalósítását. Lantos Miklós, a Hegyalja Ktsz küldötte szövetkezetük 12 szocialista brigádjának példamutató munkáját dicsérte; Szabó János, a Fémlemezipari Művek küldötte a műszaki fejlesztés eredményeit vázolta; Nagy Béla, a dohánygyári kommunisták küldötte a termelés és a munka termelékenysége növekedésének, s a minőség javításának tényezőiről, eredményeiről szólt. Hegedűs Ferenc, a bútorgyári pártszervezet küldötte közölte, hogy gyáruk dolgozói szeptember végéig 128 százalékra teljesítették önköltségi tervüket; Halász István, a városi tanács vb-elnök- helyettese a város kulturális fejlődését illusztrálta. Több pedagógus küldött — így Simonits Sándor, Vékony Sán- dornó és Halász Gyula — a nagy iskolaváros pedagógusainak gondjairól, az általános- és középiskolás ifjúság szocialista nevelésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta a pártértekezlet részvevőit. Felszólalásában Tóth József elvtárs, a járási pártbizottság jelenlevő első titkára hangsúlyozta, hogy a városi párt- bizottság beszámolója és a vita reális képet nyújt a város fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, a pártszervezetek eredményes munkájáról. Részletesebben szólt a soron levő feladatokról. -w . ® " Az eredményes munlcaérte- kezlot végén került sor a városi pártbizottság, a fegyelnü bizottság tagjainak, valamint a felsőbb pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Ebben a küldöttek egysége éppoly kézzelfogható volt, mint a pártértekezlet egész mondanivalójának demonstrálásában : „városunk dolgozói helyeslik pártunk politikáját, egyetértenek e politika fő vonalával, ennek megerősítését, továbbfolytatását és továbbfejlesztését kérik a IX. kongresszustól.” Takács Imre Élenjáró szövetkezetek a kongresszusi versenyben (Tudósítónktól.) A Borsod megyei kisipari szövetkezetek is aktívan részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben. 215 részleg, 53 szocialistó- és - mintegy 200 munkabrigád kapcsolódott a mozgalomba. A megye csaknem ötezer szövetkezeti termelő dolgozója közül négyezer tett 'felajánlást. Már az év első felében jó, biztató eredmények születtek. Ennek kihatásaként a szövetkezetek újabb 12 millióval növelték az eddigi kilenc millió forint értékű, terven felüli felajánlásukat. Milyen eredményeiéről számolhatunk be? Az év háromnegyed részében — az előzetes adatok alapján — szövetkezeteink a bázishoz viszonyítva 10,7 százalékkal adtak többet teljes termelésben. Ezen belül túlteljesítették lakossági méretes, lakossági építési tervüket. A legkiemelkedőbb eredményt az exportban érték el: mintegy 2 és fél százalékkal adtak többet a külföldi megrendelőknek a tervezettnél. Szövetkezeteink munkasikereit elemezve külön ki kell emelnünk a Mezőkövesdi Építőipari Ktsz-t. A szövetkezet már augusztusban befejezte éri tervét. A kollektíva vállalta, hogy az év végéig 3 millió forint értékben épít terven felül kislakásokat Kiemelkedik a Tokaji Vegyesipari Ktsz tevékenysége is. A szövetkezei 2 és félmillió fo- frint értékű, terven felüli munkát vállalt. ígéretének teL jesítésében szépen halad, mivel 131,2 százalékban teljesítette háromnegyed éri tervét, belkereskedelmi feladatának pedig csaknem 197 százalékban tett eleget Elismerés illeti a Miskolci Háziipari Szövetkezetei, amely 110 százalékos eredménnyel zárta a háromnegyed évet A kollektíva különösen szép sikereket ért el az export termelésben, miveLaz éri 12 milliós ilyen feladatából már 11 millió forint értékű árut termelt külföldi megrendelőknek. A ktsz dolgozói az év hátralevő heteiben újabb kétmillió forint értékű exportárut akarnak adni terven felül. Országosan ismert, hogy a kereskedelem elégedett a Kazincbarcikai Sajómenti Ktsz munkájával. A szövetkezetiek — akik 2 millió 200 000 forintos terven felüli munkára tettek ígéretet — csaknem 134 száza, lékos eredménnyel zárták az elmúlt 9 hónapot. A Miskolci Fodrász Ktsz olyan jó eredménnyel ügyködik, amelyre hosszú évek óta nem volt példa. Az elmúlt 9 hónap alatt 8,1 százalékkal adott több szolgáltatást, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szövetkezetben 11 szocialista brigád működik. Ezek közül például a Há- mán Kató szocialista brigád 70 ezer forint értékben teljesítette túl tervét, és jó. eredményekkel dolgozik a Petőfi, a Zója, a Kilián, valamint a többi kollektíva is. A megye szövetkezeti iparában elsőnek a Miskolci Vasipari Ktsz Gagarin műhelye érdemelte ki a Szocialista műhely címet A szocialista műhely, valamint a 4 szocialista brigád jó eredményekkel dolgozik. Az említett kollektívák eddig 130 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg, és csaknem 400 óra társadalmi munkát végeztek a szövetkezet területén, illetve az iskolák és az óvodák patronálása során. Juhász László a KISZÖV előadója Vakolás lángszóróval A Lakóépülettervező Vállalat dolgozói korszerű panelüzemet terveztek, amelynek berendezését elsőnek a 25-ös Építőipari Vállalat dolgozói próbálták ki. Az üzem évente 400 lakás építésére gyárt majd nagy paneleket. Az Újpesten épített kísérleti ház érdekessége, hogy a nagy panelek csak a lakásokat választják el. A szobák között ugyanis áthelyezhető, tapétázott válaszfalakat szerelnek fel. Műszaki újdonság az Építéstudományi Intézet kutatóinak eljárása: a kísérleti ház homlokzati paneléinek felületét különleges lángszóróval égetik. A magas hőfokon a panel anyagához kevert tufa-zu- zalék megolvad és sötétszürke üvegréteggel vonja be az elem felületét. Ez a kemény réteg jobban állja az esőt, a havat, a jeget. Javítása köny- nyű. mert égetéssel eltüntethető róla a felületi sérülés. Kiállítás a miskolci úttörőházban : ■- | ..L A Vörös zászló hőseinek útján címmel október 18-án kiállítás nyílt a miskolei úttörő- házban A kiállításon — amelyet a miskolci pártéitrkeztet napján Lenkei Tibor, a városi KlSZ-bizottság munkatársa nyitott meg — egy héten át láthatjuk az úttörőcsapatok által gyűjtött műn kásmozgalmi dokumentumok au Másféle gondok Csobajon Kommunista küldöttek tanácskozása „Kossuth városáíian“
