Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

Péntek, 1366. október Zl> ÉSZAKMAGYARORSSüAG 3 fl vasipari teresefeiril A vasas szakszervezet köz­gazdasági osztálya a KGM húsz legnagyobb vállalatának gazdálkodását vizsgálva meg­alapította, hogy egyre haté­konyabban alkalmazzák az ösztönző bérformákat. Az egy napra jutó teljes termelés a kasiparban jelenleg 16 mii­hó forinttal magasabb, mint ogy évvel ezelőtt. Ennek meg­felelően a munkások is job­ban keresnek, napi átlagbé­rük egy év alatt 65-ről 68 forintra emelkedett. Ehhez az összeghez jönnek tnóg a külön jutalmak, pótlé­kok és egyéb kiegészítő jutta­tások. Számos vállalatnál — h többi között a Magyar Hajó- «s Darugyárban, a Diósgyőri gépgyárban, a Hajtómű- és felvonógyárban — jóval az atlag fölött keresnek a mun­kások. Bemutatják ® Vítava hadműveletről készült filmet Rövidesen a mozik vászná­ba kerül a Vltava hadművelet túrni tízperces dokumentum­ába, amelyet a Magyar Filmhíradó és a Dokumen- tumfiim Stúdió munkatársai készítettek. A film beszámol a hadgyakorlat érdekes ese­ményeiről és néhány kocka felvillantja azokat a perceket, amelyeket a négy ország ka­tonái pihenéssel töltöttek. Ugyancsak elkészült Kolonits Róna rendező érdekes alkotá­sa, amely „Sanzon” címmel kerül a közönség elé. A ren­dezőt Marlene Dietrich is­mert. dala a Hová tűnt a sok 1 virág ihlette filmjének elké- I szítésére. A film hossza Ugyanannyi, mint a dal hosz- sza, amelyet Psola Irén éne­kel. A sátoraljaújhelyi tanács­háza dísztermében — amely­ben egykor Kossuth Lajos szónokolt, s a Tanácsköztársa­ság direktóriuma ülésezett — az elmúlt hét végén kommu­nista küldöttek tanácskoztak. A történelmi emlékeket őrző ódon falak ezúttal a leg­utóbbi négy esztendő gazdag eredményeinek és a nagy múltú város friss gondjainak lehettek tanúi. Meg a szép szándékoknak, amelyek enyhí­teni, orvosolni, megoldani akarják az újabb gondokat is. A városi pártbizottság ter­jedelmes beszámolója, ame­lyet a pártszervezetek kül­döttei előzőleg írásban kap­tak meg, nagy gonddal össze­gezi és elemzi' az utóbbi évek eredményeit, tapasztalatait. Egyebek között utói rá, hogy a városi pártbizottság és a pártalapszervezetelc munkájá­nak fókuszában — a Vili. kongresszus határozatainak megfelelően — egyrészt a gazdasági építőmunka felada­tainak sikeres megoldása, másrészt a szocialista tudat- formáló tevékenység állt. A pártszervezetek gazdaság- szervező, irányító és ellenőr­ző tevékenysége nyomán fi­gyelemre méltó eredmények születtek Sátoraljaújhelyen az elmúlt négy év során. A város ipari üzemei pél­dául a második ötéves terv­ben több mint 80 millió forint értékű beruházást valósítottak meg, továbbá több mint 6 és félmillió forintot fordítottak felújításra. Elkészült a Fém­lemezipari Művak is, amely­nek üzembe helyezése enyhí­tette a város munkaerő-elhe­lyezési gondjait. Megtudhat­tuk a beszámolóból, hogy újabb jelentős beruházásokat készítettek elő, egy részük megvalósítását már el is kezd­ték, s a harmadik ötéves terv­ben tovább fejlődik Sátor­aljaújhely. Korszerű tejüze­met kapott a város, új üzem- hazat a Kenyéripari- és a Fi­nommechanikai Vállalat, to­vábbá a Hegyalja Ruházati Ktsz és a Cipész Ktsz, a Vas­ipari Ktsz pedig új telephely­re költözik majd. Vagyis a növekvő igények kielégíté­sére újabb milliós beruhá­zásokkal gyarapszik a város... Sátoraljaújhely iparának fejlődése, az ipar minden eredménye — amelyről a párt- bizottság beszámolója sokol­dalúan számot adott — a pártszervezetek gazdaságszer­vező munkáját, a kommu­nisták példamutató helytál­lását, az újhelyi dolgozók szorgalmát dicséri. A város lakosságának ke­reskedelmi, kulturális, egész­ségügyi, szociális és kommu­nális ellátottsága is kedvező­en fejlődött a Vili. kong­resszus óta. Erről is beszá­molhatott a városi pártbizott­ság. Meg arról is, hogy a vá­ros 40 pártolapszervezetében csaknem másfélezer kommu­nista — összeforrva Sátoralja­újhely 17 ezer lakosával — eredményesen valósította meg pártunknak a VIII. kongresz. szus határozataiban körvo­nalazott. politikáját. A város vezetésében szilárdan érvénye­sült és érvényesül a part, a munkásosztály vezető szerepe, Beszélgetni egy gyorsan el­múlott esztendő változásairól, megnézni, mit sikerült a va­lóságban megteremteni a ter­elgetésekből, szót váltani, milyen más gondok foglalkoz­tatnak egy termelőszövetkeze­ti vezetőt most, 1966 őszén — a cél vezetett a csobaji Ti- »zavidéke Termelőszövetkezet irodájába. — Jólesik nézni így, az ab­lakon keresztül, hogy odakint szemerkél az eső — mutattak ®olyet az egyik széken a köny­velők. — Mert jól jön. Ami fontos munka ugyanis, az már a hátunk mögött van. Az idén először, október közepé­be elvetettünk, már csak a Cukorrépa egy része van a földben. Most a gépek mély­szántáson vannak, mi meg ter­vezgetünk ... Az elnök, Kecs­kés elvtárs? Miskolcra sza­kadt be motoron. Alighanem megázott. De fontos ügy. Mert szórt nem mehet minden si­mán, még manapság sem ... Alma feláron — ég némi „diplomáciaM Igazuk volt a könyvelők­nek. Az elnök, bizony, alapo­san megázott. Mert alig ej­tették ki nevét, befordult mo­torjával a csinos, tiszta iroda- 'áz udvarára. A benti meleg eyegőtől köhögve, esős sap­káját rázogatva. ült le asztala mellé. — Az eső is pont ilyenkor fordít közé. Bár kell, jól jön Egyébként. — Ez volt az első szava, amikor végre hozzászo­kott a füstös szobalcvegőhöz. Qe a következő mindjárt az, Hogy; — Még mindig nehéz embe­rekkel, egyesekkel úgy meg­beszélni, úgy megcsinálni va- 'amit, ahogy az a legjobb len- "le mindenki számára. Itt van most ez az alma-ügy. Jót "'kai "t az ember korábban is, löt akarunk most is, és akkor amolyan félváll-választ ka­punk. Vagy éppen szóba se állnak velünk. S lehet töp­rengeni, hogy amikor egyrészt rendbe jön valami, miért kez­dődik más oldalról másféle Sond. — Talán a MÉK-nél? — Most éppen ott. Bár nem oft jártam, hanem a megyei Pártbizottságtól kértem segít­séget. Itt van nekünk az idén alapított, közös értékesítési vállalkozásunk. Almát is sze­retnénk biztosítani a miskolci standok részére. De kevesebb termett, mint terveztük, s szeretnénk, ha a MEK elte­kintene a 10 vagonos szerző­déstől. Ennyit szerződtünk ugyanis velük. S persze, már az elején kalamajka történt. De milyen! — Megegyeztünk, beszállí­tottuk a Török Bálint-almát. S erre jön az értesítés, hogy nem a megállapodott áron ve­szik át, hanem jóval kevesebb­ért, 1 forint 20 fillérért kiló­ját. Természetes, hogy nem engedtünk. S erre a követke­ző választ kapjuk: „Most az egyszer még lenyeljük a bé­kát, de legközelebb!”. Miért? Ha valami igazság, tény, ak­kor legyen az. De ilyen vá­laszt?! S most? Most hiába beszéltem meg telefonon a MÉK vezetőivel, hogy pár percen belül odaérek a párt­bizottságtól — mire odamen­tem már senki sem fogadott. Sürgős dolguk akadt!... Hát ez az. Ez az, ami valahogy a korábbi helytelen dolgok visz- szarezdiilése. Itt-ott. — Igaz, ha az állatforgal­mi, a terményforgalmi, a magtermeltető munkáját néz­zük, gyökeresen más, mint korábban. Jönnek, beszélge­tünk, megegyezünk, s úgy is történik minden. De miért nem mindenütt és minden esetben? Lehet egy fokkal jobb? A valóságban általában úgy van az, hogy ha tiz dolog mellett egy' valami nem jó, feltétlenül erről esik a leg­több szó. Mindenütt, Csobajon is. Mert korántsem a gondok­ba jók jellemzik a csobaji tsz életét most, 1966-ban. Hall­gassuk csak Kecskés Imre vé­leményét, aki évek óta áll a közösség élén: — Itt van például a sző­lőnk ügye. Megvolt az első próbaszüret. Korábban szá­mos tsz-tag ellenezte. Féltek, hogy ki dolgozza meg, ki sze­di le. S most? ... 50 ember he­lyett hetven-nyolcvan jött na­ponta szüretelni, később al­mát szedni, s éppen azt ké­rik; legyen mindig, minden­kinek munkája. Ez mind-mind jó a korábbi évekhez viszo­nyítva. Mint ahogy az is jó, hogy ez évben már nem volt gond a támberendezés, a ka­rózás. Egy évvel ezelőtt még, bizony fegyelmivel, büntetés­sel fenyegettek, mert meg­szereztük a szükséges támbe- rendezést. Igaz, egy dologért, s állítom, hogy jogtalanul, még ez évben is' kikaptunk a járástól. A nyár vége felé összefu­tott minden munka. Perme­tezni, aratni, a kapásokat mű­velni, a szőlőt kapálni, s mindezt esős napokon. Ilyen­kor gyorsan nő a gyom. Ép­nek ellenére a csobaji tsz- tagság minden munkával el­sőként végzett a környéken. Hanem előfordult, hogy a ka­pálás után néhány nappal már kinőtt a gyom a gyümöl­csösben, a szőlőben. Az egyik nap — éppen Miskolcról ér­kezett haza az elnök, akkor is — a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője várta az irodában. — Ebédeljen meg, elnök elvtárs, s jöjjön vissza. — Az elnök megebédelt, visszament, — Most jön a másik ebéd — mondta az osztályvezető. — Hogy lehet ilyen ... munkát végezni. Tönkremegy az egész gyümölcsös, mert nem végzik el rendesen a munkát. — Rosszul esett ez persze min­denkinek. Az agronomy azon­nal el akart távozni a közös­ből, hiszen ami erejükből telt, megtették. Es nem hiányzik a szakértelem, a hozzáértés, ezt mindennél jobban bizonyítják az eredmények. — Ezekről kellene már le­szoknunk. Egymás jogtalan megbontásáról? Ez egyik igen fontos feltétele, hogy valóban minden tekintetben jobban dolgozhassunk, mint koráb­ban. Mindannyian érezzük mi a felelősséget. Ki az az em­ber, aki ne a lehető legjobbat akarná saját portáján, saját munkahelyén. Hiszen, ha nem felel meg, ha hibát vét, vál­lalnia kell az ezzel járó, csep­pet sem kellemes következ­ményeket. Különösen a ter­melőszövetkezetben, ahol ahány tag, annyi, s egyre hoz­záértőbb bíróval találja ma­gái szemben mindenki. Barcsa Sándor s ezt a pártszervezetek a jö­vőben tovább erősítik. Persze, nemcsak az eredmé­nyekről, hanem a gondokról is számot adott a pártbizottság beszámolója. Ezek többnyire a növekedés, a fejlődés gond­jai. Foglalkoztak vele a vi­tában felszólalt elvtársak is. Tizennyolc hozzászólás hang­zott el a pártértekezleten. A felszólalók többsége saját munkahelyének eredményei­ről, a kongresszusi munkaver­seny sikereiről tájékoztatta a pártértekezletet, ami azt is jelzi, hogy a város dolgozói elsősorban mindennapos mun­kájukkal segítik pártunk politikájának megvalósítását. Lantos Miklós, a Hegyalja Ktsz küldötte szövetkezetük 12 szocialista brigádjának példamutató munkáját di­csérte; Szabó János, a Fém­lemezipari Művek küldötte a műszaki fejlesztés eredmé­nyeit vázolta; Nagy Béla, a dohánygyári kommunisták küldötte a termelés és a mun­ka termelékenysége növekedé­sének, s a minőség javításá­nak tényezőiről, eredményei­ről szólt. Hegedűs Ferenc, a bútorgyári pártszervezet kül­dötte közölte, hogy gyáruk dolgozói szeptember végéig 128 százalékra teljesítették ön­költségi tervüket; Halász Ist­ván, a városi tanács vb-elnök- helyettese a város kulturális fejlődését illusztrálta. Több pedagógus küldött — így Simonits Sándor, Vékony Sán- dornó és Halász Gyula — a nagy iskolaváros pedagógusai­nak gondjairól, az általános- és középiskolás ifjúság szo­cialista nevelésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta a pártértekezlet részvevőit. Felszólalásában Tóth József elvtárs, a járási pártbizottság jelenlevő első titkára hang­súlyozta, hogy a városi párt- bizottság beszámolója és a vita reális képet nyújt a város fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, a pártszervezetek eredményes munkájáról. Rész­letesebben szólt a soron levő feladatokról. -w . ® " Az eredményes munlcaérte- kezlot végén került sor a vá­rosi pártbizottság, a fegyelnü bizottság tagjainak, valamint a felsőbb pártértekezlet kül­dötteinek megválasztására. Ebben a küldöttek egysége éppoly kézzelfogható volt, mint a pártértekezlet egész mondanivalójának demonstrá­lásában : „városunk dolgozói helyeslik pártunk politikáját, egyetértenek e politika fő vo­nalával, ennek megerősítését, továbbfolytatását és tovább­fejlesztését kérik a IX. kong­resszustól.” Takács Imre Élenjáró szövetkezetek a kongresszusi versenyben (Tudósítónktól.) A Borsod megyei kisipari szövetkezetek is aktívan részt vesznek a kongresszusi munkaverseny­ben. 215 részleg, 53 szocialistó- és - mintegy 200 munkabrigád kapcsolódott a mozgalomba. A megye csaknem ötezer szövet­kezeti termelő dolgozója közül négyezer tett 'felajánlást. Már az év első felében jó, bizta­tó eredmények születtek. En­nek kihatásaként a szövetke­zetek újabb 12 millióval nö­velték az eddigi kilenc millió forint értékű, terven felüli felajánlásukat. Milyen eredményeiéről szá­molhatunk be? Az év há­romnegyed részében — az előzetes adatok alapján — szövetkezeteink a bázishoz vi­szonyítva 10,7 százalékkal ad­tak többet teljes termelésben. Ezen belül túlteljesítették la­kossági méretes, lakossági épí­tési tervüket. A legkiemelke­dőbb eredményt az exportban érték el: mintegy 2 és fél százalékkal adtak többet a külföldi megrendelőknek a tervezettnél. Szövetkezeteink munkasike­reit elemezve külön ki kell emelnünk a Mezőkövesdi Építő­ipari Ktsz-t. A szövetkezet már augusztusban befejezte éri tervét. A kollektíva vál­lalta, hogy az év végéig 3 mil­lió forint értékben épít ter­ven felül kislakásokat Ki­emelkedik a Tokaji Vegyes­ipari Ktsz tevékenysége is. A szövetkezei 2 és félmillió fo- frint értékű, terven felüli munkát vállalt. ígéretének teL jesítésében szépen halad, mi­vel 131,2 százalékban teljesí­tette háromnegyed éri tervét, belkereskedelmi feladatának pedig csaknem 197 százalék­ban tett eleget Elismerés illeti a Miskolci Háziipari Szövetkezetei, amely 110 százalékos eredménnyel zárta a háromnegyed évet A kollektíva különösen szép si­kereket ért el az export ter­melésben, miveLaz éri 12 mil­liós ilyen feladatából már 11 millió forint értékű árut ter­melt külföldi megrendelőknek. A ktsz dolgozói az év hátra­levő heteiben újabb kétmillió forint értékű exportárut akarnak adni terven felül. Or­szágosan ismert, hogy a ke­reskedelem elégedett a Ka­zincbarcikai Sajómenti Ktsz munkájával. A szövetkezetiek — akik 2 millió 200 000 forintos terven felüli munkára tettek ígéretet — csaknem 134 száza, lékos eredménnyel zárták az elmúlt 9 hónapot. A Miskolci Fodrász Ktsz olyan jó eredménnyel ügykö­dik, amelyre hosszú évek óta nem volt példa. Az elmúlt 9 hónap alatt 8,1 százalékkal adott több szolgáltatást, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. A szövetkezetben 11 szocialista brigád működik. Ezek közül például a Há- mán Kató szocialista brigád 70 ezer forint értékben teljesí­tette túl tervét, és jó. ered­ményekkel dolgozik a Petőfi, a Zója, a Kilián, valamint a többi kollektíva is. A megye szövetkezeti iparában elsőnek a Miskolci Vasipari Ktsz Gagarin műhelye érdemelte ki a Szocialista műhely címet A szocialista műhely, valamint a 4 szocialista brigád jó ered­ményekkel dolgozik. Az em­lített kollektívák eddig 130 ezer forint értékű anyagot ta­karítottak meg, és csaknem 400 óra társadalmi munkát végeztek a szövetkezet terüle­tén, illetve az iskolák és az óvodák patronálása során. Juhász László a KISZÖV előadója Vakolás lángszóróval A Lakóépülettervező Válla­lat dolgozói korszerű panel­üzemet terveztek, amelynek berendezését elsőnek a 25-ös Építőipari Vállalat dolgozói próbálták ki. Az üzem évente 400 lakás építésére gyárt majd nagy paneleket. Az Újpesten épített kísérle­ti ház érdekessége, hogy a nagy panelek csak a lakásokat választják el. A szobák között ugyanis áthelyezhető, tapétá­zott válaszfalakat szerelnek fel. Műszaki újdonság az Épí­téstudományi Intézet kutatói­nak eljárása: a kísérleti ház homlokzati paneléinek felüle­tét különleges lángszóróval égetik. A magas hőfokon a pa­nel anyagához kevert tufa-zu- zalék megolvad és sötétszürke üvegréteggel vonja be az elem felületét. Ez a kemény réteg jobban állja az esőt, a havat, a jeget. Javítása köny- nyű. mert égetéssel eltüntet­hető róla a felületi sérülés. Kiállítás a miskolci úttörőházban : ■- | ..L A Vörös zászló hőseinek útján címmel október 18-án kiállítás nyílt a miskolei úttörő- házban A kiállításon — amelyet a miskolci pártéitrkeztet napján Lenkei Tibor, a városi KlSZ-bizottság munkatársa nyitott meg — egy héten át láthatjuk az úttörő­csapatok által gyűjtött műn kásmozgalmi dokumentumok au Másféle gondok Csobajon Kommunista küldöttek tanácskozása „Kossuth városáíian“

Next

/
Thumbnails
Contents