Észak-Magyarország, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
ÉSZAKM A GIAítOKSZAG Szerda, 1966. október 19. Tanácskozott a miskolci pártértekeziet (Folytatás a 3. oldalról.) A beszámolót és a hozzászólásokra adott választ a pártértekezlet egyhangúlag elfogadta. ■ A tartalmas vita és Havasi elvtárs válaszadása után a pártértekezlet küldöttei megválasztották a városi pártbizottság tagjait, a megyei pártértekezlet küldötteit. Az újonnan megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, melyen titkosan megválasztotta a pártbizottság első titA Miskolc városi Pártbizottság íij vezetősége 'I iiisúroh Első titkár: IIavasj^_B_ela. . Titkárok: Varga Zoltán, Moldován Gyulai V B-tagok Bán Imre igazgató, Cseszár Vilmos rendőrkapitány, Fekete László tanácselnök. Gá- csi Miklós vezérigazgabj, Havasi Béla pártalkalma zott, Ko- váts György szakszervezeti munkatárs, Németh Antal KISZ-titkár, Moldován Gyula pártalkalmazott, Nemeskéri János pártalkalmazott, Novák .József egyetemi tanár. Varga Zoltán pártalkalmazott. 4 fegyelmi biiollság tagjai Elnök: Gombos István igazgató. Tagok: Berki Mihályné nyugdíjas, Grósz Károly nyugdíjas, Kollossai Tiborné előadó, Lökösházi Ferenc személyzeti vezető, Teslér János személyzeti vezető, Veres László nyugdíjas. PB-tagoli Amriskó Gusztáv pártalkalmazott, 37! Antal-1 B. József pártalkalmazott, dr. Balogh András pártáikalmazolt, Bán Imre igazgató, Berki Mihályné nyugdíjas, Bodnár András villanyszerelő, dr. Budai István főorvos, Cseszár Vilmos rendőrkapitány, Csontos Mihály honvéd alezredes, Csótai Jenő művezető, dr. Ditrói Sándor főorvos, dr. Fekete László tanácselnök, Felföldi Ká- rolyné csoportvezető, Fodor László újságíró, Gácsi Miklós vezérigazgató, Gáspár József lakatos. Gombos István igazgató, Havasi Béla pártalkal- mazott, Hidas Arpádné órás. Illés Istvánná varrónő, Imre P’cpenc igazgató, Kertész István A negyedik kötet Buráik Lajos: Lopakodó prédikátorok IWni’PtlíL' önálló kötetét nC«)CUI5i lette le a na_ pókban az olvasók asztalára Báráth Lajos, az ismert fia- ta prózaíró, szerkesztőségünk belső munkatársa. Első könyve, az Ember fehér bottal négy évvel ezelőtt jelent meg. Az első kötet a már akkor ismert novellista műveit tartalmazta. Mai életünket, jól tükröző, a személyes élménytől átfűtött bányász- és épí- tőmankás életéi ábrázoló művei gyakran jelentek meg országos lapokban, folyóiratokban, antológiákban. Fáradhatatlanul dolgozott azóta is. Két nagyobb regény — az országos sikert hozó Házak tábla nélkül és a Díszhal —, valamint igen sok elbeszélés, kisregény hagyta el tollát, szerepelt minden antológiában, folyóiratok és pesti lapok oldalain állandóan olvashatók írásai. És természetesen gyakran olvashatók novellái lapunkban is, ahol a szépírások mellett rendszeresen jelentkezik újságírói munkájaként színes riportokkal, gondolatébresztő publicisztikai írásokkal. És íme, itt a negyedik önálló kötet is, a Lopakodó prédikátorok, amelyet a Szép- irodalmi Könyvkiadó jelentetett meg, s amely tizenöt elbeszélését és egy kisregényét tartalmazza. A könyvet sok szeretette] vártuk, érdeklődéssel olvassuk újra. Igen, újra olvassuk, mert e kötet novellái és A Kuszenda- lányok című kisregény, melyet éppen a minap sugárzott a Petőfi-rádió folytatásokban, már ismerőseink. Olvastuk, amikor először kerültek elénk, k most örömmel fedezzük fel bennük a régebbi ismerős szereplőket, fordulatokat. Egészében a kötetbe gyűjtött* novellák sora nemcsak frissnek hat. hanem a hasonlatos jegyeket viselő kis művek egymásutánjával plasztikusabban is érzékelteti azt a Baráth Lajos ábrázolta világot, amelynek csak felvillanásaival találkozhatunk egy-egy rövidebb elbeszélésben. Mik ezek a hasonlatos jegyek? A fiatal író szenvedélyes ígazságszeretete, igazság- keresése; a munkásemberek jó ismerete, szerelő tisztelete, a hétköznapi történetekkel, emberekkel való azonosulás és a felszínes szemlélődő előtt talán semmisnek tűnő jelenségek meglátása, megragadása; a mindé”' területen átütő személyes éT— r,ny érzete, s nem utolsó- ' an az az olvasmányos'-' amellyel Bn- ráth az éle* -téné-seit művészi álköltf-’ ' tolmácsolja az olvasónak. • Érdemes egy-két elbeszélését, felidézni. A rímadó LrmnkoAó prédikátorok látszólag könnyű, múló epizód egy munkás lakótelepen élő baráti kör életéből, mégis egy miniatűr dráma rejlik benne: a lánya miatt titokban aggódó apa szorongása. Sokáig bennünk él a Napszámosok című novella öreg és fiatal Józsijának döbbenetes tragédiája, a csúnya Kankula visszafojtott bánata és tragikusan hősi pusztulása,, az ü.j közösségek a szocialista címért küzdő brigádot összetartani akaró Csendom tiszteletre méltó, de a novel! beli cselben meddőnek látszó fáradozása. Bányászott széli kolóniákon élők, munkásszállásokon szorongók és az Ingázók élete elevenedik meg a novellák során. A kötet legsikerültebb elbeszélése, A hét százhatvannyolcadik órája is e legutóbb említett munkás-kategória életéről szól. Talán egyetlen más novellájában sem sikerült Baráthnak ennyire érzékletesen, ennyire szívünkbe lopva, de az értelemre appelálva ábrázolnia az egész héten távollevő, nehéz munkát végző ember vágyódását az asszonyt társ, a szeretet után. mint ebben az írásban. Közvetlenül ez után olvasható az Ítélet című. A nagyon is szokatlan extrém történésben sokkal több dráma rejlik, mint amennyi a novellában kidolgozottan jelentkezik. Talán egy kisregény, vagy egyéb terjedelmesebb írás alapjául szolgálhat. A Fehérrel jelzett út című íráson valami kis, didaktikai célzattól vezetett mesterkéltség érezhető, a Pctya című gyermek-tragédia a maga megej- tően szép mivoltában is elkülönül tematikailag a kötet más írásaitól. A bányász és ip-;ri munkás körön kívüli életből meríti témáját a inár említett Petya, valamint A nyár utolsó hete és a Könnyek. Ez utóbbit érezzük jobbnak, bár sokkal kisebb vállalkozás, mint az előző. A Kuszenda-lányolcroí nem kell külön szólnunk. Országos folyóiratokban, antológiában, majd rádióban és e kötetben is megjelent, s mindez azt bizonyítja, hogy a két bányászlány rövid története jó alkotás, Earáth Lajos legértékesebb munlíái egyikének, tartjuk. Mii kerb elünk összeállítóitól, válogatói tói? Egy-két derűsebb hangvételű írás talán színesebbé, oldottab- bá tette volna a kötetet, s szívesen olvastunk volna Baráth más témakört felölelő írásaiból is. A szerző munkásságát ismerve jogos a kívánság, hogy a sokoldalú érdeklődésű fiatal író ne skatulyázódjék be köteteiben szűk témakörökbe. Benedek Miklós Csaknem 800-an tettek t mestervizsgát Az első mestervizsgát 1958- ban tartották. Azóta a KIOSZ szervezésében és lebonyolításában országosan több mint húszezren, s megyénkben mintegy nyolcszázan tettek mestervizsgát. A jelentkezők között nemcsak kisiparosok vannak, hanem olyan vállalati és szövetkezeti dolgozók is, akiknek az önállósulás szándéka nélkül a magasabb szakképzettséget igazoló mesterlevél, a mesteri cím megszerzése a céljuk. Budapesten és a megyeszékhelyeken lehet mestervizsgát tenni a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után (munkakönyvvel, vagy szövetkezeti tagsággal igazolt) 3 évi szakmai gyakorlat esetén. A borsodi tapasztalatok szerint legtöbben a villany- és az autószerelő, a lakatos, a női fodrász szakmából jelentkeznek. A vizsgákat — a KIOSZ Borsod megyei titkárságának szervezésében — negyedévenként tartják, így legközelebb december utolsó napjaiban kerül rá sor. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora fA 188 oiéleres hullámhossroo 18—19 éráig.) A megye életéből. A műanyaggyárban. A lakosságért!.. . Spirituálék. Az egészségügyi kultúra kérdései. Meggondolatlanság és következményei . . . Irányok, asszonyok ... A megye sportéletéből. Előadó: a szerző. tyzcfifzete-k WWWW V-VVVV^/V'X/VVV'VVVV'VV' T» 7 emrégiben, ugyan- /V ilyen cím alatt, szóvá teltem, hogy a boltosok szemrebbenés nélkül kiszolgálnak hét-nyolc éves gyerekeket szódavízzel, s hogy ez milyen súlyos kö- vetkezményekkel járhat — a feltöltött szódásüveg robbanásveszélyes. Nos, a minap a szemem láttára szolgáltak ki egy hatesztendős gyereket. Nem hagyhattam szó nélkül a dolgot, megjegyzést tettem. A boltos a szülőkre hárította a felelősséget, hogy azok a hibásak, mért küldik szódáért a gyereket, majd azt a megjegyzést tette, hogy a rendelet nem tiltja. Javaslom tehát, a boltosok felsőbb hatósága hozza meg azt a kívánt rendeletet, mely mindössze egy rövidke mondatból áll: „12 éven aluli gyerekeket szódavízzel nem szolgálunk ki!" * Nyakunkon a fűtési szezon. Az időjárás égyclőrc igen kedvező, sőt, a. meteorológusok azzal kecsegtetnek, hogy a mostani esőzések is megszűnnek és folytatódik az októberi nyár. Ennek igen örülünk, bárcsak tartana — meddig is? — ameddig tarthat. Dé hát nem tarthat már sokáig, a nap erötlenedik és csakhamar meg kell rakni szobánkban a tüzel. Feltéve, ha. van mibe. Egyik ismerősömnek nincs Költőé msM (Kiküldött munkatársunk tele főnje lenlése.) Budapesten több mint száz rangos európai költő részvételével megrendezik a költők találkozóját. Budapest kedvesen fogadta az európai költőket, az ember bármelyik nevesebb kávéházba látogat el, lépten-nyomon ennek a találkozónak jelentőségéről és várható sikeréről hall. Ma este ünnepélyes fogadással. megkezdődött az európai költők találkozója. A Hungária kávéházban, estei hét órakor fogadást adott a Magyar Írók Szövetsége és a költők találkozójának rendező bizottsága. Az egykori New York kávéház termeiben, melyben valamikor Karinthy, Kosztolányi, Babits és Móricz Zsigmond „csinálták” a magyar irodalmat — még intenzivebben szó esik a költészetről. Csaknem egy héten át zsúfolt programmal szerepeinek hazánkban a költő vendégek. Szerdán a művelődósügyi miniszter köszönti a konferencia részvevőit, majd Illyés Gyula bevezető előadása következik. Ugyanezen a napon a költészetről és a műfordításról esik szó. A program változatos, a költőknek általában mozgalmas napjaik lesznek, hiszen a tanácskozás napjaiban előadásokon és vitákon vesznek reszt. Csütörtökön például A társadalmi valóság tükrözése a jelenkori költészetben címmel tartanak vitát, délután pedig Modern és hagyományos formák című téma kerül fórumra. A Hungária kávéházban máris számos külföldi íróval találkozhat az érdeklődő. Elsőnek Fehér Ferenc jugoszláv költővel sikerült beszélgetnünk, aki Juhász Ferenc é* Nagy László irányzatának képviselője Jugoszláviában, Fehér Ferenc a testvéri nép magyar nyelvű irodalmánál4 jó ismerője és jelentős képviselője. Természetesen az első kérdések cs válaszok Budapestről és Magyarországról szólnak. Lapunk későbbi számaiban részletesen beszámolunk a* eseményekről. Baráth Lajos A városi könyvtár he 5 vés kezdeményezése Mit láthatnak a sárospataki várban* Szép napsü loses őszi vasárnapokon, de még hétköznap is egymás után gördülnek be a hatalmas 55-ös Ikarusok Sárospatakon a keskeny várnegyedbe. Nyíregyházáról egyszerre két kék busz érkezett, Miskolcról két piros, Budapestről a Ganz- MÁVAG kiszistáit, egy zöld és egy kék pedig a Bánki Donát Villamosipari Technikum negyedikes diákjait hozta. Ugyanakkor megérkeztek az abaújszántói és egy szabolcsi általános iskola pajtásai is. Gyorsan összeadva legalább félezer látogató egyszerre. örvendetes jelenség ez az évről évre növekvő kirándulási kedv, amely a táj szépségeinek és e vidék történelmi emlékeinek szól. Nem is okozna semmi gondot, ha az Országos Műemléki Felügyelőség az eddiginél jobban szorgalmazná a feltárási és restaurálási munkákat. De ezek már évek óta tartanak, s ennek következtében a kaputól kezdve, végig az udvaron, minden 1 feldúlva, farakások, épüictunyagok, szerszámok, a néprajzi múzeumnak szánt ódon szekerek foglalják el a helyet. A látogaiók bukdácsolnak az udvqron. Az áradatot csökkenteni sem lehet, mert az építkezések miatt bezárták a kiállítási termeket, sőt, újabban a Vöröstoronyban sem lehet tartózkodni, csupán a loggián és a lovagtermen átszaladva, libasorban felkapaszkodni az ágyúteraszra. így aztán az egyetlen szépség, amiben á messziről jött látogató gyönyörködhet, a vigyázóházak mellől megcsodált hegyaljai panoráma. És más semmi. — Semmit se mutattak — morog mellettünk egyik is, másik is. Érthető a csalódásuk, hiszen hajnalban Keltek, száz, meg száz kilométereket utaztak, hogy a várat és a múzeum Rákóczi- emlékeit láthassák, De a múzeum termei évek óta zárva vannak, évek óla szerelik bennük a villanyt és a vízvezetéket, s úgy látszik, ez a munka még sokáig eltarthat. Azt olvastuk ugyanis nemrégiben, hogy ez év októberében, a Múzeumi Hónapban újjárendezve, megnyílik végre a Vármúzeum. Lassan véget ér a Múzeumi Hónap, de a Sárospatakra kíváncsian érkező kirándulóknak semmit se mutatnak a várban, hiába váltják meg a „múzeumi” belépőjegyet. Az Országos Műemléki Felügyelőség érdemei történelmi emlékeink megmentésében, restaurálásában, vitathatatlanok. Nagyszerű munkájával osztatlan elismerést vívott ki magának idehaza, de még a külföldi szakemberek körében is. Mégis a csalódással távozó őszi kirándulók nevében megkérdezzük, nem lehetne egy kicsit jobban megszervezni az évek óla kínosan lassú ütőmben cammogó sárospataki munkálatokat? A Szabó Lőrincről elnevezett miskolci városi könyvtár kiadásában értékes füzetsorozat első száma jelent meg. Borsod—Miskolci Füzetek címet viseli ez a sorozat, amelynek első száma a könyv, tár nevében is szereplő Szabó Lőrinc költői működésének első korszakát tárgyalja. Dr. Kabdebó Lóránt írta a Szabó Lőrinc A lázadás kezdetén című értekezést, mely a költő annak idején nagy feltűnést keltő Kalibán című kötetével foglalkozik. A kötet elsőrendű fontosságú _ értéke, hogy rendkívül kulturált, alapos - kutatómunkával alátámasztott marxista értékelését adja a két világháború közötti költőnemzedek egyik legnagyobb , teheteségű alakja működésének. Pontosan fogalmaz és jól helyezi cl a leveri Tanácsköztársaság utáni konszolidációs évek polgári értelmiségü Szabó Lű- rincét a társadalmi harcok megfelelő helyére. Amikor megállapítja, hogy Szabó Lőrinc nézetei ,.a forradalommal mindinkább szakító, de a Jchérlerrorral következetesen szembenálló polgári értelmiség álláspontját fejezték ki” a húszas években, altkor helyesen teszi még hozzá, hogy „döntő eszméltelö élménye nem a rövid lángolás után elbukó forradalom, hanem annak éppen ellentéte, a bukás, szenvedés, kiszolgáltatottság lett.” Ez a felemás helyzet vezetett el azután oda. hogy a bethleni úri világban nem osztályharcos magatartás vezette Szabó Lőrincet sem a lázadás útjára, hanem azokhoz csatlakozott, akik „egy határozott akarattól várják a parancsot bármilyen cselekvésre", Szabó Dezső inagávalragadó dinamikája jelentő* mértékben hatott valamennyi- ükre, így lázadó magatartá' suk akaratuk ellenére „párhuzamba került a kor reakciós városellenességével' ’, amelynek bibliáját Szabó Dezső fogalmazta meg A~ elsodort falu oldalain. Jgy lel* ez a lázadás a kitűnő Kalibán- köletben „az egyéniség anarchista tiltakozása a korlátozások ellen." A társadalompolitikai meghatározást alapállásként elfogadó irodalomtörténeti meghatározás szinte előre mutatja a -nagy költő későbbi pá- lyályát. A kitűnő értekezést bőséges irodalomtörténeti lábjegyzet egészíti ki. Kíváncsian várjuk a helyi kezdeményezés további köteteit. (mátc) SZÍNHÁZ 19, szerda, látványos esték. Üf*" DOGLOVAS. Este 7 órakor. L<? hár-bérlet. 20, csütörtök. Ifjúság! előadás. ^ CSAPDA. Délután 3 órakor* Ady-bérlet. Színházba rátok, 7 estje. * CSAPDA. Eíte lél 8 órákon Schiller-bérlet 21, péntek. Látványos esték. ÖR' DÜG LOVAS. Este 7 órakor* Hcltai-fcérlet. 22, szombat. , Ifjúsági • előadás ÖRDÖGLOVAS. Délután 3 órakor. Arany-bérlet.. ÜRDŐ» . LOVAS. Este fél 8 órakor* Bérleteimet. 23, vasrtrnnp. A CSAPDA. Dé1' után :i ómkor, nérlctszüne** Meghitt esték. A CSAPDA* Este fél 8 órakor. Uray-béC let. 24, hétfő. Nines előadás. 25, kedd. Meghitt esték. A CSAP" DA. Este 7 órakor. Csórt osbérlet. 26, srerda. Színházbarátok 7 estK- A CSAPDA. Este 7 OrakoA Shakcspeare-bérlet. légó előadó, Kimmel Lajosai tanácselnök. KoviTtS CJyorgy szakszervezeti munkatárs, Kovács Jenőné eladó, Koval Pál Igazgató, Kostyó Sándornc személyzeti vezető, Káli Lajot igazgató, Kerepesi Ferenc igazgató, Laczkó Béla MO Pk. Lassú József csoportvezető Mandula Lajos nyugdíjas Moldován Gyula pártalkalmazott, Molnár József Igazgató Mónus Antal pártáikalmazott Mráz Ferenc nyugdíjas, Jsé- meth Antal KISZ-titkár Nemeskéri János pártalkalmazott, Novák József egyetemi tanár, Rosmann Lajos nyugdíjas, Salamon Ferenc zenész Szarka János pártalkalmazott Tamaska Ferenc fődiszpécser dr. M. Tóth Imre ügyészségvezető. Tóth Lá.szlóné 1 tanító, dr. Tóth István vb-titkár, Ür- bancsok Mihály nyugdíjas Varga Zoltán pártalkalmazott. Váradi István Pft főnök. Vin- eze Pál igazgató, Zomborj Bertalan csoportvezető. karat es két titkárát, a végrehajtó bizottság tagjait, valamint a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait. A pártértekezlet Varga Zoltán elvtárs zárszavával ért véget, majd a jelenlevők elénekelték az Internacionálét. mibe, csercplcályhája igái) rozoga állapotban van, át kellene rakatni. A MIK gondos házigazdának bizonyult, időben megadta a kályharakásra a rendelést a Kéményseprő Vállalatnak. Ismerősöm elment tehát ehhez a vállalathoz, kérve kérte őket, ha lehet, siessenek vele, fiatal házasok, jön a „trónörökös", azaz első gyermekük, és hát annak meleg kell. d vállalat, jóindulatú segítségéről biztosította az ifjú apát, de ... egyszóval elmondották a gyors segítség elé tornyosuló objektív akadályokat. Ezek pedig a következők■ Egyetlen gépkocsijuk már két hónapja ott rozsdásodik a 16-os autójavító udvarán, állítólag nincs hozzá alkatrész. A 3. sz. AKÖV a naffll őszi tennivalókra, betakart- tásra hivatkozva nem ad autói. Marad, a iehertaxi. de az azért nem áll kötélnek, men a szállítandó anyaghomok. agyag bepiszkítja * kocsit. Azt kívánja hát 9 cég. rakják zsákba ezeket al anyagokat. Hát ez — enyhén szólva — körülményes. j z a cserépkályha pe- /f dig igen-igen kellene annak, a fiatal házaspárnak, hiszen — mint már -mondottam — jön 9 „trónörökös”, és nem szeretnék „hűvös" fogadtatásban részesíteni. G. M. A A.A AA AA A AA A A ▲▲▲ A A Alt
