Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
—XXII. évfolyam 218. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1966. szeptember 15. Az export foltozása miiulannyiunk érdeke Megkezdődött a Borsodi Vegyi kom bindt karbamid üzemének komplex prőbdja Részlet a karbamid üzemből. Országok dicsérik kezük munkáját Kongresszusi verseny n diósgyőri édesiparban T öbb ezer ember vár személygépkocsira. Országszerte új gyárakat építünk, régi üzemeket rekonstruálunk, új. modern, nagy teljesítményű gépeket szerelünk be. A gépek egy részét a Szovjetunióból, és a többi szocialista országból vásároljuk, más részüket nyugatról szerezzük be. Hozunk papírt a nyomdák számára, vásárolunk faanyagot az építkezésekhez, s volt már aszályos esztendő, amikor búzát is külföldön kellett vásárolnunk. Minderre ' azt mondjuk, hogy: import. Amit közvetett, vagy közvetlen úton az ország termékeiből kiviszünk: export. A népgazdaság mérlege állandó mozgásban van. Nincs olyan nap, hogy határállomásainkra gépekkel, ipari nyersanyaggal megrakott vagonok ne érkeznének. Ezek a tételek lefelé nyomják a mérleg serpenyőjét, de szerencsére tőlünk is mind több, kiváló minőségű termékkel megrakott vagon gördül ki ugyanazokon a határállomásokon, és exportunkkal igyekszünk egyensúlyban tartani ezt a mérleget, erősíteni, szilárdítani fizetési képességünket. A magyar ipar és a magyar mezőgazdaság tekintélyt, tiszteletet vívott ki magának a világpiacon. Ma már nagy ipari múlttal rendelkező tőkés államok is versengenek, hogy fizieteket köthessenek velünk. Ezek az üzletek kölcsönösen előnyösek mindkét fél számára, s mivel meglehetősen szegény ország vagyunk ipari nyersanyagokban, érdekünk, hogy exportunk növelésével méltó partnerek legyünk ezeknél az üzletkötéseknél. Az országos exportból nagy Szerepet vállal megyénk mezőgazdasága és ipara is. Üzemeink az utóbbi években igen élénk és eredményes exporttevékenységet folytattak, a megyéből kivitt áruk mennyisége megkétszereződött, piaci kapcsolataink a szocialista államokon kívül a tőkés országokban is bővültek, erősödtek. A tőkés export részaránya péídául már az elmúlt évben elérte a teljes kivitel 45 százalékát, és ez a részarány 1966. első félévében tovább nőtt. A piaci helyzet továbbra is kedvező, s ez lehetőséget biztosit a tervek túlteljesítésére, a tőkés export fokozására. Szükségünk van ezekre a deviza-forintokra, a tervek teljesítésével döntő mértékben hozzájárulhatunk a külkereskedelmi mérleg javításához. J avunkra írható, s ezt örömmel regisztráljuk, hogy minőségi változáson mentek át a kiszállított termékek, a jogosan reklamált tételek száma elenyészően kevés. Az Úzdi Kohászati Üzemektől kiszállított termékeknek mindössze 0.02, a Lenin Kohászati Művektől kivitt áruknak pedig csak 0.01 százaléka volt minőségileg kifogásolható. Gyakorlatilag tehát mindkét gyár kifogásmentesen szállított, s ha ehhez hozzátesszük, hogy a megye exportjának 63.2 százalékát a kohászat teszi ki, nem lebecsülendő az eredmény. Az exporttevékenységben azonban fiatal vegyi üzemeinknél jelentkezik a leggyorsabb fejlődés. Termékeik világszínvonalon állnak, és állandóan nő az érdeklődés irántuk. További lehetőségek vannak tehát — mint azt a Borsod megyei exportbizottság legutóbbi ülésén is megállapították — a megye exportjának növelésére. Mindez azonban egyrészt összefügg a műszaki fejlesztéssel, a gyártmányok korszerűsítésével és egyes üzemekben a szemlélet megváltoztatásával. Piacot szerezni és azt meg is tartani csak kifogásmentes áruval lehet. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy mindenki azt vásárolja meg, ami jobb. Jobbat gyártani pedig csak alaposabb, lelkiismeretesebb munkával lehet. V an még mennyiségi szemlélet üzemeinkben. S ez nem is volna baj, mert többlethaszon, ha az exporttervet túlteljesítjük. A baj ott jelentkezik, hogy ez a mennyiségi szemlélet. a terv mindenáron való túlteljesítése a minőséget rontja. Márpedig mit érünk vele, ha kiszállított termékeink egy részét a külföldi megrendelők kifogásolják, nem fizetik ki. Bosszantó, hogy ezeknek a raktáron maradt termékeknek a legtöbb esetben nincs alapvető, konstrukciós hibájuk. Gyakran egy csavar helytelen elhelyezése, vagy az ízléstelen külső is okot ad rá, hogy a külföldi üzletember más ország áruját vásárolja meg. Az is bosszantó, hogy például a tiszaszeder- kénvi lakkfestékgyárban világszínvonalon álló hajófestéket állítanak elő, ezzel a festékkel híres nyugati gyárakkal kerültünk élvonalba, sőt, meg is előztük őket, de nem tudjuk megfelelő dobozba csomagolni. A termék kitűnő, gyártjuk, kereskedhetnénk, óriási üzleteket köthetnénk vele, de a filléres értékű dobozok miatt festékexportunk még mindig elenyészően kicsi. Sok hasonló példát felsorolhatnánk. S e példák mellé hivatkozhatnánk a termékeket előállító dolgozók szemléletének megváltoztatására is. Mindenütt tudják a szakemberek ahol exportra termelnek, mely áruféleség megy külföldre. Sokfelé, s legtöbb helyen kényesek erre az árura. Kényesek a hírnévre, gondosan dolgoznak, nehogy visz- szakapjanak akár egyetlen darabot is. De az is előfordul, hogy a kitűnő magyar műszert, vagy gépegységet sietve, kapkodva csomagolják. Sietnek, mert. a tervet mindenáron . túlteljesíteni akarják. A műszeren eltörik egy üveg. látszólag kis érték, de annál több bonyodalmat okoz. Vita az átvevővel, utazgatás jobbra, balra, s az még a jobbik eset, ha egy szerelő a kiszállított gép után utazhat, hogy behelyezzen a törött üveg helyébe egy másikat. S mindez a csomagolok, s a rájuk felügyelő vezetők hibája miatt. A filléres kár esetleg százezres tétellé duzzadhat. D e térjünk vissza a legelső gondolathoz. Sok ezer ember vár személygépkocsira. összespórolta rá a pénzt, alig várja már. Ha többet exportálunk, ha eredményesebb külkereskedelmi üzleteket bonyolítunk le, több személygépkocsit tudunk behozni az országba. De vajon melyik gépkocsitulajdonos örülne, ha végre az óhajtott géphez hozzájutva, azt tapasztalná, hogy azt hanyagul, rosszul szerelték össze, hogy a festék itt is, ott is lepattogzik róla. Bizonyára megmondaná és meg is mondja véleményét. A magyar termékeket előállító munkásokról ugyanígy véleményt mondanak. Vigyázzunk tehát, hogy ez a vélemény mindig kedvező legyen. Onodvári Miklós Száz százalékos bizalom Szocialista kallóra — eszmei hare Emlék töredékek egy a agy emberről © A pók Ü.ésí tartóit az SZivtT e nöüSÉoe Tegnap, szeptember 14-én Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott az SZMT elnöksége. A napirend első pontjaként a közeli napokban sorra- kerülő SZMT-plénum anyagát vitatták meg megyénk ipari üzemeinek és mezőgazdaságának tervteljesítéséről, s kongresszusi versenyről, amelyet Barna Ferenc SZMT-titkár terjesztett elő. Ezután az üzemi spartafciádok rendezésére kidolgozott intézkedési tervvel foglalkoztak, majd a szakszervezeti és a tanácsi szervek munkakapcsolatát vitatták meg. Négyezer mű 45 millió példányban Négyezerféle írásmű 45 milliós példány számban — ez a két legjellemzőbb adata a magyar könyvkiadás egy esztendei termésének. A statisztika tanúsága szerint az új kiadványok körülbelül egynegyed részben tankönyvek. Szépirodalmi vonatkozásban az együttes példányszám az elmúlt évben meghaladja a 12 milliót. A mai költők vers- gyűjteményei háromezer fölötti átlagos példányszámban jelennek meg, az Olcsó Könyvtár sorozat kiadványai a példányszám-rekorderek — ötvenezres mennyiséggel. A Művelődésügyi Minisztérium jelentése szerint 1965-ben több mint 2500 féle olyan könyv, tanulmány, tájékoztató füzet került ki a nyomdákból, amely széles skálán nyújtott ismereteket az olvasóknak. Az összesített példányszám csaknem elérte a 18 milliót. A könyvkereskedelem tavalyi forgalma 778 millió 139 ezer forint volt, ebből az ösz- szegből 209 millió forintot je- . lent a falusi könyvforgalom. | A Lenin Kohászati Művek sűrített levegő szükségletét jelenleg még a gyár különböző részein levő kis teljesítményű. régi kompresszorok termeléséből látják el, eléggé költségesen. A sűrített levegő iránti, egyre növekvő igények jobb és olcsóbb kielégítésére már korábban korszerű központi kompresszortelep építését kezdték meg. A hetvenmillió forint költséggel épülő új üzem építészetileg zömében már elkészült, s hozzáfogtak a gépi berendezések szereléséhez. Ennek során négy nagyobb teljesítményű, szovjet gyártmányú turbó kompreszJárjuk az üzemet. Világosság, fény, tisztaság, halk, szorgos munka. Fehér köpenyben asszonyok, lányok ülnek a hosszú asztaloknál, s ujjaik alatt fénylő sztanioíba öltözik a barna csokoládé. Ez talán nem is munka — játék. így látja a felületes szemlélő. Még gyűrött, rücskös a Mikulás piros zubbonya, de a következő pillanatban fénylőn, simán tapad a papír a figurához. Csak néhány erőteljes, biztos mozdulat, egyik kézben a Mikulás, másikban a selyempapír... de jaj, kibújt a könyöke, előtűnt a fekete csokoládé. — Selejt, kezdhetik élőiről. Amíg négyszázból ezer lesz Amott karácsonyfadíszt csomagolnak. Uj asszonyok, új dolgozók. Felkunkorodik a sztaniol, kicsúszik a papír alól a zsinór. Ügyesebben, ügyesebben. Négyszáz egv műszak alatt? Ebbe még bele kell jönni. Nem szabad ám azt a piros szivecskét olyan sokáig simogatni, igazgatni! Ezer darab a norma! No, de hogyan lesz négyszáz darabból ezer? Pataki Lászlóné, a szakszervezet egyik vezetőségi tagja kalauzol végig az üzemen. Rászórt szerelnek fel, amelyeknek üzembe állításával percenként ezerötszáz köbméter sűrített levegő készül majd el a mostaninál lényegesen gazdaságosabban. Az új üzem termelése fedezi majd nemcsak a gyár jelenlegi, hanem a későbbiekben várhatóan nagyobb sűrített levegő szükségletét is. Az építők és a szerelők a kongresszusi versenyben arra törekednek, hogy minél több munkaszakasznál időnyereséget érjenek el, ezáltal lehetővé váljék, hogy az új üzemben a jövő év júniusa helyett már márciusban megkezdhessék a próbaüzemelést. gi dolgozó. Az ő keze közt pillanatok alatt kifényesedik a Mikulás ruhája. Az ő normája akkor is elkészül, ha néha feláll az asztaltól, s odalép az újakhoz, hogy biztassa, lelkesítse őket: — Soha se csüggedj el, annak idején nekem is nehéz volt... így fogd ... így tedd ... először a minőségre törekedj, majd a gyorsaságra... Az első napokban néha eltörik a mécses itt-ott. Nem megy. Ez mégsem játék. Ez munka. Komoly, szép termelő munka. Aztán nő a teljesítmény. Hatszáz, nyolcszáz... nő az önbizalom is, mert a Pataki-, nék segítenek. t A Magyar Édesipar Szerencsi Csokoládégyárának diósgyőri telepén nyolc szocialista brigád dolgozik. A kampány idején felvett új asszonyokat közéjük osztják be. A régi brigádtagok szívesen, sok szeretettel és felelősségérzettel tanítgatják az újakat. Ezt kívánja a gyár érdeke, s a termelés. Az üzemvezetés legfőbb támasza Scheidl János főművezető így nyilatkozik a brigádokról: — A szocialista brigádmozgalom a legerősebb támasza az üzemvezetésnek. Biztosítja a termelés egyenletes ütemét, azonkívül igen nagy segítségünkre van a fegyelem megszilárdításában, a tisztaság, a minőségi munka biztosításában. Ez a termelés. A termelés, amelyről Reszler Jánosné így ír a Hámán Kató brigád faliújságján: „...pontos, lelkiismeretes munkával, selejtmen- tes termékek előállításával készülünk a kongresszusra. Ez legyen a mi ajándékunk .. Ennél azonban mégis többet vállaltak a szocialista brigádok a pártkongresszus tiszteletére. Vasárnapi műszakban négy órát dolgoznak az exporttervek időbeni teljesítéséért. Eddig mór több mint háromszáz asszony tett eleget kongresszusi munkavállalásának. A felajánlás -a KISZ kezdeményezésére született. A brigádélet azonban túlnőtt az üzem falain. Domán Kálmánné és Sebestyén Fe- rencné brigádja a miskolci öregek napközijét patronálja. A Bárány-brigád a fóti gyermekváros kis lakóit segíti iskolaszerekkel, s egyéb apróságokkal. A diósgyőri gyermekvédő otthon patronálását Babies Lászlóné brigádja vállalta. Időnként uzsonnát adnak az apróságoknak, s kis édesség- csomagokkal kedveskednek nekik. Áru 17 országba Munkában, tanulásban, szórakozásban, mindenben ked vés, nagy családhoz hasonló ez a telep. A munka egyhangú, szinte automatikus, de az emberek nem válnak gépekké. Az emberek nem szürkülnek el a termelés iramában, mert munkájukat nemcsak a minőségi termékért, hanem az egymásért érzett felelősség is áthatja A diósgyőri telepre nagy feladat vár szeptemberben. Jelentős mennyiséggel nőtt az exportigény. Tizenhét ország rendelt Mikulást, karácsonyfa- díszt. Csupán a Szovjetunióba 70 mázsa csokoládé-telefont küldtek augusztusban. Lengyelország 100 mázsa karácsonyfadíszt rendelt ebben a hónapban. Havi tervük több mint 600 mázsa, > s ebből 235 mázsa külföldre készül. Ezer dísz a norma. Hogyan lesz a négyszázból hatszáz. majd ezer? A vállalatvezetö- ség a szocialista brigádokra bízta ezt a feladatot Az exportban nem lesz lemaradó* — erről a régiek segítőkés: sége és az új dolgozók lelkes szorgalma kezeskedik. Adamovics Hmm Új kompresszortelep Diósgyőrben
