Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

4 «SZAKMAGYARORSZAC Szerda, 1966. szeptember ti­* HÚSZ ÉV REGÉNYE Erwiu Slrittmatter: Öle Bieukopp FTo *1 minvir utas Drez- külön nem is helytállóak ta­* “ “ J “ dóból vagy Ián, de együttesen érzékeltet­Li peréből észak felé indul, ha- hetik azt a szerepet, amelyet a marosan érdekes változásokat könyv az NDK irodalmában vesz észre a vonatablakból betölt. A Nemzeti Díjjal ki- eléje táruló tájban. A dóm- tüntetett regény ma már az ! bök, hegyek elsimulnak, s a ország fejlődő irodalmának hatalmas erdőkkel, cakkos ta- egyik sokat méltatott repre- vakkal tarkított síkságon a zen tánsa náluk, sót — horri- nyugat-európainak látott, vá- biie dictu — Nyugat-Német- rasias szászországi „községek” országban is. után hamisítatlan, kelet-euró- őszintesége adja tartalmi- piai parasztfalvak tűnnek fel. A lag, gondolatilag a könyv va- németek lakta hatalmas terület rázsát. Kendőzetlenül, húsba egyik sajátos darabja ez a vájó nyíltsággal tárja fel a Berlin vonalától északra el- múlt és a ielen nagy, német­terülő vidék. Nemrégiben még országi problémáit. A német porosz és mecklenburgi jun- nép és a háború, a katasztró- kerek latifundiumai terültek fa és az újjászületés parancsa, el itt, a gyakran szláv nevű axfeudális falu átalakítása, a falvak szegény és elmaradott szocialista építés első, dogma­lakosságát keményre edzette tikus gyerrpekbetegségei, a » természettel, a mocsaras győzelmes párthoz csapódott erdőségekkel vívott sok évszá- kis karrieristák elleni küzde- zados harc — akár északi lem, a maradiság, a múlt sú- szomszédainkat, a XVIII— lyos szellemi öröksége, a ra- XIX. századi skandináv pa- gyogó kirakattá varázsolt rasztokat. Beszédük érthetet- Nyugat-Berlin csábításai, — len azok számára, akik csak sorolhatnánk még ezeket a az iskolából és az irodalomból részben még ma is nyitott, nálunk is jól ismert „félné- eleven kérdéseket, melyeket met” nyelvet ismerik — vi- az író őszintén, de a végső szont kisebb, nyelvjárási kü- győzelem hitéből fakadó optí- lönbségekke! tér el az ugyan- mizmussal tár fel. csak „alnémet” hollandtól. Az országban folyó vállozá- Németország legszegényebb sok a főhős. Öle Bienkopp vidékén (a külföldiek száma- alakja körül áramlanak. Ez a ra szláv, skandináv, holland figura valóságos írói telitald- reminiszcenciákat keltve) él- lat. Sánta Ferenc Igazgató lek ázol' a parasztok, akik a Jóskájához lehetne talán ha- leggazdagabb junkerek föld- sonlítani ezt a kimeríthetetlen jelt művelték, s akikből a testi és erkölcsi erőtartalé- rossz emlékezetű porosz ha- kokkal rendelkező, szívós né- dak elit-ezredeit verbuválták, met parasztembert —. ha nem Ma ez a táj a Német De- lenne lényegesen nyersebb, Bvokratikus Köztársaság ré- darabosabb annál. Ismétel- *ze. Az országban itt ment nünk kell önmagunkat: skan- végbe talán a legnagyobb tár- dináv parasztregények hőseit ftadalmi átalakulás, és itt je- idézi Öle Bienkopp robusztus lentkezik a szocialista építés alakja. S ha a mellékszerep- Bok súlyos problémája is. Va- lök közül többen sópadtabbra la hol ezen a vidéken él Öle sikerültek is, mintha ábrázo- Hansen (ragadványnevén: lásmódjukban érződne itt-ott Bienkopp, azaz: Méhfejü), az ötvenes évek literatúrájának Strittmatter regényének hőse. utóhatása, ez a figura egy sa- Azé a regényé, amely — ki- játos, félországnyi vidék jel- csit talán a Húsz órához, a legzetes helyi színei ellenére Rozidatemetöhöz, vagy Ga- — és azokon keresztül — ál- lambos Lajos könyveihez ha- talános érvényűvé és érdekes- Bonlóan — oly nagy izgalmat ségűvé tud emelkedni. és széleskörű vitát váltott ki KiÜnn plrcmerócf az NDK közvéleményében. lUIIOIl eiISlIierCSI SíriHm iftpp regénye érdemelnek a könyv techni­un iiiuniuu környe- kai erenyei. A különböző idő- BeteüJ hazája társadalmi, gaz- síkok váltogatásában néhol dasági és tudatbeli mélypont- megmutatkozó hibákat bőven ját választotta, azt a vidéket, ellensúlyozza az a nyers, tö- <ahol legkiélezettebben, leg- mör, csípős, gúnyorosan lírai •arkitottabban tűnnek elő a és szűkszavúságában is kife- problémák. A, falusi társada- 3«zö stílus, amely az egész lom vargabetűkkel, buktatók- könyv hangulatát megadja, kai együtt is előre ívelő fej- Újszerű ez a hang nemcsak lődésén keresztül akarja a Strittmatter életművében, ha- ezocialista építés emberi vo- nem az NDK irodalmában is. natkozósainak terjnészetrajzát Á stílus többszól am úsaga, da- adni — akárcsak Sánta Fe- rabos nátosza és érzelmes fa­cetre. Es gyakran fájó pontok- nyarsága az első lapoktól ra tapintó, sebeket feltépő kezdve megragadja az olvasót, könyve ugyanúgy sajátos at- Ebben az. írón kívül igen moszíérájú, egyéni stílusú, tö- "agy részben a fordítót, Mát- mőrségbe kovácsolt lírájú, riti Tamást illeti a dicséret, mint Fejes Endre Rozsdateme- »ki magvarra hangszerelve tője. mindezt érzékeltetni tudta. A párhuzamok, persze, kis- (Európa Kiadó, 1966.) ■é mindig erőltetettek. Külön- Böszörményi Nagy Ernő Együttes ülésen vitatta meg legutóbb az Ózdi járási és a városi Tanács végrehajtó bi­zottsága a munkaerőhelyzetet. Megállapították, hogy noha van előrelépés, különösen a női munkaerő elhelyezésénél, a gondok korántsem szűntek meg. Az utóbbi 5 évben rész­ben természetes szaporodás­sal, részben bevándorlás ré­vén több mint 5 ezerrel emel­kedett Ózd és az ózdi járás lakóinak száma. Általában emelkedett az egy lakosra jutó kereset, de az egyes csa­ládok esetében rosszabb az arány, mint bárhol a megyé­ben. Elsősorban a munkaké­pes korú nők foglalkozta­tása elmaradott. Vannak Qutjíjzviítk Virsli borssal Köböl faragóit, gótikus díszítésű toronyóra apót báliak Sátorafj8ú helyen róla, hogy a vastag bőrön a töltelék jó része is rajta marad. A vastag bőr azonban hagyján. A legkellemetle­nebb meglepetést a finoman fűszerezett, jóízű valaminek vélt töltelék okozza. Köhög- tet, krákogtat, csíp, mar, mert tele van borssal. Nincs gyenge gyomrom, szeretem a fűszeres ételeket, de az agyonborsozott mis­kolci virslivel nem tudtam megbirkózni. Még kevésbé a virslikedvelő' gyermekek. A napokban egyik lengyel vendégem felsorolta, milyen magyaros étcLkülönlegcssé- geket evett már Miskolcon. Meglepetésemre a virslit is közéjük sorolta. Hogy mi­ért? A borsos virsli jobban csípte, égette, mint a tokaji halászlé. Ezért fordulok kéréssel húsiparunkhoz. Állítsák vissza a virsli régi minősé­gét, mert az még csak hagy­ján, hogy borsosabb lett az ára, de legalább az ize ne legyen olyan borsos. (p. s.) Eredményes TÍzkutalás a i!odi*mgItözB)cn CT Chagall-képek a Metropolitan Operában A New York-i Metropolitan Opera új épületében két Cha- gall-képet lepleztek le. Marc Chagall, a világhírű francia művész maga is jelen volt az A vasas könyvtár, meg a vezetője A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház könyvtára meglehetősen Zsúfolt. Nemcsak könyvekkel, hanem érdeklődőkkel, olva­sókkal is. Meghittség árad e könyvtárban. Mindenki ottho­nosan mozog. A vezető szobájába nyitunk be. A könyvtárvezetői szoba is kicsike, s ez egyben a fel­dolgozó „terem” is. Cserháti János, a könyvtár vezetője tizenkettedik éve tölti be ezt a tisztet. Néhány héttel ez­előtt, alkotmányunk ünnepe alkalmából, munkásságának elismeréseként, Szocialista kultúráért kitüntetést kapott. — A kitüntetést én kap­tam ugyan, de valójában a könyvtár munkájának szól, tehát munkatársaimé is . — mondja. S ha munkájáról be­szélgetünk, nem magáról, ha­nem a könyvtárról szól. 1955 óta vezeti itt e könyv­tárat. Akkor a vasgyári régi művelődési ház egyetlen szo­bájában volt a könyvtár. Per­sze, volt ennek is elődje, többek között a Jószerencse könyvtára, azonban története még nincs feldolgozva. Ami­kor a Jószerencse megszűnt, négy gyár között osztották szét a könyvtárat, amely 1955 elejéig szigorúan üzemi jelleggel működött. 1955-ben a közvetlen előd­nek számító kohászati könyv­tár állománya húszezer egy­néhány kötet volt. Ez hatvan­hat letéti könyvtár között oszlott meg. E könyvtárak, ta­lán mondani sem kell, nem voltak életképesek. Az ellen­forradalom ezeket if szétzi­lálta. Az 1936. december 31-1 felmérés szerint a könyv­tár állománya 21 855 kötet volt. A jelenlegi állomány a június 30-i állapot szerint 76 678 kötet. E csaknem 55 000 kötetes gyarapodás mindenképpen szembetűnő még akkor Is, ha figyelembe vesszük, hogy Idő­közben a kohászati és gép­gyári könyvtár egyesült. Je­lenleg a központi könyvtáron kívül kettő működik a Diós­győri Gépgyárban, azonkívül 38 letéti állományú könyvtár a kohászatban és a gépgyár­ban, valamint a munkásszál­lásokon. A központi könyvtár a fiókok könyveik!tásán és módszertani segítésén felül Miskolc III. kerületének könyvtári szolgálatát is el­látja. F elemlegetjük az új könyvtár megszüle­tésének időpontját, 1959. november hetedikét, amikor végre korszerűbb kö­rülmények közé kerülhetett. A könyvtár akkor még valóban nagynak tűnt. Itt, a központ­ban napjainkban mintegy 40 000 kötet található. Ma már szűk ez a helyiség, külö­nösen ha egy-egy irodalmi rendezvényt, (ró-olvasó talál­kozót szerveznek. Mert szok­tak gyakran. Magunk is tanúi voltunk nem egyszer az ilyen találkozásoknak. Mesterházi Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Fehér Klára, Nemes László, Molnár Géza, Balázs Anna, Koroda Miklós. Mezei András, s ki tudná felsorolni, hány író találkozott e könyvtárban a munkásolvasókkal. Koráb­ban a Szépirodalmi Könyv­kiadó Vállalat is több alka­lommal megvitatta itt kiadá­si terveit a diósgyőriekkel. (Nem tudni, miért maradt abba ez a'jó gyakorlat?) Mi az, ami gondot jelent napjainkban Cserháti János könyvtárvezetőnek? — öt függetlenített munka­társam van a központi könyv­tárban. Kettő a gépgyár két könyvtárában. A további har­mincnyolc fiókkönyvtárból összesen tízben van tisztelet- díjas könyvtáros, a többi pe­dig, szám szerint huszonnyolc, társadalmi munkás. Ezeket természetesen nehezebb mód­ünnepélyes aktuson. Az üj operaházat szeptember 16-án nyitják meg. A régi, híres épület további sorsáról még nem döntöttek. szertanilag is irányítani, hi-] szón mindegyiküknek meg-« van az üzemben az elfoglalt- J ságuk. Jóllehet, e társadalmi < könyvtárosok heti elfoglalt- J sága viszonylag kevés időt« vesz igénybe, esetleg tartani ‘ lehet nehézségek bekövetke-, zésétől. Kérni szeretnénk a« gazdasági vezetőket, hogy to­vábbra is segítsék a tudást« terjesztő könyvtári munkát. J támogassák tevékenységük- ■ ben a társadalmi munkás, vagy tiszteletdíjas üzemi« könyvtárosokat. S zeretnénk a beszélge­tés vonalét visszaka- nyaritani a kitünte­tett könyvtáros személyéhez. Arra kérünk választ, miként jutott el az ő munkájával, irányításával a könyvtár mai állapotához, hogyan sikerült Cserháti Jánosnak a 21 855 kötetes üzemi könyvtárból a mai, 76 678 kötetes, nagy gyárakat és munkáskerületet átfogó központi könyvtárat és könyvtárhálózatot teremteni? — Az ember higgyen ab­ban, amit csinál — vála­szolta. ♦ Cserháti János nagyon hitt és nagyon hisz abban, amit csinál. És bízik munkatávsai- 'ban, akiK szintén igen hisz­nek munkájukban. . Ezért csinálják jól. (benedek) tolnak le, közben mintákat vesznek az egyes vízadó réte­gekből. A mintákat vegyelem- zik, megállapítják pontos ké­miai összetételét, és csak az­tán folytatják a' lyuk mélyíté­sét a következő rétegig. így ezek a feltáró fúrások lassúak és eléggé költségesek is. A munka során eddig a Bod­rogköz különböző vidékéin három fúrást fejeztek be 500 méter mélységben. Két he­lyen. Tiszakarádon és Sem- lyénben igen jó minőségű, fo­gyasztásra alkalmas, bő vizet nyertek, míg Görgytarlón a minták elemzésekor magas ás­ványi sótartalmat állapítottak meg. Az idén további feltárófú­rások lesznek Cigándon és Ricsén, jövőre pedig Dám.óc és Karosa körzetében. A fú­rások eredményeit 1967 őszén értékelik. A szakemberek pontos térképet készítenek a jó és bővizű rétegek elhelyez­kedéséről, s megjelölik azokat a helyeket, ahol vízmüvet ér­demes építeni. Tan ácsi (iff oh fogadóórái Miskolc városi tanácstagok? Szeptember 16: Bojkó Imre, Itl-1 Tokaji u. 35., 17 órakor; Hudec* Sándor.* III., Győri-kapu 48-50* Patyolat V., kultúrterem, 17 ór*' kor. Szeptember 17: Fincziczky F^ renc, III., Maros u. 17., 18 órakor* Szeptember 19: Szegeczky Andr rás, II., Vanczák u. 13., 17 órakor* Szeptember 20! Grósz KárolF* 111., Damjanich u. 14., 17 órakor! Kiss Pálné, MAV-telep 36/4., 1* órakor. Szeptember 21: Nádler Viktorrá* Széchenyi u. 94.. 17 órakor; Or8' vecz Antal. Pereces.' Szén utcai általános iskola. 18 órakor: Fiuko- vies József, Dózsa György u. 30.* kultúrterem. 17 órakor. Szeptember 22: Cseszár Vilmos* 1. sz. kisegítő iskola. Budai ú­2., 16 órakor: Gyimesi Béla, Hi­ker. tanácsháza. Árpád u. 46.. 1* órakor; Kormos György, Egyetér­tés Tsz, Major u. 4., 16 orakor.' dr. Tóth István, II., Petneházi u* óvoda, 18 órakor. Szeptember 23: Bánvölgyi Fe-* renc. III., nyírj esi pártszervezet* 16 órakor; Ladi István, III., Oaga" rin u. 6.. II /2., 19 órakor; Rá&kt Sándor, Palóczy u. 27„ 17 órakor* Regionális íaUrmccfianiloi konferencia Miskolcon I Az Építőipari Tudományos «Egyesület, a Közlekedéstu- [dományi Egyesület és az ÉM ■Tervező Vállalat rendezésé­iben szeptember 19-én és 20-án regionális talajmecha­nikai konferenciát rendeznek Miskolcon. A konferencia első napján több, nagy érdek­lődésre számottartó előadás hangzik el. A második na­pon a konferencia részvevői tanulmányutat tesznek a Ka­zincbarcika — Bánvölgye ■ Szilvásvárad — Eger — Hol­lóstető útvonalon. Borsod-Abaiij-Zemplén Megyei Illetékkiszabási és Vál­lalati Adóhivatal pályázatot hirdet külszolgálatos revizori, előadói állás betöltésére. Feltételek: mérlegképes könyvelői oklevél (vagy ennek folyamatos megszerzése), vagy közgazdasági technikumi végzettség és 5 éves számvl teli (revizori) gyakorlat. Fizetés: a 116/1960. Mii. M. sz. utasítás szerint. Jelent­kezés: a hivatal Miskolc, Fazekas u. 2. sz., H. emelet 52-es szobában, szombati és hétfői napokon. Cyííjtsd a csipkebogyót kilogrammonként 2.- Ft Minden mennyiségben átveszik a helyi íöldművesszövetkezetek 1 A munkaerőhelyzetről tárgyaltak Ozdon Értékes középkori emléket őriznek a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium kollégiumában. A kétemele­tes épület hajdan a pálo­sok, majd később a piaristák rendháza volt, és földszinti helyiségei az 1440-es évek­ből származnak. Ebből az időből maradt fenn a rend­ház temploma is, amelyet azóta többször átépítettek, de egyes részed még ma is 5rzik a késői gótika művészi faragásait. Az elmúlt időben a kollé­gium tanárai, leendő múzeu­mukhoz anyagot gyűjtve ér­dekes faragású kőre buk­kantak a templom padlásán. A templom plébánosa el­mondotta, hogy ezt a követ az 1930-as évekig, a villany- világítás bevezetéséig az ol­tár előtti örökmécses le- és Eelhúzó súlyának használták, ó téglaalakú, jelentős súlyú kőlapon az 1501-es évszám alatt órabeosztás látható. A római számokhoz hasonló gó­tikus jegyeket nyolcágú csil- agokkal választotta el az is- meretlen művész, és a lap közepéből kiindulva tőrpen- ;éhez hasonló élek mutatják íz órákat és félórákat. A dí- .zes kivitelű régészeti emléket íz idén megvizsgálták az Or­szágos Műemléki Felügyelő­iég szakemberei, és megálla­pították, hogy hazánkban •gyedülálló lelet került elő, ímely valószínűleg a hajdani Hazánk ivóvízben egyik leg szegényebb vidéke a Bodrog köz. 28 községben még a 80— 100 méter mélységű íúrott ku tak vize is erősen vasmangár tartalmú, így nagy részük al kalmatlan a fogyasztásra. A Tisza és a Bodrog kö­zött levő fontos mezőgazdasá­gi terület egészséges ivóvíz­ellátásának megjavítására a; elmúlt. években széleskört kutatások kezdődtek. \ Föld mérő és Talajvizsgáló Válla lat előzetes számításai alap ján több helyen kerül sói próbafúrásokra. Ez a műnk. igen jelentős műszaki felké­szülést és műszerezést igé­nyel. A fúróberendezésekke 400—500 méter mélységibe ha­pálos templom toronyórájá­nak gótikus faragású kőlap­ja volt. Az értékes leletet az eddigi tervek szerint a kol­légium tavasszal megnyíló helytörténeti múzeumában he­lyezik el. A kis múzeumot a volt pá- os rendház műemlék ebédlő­termében rendezik be. • | Nem vendéglátóipari sp< i ciaiitásról van szó. A mit I kolci húsiparnál történ,ht i tett valami „újítás”. 1 Valamikor réges-régen ii I mert vplt a virsli tormává 1 azután ezt teljesen kiszórj tóttá a virsli mustárral, j humoristák Jobb ízben meg kísérelték Visszaállítani torma becsületét, de a ven déglátódparnál minden nyíl és burkolt, célzás süket fü lekre talált. A virslikedvelők nevébei most a húsiparhoz kell sze rény kérelemmel fordul nőm. Hetek óta figyelem ízlelgetem a miskolci virslii Saját tapasztalataim, s a ismerősök körében ren-de zett maszek közvélemény kutatás eredményei alapjái bátran merem állítani, hog: a Miskolcon árusított virsl minősége nagyon megváltó zott. Először is baj van ; bőrével. Az utóbbi . időbe« olyan vastag bőrbe bújtat ják, hogy lehetetlen bőrös tői megenni. Mert. nem min denki szereti hámozva ez: a „hüvelyest”. Nem szóIve olyan egyedülálló és család­fenntartó nők, akiknek nem tudnak munkát adni. Oka lehet ennek a hiányos szak­mai képzettség, vagy iskolai végzettség, többször az élet­kor, de vannak olyanok is, akik válogatnak a felkínált lehetőségek között. A ruhagyáron kívül íovábbi lehetőségeket keresnek a kü­lönböző korú és felkészült­ségű nők elhelyezésére. Te­remteni kell 4—6 órás csök­kentett munkalehetőségeket, is szorgalmazni, hogy az érc­tömörítő későbbi időben fel­szabaduló helyiségeiben köny- nyűipari üzemet hozzanak étre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents