Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

fiSZAK.MAGV VilüKSZAU Péntek. 1 f>66. Szeptember 2. Nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött a miskolci egyetemen Tervek a jövő esztendőre Lilét! tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága sze. Ugyancsak felépítik az idén a Szentpéteri-kapuban az új lakótelepnél a 12 tan­termes új általános iskolát, a 100 férőhelyes óvodát, a 120 férőhelyes bölcsődét és a fű­szerboltot. Felmerült még annak a gondolata is, — és javaslat­ként el is fogadták —, hogy a gömori sorompónál megvaló­sítják egy gyalogos átkelő fel­tételeit, mert végleges ren­dezésről egyelőre nem lehet szó. Elkészült a régen óhaj­tott köztemető tanulmány terve. Meg kell vizsgálni azt is. mit tudunk már most tár­sadalmi munkában előkészíte­ni a Vidám Park későbbi lét­rehozásához. Második napirendi pontként a kereskedelmi, társadalmi el­lenőrök működéséről készült tájékoztató jelentést hallgat­ták meg a vb tagjai. Az el­lenőrök munkája sokat ja­vult. azonban még nagyobb tekintélyt kell szerezniök. Még szigorúbban kell ellen­őrizniük a boltokat és a ven­déglátó egységeket, azt is vizsgálni kell, vajon előzé­keny-e a kiszolgálás, tiszta-e a bolt és előtte a járda, nem csap-e a hentes a húshoz nyomtatékként belsőséget, húsárban számolva. A végre­hajtó bizottság határozatban köszönte meg az ellenőrök munkáját és kiemelte azokat, akik a legjobb munkát vé­gezték. Az ülés végén ttr. Tóth Ist­ván. a végrehajtó bizottság titkára bejelentette, hogy fel­állítják Miskolcon Kandó Kálmán szobrát. A felállítást a MÁV, a MTESZ és a Ha­zafias Népfront kezdeményez­te, az illetékes szervek már hozzájárultak. A szobrot a Zója tér és a MÄV munkás- szálló által határolt területen állítják fel, a Tiszai pályaud­varnál. (máté) Magyar államférfiak üdvözlő távirata a VGX vezeföshez Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Ho Si Minh elvtársat, a VDK elnö­két, a Vietnami Dolgozók Pártja elnökét, Pham Van Dong elvtársat, a VDK mi­niszterelnökét, Truong Chinh elvtársat, a VDK nemzetgyű­lése állandó bizottsága elnö­két, s az MSZMP Központi Bi­zottsága. az Elnöki Tanács, a kormány és az egész magyar nép nevében szívből jövő jó­kívánságaikat küldték a test­véri vietnami népnek. Nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának 21. év­fordulója alkalmából nagy­gyűlést rendezett csütörtökön a vasas szakszervezet székhá­zában. Megjelent, és az elnök­ségben foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter, va­lamint a társadalmi és tö­megszervezetek számos képvi­selője. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott ünnepi be­szédet. Ezután meleg ünneplés köz­ben Hoang Luong. a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság magyarországi , nagykövete mondott beszédet. Vietnam ünnepe A kínai fővárosban szer­dán délután nagygyűlést tar­tottak. A nagygyűlésen kö­rülbelül félmilliónyian vettek részt — tanítók, diákok és középiskolások, az ország minden részéből, valamint pe­kingi 1fiatalok. A gyűlésen Mao Ce-tunggal és Lin Piaóval az élen, ott voltak a kínai párt- és álla­mi vezetők. Din Piao beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a nagy kulturális forradalom már át­terjedt politikai és gazdasági térre is, s teljes egészében Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke rendszerint abban a hanoi épületben szokta fo­gadni a hivatalos külföldi látogatóit, ahol huszonegyné- hány esztendővel ezelőtt a francia főkormányzó alá­írta „halálos ítéletét”. Hiába, változnak az idők ... Ma a VDK legnagyobb nemzeti ünnepéről emlékeznek meg világszerte. 1915. szeptember 2-án kiáltották ki a függet­lenséget. a demokratikus köz­társaságot. A vietnami nép. híven forradalmi hagyomá- nyalhoz, országa északi ré­szében azóta megkezdte a szocializmus építését, s mind északon, mind délen az ini- poriaiistaeilenes küzdelem él­vonalában áll. A tömör, tárgyszerű mon­datok azonban nehezen tűk-, rözhetik vissza azt a har­cot és munkát, azt a hősies­séget, amely ezt az immár több mint két évtizedet jellemezte. Alig kezdtek hozzá a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság felépítéséhez, megszer­vezéséhez, amikor 1916-ban ismét rátörtek az országra a francia gyarmatosítók. . Megkezdődött a nyolc éven át tartó szabadságharc, amely elvezetett Dien Bien Phil katlanáig, az expedíciós csa­patok feletti győzelemig. Megkötötték a genfi egyez­ményt, az elismerte Vietnam jogát az egységre, független­ségre, önrendelkezésre. Az átmenetileg kettéosztott or­szág északi részében ismét hatalmas lendülettel indult meg az építés, közben készül­tek az áhított egységre. A genfi megállapodások azonban nem valósultak meg, a franciák helyébe ugyanis az amerikai Impe­rialisták léptek, és csatlós rendszert kényszcrítcítek Dél-Vietnamra. Az 1956. júliusára előirt egyesítés el­maradt, északon és délen gyökeresen ellentétes irány­ban fejlődtek az események. A VDK-ban hozzáláttak a szocialista iparosításhoz, ag­rárreformot valósítottak meg és a parasztgazdaságok szö­vetkezetekbe tömörültek. Felszámolták az analfabe­tizmust, a lakosság 95 szá­zalékát megtanították írni- olvasnL Sikeresen vetettek gátat olyan pusztító népbe* tegségeknek. mint a tüdöbaj és a lepra. Megnyílt az elsá egyetem. A déli országrész' ben ugyanakkor nőtt az cl* nyomás, iszonyatossá vált i terror. A hazafiak kénytelC1 tick voltak a fegyveres önvé delem eszközéhez nyúlni. Kirobbantak a sorozatos fel kelések, majd megalakult » Dél-vietnami Nemzeti Fel szabadulási Front, amely a* országrész egyetlen törve* nyes. államalkotó ereje, a lakosság harcának kipró* báit vezetője. Ami most van Vietnam' ban — jól ismerjük az újsá gok. címoldaláról. harcos szolidaritásunk kíséri a távoli országban lezajló ese­ményeket. Dél-Vietnamban immár háromszázezer ameri­kai katona próbál „paclfi kálni", minden költségve* tcsi dollárból tizenegy cen tet a vietnami beavatkozókra fordít az Egyesült Államok. Hiába, nem bírja letörni egy nép ellenállását. Ezért igyekszik a déli kudarcokért északi rcvansot venni. 19 hó* napja bombázza nap mint nap a Vietnami Demokrat!* kus Köztársaságot. /\ VDK-t azonban nem sikerült meg' törnie, legiháborúja kudarcot vallott. Az élet a bombázó* porban sem állt meg. Üj sikereket értek cl a mezőgazdaságban, biztosítot­ták a hagyományosan behoza­talra szoruló északi lartomá* nyok önellátását, az ipar pedig csaknem öt százalékkal emelte .termelését a rend* kívüli nehézségek közepette is. Egyetlen sokatmondó példa: a VDK exportja 1964-ről 1965-rc hét százalék* kai nőtt! Az amerikai agresz* szórók közben súlyos számlát fizetnek: repülőgép-veszte* ségük az 1400-as szám feló kúszik és növekszik politikai elszigeteltségük. A harc jegyében ünnepei ma a Vietnami Demokrat!*’ kos Köztársaság. S a világ haladó erőivel együtt, mi magyarok is, harcostársként küldjük forró jókívánságain kát. Két útikönyv, meg egy lexikon Három figyelemre méltó új kötettel jelentkezett a közel­múltban a Táncsics Könyvki­adó. E kiadóvállalat, amely el­sősorban a szakszervezeti munka nemzetközi szintű is­mertetésével, segítésével fog­lalkozó, az olvasók szaktudá­Kapunyitás a miskolci színházban A Miskolci Nemzeti Szín- háiz jelentős határkőhöz ér­kezett, az egri és a miskolci társulat összevonása megtör­tént, s így az idei évadot már i létszámban és művészi am- Oícióban megnövekedett ígyüttep kezdheti meg. Az évadnyitó társulati ülés ■ninden esztendőben jelentős ;semény, hiszen művelődési ntézményhálózataink sorában j színház előkelő helyet fog­ai el. E megkülönböztetett iszteletet tükrözte az is, hogy rleves és Borsod megye po- itikai és kulturális személyi­ségei nagy számban jelentek neg a társulati ülésen. El­jött Moldován Gyula, a váro­si pártbizottság titkára, dr. Fekete László, a városi ta­nács vb-elnöke, és Miskolc záros több művelődéspolitikai rányítója. Lendvay Ferenc, a színház Igazgatója bemutatta a társu­lat új tagjait. A s "ínház — mondotta — szinte teljesen árnak tekinthető, hiszen a Miskolci Nemzeti Szinház mostani összetételében a Bu­dapesti Nemzeti Színház után az ország legnagyobb színhá­za. A miskolci színházpártoló közönség sok új arccal talél- kozhatik az idei évadban. Miként új arcokkal találkoz­hatnak majd az egri színház-: barátok is, hiszen a két vá­ros művészeit még nem volt alkalma megismerni sem Mis- kolcnak, sem Egernek. Az eg­ri társulat tagjainak bemuta­tására mostani tudósításunk­ban csak felsorolásszerűen ven módunk. Egerből Csikós Sándor, Dariday Róbert, Fe­kete Alajos, Géczy József, He­gedűs László, Kauczky Ervin, Náday Pál, Paláncz Ferenc, Pálffy György, Somogyi Mik­lós, Kopetty Lia, Kovács Má­ria, Lenkey Edit, Lőrinczy Éva és Olasz Erzsi jött a Mis­kolci Nemzeti Színházhoz. Fü- zessy Ottó és Olgyay Magda Győrből szerződött Miskolcra. Csiszár Nándor Veszprémből, Koppányi Miklós és Koós Ol­ga Pécsről, Tihanyi Tóth László Debrecenből. Környei Oszkár és Péva Ibolya a Nép­hadsereg Művészegyütteséből, Káldy Nóra és Ujréthy László a főiskoláról került színhá­zunkhoz. Az új művészek bemutatása után Lendvay Ferenc beható­an elemezte az Rszevonás szükségességét és jelentőségét. Elmondotta, hogy a kulturális élet még mindig erősen cent­ralizált. A fővárosban még mindig a kelleténél nagyobb művészi erők összpontosul­nak, s a vidéki, kizárólagos közigazgatási egységekre ki­terjedő decentralizáció csak provinciális törekvéseknek ad­hat zöld utat. A vidék művé­szeti életének gyarapítására a jelenlegi járható út, a művé­szi erők összevonása és olyan centrumok kialakítása, ame­lyek felvehetik a versenyt Budapesttel. Ez a törekvés nem más, mint „decentralizá­ciós centralizáció", a közigaz­gatási határokat elmosó tö­rekvés; a területi művészi centrumok létrehozása. Ennek szép és eredményeket felmu­tató modellje már előttünk áll; az észaik-m agyarországi képzőművészek területi szer­vezete három megye művé­szeinek alkotói/ ambícióját és anyagi lehetőségeit fogja ösz- sze. Ezt követően a színház igaz­gatója azokról a művészi cél­kitűzésekről szólt, amelyeket az 1966—67-es évadban meg szeretnének valósítani. E célkitűzések lényege az, hogy a két város, Miskolc és Eger színházbarátai mind maga­sabb színvonalú művészi él­ményt- kapjanak, a színház mind Miskolcon, mind pedig Egerben hatásos, emberformá­ló, tudatformáló eszközzé vál­jék. E cél szolgálatába kíván­ják állítani a hamarosan élet­re hívandó stúdiószínházát, amelynek nem az lesz a fel­adata, hogy úgynevezett ku­riózum darabokat játsszék, hanem a művészi megújúlás „hogyanját” keresik majd rendezők, színészek, s a szín­ház vezetői együttesen. A stú­dió irányítását Némethy Fe- rencre, Sallós Gáborra és Gon- da Györgyre bízták. A évad feladatait szélesen vázoló igazgatói referátum után Moldován Gtrula elvtárs, a városi pártbizottság titkára köszöntötte az összevont, kö­zösen munkálkodó társulat tagjait. Elmondotta: Miskolc melegszívű munkásitáros. En­nek a városnak lakossága sze­reti a színházat, de egyben szigorú kritikusa is a színház­nak. A miskolciak szeretettel fogadják a színpad varázslóit, és nagyon várják már a füg­göny felgördülését. Miután a két színház átszervezése befe­jeződött — mondotta befeje­zésül Moldován elvtárs — kezdődjék meg g lélekneme­sítő feladat teljesítése az ősi lalak között. Az izgalmak el­ültek, nyugodt légkörben kez­dődhetik meg a munka. Az ünnepéi vés társulati ülés után a színház megkezd­te munkáját: csütörtökön es­te megtartották Németh Lász­ló Csapda című drárpájának ol vnsónróbá iá* — párkány —< sát bővítő, valamint általános ismereteiket szélesítő könyve­ket ad ki, évekkel ezelőtt in­dította útjára a csakhamar igen népszerűvé vált Utika- landok című sorozatát. Ebben magyar és külföldi szerzők tollából, általában sok fény­képpel illusztráltan mutatja be a közeli és távoli világ or­szágait, olvasmányos formá­ban ismerteti az érdeklődő­vel olyan távoli szigetek, né­pek életét is, amelynek ed­dig szinte teljesen ismeretle­nek voltak a hazai olvasó előtt E sorozatban jelent meg most Júlia North, magyar származású és hosszú bolyon­gás után ismét huzataiéit, je­lenleg Budapesten élő szer­ző könyve Uj-Zélandról, a hosszú fehér felhő országáról. A kötet címe is: Hosszú fehér felhő. Júlia North 1938-ban került Angliába, katonája volt a második világháború­nak, majd azt követőcp nem találta helyét Albionban; fér­jével sokfelé vándorolt egy ideig Közel-Keleten élt, végül Uj-Zélandban telepedett le, ahol tizenkét esztendőt töltött. Útikönyvét át- meg átszövik a személyes vonatkozások, emlékek, sűrűn találhatók olyan apró részletekbe bocsát­kozó megfigyelések, amelyek csak az ott élőnek juthatnak tudomására, az oda látogató kutatónak aligha. Szeretet, az ország, az eldugott szigetek népének szeretető is tükröző­dik Júlia North kötetében, amely nemcsak megismertet a vidékkel, hanem érdekes ol­vasmányul is szolgál. A másik útikönyv ugyan­csak ebben a sorozatban je­lent meg. Szerzője egy len­gyel házaspár: Állna és Ces* law Centkiewicz. Regényes formában a világhírű kutató) Fridtjof Nansen életútját fr* ták meg Nansen útja címmel, A szerzők maguk is jártak aa Északi-sarkvidéken, szinté nyomon követték a nagyszerű kutató útját, és írásukban sok fényképpel, naplórészlettel! Nansen rajzainak közreadása* val hitelesítik a nagyszerű ember életrajzi regényét Az Északi-sarkvidék kutatása igen sok olvasót érdekel, Nan* sen útja, amely e titokzatos vidék sok-sok felfedezését foglalja magában, bizonyára széles olvasótábor kedves' könyve lesz. A harmadik kötet Karéi Kral és Kvéta Verenová ösz- szeállítása; A nemzetközi szakszervezeti mozgalom ábé céje. A csaknem négyszáz ol­dalas mű lexikonszerűen kí­ván átfogó tájékoztatást ad­ni a nemzetközi mozgalom­ban ismert fogalmak, nevelt rövidítések, szervezetek he­lyes értelmezéséről. Igen hasznos segédkönyvnek mu­tatkozik elsősorban szakszer­vezeti vezetők, valamint a nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó egyéb mozgalmi dol­gozók számára, de az e kér­dések iránt érdeklődő nagy- közönség is nagy haszonnal böngészheti: sok új ismeret- anyagot kap e kötettől. Mindhárom Táncsics-kőnyv ismeretterjesztő, illetve tár­sadalomtudományi irodal­munk értékes új darabra. (bmí 1 I A Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottsága szep­tember 1-én, csütörtökön, dr. Fekete László elnökletével ülést tartott. Első napirendi pontként a tanács 1967-es ter­melési, fejlesztési és helyi iparpolitikai tervjavaslatát tárgyalták meg. A helyi iparpolitikai felada­tokról szólva legjelentősebben az autójavítást igyekeznek fejleszteni, de további emel­kedéssel lehet számolni a ház­tartási gépjavításban is. Terv­be vették a XVI. sz. Autója­vító hejőcsabai szervize ter­veinek elkészítését és a GEL- KA diósgyőri szervizének épí­tését. Elkészülne a KISZÖV perecesi szolgáltató háza és megkezdődne a diósgyőri, va­lamint a tapolcai szolgáltató ház építésének előkészítése. Elkezdik a belvárosi szolgál­tató ház építését is. Több gyermekkocsit állítanak elő, mint eddig, növelik a finom- mechanikai javító vállalat tevékenységét. Ami a beruházásokat illeti, import gépeket szereznek be a Bútoripari, a Vasipari 'és a Finommechanikai Javító Vál­lalat részére, beruházási prog­ram készül a vasgyári sütő­ipari főtelep rekonstrukciójá­hoz és rendezik a Pecének a Szinva. s az Ilona utca kö­zött! szakaszát. Elkészül a gö- römbölyi 8 tantermes iskola, megkezdik a gimnázium épí­tését a Baross Gábor ut­cában és a 120 ágyas turista- szállóét Tapolcán. Az építendő lakásokból 122 lesz egyszobás, 150 más félszo­bás. 594 kétszobás, 41 két és fél, 13 pedig annál is nagyobb. 236-ot szövetkezeti úton kí­vánnak értékesíteni. A lakás­építkezéseknél az a fő szem­pont. hogy minél több család, jusson lakáshoz, elsősorban olyanok, akiknek elsőrendűen szükséges a lakás. Ezeknek többsége azonban nem tud megfizetni nagy lakást, ezért másfél, illetve kétszobás az épülő lakások legnagyobb ré­Tegnap, szeptember elsején ünnepélyes külsőségek között megnyílt a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem XII. tudományos ülésszaka, amely a mechanizmusok és hajtómű­nek tárgykörében a negyedik, nemzetközi jellegű konferen­cia. A tegnap kezdődött és két napig tartó nemzetközi tudományos ülésszakot az egyetem gépészmérnöki kara, és a Gépipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja rendezi. Az ülésszak a fogas- kerékbolygóművek problema­tikájával foglalkozik. Ismer­tetik az egyetemi kutatómun­ka eredményeit, tapasztalat- cserét tartanak a gépelemek oktatásának módszereiről. A fogaskerékbolygóművek ku­tatásában az egyetem gépele­mek tanszéke néhány év óta jelentős eredményeket ért el, s ezeket az iparban részben már alkalmazzák is. A tegnap kezdődött kétna- 1 jós tudományos ülésszak nemzetközi vonatkozásban vizsgálja a kutatás további irányát. Az ülésre több ne­ves külföldi professzor is ér­kezett, köztük Arnaudov Kyrill Szófiából, dr. Richter Wolfgang Géniből, dr. Rössner Wolfgang Magdeburgból. Rud- niczkij Viktor lvanovics, a harkovi politechnikai főisko­láról és dr. Seeliger Kurt, a Német Szövetségi Köztársaság­beli Müschedeből. Rajtuk kí­vül a kutatómunkával foglal­kozó hazai egyetemi tanárok, professzorok tartanak előadá­sokat Dr. Béda Gyula rektorhe­lyettes ünnepélyes megnyitója után dr. Terplán Zénó, a gé­pészmérnöki kar dékánja tar­totta meg a kétnapos tudomá­nyos ülésszak első előadását a fogaskerékbolygóművek külön­leges méretezési kérdéseiről, majd ifj. dr. Sályi István a bolygómozgás néhány geomet­riai kérdésével foglalkozott Szerepel a programban Szőke Béla előadása a forgattyús fogaskerékbolygóművekről, Vankó Richárd előadása Fo­gaskerékbolygóművek alkal­mazása emelő- és szállítógé­peknél címmel, valamint Lé­vai Zoltán, Apró Ferenc elő­adásai, amelyeket magyar, né­met és orosz nyelven tarta­nak. A XII. tudományos ülésszak ma folytatja munkáját. (o. m.) Jelentés Pckingliől megváltoztatja Kína társadal­mi arculatát. Utána Csou En-laj mondott beszédet

Next

/
Thumbnails
Contents