Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

Péntek, 1966, szeptember 2. ESZAKMAGT A ROHST AG 3 Az új gazdaságirányítás kísérlete egy földmüvesszövelkezetben A miskolci járás tsz-ei készek a versenyre A miskolci járás termelőszövetkezeteiben már az év elején lelkes versenyszellem bonfakozott ki. Számos bri­gád tett vállalást azzal a céllal, hogy a gazdasági év végére elnyerje a szocialista brigád megtisztelő rímet. Nem egy közülük már másodszor, sőt, harmadszor kí­vánja megszerezni ezt a rangot. Az edelényi járásnak, a pártkongresszus tiszteletére indított versenyfelhívása termékeny talajra talált a mis­kolci járás termelőszövetkezeteiben is. A járási tanács a jövő hétre tervezi annak a nagyszabású aktívaértekez- letnek összehívását, ahol a csatlakozást hivatalos for­mában is rögzítik, az egyes tsz-ckbcn már most téma a rakaeaiak kezdeményezése. Nyolcezer forint célprémium A felsözsolcaiak kertészeti brigádja, már az elmúlt évben is megyei hírnévhez juttatta a Szabadságharcos Tsz-t. A szocialista brigádok versenyé­ben megyei elsők lettek. Az idén másodszor indulnák a szocialista címért. A termelőszövetkezet veze­tősége mindent megtesz annak A vállaSást A közelgő IX. pártkongresz- szus újabb ösztönzést adott a felsőzsolcaiaknak. Az ötven holdon gazdálkodó kertészeti brigád év elején úgy határo­zott, hogy a tervezettnél 100 000 forinttal több bevételt biztosít az ötven holdról. A kongresszus tiszteletére módo­sítottak első vállalásukon, százezerről négyszázezer fo­rintra emelték a terven felüli bruttóbevétel összegét érdekében, hogy serkentse a dolgozókat. Negyedévenként értékelik a brigádok eredmé­nyeit, s a közgyűlés nyolcezer forint célprémiumot tűzött ki. Ebből az összegből négyezer forintot szánnak az első helye­zést elérő brigádnak. Az ősz- szeget, a tsz szociális és kul­turális alapjából veszik, megtetézik Ezenkívül, a kertészeti bri­gád harminc tagja jelentke­zett szakmunkásképzésre, akik eddig még nem vettek részt ilyen tanfolyamon. Franczuz István tsz-elnök és Nemkin Béla agronómus kö­zölték, hogy feltétlen csatla­koznak az edelényi járás tsz- eihez, hiszen minden előfel­tétel biztosítva van már ah­hoz, hogy esélyesek legyenek a versenyben. Felzárkóznak az alsózsolcaiak Az alsózsoléai Uj Élet agro- nómusa bátran kijelentheti, hogy elfogadják a rakaeaiak versenykihívását, hiszen a ve­tésre szánt szabadtalajt már fel is szántották, előkészítet­ték. Jövő héten elkezdik a napraforgó betakarítását, a még kalászosnak szánt hol­dakról, Úgy tervezik, szeptem­A fiatal közgazdászok helyzetéről Országos tanácskozást ren­deztek csütörtökön a Techni­ka Házában a fiatal közgazdá­szok helyzetéről. Lugosi Gá­bor, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületeié Szö­vetsége fiatal közgazdászok bizottságának titkára vitain­dító előadásában egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a felmérések' tapasztalatai sze­rint ma még sokhelyütt rosz- szui sáfárkodnak a fontos hi­vatás ifjú művelőinek tehet­ségével. tudásával. Gyakori a panasz, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények jó részénél nem a végzettségük­nek megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket. Kevés önálló. ösztönző feladatot ben, az üzemszervezésben, az bíznak rájuk, s arra nincs anyagmozgatás korszerüsítésé- mindig megfelelő lehetőségük, bon, gépesítésében, stb. ka- hogy gyorsan és alaposan matoztatják a fiatal közgaz- megisinerkedjenek munkate- dászok kezdeményezőkedvét, rületükkel, illetve, hogy hozzá- Javaslatot terjesztenek az il- kezdjenek a speciális szakis- letékesek elé a fiatal közgaz- meretek elsajátításához. dászok szervezett elhelyezé­A fiatal közgazdászok bi- sére. Egy-egy ifjú szakember zottsága arra törekszik, hogy kiképzése ugyanis mintegy az ifjú szakemberek többségét 120 ezer forintjába kerül az bevonja a Műszaki és Terme- államnak. Ha tehát nem a szettudományi Egyesületek végzettségüknek megfelelő Szövetségének tudományos munkakörben dolgoznak a pá- munkájába. lyakezdők, lényegében kárba­Pályázatot írnak majd ki vész a befektetés. Kezdemé- olyan önálló munkákra, ame- nyezik, hogy a közgazdászok- lyek mind a különböző ipar- nak is teremtsenek szervezett ágakban, mind a vállalatok- lehetőséget műszaki képzettség nál a gazdaságosság növelésé- megszerzésére. bér nyolcadikán elkezdik az ősziárpa vetését, s folyamato­san következik majd a rozs és a búza. — Ha minden jól megy — jelentette ki bizakodón az ag­ronómus — mi már október tizedikére elvetünk, s novem­ber tizedikére a betakarítás­sal is végzünk. Mi adja az Uj Éílet vezetői­nek az önbizalmat? Jó szervező munkájukon kí­vül a tagság lendületes, becsü­letes munkája. Kosárkó Lászlóné kétszeres szocialista brigádja például a versenyvállalásba ilyen pontot is iktatott: „Úgy akarunk dol­gozni, hogy a tsz többi tagjai is példát vehessenek rólunk.” S most, az év közepén elé­gedetten állapította meg a tsx vezetősége, hogy a Kosárkó- brigád tagjaira valóban min­dig, minden munkánál bizto­san lehetett számítani. A berzéki Egyetértés Tsl harminckét tagja lengyelorszá­gi utazásra készül. Tavaly, a termelőszövetkezetek verse­nyében járási első helyezést értek el, s ez ötezer forint ju­talommal járt. A szociális és kulturális alapból még tizen­ötezer forintot tettek hozzá, s október elején elindulnak a régen várt külföldi turnéra. A berzékieket az előző év sikeres gazdálkodása is arra ösztönözte, hogy csatlakozza­nak a kongresszus tiszteleté­re indított versenyhez, ök is azon tanakodnak, hogyan tud­ják majd a versenyfelhívás­ban szereplő határidő előtt.be­fejezni a vetést és betakarí­tást, A tsz vezetősége itt is cél­prémiummal buzdítja a tago­kat jobb teljesítményre. Ara­tás után 2800 forintot fizettek ki a traktorosoknak, s a ta­lajmunka elvégzésére további 3000 forint célprémiumot he­lyeztek kilátásba.; A gépcsoportban dolgozók jó eredményeire nagy hatás­sal van Szabó Lajos traktoros kiváló teljesítménye Ebben a gazdasági évben már 400 munkaegységet szerzett. Szabó Lajos a tsz pártalapszerveze­tőnek titkára, s agitációs te­vékenységében nagy szerepet szánt a személyes példamuta­tásnak. E néhány példa is igazolja, hogy a miskolci járás terme­lőszövetkezeteiben megvan­nak a reális előfeltételei an­nak, hogy esélyesként vegye­nek részt a járások között ki­bontakozó kongresszusi ver­senyben. Adamovics Hona Az idősebb acélgyártók egyszerűen Bélának nevezik a fiatal kohómér­nököt. Nincs ebben semmi különös. Ügy hívták gyerekkorában is. Apja a gyárban élte le életének felét, Béla pedig itt nőtt fel, a kohók szomszéd­ságában. A magakorúak, vagy valamivel idősebbek is azt mondják neki: Béla. Ebben sincs semmi. Hiszen vagy a játszópajtásai voltak, vagy a több éves együttlét fűzte a kap­csolatot. Mielőtt ugyanis Sinkovics Béla a műszaki egyetemre került volna, öt évig dolgozott az acélmű­ben. Segédmunkásként kezdte a gimnáziumi érettségi után. Hat év­vel ezelőtt a Lenin Kohászati Művek ösztöndíjasa 1 lett, tavaly megkapta diplomáját, egy évig gyakornokos- kodott. Most már kész mérnök. De mit jelent az, hogy mérnök? Azt, hogy kiemelkedett övéi közül, többre vitte, mint az apja, s az acél­gyártók, alak közül elindult? A köz­vetlen megszólítás, hogy Béla. tiszta érzésből fakad-e, s az emberek ben- sejében nem fogant-e olyan gon­dolat: no, ebből is „úr” lett. ismét több eggyel, aki ezentúl parancsol­gat. És vajon Sinkovics Béla melyik kategóriába tartozik: akinek a lehe­tőség csupán egyéni karriert jelen­tett és jelent, vagy azokhoz, akikben erősebb egy életcél szenvedélye, mint a „lesz belőlem valaki!” ösztönző szándéka? Minek tagadnánk — van­nak ilyenek is. Szögre akaszthatják diplomájukat. Mi haszna? A diploma nem egyszerű okmány. Szerződés a szenvedéllyel, a lelkiismerettel, a tudással — és egy életközösséggel. Mondjam úgy, hogy ez a nagyszerű okirat apai örökség? Igen, az! És az apa által a munkásosztály juttatása, egyben rendelkezése. így véljük és valljuk. De mit szól ehhez Sinkovics Béla? Hogy érezné magát, nek rá ha egy napon fgy köszönné- a beosztottak: Jónapot, mér­nök úr! A beosztottak? Már azok. Csakhogy ez sem egyszerű dolog... A fiatal mérnök komoran maga elé néz és fejét ingatja. Bizony, nem egyszerű. „A fizikai és szellemi dolgozók viszonyáról már az egye­különböző beosztások végeredmény­ben kiegészítik egymást Éppígy a szellemi és a fizikai dolgozók eseté­ben is erről van szó. A két dolgozó „kategória” kapcsolatába nem is csúszhat hiba, ha mindenki reálisan ítéli meg a maga helyzetét és helyét a termelésben. „Ha én úgy gondol­Apai örökség; temen is sokat beszéltünk. Az én véleményem ma is ugyanaz, mint akkor volt...” Ez a vélemény a következőképpen foglalható össze. Akik emberek irányítására vállal­koznak. rendelkezzenek olyan szak­mai tudással és emberi tulajdonsá­gokkal, amelynek természetszerű következménye az elismerés. A két­oldalú kapcsolat szabályaiból irt­sunk ki két érzelmet és két szót, mert azok eleve rosszat szülnek. Az irányító ne folyamodjék a paran­csolgatás módszeréhez, hogy a mun­katárs sohase gondolhasson rá: en­gedelmeskedem, nem az embernek, a fölöttesermek, hanem a parancs­nak. Az irányítás és a végrehajtás vi­szonyából azonban mégsem lehet kiiktatni bisonyos „reguláris” sza­bályokat. Dirigensek nélkül megáll az élet. Ha pedig túlzottan engedé­kenyek vagyunk és mesterkéltséget keverünk a kapcsolatépítésbe, az is baj. — Érvelésemre ismét fejét in­gatja a fiatal mérnök. Gondolkozik, majd megfontoltan fejtegeti a maga nézetét A termelés voltaképpen emberi kapcsolat. A különböző szakmák és koznék, hogy számomra a mérnöki diploma rangot jelent, akkor meg­érdemelném, hogy leurazzanak mun­katársaim. Amit most mondani fo­gok, már sokan elmondták előttem. Mégis, úgy fogalmazok — és őszinte érzésből —, ahogy szokás. Azért jelentkeztem az egyetemre, és azért szereztem meg a mérnöki oklevelet, mert számomra ez a munka szenve­délyt jelent, .valóban hivatást. Al­kotni akarok és nem emberek fölé kerekedni. S ha erről környezetem meggyőződött, ebben a törekvésem­ben akkor is támogatnak, ha egysze­rűen úgy hívnak, ahogy hívtak: Béla. Hiszen a tekintélyt nem az úgynevezett három lépés határozza meg. Ha úgy nyilatkoznék erről, hogy a korábbi évek során nem győződtem volna meg az ilyesféle tapasztalatokról, most nagyképűen hangzana szavam. De itt, és nem az egyetemen tanultam meg, hogy a közvetlenség, a természetes közele­dés, a ^negértés és mindenekelőtt az egyetakarás alapozza meg ember és ember viszonyát.” Órájára néz. Delet harangoznak. Az Avar utca 19. kis szobájában kel­lemes a félhomály. Zsúfoltan szorul­nak a bútorok. És az emberek. Itt él a fiatal mérnök feleségével és egy­éves kislányával. A szülőkre szorultak. Még nincs saját lakásuk. Megszok­tam már, hogy ilyen helyzetben a lakásigényüket említik első helyen azok, akiket hasonló esetben a jö­vendő céljáról kérdezem. Sinkovics Béla tekintetében látom: bizony, Jó lenne a kényelmesebb, nyugodtabb otthon. De amikor a kérdésre válaszol, nem cáfol rá korábbi álláspontjára. Mindenekelőtt: a hivatás. „Az én véleményem szerint a mérnök egy kicsit művész is. Nyughatatlan és teli van alkotni-vágyással. örökké élénk fantáziájában szövi az elképze­léseket — a munkáról, a megoldá­sokról. Acélgyártó vagyok. Ezernyi szikra lobban gondolataimból. És so­kat, rengeteget kell tanulnom .. Ha csak a magam véleményére és tapasztalatára építeném ennek a fiatal mérnöknek megítélését, talán azt mondanám: ifjú ember lobogása, tele hevülettel, ambícióval. Ezer ilyennel találkoztam már. Ott, a ko­hászati művekben is sok hozzá ha­sonló fiatal mérnököt választhattam volna alanyul. De nem én válasz­tottam. A gyárból irányítottak hoz­zá, eme szavakkal: Sinkovics Béla kohómérnök, vagyis a „mi Bélánk” a legkitűnőbbek sorrendjének ele­jén áll. Édesapja harmincöt évig dolgozott a gyárban, s miután nyug­díjba ment, fia lépett örökébe. Igaz, más beosztásban. De ez csak annyit változtat a lényegen, hogy a neve után az áll: kohómérnök. Az Avar utcai házacska konyhá­jában ebédhez tálalnak. Két órakor kezdődik a műszak. Félkettő tájban elindul hazulról, néhány száz mé­ter, s beleolvad a gyárba igyekvők tarka forgatagába. Ügy. miként nem is olyan régen édesapja ... (Csata) tegét bevonják a fel­adatok megoldásába. Egyik feltétele az űj rendszer beve­zetésének, hogy a közgazda- sági munka kerüljön előtérbe. Ennek a feladatnak is eleget tesznek. Közgazdasági elemző munkával támasztják alá a különböző gazdasági esemé­nyeket. Azt előzőlegesen és utólagosan is elemzés tárgyá­vá teszik. Foglalkoznak a dolgozók to­vábbképzésével. Létrehozzák a dolgozók általános iskolájá- , nak üzemi osztályát, ahol már . eddig 12 fmsz-i dolgozó tett sikeres vizsgát. Több dolgozó ) tanult és eredményesen vizs- ! gázott a gimnázium, valamint ! közgazdasági technikum kü- ] lönböző évfolyamain. Párt- ‘ szervezete és szakszervezete foglalkozik a dolgozók politi­kai nevelésével, segíti a gaz­dasági vezetést. A földműves­szövetkezet eredményéhez hozzájárult a járási, a községi j pártszervezet, valamint a já- j rási és a községi tanács se- ] gítsége is. ] A z eddigi tapasztalatok ' alapján megállapít- : hatjuk, hogy a föld- . művesszövetkezeteknél a ve­zetés és a választott szervek, • valamint a tagság együttmű- • ködöse jó eredményeket ho- . zott. Reméljük, év végén ar­ról számolhatunk be: a föld­művesszövetkezet érdemes volt rá, hogy kísérleti fmsz legyen, és irányt mutasson a kísérletezés további kiszélesí­téséhez. H. L. maszt a földművesszövetke­zettel szemben. Különösen ilyen szétágazó szakmában, mint amilyen a vendéglátó, igen nehéz az igények kielé­gítése. Nagyon helyesen és jól oldotta meg azonban azzal, hogy a Zsóri-fürdőn működő vendéglátó egységét önkiszol­gálóvá alakította át, így az igények gyorsan, egyszerűen és választékosán elégíthetők ki. Hozzájárult ehhez az is, hogy a Zsóri-fürdőt kezelő vízművek kultúráltabbá tette a fürdőzési lehetőségeket. K ielégíti .az igényeket a Mezőkövesden levő önkiszolgáló étterem is, amely igen ízletes, olcsó és választékos árukínálattal nem­csak Mezőkövesden, hanem Mezőkövesden kívül is jó hírnévnek örvend. Az előbbiekben felsorolt új vonások, amelyek jelentős jö­vedelmezőséget biztosítottak a földművesszövetkezetnek. le­hetővé tették, hogy mintegy 276,2 százalékra valósítsa meg 1966. I. félévi gazdálkodási eredmény-tervét. Ha a földművesszövetkezet gazdálkodását közelebbről vizsgáljuk, azt tapasztalhat­juk, hogy nemcsak az áru­forgalomban végzett helyes munkát, hanem ugyanezen té­nyezők felismerhetők a költ­séggazdálkodásban is. A he­lyes költséggazdálkodás követ­keztében, melyet nem kam­pányszerű takarékosság jelle­mez, szép megtakarítást ért el szállítási költségben, nor- malizált' hiáhyokban és egyéb költségekben. A megtakarítás eredményezte azután, hogy költségszintje is csökkent, és a 100 forint összköltségre ju­tó nyereség 34 forintot mutat a bázis 27 forintjával szem­ben. A földművesszövetkezet kü­lönböző versenyvállalásokat tett a pártkongresszus tiszte­letére. A féléves megyei ér­tékelés során a földművesszö­vetkezet az elsők között vég­zett a kongresszusi verseny­ben. Dolgozóinak nagy hánya­da szocialista brigádban és a szocialista brigád címért in­dított munkaversenyben dol­gozik. A kísérletibe vont szövetke­zet vezetésének színvonala is emelkedett, hatékonyabbá vált. Fokozatosan meghono­sítják az új munkastílust, amely abban nyilvánul meg, hogy a tagság széles ré­I smeretes, hogy pártunk és kormányunk hatá­rozata alapján gazda­sági rányítási rendszerünk­ben üj, sokkal intenzívebb gazdálkodási folyamatot kell érvényre juttatni. Ezt az üj gazdasági rendszert 1968. ja­nuár 1-töl vezetik be. Az űj rendszer bevezetését kísérle­tek előzik meg. Kísérleteznek az iparban, a kereskedelem­ben. A megye területén 1966. ja­nuár 1-től két kereskedelmi szervet vontak ' be a kísérle­tezésbe. Egyik a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat, a másik a Mezőkövesd és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet. Előzetesen tanulmányozták: a földművesszövetkezeti moz­galmon belül milyen tényező­ket kell érvényre juttatni, hogy az illető földművesszö- Vetkezet kísérleti alanyul Szolgálhasson. Első kérdés a személyi, második a technikai feltéte­lek biztosítása volt, továbbá a forgalom összetételének bizto­sítania kellett az űj ráfordí­tási elemek alkalmazását. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kísérletezés helyes volt. és már féléves tapasztalatokkal is rendelke­zünk. Ha figyelmen kívül hagyjuk a vásárlóerő növekedéséből származó forgalomnövekedést és egyértelműleg a forgalom alakulását vizsgáljuk, azt a tapasztalatot szűrhetjük le, hogv az áruforgalomban az önállóság jellemezte munká­jukat. Az önállóság megmu­tatkozott abban, hogy a Me­zőkövesd és Vidéke Körzeti Émsz különböző ipari válla­latoktól beszerzett árukkal igyekezett választékát széle­síteni. Jgy különböző ruhnfé- töségeket szerzett be a Írisz­ektől, a bútoriparral is kö­tött megállapodásokat bútor- készletének kiegészítésére, felhasználta az élelmiszer- t’álaisztélc bővítésére a járás­ban levő tsz-eket. amelyektől 9 füstölt áruktól kezdve kü­lönböző zöldségféléket is be­szerzett. N agymértékben javította felvásárlási tevékeny­ségét is, ami azt ered­ményezte, hogy különböző gyümölcstermékeket is érté­kesített közvetlenül a keres­kedelmi vállalatoknak, mi­közben saját hálózatát is vá­lasztékosán sikerült ellátnia. . Forgalmát különböző ren­dezvények által is igyekezet Szélesíteni. Ezeken a rendez­vényeken, vásárokon az áru- választék széles skáláját mu­tatta be a fogyasztóknak. , Különösen sikeresek voltak divatbemutatói, melyeket az értékesítéssel kapcsolt össze, de említésre méltóak a bútor- bemutatók is. A körzetébe tar­tozó kisebb községekben ér­tékesítéssel egybekötött kiállí­tásokat rendezett. Dolgozói érdekeltségének fokozása céljából ösztönző be­izest- alkalmazott. Jellemző­vé tette a termelékenységgé! a forgalommal összefüggő, jutalékos bérezést, ami azt eredményezte, hogy a dolgo­zók közvetlenül érdekeltté váltak a forgalom fokozásá­ban. Helyes volt, hogy e for­galomnövekedést segítő bére­zés mellett a kereskedelem kulturáltsága sem csökkent. Mezőkövesden az 1965. év­ben üzemelt áruházat átala­kítják. Nagy feladatot, gondot jelentett a földművcsszövetke • Zet részére, hogy az építés alatt levő áruház teljesen be­szüntette a forgalmazást, kiég kellett szervezni a de­centralizált hálózatában Ugyanazon áruk értékesítését, ízt a feladatot is zökkenő­ihentesen oldotta meg. Az áruk a vevők' elé kerültek, és jelenleg a decentralizált háló­zatban majdnem olyan szin­tön mutatja be áruválaszté­kát, mint amilyen módon Uzt az áruházban tette. Ter­mészetesen itt távolsági dil ferine iák vannak a vásárló Szempontjából. A földművesszövetkezet te­rületén van a Zsórl-fürdő, »mely elég nagy belföldi és külföldi idegenforgalomma •Rendelkezik. Az idegonforga- töm bizonyos igényeket tá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents