Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

Taaárnap, Ji986, szeptember Í3, BSZAKM AGYA ROBS7.ACI s térüli Ia»Uá§ok Térden nyugszik a főorvos keze. A kéz, amely olyan nagyszerű dolgokat művel. Életet ad vissza. S ugyanúgy az osztályon dolgozó kollégá­ké. A hivatástudat, a gyer­mekszeretet vezérli a kéz mozdulatait a törékeny test rejtelmeiben. S ugyanaz ve­zérli, ha az osztály előtt ját­szóparkot akarnak építeni a lábadozó kicsik részére. Hin­ták, forgó ... Labdázásra al­kalmas, füves térre nyílik a főorvosi szoba ablaka. Oda­kint az ápolónők felügyelete mellett gyerekek játszanak. Némelyiknek még lábán vagy kezén, fején a kötés. De mit számit már a fehér pólya! Az élet, amely majdnem megsza­kadt, folytatódik. Harsány a kacaj. S aki kacagni tud, az rövidesen bukfencezni is..« Akik pedig még bent fe- küsznek az ágyban? őket na­ponta meglátogatja a főorvos bácsi. „Jóreggelt, Dudái úr, ho°v vagyunk, hogy va­gyunk?" És „Dudái úr” a fe­hér ágy rácsába csimpaszko­dik. feláll, fekete szeme ra­gyog, szájacskája a füléig ér, Hát jól. főorvos bácsi, persze, hogy jól. ígv megy ez naponta. Állan­dó riadókészültségben az élet­ért ... No, igaz, van néha ki­sebb riadó a szülők miatt is. „Főorvos úr, nem lesz már itt semmi baj az operáció után, hazaviszem a kicsit, hiszen mindig olyan rosszevő volt, itt teljesen tönkre megy”. A mama, persze, nem látja, mi történik a kórteremben. „Rosszétvágyú” kicsinye úgy eszik, hogy majd’ beleesik a tányérjába. Meg azután job­ban tudja-e akár a mama, akár az apuka, hogy gyerme­kének mi és mennyi szükséges az operáció után — jobban tudják-e. mint az orvosok? Do ilyenek vagyunk mi, felnőttek. Sokszor fölösleges aggódásunk­kal lábatlankodunk. Máskor jobb diagnoszták akarunk len­ni a szakorvosnál. S az is elő­fordul. hogy értetlenebbek va­gyunk saját gyermekünknél. — A gyermekek, kérem, na­gyon érti mos-emberkék. Ügy is beszélünk velük, mintha l'atürtlomb, Gíirömböly, Pereces A tanácstag interpellál — a vb válaszol Hinta palinta... Pedig már tíz éve. S mi mindennel kellett megbirkóz­ni e tíz év alatt! — Például a legalapvetőb' dolgokkal. Idegen nyelvet kel­lett és kell tanulnia annak a orvosnak, aki gyermeksebés lesz. Magyar nyelvű gyermek sebészeti szakkönyv még m. sincs. Tanulni kell. állandóa- ismerkedni az esetekkel, é gyermeksebészet rendkívü' nehéz. Sok olyan fejlődés rendellenesség van. amivel a felnőtt-sebészet'n r—-n talál­kozni, felnőttek volnának. Semmi tit­kolódzás, semmi kényeztetés. ..Ránk hallgass. kisfiam — vagy kislányom —. mi a java­dat akarjuk . .És a gyér­nek engedelmesen lehúnyja zemét a műtőasztalon. S ami. or újból felnyitja, túl van a 'hezén ... Dankó doktor bólint. „így an ez nálunk”. Abban a lapostetejű épület­en csodálatos dolgok történ­nek. Csala I,ászló Szabados György felvételei ►..én is rövidesen meggyógyulok. műtő ajtaja. Az apa megköny- nyebbülten felsóhajt, az anya sírni kezd. Mennyi ilyen eset. S meny­nyi volt tíz év alatt! No, de melyik is volt az első? — Az első? Várjunk csak. Egy tizenöt é rés vakbeles lány volt. Hogy is hívták? — Dankó doktor a szekrényhez lép, kiemel egy kartonnal bo­rított könyvecskét, fellapoz­za. Tóth Ilona. — Az, persze. Tóth Ilonkái Mmtha tegnap történt \ . .na j., nél. Hát lehet ezeket nem szeretni?” Pillanatig elmereng, azután így összegezi eddigi beszél­getésünk lényegét: — A gyermek tulajdonkép­pen a leghálásabb beteg. Gyógyulási hajlamuk jobb, regenerációs készségük lé­nyegesen nagyobb a felnőtte­kénél. Mit mondjak, egy öreg fába nem lehet oltani, csak fiatalba. így van ez az ember viszonylatában is. Nagy-nagy öröm, amikor egy-egy kicsi embert visszaadunk az élet­nek ... Dr. Balogh Pál a miskolci Semmelweis kórház gyermek- sebészeti osztályának főorvo­sa. Mondhatjuk úgy is, hogy az osztály egyik megalapítója« A gyermeksebészet itt, Mis­kolcon, néhány nap múlva ti­zedik évét jubilálja. Vidéken ez volt az első gyermeksebé­szeti osztály, előtte — a fő­városi hasonló osztályokon kívül — csak klinikai jelleg­gel működött Pécsett. A földszintes, lapostetejű épületben megszámlálhatatla­nul sok, és nagyon gyakran idegtépő küzdelem folyt a zsenge életekért. Az ötven fehér ágyikó száz és száz gyerek újjászületésének volt bölcsője. Száguldó mentő­autók kanyarodnak az épület elé.. i Taxi fékez az ajtó előtt... Kétségbeesett apák és anyák jönnek, ölükben az áléit gyermek ..; Idebent ria­dó! Néha még előkészítésre iVfWy távlatából „Tovább kell javítani az együüműköflést a fizikai dolgozók és a vezetők között“ Ö Besséfurfé* Hit»non János elvíárssal, n liorfiodi Ssenbányáttsatu tröszt igazgat ójáról A négy évvel ezelőtt megtar­tott megyei pártértekezleten — többek között — Monos János, a tröszt igazgatója képviselte a borsodi szénmedence bányá­szait. 33 akna mintegy 20 000 bányászának nevében szólt hozzá a nagyfontosságú ta­nácskozáson. Az ott elhangzott hozzászólásában Monos János elvtárs elmondotta, hogy a tröszt vezetésének egyik fon­tos célja: még jobban figye­lembe venni a dolgozók javas­latait, tanácsait. Beszélt az eredményekről, a hiányossá­gokról és célkitűzéseikről. Mint mondotta, több szenet akarnak adni és túlteljesíteni tervüket. Határozatában a pártérte­kezlet a bányászokra vonatko­zóan olyan feladatokat tűzött ki célul, hogy fokozni kell a termelés koncentrációját, cél­szerűbben végezni a termelés gépesítését. felkerestük Monos János elvtársat, és a négy évvel ez­előtti hozzászólására emlékez­tetve, érdeklődtünk a tröszt munkája iránt: —• A termelés fokozot- 5 tabb koncentrációja vc- E gett, milyen intézkedé- ~ sekel tett a tröszt vezc- ~ tősége, és ezeket az in- ~ lézkedéseket hogyan haj- " lottók végre a bányá­— szók? — A megyei pártértekezlet óta a tröszt dolgozói az ott tett felajánlásuk és a VIII. párt- kongresszus határozatának szellemében dolgoztak. Leg­főbb feladatunk a termelés koncentrációja volt. Ncgy év­vel ezelőtt 36 aknában dolgoz­tunk, ma mindössze 28-ban. Ez azért is dicséretes, mert a 28 aknából 22 százalékkal több szenet termelünk ki, mint an­nak idején a 36-ból. E felaján­lásunk végrehajtása jelenleg is a programunk, tehát tovább koncentráljuk a termelést. ~ — A termelés célszerű E gépesítése milyen mér- E tökben segítette az clőb­— bi határozat megvalósi- = tását? — Széles körben terjesztet­tük a támmentes homiokkikép- zést, uralkodóvá tettük az acél tamos biztosítást frontjain­kon. Ezáltal megteremtettük a gépi művelés feltételeit. Szá­mos kísérletet végeztünk kü­lönböző kombájnok, gyaluk, ra­kodógépek alkalmazására. Ma eredményesen dolgoznak ma­róhengeres gépeink a jövesz- tésben és a rakodásban. Ez is hozzásegített bennünket, hogy ma terményeink 70 százalékát frontfejtésből adjuk. Növeke­dett teljesítményünk is, 0,960 tonna/műszakról 1,032 ton- na/műszakra. önköltségünket az állandóan növekvő amorti­záció ellenére, 8 forinttal ja­vítottuk. E — Számokban hogyan ~ lehetne kifejezni mind S jobban a dolgozók javas- E latainak figyelembe vé- 5 telét? — Példaként említeném meg az újító mozgalmat, melynek népgazdasági eredménye négy év alatt csaknem 23 millió fo­rint volt. Természetesen, a dol­gozóknak is megérte, hiszen újítási díjként ez idő alatt 1 millió 732 ezer forintot fizet­tünk ki A termelési tanácsko­zásokon elhangzott javaslatok, a dolgozók részvétele a veze­tésben segített benünket, hogy korszerűsítésre való törekvé­seink új bányabeli és külszín kialakításhoz vezetett. t — Hogyan alakult a E munkások keresete e E jelentős négy év alatt? «■— Az egy munkásra jutó ke­reset nettó bére egy műszakr; vetítve 92 forintról 100 forint ra emelkedett, a munkahelye ken dolgozó bányászok kerese te pedig 115 forintról 127 fo rinlra. A pártértekezlet hatá rózata nyomán a népgazdasági érdek találkozott a vállalat é: a vállalat dolgozóinak szemé lyes érdekével. Ez azt bizonyít ja, hogy a kommunisták cél kitűzését és a kongresszus ha tározatait helyesen alkalmaz tűk a Borsodi Szénbányászat Trösztnél. s — Az elmondottak bizo- E nyitják, hogy a trösz E szép eredményekkel di — csekedhetik. — Igen. Évről évre javuk munkánk eredménye az is hogy elnyertük a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját. Jelenleg is tart­juk az éliizem szintet. Ezt el­sősorban a 725 szocialista bri­gádba tömörült, csaknem 11 ezer dolgozónknak köszönhet­jük, akik közül — ezt érdemes megjegyezni — száznegyven- négy ifjúsági munkacsapat dolgozik, mintegy 2500 tag­gal. De nem csupán a ter­melésben értünk el sikereket Megítélésem szerint az elmúli években növekedett a bányá­szok politikai felkészültsége is — — Hogyan alakultak a 5 bányászok szociális kö- js rülményci? Lehetne czl E cgy-két példával is ii- E lusztrálni? — Államunk a beruházáso­kon keresztül biztosítja a dol­gozók szociális körülményei­nek állandó javítását. Ma mái 27 fürdőjük van a borsodi bá­nyászoknak. És ez nagy dolog különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy 10 évvel ezelőtt még egy sem volt. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a legmo­dernebb biztosító berendezése­ket alkalmazzuk bányáinkban A termelés növekedését és s munkások biztonságát segíti aa is, hogy a Tervtáron egy ön­járó berendezés üzemel, mely világviszonylatban is a legmo­dernebb berendezések köze tartozik. Az önjáró berendezés­sel dolgozóink országosan ki­váló eredményeket értek el. E — Feltételezzük, hogy E négy év alatt nem csu- S pán eredményeket értek : fi a borsodi szenmeden- r ee dolgozói, hanem ne- E hézségekkel is küzdöttek, E Milyen tényezők gátol- = ták a pártcrtckezlct = önökre vonatkozó hatá­— rovatainak vegrehájtá- E sát? — Eredményeink jobbak is lehettek volna. A határozato­kat és a vállalásokat jobban teljesítettük volna, ha a mun­kafegyelemben jobb eredmé­nyeket érünk el. Sajnos, itl még sok a tennivalónk. Első­sorban politikailag kell széles­körű felvilágosító munkát vé­geznünk, és természetesen mű­szakilag még jobbá tenni a munkakörülményeket. A tech­nológiák javítása és betartása még az a terület, ahol ugyancsak előre kell lép­nünk. Javítanunk kell a vágathajtási sebességet és a frontok előrehaladási üte­mét, A rendelkezésünkre bo­csátott gépek kihasználásánál is akadnak hibák, de minde­nekelőtt olcsóbban kell termel­nünk! Biztosítani a népgazda­ság. illetve a piac igényeit, ná­lunk az a fő feladat, hogy több darabos szenet termeljünk. £ — Milyenek a lehetősé­— gek ezzel kapcsolatban? — Tovább kell javítani az együttműködést a fizikai dol­gozók és a vezetők között. Üze­meink csak úgy tudják végre­hajtani feladataikat, ha a dolgozók egy akarattal mun­kálkodnak. A VIII. kongresz- szus határozata továbbra is iránymutató számunkra. A je­len időszakban dolgozóink igénylik: a vezetők tegyenek többet azért, hogy a szénbá­nyászat versenyképes legyen. Az az álláspontunk, hogy le­het gazdaságosabban termelni, méghozzá jobb minőségben, hi­szen az elmúlt év alatt a tröszt dolgozóinak száma alig nőtt, míg a kibányászott szén meny- nyisége 22 százalékkal emelke­dett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedését a terme­lékenység fokozásával értük el. = — A bányásznap után E vagyunk. Ez alkalom rá, E hogy minden akna, bá- ~ nyaüzem és természetc- z sen a tröszt mérleget ké- E szítson az elmúlt idők E eredményeiről. Minek E örvendtek bányászaink — az idei bányásznapon? — Az erkölcsi elismerésen túl, anyagilag sem jártak rosz- szul bányászaink. Az 1962—63. évben 57 millió forint hűség­pénzt fizettünk ki, a mostani bányásznapon viszont 65,5 mil­lió forinlot. Az erkölcsi meg­becsülést bizonyítja az is, hogy az idén 1236 szocialista brigád­tag kapott bronz-, 467 ezüst­érmet, több mint ezer bányászt pedig szolgálati érdeméremmel tüntettek ki. : — Ehhez csak gratu- E lálni lehet! Am ez a E megbecsülés további jó E munkára kötelezi a bá- n nyászokat. — Igen. Célunk, hogy esé­lyesként versenyezzünk a kongresszusi zászlóért. Befe­jezésül szeretném elmondani, hogy optimisták vagyunk. Ne­hezebb feladatokat is meg tu­dunk valósítani. Biztosíték er­re a mögöttünk levő politikai, gazdasági, műszakt eredmé­nyek sora, és a tröszt kollektí­vája, mely kiváló szakmunká­sokból, műszaki és adminiszt­ratív dolgozókból kovácsoló- dott össze. 5 — A borsodi szénme- g denee bányászai az idei ~ pártcrtekezlelre is clkül- : dik képviselőjüket. Mint E ahogyan ön. Monos Já- E nos elvtárs négy évvel E ezelőtt tette, ez alkalom- E mai is beszámolnak 5 majd eredményeikről, = gondjaikról. Gondoljuk, = nem kell a borsodi szén- E medence bányászainak E szégyenkezniük, kiildöt- E leik tehát szívesen szól­— nak majd ezekről. — Természetesen, a pártér­tekezlet küldöttei mindezekről és még sokkal többről számol­nak majd be a megye kommu­nistáinak nagy fontosságú ta­nácskozásán. Reméljük, öröm­mel fogadják ezeket a beszá­molókat. B. E. A főorvos az egyszerűen be­rendezett szoba heverőjén ül. Térdére könyököl, állát tenye­rébe hajtja. Mosolyog. Saját szavai fakasztották a mosolyt. „Nem is hiszik, milyen ara­nyosak ezek a kis kölykök. Nemrégiben, amikor az utolsó varratot is kiszedtem az egyik fiúcskából, felpattant fekté­ből, a nyakamba ugrott, meg­csókolt és azt mondta: köszö- I nőm, nagyon szépen köszönöm, doktor bácsi. Igv mondta. Pe­dig alig volt több öt éves­sincs idő. Agyvérzés gyanújá­val hozzák a gyereket, s a műtőben derül ki. hogy máj­repedése van .... Súlyos ese­tek. Az egyik gyerek fölmá­szott a traktorra, elkapta a szíj és csaknem a szó szoros értelmében a kerekre csavar­ta... Égett testek ... A bá­nyász apa hazaviszi a gyuta­csot, s az felrobban a gyer­mek kezében . . . Riadó! A vá­rónak szánt előtérben félelem­től reszkető szülök. Alig mer­nek fölnézni, amikor nyílik a górom bölyi iskola megépíté­sét, és a Dallos Ida utcától Tapolcáig terjedő ú tszakasz kíjavitását kérte. A válasz hangsúlyozza, hogy a görom- bölyi általános iskola a ter­vek szerint a jövő év júniu­sának közepére készül el. így a szeptemberi tanévnyitásra már átadják. A Görömbölyt Tapolcával összekötő utat egyelőre nem építik ki, mert nagyon sokba kerülne. Oravecz Antal a perecesiek kérését tolmácsolta: a 6-os autóbusz végállomását he­lyezzék át. A vb szerint erre nincs lehetőség, mert a leg­utóbbi tarifarendezés beveze­tésével egyszerűsíteni kellett « jegyrendszert, és meg kel­lett. szüntetni a párhuzamos járatokat. Ezért került a pe­recest 6 os busz végállomása más párhuzamosan haladók­kal együtt a Marx térre és ezért szűnt meg a megálló a Dózsa György utcában (máté) A Miskolci városi Tanács legutóbbi ülésén Ívnom ta­nácstag interpellációjára adott választ a végrehajtó bizott­ság. Miután a három inter peliáeio érdekelheti Miskolc egész lakosságát, az alábbiak­ban Ismertetjük azokat a vb válaszaival együtt. Vágó Péter, a tatárdombi villamosmegálló mellett levő kovácsműhely áthelyezését kérte. Ha ez nem menne, leg­alább a műhely ajtaját he­lyezzék az épület másik olda­lára. Javasolta, hogy létesít senek járdát Is a villamos- megállónál. A vb úgy dön­tött. hogy a kovácsműhelyt esztétikai és városrendezési okokból egyaránt le kell bon­tani. Ezt az is szükségessé te szí, hogy a műhelyt csak a villamosvágányon keresztül lehet megközelítem'. így bal­esetveszélyes is. Járdát ugyancsak létesíteni kell a megállónál. Kundra Mihály sürgette a Íj aHÍójiarliolók Miskolcon Néhány nappal ezelőtt a Srentpéteri-kapui lakótelepen adták át rendeltetésének az új autópai kírozót. A 300 gépko­csi befogadására alkalmas parkolóhelyet beton- és asz­falt burkolattal látták el, kor­szerű világítással szerelték fel. F,gyelőre a sávokat még nem festették rá: ezt a munkát ta­vasszal végzik eL Á minden városban sok gondot okozó autóparkoló he­lyek kijelölése Miskolcon sen könnyű feladat. Október vé­gén megszüntetik az egyet­len, központban levő, Ta­nácsház téri autóparkolót Ezen a területen ugyanis me­legvíz után kezdenek fúrni Az új parkírozóhelyet í Hoffmann Ottó utcában ren­dezik be.

Next

/
Thumbnails
Contents