Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
Vasárnap, 1966. szeptember i. ÉSZAKMAGTAKORSZAG 5 Beszélgetés epy főagronérnyssa! Napirenden: Borsod megye ipari üzemeinek exportja V áltozatlanul alapkérdése népgazdaságunknak a fizetési mérleg, ezen belül is a tőkés fizetési mérleg egyensúlyba hozása. Ezt, mint tettük az előző években, az idén és a jövőben is az exporttevékenység fokozásával érhetjük el. Megyénk ipari üzemei jelentős eredményeket értek el, de sok még a tennivaló is. E feladatokkal, az exporttevékenység fokozásának további lehetőségeivel foglalkozott legutóbbi kibővített ülésén a megyei exportbizottság. Az ülésen részt vettek az Országos Tervhivatal, a Külkereskedelmi Minisztérium képviselői, s meghívták az exportra termelő ipari üzemek igazgatóit, kereskedelmi osztályának vezetőit is. Oláh László, a Borsód megyei exportbizottság vezetője tájékoztatta a munkaértekezlet részvevőit az exporttevékenység eddigi eredményeiről, problémáiról. — 1966-ban — mondotta Oláh László — a megyéből kivitt áru mennyisége megkétszereződött, ezen belül is tovább nőtt a tőkés export részaránya, amellyel a megye iivari üzemei nagymértékben hozzájárultak az ország külkereskedelmi mérlegének javításához. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy javult a kiszállított termékek minősége. Ez elsősorban a műszaki fejlesztésnek köszönhető, örvendetes, hogy például a kohászat és a vegyipar termékei kifogásmentesek voltak. A kohászat egyébként 63,2 százalékban részesedett a megye exportjából — hallottuk a beszámolóból —, s javult a gépgyártásból kiszállított termékek minősége is. E mlítettük, hogy a kohászat nagy százalékban kivette, és jelenleg is kiveszi részét a megye exporttevékenységéből. A tervhez ős a bázishoz viszonyítva azonban a legjelentősebb tervtűlteljesítést a vegyipar érte el. és kiszállított termékeivel elérte a világszínvonalat. Ez is a műszaki fejlesztés érdeme, és a tervek szerint további kilátások vannak a vegyipart termékeik exportjának növelésére. Oláh László külön kiemelte a kisipari szövetkezetek eredményes exporttevékenységét, tízen belül is a ruházati ipáiét. Ismeretes, hogy a megye ruházati szövetkezetei közül a sátoraljaújhelyi Szabó Kisipari Szövetkezet számos nyugati államba, köztük Franciaországba, Angliába, Svédországba, Hollandiába, Belgiumba, Olaszországba exportálja termékeit, és napjainkban is újabb megrendeléseket kap üzletfeleitől. Kitért a beszámoló a problémákra, a gondokra is. Továbbra is legsürgősebb tennivaló a raktározási lehetőségek javítása, a jelenlegi raktárak korszerűsítése. Oláh László felhívta az Országos Tervhivatal és a Külkereskedelmi Minisztérium jelenlevő képviselőinek figyelmét az ebben tapasztalható hiányosságokra. Sokszor megtörténik, hogy üzemeink világszínvonalon álló, kifogástalan minőségű termékeket adnak ki, de a rossz raktározási lehetőségek miatt azok rövid idő alatt veszítenek értékükből. A beszámolót követő vitában felszólalók is aláhúzták a raktározási gondok megoldásának fontosságát. Csépányi Sándor, az ÖKÜ igazgatója például elmondotta, hogy gyárukban jelenleg Is mintecv 700 tonna export t ennék áll részben fedett raktárban, de nagyobbrészt kazlakba rakva az udvaron. Javaslata szerint exportraktárai kellene építeni a borsodi térségben, hogv mind az ÖKÜ. mind az LKM exportra termelt ániinak elhelyezését megoldhassák. Ezt az igényt indokolja az is — aaint dr. Énekes Sándornak. az I,KM vezérigazgatójának felszólalásából hallottuk —, hogy a nagy múltú és az exporttermelésben is tekintélyes diósgyőri gyár teljesítette első félévi exporttervét, és a jelek szerint évi exporttervét is túlteljesíti. A megye kisipari szövetkezetei a raktározási gondokon kívül üzemépület- és gépko- nsihiánnyal ts küzdenek. Munkájukra egyébként jellemző — mondotta Koltai Zoltán, a KISZOV elnöke —. hogy exportjuk (10—65 százaléka ment a tőkés államokba, és az. ellelt 7 hónán alatt 38 százalékkal termeltek többet, mint tavaly. A termékek külföldi fogadtatása, az újabb és úiabb megrendelések a szövetkezeti ipar kapacitásának növelését sürgeti. Éne meg is volna az igény, a szándék, de gyakran a bürokrácia gátolja a szövetkezetek fejlődését. A vegyipar, ezen belül is a Tiszai Vegyikombinát lakkfestékgyára szintén betört a világpiacra, és egyáltalán nem lebecsülendő, hogy ma már neues, külföldi cégekkel is felveszi a versenyt. Az idén kezdték meg a Nyugat-Euró- pába irányuló hajófesték-ex- portot: holland és nyugatnémet ha jós társaságok használják már a kitűnően bevált szederkényi festéket, és újabban más hajóstársaságok is érdeklődnek a vállalat készítményei iránt. Gyakran azonban szállítási, csomagolási problémák akadályozzák a sok tízezer devizaforintot érő üzletek lebonyolítását. Azt is megállapították a felszólalók, hogy külföldi propagandánk sok kívánnivalót hagy maga mögött. A szegényes és hiányos prospektusok nem népszerűsítik értéküknek és használhatóságuknak megfelelően a vegyi par termékeit. A munkaértekezlet részivevői az igen tartalmas vita' során számos orvoslásra váró problémát említettek még meg. amelyeknek megoldásához az Országos Tervhivataltól, a Külkereskedelmi Minisztériumtól és annak külkereskedelmi vállalataitól várnak segítséget. A tapasztalatok összegezése során arra a megállapodásra jutottak, hogy a jövőben jobban összhangba kell hozni a termelő vállalatok tevékenységét a külkereskedelmi szervekével, ez utóbbiak jobban tájékoztassák a termelő üzemeket a várható Igényekről, a piaci árak alakulásától. az üzletkötéseknél fokozottabban vonják be á termelő vállalatok szakembereit. A tájékoztatásban alapvető változást jelent majd* hogy a vállalatok és a külkereskedelmi szervek a kölcsönös érdekeltség alapján állítják össze terveiket: a külkereskedelmi vállalatok közgazdászai pedig a jövőben elsősorban a magyar termékek szempontjából vizsgállák s piacokat, és a termelő üzemeket időben tájékoztatják róla. hogy termékeiket miként. milyen mennyiségben tudják clhelvczni a külföldi piacon. Önodvári Miklós Olcsóbb, de nagyon drága- Az cf Férjén építkezés vezetője — befejezzük a munkát, és elvonulunk. Egy gondunk van: hogyan lehetne a felvonulási épületeket valamennyire is értékesíteni. Sajnos, úgy látszik, csak nevetséges összegért tudjuk elkótyavetyélni. Látszólag egyszerű és mindennapi ügy. De csak látszólag. A megyében sok helyen találunk ilyen felvonulási épületeket, vagy épületsort. Mi lesz, vagy mi lett sorsuk? Van, ahol az építkezés befejezése után szétbontják, és az eredeti értékének minimális százalékáért, úgy-ahogy értékesítik. Ez a jobbik eset Egy sor helyen az építés régen befejeződött, de az omladozó, megtámasztott és ki tudja, hányszor tatarozott, alacsony épületek ma is ott „díszlenek” a hatalmas gyárak, több emelete-; bérházak, lakónegyedek közelében. Nehéz lenne nyomon kísérni a gazdák változását, de a végső eset rendszerint az, hogy a tanács nyakába varrják az időközben oda beköltözött, vagy önkéntes lakásfoglalókkal egyetemben. Az ideiglenes jelleggel készített épületek állaga tovább romlik, esetleg életveszélyessé válik. Mit tehet a tanács? Adott esetben kénytelen egy másik dolgozó rovására modern lakást biztosítani a rommá Vált épületben lakó részéi-e. Hogy mennyi gond. baj van a hátrahagyott felvonulási épületek miatt, erről sokat tudnának beszélni különösen a miskolci és a kazincbarcikai tanáesszerveknél. Vannak figyelemre méltó kezdeményezések is. Az információk szerint az egyik építkezési vállalat érdekes javaslatot tett a Miskolc II. kerületi Tanácsnak. Eszerint a kivitelező vállalat olyan felvonulási épületet készítene, amely később, nagyobb beruházás nélkül átalakítható két darab három-három szobás ikerházzá. Már pusztán a gondolatot, az első kezdő lépéseket is nagy elismeréssel kell üdvözölni. Azt mutatja, hogy egyre több embert foglalkoztat vállalatának érdekén tűi a népgazdaság érdeke, ügye Is. Számunkra nem mindegy, hogy ésszerűtlenség következtében milliókat dobálunk-e ki az ablakon, vagy ésszerűen cselekedve, milliókét nyerünk. Hogy miért beszélünk milliókról? Túlzás? Nos, Fényünk pó^t £ meretes, hogy Kazincbarcikán a gázszilikát gyár építésekor egy sor földszintes felvonulási épületet húztak. Téglából! És a téglaépületek „csak” nyolc és fél millióval kerültek többe, mintha azt előregyártóit elemekből készítették volna. A város vezető szerveinek az volt az ésszerű álláspontja. hogy ne földszintes vityillótkat, hanem több emeletes épületeket húzzanak, amelyeket az építkezés után készenléti lakásokká alakítanának át. Sajnos, ezt még sem ott, sem másutt nem tudták megvalósítani. Igaz, hogy ez az elképzelés nem minden esetben célszerű, de nagyobb üzemek, lakótelepek építésénél megoldható. Mire gondolunk? A lakótelep, vagy üzem építését azzal kezdenék, hogy először egy bérházat, vagy az irodaházat, húznák fel, s az építők ebbe rendeznék be a maguk birodalmát, az irodákat, a munkásszállást. Ez korszerűbb körülményeket, kulturáltabb környezetet biztosítana az építőknek. A munka befejezése után pedig némi átalakítás, tatarozás után hivatalházzá, vagy családi otthonná „vedlene” át. Hogy vélekednek e gondolatról a beruházóik? Nchánnyal beszéltünk Tökéletesen egyetértenek vele. Sőt! Adatokkal illusztrálják, hogy ez mennyi anyag, mennyi szállítási megtakarítást jelentene, s mennyivel lenne olcsóbb. Talán a kivitelezők ellenzik? Több építési vállalat vezetője elmondotta, hogy szívesen kezdenék az építést ilyen több emeletes, később átalakítandó lakótömb, illetve irodaház készítésével, a felvonulási Vityillók helyett. Ezzel rengeteg energiát, anyagot, pénzt takarítanának meg, egvben kifejezné az. építők jobb megbecsülését Is. Van valami rendelkezés, amely előírná, hogy kimondottan csak ilyen őskori, „hagyományos” felvonulási épületeket szabad készíteni? Ilyen rendelkezésről nem tud senki. Hát akkor miért nem gondolkozunk. cselekszünk közös tervezői, beruházói, kivitelezői összefogással, ésszerűen? Miért nem? Csorba Barna Nibeo marasztalt el 4 termelőszövetkezetet Különböző időközükben egy egész esztendőn át szúrópróbaszerű vizsgálatot tartottak a sátoraljaújhelyi járás Népi Elle nórzési B i zottsá gána k szakemberei Csizmadia István elnök irányításával három bodrogközi és egy hegyaljai termelőszövetkezetben. Azzal a célkitűzéssel fogtak munkához, hogy megállapítsák a gépek kihasználásiinak mértékét, a szállítási munkákkal kapcsolatos szervezési, adminisztratív feladatok, szabályolt: megtartását, az erű- és munkagépei; anyag-, üzemanyag-, alkatrészei látót tsá gát, ezek bizonylati fegyelmét. Kibős elszámalások Az alaposan megvizsgált négy szövetkezeti gazdaság a révleányvári Szabadság, a páctól Dimitrov, n bodrogolaszi Búzakalász és a tlszakarádl Uj Élet Tsz volt. Az általános észrevételek során megállapították, hogy a gépek által egy éven át teljesített noi-málhol- dak mennyisége elfogadható, a gépklhasználás azonban a sok műszaki és szervezési hiba miatt nem alakult kedvezően, mert csak 60—00 százalék között mozgott. Ezen belül a szállítást munkák részaránya ..megengedhetetlenül magas” a tala.imunknkhoz viszonyítva. Ez nz oka. hogy lemaradás mutatkozott a ta- lajmunkákban. A szállítások igazolását a menetlevélen, úgyszintén a végzett munkák elszámolását mind a négy tsz- bem hibásnak találták. Sok hiányossággal találkoztak a népi ellenőrök az eró- és munkagépekre felhasznált alkatrészek. üzemanyagok költségének vizsgálata közben. Megállapították, hogy gyakori n lazaság, a hanyagság a bizonylati fegyelemben, és ez norma feletti, jogosulatlan alkatrész-felhasználást eredményez. Igen alapos, aprólékos gonddal vizsgálta meg a hat szakemberből álló bizottság a négy termelőszövetkezetben a gének kihasználását, karbantartását. A legtöbb hibát. Révleányváron találták, ahol — a jegyzőkönyvbe foglalt megállapítások szerint — a bizonylati fegyelem, a menetlevelek kitöltéssé és ellenőrzése nagyoh hiányos, Ezt egyébként a pácini és a bodrogolaszi tsz-ről is megállapították. Megengedhetetlenül magasnak tartják a száll íiásl munkák mennyiségét a talajmunkák rovására. Révleányváron például az egyik nyárt hónapban 1056 normál- holdnyi szállítást é* mindösz- sze 72 normálholdnyi talajmunkát végeztéit Hanyagságok a gépek használatában, karbantartásában Hanyagságot tapasztaltak a népi ellenőrök Révleányváron az üzemanyag tárolása, felhasználása körül. Szabálytalan módon történt az alkatrészek kezelése is, mert a szakemberek egyáltalán nem tudták megállapítani megfelelő bizonylatok hiányában, hogyan kerül ki egy-egy értékes alkatrész a raktárból, és ml lesz a további sorsa. Ez a hanyagság pedig „tág lehetőségeket biztosít az alkatrészek nenn rendeltetésszerű felhasználására" — olvasható a Jegyzőkönyvben. Egyes gépek használata ráfizetéses a révleányvári Szabadság Tsz-ben — állapította meg a népi ellenőrzés —. ami főképp abból adódik, hogy a vezetőség elhanyagolja az erő- és munkagépek karbantartását. K. bantartási tervet nem készítettek, gépudvar és géptárolási rend kialakítására semmi Intézkedést som tettek. Előfordult, hogy egy erőgépnek egy év .alatt 93 munkanapja esett ki Javítás, hibaelhárítás címén. A gép a vizsgálat idején régóta szétbontva. üzemképtelen államéban hevert künn a szántóföldön. Elmarasztalta a bizottság a tsz vezetőségét a balesetvédelem sznbálvninnk elhanyagolása miatt is. Amint kiderült, és fényképfelvételeken Is megörökítették, a szállítások és a karbantartási munkálatok közben édeskeveset törődnek ezekkel a fontos szabályokkal. Szigo*óbb eüenßrzisl Sok hibát találtak Bodroftolasziban és Pácinban is. A bodrogolaszi Búzakalász vezetősége kemény bírálatot kapott többek között azért, mert olyan munkákra is igénybe vette a gépjavító állomás gépeit, amelyeket — ha nem a szállításokra helyezi a fő súlyt — saját gépeivel is elvégezhetett volna. Páeinbart az tizemanyag-fogyasztás ellenőrzése szokatlanul meglepő eredménnyel Járt. Ugyanis két hónapon át olyan irreális megtakarítást tapasztaltak* ami — szó szerint idézzük a jegyzőkönyv megállapítását — „az adatfelvétel, vagy az elszámolásra bemutatott bizonylatok hiányosságára err- ged következtetni”. Tiszakarádon nagyobb hibát nem találtak, az erőgépek foglalkoztatottságát megfelelőnek, az anyagok és alkatrészek felhasználását általában szabályosnak, gazdaságosnak ítélték. A népi ellenőrök a mulasztások miatt a révleányvári és a bodrogolaszi fw-hen fegyelmi felelősségre von&rt javasoltak. Ugyanakkor felhívták a járási tanács végrehajtó bizottságának figyelmét, folytasson saját hatáskörében az eddiginél szigorúbb ellenőrzést a termelőszövetkezetekben, hogy a fez-vezetők a jövőben gazdaságosabban használják fel a drága pénzen vásárolt gépeket a tagok és az egész szövetkezet jani?? ra. Éppen az őszi vetési terv utolsó számításainál tartót! Ignácz László, a tiszakarádi Uj Élet Termelőszövetkezet főkönyvelője, amikor benyitottam hozzá. Ezzel beszélgetésünk tenni ja részben adva volt. Ezen a napon, de szeptember első napjaiban általában megkezdődik a mezőgaz- idastígi üzemekben a legizgal- jrnasabb őszi munka, a vetés. — Ivíi is indulunk szeptember első napjaiban — mondotta Ignácz László. — Először rozsot vetünk, azután őszi árpát és szeptember második felében hozzákezdünk a búza vetéséhez is. Kei cs a gép r — Sajnos, még mindig kevés a gépünk, különösen a nagy szállítási munkák idején — mondotta a fóagrono- mus. — Kevés a pótkocsi is, teherautónk csak kettő van. s emiatt még mindig fogatokat kell beállítanunk. A nagy terület 1966 elején alakult ki. A tiszakarádi Uj Élet akkor egyesült a györgytarlói Uj Világ Termelőszövetkezettel, — Szerencsénkre a munka- fegyelem jó, így aztán néni félünk az őszi betakarítástól sem. Ha jól szervezünk. Időben és károk nélkül be tudunk takarítani — mondta Ignácz László, majd arról beszélt, hogy a györgytarlói szövetkezeti tagok is szépen dolgoztak az idén. Még a tisza- karádiak is elégedettek a györgytarlóiak szorgalmával, pedig az egyesülés előtt kissé féltek a szomszédoktól, mert a györgytarlói szövetkezetnek meglehetősen rossz híre volt. — De ez már a múlt — mondta Ignácz László. — Ne emlegessük. Az idén nem maradt bemű véletlen leró let, és az állattenyésztési problémákat is megoldottuk. — Kopván? — A juhászat kivételével az egész györgytarlói állatállományt áthoztuk a tiszakarádi maiorokba — hangzott a válasz. — Ott ugyanis nem ragaszkodtak az emberek az állattenyésztéshez, a megfelelő gondozást se tudtuk volna biztosítani. Az állattenyésztés eredményei J A főagronőmus elmondotta, hogy elhullás egyáltalán nincs a telepeken, de az idén még megbetegedés sem fordult elő. S mindez a gondozók érdeme. A szakmai vezetők utasításait mindig hiánytalanul betartják. Az állattenyésztés hónapról hónapra túlteljesíti esedékes tervét. Az összes tehenük tbc-negatív. Ennek biztosítása meglehetősen nagyméretű selejtezéssel járt, azaz: éppen a legjobban tejelő, de tbc-pozitív tehenek helyett előhasi üszőket állítottak be. Tavaly 1930 liter tejet fejtek tehenenként. Ez nem ékeskedő eredmény. Még erre az évre is csal; 1866 liter tejet terveztek tehenenként. De a tehenészek kiváió munkája minden el képzeliic tőnél jobb eredményt gyümölcsözött. Tejtermelési tervüket túlteljesítik s előreláthatóan 2400 liter körül alakul majd az évi tej- termelési átlag. Fiatal tehén- állománnyal ez már szép eredmény. Félnek a téltől, mert a borjúneveló tőkésítéséről teljesen megfeledkezett a Beruházási Iroda. Még tervet se készítettek a téliesítésre, pedig a pénz, a beruházási keret megvan. — Hogyan tudnak ebben segíteni? — Egyetlen lehetőségünk van: 6zalmabálákkal télicsí- tünk. így születik a fából vaskarika. A szalmabálák közt korszerű felszerelések lesznek, de az eddigi eredményeket már nem merném garan- tálni. A beruházásokkal kapcsolatban nem ez az egyetlen panasz Tiszakarádon. Állami hitelből és saját erőből milliókat fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, korszerűsítésére, de sajnos, alig-alig készül olyan létesítmény, amelyet vita nélkül átvehetnének. Uj nÖFcnyszerkezct — Az állattenyésztési jelleg megköveteli, hogy egyes növények elhagyásának árán nagyobb területen termeljünk takarmánynövényeket, elsősorban pillangósokat és kukoricát — mondotta a főagronó- mus. — Állományunk máris nagy. Az idén, sajnos, még nem tudjuk saját termésből biztosítani a takarmányszükségletet. 1967-re viszont saját termésből aláírjuk ellátni az állatállományt takarmánnyal. Jelenlegi szarvasmarhalétszámuk 600 darab, ebből 238 t}arab a tehén. Az anyakocák száma kétszáznál több és ebben az évben mintegy 2700 sertést hizlalnak meg. Ez jóval több a tervezettnél. Értékesítenek 120 darab hízott szarvasmarhát is. Nagy problémájuk azonban, hogy az állattenyésztés fejlesztését szolgáló beniházások vontatottan haladnak, ráadásul a tervezés és a kivitelezés minősége Is kifogásolható. Szelídre! József
