Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

*6MYVTAW Világ proletárjai, egyesüljetek! ■smmsrtmstíe A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 209. szám ARA: 80 fillér Vasárnap, 1906. szeptember 4. U Thant nem hosszabbít Kettős csapás as amerik diplomáciára Tárgyalások az Li\SZ-l>cn Az ENSZ Biztonsági Tanácsa valószínűleg kedden, vagy szerdán zárt ajtók mögött ösz- szeül, hogy megvitassa az U Thant ENSZ-főtilkár döntése nyomán előállt helyzetet. A világszervezet vezetője közölte, hogy nem hajlandó meghosz- szabbítanj hivatali idejét. Az ENSZ-szóvivők csak an­nak közlésére szorítkoznak, hogy Fedorenko, szovjet íóde- legátus, a Biztonsági Tanács e havi elnöke tanácskozásokat kezdeményezett ebben a kér­désben. Az AFP értesülése szerint a küldöttségek egy része azt szeretné, ha a tanács haladéktalanul összeülne, s felszólítaná U Thantot, hogy egy. vagy két évig maradjon még hivatalá­ban. Sok diplomata úgy véleke­dik — írja az AFP —, hogy az Egyesült Államok azért ál­lott oly nagy garral a főtitkár maradását szorgalmazó moz­galom élére, hogy elvegye az élét U Thant nyilatkozatának, amely elítélte az Egyesült Ál­lamok vietnami politikáját. Az amerikai diplomáciára mért kettős csapásnak minősí­tik a francia fővárosban azt a tényt, hogy ugyanazon a na­pon, amikor De Gaulle tábor­nok Phnom Penhben az Egyesült Államokat tette fe­lelőssé a vietnami háborúért, U Thant leveléből is — amely­ben a főtitkár közti, hogy nem jelölteti magát egy újabb időszakra az ENSZ főtitkári tisztségére — kiviláglik, hogy ö is az amerikaiakat teszi fe­lelőssé a veszélyes délkelet­ázsiai helyzetért. Tabouis asszony a Paris Jour szombati számában azt írja, hogy az ENSZ főtitkárának el­határozása megerősíti és aláhúzza De Gaulle tá­bornok Phnom Pcnh-i drámai figyelmeztetésének jelentőségét. Kemény csapás az amerikai politikára! — ezt a kifejezést használják leggyakrabban — írja az Ilumanité U Thant el­határozásának és De Gaulle tábornok Phnom Penh-i beszé­dének értékelésére. Ismerik és becsülik Kezdődik a műszak i . j * ** fc Foío: Szabados György I s gy kis falu kommunis- J, tái mondták el a kö­zelgő IX. kongresszus­ra való előkészület tennivalói közben, hogy náluk az alap­szervezeti vezetőség újjává- lasztása a legíelelősebb fel­adatok közé tartozik. Való­sággal társadalmi esemény, melyre a falu egész közvéle­ménye figyel. Náluk a párt­szervezet nagyon sokat tett, kezdeményezett: a hajdanán szegény, jelentéktelen kis fa­lut a kommunisták indították el a boldogulás útján. így nem csoda, ha vezetőségi tagnak lenni itt különösen magas emberi és társadalmi rangot Jelent. A falu népe nagyra becsüli a hivatásuk magaslatán álló vezetőségi tagokat és követel is tőlük. Elsősorban hozzájuk fordulnak kérdéseikkel, két­kedéseikkel. A vezetőségi ta­goknak kell először felelniük a közvélemény előtt, nekik kell utat taposnibk, őket ost­romollak akkor is, ha vala­mi újba kezdenek, s akkor is, ha megtorpannak munka köz­ben. Gyorsan és határozottan kell válaszolniuk a kérdések­re, hiszen ott, a munka első vonalában igon nagy bajokat okoznának a késedelmes, pon­tatlan válaszok. Gyors dön­tésre pedig csak olyan ember képes, aki ismeri övéit, isme­ri nemcsak a helyi, hanem az országos gondokat is. Az elvtársak bizalmából az tilapszervezet vezetőségi tag­jának lenni tehát igen nagy felelősség. Felelősségtudatból, talpraesettségből szinte na­ponta vizsgázni kell. A falu­si nép árgus szemmel figyeli a pártvezetőség munkáját, s nagyon is határozott véle­ményt formál alapszervezete vezetőségének tagjairól. A közvélemény ismeri a vezető­ségi tagok tulajdonságait, tu­dását, politikai felkészültsé­gét. érzékenyen kitapogatja, kihez fordulhat, ha valami gondja van, kitől várhat meg­értési. gyors segítséget. S azt az embert becsüli, aki mindig készségesen támogat minden jogos kérést. Azt a vezetősé­gi tagot szeretik, akiben meg­van az adottság, hogy közvet­len modorú barátja, megbíz­ható, szavatartó segítője le­gyen munkatársainak. Mind­amellett határozott és kemény émber is legyen, aki nem tűr lazaságot, s nem riad vissza attól, hogy felelősségre vonja a rendbontókat. A közvélemény nem tá­maszt túlzott követelményeket a felelős tisztségek viselőivel szemben sem, nem vár tő­lük emberfeletti teljesítményt, de azt megköveteli, hogy a vezetőségi tagban meglegyen a mindennapi harc irányítá­sához szükséges tehetség, elv- hűség és felkészültség. Első­sorban a gondolkodás tehet­ségét és bátorságát kéri szá­mon a közvélemény. Gondok­ra erett ember-e? Van-e bá­torsága felfedni az ellentmon­dásokat, őszinte-e önmagával és társaival szemben? Szem­be mer-e nézni a tornyosuló bajokkal, vagy gondok esetén látszatsikerekkel ámítja ön­magát és társait? Van-e saját véleménye, s van-e mersze. hogy ezért a véleményért ki is álljon? A közvélemény mindig szigorúan ítél, s a vezetőség tagja, aki állandóan reflektorfényben van, különösképpen nem rejt­heti el szándékait. A közösség hamar kideríti róla. hogy va­lóban a kollektíva boldogulá­sa sarkallja-e, valóban önzetle­nül végzi-e munkáját, vagy inkább egyéni ambíció, önnön boldogulásának vágya vezeti. Igaz, hogy az ember nem so­kat ér egyéni vágyak, tőre te­vések nélkül, de az is igaz, hogy a kommunisták seregé­ben nem méltó vezető posztra az, aki egyéni boldogulására használja fel társai bizalmát Nem vezető ember az ilyen Márpedig az alapszervezeti vezetőségi tagnak elsősorban vezetőképes embernek kell lennie. Dönteni, irányítani kell tudnia, nem nélkülözheti azokat a képességeket, amely- ivei a párt politikáiét helyi­leg szervezni, tettekké for­rni51''! kötelessége és hivatása. N agy és erős sereg a fa­lusi alapszervezeti vezetőségi tagok ösz- szesséee. Megmutatták már, hogy tudnak dolgozni, sokszor bébi zon y it ották munka j uk nélkülö/heletlen voltát. Több­ségükről az is kiderült, hogy emberségesek, szerények és példamutatók. A falu kommu­nistái a közelgő kongresszus elöti csakis az ilyen önzetlen, világos fejű elvtársaikat akar­ták látni az újjáválasztott ve­zetőségben. K. Gtt A népességi ranglistán Budapest után 91i§kole következik Urbanisztikai felmérés a magyar tarosokról Városaink száma a század­forduló óta ez év elejéig hu­szonkettővel gyarapodott, s — Budapesttel együtt — liaivanhárom megyei és járási jogú városban cl az ország össznépességének negyven százaléka — ál­lapították meg a statiszti­kusok a közelmúltban elkészült rész­letes urbanisztikai felmérés során; A vidéki városok területe átlag 25 ezer hold. Legnagyobb területű városaink Hódmező­vásárhely 82 142 és Debrecen 77 563 — a legkisebbek: Ka­zincbarcika 6371 és Komárom 7545 holddal. Népességszámuk szerint a ranglistán — Budapest után — Miskolc követke­zik, lakóinak száma meg­közelíti a 160 000-ct, míg a legkevesebben, alig tízez­ren Kőszeget lakják. A magyar városokban ezer férfira 1049 nő jut. A legnagyobb vasúti árufor­galmat Miskolc pályaudvarai bonyolítják le; az évente ide érkező és feladott áruk súlya meghaladja a kilencmillió tonnát. Több mint 7500 üzlet vidéki városokban működik. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi eladási érlék meghaladja a tíz­ezer forintot, ez a budapesti állagnál két és félezer forint­tal kevesebb. Békéscsaba, Salgótarján, Szolnok és Zalaegerszeg kivé­telével minden megyeszékhe­lyünk felsőoktatási intézmény­nyel rendelkezik; A legtöbb A Boívsod megyei szén-, érc­es ásványbányák dolgozói, ve­zetői az idén is méltóképpen ünnepük meg a bányászna­pot. Mádon tegnap, szeptem­ber 3-án délután tartottak ünnepséget. Deme László elvtárs. a megyei pártbizott­ság titkára méltatta az ás­ványbányászok munkáját. A többi bányaüzemben ma, szeptember 4-én, vasárnap tartják meg a bányásznapi rendezvényeket. Királdon ár. Bodnár Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Ormosbányán Dojesák Já­nos elvtárs, a megyei pártbl­hallgató Egerben és Veszp­rémben tanul, A 62 vidéki város közül tizenhétben adnak ki na­pilapot, öt városban — Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Győrött és Szolnokon — rádióadó-állo­más működik, tizennégy vá­rosban van állandó színház. zottság titkára, a Rudabányán megrendezendő ünnepségen pedig Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Felavatták a néphadsereg áj tisztjelt Az egyesített tiszti iskolában szombaton ünnepélyeset) fel­avattak fegyveres erőink új tisztjeit Az ünnepségen meg­jelent Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter; az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, dr. Korom Mi­hály, a Központi Bizottság tit­kára, s számos más közéleti vezető személyiség. Ott volt néphadseregünk tábornoki es parancsnoki karának több tag­ja, részt vettek a társ fegyve­res testületek képviselőt Árvíz Thai földön Thaiföld Nong Khai tarto­mányában 50 év óta a legsú­lyosabb árvíz pusztít. A meg­áradt Mekong folyó elöntött több mint 120 falut, elsodort öt embert és víz alatt áil IIJ ezer hektár rizs. Észak-Thai- föld másik két tartományában 4100 házat öntött el az áradat és több mint hétezren váltak hajléktalanná. A szomszédos Laoszban az áradás elpusztí­totta az ország rizstermelésé­nek 70 százalékát, Tanácskozás a népművelés tervezésének irányelveiről Bányásznapi ünnepségek Borsodban Adenausr Erhard leváltását sürgeti Adenauer a Neue Bildpost című katolikus hetilapnak adott nyilatkozatában széles­körű kormányátalakítást és Erhard kancellár leváltását sürgeti. Kijelentette, hogy vé­leménye szerint csak ilyen módon lehetne kiutat találni a jelenlegi bonni vezetési vál­ságból. Adenauer továbbá azt sürgette, hogy Bonn töreked­jék szorosabb együttműködés­re Franciaországgal. Hangsú­lyozta: az NSZK csak akkor kerülheti el a külpolitikai el­szigetelődést, ha Bonn baráti szellemben együttműködik Pá- rizssal, mint azt az általa megkötött francia—nyugatné­met szerződés előírja. A CDU szóvivője Bonnban nyomban kijelentette, Ade­nauer csupán magánvélemé­nyét fejezte ki. mert a párt és a CDU parlamenti frakciója más nézetet vall e tekintetben, mint a volt kancellár; A Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács szeptember 3-án, szombaton Varga Gábornénak, a megyei tanács vb elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott a me­gyei tanács vb-termében. A tanácskozáson részben a ki­küldött előterjesztés, részben pedig Szebeni Győzőnek, a népművelési tanács titkárá­nak kiegészítése alapján igen sokrétűen megvitatták az Or­szágos Népművelési Tanács ál­tal kiadott, Irányelvek, a nép­művelés ötéves tervezéséhez című kiadványt, illetve an­nak szellemében mindazokat a tennivalókat, amelyek a bor­sodi tapasztalatok alapján a népművelési munka további feladatait képezik. Különösen nagy figyelmet szentelt a ta­nácskozás a még „megmozdi- tatlan” tömegek, valamint a népművelési feladatok és a gazdasági lehetőségek között jelentkező ellentmondásosság kérdésének, A tanács ülésén elhangzott észrevételeket és javaslatokat felterjesztik az Országos Népművelési Tanács­hoz, hogy a végleges nép­művelési tervek kidolgozásá­nál figyelembe vehessék. Az eredetileg napirenden szereplő második program­pontot a helytörténeti bizott­ság létrehozására vonatkozó előterjesztést, rövid vita után egy későbbi tanácskozásra ha­lasztották el, hogy addig a ta­nács tagjai e kérdésben job­ban tájékozódhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents