Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-24 / 226. szám

l.f/.A >k.\i< V VHORSZAli Szombat, 1966. szeptember 21. Köslevnény a Spanyo Kommunista Párt küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Dolores Ibarrurínak, a párt elnökének vezetésével látogatást tett Ma­gyarországon a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának küldöttsége. A spanyol küldöttség kü­lönböző ipari és mezőgazda- »agi üzemeket látogatott meg, megismerkedett a magyaror­szági szocialista építőmunka .nagy sikereivel. A delegáció találkozott és eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárával; Komócsin Zoltánnal, a Politi­kai Bizottság tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával, Benke Valériával, a Központi Bizottság tagjával és a Köz­ponti Bizottság más képvise­lőivel. A megbeszéléseken el­sősorban a két párt kapcsola­tai, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű problémáival foglalkoztak. Az őszinte, elv­társi légkörű eszmecseréken minden érintett kérdésben tel­jes nézetazonosság mutatko- *>tt meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetői ismételten testvéri szolidaritásukról biz­tosították a spanyol népet. Ez a szolidaritás mindenkor meg­nyilvánult a szabadságért, a demokráciáért küzdő spanyol dolgozók és demokratikus •rők hosszú, hősies harca so­rán. Mindkét párt aláhúzta a testvérpártok két- és többol­dalú találkozóinak hasznossá­gát, mert ezek jelentős mér­tékben megkönnyítik a test­vérpártok kölcsönös megisme­rését és hozzájárulnak a kom­munista mozgalom egységének erősítéséhez. Mind a Magyar Szocialista Munkáspárt, mind a Spanyol Kommunista Párt úgy ítéli meg, hogy az imperializmus vietnami agressziója miatt rendkívül veszélyes nemzet­közi helyzet alakult kJ. Az Egyesült Államok és zsoldosainak dél-vietnami ag­ressziója; a vietnami romboló és népirtó háború, annak fo­kozatos lri terjesztése a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság területére és Délkelet- Ázsia más térségeire nemcsak e terület népéit sújtja, de ve­szélyezteti1 az egész emberiség békéjét és biztonságát is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Spanyol Kom­munista Párt ismételten és határozottan elítéli az ameri­kai imperializmus vietnami agresszióját és teljes harci Dr. KARSAI ELEK: szolidaritásáról biztosítja az igazságos ügyért harcoló vi­etnami népet. A két párt kép­viselői úgy vélik, hogy a ha­ladás és a béke igaz híveinek ma nincs sürgetőbb feladata, mint akcióegységbe tömörülni az amerikai imperializmus vietnami agressziója ellen, összehangoltan és folyamato­san segíteni a hós vietnami népet. Ez az akcióegység min­denek előtt a nemzetközi kommunista mozgalmon belül sürgető. A spanyol testvérpárt kül­döttsége pénteken elutazott hazánkból. Kiutazás előtt Ká­dár János és felesége vacsorát adott Dolores Ibárruri elv- társnő és a küldöttség tagjai­nak tiszteletére. A baráti han­gulatú vacsorán részt vett Biszku Béla. Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai ét Benke Valéria, a Köz­ponti Bizottság tagja. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Komócsin Zoltán és Ben­ke Valéria búcsúztatta. Maori kívül senkinek sem szabad hinni A központi sajtó, a kínai vezetők és a hungvejpingís- ták (vörösgárdisták) szüntele­nül hangoztatják, hogy „a csa­pás fő objektuma a hatalom­mal felruházott, de kapitalis­ta úton haladó személyek szűk csoportja”. A hungvejpingís- ták röpirataiból és a kínai la­pokból azonban kitűnik, hogy a bírálat a párt és állami ve­zetőknek, köztük a Kínai Kommunista Párt magasrangú vezetőinek és az állami veze­tőknek kiterjedt körét érinti. Egyebek között emlegetik Kiu Sao-csinek, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága elnökhelyettesének, a Kínai Népköztársaság elnöké­nek nevét is. A népi egyetem diákjainak egyik röpirata hangoztatja: „Mao elnökön kívül senkinek sem szabad hinni” és „csak a Központi Bizottságot és Mao elnököt kell védelmezni, ezen­kívül senki mást, sőt lehet, hogy a Központi Bizottságot sem”. Elítéliék Mihajlovot A zadari kerületi bíróság Mihajlo Mihajlovot, a zadari bölcsésztudományi kar volt tanársegédjét Jugoszláviáról szóló valótlan hírek terjeszté­séért egy éyi elzárásra ítél­te. A bíróság a börtönbünte­tés kitöltésétől számítandó Emtélifinnepsp-»ek uicgvénkucn Sátoraljaújhelyen október 2-a és 25-e között, a három hétig tartó művészeti napo­kon megemlékeznek Kazinczy Ferenc halójának 135., vala­mint Esze Tamás si—íetésé.iék 300. évfordulójáról. A nagy magyar nyelvújító 1815-től haláláig dolgozoU a sátoral­jaújhelyi levéltáré; n, Esze Tamás pedig a Kecske nevű városrész piacán hívta Rákó­czi zászlaja alá Tokaj-Hegyal­ja parasztjait. A hecskei vá­rosrészben felavatják Búza Barna szobrászművész új al­kotását, Esze Tamács mell­szobrát. | egy évi időtartamra eltiltotta Mihajlovot a publicisztikai te­vékenységtől és a nyilvános összejöveteleken vjdó megjele­néstől. Mihajlovtól elkobozták a kifogásolt írásokat, valamint azt a 2000 új dinár összegű hasznot is, amelyet cikkeinek külföldön való - megjelenteté­sével szerzett. aki sokat tett a tantestület eggyékovácsolásáért. A gimnázium oktató-nevelő munkáját sok iskolánkívüli foglalkozás is színesíti. Váczi Andrásnak és tanári karának az a véleménye, hogy a kis­városok középiskolái hátrá­nyos helyzetben vannak a vá­rosi iskolákkal szemben. Sok ötlet és lelemény kell hozzá, hogy a kisebb gimnáziumuk fel tudjanak zárkózni. Ugyan­is az egyetemi felvételi yizs- gákon figyelmen kívül hagyják, hogy ki mely telepü­lésről érkezett. A mérlegelés tárgya: a tudás. A gimnázium nemrégiben 132 forintért egy temetőre ítélt Moszkvics gépkocsit vásárolt. Társadalmi készséggel meg­kezdték a kocsi újjáélesztését. 143 forintért, vásároltak egy Warsavát, amely jelen pilla­natban már menetkész álla­potban várja a fiatal érdeklő­dőket. Váczi András a mun­kára való neveléssel kapcso­latban azt tartja: a fiatalo­kat érdekeltté kell tenni ab­ban, amit csinálnak. A mos­tani tevékenységi forma, a gépkocsiszerelés és annak ki­látásba helyezése, hogy min­denki megszerezheti a jogosít­ványt, feltétlenül szerencsés. A fiúk tehát az alapozó mun­kaoktatáson az említett gép­kocsik körül szorgoskodhat­nak. A lányok szabás-varrást tanulnak. Az igazgató elége­detlen a politechnikai képzés e lehetőségével, mert úgy véli, a lányok praktikusabb, okosabb foglalkoztatottságot érdemelnének. Ugyanis ma már a konfekció és a külön­böző ruhatermék olyan ol­csó, hogy alig-alig térül meg 1,1 —-------------- ...... a befektetett munka a „manu­fakturális” szabás-varrás ré­vén. Színház, költészet, film Borsod megyében két vi­déki gimnáziumból járnak a diákok rendszeresen szín­házba: Tokajból és Szerencs­ről. A diákok évente négy­szer beutaznak a megyei szék­helyre, a miskolci Nemzeti Színházba, s megnézik azt a ncgy előadást, amelyik ta­nulmányaikban is segítsé­gükre lehet. Gyakori vendég Szerencsen Sípos Gyula költő, Jancsó Miklós filmren­dező és Bodor Tibor szín­művész. Az iskola igazgatója személyi kapcsolatait is latba veti, hogy mind vonzóbb programot biztosíthassanak a szerencsi diákoknak. A hét vé­gére várják Berek Katit, Majd Jancsó Miklós jelenik meg Szegénylegények című filmjével. Kovács András a Hideg napokat hozza le, és vitára is alkalmat: ad. A sze­rencsi gimnazistáknak jelen pillanatban az a gondja, mi­ként lehetne megszerezni Cseres Tibor ismert regényéi, amelyből a Hideg napok cí­mű film készült. Szerencsen nagyon erős a Kossuth-kultusz. A diákok minden esztendőben pályá­zaton vesznek részt, a pálya­díjakat a járási tanács mű­velődésügyi osztálya biztosítja. A pályázat célja az, hogy a diákok módszertani isme­reteket szerezzenek a tanul­mányírásban, a könyvtár-hasz­nálatban. A gimnázium fotóköre min­den esztendőben 8 milliméte­res riportfilmet készít ai iskola életéből. Már valósá­gos archívumuk van, amelyet most már minden évben leve­títenek a tízéves találkozóra egybesereglő fiatalok előtt. Az új gimnázium kontúrjai A mérnöki terveket mái láttuk, tehát van némi fo­galmunk az új gimnázium jövendőbeli képéről. Szeren­csen különösen a pedagógu­sok örülnek annak, hogy új gimnázium épül. Ugyanis a jelenlegi szűkösnek mondható. A színvonalas tanulmányi munkának s a fokozódó köve­telményeknek a mostani épű- Jlet már nem felel meg. A* 'új gimnázium 18 tantermes desz. Ha megépül, útjára le­lhet indítani a tagozatos osz­tályokat; Szerencsen a mate- [matika és fizika tanulását »szeretnék tovább erősíteni * »tagozatos osztályokban. » Az új iskola várhatóan ha­llással lesz Szerencs kulturá­lis életére is. Ugyanis, mind [ez ideig nincs a járási szék­helynek egyetlen ( egy olyan ►művelődési terme sem, ame­lyikben 200—250 érdeklődőnél |többet el tudnának helyezni. [Ha például az iskola, amely [jelen pillanatban ötszázas lét- •számú, nagyobb rendezvényre »készül, csak kettéosztottad [tudja lebonyolítani a rendez- [vényt. Az új gimnáziumban [lesz egy olyan zárt udvar, éi •tornaterem is, amelyik alkal- • más lesz nagyobb megmoz­dulások lebonyolítására. A [gimnázium két év múlva lesz [készen, de a fiatalok máris [ felajántkoztak különböző mim­ikák elvégzésére, s ha megkezd [dik az új gimnázium építő- [sét, építőtábort rendeznek •be. ► [ A szerencs.1 gimnázium [mostani és jövőbeni tervei fi- ►gyeimet keltőek, érthető »tehát az a közérzet, amely [pillanatnyilag uralkodó az [intézmény falai között. Z Párkány LáezIA HITEIK UTOLSÓ TÍZ NAPJA 10. Érdemes • megemlíteni: Mohnke, az SS magasrangú tisztje a háború befejezése után békés civil foglalkozást választott — ma kereskedő Lübeckben, a Német Szövet­ségi Köztársaságban. Meg el­gondolni is izgalmas: beté­ved egy gyanúílan vevő Mohnke úr üzletébe, és a volt SS-l'őtiszt unalmában, vagy felidézni akarva a régi dicsőséges nápokat, elkezd mesélni róla, mi történt 1945 április utolsó tíz napján a Führer-bunkerban és a „Zitadelta” területén ... Visszatérve Berlinbe: még megjelenik Göbbels utolsó front újságja, a Panzerbär, magyarul „Páncélmedve”, az első oldalán öthasábos 'sza­lagcím: „Bástya a bolseviz­mus ellen.” Alatta: „Berlin a szovjet páncélosok tömeg­sírja.” Legalábbis a Göbbels Szerkesztette, újságban ... ‘ A Panzerbär április 27-i száma közli Naumann-nak, a Propaganda ü gyl M inisztéri - um államtitkárának rádió­beszédét a következő címmel: „Berlin a Birodalomért és %jrópáért küzd.” 2 beszédből idézünk: „Német férfiak és nők! A Berlinért vívott harc na­pok óta rendkívüli heves­séggel tombol. Minden vá­rosrész magán viseli e nagy csata nyomait.. Azután egy kis biztatás azoknak, akik még hisznek a Führer győzelmében: „Különféle térségekben már felvonultak az erők és készem állnak rá, hogy Berlint megsegítsék, a bolse- vizmusra döntő vereséget mérjenek, és ezzel alapvetően megváltoztassák Németország helyzetét. A birodalmi fővá­ros védelmezői a harced­zett kötelékeknek e mesteri felvonulásából új bátorságot merítettek, cs elszántan har­colnak abban a szilárd re­ményben, hogy hamarosan meghalljak a beavatkozó tar­talékok ágyúinak dörgését.. A befejezés pedig — mi- más is lehetne! — mindent elöntő, részint vallásos, ré­szint „hazafias” frázis-zuha- tag: „Most érvényes a szó, most érvényes az eskü, amelyet a birodalomra tettünk. Aki ki­tart a vérben és a szenvedés­ben, az életre támad a halál­ból. A zászló szövete eléghet, de a haza fölött fény derül. Előre, előre, a birodalom nem veszhet éli” így szónokolt a propa­gandaügyi államtitkár. Ta­lán nem fölösleges megemlíte­ni: 48 órával később, ápri­lis 29-én a késő esti - órákban a Führer-bunkerban tartott helyzetmegbeszélésen, Weid­ling tábornok, aki április 23. óta vezette Berlin védel­mét, szó szerint a követke­zőket mondta erről a propa­gandamódszerről: „Olyan hí­rekkel tüzelik a katonákat, melyek hazugságokon épül­nek. A „Panzerbär” kommen­tárjáról van szó. Ami ott olvasható, az szemenszedett hazugság!” Ha hinni lehet a jelenet szemtanúinak, Göbbels vi­szontválasza, mely korántsem viselte magán az udvarias érintkezés előírt formáit, olyan feszült helyzetet teremtett, hogy ha Krebs tábornok nem lép gyorsan Weidling és Göb­bels közé, csúnya kis vere- kedési jelenet színezte volna a náci vezérek „Gotterdämme- rung”-ját •— „istenek alko­nyát”. De még nem tartunk itt, adósak vagyunk az 1045. áp­rilis 27-i események elbeszé­lésével — az előzőekben több­ízben idézett Spicgel-jegyző- könyvek alapján. Ezen a napon, az első hely­Csütörtökön mutatják be Miskolcon: _ HIDEG-KAPÓK A bemutató mozikban — Miskolcon a Kossuth moziban — szeptember 29-től, csütör­töktől vetítik az idei Karlovy- Vary-i filmfesztivál megosz­tott nagydíjának nyertes film­alkotását, a Cseres Tibor azo­nos című, nagysikerű, több kiadást megért regényéből készült Hideg napok-at. A filmet meglehetősen nagy érdeklődés előzi meg, amit nemcsak a fesztiválon szerzett nemzetközi elismerés indokol, hanem az is, hogy az alapul szolgáló regényt igen sokan ismerik, s mert az első olyan filmalkotás, amely a magyar történelem egy szégyenletes mozzanatát, az 1942 januári délvidéki eseményeket lél ek­ei emxő módon megközelítve kívánja bemutatni, és a film­művészet sajátos eszközeivel elemezni: mennyiben felelős az egyes ember a parancsra elkövetett bűnökért. A regényből Kovács András írt forgatókönyvet, és ő is rendezte a filmet. A főbb sze­repekben Darvas Ivánt, Lati- . novits Zoltánt, Szilágyi Ti­• bort, Szirtes Ádámot, Avar i Istvánt, Bara Margitot, Vass Évát, Psota Irént, Szemes Ma­• rit, Horváth Terit és Némethy i Ferencet látjuk. Az ismert témát érdekes módon boncolgató mű méltán : tarthat igényt a nagyközönség érdeklődésére, egyben kívána­tosnak mutatkozik az is, hogy . KISZ-szervezetek, nagyobb diákok szervezett formáiban is megtekintsék és megvitassák. zetmegbeszélésen Hitler — ahogyan magát kifejezte — „egy kicsit nyugodtabban” ítéli meg a berlini harctéri helyzetet. Kifejti: ha a Wenck-hadsereg nyugat fe­lől eléri Berlint és felveszi az összeköttetést a város vé­dőivel, ennek messzeható kö­vetkezményei lesznek: az orosz kénytelen lenne újabb és újabb erőket bevetni a berlini csatába, erre pedig huzamosabb időn keresztül nem lehet képes. A Führer vágyálmai így öltenek testet — a kilőtt páncélosok számá­ban: Erejének nagy részét az orosz elhasználta az Oderán történt átkelésnél... Igen sok erőt használ fel az ut­cai harcokban: ha mindennap kilövünk 50 darab T 34-es vagy Sztálin-páncélost, az tíz nap alatt 500—600 pán­célos." Azután a vágyálom befeje­zése: „Meg kellene tartani Berlint, mert itt lehetne el­véreztetni az oroszt.” Csakhogy a Führer-bunker- től alig puskalövésnyire a harcok nem egészen Hitler álmai, elképzelései szerint alakulnak. Krebs tábornok helyzetjelentéséből idézünk; „Berlinben az ellenség mesz- sze északra előretört, a Bülowstrasse-n keresztül a Lützowstrasse széléig jutott előre... További előrehala­dást ért el az Alexander- platzon ... Kellemetlen be­törés a Humboldthain-Ban- hofnál...” Es a további kilátások? Krebs helyzetmegítélése nem nagyon biztató: „Az ellen­i < ség most a Potsdamer Platz,] az Alexander Platz és a< Charlottenburger Bahnhof felé J támad, hogy részekre sza- < kítsa a védelmet. | Most már minden bizalom. | reménykedés a Wenck-hadse- < reg ellentámadásában van. [ Göbbels így sóhajt fel: „Adná< az isten, hogy Wenck megér-[ kezzék! De szörnyű szituáció ] lebeg a szemem előtt: Wenck< Potsdamnál áll, a szovjet pán-* célosok pedig itt, Berlinben a < Potsdamer Platzon támad- J nakr < i Mire Hitler: „Es én nem' Potsdamban, hanem a Pots- ] damer Platzon vagyok!“ < < A második helyzetmegbeszé- < lésen Mohnke, a „Zitadella”] parancsnoka meglehetősen ko-< mór képet fest a kormányzati] negyed közvetlen közelében < folyó harcokról, a náci egy-[ ségek visszavonulását azzal < magyarázza, hogy az orosz] páncélosok horogkeresztes] zászlókat: használtak. [ Szögezzük le: sem a beve-] zetöben, sem a jegyzőköny-J vekhez fűzött lapalji jegyze-» tekben egyetlen szó utalást] nem találunk ezen otromba,] és semmikor semmivel nem[ igazolt rágalom cáfolatára. < Vagy talán ez elkerülte a< Spiegel szerkesztőjének fi-] gyeimét?! ] Ha nem, akkor mi célbő'] közük? ] (Folytatjuk.) ] Egy iskola jó közérzete sok mindentől függ. A személyi’ és tárgyi ellátottság, a tanulók felkészültsége, szorgalma mind-mind formáló, alakító erő egy iskola életében. Még’S talán az iskolavezetés oktató, nevelő munkálkodása hatá­rozza meg legtöbb iskola közérzetét. így van ez Sze­rencsen is. A szerencsi gimnázium 13 esztendő óta áll a középfokú oktatás szolgálatában. Az iskola történetének voltak csúcsai, de akadtak hullám­völgyei is. Az utóbbi két- három esztendő a felfelé tö­rekvés jegyében zajlott. Egyet­lenegy jellemző: a szerencsi középiskola diákjai jó ered­ménnyel szerepeltek az egye­temi felvételi vizsgákon. Egyetemre tizenkilencen je­lentkeztek, közülük tízet a felvételi bizottság érettnek és alkalmasnak talált 'egye­temi tanulmányok folytatá­sára. A főiskolákba negyven­hármán jelentkeztek, közülük tizenkettőnek tudását fogad­ták el. A most érettségizett fiatalok közül ketten szovjet ösztöndíjasként folytatják ta­nulmányi munkájukat. Gépkocsi 132 forintért Három év óta a szerencsi gimnáziumból egyetlen pe­dagógus sem kívánlcozott el. Fluktuáció úgyszólván nincs, akik eltávoztak, azok családi körülményeik miatt váltak meg az iskolától. Jelen pilla­natban a szerencsi gimnázium­ban zömében fiatal embe­rek tanítanak. A szakos el­látottság jónak mondható; minden tárgyat szaktanár ta­nít. A tantestület jószellemű, s ennek kiváltképp Váczi András iskolaigazgató örül, A szerencsi gimnázium új közérzete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents