Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

4

ESZAKMAGTARORSZAG

Szerda. 1966. szeptember Sí.

Öregek köszöntése Fclsőbercckiben

hály párttitkár üdvözölte meleg szavakkal az egész község nevében az öregeket. Az úttörők szavalatokkal, énekszámokkal szóra k ózta ttálc a vendégeket, majd az Uj Erő Termelőszövetkezet vendégül látta a 42 ünnepeltet.

Kellemesen töltötték az időt az öregek, akik a régi emlékeket, történeteket felelevenítve. jó hangulatban sokáig együtt maradtak.

tulajdonképpen politikai utópia az elképzelt, helyes társadalomról. Wells szocialistának mondotta magát, habár szigorú értelemben nem volt az. Ha nem Is értette pontosan a Nagy Októberi Forradalmat — rokonszenwel, sőt népszerűsítőként állt a bolsevikok küzdelme mellé. El is utazott a forradalmi harcait vívó Oroszországba és világszenzációt jelentő Interjút csinált Leninnel. (G. B. Shaw egy életen keresztül irigyelte ezért a találkozásért Wellset.)

Regényein és regényformájú elmélkedésein kívül számos, kifejezetten ismeretterjesztő célú művet írt.

Sokan mondják — és némiképp igazuk is van —, hogy Wells tudományát azóta meghaladta a fejlődés, utópiái részben megvalósultak, részben téveseknek bizonyultak. Ezzel indokolják, hogy a nagy népszerűségre hirtelen feledés következett. Kétségtelen, hogy aki a maga természettudományos vagy éppen társadalom- tudományi műveltségét akarja növelni, annak H. G. Wells már alaposan megkopott. De a régi romantikusok tudása és világszemlélete még Kokkal kopottabb, mégis változatlan gyönyörűséggel olvassuk

Scott, Hugo, vagy Jókai regényeit. Homérosz vagy Dante világnézete már csak történelmi emlék, de ki vonná kétségbe az Odüsszeia vagy az Isteni Színjáték mit sem halványodó nagyszerűségét é» gyönyörűségét?

W

ells persze nem Homérosz és nem Dante, de nagyon jó író. Változatlanul érvényes a hite az emberben, a tudományban, érvényesek érdekes alakjai, izgalmasak képzeletének kalandos és mindig az emberségességre valló történetei, érvényes novelláinak finom kől- tőisége.

És születésének százéves évfordulója alkalom is mindezek feltámasztására.

Hegedűs Qiza

Csak „dekoráció44?

M

inden italboltban ott az ismert tábla: Ittas egyéneket nem szolgálunk ki!

„De ez csak dekoráció! Szinte kivétel nélkül mindenütt kiszolgálnak ittas embert. Talán csak a tántorgó részegnek nem adják oda a ki tudja hányadik féldecit. De ez is csak talán. Fizetésnapokon a kisvendéglők és a perifériák önkiszolgáló boltjai előtt sok részeg embert látunk este. Vajon ókét kik szolgálták ki?...” Elkeseredett hangon ír erről egyik olvasónk, aki nem nevezi meg magát. Azt is megtudjuk, miért: „Szívesen ide írnám teljes nevemet és lakhelyemet, de nem tehetem, mert férjem a legközelebbi fizetésnapon két ököllel magyarázná meg, hogy az asszonynak mi a dolga. Pedig mi, asszonyok tudjuk, mi a dolgunk, de véleményünk szerint a tűrés és a részeg ember dajkáiása nem tartozik ezek közé!” Levélírónk tehát minden bizonnyal olyan sorsú asz- szony, akinek alapos oka van rá, hogy gyűlölje a mértéktelen italozást, s hadakozzék az alkoholizmus eilen. És igaza van, amikor azt írja, hogy ez nem csupán magánügy. Az. állami gondozásba vett gyerekek közül soknak alkoholista egyik, vagy másik szülője. A házasságok nagy százaléka is az ital miatt borul fel, s jut el a bontóperig.

„Késő már akkor intézkedni, amikor például az alkoholista apa garázdaságai miatt széthull a család, és a gyerekek állami nevelő intézetbe kerülnek” — folytatja levélírónk.

Igaz, hogy lépten-nyomon találkozunk alkoholellenes propagandával, ismert az elvonókúra, a kijózanító állomás, s a Vöröskereszt is rendszeresen megrendezi az

másul vette. De még harminc éves sem volt, amikor tudományos-fantasztikus regényeivel — elsősorban Az időgéppel és A láthatatlan emberrel világhíressé vált. Ettől kezdve a haláláig eltelő mintegy fél évszázad alatt a vi- lágirQdalom egyik legtöbbet olvasott írója volt.

N

agyon sokat és sokfélét írt. Regényeket és népszem tudományos műveket vegyest. De nála a regények is a tudomány szolgálatában állnak, és a tudományos tanulmányok is regényesen mozgalmasak. Legjellemzőbb műfaja a fantasztikus regény. Ez a tudományosan megalapozott kalandosság az irodalomban Vernével kezdődik, és ma is világszerte kedvelt regénytípus. Verne ma is méltán népszerű az ifjúság körében, de Wells műveltebb is. költőibb is, ember- és társadalomábrázolónak is sokkalta nagyobb. A köitői-fantasztlkus novellának olyan nagy mestere Wells, amilyenek legföljebb a legnagyobb romantikusok voltak. Csakhogy Wells modernebb, emberségesebb és szociálisabb lelkiismeretű, mint a nagy romantikusok.

De nemcsak a természettudomány lehetőségeinek költője volt, hanem a társadaloménak is. Nem egy regénye vagy regény formájú elmélkedése

S

záz évvel ezelőtt született és húsz éve halt meg Herbert George Wells, akit nagyszámú olvasói -mintegy bizalmasan becézve, egyszerűen Hágé Wells- nek neveztek. Ez az angol író sokáig, világszerte példátlanul népszerű volt, tudományos igényű, de gyakran fantasztikus témájú regényei egyszerre tudtak versenyre kelni a klasszikusokkal is, a ponyvával is. Az utóbbi évtizedekben pedig mintha elfelejtettéx volna. Lehetséges, hogy egykori dicsősége némiképpen túlzott volt, egészen bizonyos azonban, hogy az eLíeledés a túlbecsülésnél is indokolatlanabb. Most születésének 100. évfordulója Jó alkalom emlékének és jelentőségének újra- fei I dézésére.

Szegény gyermekként indult, nehéz körülmények között és példás szívóssággal szerezte meg a pedagógus diplomával együtt nagy és sokoldalú műveltségét. Kitartó-, an kísérletezett az írással, amíg áradóan gazdag képze- ietvilágához kialakította vonzóan világos, nem egyszer a köliőiséggel haiáros stílusát. Nagy tudása, mesélő fantáziája és irodalmi ihlete kezdettől mindvégig az emberségesség, a haladás, az értelem szolgálatában állt.

Jónéhány esztendeig tartott, amíg az irodalom tudóA tudományok poétája

A százesztendős H. G. Wel Is

A Hegyköz Ids községei is minden évben alkalmat kerítenek rá, hogy szívből jövő szeretettel köszöntsék az életben, a munkában elfáradt öregeket.

Legutóbb Felsóbereckiben

zajlott le kedves ünne; .ég a., öregek tiszteletére. Szinte az egész falu apraja-nagyja együtt volt ezen a napon, hogy megható szóval, virággal, változatos műsorral kedveskedjenek a szülőknek, a nagymamáknak, a nagyapáknak. Frankó Bálint tanácselnök megnyitója után Horváth MiÓvoda IXagyharcán

lami lakást újítanak fel. Az épület teteje már kész, hamarosan elkezdik a külső kőműves munkát. Belül, sajnos, nem tudják kellő szépségűre alakítani, mert ehhez nincs elég pénz, a község vezetői azonban úgy számítanak, hogy az óvodát körülbelül egy hónap múlva így is átadhatják rendeltetésének.

Nagy harcán is egyre több szülő kedveli meg az óvodát, és mind többen szeretnék gyermekeiket oda juttatni. A Ealubsn van ugyan óvoda, de most is 21 gyerek jelentkezett, és csak hatot tudtak felvenni.

A községben azonban hamarosan megnyílik egy másik óvoda is. Erre a célra egy ála háztájikat, meg aztán majd viszik a környező községek is. Oltványosunk tizenhárom holdon terül el.

Nyíri nagyon messze esik Miskolctól. Valamikor, a nagybirtok idején, Kassa volt a fő felvevő piac. Gondolkozni kellene rajta, hogyan lehetne jobban hasznosítani ezt a híres, nyíri almát.

— Van elárusítóhelyük valahol?

— Nincs. Pedig jó lenne. A csak napi fogyasztásra alkalmas termést nem tudjuk gazdaságosan értékesíteni. Persze, nem megy teljesen kárba, mert az állattal feletetjük, amit, nem tudunk eladni. Jó lenne nekünk egy miskolci stand. Esetleg más tsz-ekkel társulva, de hát csak beszélgetünk róla.

Szó esett arról is, hogy a környék elbírna egy feldolgozó üzemet.

— Egyszer úgy volt, hogy szeszfőzdét kapunk, de abból sem lett semmi — panaszolja a brigádvezető. — Pedig jól jövedelmezne az nekünk.

Frilemps lenne a tsz ve'

Llur,l,cs zetőségének tovább töprengeni rajta, hogyan tudnák ezt a híres gyümölcsöst még jobban hasznosítani. úgy, hogy a tagság is nagyobb kedvvel, lelkesedéssel törődjön a hatalmas almáskerttel.

Adainovics Ilona

alkohol elleni küzdelem hetét — de tehetnénk többet Is. Mivel a notórius italozók nevelése igen nehezen megy, a józan emberek segítőkészségét kell jobban felszítanunk.

Az italboltok dolgozói bizonyára nem kifogásolják, ha a józan emberek közé soroljuk őket. Nos, ezért elsősorban az ő segítőkészségükre apellálunk. Ne legyenek „jószívűek”! Mármint olyan „jószívűek”, hogy megsajnálják az italért könyörgő részeg embereket! Persze, tudjuk, a vendéglátóipari tervteljesítés... Ez azonban nem mehet a családi életek rovására, nem növelheti az állami gondozott gyerekek számát!

El tudunk képzelni olyan apró, emberséges törődést is, hogy a vendéglátói pan dolgozók cgy-egy mértéktelenül italozó családapát taxival vitetnének haza. A 30, vagy 50 forintos taxiszámlát még mindig jobban kibírja egy család, mint a két heti, vagy havi fizetés nagy részének hiányát!

N

em akarunk nagyon sötét képet festeni, tudjuk, hogy a részegeskedés nem általános jelenség például Miskolcon sem, akiket azonban érint, azok számára szomorú. Es ezen változtatnunk kell. Az emberségre apelláláson túl hivatalos rendelkezésekkel is. Mert például miért van szükség arra, hogy a miskolci Béke tér környékén, néhány száz méteren belül öt helyen lehet inni? A két kocsmán kívül ott van a Gömöri és a Hági étterem, sót, még egy büfé is. És előttük mindig van részeg ember! Pedig valamennyi helyen megtalálható a kiírás: Utas egyéneket nem szolgálunk ki!

(Ruttkay)

— Dehogynem! Két-három munkaegységet is lehet itt szerezni naponta. -Mégsem szeretik. Pedig a háztájikban is sok gyümölcsfa van, értenének is gondozásához ...

Tphrrnutá porzik vé8ig

I ClICl till Hl a gyű möl—

esős útján. Rajta fiatal lányok, fiúk. A brigádvezető felrezzen gondolataiból, sokkal reménytelibb hangon foly. tatja:

— Azért nincs baj, nő az utánpótlás. Hét mezőgazda- sági szak munkás-tanulónk van. Már harmadévesek. Igaz, nem mind nyíriek ók sem. Négyen Füzérre valók, s van köztük radványi, kishutái is. Ha ők itt maradnak, a meglevő négy helyi szakmunkással együtt elegen leszünk.

— A gyümölcsös pótlásáról is gondoskodnak?

— Azzal nincs baj. Hat éve, mióta a tsz megalakult, 350 régi fát pótoltunk újakkal. Faiskola-kertünk is van. Háromezer vadcsemetét szereztünk be, s ápolunk.

— Ez talán több is, mint amennyire az almáskertnek szüksége van.

— Több, persze, hogy több. Ügy gondoltuk, ellátjuk belőle

gondolkozik, százalékokban:

— A leszerződött 33 vagon hatvan százaléka külföldre ment volna. Ebből már semmi sem lesz!

— Ez pénzben mit jelent?

— Azt még nem tudjuk. A biztosító térit belőle ... Meny- ■nyiségben meglesz amit szerződtünk, de minőségben nem.

Ezután az emberekről beszélgetünk. Azokról, akiknek gondjaira bízták a nyolcvanöt holdat. Horváth Lajos hamarosan „papíron” is szakképzett. irányítója lesz a kertészeti brigádnak. Technikumba jár az elnökkel együtt, s már az utolsó évet morzsolják.

— Nem értem, mi az oka, hogy a tagok nem nagyon kedvelik ezt a szép gyümölcsöst — panaszolja. — A tsz megalakulása előtt, az ötvenes években, parcellákra volt osztva az almáskert. Ha úgy marad, azóta tán ki is pusztult volna. Nem gondozták, nem törődtek vele. S valahogy ma sem jönnek ide szívesen dolgozni a mi tagjaink. Ilyenkor, szüret idején Kishutából, Füzérből hozunk munkaerőt.

— Tálán nem jól fizetik?

Almaszüret Nyíriben

lil arról írni, hogy pirosló almáktól dúsan megrakva roskadozik a fa ága. De sajnos ez csak tavaly volt igaz. A nyíri II. Rákóczi Ferenc Tsz nyolcvanöt holdas gyümölcsöse az elmúlt évben szinte kitombolta magát. A tavalyi dús termés után most jórészt pihennek a fák.

— Már a tervezésnél számítottunk rá, hogy az. idén nem lesz ötven vagon alma — mondja Horváth Lajos brigád vezető.

— Mennyit várnak?

— Harminchárom vagont szerződtünk. Nem is igen lesz több.

Két héttel ezelótt kez.dő- dött az almaszüret. Fehér: almákkal kezdték, s a jonathán még szarán érik.

— A tervezett megtermett, de az sem úgy, ahogy szerettük volna. Nagy jégeső volt augusztus másodikán.

Egy jégverés olyan nagy csapás itt, hogy azt a napot pontosan tudja mindenki. Még az öreg őr is azt emlegeti, aki egy tisztáson rakott tűznél melegszik az őszies, hűvös estén.

— Az exportra szánt gyümölcsben tett nagy kárt...

A brigadvezető számokban

ség életébe. E fiatalok politikai képzése is itt történik az Iskolában, hiszen a falvakban még igen sok a visszahúzó erő, amely hat e gyermekekre, nem egyszer összeütközést okoz bennük az iskolában tanult természettudományos anyag és az otthoni, nem ritkán babonás, maradi, előítéletekkel teli légkör.

= — Mivel segítik JcgE hatékonyabban a fiata- E lók tudatformálását?

— Igen sokat várunk a szakköri munkától. Van főto~ szakkörünk, énekkar, népi tánccsoport, társastánc tanfolyam, hogy megtanuljanak a társas életben viselkedni, a KISZ-szervezetnek van iskolarádiója, szerveztünk képzőművészeti szakkört, ezenkívül működik biológiai, matematikai, kémiai, több nyelvi szakkörünk. Községeinkben meglehetősen elmaradott a testkultúra. Ezért a rendes tanterven felül még heti egy testnevelési órát szerveztünk. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy a gimnáziumi tananyagon felül fiataljaink mind szélesebb körű ismeretekre tegyenek szert, s otthon a kultúra fáklyahordozói lehessenek.

A gimnázium, az encsi első középiskola maga is a fáklya szerepét tölti be a hajdani Abaúj északi csücskében. Nincs semmi hagyománya itt a középfokú oktatásnak. Hagyományok nélkül indult el ez a tanintézet is, hogy e tájon eddig ismeretlen magasfokú képzést nyújtson az abaúji falvak fiataljainak, felkeltse bennük a magasabb tudás vágyát, és széles sugarú körbe Juttassa el a tudás fényét. Fiatal az iskola, fiatal a tantestület. Nem kötik régi szokások, van hát mód, hogy a lelkes fiatal nevelői gárda igaz hivatásszeretettől vezérelve maga alakítsa ki ennek a nagyon fontos és igen jelentős iskola arculatát. Az első generációt már útjára bocsátotta az intézet. Júniusban már másodszor ülnek össze az érettségizte tők.

Az encsi gimnázium megkezdte az ötödik tanévét

Benedek Miklós

szép, jó a szabadtéri pályájuk. A Testnevelési Főiskola gyakorló intézetnek jelölte ki az encsi gimnáziumot. Az 5-J-l- es keretben i tárom osztály gyümölcskertészetet tanul, egy a tsz-könyveléssel ismerkedik. A többiben csak heti két órás gyakorlati foglalkozás van, a lányok szabás-varrással, háztartási tudnivalókkal, a fiúk fényképezéssel, motorszereléssel ismerkedik.

Külön figyelemre méltó, hogy nagyon jó a tanerő ellátás. Szakos szempontból is. Több háromszakos tanár is található a testületben. A tanárok átlagos életkora kb. 30 év. Egyelőre nincs elvágyódás Encsről, többen kaptak korszerű, modern lakást, és a fiatal pedagógusok nagy ambícióval láttak hozzá a gimnázium megteremtéséhez, megerősítéséhez.

— Igen sok a bejáró tanulónk — mondja Borsos István igazgató. — Háromszéztíz növendékünk közül mintegy 60 encsi, kollégiumban lakik 44, externátusi elhelyezésben van 51, tehát mintegy a létszám fele él Encsen, a másik fele naponta jár be. A bejárók közül 110-nek tanulószobát és menzát biztosítunk.

= — Rövid idő alatt íejzz lődött naggyá az encsi E gimnázium. Ma már ott E emlegethetjük a megye 5 nagyobb múlttal rcndel- E kező gimnáziumai mel- = lett. Élete azonban 3 még ma sem probléma- = mentes. Mik a főbb E gondok?

— Növendékeink mintegy 70—75 százaléka lány. Mi lesz velük érettségi után? Hol kapnak munkát helyben? A tsz- től, sajnos, idegenkednek leánytanulóink. Mint mondják, nem a mezőgazdasági munkától félnek, de szövetkezeteink még nem tudták megteremteni a korszerű kultúrált munkakörülményeket. Ugyanakkor ezek a lányok nem vágynak városra. A másik igen jelentős gondunk a tanulók összetétele. Az osztott iskolákból jövő tanulók évről évre jobbak. De vannak területek, amelyeknek iskoláiból még gyenge felkészültséggel kerülnek ki a gyermekek. Ezek a valóban hátrányos helyzetben levő tanulók, őket kell segítenünk legjobban. Es ezek többsége részben otthon lakik, másrészt az érettségi után visszajut falujába, ezért náluk sokkal jobban kell ügyelnünk az általános műveltségi szint emelésére, erősítésére, sokoldalúbbá kell tennünk őket. hogy otthon mind jobban be tudjanak kapcsolódni a közEnesen, a község szélén, a bekötő út mellett három éve áll a gimnázium. A kapu melletti szobácskábán kék köpenyes lányok üldögélnek, tájékoztatják az érdeklődőt. A porta-szolgálat közben is tanulnak.

Borsos István igazgatóhoz kísérnek föl. Az igazgató az első perctől benne él a gimnázium életében. Korábban is itt tanított, Encsen. A tokaji gimnázium kihelyezett osztályaként indúlt meg itt a munka, egy osztályban iótven tanulóval. De a következő tanévben már az új, korszerű épületben láthatott munkához a négy első '•szlály és a pionír osztálynak számító második évfolyam. Ez év júliusában megtartották az alsó érettségit.

S — Hogyan jutottak el

c az első osztályból az

E érettségiig, és mi lett a

E végzősökkel?

— Az ötven kezdő közül 37 jutott el az érettségiig. Igaz, negyvenegyen álltak az érettségi vizsgabizottság előtt, mert közben újabb tanulók jöttek. 33 felelt meg eredményesen a követelményeknek. Az érettségizők, illetve a végzők közül tízen jelentkeztek, de csak nyolcán mentek el a felvételi vizsgákra. Kettő egészségügyi okok miatt nem felelt meg, három egyéb okok miatt nem nyert felvételt, hármat viszont felvettek, örömmel jegyezhetjük fel, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külügyi szakára felvett 17 hallgató közül egy Encsről került kL Akik nem tanulnak tovább, nagyobbrészt termelő munkába mentek. A fiúk általában ipari területen dolgoznak, a lányok segítő családtagként dolgoznak a mezőgazdaságban, de a tsz nem vonzza őket. íróasztal-imádat nincs, egyetlen volt tanítványunk sem áll munka nélkül azért, mert adminisztratív munkakörre vár.

Ez volt az \ első évfolyam útja. Ma tíz tanulócsoport van a gimnáziumban, és el is érte a fejlesztési lehetőség csúcsát. Az Abaújszántón és Szikszón megindult új, közös igazgatású gimnáziumi osztályok nagy mértékben tehermentesítik ezt a fiatal iskolát. Tulajdonképpen nyolc tanuló- csoportnak ideális ez az épület. Jövőre nem is lesz több. A szertárak, a szemléltető eszközök ellátottsága igen jó, nagyon sokat maguk a pedagógusok készítettek. Remek a tornafelszerelés, igen

Hagyomány nélkül