Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

ftterda, IMS. szeptember 21, BS7,AKMAOTAItni!«7.At, 3 La Pasionária beszél Korszerűsítik a mezőgazdasági R engeteg viccet, gyár­tunk. Tartalékunk kifogyhatatlan. No és, mi van ebben? Viccelő­dünk, és kész. Baj? Dehogy. Sót! Jó a közhangulat, ahogy mondani szokás. Aki csüg­gedt és fásult, az nem vic­celődik. Nem születik ilyes­mi kiegyensúlyozottság és derűlátás nélkül. „Hallottad a legújabb Móricka-viccet?” „Megy a rendőr az utcán ...” Mondjuk a vicceket szaka­datlanul. Gyakoroljuk elő­adói készségünket. Mert az nagyon lényeges, hogyan mondunk el egy-egy viccet! De mennyire az! Vicce válogatja. És em­bere. Van, aki a „Zsán”- vicceket kedveli. Más a po­litikai vicceket. Kinek mire „áll rá a szája.” És mi „passzol” jobban egyénisé­géhez. Az egyik ember ..jó­pofa”, a másik, aki pedig ugyanazt a viccet meséli, el­lenszenves. Például? Pél­dául az az ember, aki po­litikai viccet mesél, köz­ben sandít és halkra fogja szavát, mintha „bizalmas” ügyet közölne. De miért sandít? A politikai viccnek általában éle van. Példálóz­ni, célozgatni, sőt, kritizál­ni lehet vele. De szúrni is! Legális lehetőséget nyújt rá, hogy valaki érzéseit csoma­golja bele. A vicc pajzsa mögé bújik, s amit a „tré­fa kedvéért” előad, azt maga komoly élnek szánja. „Be­olvas.” Aztán figyeli a ha­tást, vajon túlságosan elve­tette-e a sulykot? No és! Viccet mondani szabad! tán előfordulhat, hogy a na­gyon is szükséges gép akkor érkezik meg, amikor az igé­nyek változása következtében az üzem más gyártmányféle­ségek termelésére tért át. A termelés a komplex gépe­sítést kívánja meg. A MÁV a Czsrencs és Nyíregyháza kö­zötti villamosításhoz nagyha­tású gépláncot állított munká­ba. Ugyancsak a MÁV életé­ből van erre negatív példa is. A miskolci építési főnökség például a földmunkák gépesí­tésére nagy teljesítményű kot­rógépet kapott, de nem gon­doskodtak a kiszolgálásához szükséges, elegendő dömper­ről, tehergépkocsiról. És nincs meg az összhang a meglevő rakodógépekkel sem. Az Alsó- zsolcai Épületelemgyárnak több millió forint értékben más üzemből átadlak olyan gépeket, amelyek alkalmatla­nok a korszerű, jó minőségű termékek gyártására. Az ÉM miskolci Betonelemgyárában egy 1964-ben beszerzett gépet a vizsgálat idejéig különféle konstrukciós hibák, s egyéb okok miatt nem tudtak üzem­be helyezni. A tapasz! fiiatokat mm elemzik Hogyan használják ki a gé­peket? A vizsgálat megálla­pítása szerint az üzemekben általában csak a termelékeny­séget nézik, de nem elemzik kielégítően a gépek kihaszná­lását. Ezért a termelékenység nő ugyan, de stagnál vagy csökken a gépek kihasználása. A műszak-kihasználási mu a- tok adott esetben a korszerű, nagyobb teljesítményű gépek beszerzése ellenére is «iucso- nvak. A korábbi évekhez ké­pest ebben alig következett be javulás. E mulatók a MÁV egységeinél levő gépeknél a legalacsonyabbak Igaz. sok tényező, például építés, hő- mérséklet-ingadozas síb. is be­folyásolja a munkát, de itt és másutt is van lehetőség a gé­pek nagyobb fokú kihaszná­lásara Egyes vállalatoknál nincs megfelelő gépnyilvántartás. Attak. :os tapasztalat, hogy a gépkihasználási jelentések adatait nem elemzik, nem hasznosítják. A Diósgyőri Gépgyárnál például az üze­mek jelentéseit statisztikailag összesítik, de elmarad az elemzés. A munkafényképezés hasznosítása is elmarad. Egyes üzemekben, mint többek kö­zött az Ongai Csavarárugyár- ban a statisztikai összeállítás sem megfelelő, nem ad ké­pet a tényleges helyzetről, k gépállásokat előidéző okokról. Számos helyen belső szerve­zetlenség. a géppark nem megfelelő elosztása, anyagel­látási és kooperációs okok t* akadályozzák a gépek kihasz­nálását. Befolyásolja a mun­kaerő-hiány is. A DIGÉP-ben mintegy 60—70 szakmunkás hiányzik, az ongai üzemben ugyancsak szakmunkáshiány akadályozza az újabb műszak megvalósítását. hnrbantartás, kihasználás A gépek tervszerű, megelő­ző karbantartása kiforrott módszer szerinti, pontos a tmk a DIGÉP-ben. Nem le­het ugyanezt elmondani az Ongai Csavarüzemről, a MÁV egyes szolgálati helyeiről. En­nek oka az is. hogy az ongai üzemben a tmk-kapacitás nem elegendő, más üzemben a sab- lonkészités köti le a tmk mun­káját, erejét. Ismét jó példá­nak említhető a DIGÉP. ahol mérlegelik, melyik a gazdasá­gosabb: a rozzant gépet. újbóC és újból használhatóvá ten­ni, vagy újat beszerezni. Itt a felújítási keret egy részét célszerűen felhasználják gép- beszerzésre is. A Közúti Üze­mi Vállalat viszont kénytelen volt felújítási keretét nagyobb mértékben új gépek beszerzé­sére fordítani. A vizsgálat és az ezt köve­tó NEB-ülés egy sor javasla­tot, határozatot hozott. Ezek azonban önmagukban semmit nem oldanak meg. A gépek jobb kihasználása, a gépekkel való ésszerűbb gazdálkodó A széleskörű, komplex teladat. A vizsgálat mindenekelőtt jé előre felhívja az érdekelt vál­lalat figyelmét a gépek gaz­daságosabb hasznosítására* amely az új gazdasági mecha­nizmusban létkérdéssé válik. A gepellatásban levő hibák előidézésében közreműködtek szubjektív tényezők is, az erőszakoskodás, az összeköt­tetés. A fokozatosan megvaló­suló új mechanizmusban mindez a gazdaságosság, az ésszerű gazdálkodás függvé­nye. A gépi berendezésekkel való jobb gazdálkodásra eddig nem ösztönzött különösebben semmi. Prémiumtényező volt a bérrel, az anyaggal való gazdálkodás, de sehol nerrt vált még prémiumtényezővé a gépkihasználás. Pedig száz­ezres, milliós, milliárdos érté­kek ezek, amelyek, ha nin­csenek kellően kihasználva felesleges terhet jelentenek £ népgazdaságnak. (Csorba) A gépgazdálkodás és a műszaki haladás mama korban van, elmúlt het­ven éves is. De talán azon csodálkoznánk legjobban, ha pihenne. Alakját legendák szö­vik körül, nevét mély tiszte­lettel említik százmilliók vi­lágszerte. Fél évszázada ha­lad „egyetlen úton” — ahogy életrajzában megírta — a küzdelem útján, a spanyol nép szabadságáért való harc útján. Azt mondják, ha Dolores Ibarruri szólt a néphez, tűz­A kazincbarciikai Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kumban szeptember 21-én és 22-én A marxizmus—leniniz- mus oktatásának korszerűsé­ge; a marxizmus—leninizmus és a szaktudományok kapcso­lata címmel konferenciát tar­tanak. 21-én Lfini István isko­laigazgató, tanszékvezető ta­nár tart vitaindító előadást, gyelik, amint lassan a mikro­fonhoz lép. Ügy tűnik, az ál­lás is nehezére esik, kezére támaszkodik. Tisztán csengő, érces hangja meglepetést kelt. Ahogy beszélni kezd, átala­kul. Szeme lángol, szava tü­zel, a levegő átforrósodik, és ő-megfiatalodik. A lágy spa­nyol nyelv zenének tűnik aj­káról. Néhány mondat és minden szem megbabonázva tekint a szónokra. Varázsla­tos, ahogy percek alatt kap­majd dr. Nagy István tanár előadása következik a politi­kai gazdaságtan és a szaktár­gyak kapcsolatáról. Másnap, szeptember 22-én a marxiz­mus—leninizmus és a szaktu­dományok kapcsolata szolgál vitatémául. A vitát az egyes szaktárgyi oktatók bevezetőd alapján tartják. A közgazdasági számítások szerint az adott ország fejlő­dését mindenekelőtt a gép- arány alakulása szabja meg az állóeszközökön belül. Mi az ország sajátos viszonyai kö­zött az ötvenes években szük­ségszerűen új gyárak, üze­mek, új épületek alkotására fordítottuk a nagyobb figyel­met Bár a második ötéves tervben is sok új épületet, gyárat építettünk, egyre job­ban előtérbe került és kerül a géparány növelése, a régi­ek korszerűsítése, új gépek beszerzése. WO szakember közreműködésével A NEB országos vizsgálatá­nak szerves részeként — mintegy 100 szakember be­vonásával — megyénk kilenc üzemében vizsgálták, elemez­ték a gépgazdái kodást. nyűek az előzőeknél. Mind a kilenc termelő egységben je­lentősen nőtt a term ''ékei ség. Ez mindenképpen jó eredménynek könyvelhető el. Hogy a legcélravezetőbb gépe­ket szerzik-e be? Erre a vá­lasz már korántsem oly meg­nyugtató. A DIGEP-ben pél­dául igen jó a műszaki figye­lő szolgálat, így a gyár sajá­tosságainak legjobban megfe­lelő géptípusokat tudják kivá­lasztani. Nem lehet ezt azon­ban elmondani a vizsgált trösztösített, központosított üzemekről. Itt az az ellent­mondásos helyzet áll fenn, hogy az üzemben ismerik az igényeket, de nem ismerik a legújabb típusú gépeket, s így az igény nem mindig találko­zik a lehetőséggel. .1 dönféstöl a megvalósulásig Konferencia a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban Ifjúsági napok A Kazincbarcikai városi Ta­nács és a KlSZ-bizottság ér­dekesnek ígérkező, bizonyára sok érdeklődőt, vonzó ifjúsági napokat szervez. A szeptember utolsó bedé­ben kezdődő ifjúsági napok el­ső programjaiként a tervek szerint ünnepélyesen felavat­ják a nemrég elkészült Jókai- szobrot A szoboravató ünnep­ség egyik látványos eseménye a postagalambok röptetése lesz. A következő program­ként az újváros művelődési otthonában hangversenyt ren­deznek. A hangversenyen kö­zépiskolások, felsőfokú tech­nikumi. ipari tanulók, üzemi K TSZ-a! a pszervezet ek tagjai, zeneiskolások, nyolcadikos ál­talános Iskolások vesznek részt. Bizonyára megtekintik a modern iparművészeti kiállí­tást is. melyet a Műcsarnok anyagából rendeznek a gimná­ziumban. Kazincbarcikán tást rendeznek a szocialista brigádok termékeiből, újítá­saiból, naplóiból. Az ifjúsági napokat táncmulatság zárja. Az összegezés abban sum­mázható, hogy a beszerzett gé­pek, egy-két esettől eltekint­ve, valamennyi üzemben, vál­lalatnál, illetve szolgálati fő­nökségnél indokoltak, korsze­rűbbek, nagyobb teljesítmé­Befolyásolja a termelő egy­ségek életét, hogy a döntés­től a megvalósulásig hosszú idő telik el. Az import gépek­re rendszerint egy-két évet kell várni. Vonatkozik ez sok hazai berendezésre is. így az­Ujra megkezdődött a műtrágyagyártás a BYK-ban A Borsodi Vegyikombinát földgázbontó állomásán augusztus elején kezdődött a pró­batermelés. Augusztus végén néhány módosítást hajtottak végre a berendezésen, ugyanakkor más javításokat is elvégeztek a vegyikombinátban. Szeptember elején újra megkezdődött a műtrágya gyártás. Szemünk szeretettel simogat. 8a a vendéget. Megöregedett, ez az első fájdalmas gondolat, «hogy a szép, fáradtarcú, fe­hérhajú asszonyt nézzük. Felette is elszállt az idő — és milyen idők! — pihennie kel­lene, hiszen már igazán nagy­Az ifjúsági napok októberi programja az úttörők KRESZ- versenyével kezdődik. Ugyan­ekkor nvflik a városi bar- kácskörök munkáiból rende­zett kiállítás is a pedagógu­sok klubjában Az események közöl nem Vdánvzik a náosze- rű Ki mii tud7 sem. Ezt a KTSZ-nlaoszervek rendezik. Az ifiűsági nnnnk zícőesemé- nvoként a KTEZ szocialista brigádok városi találkozóiéi repőoT’k meg a bérénini mű­velődési otthonban Az esten kultúrműsor szórakoztatta az pgvbeevöt *<»Vet A műve’ődAsi otthon előcsarnokában kiállí­A tervek szerint novemberre fejeződik be a kaprolaktám-iizem berendezéseinek próbája. be mentek érte. Érte? Nem. ibarruri lángoló sza­vai a haza, a szabadságsze­retet magvát hintették el, az ő hite, lelkesedése szállt át hallgatóiba. Most feláll. A csepeli mun­kások meghatott csendben fi­csolatot teremt hallgatóival. Mi az, ami ilyen lenyűgöző? A beszéd lírai szépsége, ügyes szónoki fogások, pátosz? Nem. Itt valami másról van szó. Ibarruri a munkások nyelvén beszél. A baszk völgyi bányász- lány, aki bányász férje első letartóztatása után húsz éve­sen fellázadt, harcba indult a munkások jogaiéx-t, és egész életét e küzdelemnek szentel­te. tökéletesen ismeri a mun­kások nyelvét, őszintén, egy­szerű szavakkal, forró szere­tettel beszél hazájáról, arról, hogy „megtört a csend” és Spanyolországban ismét erő­teljesen hallatszik a szabad­ság és a demokrácia köve­telése. Valami sugárzik belő­le, amikor Spanyolországról beszél. Fájdalom borítja el arcát, ha a nép szenvedésé­ről, és büszkeség, amikor állhatatos, minden terrort megvető bátorságról szól. Szavai szenvedélyesek. Belül­ről, szívéből fakadnak. Mi­lyen különös, hogy neve, me­lyet első cikkei szignálására vett fel, s mellyel ismertté vált: La Pasionária. (A szen­vedélyes). Szép név. találó név, s ha valakire illik, az Dolo­res Ibarruri. Fájlaljuk, mikor elhallgat. Maradj még közöttünk, mondanánk, s beszélj. Igen, ilyennek képzeltük a nagy forradalmárt, a spanyol pol­gárháború híres La Pasioná- riáját, a fasizmus elleni harc legszenvedélyesebb, leglángo­lóbb, legnemesebb alakját. Szilágyi Éva repülői lottót A mezőgazdaságban az el­múlt években mind nagyobb szerepet kapott a nemrégiben felújított, kibővített repülő- flotta. amelynek Lengyelor­szágból importált PZL gépei évente több mint félmillió holdon szórták ki a műtrágyát, illetve szabadították meg ka­lászolás előtt a gabonákat a gyomoktól. Emellett szőlők és gyümölcsösök permetezésénél, porozásánál tettek rendszere­sen igen jó szolgálatot. Most tovább korszerűsítik az Orszá­gos Növényvédelmi Szolgálat légiflottáját: a Szovjetunióból a következő hetekben 2. a ta­vaszig pedig további 18 AN— 2 rendszerű nagyteljesítmé­nyű repülőgép érkezik. Az AN—2-es gépek maximális hasznos terhe 1500 kilogramm, amely csaknem háromszorosa a PZL gépekének. Alkalma­zásuk tehát várhatólag gaz­daságosabb lösz az eddigieké­nél. Ezenkívül a jövő év vé­géig két helikoptert is kap a mezőgazdasági flotta, s így le­hetőség nyílik a merev szár­nyú gépekkel alig megköze­líthető domboldalak, erősen lejtős területek nagyüzemi vegyszeres kezelésére. Persze, hogy szabad. Poli­tikai viccet is. Csakhogy a viccnek is van határa. Néha magasztos dolgokat tesz gyúny tárgyává. Eszmét, emberi sorsokat, küzdelmet. Voltaképpen nevetségessé akarja tenni azt is. aki ne­vet rajta. Nem érzi, hogy szűr, hogy sért, hogy aláz. Miért is erezné? Nem gyúj­tanak a szavak, nem rom­bolnak, nem lázítanak. Kü­lönösen. ha a mesélő „jó­pofamód” adja elő viccét. Ártatlan, szerepét tekintve a Móricka-vicceknél semmi­vel' sem többet jelentő tré­fának véli azokat a „pihent agy” szülte poénokat, ame­lyek gyakran a bekét, tisz­teletreméltó államférfiakat, ideológiai nézeteket, ko­moly energiát követelő küz­delmeket, törekvéseket vesznek célba S vajon csak a tréfa kedvéért? Nem mindig és nem kizárólag. És nem a viccért önmagáért... r«p réfálkozni szabad» I Nincs rá tilalom. Nem is volna jó, ha lenne. De a szó, amely a derű köntöséi ölti magára* ne viccelődjék felelőtlenül. Különösen az a „bizalmasan halk” szó, amelyik gördülé­keny bár, de csakis a hatás kedvéért. Az ember néha elgondolkozik egy-egy vic­cen. S töri a fejét, vajon mi a csudáért is mesélték e! neki? Talán, hogy aznapi „derűszükséglete” kielégül- jön? Aligha .. . (csata) „Bizalmas*" viccek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents