Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

EszakmagtarorszAo Szerda. 1966. szeptember Sí. Ahol a Közel-Kelet legtöhh puccskísérlete lezajlott — Amikor fejlődésünk meg­gyorsult, amikor kezdtünk egészséges légkört teremteni, és főleg, amikor hozzányúltunk az imperialista érdekeltsé­gekhez, bekövetkezett az im­perialisták szította összeskü- ves. — Ezzel a mondattal jel­lemezte Juszef Zuajcn Szíriái miniszterelnök azt a puccskí­sérletet. amelyet nemrégiben vertek le Szíriában. A kísér­let mögött a nyugati olajtár­saságok nem titkolt Vágya húzódott meg, hogy olajukkal kezükben tarthassák az ország Irányítását. Ezért támogatták az idén februárban eltávolí­tott szíriai vezetőket, akik a ma is uralmon levő Daath-párt jobboldali vezérei voltak. A függetlenség napja Szíria, ez a Kis-Ázsia kapujában szinte hídfőként el­terülő ország, amelyet Jordá­nia, Törökország és Izrael zár körül, történelme során jófor­mán. mindig a nagyhatalmak felvonulási területe volt. Arab törzsek uralma alatt lett az­zá, ami ma. Fővárosa Da­maszkusz, egy időben a kali- fátus székhelye volt, amíg a mai Irak fővárosa, Bagdad át nem vette tőle ezt a szerepet. * Később török fennhatóság alá került, majd amikor az első világháborúban- Törökország elvesztette a .németekkel együtt, vívott háborút, francia I gyarmat lett. A második vi- ' lágháború elején Franciaor­szág letette a fegyvert Hitler előtt, bevonuló angol csapatok biztosították ezen a területen a szövetségesekkel együtt küzdő „Szabad Franciaor­szág” létét, no, meg az olajve­zetékek kihasználását. Miután Hitlerek igyekeztek maguk mellé állítani az arab nacio­nalizmust, az angol és a sza­bad francia csapatok pa­rancsnoksága sem zárkózha­tott el Szíriában előbb a füg­getlen köztársaság formális uralmának engedélyezésétől, később pedig a választásoktól sem. A választásból a Haza­fias Unió pártja került ki győztesen. Ez a párt a hábo­rú után, a Szovjetunióra tá­maszkodva, kényszeríteni tud­ta az angol—francia megszál­ló csapatokat, hogy vonulja­nak ki az országból. Ez 1946. április 17-én megtörtént, és minden évben e napon ún­♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ lehetősen súlyos volt — Ber-J lin védői szempontjából: ezen ♦ a napon, 1945. április 24-én } az 1. belorusz front 3. hadse- + rege egyesült az 1. ukrán fronti 28. hadseregével, ezzel a 9.,, német, hadsereg zöme elszige-♦ telődött a Berlint védő csapa-$ toktól. < > 1945. április 24-én Berlin új* parancsnokot kap: Weidling, tábornok, az LVI. páncélos < hadtest parancsnoka lép Kaet-U her ezredes helyébe — aki<> mindössze 24 órán keresztül“ parancsnokolt — Kaether pe-<> dig Weidling helyettese lesz. “ E gyors személycsere meg-“ értéséhez el kell mondani:» amikor a front közeledett Bér-“ lin felé, kitűnt, az OKW nem,« számított rá, hogy a bíródul-“ | ml főváros hadszíntér lehet. J Ezek szerint, nem is gondos- ♦ ’codutt jó előre Berlin védel-‘t mének vezetéséről. Hitler eb-<> ben a helyzetben egyszerűen“ úgy döntött: a visszavonuló < > Visztula hadseregcsoport fő- [ | parancsnoka, Heinriei vezér-,, ezredes vegye ál Berlin vedel-'' mi övezetének főparancsnokig ! tisztét. Ekkor váratlan és«1 meglepő jelenet következik —“ és ez már bennünket, magya- < < rókát is közelebbről érint:“ Heinriei vezérezredes kijelenti,,, hogy nem fogadja cl a felkínált“ J új főparancsnoki tisztséget,,! mert — úgymond — őrültség- ♦ nek tartja a milliós fővárosi védelmét. az utcai harcok» csak a lakosság szenvedései-} nek fokozódását jelentenék,» értelmetlen pusztulás lenne a} harcok következménye. » (Folytatjuk.) » neplik Szíriában a nemzeti függetlenség születését. A Ihm-h-ptírí és a Itmadás problt'inája Szíria volt az első arab ál­lam, amely elnyerte függet­lenségét. Am ennek a függet­lenségnek hasznát a nemzeti pártba tömörült burzsoázia és a liberális földesurak söpör­ték be. Első dolguk volt be­tiltani a függetlenségi harc két motorját: a kommunista pár­tot és a szakszervezeti moz­galmat. A polgári pártok urai­mat hamarosan katonai dik­tatúra váltotta fel, majd a nép nyomására, ismét a par­lamenti demokráciához tértek vissza, de most már a kom­munista párt is helyet kapott a parlamentben. Ezt követte a bardungi értekezleten való részvétel és Egyiptom támo­gatása függetlenségének kiví­vásában. A nagyburzsoázia azonban megrettent a polgári szabadságtól, és saját balolda­lának letörésére egyesült az akkor még minden forradal­mi mozgalommal szembenálló Egyiptommal. A „házasság” azonban nem bizonyult sze­rencsésnek, mert az akkori Egyiptom segítségével nem­csak saját baloldalát, hanem saját gazdasági hatalmát is megsemmisítette a szíriai burzsoázia. Ezért tört ki újabb lázadás, amelynek során Szí­ria ismét függetlenné vált. Ezt a függetlenséget már a Baath-párt harcolta ki, ugyan­az a párt, amely előbb a kommunisták letörése végett szorgalmazta az Egyiptommal való egyesülést. Ez a párt ugyanis, amely az Arab Újjá­születés Szocialista Pártja hangzatos címét viseli, ala­pítójának és szellemi vezéré­nek, Michel Aflaknak szavai szerint elképzelhetetlennek tartja „különválasztani a nem­zetit és a szocialistát”. Az Egyiptommal való egyesülés, majd az elszakadás, egyaránt azt mutatja, hogy a párt poli­tikájának lényege a naciona­lizmus, tagjai a nemzeti bur­zsoázia és a kispolgárság so­raiból rekrutál ódnak. Ez ered­ményezte azután, hogv a vlsz- szanvert önállóság első ha­szonélvezőit. a nagypolgárokat katonai puccs kergette el, és ezt megint a Baath-párt kez- deménvezte. vagyis a kispol­gári nacionalizmus győzedel­meskedett. Az, amelv csak felfelé szocialista, a munkás­ság felé korántsem. JSetnsethiisi n ti eionu l is ni ns A Baath-párt azonban az egész arab egységet szeretné nacionalista alapon megterem­teni. Vagyis: együttműködést akar valamennyi nacionaliz­mus között, anélkül, hogy az egyes népek feladnák helyi nacionalizmusukat. Ezt a po­litikát képviselte az 1963-ban. Szíriában uralomra került Baath-párt. A függetlenné váló állam osztályrétegződése számára azonban hamarosan szűk lelt ez a nacionalista keret — e/.t vették észre a Baath-pártnak azok a haladó elemei, akik idén februárban félretették Attakot, Szalah Bitart és a többi burzsoá politikust. És a .'élretettek sértettségét lova­golták meg az imperialisták, amikor támogatták a szociális haladást óhajtó baathisták el­leni puccskísérletet. Talán nem véletlen, hogy Irakban nemrégiben kellett letörni az összeesküvést, pontosan akkor, amikor a kormány félretévf nacionalista szűlckeblűségél, ki akart egyezni a kurd ki­sebbséggel. és Szíriában ak­kor készültek puccsra, amikor a jobboldali baathistákat bal­oldali Baath-hívök váltották fel. A nacionalizmus jó mo­torja volt a függetlenség ki­vívására irányuló akciókn&í de gátja minden demokratizá' lódásnak. Pedig a független­ség kivívása után ez elkerül­hetetlen ezekben az államok­ban. A jövő útja csakis a nacionalizmust felváltó de­mokratikus hazafi&ág lehet, ezt kívánja ennek a terület­nek függetlensége U. Máté Iván ügyében folytatott tárgyalá­sokat. Görlitz indulatos ki­törésének nyilván az az oka, hogy 1962-ben kényelmetlen elismerni, hogy Hitler utasítá­sára kezdődtek a különbéke tárgyalások az angolszászok­kal, hiszen, ha ezek a tár­gyalások nem Hitler-ellenes tendenciával folytak — már 1944 októberétől, az 1962-ben Allen Dullest és Alexander tábornagyot is kellemetlen színben tünteti fel! Befejezésül még egy mon­datot a berlini csatáról: 1945. április 23-án a Führer-bun- kerban Hitler és közvetlen környezete — mi mást is te­hetne — még nem adja fel a harcot. Ezt Göbbels a pro­paganda nyelvére így fordít­ja le: „Berlin legyeit a né­met Sztálingrád!" IV. A Spree llídjui épségben maradtuk... Az OKW, a német véderő főparancsnokság hadinaplójá­ban a következő bejegyzést találjuk 1943. április 24-e eseményeiről, a berlini csata állásáról: „A Berlinért folyó csatában a bolsevisták elke­seredett ellenállásunk dacára előretörtek Brandenburg dél­keleti, Potsdam déli, Kőnigs- wurtenhausen északi tér­ségében, továbbá Berlin keleti és északi városrészeinek szélső pereméig.” Ez szerepelt a hivatalos, a kiadott hadijelentésbcn. A való helyzet ekkor már meg­Dr. KAKSAI ELEK: UTOLSÓ TÍZ NAPJA magamhoz hivattam Ribben- tropot. Többet ez idő sze­rint nem tudok mondani, de az bifetos: nem fógom ide­geimet elveszíteni, ez ma és jelenleg utolsó szavam ebben a kérdésben!” Érdemes megemlíteni: ezen Hitler—Keitel beszélgetést Waltert Görlitz nyugatnémet történész közli a General- feldmarschall Keitel — Ver­brecher oder Offizier — ma­gyarul — Keitel vezértábor­nagy, háborús bűnös vagy tiszt című, 1962-ben, Stuttgart­ban megjelentetett munkájá­ban. A könyv egyébként, mint a címe is mutatja, meg­próbálja Kelteit, ha nem is fehérre, de legalább szür­kére mosdatni. De ami most bennünket érdekel: a külön­ben másutt mindig hűvös, tárgyilagos szemléletet ma­gáénak valló Görlitz a lap­aljai jegyzetben szokatlanul durva kirohanásra ragadtat­ja magát: „Itt Hitler egy­szerűen hazudott a vezértá­bornagynak.’’ Cáfolatul pedig Görlitz saját, előbbi művét idézi, ahol meglehetősen gyen­ge beállításban próbálja ma­gyarázni az olaszországi SS- főparancsnokság és az an­gol—amerikai titkos szolgálat között a külön fegyverletétel első három jegyzőkönyv egy erősen retusált Hitler-portrét nyújt, olyan Hitler áll előt­tünk, amilyen . tálén még 1939-ben sem volt! Most térjünk vissza az 1945. április 23-i, délutáni esemé­nyekre: 3 óra tájban véget ért a helyzetmegbeszélés és — mint Keitel naplójából érte­sülünk — ekkor izgalmas be­szélgetés zajlik le Hitler és Keitel között. Keltei megkérdezi — idéz­zük sajátkezű naplófeljegyzé- •seil: „Mein Führer! Vezérem, most. olyan helyzet állt elő, hogy ha kimegyek újra a frontra, a 12. hadsereghez, esetleg elszakadunk egymástól, nem tudunk egymással érint­kezni. Tudni akarom: kez­dett-e tárgyalásokat az el­lenséges hatalmakkal, ha igen, ki fogja azokat vezet­ni?" Hitler: A kapitulációra még van bőségesen idő, tárgyalá­sokra pedig akkor kerülhet sor, ha valami eredményt ér­tünk el, éppen itt, Berlinben. Keitel: De előbb nem foly­tak tárgyalások? Hitler: Már régebben utasí­tást adtam és folytak is tár­gyalások Angliával — Olasz­ország felől, és az. újabb lé­pések megtétele céljából ma * 7. A hamburgi rádió egyik szerkesztője, mikor a fentiek­re utalva kételyeimről beszél­gettünk a Spiegel-jegyzűköny- vek valódiságáról, úgy ma­gyarázta, hogy ezek a simítá­sok, lekerekítések csak az utólagos áttétel, átírás nyomán jöttek létre, a jegyzőkönyvek valódiságában nemigen lehet kétel kedni. A magyarázat tetszetős, de elgondolkoztató továbbra is, hogy más Hitler-jegyzőköny- vekben, például a náci hábo­rús főbűnösök Nürnbergi Pe­rében ismertetett jegyző­könyvekben nyoma sincs ilyen lekerekítéseknek, utó­lagos simításoknak. A Spie- gel-jegyzőkőnyvek — isniétel- jiik — túl pontosak. Formai kérdés, de nem je­lentéktelen. Minden egyezik, csak a légkör nem hiteles. Romokban a Führerkanzlei, a vezérkari kancellária, pillana­tokra sem tanácsos a négy emelet mélységben levő bunkerből feljönni a kancel­lária kertjébe, és a jegyző­könyvet olvasva úgy tűnik, mintha a harcok Leningrád, vagy Moszkva. nem pedig Berlin központjában folyná­nak! Mondjuk ki nyíltan: az Összetűzések Indonéziában Nyugta la nstíg Dom inikáb a n irányul, hogy elfojtsanak min­den olyan kísérletet, amely el­térést jelentene a Washington szolgálatában álló kormány irányvonalától A Popular, a Dominikai Kommunista Párt lapja köz­li, hogy a dominikai rendőr­ség kebelében ötszáz tagú új titkosszolgálat kezdte meg működését. Mint a Prensa Latina hír­ügynökség jelenti, az ügynö­kök azzal kezdték működésü­ket, hogy elrabolták Manuel Gonzales harcos alkotmány- parti személyiség fiát. » A dominikai hadügyminisz­ter minap parancsot adott »azoknak a személyeknek le­tartóztatására, akik szabo­tázsakciókban és terrorcselek- »ményekben vesznek részt. ^ Az intézkedést megelőzően >iöbb erőszakos cselekményre »került sor olyan hazafiak el­eien, akik az áprilisi felkelés »idején Caamano alkotmányos ^kormánya mellett szálltak sík­éra. » A hadügyminisztérium be­avatkozása a rendőrség ha­táskörébe voltaképpen arra hány foglyot ejtettek, de el­lenfeleik nagy része visszavo­nult a dzsungelbe. Az alez­redes szerint a vele szemben álló erőket Supardjo volt dan­dártábornok irányítja, akit a djakartai hatóságok most az­zal vádolnak, hogy tavaly — mint a hadsereg stratégiai erőinek helyettes főparancs­noka — közreműködött Un- tung alezredes puccskísérleté­nek megszervezésében. A fő­városban a hadsereg baloldali személyeket tartóztat le. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint Djakartától 050 kilométernyíre keletre heves összetűzések voltak. Muljadi alezredes, közép-jávai ezred­parancsnok állítása szerint katonái fegyveres kommunis­tákkal csaptak össze, rövid ideig tartó, de heves tűzhar­cot vívtak velük. Mint a Reuter kiemeli, hónapok óta első ízben hangzott el nyil­vános bejelentés ilyen fegy­veres harcról. Muljadi közölte, hogy né­Aí Bovin a keddi Izvesztyi­jában a Kínai KP Központi Bizottságának augusztusi plé­numát érintve, a következőket írja: ami Kínában történik, az nemcsak a kínai nép tra­gédiája. az a marxista—le­ninista eszmék példátlan disz- kreditálása. Az, imperializmus egyre több erőt fejt ki a for­radalmi mozgalom elleni harcban, szélesíti a szennyes vietnami háborút, a kínai ve­zetők pedig nem hajlandók együttműködni más szocialis­ta országokkal, szovjetelienes kampányt folytatnak, s ezzel különösen jó szolgálatot tesz­nek az imperializmusnak és a reakciónak. Mindez .határo­zott tiltakozást kelt a kom­munista pártok abszolút több­sége részéről. A Kínai KP, a társadalom józan gondolkodá­sú emberei előbb, vagy utóbb Ismét a marxizmus—leniniz-' mus, a tudományos szocializ­mus útjára vezetik a kínai forradalmat. jesen szervezzék át a tarto­mányi pártbizottságot, bocsás­sanak rendelkezésükre egy autót, hogy Pekingbe utaz­hassanak és jelentést tehes­senek Mao Ce-tung elnöknek a harc eredményeiről. A hunani vörös gárdisták röpcédulán bírálták Kuo Mo-zsót, a kínai országos népi gyűlés állandó bi­zottságának elnökhelyet­tesét. a Kínai Tudományos Akadé­mia elnökét. Azt írták, hogy Kuo Mo-zso politikai kapitu- láns, reakciós író, gazdag föl­desúri családból származik, a felszabadulás előtt a balol­dali írók ellen harcolt, so­kat írt, de főleg a burzsoá urakról, mind a mai napig a nép ellensége maradt. Meg kell vizsgálni viselt dolgait és gaztetteit — mondja a röp­cédula. “ Ez a röpcédula nagy érdek­lődést keltett a vörös gárdis-v ^ták körében, de bizonyos idő núiva a röplap eltűnt. Kuo Mos reakciós Az Izvesztyija Kínáról Kína különböző városaiban megkezdődött a vörös gárda vezetőségének megalakítása: főparancsnokságokat, térpa­rancsnokságokat szerveznek. Instruktor! minőségben a térparancsnokságokba meghívják a kínai népi felszabadító hadsereg ka­tonai körzeteinek és hely­őrségeinek parancsnokait és politikai funkcionáriusait. A pekingi utcákon továbbra is röplapokat osztogatnak. Az egyik röplap szerint Senszi tartományban diákok egy cso­portja erőszakkal elfogta a Kínai Kommunista Párt tarto­mányi bizottságának tit­kárát. Utána végig von­szolták az utcákon, miköz­ben sötét banditának ne­vezték. Egyúttal követelték, hogy lel- »♦«»♦♦»»»♦♦♦»♦♦»»»»»»»« Néhány évvel ezelőtt Konvenciók nyűge. Nagyon nehezen szabadu­lunk a konvencióktól. „Hall­gatni arany.” Miért szóljak éppen én a vállalatomnál, az üzememnél, az osztályom­nál tapasztalt hibáról? Hogy kötekedőnek,- áskálódónak véljenek? Hiszen mások is tudnak róla, mások is lát­ják a kárát! És hallgatunk. Sokszor hangoztattuk, a megkopottságig hangoztattuk az „alulról jövő kezdemé­nyezés” szükségességét, he­lyénvalóságát. Minő jó len­ne. ha tiszta, szép értein ben nyerne újra teret e fu­rán kategorizáló, mégis ne­mes eszmét hordozó megfo­galmazás! Különösen most, az új gazdasági mechanizmus kezdetén, amikor az egyéni, ha úgy tetszik „alulról” jövő kezdemé izésv.-i.az eddigi­nél nagyobb szerepe lehet. Hiszen a vállalatot, az üze­met, az Intézményt segítő minden javaslatnak, minden ésszerű kezdeményezésnek az eddiginél is nagyobb létalap teremtődött. Ide tartozik a hibák bírálata, szóvátétele is. M éghozzá felfedezésé­nek pillanatában, nem pedig akkor, amikor már néhány évvel ezelőtt múlt idejében böl- cselkedhetünk róla. (pt) A nkétok, értekezletek beszámolóiban, vita közben, felszólalók fejtegetéseiben gyakorta el­hangzik: „bizony, néhány év­vel ezelőtt nem így volt, ak­kor még sokat hátráltatott bennünket, hogy..És most következik egy, már meg­szűnt hibának részletes, pontos ismertetése. A most, röviddel ezelőtt megszűnt hibának ismertetése. Min­denki helyesel. Valóban lé­tezett a hiba, mindenki érez­te lépten-nyomon káros kö­vetkezményeit, sokat hátrál­tatta a munkát. Jó, hogy megszűnt. Néhány évvel ez­előtt azonban létezett, min­denki ismerte, mindenki tu­dott róla. Néhány évvel ezelőtt. Akkor azonban senki nem szólt róla. Vagy csak nagyon kevesen és nagyon halkan. Olyan kevesen, olyan hal­kan, hogy nem hallatszott el addig a szervig, amelynek esetleg joga, ereje lett volna a változtatáshoz, a megfelelő intézkedéshez. Pedig lehet, hogy csak ezen múlt. Lehet. Hiszen végül is a hibát ki­javították, a hiba már nincs meg. De csak most nincs meg, pedig már évekkel ez­előtt is eltűnhetett volna. Ha szólunk. Ha megfelelő formában, megfelelő hangon tesszük szóvá. Felbocsátották a Surveyor-2-őt Kedden, magyar idő szerinl 13 óra 31 perckor Kennedy- íokról felbocsátották a Sur­veyor—2. amerikai hold-raké­tát, amelynek feladata, hogy simán leszálljon a Holdra. A számítások szerint a rakétá­nak 63 órás repülés után péntekre virradó éjjel be kell kapcsolni a fékezőrakétákat és simán le kell szállni a Hold látható felének közepetáján. Ugyanúgy, mint elődje, a Surveyor—1, amely június 2-án érkezett a Holdra, a Sur­veyor—2 is képeket küld majd a földre a leszállás kör­nyékéről, hogy azokból kö­vetkeztethessenek az űrhajó­sok leszállási lehetőségeire. A Surveyor—1 a Holdról 11 000 felvételt továbbított. Ezeknek értékeléséből arra következtetnek, hogy olyan űrhajók is leszállhatnak a befúródás veszélye nélkül, amelyeken ember utazik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents