Észak-Magyarország, 1966. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

I Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXH. évfolyam, 223. szám. ARA: 50 FILLER Szerda, 1966. szeptember 21. Száztizeonyo'c ország kép viselőinek jelenlétében megnyílt us ENSÉ-hö&gyülén Kedden délután: magyar időszámítás szerint este ki­lenc óra után New Yorkban 118 ország képviselőinek je­lenlétében ünnepélyesen meg­nyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 21. ülésszaka. Az ülésszak a ter­vek szerint december 20-ig tart A megnyitó ülésre New Yorkba érkezett már Indoné­zia küldöttsége Adam Malik külügyminiszter vezetésével. Az ülést a szokásnak meg­felelően az előző ülésszak el­nöke, Amintore Fanfani nyi­totta meg, majd egyhangú szavazással megválasztották a közgyűlés új elnökét, Abdul Rahman Pazhwak 48 éves af­gán diplomatát. Kedden fel­vették a világszervezet tagjai­nak sorába Guayana-t, a volt Bril-Guayanát. amely az idén kapta meg függetlenségét. A közgyűlés érdemi mun­kája szerdán kezdődik meg az alelnökök megválasztásá­val. illetve az általános poli­tikai vitával. KegfeezÉitötl a „Vl'ava“ hadgyakorlat Kedden reggel a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén megkezdődött a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztár­saság és Magyarország had­seregeinek közös hadgyakor­lata, a „Vitává”. Nem sokkal kilenc óra után érkeztek a megfigyelőhelyre a katonai küldöttséget vezető honvédel­mi miniszterek Rogyion Mali- novszlcij. Czinege Lajos, Ma­rian Spychalski, Karl-Heinz Hoffmann, Dobri Dzsurov és Ion lonita. Néhány perc múl­va a csehszlovák párt- és kor- mápyküldöttség élén megérke­zett Antonin Novotny, Cseh­szlovákia elnöke, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Grecsko marsallnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának. valamint a gyakorlatot vezető Bohumir Lomsky hadseregtábornok, csehszlovák honvédelmi mi­niszter társaságában. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A Imáskertben REGGEL ♦ Dolores Iharrurit ♦ t A Franco-rezsim | felbomlóban van ♦ ♦ A Spanyol KP küldöttsége Oroszlányban X A Spanyol Kommunista ♦Párt hazánkban tartózkodó Tküldüttsége Dolores Ibarruri­♦ nak, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom kimagasló egyé- Jniségének vezetésével — ked­♦ den Oroszlányba látogatott. A ^delegációt elkísérte Benke Va- ♦léria, az MSZMP Központi ♦Bizottságának tagja. A helyi ♦ vezetők tolmácsolták a megye ♦és város lakóinak, a környék­iben bányák és üzemek dolgo- ♦zóinak szeretetteljes üdvözle­jét. ► A tanácsteremben Budai £Károly, a városi pártbizottság ► titkára ismertette a húszezer £ lakosú fiatal bányászváros »múltját, jelenét. ► — Szívből kívánom, valósít­ják meg a munkások jólétét íszolgáló valamennyi elképze­lésüket — mondotta Dolores E Ibárruri a tájékoztatás után, s hozzátette: hogy mint kom- jnunista, mindig szívesen ta­*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Reggelenként egymás után érkeznek a vonatok Miskolc­ra. A Tiszai pályaudvaron, a vasúti aluljáróból özönle­nek az utasok a villamosok és autóbuszok felé... lálkozik olyan emberekkel, akik a szocializmust építik. Különös öröm számomra — mondotta —, ha bányá­szok közölt lehetek. Apám. anyám bányában dolgozott, anyai nagy­apám is bányász volt: súlyos széntömb zuhant rá. s az akna mélyén lelte halálát. Átéltem a kapitalista országok bányászainak sorsát, gondjait, s most, hogy közelebbről meg­ismertem a ti életeteket is, örömmel látom a különbséget, a szocialista állam gondosko­dását, s a magyar bányászok munkájának megbecsülését. Majd így folytatta: — Mostani látogatásunkra magyar földön olyan időpont­ban került sor, amikor a Franco-rezsim felbomló­ban van. s közeledik a spanyolországi fasiszta diktatúra bukásának nap­ja. ►A szocialista országok sike­reiből a spanyol nép erőt me- > rít a további harchoz. Hozzá ♦tok is azért jöttünk, hogy ta- jmljunk tőletek, s tapasztala- J fáitokkal is megkönnyítsük né­♦ pünk számára a szabad, bol­dogabb holnap valóraváltását X— mondotta Dolores Ibárruri X A vendégek meglátogatták ♦a közeli bányákat, a hőerömű­♦ vet, a szentgyörgypusztai Dózsa ♦ Termelőszövetkezetet. Msgysrendezési terv és kézműipari vállalat alapítása Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága ...ahol azután kezdődik a (olongás. Tudjuk jól. hogy szűk a miskolci közlekedt „keres'lmets'"’ ", de cH • «-«y ü az utasok is „ludasok". Sokszor hiába hangzik el a kalauzok felhívása: a kocsi belseje üres — kevés utas hallgat a jó szóra. En­nek eredménye azután a kcscs a munkahelyekről, a hosszú álldogálás a megállóhe­lyeken. rry -1 rf’» e i ul a 1 iszan... Nem az ácsok, hanem a vencsellői Mezőgazdasági Gépjavító Állomás traktorainak zúgásától, szerelőmű­helyének zajától hangos a romantikusan szép Tisza- part. Ha a Tisza-part megnyugvást, felüdülést nyújt, nem úgy a gépjavító állomás. Miről is van szó? A kenézlői Dózsa Tsz anyagbe­szerzője. mikor DT—54-es lánctalpas traktorunk hátsó hídjának oldalhajtásához a 92 412 K golyóscsapágy után érdeklődött, meglepő tényei: elé állították: A golyóscsapágy ára körülbelül 160 forint, de mivel a gépjavító nem AGROKER — mondotta az igazgató —. kénytelenek vagyunk felszámolni 17 óra beszerelési költséget, ami 360,20 forintot tesz ki. így aztán többe került volna a leves, mint a hús. Kedves vencsellői Gépjavító Állomás! Nem lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem sérti meg a tör­vényességet, és a Dózsa Tsz-nek is megoldotta volna go- lyóscsapágy-problémáját? (Berey) ráció elve érvényesüljön. A* országos elgondolásoknak megfelelően megyei tanácsunk építési, közlekedési és vízügyi osztálya is kidolgozta húsz­éves településhálózat-fejleszté­si tanulmányát. Ennek meg­felelően megyénk nyolc alré- gióra és 101 falukörzetre osz­lana. Az első alrégió központ­ja egyben a borsodi régió központja is: Miskolc. Továb­bi alrégió lenne a kazincbar­cikai, az ózdi, az encsi, a sá­toraljaújhelyi, a szerencsi, a tiszaszederkényi, és a mezőkö­vesdi. Ez körülbelül (persze, bizonyos átcsoportosításokkal) a mai járási beosztáshoz ha­sonló. Új benne a tiszaszeder- kényi alrégió, amely a mai mezőcsáti járást foglalná ma­gában, valamint a kazincbar­cikai. amely a mai edelényl járást, valamint a miskolci és ózdi járások egy részét fogná össze. Csökkent a községi tanácsok száma A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a közös községi tanácsok szervezésénél már ezt a tanulmánytervet vette alapul. Idén a tanácsok szá­ma már csökkent. A telepü­léshálózat fejlesztési terven kívül regionális tervek is ké­szültek, ezek közül több már elkészült. Szükség lesz persze városrendezési tervekre is, ezeknek egy része már elké­szült. A nők elhelyezése érdekében Ugyancsak megvitatta és el­fogadta a végrehajtó bizottság a Borsod megyei Kézműipari Vállalat alapítására vonatko­zó tervet Ezt elsősorban a he­lyiipar szükséges fejlesztése, valamint a nők foglalkoztatá­sának jobb biztosítása teszi szükségessé. A terv értelmé­ben 1967. január 1-re üzembe helyeznék a megyei kézműipa­ri vállalatot. A vállalat telep­helyei részben Tiszaszeder- kényben. részben Kazincbar­cikán lennének. Ugyancsak megtárgyalta a végrehajtó bi­zottság az MTST tájékoztató­ját a megye sportmozgalmá­nak helyzetéről. ftnátf) Ä megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Ladányi József elnökhelyettes elnökletével ülést tartott, s megvitatta azt a jelentést, amely megyénk településhálózat fejlesztési és rendezési terveiről készült A terv abból az alapelgondolás­ból indult ki, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével, az ipar erőteljes fej­lődésével megváltozott a la­kosság életmódja. Éppen ezért telepítéshálózatunk korszerűt­lenné vált. Az iparba áram­lott a munkaerő, de ez bizo­nyos egyenlőtlen fejlődést eredményezett, így alakult ki igen nagymérvű vándor-for­galom a megyében, ami a szo­ciális szempontokon túl jelen­tős nőn gazdasági megterhelést is jelent 8 alrégió és 101 falukörzet Az Építésügyi Minisztérium illetékes osztályai már 1963- ban kidolgozták az egész or­szágra vonatkozó településhá­lózat fejlesztési tanulmány­tervet. Ennek felhasználását a regionális tervek készítésé­nél kormányhatározat írta elő. A tervezet régiókat és alrégió- kat, valamint falu körzet-köz­pontokat állított fel. Ezen be­lül nagyobb ipari létesítményt általában csak régió és alré­gió központokban tart he­lyesnek telepíteni, mezőgaz­dasági üzemeket pedig a falu­körzet-központokba. Elv. hogy a lakosság és a közintézmé­nyek telepítésénél a koncent-

Next

/
Thumbnails
Contents