Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
4 ÉSZAKMAGTARORSX.4G Szerda. IP66. augusztus A A művész űj otthona születik Beszélgetés Rózsa Kálmán vb-elnökhcíyeUcssel az új kiállítási teremről és művészklubról Bevásárlás Földalatti rekord A 27 éves David Lafferty 127 napja tartózkodik a föld liatt, és ezzel megdöntötte a francia Antoine Senni, ed- iigi rekordját, aki csak 126 napot bírt ki egyedül élve teljes magányosságban a föld felszíne alatt. A MAGTAB RADIO miskolci stúdiójának műsor® (a 188 méteres hullámhosszon 18—13 óráig) A riporteréké a szó . . . Tegnapról mára, máról hol- naora... Új utakon a középiskola. Klasszikusok dzsesszben. Az egészségügyi • kultúra kérdései. Lányok, asszonyok. A megye sportéletéből. Előadó: a szerző. ••n•••••••••o•••»•••••»* l A itaps i dntaradf••• Az önzöséget naiv álarcba burkoló férj így szólalt fel egyik, közétkeztetésünkkel foglalkozó értekezleten: — Vegyük tudomásul végre, hogy a dolgozók nem kedvelik az üzemi konyhákon elkészített baromfit. Kételkedő morgás. — Ha választani lehet, nem azt választják. Nem lehet rendesen sem elkészíteni olyan nagy tömegben, de főleg nem lehet rendesen osztani. Várakozó csend. — Magamról tudom, hogy így van. Csirkéi csak otthon eszem, vasárnap. Az igen, az más. Az asszony ugyanis csak a csontos részét szereti, a comb az enyém .,. Elénk derültség a teremben. — Mi az? Hiszen közismert, hogy az asszonyok... as anyám is főleg a nyakat, a lábat, a fejet, a szárnyat szerette. Az ördög sem érti ezt, de így van. Az étkezést harsány nevelés szakította félbe. A taps ezúttal elma- •••••••*•••••••••••••••* radt. Kinevették a kedves férjet, pedig ha igaz, amit elmondott, közétkeztetésünk roppant nagy gond megoldása előtt áll, különösen akkor, ha valóban ki akarja elégíteni a dolgozók igényeit. Tegyük fel, hogy a hozzászólónak igaza van. De hol van az a testes, nagy étkű szakácsnő, aki például annyi csontot le bír szopogatni, amennyi száz férfi combbal való ellátása után fennmarad? Elképzelhető ellenben az is, s talán ez lenne a járható út, hogy az üzemi konyhák kooperálnának. Azok az intézmények, amelyekben sok a nő (például kórházak, fonoda, csokoládégyár), azok kapnák a nyakat, a lábat, a hátat. Ahol pedig férfiak vannak többségben, megfőznék az itt feleslegessé vált, amúgy is kidobásra váró combokat és mellehúsát. Csakhogy van ám egy kis baji Míg a férj szűk családi körében gyűjtött, az általános ítélet megalkotásához, szerinte elégséges tapasztalatokat, addig én szélesebb körben, néhány üzemi étkezdében néztem szét. Figyeltem, füleltem, hány asszony rendez hisztérikus jelenetet, ha véletlenül csirkecomb kerül tányérjára. Még eddig egyet se láttam. Ámbár a nők kiszámíthatatlanok. Különösen azok, akiket férjük a végletekig elkényeztet, akiknek mindig, minden kívánságát teljesítik otthon. Ezek aztán meg- játsszák magukat a családi asztalnál, szeszélyesked- nek. Mondjuk meg nyíltan, kihasználják az egyenjogúság rovására kicsikart némi helyzeti előnyüket, s ragaszkodnak ahhoz a kaparóhoz. Bezzeg az üzemi konyhán adják lejjebb is! Ott a szájukat sem merik kinyitni, hogy nem kell a comb. Nem kényeskednek, nem válogatnak. káttam, meglestem a naiv férj feleségét ts. Az álnak éppen két marokra fogott egy csirkecombot. (Adamovics) Francis Carco: VI L ben legnagyobb titka is: moM iskolcon évek óta viszszatérő gond a kiállítási terem hiánya. A miskolci képzőművészeti kiállítások, a grafikai biennálék, az itt élő művészek pezsgő- alkotó tevékenysége, a képzőművészet iránt megnövekedett érdeklődés egyaránt sürgetően követeli, hogy legyen a városban helyiség, amely a képzőművészeti alkotások korszerű, kultúrált bemutatására alkalmas. Szükségessé teszi ezt az a körülmény is, hogy Miskolc képzőművészeti élete, az itt rendszeresen megrendezett tár- latsorozatok országos üggyé váltak, így a miskolci kiállító terem iránt bátran mondhatjuk, országos igény mutatkozik. De szükségessé teszi az is, hogy a miskolciak és a Miskolcra látogatók ízlésének fejlesztéséhez, esztétikai neveléséhez is elengedhetetlen a rendszeres, jól áttekinthető, magas színvonalú tárlat. A különféle provizórikus megoldások, a tanács dísztermébe, szakszervezeti klubba, színházi előcsarnokba, művelődési otthonok előterébe kényszerí- tett tárlatok nem tarthatók, nem jók. méltatlanok a kiállított müvekhez és Miskolc városhoz. E gyetért ezzel a város vezetése is. Az ÉM Miskolci Tervező Vállalat korábban társadalmi munkában elkészítette egy nagyobb szabású kiállítási csarnok terveit, de azok kivitelezését jelenleg a város anyagi eszközeinek más irányú lekötöttségei nem teszik lehetővé. A kiállítási helyiség igénye azonban továbbra is fenn- álL Erről beszélgettünk a napokban Rózsa Kálmánnal, a városi tanács vb-elnökhelyetteséveL — A városi tanács a leg- messzebbmenően támogatja annak az igénynek kielégítését, hogy legyen Miskolcon megfelelő, korszerű kiállítási terem — mondja többek között. — Mivel a korábbi tervekben elképzelt csarnokot ez idő szerint nem tudjuk felépíteni, új megoldást keres(Tudósítónktól.) Lipcse, a mi vásárvárosunk zsúfolt az idegenektől. Minden nyelven beszélnek az utcán, természetesen magyarul is. Hatalmas hullámokban érkeznek ide a vendégek. S amíg a vendégek n népek csatájának emlékművét nézik, utcáinkon vándorolnak, vagy elzarándokolnak a Tamás-templomhoz, a vásáriroda ablakai mögött szorgos munka folyik. Az őszi vásár -ismét itt kopogtat ajtónk előtt. Ezúttal 60 ország 6500 kiállítója vesz majd részt ezen a békés versenyen. Lesz itt új magyar gyógyszer a vérszegénység leküzdésére, Dior és Coty parfém Párizsból, angol Lesney- játék és 1350 újfajta NDK- tcxtiláru, hogy csak néhány érdekességet említsünk a nagy nemzetközi kínálatból, amely a több mint 130 ezer négyzetméter kiterjedésű kiállítási területen helyezkedik majd el. 2S0 ezer vendéget várnak ide, vásárlót és nézelődót egyaránt. Az NDK- nak 20 iparága és külkereskedelmi vállalata bonyolít le itt üzletkötő tárgyalásokat, de bizonyára több külföldi cég Is tárgyal majd partnereivel a vásárirodán. Természetesen az idén is kimagaslóan jó házigazdák leszünk. Ezúttal az utazási irodában a francia Air France lé gitártünk. így jutottunk el a Kamaraszínház épületéhez, amely már régen nem szolgál színházi célokat. A terveket ismét az ÉM Miskolci Tervező Vállalat dolgozói készítették társadalmi munkában. Az építészeti tervek készítői: Kerepesi Ferenc és Deák Ferenc. A vb-elnökhelyettes kiteregeti a tervdokumentáció anyagait, alaprajzokat, s próbáljuk elképzelni, milyen is lesz a tervezett átépítés után az egykori Kamaraszínház, amely nemcsak a kiállítási teremnek, hanem más művészeti intézményeknek is otthont kíván nyújtani. A terv két ütemben valósul meg. Az első ütemben a városi könyvtár által használt épületrész változatlanul marad. A Déryné utcai épületszárny utcai helyiségeiből alakítják ki a létesítendő mii- vészklub nagytermét, kis irodáját, és egyéb helyiségeit. Ez a klub a különböző művészeti ágak művelőinek jobb összefogását kívánja szolgáim. A jelenlegi színházi ruhatár, előtér és a nézőtér hátsó részének felhasználásával alakul ki mintegy háromszáz négyzetméteren a kiállítási terem, amely térelválasztókkal kisebb helyiségekre bontható, így többféle célt is szolgálhat. E kiállítási teremhez megfelelő raktárak is járulnak. A jelenlegi színházi nézőtér a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak szolgál próbater- mül. Ehhez is járul kisebb raktár, s irodahelyiség. A jelenlegi öltözősor helyén a városi képzőművészeti szakkör kap majd otthont. A tervek szerint az udvaron a művészklubhoz tartozó nyári kerthelyiséget képeznék ki. Az építkezés második ütemében a jelenlegi könyvtárhelyiséggel bővülhet a művészklub. — Milyen költséggel jár e szép tervek realizálása? — Az első ütemben tervezett építkezések, valamint a homlokzat és a tetőszerkezet felújítása körülbelül egymillió kétszázezer forintba kerül, a második ütem további, Amerikában új, finom, valósággal csábitó kivégzést módot találtak ki. Elmer Miller feleséggyilkos volt az a szerencsés halálraítélt, akit először kényeztettek el az új kivégzést móddal. Mint az erről szóló tudósítás mondja, a kivégzés a következőképpen zajlott le. „A hóhér a vesztőkamrában, az elitéit széke alá egy vödör kénsavat helyezett el, amelybe sodium cyanidum golyókat dobott.. Néhány másodperc múlva a zárkát oly erős édeskés illat töltötte cl, hogy az elítélt elvesztette eszméletét, s tizennégy perc múlva az orvosok megállapították a beállott halált. A kivégzést légmentes üvegablakon át 24 személy nézte végig. Véleményük szerint az elítélt mandulavirágok édes illatára emlékeztető légkörben, a haláltusa mintegy százötvenezer forintba. Mindez berendezés nélkül értendő. — Rendelkezésre áll ez a költség? — A költségeket a tanács és , a helyi képzőművészeti csoport, illetve a Képzőművészeti Alap vállalta korábban. Szilárdan hisszük, hogy a Képző- művészeti Alap átérzi a Miskolcon létesitendő kiállítási terem fontosságát, és a miskolci művészek, Illetve területi csoport, vezetősége útján tett korábbi ígéretnek megfelelően jelentős mértékben hozzájárul az új képzőművészeti intézmény megvalósításához. Kivitelezői kapacitást a tanács biztosított. Ugyanakkor a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is segítséget ígért bizonyos szakipari munkákhoz, amelyet a tanácsi építővállalat nem tud ellátni. — Mikorra várható az új művészklub és kiállítási terem átadása? — Ha akadály nem jön közbe. decemberben már itt szeretnénk megnyitni a soron következő IX. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást — válaszolja Rózsa Kálmán vb- elnökhelyettes. A Déryné utcában tehát a művészetek új otthona születik. A képzőművészek, a szimfonikusok, a művészklubban pedig rajtuk kívül egy sor egyéb művészet művelői jutnak korszerű otthonhoz. Valameny- nyi intézményre Igen nagy szükség van. De talán elsődlegesen a kiállítási teremre, amely nemcsak Miskolcnak, hanem az egyetemes magyar képzőművészetnek is igen jelentős létesítménye lesz. A miskolci kiállítások, grafikai biennálék, ha nem is véglegesen, korszerű hajlékot kapnak és a megfelelő kiállítási terem bizonyára serkentőleg hat majd az alkotók kiállító kedvére is. A város lakossága érdeklődő szeretettel várja ez új intézmény létrejöttét. Benedek Miklós minden külső nyoma nélkül halt meg.” Hát nem megható ez a gyöngédség, amellyel Amerika az ő drágaláios. szivéhez nőtt bűnözőit átsegíti a másvilágra? Az a kommilfó modor, ahogyan az amerikai hóhér az ő pácienseit kezeli, megszégyeníti az európai szanatóriumi orvosok modorát. Szinte elképzeljük, ahogyan a mister hóhér odaáll a gyilkos úr elé, és ilyesmiket mond: — Hogy méltóztatik érezni magát? Egy kis szívdobogás? Ö kérem, ez a felesleges aggodalomtól van. Semmi az egész, kérem. Hiszen méltóztatik tudni, a mi intézetünk éppen annak köszönheti hírnevét és páratlan népszerűségét, hogy az érzéktelenítés legmagasabb fokát értük el. Csak mél- tóztassék nyugodtan lefeküdni. Szép álmokat és keU VAWAK KttLTÖK. akik már életükben legendát teremtenek, valóságos mítoszt, ami ködfelhőiként körüllengi őket izgalmas titkokat sejtetve, idézve. Villan is egyike a világirodalom legizgalmasabb, legrejtélyesebb költőóriásainak. Életéről jóformán nem ts tudunk pontosat, a szűkös biográfiai adatokon kívül. — Tudjuk — versei vallanak erről —, hogy sokat szenvedett, sokat megélt, végigjárta az élet minden végletét, a felelőtlen bohémkedéstől a fenyegető halál rettenetéig. Ez a teljesség az életben, a fények és árnyékok halmozása tette tulajdonképpen az európai líra mai értelmében is modern költővé. És ez egylemes felébredést a másvilágon! Még egy finom tapintás a pulzuson és némi hanyag érdeklődés a közérzet iránt. Azután a figyelmes hóhér elhelyezi a kénsavas vöd- röcskét a páciens ágya alatt és udvarias meghajlással, miközben sodium cyanidum labdacsokat ejt a vödröcské- be., eltávozik. A páciens pedig befordul a falnak és vágyót sóhajt: — Hiába, csak Amerikában érdemes feleséget, barátot, testvért és más földi halandókat gyilkolni! A harctereken sohasem bűnözők meghalhattak, meg kellett halniok a kínok kín. ja között. Ezt Amerika is helybenhagyta. De a gyilkos, az más. Az a humanizmus védelme alatt áll... Hajdú Béla dernsége. Az a tény, hogy a középkor (igaztalanul) sötétnek nevezett Párizsában el- avulhatatlan frisseséggel, a románcok, kötött formájú diákversek, alexandrinusaiban mindmáig érvényes igazságokat és érzéseket énekelt meg. Költészete minden hivatkozást, bclemagyarázást elbír. Magukénak vallhatták a romantikusok, akik a szenvedélyes túlzásokat kereslek és találták meg benne, a dekadensek, a flaszterek vándorai, akik cinizmusukra, nihilizmusukra keresnek igazolást és példát Villon elkeseredett soraiban. KI IS VOLT HAT ez az a korabeli, rendkívül szűkszavú dokumentumok, s nem utolsósorban — nem kerülhette el — fantáziája, élet- és művészetismerete alapján. S itt rögtön meg kell védenünk Car col minden gyanúsítással szemben. Mert jó regényt írt Villonról. Azt jelenti ez, hogy elkerülte a tudóskodó blöffö- lést, a bravúros játékot néhány adattal, de nem is formált cükorfigurát az adatok vázára. Az intuíciónak csak annyi szerepe volt a könyv megírásában, amennyiben kitöltötte a hézagokat, amelyek az adathiányból adódtak. Az igazi „nyersanyag” tulajdonképpen maga a Villon-i költészet, amely lényegében csaknem naplószerűen felöleli a költő életének lényegesebb fázisait. „Csak” a cselekményt kellett, kitalálni, mondhatnánk úgy is, hogy olykor LÓN a dráma, máskor az epiks^ nyelvére „lefordítaná” a VII- lon-verseket. Carconak kitűnően segített az is, hogy maga is kiváló kutatója és érzője a párizsi-franci a jassz-nyelvnek, egyáltalán annak a világnak* amelyben Villon — évszázadokkal előtte — élt, mozgott így tudta hitelessé tenni néhány mellékszereplő, pl. Colin, Vastag Margot, a Fehérlábú; stb. alakját is. Regényében megelevenedik az egész korabeli Párizs kocs- máival, bordélyházaival, bor- í töneivel, csavargóival, papjaival, diákjaival, szépasszonyai- :■ val együtt. De elkíséri Villont vidéki bújdosásaira, kóborlá- | saira is, hogy olyan érdekes ; epizódokkal ajándékozza meg j az olvasót, mint pl. a költők j versengése az orleans-i her- j cég -(költőnél), vagy a rablók támadásai az országutak, j a halál válása és félelme 3 bitófa alatt; stb. Carco köny- j ve tehát kettős szolgálatot ! tesz; segít jobban megérteni Villon költészetét (az illúziót keltő kor- és kömyezetrajz- j zal), a nem ismerőkkel meg- ismerteti, megszeretteti ezt az izgalmas, érdekes költőt. Somogyi Pál László értő fordítása és utószava értéke a könyvnek, Kondor Béla rajz* együttélnek a történettel, bál az olvasó fantáziáját nen> mozgatják meg különösebben. IIA VAN. A KÖNYVNE# szépséghibája, akkor a ma-! gyár könyvkiadás késését kelt ' megemlítenünk. Carco 40 évé ; írta meg a regényt (Európa KönyvkiadóJ H or pác ti Sándor // Őszi világvásár Lipcsében 25 ezer vendéget várnak, köztük sok magyart saság, a CSA és a brazil állami légiközlokedési vállalat is képviselteti magát. És természetesen készülnek már ar lipcsei családok is, hogyan könnyíthetik meg a vendégek itt-tartózkodását. A taxivállalatnál arról tárgyalnak, hogyan szereljék fel a vásár megkezdésére UKW rövidhullámú telefonokkal a kocsikat. 21 kocsit akarnak ezzel a rövidhullámú adó- és vevőkészülékkel felszerelni, ezeket azután egy diszpécser- központból irányítanák. Ezzel is gyorsítani akarják a kocsik irányítását, s csökkenteni a várakozási időt. E. Peter Trog Csak finoman! (Karcolat 1933-ból) ember, akit minden kor újra felfedez és magáénak vall. Francis Carco sikerrel kísérli meg a válaszadást a sók kérdésre. Életrajzot irt Villonról
