Észak-Magyarország, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

4

ÜSZAKMAGT AttöRSZAG

Vasárnap, 1966. angriszttts T.

Mérlegen

a Fiatalok Fóruma

adat, hogy ezt az ötszázas részvevő kört miként tudnák bővíteni, miként lehetne az itteni tapasztalatok alapján kollégiumokba átültetni e vitát, s általában nagyobb nyilvánosságot biztosítani a kényesnek hitt kérdések okos megvitatásának.

Kikristályosodott e vita során is, hogy a íórumot minden érdekelt szerv jónak, hasznosnak találja, amely jól kíván szolgálatára lenni a kötött nevelési formáktól idegenkedő, de vitára és tudásra szomjas fiatalok igényeinek. Nem vitás, hogy ez a korosztály nem problémamentes, de az iskolán belül, a túlzsúfoltság miatt, a KISZ-vezető tanár nem férkőzhet elég közel hozzájuk, ezért fogadták szívesen elsősorban a diákfiatalok. A Bartók Béla Művelődési Ház jól látta meg a vitában rejlő tudatformáló lehetőséget, azonban napjainkban már több segítséget kíván. De a segítségen kívül az itt szerzett tapasztalatokat a KISZ-vezetőknek megbeszéléseken kellene hasznosítaniuk, ezért kívánatos, hogy mind több KISZ-vezető vegyen részt ezeken a vitákon, és például az iskolai KISZ- szervezetekben, levetítve a vitatémákat az iskola viszonylataira, folytatni lehet az itt adódott kérdések boncolgatását.

Külön figyelmet érdemel a kérdés-feltevés már említett névtelensége. A névtelen kérdezés egyik-másik fiatalnál módot nyújthat provokatív kérdésekre, sunyiságra, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják a helytelen, vagy bántó szándékú egy-két kérdés ellenére is, hogy a fiatalok többsége a névtelen kérdezési lehetőséget nem renitenskedésre használja. Mindenesetre kívánatos lenne a fórum olyan őszinte vitává fejlesztése, amelyben a névtelen kérdezést lassan meg lehet szüntetni.

Természetesen nem volt hibamentes a fórum két esztendeje. Adódott olyan előadás, amelynek tanáros-akadémikus stílusa idegen volt a fiataloktól, így nem férkőzött közel hozzájuk, hasonló hibák adódtak a válaszadásokban itt-ott, volt felszínes előadás, amely társadalmi problémák feltárása helyett inkább színes uti- beszámolóként hatott, így a belőle levonható következtetések sem voltak mindig a leghelyesebbek. Szilárd elvi alapokon álló, a tudatformálást jól szolgáló, dinamikus vitaindító előadások kívánatosak, olyan vitavezetés, amely meg tudja ragadni a fiatalokat, és a polémiát helyes irányba tudja vezetni.

Befejezésül dől a tot kell

rögzítenünk, amelyben a tanácskozók is a fórum legfőbb feladatát látták: legyenek a viták dinamikusak, az ifjúság körében élő nézetek jó tisztázol, a szocialista tudat formálásának jó fórumai, és a városban születendő hasonló jellegű, de kisebb vitafórumok munkásságának erjesztöi.

Benedek Miklós

Kereken guruló nyelviskola» '

1966. májusában fehér au-> tóbusz indult ki egy hannó- ! veri iskolából. Nyugat-Euró- í pa több országát fel fogja ke- I resni. Kereken járó nyelvi la- í boraióriumnak nevezhető. Egy ? nyugatnémet elektromossági i cég készítette. Magnetofon- szalagokkal és mikrafonszala-l gokkal dolgoznak. A tanár) egyszerre hat növendékkelJ tud foglalkozni, még 20 hely j van a várakozók számára. A < Német Szövetségi Köztársa-1 Ságban sok iskola kérte a ke-j reken járó nyelvlaboratóri-í um látogatását. Mivel sok ha-' sonló kérelem érkezett a külföldről is, a fehér autóbusz menetrendje hónapokra készen áll. j

(A „Lumes"-ból) ( H. N.

RABTNDRANATH TAGORE:

DIADAL

(Vers a Szüret című kötetből.)

A falak beomlanak és világosság zúdul ránk, mint isteni kacaj.

Győzelem, ó fény, ki átfúrtad az éjszaka szivét!

Lángpallosod hadd szelje ketté a kétely s meddő vágyakozás csomóját.

Diadal!

Jöjj, engesztelhetetlen!

Jöjj te, ki oly rettenetes vagy vakító fehérségedben.

0 fény, dobod a tűz indulójában pereg és magasra lendül a piros fáklyar A ragyogás zuhatagában haldoklik a halál.

Boldog Balázs fordítása

Helyismereti tevékenység megyénk könyvtáraiban

A vidéki könyvtárak helyismereti tevékenységét a megyei könyvtárak szervezeti szabályzata írta elő, majd az 164/1958. M. M. számú utasítás továbbfejlesztette, jelentős szerepet szánva a tájkönyvtáraknak. Miskolcon: a megyei könyvtárnak.

A menyei gyűjtemény

A megyei könyvtár helyismereti gyűjteményének anyagában könyvek, periodiák, kisnyomtatványok, fényképek és képes-levelezőlapok szerepelnek.

Külön tájkatalógus készült a tájjellegű könyvekről. Az újságokban, folyóiratokban

megjelent olyan cikkekről, melyek Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Heves és Nógrád megyére vonatkozóan jelentősek, táj- cikk-katalógust szereztünk 1956 óta folyamatosan.

A helyismereti tájékoztatást szolgálja a képlelőhely katalógus is, amely könnyű eligazítást ad az érdeklődőknek a megye helységeinek betű-, azon belül tómarendjé- nek.

A megyei repertórium az 1700—1900 közötti évek cikkeit tartalmazza a megye helységeinek belül a szerzők, illetve a cikkek címeinek betűrendjében.

A felsoroltakon kívül nyomtatásban megjelent A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1842—1963. című kiadvány, mely a megyében valaha is megjelent 420 féle lap teljes leírását tartalmazza, különféle mutatókkal és a megye térképével (hol és mennyi lap jelent meg.)

Elkészült kéziratban (ez év végére nyomtatásban is megjelenik) a Borsod megye fejlődése 1945—1964. a megyei lapok tükrében című cikkbibliográfia is. Ez 10 000 olyan cikket tartalmaz, amely a fejlődést bizonyítja.

A járási könyvtárakban is szeretnénk megteremteni a helyismereti gyűjtés és feltárás alapjait A megyei könyvtárban meglevő gyűjtemény tájkatalógusaiból létrehozzuk mindenütt még a nagyobb községi könyvtárakban is, a helyismereti cédulakatalógust. Az olyan járási könyvtárakban, amelyeknek gyűjteménye soha nem haladja meg a közművelődési feladatok ellátásához szükséges mennyiséget, vagy a még ilyennel sem rendelkező járási, illetve községi könyvtárakban hézagpótló lesz az érdeklődők számára. Ugyanis a keresett anyag, ha csupán cédulán van is meg a járási, vagy községi könyvtárban, már kellő tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek. Maga az irodalom könyvtárközi kölcsönzéssel aránylag könnyen megszerezhető.

Kazincbarcika és Edelény az élen

Az eddig tájékozódás céljából meglátogatott könyvtárak közül a kazincbarcikai városi könyvtárról kell elsősorban beszélünk, mely nagy erőfeszítéseket tett a helyismereti anyag összegyűjtésére és feltárására. Saját erejükből megszerkesztettek egy helytörténeti katalógust a Kazincbarcikáról s-óló, könyvalakban megjelent publikációk és folyóirat-cikkek anyagából. Egressy Béni bibliográfiát állítottak össze. Van már hely- történeti íényképgyűjtemé- nyük. Gyűjtik az aprónyomtatványokat, a városi tanács minden osztályáról a jelentkezéseket Utóbbiakat a város történetének összeállításához. Nemrégiben készült el Kazincbarcika várostörténeti demográfiája című összeállításuk géppel írott sokszorosításban.

Példamutató az edelényi járási könyvtár kezdeményezése is. A könyvtár a felszabadulás 20. évfordulója előtt felhívást intézett a járás valamennyi községi tanácsához, felkérve őket a község történetének megírására. Sokszorosításban készült kérdőíveket küldött a községi tanácsoknak. A kérdőívek csaknem kivétel nélkül, megfelelően kitöltve, visz- szaérkeztek. Egy-egy dossziéba helyezték a kitöltött íveket a község nevével ellátva. Ezeket betűrendben tárolják. Ede- lényre vonatkozóan máris sikerült anyagot gyűjteniük. Kigépelték például a Magyarország geográphiai szótára

című kötetből a járás községeire vonatkozó részleteket és ezeket is behelyezték az egyes községek dossziéjába Ezt a továbbiakban folytatják, az egyes monográfiákban szereplő adatok kimásolásával. A készülő (Borsod megye fejlődése 1945—1964.) cikkbibliográfia újabb 20 év cikkanyagát ők maguk másolják le. E cédulanyagból, valamint saját helyismereti gyűjteményük katalóguscéduláiból létrehozzák a kartoték rendszerű helyismereti bibliográfiát, mely forrásanyagul szolgál azok számára, akik egy-egy település, vagy intézmény történetét akarják feldolgozni

Keresik

a dokumentumokat

A Sajószentpéteren lesé miskolci járási könyvtár létrehozza a megyei könyvtár inát említett cédulaanyagából és segítségével, a helyismereti cédulakatalógust. A segítség, egyébként kölcsönös, mert s Miskolci Járási Híradó című kiadványukban felhívást tettek közzé, kérve a községi könyvtárosokat: tegyenek lépéseket a megyei könyvtár helyismc-: réti gyűjteményének gyarapí-l tására.

Bármilyen dokumentumot, amely a megye történelmére, földrajzára, gazdaságára, fejlődésére vonatkozik (könyv,: újság, folyóirat, kép, apró-í nyomtatvány stb.) szívesen át-; vesz akár ajándék, akár megvásárlás formájában a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár.

A sátoraljaújhelyi járási könyvtár a megszerzett sáros- í pataki és sátoraljaújhelyi is-! kólái értesítőket felajánlotta s megyei könyvtárnak. A helyis-j meretl cédulakatalógust a járási könyvtára is megszervezi, j részben a megyei könyvtár sc-( gítségével, másrészt saját ere-' jéből.

Kluger hászlóné könyvtáros

Szombaton nyílik Mezőkövesden a népművészeti kiállítás

népi megnyitón. augusztus 13-an, szombaton délelőtt 11 órakor dr. Bucskó Mihály, a járási tanács vb-elnöke köszönti a pályázat résztvevőit, majd Kiss Ivor Sándor, a Népi Iparművészeti Tanács titkára osztja ki a Kis Jankó Bori díjakat. Nem sokkal utána dr. Helényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitja a kiállítást, majd délután három órakor dr. Fél Edit kandidátus, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője tart műveszeti konzultációt

Augusztus 13-án kezdődnek az O/dvidéki Bányász Kulturális Napok

Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága, KISZ-bizottsága, valamint igazgatósága rendezésében szombaton, augusztus 13-án nyílik meg az Özdvidé- ki Bányász Kulturális Napok rendezvénysorozata. A somsá- lyi művelődési házban rendezendő megnyitó ünnepségen Búzás Sándor, a tröszt pártbizottságának titkára mond beszédet, majd öntevékeny együttesek bemutatója következik.

A szeptember 17-ig, tehát több mint egy hónapig ‘tartó rendezvénysorozat igen sokszínű, a sorozatban vett kulturális témákon kívül, sok egyéb rendezvényt is felöld. Az egyes előadásokat, a legkülönbözőbb területeken, a tröszthöz tartozó községek művelődési intézményeiben tartják. Szerepel a programban bányász ifjúsági találkozó, pszichológiai tudományos előadás a vezetésről. világnézeti vonatkozású előadás, technikai bemutató. politikai könyvhét megnyitása, szocialisUi brigádvezetők ankétja, író—olvasó találkozó, képzőművészeti kiállítás, egészségügyi előadás, töbfe ifjúsági és gyermekrendezvény, a bányász művelődési intézmények szervezeti és tartalmi munkájának megvitatása. és természetesen több öntevékeny művészeti bemutató é> szórakoztató est.

A gazdag és változatos prog' ram az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt művelődési mun' kajának sokszínű megmutatását ígéri.

zésénél nagy lehet a haszna. E felelősök, mert hiszen nem árt, ha több személy is bekapcsolódik ebbe, lehetőleg pedagógusok. RlSZ-vezetők legyenek, akik ebben segíteni tudják a művelődési ház apparátusát. Sajnos, az első két év tapasztalatai szerint még nem elég a megfelelő vitavezető, kevés még a vállalkozó előadó, és ebben a fórum több segítséget kíván a KISZ-től, pedagógusoktól, a különböző témák szakembereitől egyaránt. Nem szabad előfordulnia, hogy az évad végére elszürküljön a viták rendezése. Ellenkezőleg, minden alkalommal színesebbé ötletesebbé kell tenni, fejleszteni kell azokat.

Az eddigi vitákról még nem mondhatjunk el, hogy élők, igaziak lettek volna, hiszen a fiatalok csak kérdéseket tesznek fel, válaszuk legfeljebb a szüneti beszélgetésekben, vagy a távozáskor váltott szavakban tükröződik, ugyanis az írásban, névtelenül benyújtott kérdések felvetették ugyan az ötleteket, az izgalmas témákat, (még akkor is, ha itt-ott negatív jegyek jelentkeztek közben) a vitaszellem azonban stagnál, nem fejlődik. A jövőben keresni kell a módot a po- lémák élőbbé tételére, bár az írásos, anonym kérdésfeltevést egyelőre nem lehet mellőzni, a megjelenő fiatalok fokozottabb, aktívabb részvételre serkentése szükségszerű feladat.

Természetesen

hozzátartozik ehhez, hogy a témák mindenkor izgalmasak, az ifjúságot érdeklők legyenek, de szerepeljen bennük direktnevelő anyag is. Nem lehet kizárólag a blickfangos témákat kultiválni, kívánatos lenne a gyakorlati élettel szorosabban összefüggő, gazdasági, az ifjúság nevelését vitató

problémákat is napirendre tűzni. Jó lenne például ifjúságvédelmi témákkal kapcsolatban a tanácsoktól konkrét példák kapcsán segítséget kapni. A KISZ-vezető tanárok mindennapi gyakorlatukból vett tapasztalataikkal és az ott adódó kérdésekkel nyújthatnának segítséget a fórumnak. A városi KISZ-bizottság az új évadra több témajavaslatot kínál a fórumnak, sőt, javaslat történt a nagy nyilvános vita után szűkebb körű polémiák megrendezésére is. A témák megválasztásánál egy feltétlenül figyelembe veendő: az arányok jobb betartása. Legyen a fórum programjában több aktuális, politikai, világnézeti téma, s ezeket vitassák meg izgalmasan.

Jóllehet, a fórum valameny- nyi fiatalhoz szól, a tapasztalat azt mutatja, hogy nem minden fiatal él vele egyformán. A Diósgyőri Gépgyár és a Lenin Kohászati Művek fiataljai közül viszonylag kevesen vettek részt az eddigi vitákon, viszont igen nagy számban jelen voltak a középiskolások, elsősorban a Kohóipari Technikum növendékei. Bár a íórumot elsősorban a munkásfiatalság kedvéért teremtették, valamiféle helytelen szemlélet kapott lábra, és azzal a meg- okolással, hogy ez a diákok ügye, sok munkásfiatal távol maradt. A kohászati KISZ- bizottság véleménye szerint a 16—20 évesek korosztálya a legkisebb a gyárban, de a nagyüzemi KISZ-nek is többet kellene tennie a fiatalok mozgósításáért, és a művelődési ház- . nak sem lenne szabal lemondania ezekről a gyári if jakról. A diákjelleget cáfolja, hogy az a munkásfiatal, gyári dolgozó, aki e tévhit ellenére eljött a fórum vitáira, állandó látogatóvá lett.

A1 alakoknak

tafórum, a kérdések többsége őszinte volt, s a legtöbb kérdés állásfoglalást, többségben helyes álláspontot tükrözött. Érdemes megjegyezni, hogy a viták szünetében nem volt lemorzsolódás, és kezdés előtt gyakori volt a sorbanállás. Az idő előrehaladtával, ahogyan a fórumot mindinkább megismerték, javult a hallgatóság összetétele, mindtöbb KISZ- vezető jött el,' sőt, nagyon sok felnőtt, is a fórum hallgatójává szegődött Most az lenneafelNegyedik alkalommal hirdették meg Kis Jankó Bori emlékére a hímző emlékpályázatot Száznegyven népművész küldte el ez alkalomból kettőszáznegyvenhét alkotását Mezőkövesdre. A zsűri iltal elfogadott művekből Borsod megye Tanácsa, a Népi Iparművészeti Tanács, a Háziipari és Népi-Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Népművelési Intézet, a Mezőkövesdi járási Tanács és, a Matyó Népművészeti Szövetkezet rendezőiében kiállítás nyílik. Az unAz elmúlt ÄSS

legérdekesebb színfoltja volt Miskolcon a Fiatalok F áruméinak vitasorozata a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Házban. Minden alkalommal nagy közönséget vonzott és a viták élénk visszhangot keltetek a város fiatalságának köreben. Érdemes visszapillantani e tevékenységre.

A Fiatalok Fóruma tulajdonképpen már 1904-bon született, azzal a helyes célkitűzéssel, hogy a tizenhat—húsz éves fiatalok részére teremtsen őszinte beszélgetési lehetőséget kényesnek tartott társadalmi problémákról. Alapvető célkitűzése volt a fórumnak, hogy a lehetőség határain belül, a fiatalok minden kérdésére választ kell adni, komolyan kell venni e fiatalokat.

A vitaesteket a résztvevők korosztálybeli adottságaiknak megfelelően igyekeztek szerkeszteni és a tárgyi feltételekkel is a közvetlenebb beszélgetést próbálták segíteni. Például a terem elrendezésénél is megbontották a szokásos nézőtéri széksor-rendet, hogy az előadók és hallgatók közelebb kerüljenek egymáshoz. Az előadásokat filmekkel és egyéb módon illusztrálták, színészeket léptettek fel közben és a témától függően egy-két, vagy három előadó is szerepelt egy- egy vitán. Például bíró. orvos, pszichológus tartott előadást, illetve beszélgetett a fiatalokkal, és kiváló színművész szólaltatott meg illusztrációként szolgáló műveket.

* Az 1964—65-ös évadban 4 alkalommal, az 1965—66-os idényben pedig hét témáról nyolc alkalommal vitáztak a fiatalok. Az első évadban a szerelem volt a legelső vitatéma, majd A faterom, meg az öreglány címmel nemzedéki problémákról vitáztak, később a munka tízparancsolatáról, ezt követően az érvényesülés útjairól, míg az utolsónak tervezett vita a meghívott fővárosi előadó távolmaradása miatt elmaradt. így öt tervezett vitából négyet tartottak meg. A kövekező évben már hét vitából nyolc lett. Az első a kispolgáriságról, a második a pályaválasztás^ érvényesülés problémáiról.' a harmadik, amelyet két részben tartottak, mert egy este nem lehetett befejezni, Hiszel? címmel aktuális morális és világnézeti kérdésekről, a következő I848 örökségéről, majd Milyen legyen, hogy szeressem? címmel a párválasztásról, később Amerikáról, végezetül pedig a Szabad Európa Rádióról szólt E legutóbbi vita vezetője Pintér István, a Népszabadság főmunkatársa volt, aki riportsorozatban számolt be a Szabad Európa Rádiónál tett látogatásáról a Népszabadságban, Amerikáról egy nemrégiben hosszabb időt ott töltött miskolci tanár vezette a polémiát.

A teniiekben esztendő

Változatos és tartalmas programról tett bizonyságot, és e két év után Ideje mérlegre tenni a Fiatalok Fórumát, alaposan megvizsgálni, mit tett a fiatalok tudatformálásáért, milyen feladatok várnak rá a jövőben.

A mérlegelő értékelés végett ült össze a napkoban egy szűkebb kerekasztal-beszélgetés- re a művelődési ház, a városi KISZ-bizottság, a kohászati KISZ-bizottság, valamint lapunk képviselője. A megbeszélés során megállapították, hogy ű Fiatalok Fóruma alapvetően jó, helyes, példamutató kezdeményezés, amely sok vonatkozásban még tovább is fejlesztendő. Az eltelt két évad már szolgált néhány elvi tanulsággal is, s azok közül néhányat érdemes itt is feljegyeznünk.

Elehbnnt azt kel1 tanu1'

tliU'CII Ságként regisztrálni, hogy a vitasorozat egyes estéinek témáit jó előre kell kiválogatni és fixálni, és feltétlenül kívánatos, hogy az előadók közül valaki felelőse legyen az egész sorozatnak, azaz legyen jelen minden vitán, mert így sokkal könnyebben kialakítható a kép a fiatalok kívánságairól, igényeiről, és ennek a további viták szerve-