Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

ÉSZAKMAGYAROKSZÁG Szombat, 196«. .tutios ló. Kiuíasífás Prágából Pénteken Prágában a kül­ügyminisztériumba kérették Outerbridge Horsey-t, az Egye­sült Államok nagykövetét és közölték vele a külügyminisz­térium leghatározottabb tilta­kozását amiatt, hogy két cseh­szlovák diplomatát az Egye­sült Államokban azzal az in­dokolatlan és abszurd váddal illetnek, hogy kémtevékenysé­get folytatták. Egyidejűleg közölték az ame­rikai diplomatával, hogy a nagykövetség másodtitkára G. Edward Reynolds beosztásával visszaélve, Csehszlovákiában kémkedett. E tevékenysége miatt a külügyminisztérium további csehszlovákiai tartóz­kodását nem kívánatosnak tartja és felkéri, hogy három napon belül hagyja el az or­szág területét. Július 20 Világszerte tiltakozás a vietnami bombázás ellen BsrátsÉpnfi A vietnami néphadsereg lég­védelmi ütegei pénteken hat amerikai kalózrepülőgépet lőt­tek le a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság területe felett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztéri­uma tiltakozást jelentett be amiatt, hogy az Egyesült Államok légi- erejének repülőgépei jú­lius 13-ról 14-rc virradó éj­szaka gépfegyverezték a Hanoi és Peking között közlekedő nemzetközi vo­natot. A barbár támadás Langson és Hanoi között zajlott le, vietnami területen. Holt, ausztráliai miniszterel­nök és Johnson elnök was­hingtoni tárgyalásainak befe­jeztével kiadott közös közle­mény hangsúlyozza, az Egyesült Államok és Ausztrália folytatja a vietnami háborút és min­den támogatást megad a saigoni rezsimnek. Szavang Vatthana laoszi ki­rály pénteken elutazott Pá­rizsból. Közös közleményt ad­tak ki azokról a tárgyalások­ról, amelyeket a király De Két év mérlege Feljegyzések INagycsécsrol A kertek alatt kanyarog az egyre szennyesebb vizű Sajó. Romantikusan szép ez a vidék, földje is a jobb minőségűek- hez tartozik. Ónod, Muhi — megannyi történelmi esemé­nyek színterét rejtik a Sajó- menti füzesek, erdőségek. Nagycsécset mintegy 400 éves településnek hiszik, sajnos, egyetlen embert nem találni a községben, aki írásos doku­mentumot vagy szájhagyo­mányt őrizne keletkezéséről. Mindössze egy kerek 100 éves sírkövet mutathatnak az ide­gennek a szülésznő udvarán, bizonyos Szerdahelyi neveze­tű földbirtokosról, aki így, aratás táján leesett egy meg­rakott szekérről... Agglegény volt, úgy mondják, zsu­gori, rosszindulatú vénlegény, mennyei „útja” előtt úgy ren­delkezett, hogy vagyonát az egyházra hagyja. így ka' tt egy közönségesen egyszerű sírkövet, mert — úgy látszik — az egyház nála is zsugoribb volt. Pergő vakolat Ennyi a falu múltjáról. Ta­lán elég is, hiszen a minden­napok krónikását elsősorban a mai élet, a község mai álla­pota érdekli. És erről bőveb­ben tájékozódhat. A tanácsháza mellett feltű­nik egy újonnan épült, mo­dern épület. A művelődés, a kultúra házának építették, mintegy másfél millió forinté ért. Alkotmányunk ünnepén adják át rendeltetésének, s akinek kedve van, máris meg­tekintheti ... — A falu szereti a színdara­bot, meg a táncot: De a régi kultúrotthonban nyáron ful- lasztó meleg, télen pedig csontot repesztő hideg volt... A tanácselnök megállapítá­séit mindenki igazolja. Ám az építők nem tudták jó munká­jukat igazolni. Harmincnyolc kisebb-nagyobb (inkább na­gyobb, fél négyzetméteres) fol­tot számoltam össze, ahonnan lehámlott a vakolat. Persze, korrigálják a hibákat augusz­tus 20-ig, a költségek az építő vállalatot terhelik. De a kár akkor is kár marad ... A legnagyobb gond A pártalapszervezet vezetői­vel beszélgetve, a két évvel ezelőtti elhatározásukról ér­deklődöm. Papp József így summázza az akkori határozatot. — 1960-ban lettünk termelő­szövetkezeti község. A tsz megszilárdítását tartottuk a legfontosabbnak ... Elsősorban gazdaságilag. K. Varga Balázs elnök nyi­latkozata azt igazolja, hogy ezt az elhatározást nagyjából tel­jesítette a pártalapszervezet. — A megalakulás évében 668 ezer forint volt a tiszta va­gyonunk. 1961-ben már 1 mil­lió 300 ezer. Hatvankettőben csaknem 2 millió. Ma pedig már a három milliót is meg­haladja. Érdekesen alakult a munka­egységek értéke is. Megalaku­lásuk éve (I960): 21,02 forint, 1961: 22,68 forint, 1963: 26,58 rorlnt — tavaly már 35 forint felett osztottak. — Az idén sem osztunk ke­vesebbet — ígéri az elnök. Gondolom, e bizakodását arra alapozza, amit találkozásunk első percében újságolt: jobb termést várnak az idén. S jobbat arattak már eddig is. Búzából 12 mázsás az átlaguk. Számon tartanak olyan dűlőt, ahol 22 szem ráadást adott a gabona. Szokványos kérdés ezután: mi a község legnagyobb gond­ja? — Az — mondja a tsz elnö­ke —. hogy a szövetkezeti ta­gok átlagéletkora 58 év... Ilol ralinak a fiatalok? Nem nehéz kinyomozni. Pal- konyára, Tiszaszederkénybe járnak — az iparban dolgoz­nak. Többnyire bejárnak. Este, szabad idejükben a kör­űségben élnek, tevékenyked- . nek. A KISZ alapszervezet­ben egyetlen tsz-tag sincs. Egyszerűen azért, mert nem találni fiatalt a termelőszövet­kezetben. A pártalapszervezet vezető­ségének újjáválasztásakor a határozat a pártépítési teen­dőket is megemlítette. Saj­nos, ennek a határozatnak nem tudtak eleget enni. Tizen­hat tagot számláltak akkor is, most is. — És a fiatalok közül nincs jelentkező, arra érdemes? Papp József válasza érdem­leges ugyan, de nem kielégítő. A szervezeti szabályzatnak ar­ra a kitételére hivatkozott, amely kimondja: „Minden párttag és tagjelölt annak a pártszervezetnek legyen tagja, ahol dolgozik.” Nagycsécsen szó szerint alkalmazzák a tételt, mely azt eredményezi: pártépítési munkájuk elseké- lyesedik, tagságuk létszáma stagnál. A nagycsécsi kommunisták munkáját nem lehet egyönte­tűen sem elmarasztalni, sem dicsérni. Vitathatatlan, hogy a legutóbbi, a vezetőség újjá­választó taggyűlés legfonto­sabb határozatát végrehajtot­ták: a tsz szilárd, jó anyagi­erkölcsi alapokon nyugszik. Ám a pártépítési munka gyen­geségein kívül más bírálnivalót is talál az érdeklődő. Az öttagú vezetőség egyik tagja, Gergely Lajosné el­mondotta, hogy két év alatt mindössze egyszer hívták meg vezetőségi ülésre. — Gazdasági vezető vagyok. Sajnos, sok taghoz háromszor- négyszer el kell mennem, míg kifizeti a bélyeg árát... Köte­lességemet elvégzem. De mi­nek választottak be a vezető­ségbe, hanem kérdezikmeg vé­leményemet, mielőtt a vezető­ség döntést hoz? ősszel le­mondok tisztségemről. Mint egyszerű párttag, elvégzem majd, amivel megbíznak ... A két év mérlegének serpe­nyőjében ez . a nyilatkozat is jelent valamit. Gazdagodó község — ... Az a mi legnagyobb problémánk, hogy az átlagélet­kor 58 év a tsz-ben. Ha jön­nének most leszerelt fiatalok, velük hamarabb megértetnénk mi a célunk, tervünk — pa­naszkodott K. Varga Balázs tsz-elnök. A falu ennek ellenére gaz­dagszik, gyarapszik. Igaz, sok még a negyven—ötven évvel ezelőtt épített, szalmale- tős ház a faluban. De már nem ez a döntő. Üj, cserepes-palás villalakások sorakoznak az utcák, utak mentén. Mikor ar­ról volt szó, hogy kúltúrott- hont építenek, a falu apraja- nagyja munkát vállalt. Há­romszáz köbméter kavicsot, 300 köbméter homokot, 70 ezer téglát szállítottak, rakták ko­csira fel, le a nagycsécsiék — társadalmi munkában. A régi kultűrházat is így bon­tották le. A szállítási eszközö­ket a tsz biztosította. S még mennyi mindent elvégeztek, hogy szép otthona legyen a faluban a kultúrának! Egy idő­ben tűzoltószertárt is építet­tek Nagycsécsen, s tavaly az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 83 forintot. A 260 ház közül 31-ben már van televízió, 140- ben pedig rádió. Nyolcvanegy napilap. 150 hetilap jár a köz­ségbe. Sportélete is dicséretes, bár egyoldalú. Mindebben benne van an­nak a 16 kommunistának erő­feszítése, munkája is, akik a pártot képviselik Nagycsécs községben. B. L. Gaulle francia köztársasági el­nökkel folytatott. A nyilatkozat leszögezi, hogy a felek aggodalmukat fejez­ték ki a vietnami helyzet miatt, amelynek rosszabbodása l^aosz függetlenségét és semle­gességét fenyegeti. A király és De Gaulle el­nök úgy véli, hogy az egye­düli lehetséges kiút az 1954-es genfi megállapodá­sokhoz való visszatérés és azok szigorú betartása. A Béke-Világtanács felhívá­sára július 20-án a béke erői akcióegység- napot tarta­nak, tiltakozásul a VDK városainak bombázása ellen. A szabadságáért harcoló hős dél-vietnami nép iránti szoli­daritás újabb megnyilvánulá­sára került sor pénteken dél­után Budapesten, a SZOT- székházban: ünnepélyesen átadták azt a félmillió forint értékű gyógyszert és egészség- ügyi felszerelési, amelyet a magyar szervezett dolgozók a testvérnép megsegí­tésére felajánlottak. Tizennyolc esztendeje, hogy 1948. július 16-án aláírták a felszakadnií bolgár és magyar nép barátságának nagy jelen­tőségű okmányát, a magyar —bolgár barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási egyezményt. Az el­múlt tizennyolc esztendő alatt ez az egyezmény nemcsak kiállta a próbát, hanem be­tűi, cikkelyei kézzelfogható valósággá lettek. Igaz, a két nép baráti érzelmei nem új- kelctűek. Emlékszünk rá, hogy már az 1818—49-es ma­gyar szabadságharcban Kos­suth oldalán küzdőit a bolgá­rok egyik legkiválóbb egyé­niség^. Sztefan Dunyov ezre­des, aki magyar és bolgár önkéntesekből szervezett csa­patot, és hősiesen küzdött a forradalomért. A fegyverle­tételt követő véres megtorlás elöl menekülő hatezer ma­gyar szabadságharcos — élü­kön Kossuth bajossal és Bem apóval — Bulgáriában talalt menedéket. Kolarovgrádhan, az egykori Sumcnben ma is a két nép barátságának erek­lyéjeként őrzik Kossuth mú­zeummá alakított lakóházát. És egy évszázaddal később, a szovjet hadsereg oldalán bolgár katonák léptek magyar földre, hogy kiverjék a fa­siszta elnyomókat Petőfi és Kossuth hazájából. A magyar—bolgár barátság a külső elnyomók elleni kö­zös küzdelemben fogant, s a proletár-internacionalizmus talaján kezdett virágozni. Amióta mind a kél ország­ban a dolgozók vették ke­zükbe a hatalmat, testvéri együttműködésünk egyre ke*! rebélycscdik. A barátság épi- tői nemcsak a két ország ve* zetői, hanem bolgárok ésma-( gyarok millió, a várnai hajó­építők ís a budapesti bánya* gépgyári munkások, a turis­ták tíz- és százezrei, a köl­csönös előnyök alapján létre­hozott közös magyar—bolgár vállalatok, mint például az I INTRASZMAS dolgozói. A két ország a KGST-n belül és a kétoldali egyezmények ré­vén szoros együttműködésre lépett többek között a rádió- és televízió-gyártásban, a lia- jóépítésben, az ipar számos területén. Amikor két esztendővel ezelőtt Todor Zsivkov elv- j társnak, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titkárának és miniszter- elnökének vezetésével bolgár küldöttség járt nálunk, le­rakták e konstruktív együtt­működés bővítésének alapja­it. Azóta e két ország állam­polgárai minimális formali­tások mellett könnyen utaz­hatnak egymás országaiba, s már dolgoznak az első közös bolgár—magyar intézmények. Céljaink közösek, mint azt legutóbb a Varsói Szerződés országai bukaresti tanácsko­zásán aláírt okmányok is bi­zonyítják. S ez a legjobb biztosíték rá, hogy barátsá­gunk, együttműködésünk a jövőben tovább mélyül és erősödik. <S. T.) 14 éves néger kislányt lőttek agyon a rendőrök Chicagóban Három halálos áldozata és öt ven sebesültje van a csü­törtöki chicagói zavargások­nak. Az egyik áldozat egy 14 éves néger kislány: meg­ölte egy eltévedt golyó. Chicago néger negyedében három napja robbantak ki a tüntetések, amikor a rendőr­ség megakadályozta, hogy a hőségtől elkinzott lakosság kinyissa az utcai vízcsapo­kat. Csütörtökön már valósá­gos tűzharcra került sor, mi­után a rendőrség rálőtt a tün­tetőikre. A hírügynökségi je­lentések szerint a rendőrökre a háztetőkről lőttek vissza, és az ablakokból üvegeket hajigáltak feléjük. Az esti órákban annak el­lenére, hogy Martin Luther a varosne- tartózkod­King felszólította gyed lakosságát, jék az erőszaktól, mintegy ötezer felháboro­dott néger vonult az utcá­ra. helörte a kirakatokat, autókat gyújtott fel, s amikor a rendőrség fegy­verét használta, általános lövöldözés ' ’zdőé t. Pénteken a hajnali órákban mintegy 900 rendőr zárta le a körzetet. A hivatalos közlés szerint 300 személynél is töb­bet tartóztattak le. A rendőr­ség szerint a pénteki-e virra­dó éjszaka mintegy húsz négyzetkilométeres területen hol itt, hol ott került sor tűzharcra a város utcáit el­özönlő néger fiatalok és a rendőrség között. Reggelre* mindenütt kövek, összetört üvegcserepek és tör­melékek borították az utcá­kat. Ebéd Moszkvában índira Gandhi tiszteletére A szovjet kormány pénteken a Kreml nagypalotájában ebé­det adott índira Gandhi indiai miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más szov­jet vezetők is jelen voltak. índira Gandhi pénteken dél­után szovjet külpolitikai új­ságírók vendége volt, KUNSZABO FERENC: SZOMORÚ JÁTÉK 4 pincér faarccal vette föl a ren­delést: két Wermouth. „Vár­jon"! — alcart utána kiáltani, hogy csak egyet hozzon, de bennefa- gyott a szó: teljesen nevetségessé teszi magát. S mikor a pincér hozta az italt, már teljes bizonysággal tudta: ez lehetetlen helyzet. Milyen alapon rendel ö éppen W ermuthot? Szerette volna csak egy kicsit meg­lazítani a nyakkendőt. Vagy a kabátot kigombolni. De ilyen előkelő helyen! S mikor kislányt vár ... Csak nézte bű- völten a sötét, aranyszínű lét, tetején a mozdulatlan citromkarikát, s hom­lokán verejtékcsöppek jelentek meg. Aztán rettenetesen megkönnyebbült. Eszébe ötlött a megoldás: az egyiket gyorsan kiissza, s hogy az üres pohár ne árulkodjon, zsebrevágja, besétál ve­le, mintha a mosdóba menne, de tény­leg oda is megy, s ott elrejti. Úgy érezte, hűvös, kellemes légára­mok járják át az egész várost... Az­tán bent rájött, ez a lehető legrosz- szabb, amit tehet: mert megjön a kis­lány, a pincér odalép, fölveszi a ren­delést, szedi össze a poharakat — » egy hiányzik! Ráadásul, kísérő pohár kettő van!... No nem, ezt nem lehet így csinálni. Kész leégés. Nagy léptekkel ment vissza, két vál­lát hanyagul lóbálta. Leült, kigombol­ta kabátját. Pár másodpercig nem tud­ta, hogyan kellene folytatni, és nagyot nyelt, ettől jött az új ötlet: levette nyakkendőjét, zsebrevágta, az ing gal­lérját kihajtotta. Széles mozdulattal nyúlt a pohár után. üresen tette visz- sza, s odalntette a pincért. — Egy csomag ... csomag .. 1 jobb cigarettát! Alig gyújtott rá. jött a lány. Az ..egyezményes" ruhában volt, kezében az „egyezményes" lap. Hátradőlt a széken, odaintette, s elő­kelő kéztartással kínálta meg ülőhely- lyel. A lány kicsi és szőke volt, félénk, ha­tározatlan. Kissé oldalvást ült le, az­tán szemmelláthatólag nem akart fész­kclődni: — Azért írtam magának, mert.; — letette a lapot, majd pár pillanat múl­va odábbigazította. — Igen. Persze! — mondta a fiú.. — Tudom én, hogy van ez, Nellike. Szó­líthatom így?... Köszönöm! — Jött a pincér. — Mit parancsol? Lehetne va­lami rövidet? — Igen... — lélegzett óvatos-nayyot a lány. — Csokoládét. — Egy csokoládét, és egy Werrrvotitk­ot! ... Nézze, Nellike, én pontosan az­ért adtam föl a hirdetést, hogy találjak egy rendes, kedves, szolid, kislányt. Mert ezek a mai lányok!... Ah... — Amaz nagyot bólintott, és kölcsönös egyetértésben elmerengtek. Jött a pincér, a fiú majdnem fenékig lehajtotta a magáét, de a kislány csak belenyalt, és óvatos-figyelmesen tette le. Egyre csillogóbb szemmel figyelte ezt a csudarendes, energikus fiút. — Nem akarom most magát untatni, csak nehogy azt higgye, én azért hir­dettem, mert mit tudom én... Ál a lányok ragadnak.-. Kaparászta az abrosz szélét egy da­rabig, aztán nagyot fújt, és fölvetette fejét: — Ott van például az üzletben ®z a Boros Kati. Azt mondják, ő a legcsino- sabb. Ha valami buli van, sorban áll­nak a fejek, hogy felkérjék. Azt mond­ják, flegma... En meg csak mondom neki: „Bábuéi, jössz estére csörögni? Rázunk egy jót." — Ivott ismét, a korty majdnem cigányútra szaladt, na­gyokat nyelt, hápogva, kiguvadó szem­mel. Csak néhány perc után folytat­ta: — Azt hiszi, viszautasit, mert hogy én ilyen.,, karcsú vagyok; meg hogy ritka a hajam? Á! Csak jó duma kell ezeknek ... Aztán, amikor hajnal felé kísérem haza, állandóan rámnehezedik. Mi van? Mondom neki: „Tán bezsong­tál?!” llágyiijt. A lány egy hirtelen moz­dulattal beljebb helyezkedik a szé­ken. A fiú füstöt fúj. — Nem szeretem, ha ragadnak.. 3 Mint például a szomszédasszony a házban. Bemegyek hozzá, mondom: Mariska néni, adjon már egy táskánál paprikát, nem tudom, anyu hova tet­te, majd ha hazajön, meghozom. Di­rekt nénizem, pedig nem szereti, mert tíz évvel öregebb tán tőlem, még nincs harminc. De ö nem veszi észre, csak kacarászik: Adok, azt mondja, Pi- tyuka, magának mindent! — Jó hús­ban van, nem mondom, de hát, ne­kem! ... És majd rámesik, mikor adja a paprikát, mellé is szórja, aztán meg kacag, és még rámfogja, hogy nekem remeg a kezem ... Nekem!... Olyan röhencs. Ha meglát, rögtön mutogat­ja fogait!... A kislány kerekre tágult szemmel figyel. Még a szája is felnyílik egy ki­csit. Néz, mint nyúl a reflektorfény­be. A fiú ettől még nagyobb lendület­tel fújja a füstöt. De ekkor odalép a pincér: — Elnézést kérek, váltás van. —i Számolni kezd: — Volt három Wer- mouth, egy csokoládé... — összead, rápillant az asztalra: — És egy talpas pohár, az összesen ... S összevonja szemöldökét, a ceruza hegyétől átpillant a fiúra. Az a zsebéhez kap, erről teljesen megfeledkezett! Villámgyorsan lepi el a verejték. Feláll: — Bo-bocsánat... a pohár, az itt van... — Ahogy előveszi, kiesik a nyakkendő. 4 poharat talpával fölfelé teszi le, aztán hajol a nyakkendő­ért. Vállát beleüti az asztalba, ettől majdnem oldalt esik. Aztán szá­molja a pénzt, szinte vigyázz-állásban várja az aprót. A borravaló^ nem meri fölkínálni, a pincér m-tjhajlrtsát ugyan­úgy mszonozza -• aztán rohan kijeié, asztalba, székbe ütődre.

Next

/
Thumbnails
Contents