Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
ÉSZAKMAGYAROKSZÁG Szombat, 196«. .tutios ló. Kiuíasífás Prágából Pénteken Prágában a külügyminisztériumba kérették Outerbridge Horsey-t, az Egyesült Államok nagykövetét és közölték vele a külügyminisztérium leghatározottabb tiltakozását amiatt, hogy két csehszlovák diplomatát az Egyesült Államokban azzal az indokolatlan és abszurd váddal illetnek, hogy kémtevékenységet folytatták. Egyidejűleg közölték az amerikai diplomatával, hogy a nagykövetség másodtitkára G. Edward Reynolds beosztásával visszaélve, Csehszlovákiában kémkedett. E tevékenysége miatt a külügyminisztérium további csehszlovákiai tartózkodását nem kívánatosnak tartja és felkéri, hogy három napon belül hagyja el az ország területét. Július 20 Világszerte tiltakozás a vietnami bombázás ellen BsrátsÉpnfi A vietnami néphadsereg légvédelmi ütegei pénteken hat amerikai kalózrepülőgépet lőttek le a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe felett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma tiltakozást jelentett be amiatt, hogy az Egyesült Államok légi- erejének repülőgépei július 13-ról 14-rc virradó éjszaka gépfegyverezték a Hanoi és Peking között közlekedő nemzetközi vonatot. A barbár támadás Langson és Hanoi között zajlott le, vietnami területen. Holt, ausztráliai miniszterelnök és Johnson elnök washingtoni tárgyalásainak befejeztével kiadott közös közlemény hangsúlyozza, az Egyesült Államok és Ausztrália folytatja a vietnami háborút és minden támogatást megad a saigoni rezsimnek. Szavang Vatthana laoszi király pénteken elutazott Párizsból. Közös közleményt adtak ki azokról a tárgyalásokról, amelyeket a király De Két év mérlege Feljegyzések INagycsécsrol A kertek alatt kanyarog az egyre szennyesebb vizű Sajó. Romantikusan szép ez a vidék, földje is a jobb minőségűek- hez tartozik. Ónod, Muhi — megannyi történelmi események színterét rejtik a Sajó- menti füzesek, erdőségek. Nagycsécset mintegy 400 éves településnek hiszik, sajnos, egyetlen embert nem találni a községben, aki írásos dokumentumot vagy szájhagyományt őrizne keletkezéséről. Mindössze egy kerek 100 éves sírkövet mutathatnak az idegennek a szülésznő udvarán, bizonyos Szerdahelyi nevezetű földbirtokosról, aki így, aratás táján leesett egy megrakott szekérről... Agglegény volt, úgy mondják, zsugori, rosszindulatú vénlegény, mennyei „útja” előtt úgy rendelkezett, hogy vagyonát az egyházra hagyja. így ka' tt egy közönségesen egyszerű sírkövet, mert — úgy látszik — az egyház nála is zsugoribb volt. Pergő vakolat Ennyi a falu múltjáról. Talán elég is, hiszen a mindennapok krónikását elsősorban a mai élet, a község mai állapota érdekli. És erről bővebben tájékozódhat. A tanácsháza mellett feltűnik egy újonnan épült, modern épület. A művelődés, a kultúra házának építették, mintegy másfél millió forinté ért. Alkotmányunk ünnepén adják át rendeltetésének, s akinek kedve van, máris megtekintheti ... — A falu szereti a színdarabot, meg a táncot: De a régi kultúrotthonban nyáron ful- lasztó meleg, télen pedig csontot repesztő hideg volt... A tanácselnök megállapításéit mindenki igazolja. Ám az építők nem tudták jó munkájukat igazolni. Harmincnyolc kisebb-nagyobb (inkább nagyobb, fél négyzetméteres) foltot számoltam össze, ahonnan lehámlott a vakolat. Persze, korrigálják a hibákat augusztus 20-ig, a költségek az építő vállalatot terhelik. De a kár akkor is kár marad ... A legnagyobb gond A pártalapszervezet vezetőivel beszélgetve, a két évvel ezelőtti elhatározásukról érdeklődöm. Papp József így summázza az akkori határozatot. — 1960-ban lettünk termelőszövetkezeti község. A tsz megszilárdítását tartottuk a legfontosabbnak ... Elsősorban gazdaságilag. K. Varga Balázs elnök nyilatkozata azt igazolja, hogy ezt az elhatározást nagyjából teljesítette a pártalapszervezet. — A megalakulás évében 668 ezer forint volt a tiszta vagyonunk. 1961-ben már 1 millió 300 ezer. Hatvankettőben csaknem 2 millió. Ma pedig már a három milliót is meghaladja. Érdekesen alakult a munkaegységek értéke is. Megalakulásuk éve (I960): 21,02 forint, 1961: 22,68 forint, 1963: 26,58 rorlnt — tavaly már 35 forint felett osztottak. — Az idén sem osztunk kevesebbet — ígéri az elnök. Gondolom, e bizakodását arra alapozza, amit találkozásunk első percében újságolt: jobb termést várnak az idén. S jobbat arattak már eddig is. Búzából 12 mázsás az átlaguk. Számon tartanak olyan dűlőt, ahol 22 szem ráadást adott a gabona. Szokványos kérdés ezután: mi a község legnagyobb gondja? — Az — mondja a tsz elnöke —. hogy a szövetkezeti tagok átlagéletkora 58 év... Ilol ralinak a fiatalok? Nem nehéz kinyomozni. Pal- konyára, Tiszaszederkénybe járnak — az iparban dolgoznak. Többnyire bejárnak. Este, szabad idejükben a körűségben élnek, tevékenyked- . nek. A KISZ alapszervezetben egyetlen tsz-tag sincs. Egyszerűen azért, mert nem találni fiatalt a termelőszövetkezetben. A pártalapszervezet vezetőségének újjáválasztásakor a határozat a pártépítési teendőket is megemlítette. Sajnos, ennek a határozatnak nem tudtak eleget enni. Tizenhat tagot számláltak akkor is, most is. — És a fiatalok közül nincs jelentkező, arra érdemes? Papp József válasza érdemleges ugyan, de nem kielégítő. A szervezeti szabályzatnak arra a kitételére hivatkozott, amely kimondja: „Minden párttag és tagjelölt annak a pártszervezetnek legyen tagja, ahol dolgozik.” Nagycsécsen szó szerint alkalmazzák a tételt, mely azt eredményezi: pártépítési munkájuk elseké- lyesedik, tagságuk létszáma stagnál. A nagycsécsi kommunisták munkáját nem lehet egyöntetűen sem elmarasztalni, sem dicsérni. Vitathatatlan, hogy a legutóbbi, a vezetőség újjáválasztó taggyűlés legfontosabb határozatát végrehajtották: a tsz szilárd, jó anyagierkölcsi alapokon nyugszik. Ám a pártépítési munka gyengeségein kívül más bírálnivalót is talál az érdeklődő. Az öttagú vezetőség egyik tagja, Gergely Lajosné elmondotta, hogy két év alatt mindössze egyszer hívták meg vezetőségi ülésre. — Gazdasági vezető vagyok. Sajnos, sok taghoz háromszor- négyszer el kell mennem, míg kifizeti a bélyeg árát... Kötelességemet elvégzem. De minek választottak be a vezetőségbe, hanem kérdezikmeg véleményemet, mielőtt a vezetőség döntést hoz? ősszel lemondok tisztségemről. Mint egyszerű párttag, elvégzem majd, amivel megbíznak ... A két év mérlegének serpenyőjében ez . a nyilatkozat is jelent valamit. Gazdagodó község — ... Az a mi legnagyobb problémánk, hogy az átlagéletkor 58 év a tsz-ben. Ha jönnének most leszerelt fiatalok, velük hamarabb megértetnénk mi a célunk, tervünk — panaszkodott K. Varga Balázs tsz-elnök. A falu ennek ellenére gazdagszik, gyarapszik. Igaz, sok még a negyven—ötven évvel ezelőtt épített, szalmale- tős ház a faluban. De már nem ez a döntő. Üj, cserepes-palás villalakások sorakoznak az utcák, utak mentén. Mikor arról volt szó, hogy kúltúrott- hont építenek, a falu apraja- nagyja munkát vállalt. Háromszáz köbméter kavicsot, 300 köbméter homokot, 70 ezer téglát szállítottak, rakták kocsira fel, le a nagycsécsiék — társadalmi munkában. A régi kultűrházat is így bontották le. A szállítási eszközöket a tsz biztosította. S még mennyi mindent elvégeztek, hogy szép otthona legyen a faluban a kultúrának! Egy időben tűzoltószertárt is építettek Nagycsécsen, s tavaly az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 83 forintot. A 260 ház közül 31-ben már van televízió, 140- ben pedig rádió. Nyolcvanegy napilap. 150 hetilap jár a községbe. Sportélete is dicséretes, bár egyoldalú. Mindebben benne van annak a 16 kommunistának erőfeszítése, munkája is, akik a pártot képviselik Nagycsécs községben. B. L. Gaulle francia köztársasági elnökkel folytatott. A nyilatkozat leszögezi, hogy a felek aggodalmukat fejezték ki a vietnami helyzet miatt, amelynek rosszabbodása l^aosz függetlenségét és semlegességét fenyegeti. A király és De Gaulle elnök úgy véli, hogy az egyedüli lehetséges kiút az 1954-es genfi megállapodásokhoz való visszatérés és azok szigorú betartása. A Béke-Világtanács felhívására július 20-án a béke erői akcióegység- napot tartanak, tiltakozásul a VDK városainak bombázása ellen. A szabadságáért harcoló hős dél-vietnami nép iránti szolidaritás újabb megnyilvánulására került sor pénteken délután Budapesten, a SZOT- székházban: ünnepélyesen átadták azt a félmillió forint értékű gyógyszert és egészség- ügyi felszerelési, amelyet a magyar szervezett dolgozók a testvérnép megsegítésére felajánlottak. Tizennyolc esztendeje, hogy 1948. július 16-án aláírták a felszakadnií bolgár és magyar nép barátságának nagy jelentőségű okmányát, a magyar —bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt ez az egyezmény nemcsak kiállta a próbát, hanem betűi, cikkelyei kézzelfogható valósággá lettek. Igaz, a két nép baráti érzelmei nem új- kelctűek. Emlékszünk rá, hogy már az 1818—49-es magyar szabadságharcban Kossuth oldalán küzdőit a bolgárok egyik legkiválóbb egyéniség^. Sztefan Dunyov ezredes, aki magyar és bolgár önkéntesekből szervezett csapatot, és hősiesen küzdött a forradalomért. A fegyverletételt követő véres megtorlás elöl menekülő hatezer magyar szabadságharcos — élükön Kossuth bajossal és Bem apóval — Bulgáriában talalt menedéket. Kolarovgrádhan, az egykori Sumcnben ma is a két nép barátságának ereklyéjeként őrzik Kossuth múzeummá alakított lakóházát. És egy évszázaddal később, a szovjet hadsereg oldalán bolgár katonák léptek magyar földre, hogy kiverjék a fasiszta elnyomókat Petőfi és Kossuth hazájából. A magyar—bolgár barátság a külső elnyomók elleni közös küzdelemben fogant, s a proletár-internacionalizmus talaján kezdett virágozni. Amióta mind a kél országban a dolgozók vették kezükbe a hatalmat, testvéri együttműködésünk egyre ke*! rebélycscdik. A barátság épi- tői nemcsak a két ország ve* zetői, hanem bolgárok ésma-( gyarok millió, a várnai hajóépítők ís a budapesti bánya* gépgyári munkások, a turisták tíz- és százezrei, a kölcsönös előnyök alapján létrehozott közös magyar—bolgár vállalatok, mint például az I INTRASZMAS dolgozói. A két ország a KGST-n belül és a kétoldali egyezmények révén szoros együttműködésre lépett többek között a rádió- és televízió-gyártásban, a lia- jóépítésben, az ipar számos területén. Amikor két esztendővel ezelőtt Todor Zsivkov elv- j társnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának és miniszter- elnökének vezetésével bolgár küldöttség járt nálunk, lerakták e konstruktív együttműködés bővítésének alapjait. Azóta e két ország állampolgárai minimális formalitások mellett könnyen utazhatnak egymás országaiba, s már dolgoznak az első közös bolgár—magyar intézmények. Céljaink közösek, mint azt legutóbb a Varsói Szerződés országai bukaresti tanácskozásán aláírt okmányok is bizonyítják. S ez a legjobb biztosíték rá, hogy barátságunk, együttműködésünk a jövőben tovább mélyül és erősödik. <S. T.) 14 éves néger kislányt lőttek agyon a rendőrök Chicagóban Három halálos áldozata és öt ven sebesültje van a csütörtöki chicagói zavargásoknak. Az egyik áldozat egy 14 éves néger kislány: megölte egy eltévedt golyó. Chicago néger negyedében három napja robbantak ki a tüntetések, amikor a rendőrség megakadályozta, hogy a hőségtől elkinzott lakosság kinyissa az utcai vízcsapokat. Csütörtökön már valóságos tűzharcra került sor, miután a rendőrség rálőtt a tüntetőikre. A hírügynökségi jelentések szerint a rendőrökre a háztetőkről lőttek vissza, és az ablakokból üvegeket hajigáltak feléjük. Az esti órákban annak ellenére, hogy Martin Luther a varosne- tartózkodKing felszólította gyed lakosságát, jék az erőszaktól, mintegy ötezer felháborodott néger vonult az utcára. helörte a kirakatokat, autókat gyújtott fel, s amikor a rendőrség fegyverét használta, általános lövöldözés ' ’zdőé t. Pénteken a hajnali órákban mintegy 900 rendőr zárta le a körzetet. A hivatalos közlés szerint 300 személynél is többet tartóztattak le. A rendőrség szerint a pénteki-e virradó éjszaka mintegy húsz négyzetkilométeres területen hol itt, hol ott került sor tűzharcra a város utcáit elözönlő néger fiatalok és a rendőrség között. Reggelre* mindenütt kövek, összetört üvegcserepek és törmelékek borították az utcákat. Ebéd Moszkvában índira Gandhi tiszteletére A szovjet kormány pénteken a Kreml nagypalotájában ebédet adott índira Gandhi indiai miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők is jelen voltak. índira Gandhi pénteken délután szovjet külpolitikai újságírók vendége volt, KUNSZABO FERENC: SZOMORÚ JÁTÉK 4 pincér faarccal vette föl a rendelést: két Wermouth. „Várjon"! — alcart utána kiáltani, hogy csak egyet hozzon, de bennefa- gyott a szó: teljesen nevetségessé teszi magát. S mikor a pincér hozta az italt, már teljes bizonysággal tudta: ez lehetetlen helyzet. Milyen alapon rendel ö éppen W ermuthot? Szerette volna csak egy kicsit meglazítani a nyakkendőt. Vagy a kabátot kigombolni. De ilyen előkelő helyen! S mikor kislányt vár ... Csak nézte bű- völten a sötét, aranyszínű lét, tetején a mozdulatlan citromkarikát, s homlokán verejtékcsöppek jelentek meg. Aztán rettenetesen megkönnyebbült. Eszébe ötlött a megoldás: az egyiket gyorsan kiissza, s hogy az üres pohár ne árulkodjon, zsebrevágja, besétál vele, mintha a mosdóba menne, de tényleg oda is megy, s ott elrejti. Úgy érezte, hűvös, kellemes légáramok járják át az egész várost... Aztán bent rájött, ez a lehető legrosz- szabb, amit tehet: mert megjön a kislány, a pincér odalép, fölveszi a rendelést, szedi össze a poharakat — » egy hiányzik! Ráadásul, kísérő pohár kettő van!... No nem, ezt nem lehet így csinálni. Kész leégés. Nagy léptekkel ment vissza, két vállát hanyagul lóbálta. Leült, kigombolta kabátját. Pár másodpercig nem tudta, hogyan kellene folytatni, és nagyot nyelt, ettől jött az új ötlet: levette nyakkendőjét, zsebrevágta, az ing gallérját kihajtotta. Széles mozdulattal nyúlt a pohár után. üresen tette visz- sza, s odalntette a pincért. — Egy csomag ... csomag .. 1 jobb cigarettát! Alig gyújtott rá. jött a lány. Az ..egyezményes" ruhában volt, kezében az „egyezményes" lap. Hátradőlt a széken, odaintette, s előkelő kéztartással kínálta meg ülőhely- lyel. A lány kicsi és szőke volt, félénk, határozatlan. Kissé oldalvást ült le, aztán szemmelláthatólag nem akart fészkclődni: — Azért írtam magának, mert.; — letette a lapot, majd pár pillanat múlva odábbigazította. — Igen. Persze! — mondta a fiú.. — Tudom én, hogy van ez, Nellike. Szólíthatom így?... Köszönöm! — Jött a pincér. — Mit parancsol? Lehetne valami rövidet? — Igen... — lélegzett óvatos-nayyot a lány. — Csokoládét. — Egy csokoládét, és egy Werrrvotitkot! ... Nézze, Nellike, én pontosan azért adtam föl a hirdetést, hogy találjak egy rendes, kedves, szolid, kislányt. Mert ezek a mai lányok!... Ah... — Amaz nagyot bólintott, és kölcsönös egyetértésben elmerengtek. Jött a pincér, a fiú majdnem fenékig lehajtotta a magáét, de a kislány csak belenyalt, és óvatos-figyelmesen tette le. Egyre csillogóbb szemmel figyelte ezt a csudarendes, energikus fiút. — Nem akarom most magát untatni, csak nehogy azt higgye, én azért hirdettem, mert mit tudom én... Ál a lányok ragadnak.-. Kaparászta az abrosz szélét egy darabig, aztán nagyot fújt, és fölvetette fejét: — Ott van például az üzletben ®z a Boros Kati. Azt mondják, ő a legcsino- sabb. Ha valami buli van, sorban állnak a fejek, hogy felkérjék. Azt mondják, flegma... En meg csak mondom neki: „Bábuéi, jössz estére csörögni? Rázunk egy jót." — Ivott ismét, a korty majdnem cigányútra szaladt, nagyokat nyelt, hápogva, kiguvadó szemmel. Csak néhány perc után folytatta: — Azt hiszi, viszautasit, mert hogy én ilyen.,, karcsú vagyok; meg hogy ritka a hajam? Á! Csak jó duma kell ezeknek ... Aztán, amikor hajnal felé kísérem haza, állandóan rámnehezedik. Mi van? Mondom neki: „Tán bezsongtál?!” llágyiijt. A lány egy hirtelen mozdulattal beljebb helyezkedik a széken. A fiú füstöt fúj. — Nem szeretem, ha ragadnak.. 3 Mint például a szomszédasszony a házban. Bemegyek hozzá, mondom: Mariska néni, adjon már egy táskánál paprikát, nem tudom, anyu hova tette, majd ha hazajön, meghozom. Direkt nénizem, pedig nem szereti, mert tíz évvel öregebb tán tőlem, még nincs harminc. De ö nem veszi észre, csak kacarászik: Adok, azt mondja, Pi- tyuka, magának mindent! — Jó húsban van, nem mondom, de hát, nekem! ... És majd rámesik, mikor adja a paprikát, mellé is szórja, aztán meg kacag, és még rámfogja, hogy nekem remeg a kezem ... Nekem!... Olyan röhencs. Ha meglát, rögtön mutogatja fogait!... A kislány kerekre tágult szemmel figyel. Még a szája is felnyílik egy kicsit. Néz, mint nyúl a reflektorfénybe. A fiú ettől még nagyobb lendülettel fújja a füstöt. De ekkor odalép a pincér: — Elnézést kérek, váltás van. —i Számolni kezd: — Volt három Wer- mouth, egy csokoládé... — összead, rápillant az asztalra: — És egy talpas pohár, az összesen ... S összevonja szemöldökét, a ceruza hegyétől átpillant a fiúra. Az a zsebéhez kap, erről teljesen megfeledkezett! Villámgyorsan lepi el a verejték. Feláll: — Bo-bocsánat... a pohár, az itt van... — Ahogy előveszi, kiesik a nyakkendő. 4 poharat talpával fölfelé teszi le, aztán hajol a nyakkendőért. Vállát beleüti az asztalba, ettől majdnem oldalt esik. Aztán számolja a pénzt, szinte vigyázz-állásban várja az aprót. A borravaló^ nem meri fölkínálni, a pincér m-tjhajlrtsát ugyanúgy mszonozza -• aztán rohan kijeié, asztalba, székbe ütődre.
