Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-16 / 167. szám

Saombaf, 1966. július 16. BSEAKMAGYARORSíAG 3 Kereken két hete aratnak Borsodi zi rák és Ziliz határá­ban. A két falu népe együtt, először közösen, hiszen január elsején egyesültek. Őszi árpá­val kezdték, és már az első nap teljes sebességre kapcsoltak, mégpedig nem is képletesen, hanem a szó technikai értel­mében. Ugyanis: mindent gép­pel, kombájnokkal aratnak. Nyolc kombájn dolgozik, ebből négy az állandó, négy pedig besegít, azaz: a járási opera­tív bizottság intézkedése értel­mében az északibb területek­től a déli gazdaságokba irá­nyították a gépi erőt, hogy menjen minden, mint a kari­kacsapás. — És nálunk menni is fog —• mondotta Ráki Ferenc, a fiatal elnök, Miért? — Az aratás idején is pon­tos, meghatározott feladata van nálunk mindenkinek. Az emberi erő jelentős része nö­vényt ápol. A búza aratását július 14-én kezdték, de másnap, 15-én már új búzát adtak az ország­nak. Szerződési kötelezettségük 32 és fél vagon kenyérgabona állami értékesítését írja elő, s ezt teljesítik mindenekelőttj 16 mázsa őszi árpa holdanként Nemcsak az aratás lendülete szép, nagy és harmonikus, ha­nem az öröm is. Az őszi árpa ■16 mázsát fizetett holdanként. A búza 12 mázsájával fizet átlagosan. Tervük , kevesebb. Intenzív fajtából 11 és fél má­zsa, magyar fajtából csak nyolc. De meglesz a 12 mázsa átlagosan. És ez jó. Azt jelenti, bogy túlteljesítik a termelési tervet, Borsod szí rákon azt tapasz­taltam, hogy alapos szakérte­lemmel, rendkívüli szeretettel, buzgalommal és nagy körül­tekintéssel szervezték meg az Idei aratást, — Nem szeretném túlbecsül­ni munkánkat, mert meggyő­ződésem, hogy mások is tud­nak így dolgozni, \'agy jobban is, de úgy érezzük, hogy az idén sikerült először igazán korszerűen, a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz méltóan megszer­vezni az aratást — mondotta a fiatal elnök. — És ehhez mindenki hozzáadta vélemé­nyét, elképzelését. És nem is csak a gazdasági ol­dalról szerveztük meg ezt a munkát, hanem po­litikailag is. Pártszervezetünk munkáját, az egyes kommu­nisták igen aktiv, öntudatos hozzáállását nem is győzöm eléggé dicsérni. Mondhatnám úgy is, hogy az aratás pontos, gyors lebonyolítása nálunk most egy nagy pártmegbíza­tás. És a pártonkívüliek is mind vállalták ezt a feladatot. tapíex aratás Egyszerűen és szakszerűen komplex aratásnak nevezik azt, amit most a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetke­zetben csinálnak. Ez elsősor­ban azt jelenti, hogy lényegé­ben egy időben végzik el az összes nyári feladatot és min­den reszortmunkának felelőse van. így például, magát az aratást, mindazt, ami a tarlón történik, egészen a kombájn­szérűig a íőagronómus, Szilá­gyi Adolf irányítja. 0 felel azért, hogy a kombájnok meg­állás nélkül menjenek és szeni- voiszteség nélkül dolgozzanak. A learatott, illetve kicsépelt magot a kombájnszérűn átveszi Matesz János magtáros. Ettől a perctől ő felel a termény­ért, azért, hogy tiszta és szá­raz legyen, gyorsan menjen minden munka, egészen a ter­mény átadásáig, illetve: kiosz­tásáig és tárolásáig. Kint, a határban még há­rom igen fontos munkát kell befejezni az aratással párhu­zamosan. Egyik a szalma lehú­zása, kazlazása. Ezért a mun­káért személy szerint Demeter János üzemegységvezető felel. Az aratást követő öt napon be­lül tisztának kell lenni a tar­lónak, hogy rámehessenek a talajművelő gépek. Demeter János már meg is mutatta, mit tud. öt nap sem telik el, s tiszta a tarló, még elmarado­zott szalmacsomókat se lehet rajta találni. A kazlak meg valóságos remekművek. Min­denki nagy elismeréssel beszél róluk. Sorrendben a következő lé­pés a talajművelés. Ezért. Buri Ferenc üzemegységvezető fe­lel. A gépek nappal szállíta­nak. szalmát húznak, este szán­tani mennek. Tizenöt erőgép dolgozik, de igénybe veszik a Szendrői Gépállomás szolgála­tait is. A talajműveléssel kap­csolatban nagyott érdekes, ta­nulságos szavakat mondott az elnök. — Minket már most is az új gazdaságirányítási elvek ve­zérelnek. Úgy kell megalapoz­nunk mindent, hogy jövőre igazán korszerűen és nagyobb gazdasági haszonnal termel­hessünk. Például: a mostani talajművelést már az őszi ve­tési feladatok határozzák meg. Először is minden olyan terü­Még mindig •.. letet mélyen szántunk, ahol nem lesz trágyázás. A nyári mélyszántást azonnal gyűrűs- hengerezzük és fogasoljuk, vagyis félig-meddig előkészít­jük a vetés alá. ősszel, a vetés előtt csal; egy erősebb foga­solást, esetleg kultivátort adunk a talajnak, és vetünk. Az elmúlt ősz tapasztalatai in­tenek. Nem akarunk ismét he­tekig kínlódni egy tábla föl­dön. Ölszái Sióidra szórnak isiáüóirágyát Különös gondot fordítanak a borsodsziráki Bartók Béla Ter­melőszövetkezetben a talaj­erő-visszapótlásra. Ezért a munkáért személyesen Sáfrány József gyakornok mezőgaz­dász felel. Az idén ötszáz hold­ra szórnak istállótrágyát 160— 200 mázsás holdanként! ada­gokban. így már biztosítani tudják, hogy a talaj négy éven­ként ismétlődve rendszeresen kap szervesanyag-utánpótlást. Ezt is az új gazdaságirányítás diktálja, amelynek bevezetésé­re a borsodszirákt termelőszö­vetkezetben a jelek szerint máris alaposan felkészültek, — Mikorra tudják befejezni az aratást? — kérdezitem az elnöktől, — Ütemtervünk szerint jú­lius 31-ig kellene befejezni — felelte. — Nemcsak az aratást, hanem a szalma betakarítást és a talajmunkákat is. Ezt az el­képzelést csak tartós, több napos esőzés húzhatja keresz­tül. A traktorosok és kombájno- sok versenyeznek — a párt- kongresszus tiszteletére tett vállalásaik szerint. A három legjobb kombájnos és trakto­ros külön jutalmat is kap majd az aratási munkákért, fi megjutalmazzák majd a nö­vényápolókat is, akiket jelen­leg az egész termelőszövetke­zetben Simon Gyula elnökhe­lyettes irányít, ö is pártmegbí­zatásként, mint mindenki más. Mert ezúttal a reszortfelelősök nemcsak a vezetőség és a tag­ság előtt, felelnek munlcájuk- ért, hanem az aratás után ösz- szehívandó kommunista tag­gyűlés előtt is. Joggal mond­hatta hát Ráki Ferenc elnök, hogy az idén igazán korsze­rűen, a nagyüzemi gazdálko­dáshoz méltóan szervezlek meg az aratást, és nem is csak a gazdasági, az anyagi oldal­ról, hanem politikailag is. Meg ■,is látszik a munkán, az össz- ihangon, a lendületes harmó- Jnián. i Szendrei József Kulturpark épül Ózdon (Tudósítónktól.) Július 15-én megkezdték Ozdon a több mint tízezer la­kosú új városrészben, a Béke­telepen a kultúrpark építését. A tervek szerint a mintegy 86 ezer négyzetméternyi leni létén szép zöld pázsitokat, virágos sétányokat alakítanak majd ki. Ezen nenően csónakázó tó, tópresszó, gyermek sport- és játszóterek, valamint egy nagy­szabású szabadtéri színpad megépítése szerepel a prog­ramban. Ez évben a tereprendezésre és a tómeder részbeni kimé­lyítésére kerül sor. A munká­latokat az ózdi városi-üzemi KISZ-bizottság irányítja, amely főleg a nagyszabású társadal­mi munka szervezésében nyil­vánul meg. A több évig tartó munka első szakasza zárul le csak ebben az évben. Október 15-ig csaknem hétezer óra tár­sadalmi munka szükséges a 800 ezer forint állami költsé­gen kívül. Az építésben részt vesznek az Ózdi Kohászati Üzemek szocialista brigádjai, s számítanak az új városrész felnőtt lakosságára is. A jelentkezők száma máris reális alapot ad a tervezett társadalmi munka megszerve­zésére, í- *­Gönci barack exportra Exportra válogatják, készítik elő a gyümölcsöt. Űjhelyből Európa tájaira „Utazik* 700 ezer láda Messzi földön híres a ma­gyar gyümölcs. A zamatos alma, az illatos barack, a pompás szőlő ínyencek cse­megéje, s „kemény” valutát jelent az országnak. Gondosan válogatják, „öl­töztetik” hazánk eme ízletes követeit mielőtt hosszú út­jukra indulnak. A HUNOA- ROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat különleges nagysá­gú és kivitelezésű ládákat rendelt az export-gyümölcs számára. A ládák egyik faj­táját a sátoraljaújhelyi Fa­ipari Ktsz készíti. Évente mintegy 700 ezer darabot szállítanak az északi város­ból Budapestre. így a 120 tagú kisipari szövetkezet ter­méke — ha közvetve is — eljut Európa tájaira: a Szov­jetunióba, Svájcba, Ausztriá­ba és Nyugat-Németországba, hogy csak néhány úticélt említsünk. Számológép cs láda A Faipari Ktsz két, hason­ló jellegű szövetkezet fúzió­jából alakult ki. Termelésé­nek jelenleg több. mint 90 százalékát a már említett export-megrendelés teszi ki. Az elmúlt esztendőben pél­dául a tervezett 12,5 millió forint értékű gyümölcsösláda helyett jóval többet készítet­tek el: 102,2 százalékra tel­jesítették az exporttervet. Említsük meg a szövetke­zet néhány emberének mun­káját is — amely egyébként a termelési értéknek csupán néhány százalékát teszi ki: kétféle játékot és néhány fa­tömegcikket is készítenek bel­földi megrendelésre. Újhelyi termék a gyerekek kedvelt já­téka, a fából készült számoló­gép, valamint gyű rm ázáshoz az iskolákban használatos kis deszka is. A szövetkezet „felfutását” kiválóan jellemezhetjük egyetlen adattal. Csaknem négyszeresére nőtt a terme­lés az 1961-es eredmények­hez viszonyítva. Mindezt úgy produkálták, hogy a dolgozók létszáma sokkal lassúbb ütemben és kisebb I arányban gyarapodott. A I többi a jelentős műszaki fej­lesztésnek és a termelékeny­ség növekedésének köszönhe­tő. Mindebből következik, hogy a tavalyi eredmények alapján csaknem kéthavi fi­zetésüknek megfelelő összeget kaptak a szövetkezet tagjai nyereségrészesedés címén. — Jutalmazásokra és szo­ciális juttatások céljára is tartalékoltunk a nyereségből — hallottuk Polányi Lajos főkönyvelőtől. Törzsgárda óh modern gépek iába beszélünk róla, hiába magyarázzuk, mennyire helytelen — a helyzet változatlan. Még mindig nem döntötték el, hogy a fűszer- és cseme- geüzletek némelyike szolid bolt-e, avagy félig-meddig illegális kocsma. Sohasem miattuk, vajon rendjénvaló-e, hogy az em­lített üzletekben korlátlan mennyiségben kapható sze­szesital. A sör, a bor, a pá­linka — árucikk, hát vegye, aki akarja. Ám a jóízlés és számos esetben a közerkölcs tiltakozik ellene, hogy bent, az üzletekben, jobb esetben az üzletek elölt rögtönzött duhajdák nyíljanak. A vá- , sárlók. Illetve a járókelők fülét trágár szavak sértik, a gyalogjárók szélén szét­szórt cigarettavégek bántják a szemet, alkoholos vigyorok követik a molesztáló meg­jegyzéseket ... Szemtanúi voltunk már olyan esetek­nek is. amikor verekedést pattantott ki a „bátorságot növelő”, gátlástalanságot előidéző ital. Az üzletvezetők azt mond­ják: a benti ivdst megtilt­hatom. de azt nem, hogy odakin, az utcán fogyassza­nak. Ittas embernek nem is le­het paraticsolni. Valahogy azonban azt kellene meg­előzni, hogy bárkinek is le­hetősége legyen a „nyíltszi- ni” leitta sodásr a. Például rendeletileg megtiltani az utcai fogyaszást! És büntet­ni érte, mint bármely köz­botrányt okozó kihágásért. Vagyis megelőzni a bajt. Igaz, a szeszesitalok árusí­tása növeli az üzletek for­galmát. Az üdítőitalok — hiába reklámozzuk — nem hoznak elegendő hasznot, nem. vetekszenek például nyár idején sem a sörrel, áruk. kaphatóságuk tekin­tetében sem. De ez más kérdés, bár nem lényegte­len. Most azonban csak azt kívánjuk ismételten, hogy szűntessék meg a rögtön- zött talponállókat. agy kampányt indí­tottunk az alkoho­lizmus ellen. Kissé furcsa a megmozdulás, ha olyan szemetszúró esetektől eltekintünk és olyan enged­ményt adunk az alkoholiz­musnak, mint amiről még mindig — de meddig! — be­szélünk. (csata) Várkönyvtár Szerencsen A szerencsi várat a község kulturális központjává akarják termi. Tágas termeiben ki­állításokat rendeznek, itt kapott otthont a járási könyvtár, a művelődési klub, és ide ke­rül majd a helyi múzeum is, Könyvtár a méteres falak között Mi a titka az újhelyi ktsz kiváló eredményeinek? Ho­gyan sikerült elémiök az itt dolgozóknak, hogy dicsérően emlékeztek meg export-tevé­kenységükről a KISZÖV leg­utóbbi küldöttértekezletén is? Egyszerű a magyarázat, nincs semmiféle titok a do­logban. Néhány év alatt ki­alakult a szövetkezet törzs- gárdája. Az olyan kádárokat, asztalosokat, s a gépeknél dolgozó betanított munkáso­kat számítják ide. akik leg­alább öt éve dolgoznak már a szövetkezetben. Számuk egyre több. a dolgozóknak már csaknem fele. A segéd­munkások között is gyakori a törzsgárdához tartozó. Hozzájárul a jó eredmé­nyekhez az is, hogy modern gépek segítik az emberek munkáját. Az elmúlt ötéves tervben csaknem egymillió forintot költöttek beruházá­sokra. Ui irodaházat és telepet létesítettek, sokat áldoztál; a megfelelő szociális létesítmé­nyek kialakítására is. És kor­szerű gépeket vásároltak. Na­gyobb kapacitású szalagfűré­szeket, marógépet. precíziós körfűrészt szereztek be. Az idén egv úl gyalugép vásárlá­sát tervezik. A ktsz feladatainak teUe- sitését jól segíti az egv-e Tz- --xvsodó e-roc;alt«*»» munkaver- seny is Néav briefd — köz­tük két női kollektíva —• nyerte már el a köze! múlt- oan a megtisztelő cAnec. Gyárfás KstalM

Next

/
Thumbnails
Contents