Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

Az amerikai légierő gépei kedden újabb bombatámadást intéztek Hanoi térsége ellen. Mint az ADN jelenti, a légi kalózok elsősorban a körzet ''üzemanyagraktárait és hajó­kat támadtak a Vörös-folyón. Quang Ninh tartomány fe­lett két amerikai repülőgé­pet semmisített meg kedden délelőtt a VDK légelhárítása —, jelenti az Uj-Kína hírügy­nökség. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának össze­kötő missziója kedden a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnál tiltakozott ami­att. hogy újabb 15 000 ameri­kai katona dél-vietnami be­vetését jelentették be. A til­takozó távirat megállapítja, bogy ezzel 275 00A-re emelke­dik a Dél-Vietnamban állo­másozó, és 350 000-re a viet­nami háborúban részvevő amerikai katonák száma. Észak-Victnam nagyváro­sainak, mindenekelőtt Hanoi­nak és Haiphongnak legfonto­sabb problémája ezekben a napokban a lakosság kitelepí­tése. A lakosság ld telepítését nem egyedül a légitámadások veszélye indokolja. Talán még ennél is nagyobb az ár­vízveszély. Újabb árhullám­mal számolnak és az ameri­kai bombázások gátszakadást okozhatnak ott, ahol a vízál­lás egyébként ezt nem is in­dokolná. A harmadik oka a kitele­pítések szükségességének a városok ellátásának megköny- nyítése. A háború és a bom­bázások miatt a közlekedés­ben és a szállításban nagyok a fennakadások, korlátozott az élelem-felhozatal, még gyümöcsöt és zöldséget is csak a közvetlen környékről hozhatnak Hanoiba és Hai­phongba. A kitelepítés fegyelmezet­ten folyik. Hanoi lakosságának nagy része elköltözött már vidékre. Elsősorban az öregek és a gyerekek. Van olyan körzete is a fővárosnak, ahonnan a nélkülözhető lakosság 90 szá­zaléka kitelepült. Növekedett as amerikaiak vcssteséglistá ja S)él-Vietnamkan A vietnami néphadsereg légi- és szárazföldi erői hét­főn Észak-Victnam felett a korábbi jelentésektől eltérően nem öt, hanem hét amerikai repülőgépet lőttek le és fog­lyul ejtettek több amerikai pilótát. Az Észak-Vietnam fe­lett lelőtt amerikai gépek száma tehát 119l-re emelke­dett A dél-vietnami felszabadí­tás! hírügynökség közölte, hogy a dél-vietnami felsza­badító hadsereg Thu Dau Mot tartományban egy hóna­pon belül öt támadást inté­zett az amerikai 1. gyalogos hadosztály katonái ellen. Egyedül a július 9-ére virra­dó éjjel 130 tankot és pán­Mikcnt fejlődhet a javító-szolgáltató ícvckenység Ülést tartott a megyei tanács ’ végre ha jió bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága július 12-én, ked­den dr. Papp Lajos elnökleté­vel ülést tartott. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek beruházásainak megvitatása után a javító-szolgáltató tevé­kenység fejlesztésének fel­adatairól szóló jelentést tár­gyalták meg. A jelentés meg­állapítja, hogy noha a má­sodik ötéves terv során me­gyénkben sokat javult a szol­gáltató ipar tevékenysége, még mindig nem kielégítő. Éppen ezért a harmadik ötéves terv időszakának végére helyi rész­legek szervezésével, a hozom- viszem szolgálat kiterjesztésé­vel a megye valamennyi na­gyobb falujában meg kell va­lósítani a Javító-szolgáltató te­vékenységet. Jelenleg az a helyzet, hogy megyénk az or­szágos átlag alatt van, éppen ezért javítani kell az fmsz. a ktsz-ek és a magánkisipar ko­operációját. Miután a női munkaerő elhelyezése amúgy is gond, nem árt ebben az iparágban növelni számukat. Ezzel talán el lehetne érni a javítások átfutási idejének csökkentését is. Biztosítani kell a szövetkezeti építőipar kapacitásának növelését. A szolgáltatás jobban alkalmaz­kodjék a fejlődéshez, hogy ki­elégítse a növekvő jogos igé­ny eket. Huházaf. gépkocsi, építőipar A textil és bőrruházati szol­gáltatás fejlesztésének gond­jain szolgáltató házakkal (Özd, Encs. Szerencs, Ernőd, Mezőkö­vesd). általában járási székhe­lyeken, vagy nagyobb települé­seken felállítandó modem szalonokkal lehetne javítani. Ezzel kapcsolatban felmerült °z a javaslat — és el is fogad­ták —, hogy amíg ilyen na­gyobb létesítmények épülnek, jé lenne modern gépekkel fel­szerelt. esővázas színek, szét­szedhető kis épületek létreho­zásával növelni a kapacitást. Külföldön sok helyen alkal­mazzák ezt, könnyebb előállí­tani, hamarabb megvalósít­ható. Az ipari javításon belül a gépkocsi javítás meglehetősen megoldatlan. Tiszaszederkény- ben már működik a szerviz, még az idén felzárkózik hozzá az encsi, a kazincbarcikai és a sárospataki, valamint az QKISZ keretében az ózdi is. Általános vasipari javító mű­helyeket is felállítanak. A rádió, televízió és a háztar­tási gépek javítását a GELKA nem tudja biztosítani, ugyan­ilyen probléma a mosás és a vegytisztítás. Ha felépül a Patyolat miskolci és a ktsz sárospataki mosóüzeme, jobb lesz a helyzet. Az építőipar legfőbb prob­lémája a szakmunkás és az utánpótlás hiánya. A ktsz-eknél összevonással, a gépesítés fo­kozásával, a tehergépkocsi­állomány növelésével lehet javítani a helyzeten. A fod­rászipari tevékenység főként a kisebb helységekben meg­oldatlan, gebines fiókokkal és az fmsz fiókhálózatának növe­lésével lehet jobb eredményt elérni. A fejlesztés lehetőségei A fejlesztés útja végered­ményben a hálózatfejlesztésen keresztül vezet. Az ellátatlan területek felé kell fordulni el­sősorban, szaporítani lehet a gebines részlegek számát és nagyobb gondot kell fordíta­ni kisipari működési engedé­lyek kiadására a községekben az alapvető igények kielégítése végett. Az anyagi ösztönző erők formáit fejleszteni, az anyag- és alkatrész ellátást pe­dig biztosítani kell. (máiéi céljárművet pusztítottak el, 15 amerikai repülőgépet lőt­tek le s a hadosztály egy zászlóalját semmisítették meg. Nyugati jelentések szerint a dél-vietnami kormánycsapa­tok Gia Dinh tartományban 8 kilométernyire Saigon kül­városaitól hétfőn nagyobb arányú katonai műveletet hajtottak végre a szabadság­harcosok ellen. A harc során 40 szabadságharcost megöl­tek és több fegyvert zsákmá­nyoltak, ‘ a saját vesztesége­ket csekélynek minősítették. Ame'rikai B—52-es bomoázó- gépek Saigontól körülbelül 320 kilométernyire északra a felszabadító hadsereg feltéte­lezett csapatösszevonásait bombázták. Az amerikaiak lé­gitevékenysége Észak-Viet- nambnn is jelentős volt, főleg a Vörös folyó deltája felett. Országos mozgalommá nőtt a tiltakozás az Egyesült Államok agressziója ellen A hanoi és a Haiphong el­leni légitámadások hírére újult erővel bontakozott ki, s az elmúlt napokban a szó szo­ros értelmében országos moz­galommá nőtt az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziója el­leni tiltakozás. A petriventi dolgozó parasztok falugyűlé­sen bélelyegezték meg az el­vetemült kalózbombázásokat. — „A szabadságért és füg­getlenségért harcoló vietnami nép oldalán állunk" — fo­galmazták meg tettekkel is bizonyított szolidaritásukat az Egercsehl Bányaüzem ifjú kommunistái. Felemelték sza­vukat az egész világ békéjét súlyosan fenyegető lépés ellen a Gödöllői Gépgyár Petőfi szo­cialista brigádjának tagjai. Vietnam békéje, az 1954-es genfi egyezmények tisztelet­ben tartása mellett tettek hi­tet a bujáki dolgozó parasz­tok, a kecskeméti Ingatlanke­zelő Vállalat dolgozói. Foto: Szabados György Ünnepélyesen megnyílt a Borsodi Nyári Egyetem Élénk eszmecsere az első napon „Az Erhard-korszak vfgcnck kezdete“ Bonnban továbbra is az Északrajna—Vesztfáliai tarto­mányi választás eredménye a fő tanácskozási téma politikai körökben. Mint ismeretes, e tartományban a CDU elvesz­tette «esető pozícióját, c a A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 164. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1966. július 13. IljSü» GodDEBa Hanoi ellesi UfpíTVpnh színte esész llirgytUtt áven át készü­lődött a II. Borsodi Nyári Egyetem ünnepélyes megnyi­tására. A szorgalmas készü­lődés számos jelével találkoz­tunk hónapról-hónapra. Ké­pet kaptunk arról is, hogy a külföldiek figyelme megnöve­kedett Észak-Magyarország tájai, természeti szépségei iránt, hiszen mintegy hatszá- zan érdeklődtek a Borsodi Nyári Egyetem programja iránt S mivel a férőhely vé­gesnek tekinthető, a nyári egyetem intéző bizottsága mintegy 200 hallgató jelent­kezését fogadta el. Már hétfőn este megérkez­tek lengyel, kelet-német és csehszlovák vendégeink. Jöt­tek hallgatók a távoli Angliá­ból. Finnországból, a Szovjet­unióból, Nyugat-Németor- szágból és Ausztriából is. A nyári egyetem minden hall­gatója kényelmes, kellemes otthonra lelt a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyelem di­ákszállóiban. Az ünnepélyes megnyitóra kedden délelőtt került sor: a műszaki egyetem új nagyelő­adójában gyülekeztek külföl­di vendégeink, hogy meghall­gassák dr. Gyulai Zoltán pro­fesszornak, a nyári egyetem elnökének megnyitó szavait. Dr. Gyulai Zoltán ismertette külföldi vendégeink előtt azo­kat a gazdag lehetőségeket, amelyek között tudás-gyara­pításban, kuitúrálódásban és szórakozásiján válogathatnak a jelenlevők. Elmondotta, hogy a szervezés nem könnvű gondja a Nehézipari Műszaki Egyetem és a TIT Borsod me­gyei elnöksége között oszlott szociáldemokraták törtek az élre. A politikai kommentárok ál­talában „történelmi forduló­pontként” értékelik a válasz­tási eredményt. Több vezér­cikkíró is azt hangoztatja, hogy „ezzel kezdetét vette az. Erhard ^korszak vége", meg. A házigazda szerepére mind az egyetem, mind pe­dig a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nagy felelős­séggel készült és vállalkozott. A magyarokat vendégszerető népeknek tartják a nagyvi­lágban. Ezt igazolni Borsod megyének is megtisztelő kö­telessége. Az elnök szavait lengyel és német nyelvre fordították a tolmácsok, a jelenlevők hosz- szan tartó tapssal jutalmazták a megnyerő nyitó szónoklatot. Ezt követően dr. Varró József. a Tudpmanyos Ismeretter­jesztő Társulat tudományos titkára tartott előadást 125 éves a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat címmel. Az előadó rendszerező készséggel és nagy alapossággal mutatta be a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat elődeit, s a megszületés társadalmi körül­ményeit. A jelenlevők megis­merkedhettek egy fontos dá­tummal is: 1841. május 28-án a magyar orvosok és termé- szctvizsgálók első nagygyűlé­sének előestjén Bugát Pál or­vosprofesszor javasolta az egybegyűlteknek, hogy alapít­sák meg a Magyar Természet­tudományi Társulatot. Javas­latát nagy lelkesedéssel fo­gadták, s rövid idő alatt 134 orvos, egyetemi tanár, ügy­véd, pedagógus írta alá a megalapítást szentesítő ívet. Az előadó ismertette a Tu­dományos Társulat létezésé­nek történelmi periódusait, hosszasabban időzött a Tanács­köztársaság és a tudománvos ismeretterjesztés bővebb elemzésénél. Megemlítette azokat az előnyöket, amelyek­ben a Tanácsköztársaság ide­ié alatt részesült a Termé­szettudományi Társulat A UlíiiUi 1 Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mai munkálkodása volt a legérdekesebb. A hall­gatóság előre kézhez kapta az előadásokat, ugyanis német é.s lengyel nyelven korábban megjelentették mindazokat az előadásokat, amelyek a Bor­sodi Nyári Egyetem program­jában helyet kaptak, így majdnem mindenki az elő­adóval párhuzam« . an olvasta az előadás szövegét. A társu­lat taglétszámára vonatkozó adatok szintén figyelmet kel­tettek. Dr. Varró József el­mondotta, hogy az ismeretter­jesztő munka számokban ki­mutathatóan is kedvezően alakult. 1954-ben 19 239 elő­adás hangzott el, mintegy másfélmillió hallgató előtt. 1955-ben már 26 ezer elő­adást hallgatott meg csaknem kétmillió érdeklődő. 1965-ben már 85 298 előadást tartottak a társulat előadói, négy és fél millió hallgató részvéte­lével. Az előadás után a hallga­tóság nem várt kérdéseket tett fel. Az egyik néniét rész­vevő például az iránt érdek­lődött, hogy a nyugat és az észak-európai országok népfőiskoláihoz viszonyítva milyen a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat tanfo­lyamrendszere. Az előadó vá­laszképp elmondotta, hogy Magyarországon a 30-as évek­ben rövid ideig működtek népfőiskolák, de a felszaba­dulás után inkább a szabad- egyetemi és akadémiai Isme­retterjesztő forma alakult ki. Az egyik lengyel részvevő az iránt érdeklődött, hogy a tár­sulat humán ismeretterjesz­tése milyen fokon áll. Az elő­adó válaszában elmondotta, hogy az évenkénti 80—90 ezer előadásból mintegy 40 000 a humán tárgyú, a többi tudo­mányos témakörből való. El­mondotta, hogy sokfajta nyelvtanulási lehetőséget biz­tosít a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, lehetséges, hogy Magyarországon tanít­ják a legtöbb ismert és ke­vésbé kultivált nyelvet sza­badegyetemi. vagy más kur­zus formájában. A (lé'lif ini őrákban dr. * mimani TerpUin Zé­nó, a gépészkar dékánja be­mutatta a hallgatóságnak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem régi és 91 épületeit, megismertette a jelenlevőket ?. magyar felsőoktatás helyze­tével. — párkány mm

Next

/
Thumbnails
Contents