Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

9 /öKO Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 163. szám. ARA: 5 0 FILLER Kedd. 1906. július 12. Veletek v vietnami testvérek! TiHakovuísok az amerikai agresszió ellen A Pravda hétfői száma Ve­letek vagyunk vietnami test­vérek! címmel vezércikket közöl, amelyben megállapít­ja: Ezekben a napokban a szovjet nép más szocialis­ta országok népeivel, az egész haladó emberiséggel együtt megbélyegzi Hanoi és Hai­phong külvárosainak barbár bombázását. Az egész szovjet nép egy­öntetűen helyesli a bukaresti tanácskozásnak azt a megálla­pítását, hogy a szocialista or­szágok kormányai egyre nö­vekvő és sokoldalú segítséget nyújtanak Vietnamnak. A szovjet dolgozók érzelmeit juttatja kifejezésre a bukares­ti nyilatkozatnak az a része, amely hangsúlyozza, hogy ha a VDK kormánya kéri, a Varsói Szerződésben részvevő országok lehetővé teszik ön­kénteseiknek, hogy Vietnam­ba menjenek. Az AFP tudósítója jelenti: Egy amerikai katona hétfőn öngyilkosságot kísérelt meg a Saigon közelében létesített tábori kórházban olymódon, hogy a kórház idegorvosának szobájában kibiztosította kézi­gránátját. A katona súlyosan megsebesült. Az ideggyógyász a robbanás pillanatában nem tartózkodott a helyiségben. Az AFP jelentése szerint va­sárnap este több száz fiatal tüntetett Nápolyban az ame­rikai konzulátus épülete előtt az Egyesült Államok barbár észak-vietnami légiháborúja ellen. A tüntetők elégettek egy rongybabát, amely John­son elnököt ábrázolta, majd záptojásokat és élénk piros folyadékkal töltött palackokat hajítottak az épület homlok­zatára. A rendőrség szétosz­latta a tüntetést. Több sze­mélyt őrizetbe vett. A köz­lekedés a városnak ebben a részében megbénult. Karachiban immár máso­dik napja tart a baloldali pa­kisztáni pártok híveinek tün­tetése az Egyesült Államok vietnami politikája ellen. Va­sárnap ötszáz diák vonult fel a város utcáin. Feliratos táb­lákat tartottak a magasba, amelyeken ilyen jelszavak voltak olvashatók: „Ameri­kaiak takarodjatok Vietnam­ból!” „Éljen Ho Si Minh!” Menet közben ütemesen kiál­tották: „Lámpavasra Lyndon Johnsonnal!” Visnyevszkij, a Pravda was­hingtoni tudósítója a lap hét­fői számában hírmagyarázatot fűz Mac Namara amerikai had­ügyminiszter és az amerikai katonai vezetők honolului ta­nácskozásához. A kiszivárgott értesüléseit szerint a vietnami háború újabb kiterjesztéséről volt szó. Az AP azt jelentet­te, hogy megvitatták Hanoi és Haiphong térségének bombá­zását, továbbá Sharp tenger­nagy, a Csendes-óceáni térség­ben szolgálatot teljesítő ame­rikai fegyveres erők főpa­rancsnoka felvázolta a há­ború kilátásait. Tüntetés Ssalonikiben Vasárnap az esti órákban — mint a görög rendőrség közölte — helyreállt a rend és nyugalom Szalonikiben, ahol több ezer paraszt tün­tetett a komiény által meg­állapított gabonafelvásárlási árak ellen, a tüntetők össze­csaptak a szétoszlatásukra ki­vezényelt rendőrökkel. A vá­ros fontosabb pontjait roham- sisakos katonák szállták meg A katonaságnál kijárási ti­lalmat rendeltek el. A vasárnapi zavargások mérlege: legalább háromszáz sebesült, közülük háromnak az állapota igen súlyos. Száz­negyven tüntetőt őrizetbe vet­tek. Két új zöldség-pavilon nyílt Mi less a másik kettővel? — Ahol hő ven van áru, s ahol egyáltalán nincs! Tegnap, július 11-én, hétfőn, Ismét. Miskolc város zöldség- ellátásával ismerkedtünk. Elsősorban a termelőszövetke­zetek árusítóhelyeit kerestük meg. S kettővel többet, mint három héttel ezelőtt. A négy taktaközi termelőszövetkezet egyik pavilonjában is megkez­dődhetett július 9-én a zöld­ség- és gyümölcsféleségek áru­sítása. A Lenin Kohászati Müvek mellett épített csinos stand hétfőn is bőséges áru­val várta a vásárlókat. Papri­ka, burgonya, káposzta és más zöld féleségek sorakoztak az állványokon. Egyedül a paradicsom volt hiánycikk a szombati és vasárnapi forga­lom után. S hadd tegyük hoz­zá: néhány százalékkal ol­csóbb az áru, mint a MÉK üzleteiben. A vásárlók megelé­gedés óre. ita egy tus nem boldogul egyedül A taktaközi tsz-ek vezetői örömmel újságolták már az elmúlt hét végén, hogy né­hány napon belül a másik, a Béke-szálló mellett épített pavilonban is megtelnek a je­lenleg még üres polcok. Ott is lesz áru, amennyire szükség van. Sőt, ha pavilonuk építé­se nem késik jónéhány hetet, már korábban is sok fölös fáradságtól, plusz költségtől mentesíthették volna az üze­mek dolgozóit, a gyárak kör­nyékén lakó háziasszonyokat! Ez azonban nem rajtuk, nem is az üzemeken — melyek végül is megépítenék a stan­dokat —, hanem elsősorban a városi tanács illetékes szakem­berein múlott. A Diósgyőri Gépgyár kapu­jánál üresen találtuk a mező­kövesdi Búzakalász Termelő­szövetkezet. hatalmas lemez­pavilonját. (Ügy, mint a leg­utóbbi látogatáskor!) Három Mik, eléggé apró burgonyá­val várhatta csak az elárusító a vevőket, s mint tolmácsolta; bizony, a gyár dolgozói már kora reggel megmondták neki a magukét. Sajnos, a néhány hetes, eddigi működés alapján azt kell mondani: a Búzaka­lász Termelőszövetkezet nem készült fel megfelelően a saját maga vállalta patroná- lásra. Mindeddig akadozott a szállítás, nem volt elegendő áru. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy egy termelőszö­vetkezet nem képes egyedül biztosítani a kívánt árumeny- nyiséget. De ha nem képes, miért nem kéri más közössé­gek segítségét? Nem jó dolog, ha csalódnak az üzemek dol­gozói, akik annyira várták a több, az olcsóbb zöldségfélé­ket! Meg rgy pavilon és as árukulönbscgeh Egyedül a sajószontpéteri új lakótelepen nincs még kész az új stand. Igaz, már csak az ablakrács és az ajtó hiányzik, de ez éppen elég ahhoz, hogy késleltesse a megnyitást. Állí­tólag a hét folyamán itt is minden rendbejön. A környék lakossága legalábbis reméli, mert várják! A Béke téren, a vásárcsarnokban és környékén azonban minden termelőszö­vetkezeti standon van paprika, paradicsom, uborka. S hozzá kell tenni: mind a tsz eláru­sító helyeken, mind az állami gazdaságok kis „csarnokában" olcsóbb az áru, mint a MÉK- nél. Megnéztük a MÉK raktá­rát is, az érvényes árlappal egyetemben. A raktárban, bizony, már sok a selejtes uborka, őszi­barack, kajszibarack. Az árlapon azonban még mindig magas árak szerepelnek. Csak drágábban adhatják az ubor­kát is, paprikát is, burgonyát is — pedig „gyengébb” az áru —v mint a lermelőszövetkeze­tek eladói. Pedig, s ezt a MÉK dolgozói is vallják, ez csak plusz ráfizetés. Tehát, amikor arról beszélünk, s azt tapasz­taljuk, hogy a termelőszövet­kezetek ez évben megkezdő­dött patronálása következté­ben több a zöldségféleség, jobb az ellátás, mit tavaly, ez jó dolog, öröm, elsősorban a la­kosság. a vásárlók számára. Az azonban korántsem öröm, hogy jelentős árumennyiség csak azért megy tönkre, mert az állami vállalatnak, a MÉK- nek a központ által meghatá­rozott áron kell árusítania. Azt természetesen így nem veszi meg senki, vagy csak ke­vesen! Jó lenne ezen elgondolkod­ni. s kissé nagyobb lehetőséget adni az ésszerű gazdálkodás­ra a MÉK vezetőinek. Barcsa Sándor • • DnnegicHek a közlekedési ilelgezök Vidáman, szépen ünnepel­tek vasárnap Sárospatakon a vasutasok, a postások, és az autóközlekedési dolgozók. A XVI. Vasutasnap megünnep­lésének újszerűsége éppen ab­ban volt, bogy a szállítás és a postaszolgálat dolgozói együtt szervezték meg a napot. Ez alkalomból érdekes kiállítást is rendezlek a szépen rendbe­művészeti szakkör jubileumi vándorkiállítása nyújtotta, amely tehetséges fiatalok be­mutatkozása volt. Volt tehát látnivaló bőven. A rendező szervek gondoskod­tak róla, hogy mindenki jól érezze magát és megtalálja a neki legjobban tetsző dolgot a szállítási dolgozók közös ün­nepségén. A szándék sikerült, múlt évi munkája nyomán is ki­érdemelte a SZOT és a Minisz­tertanács vörös vándorzászla­ját, és a jó munkatempót 1966. első félévében is sikerült meg­tartani. örömmel jelentette be: „Az első félév eredmé­nyei alapján fej-fej mellett harcolunk a budapesti igazga­tósággal a félévi első helye­zésért" Szólt az AKÖV és a Dr. Pásztor Pál elvtárs köszönti a vasutasuap részvevőit. hozott, kicsinosított sárospata­ki pályaudvaron: bemutatták az első „kacsa mozdonyt”, s a korszerű villamosmozdonyt is, amelyet — mivel a sáros­pataki vonal még nincs villa­mosítva — a kiállítás kedvé­ért. a vasutasnap tiszteletére vontattak oda. Az AKÖV is Sárospatak vasárnap u jókedv­től volt hangos. A nagyszerű rendezvényso­rozat tulajdonképpen már szombaton este elkezdődött, amikor a MÁV fűvószenekara térzenét adott. Vasárnap reg­gel is zenés ébresztővel kö­szöntötték Sárospatak lakóit. posta dolgozóinak jó munká­járól, s elmondotta: a vasuta­sok eredményében benne van az a jó együttműködés is. amely az utóbbi időben az autóközlekedési és postás dol­gozókkal kialakult. Beszédében dr. Pásztor Pál elítélte az Egyesült Államok Kedves színfoltja volt az ünnepségsorozatnak a sárospataki műsora. bemutatta különböző típusú autóbuszait. A kiállítások kö­zött a legérdekesebb látnivaló kétségtelenül a vasutas képző­Tito és Indira Gandhi megbeszélései Az indiai miniszterelnök a Szovjetunióba utazik Hétfőn délután Brioni-ezi­getén befejeződtek Tito jugo­szláv elnök és Indira Gandhi indiai miniszterelnök kétna­pos megbeszélésed. A Brioni-szigetén folytatott tanácskozásokon Tito és In­dira Gandhi a kérdések szé­les köréről folytatott eszme­cserét — a nemzetközi hely­zet időszerű problémáitól egészen a kétoldalú Kapcsola­tok alakulásáig. Az érdeklő­dés homlokterében — mond­ják jólértesült belgrádi kő rök — a vietnami kérdés állt Mindkét fél aggodalmát fejezte ki az egyre súlyosbodó vietnami helyzet miatt, amely az emberiséget újabb világ­méretű összetűzéssel fenyege­ti. Ilyen helyzetben — mu­tattak rá a tárgyaló lelek — az el nem kötelezett orszá­goknak n világ összes béke- szerető országúval együtt, kö­telességük, hogy keressék a délkelet-ázsiai tűzfészek ki­oltásának lehetőségét, olyan megoldás lehetőségét, amely összhangban van a vietnami nép törvényes jogaival, sza­badságvágyával. Az indiai fél ismertette azt a javaslatát, hogy a vietnami megoldás ér­dekében hívjanak össze újabb genfi értekezletet, A vietnami kérdésen kívül Tito és Indira Gandhi meg­vitatott más időszerű nemzet­közi kérdéseket is. Indira Gandhi, India minisz­terelnöke a szovjet, kormány meghívására július 12-én lá­togatásra Moszkvába érkezik. A Miskolcról reggel indult kü- lönvonattal több mint kétez­ren utaztak az ünnepség szín­helyére. A vendégek a hely­beliekkel és a vasutas dísz­századdal a szovjet hősök em­lékművéhez vonultak, és ko­szorúkat helyeztek el. A közlekedési ünnepi nagy­gyűlés délelőtt 11 órakor kez­dődött a Mudrány-teremben, ahol dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának ve­zetője mondott ünnepi beszé­det. Méltatta a XVI. Vasutas­nap jelentőségét. Hogy miért éppen Sárospatakon rendez­ték meg az ünnepséget, arról a következőket mondotta: — Ezzel az elhatározásunk­kal is ki akartuk fejezni a Sárospatak, Sátoraljaújhely környéki vasutas dolgozók, va­lamint a bodrogközi kisvasút dolgozói iránt érzett megelé­gedésünket és köszönctünket, amelyet éveken át tanúsított jó munkájukkal érdemeltek ki. De köszönetét mondott vala­mennyi vasúti dolgozónak, akiknek nagy részük van ab­ban, hogy a Miskolci Tiszai pályaudvari csomópont az el­„Bodrog" táncegyüttes vietnami agresszióját. Ugyan­erről szólt Jakó András is. az SZMT vezető titkára, aki a megyei párt-végrehajtó bizott­ságot képviselte az ünnepi nagygyűlés elnökségében. Fel­szólaltak a vasút vendégei­ként itt-tartózkodó krakkói és kassai vasútigazgatóságok kép­viselői is, majd a gyűlés vé­geztével az elnökség tagjai é* a részvevők elvegyültek az is­kolakertben rendezett majális sokadalmában. Sport és szórakoztató kultúr­műsorok váltogatták egymást, közben az árnyas fák alatt fel­állított sátrakban megfőtt a bográcsgulyás, az ízletes ha­lászlé: itt is, ott is felcsendült cgy-egy szép magyar nóta. Szépen, kultúráltan szórakoz­tak a jelenlevők. Amerre csak jártunk, mindenütt jókedvű, vidáman ünnepló emberek­kel találkoztunk, s akikkel csak beszéltünk, mindenki egybehangzóan nyilatkozott: a XVI. Vasutasnap sárospataki ünnepsége az utóbbi évek egyik legjobban sikerült ren­dezvénye volt. iönodrirl) Foto; Szabados György

Next

/
Thumbnails
Contents