Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-09 / 161. szám
2 esz AKM AGY A KOKSZ AC, Szombat, 1066. Julias 9. .\yiSatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról (Folytatás az 1. oldalról.) rekednek minden erejükkel a nyugat-európai országok munkásosztályai, ennek élenjáró osztagai, a demokratikus haladó szervezetek és a béke- mozgalom, amelyek a legszélesebb dolgozó tömegek közvéleményét alakítják. Európában a katonai kalandok megvalósítását mindinkább megnehezíti egy fontos tényező: a nyugat-európai országokban növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek szüségesnek tartják, hogy a politikai nézet- és felfogásbeli különbségeken felülemelkedve sík rászálljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a kölcsönösen előnyös, minden megkülönböztetéstől mentes európai államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik teljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. A nyilatkozatot aláíró államok kedvező jelenségnek tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan körök, amelyek fellépnek a revansizmus és a militnrizmus ellen, s követelik. hogy az NSZK normális kapcsolatokat teremtsen meg mind a Nyugat, mind a Kelet országaival, beleértve a két német állam normális kapcsolatait is. Ezek a körök a nemzetközi feszültség enyhítésére és az euróoai biztonság biztosítására törekednek, hogy minden német élvezhesse a béke áldásait. Az európai béke és biztonság híveinek befolyása napról napra érezhetőbbé válik, az agresszív politika hívei pedig kezdenek teret veszíteni. Egyre több európai ország és nép ismeri fel, honnan ered az őt és egész Európát fenyegető veszély, s mit kell tenni valamennyi európai állam biztonságának megvédése érdekében. Az értekezlet résztvevői abbeli indulnak ki. hogy mindegyik európai államnak méltó, szerepet kell játszania a nemzetközi ügyekben és teljes jogú partnerként részt kell vennie az európai népek és államok közötti kapcsolatok olyan rendszerének kialakításában, amelynek keretében az egyes államok biztonsága egyértelmű lenne valamennyi állam biztonságával. Az európai államok külső beavatkozás nélkül meg tudják oldani kölcsönös kapcsolataik problémáit. A szocialista országok véleménye szerint az európai biztonság megteremtésének egyik alapfeltétele az, hogy ezek az államok erősítsék és fejlesszék normális kapcsolataikat, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Az európai helyzet azt bizonyítja, hosv a különböző akadályok ellenére egyre inkább tért hódítanak ezek az elvek, hiszen ésszerű alapot teremtenek meg a népek együttműködéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. Fontos, hogy az európai államok között, társadalmi rendjüktől függetlenül, erősödjenek a béke védelmére hivatott politikai kapcsolatok. Az európai országok, amelyeket hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kötnek össze, csak nyerhetnek a gazdasági együttműködés kölcsönös fejlesztésén. Gazdasági kapcsolataik kiszélesítése, s az ennek útjában álló megkülönböztetések és akadályok felszámolása kiváltképpen előmozdíthatja a népek közeledését, s kölcsönös bizalmukhoz és megértésükhöz szükséges légkör megteremtését. Az európai országoknak gazdasági kapcsolataik fejlesztése módot ad arra is, hogy más világrészek országaival ugyancsak kiszélesítsék áruforgalmukat. Ezek a kapcsolatok a tudományos, műszaki és kulturális együttműködés sokoldalú fejlesztésével együtt lehetővé teszik, hogy a népek kölcsönösen jobban megismerjék egymást. Ennek megfelelően, fejlődésükhöz mérten anyagi alapul szolgálhatnak az európai biztonság és a világbéke erősítéséhez. Az európai államoknak és népeknek, tekintet nélkül arra, hogy társadalmi-politikai rendszerük, ideológiájuk és politikai felfogásuk eltérők, van egy közös feladatuk, amely összhangban van vala- mennviük nemzeti létérdekeivel. Közös feladatuk, hogy elejét vegyék euróoai békebontásnak ö- megfékezzék az agresszív erőket. A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint a most kialakuló helyzetben valamennyi európai államnak aktív erőfeszítéseket kell tennie az európai béke megszilárdítására. Az európai kormányok nem hihetnek azok megnyugtató jelentéseiben, akik agresszív terveket szőnek, nem bízhatnak azokban, akik', a második világháború következményeinek felülvizsgálására törekednek, amellett azt bizonygatják, hogy saját biztonságuk érdekében van szükségük atomfegyverre. S nem maradhatnak passzívak, mert akkor, akarva-akaratlanul, azoknak az erőknek adnak ösztönzést amelyek Európát pusztító nukleáris konfliktus színterévé akarják tenni. Az európai államok kormányainak népeik iránti nagy felelősségük tudatában olyan lépéseket kell tenniük, amelyek meghozzák az európai feszültség enyhülését, a biztonság megszilárdulását, s a kölcsönösen előnyös, békés európai együttműködés ki- bontakozását eredményező fordulatot. Nem először vetődik fel ez a feladat Európában. Az agresszív erők az első és a második világháborút mélységes titokban készítették elő. Békés szándékaikról puUogta- tótt hazúg szólamokkal leplezték terveiket. Minden alkalommal a propaganda és a félrevezetés gigászi apparátusát használták fel a népek éberségének elaltatésára. A népeknek' ugyan kinyílt a szemük, de már csak akkor, amikor emberek milliói pusztultak el. s virágzó városok és falvak váltak romhalmazzá. Az atomenergia és az óriás rakéták korában nem hagyhatjuk, hogy ez h • iszór is megismétlődjék. Az értekezleten részvevő országok határozottan síkra- szállnak azért, hogy mielőbb sor kerüljön az európai biztonságot erősítő, építő intézkedésekre. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi körülmények között reális lehetőség van erre, e célból készségesen együttműködnek más államokkal. Az európai béke és biztonság megbízható garanciáinak megteremtése fontos feladat. Ehhez szükség van valameny- nyi európai állam részvételére. Elengedhetetlen az álláspontok türelmes és építő megvitatása, hogy közhelyeslést keltő döntéseket lehessen hozni. Az európai szocialista országok több ízben terjesztettek elő konkrét akcióprogramnak felhasználható, megái no zott javaslatokat. A nyilatkozatot aláíró államok véleménye szerint főleg az alábbi vonatkozásokban lehet és kell intézkedéseket tenni az európai biztonság erősítésére: I Az értekezleten részvevő államok felhívják az ösz- szes európai országokat, hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyek- be való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, s a különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósuló békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek megfelelően síkmezállnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséért. A kapcsolatok és az együttműködés formáinak fejlesztését óhajtják a tudomány, a technika, a kultúra és a művészet terén, s minden olyan területen, amely új lehetősségeket, nyújt az eurónai országok együttműködéséhez. Az európai államok a békés együttműködés minden területén módot találhatnak arra, hogy további, kölcsönösen előnyös lépéseket tegyenek. Az általános európai együttműködés fejlesztése érdekében mindegyik államnak 'e kell mondania a más államokkal szemben alkalmazott bárminemű, politikai, vagy gazdasági megkülönböztetésről és nyomásról. Elengedhetetlenül szükséges továbbá valamennyi állam egyenjogú együttműködése és normális kapcsolatainak megteremtése, a két német állammal. A különböző társadalmi rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése és fejlesztése élénkítheti a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, s így nagyobb lehetőségeket nyújthat ahhoz, hogy az európai államok hathatósan előmozdítsák az egészségesebb helyzet, s a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakítását földrészünkön. 2 A szocialista országok mindig következetesen ellenezték, hogy katonai tömbökre, vagy szövetségekre osszák fel a világot. Mindenkor azon voltaic, hogy elhárítsák az egyetemes békére és biztonságra ebből háruló veszélyeket. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésük, a Varsói Szerződés megkötése válasz volt a NATO, ezen agresszív katonai csoportosulás megalakulására és Nyugat-Németországnak a NATO-ba való belépésére. A Varsói Szerződés szuverén és egyenjogú államok védelmi szövetsége, amely eszköz a tagállamok biztonságának és Európa békéjének védelméhez. A Varsói Szerződés tagállamai azonban úgy vélték és úgy vélik, hogy az imperialista erők által kikényszerí- tett katonai tömbök és külföldi katonai támasznontok léte akadályozza az államok együttműködését. Minden európai ország biztonságának és haladásának igazi biztosítékát nem katonai csoportosulások adják meg, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi élet mai egészséges tendenciáival, hanem egy olyan hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése, amely a földrész valamennyi államának egyenjogúságán és kölcsönös megbecsülésén, minden európai nemzet egyesített erőfeszítésén alapszik. A jelen nyilatkozatot aláíró országok véleménye szerint megérett annak szükségessége, hogy lépéseket tegyenek elsősorban az európai háborús feszültség enyhítésére. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi ezt. Államaink kormányai többször hangoztatták. hogy az Észak-atlanti Szövetség működésének megszűnése esetén a Varsói Szerződés hatályát veszti, s helyüket egy európai biztonsági rendszernek kell elfoglalnia. Most ünnepélyesen megerősítik, hogy hajlandók az említett szövetségek egyidejű felszámolására. Ha azonban az Észak- atlanti Szerződés tagállamai még mindig nem hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy teljesen megszűnjék a két csoportosul ás, a jelen nyilatkozatot aláíró államok célszerűnek tartanák, ha már most meggyezés jönne létre az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés katonai szervezetének felszámolásáról. Ugyanakkor kijelentik, hogy mindaddig, amíg létezik az észak-atlanti tömb, • és az agresszív imperialista körök merényletet követnek el a világbéke ellen, az értekezleten résztvevő szocialista országok megőrzik nagyfokú éberségüket és el vannak szánva arra, hogy fokozzák erejüket és védelmi képességüket. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy az észak-atlanti tömbben és a Varsói Szerződésben részvevő valamennyi állam, valamint katonai tömbökhöz nem tartozó államok két vagy több-oldalú alapon tegynek erőfeszítést az európai biztonság előmozdítása érdekében. 3 Napjainkban úgyszin- tón nagy jelentőségre tesznek szert az olyan részleges intézkedések is, amelyek az európai földrészen tapasztalható háborús feszültség enyhítésére irányulnak, mint például: a külföldi katonai támaszpontok felszámolása; a külföldi csapatok teljes kivonása idegen területekről saját nemzeti határok mögé; mindkét német állam fegyveres erőinek meghatározott mértékű és meghatározott idejű csökkentése; Az atom-konfliktusok veszélyének elhárítására irányuló intézkedések; atommentes övezetek létrehozása, kötelezettségvállalás az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak részéről, hogy nem alkalmaznak atomfegyvert az ilyen övezetekhez tartozó ’ államokkal szemben stb. Az atom- és hidrogénbombá- kat szállító külföldi repülőgépek repüléseinek beszüntetése az európai államok területe felett, az atomfegyvereket hordozó külföldi tengeralattjárók és más hajók távoltartása ezeknek az államoknak a kikötőitől. 4 Tekintettel arra, hogy az t NSZK-nak az atomfegyverek birtoklására vonatkozó igénye veszélyezteti Európa békéjét, az államoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak megakadályozására, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bármilyen formában — közvetlenül, vagy közvetve, államcsoportosulásokon keresztül kizárólagos birtoklással, vagy e fegyver feletti rendelkezésben való bármilyen formájú részesedéssel — atomfegyverhez jusson. E kérdés megoldásától nagy mértékben függ az európai és nem csupán az európai népek jövője. Felemás megoldások ebben a kérdésben megengedhetetle- nek, 5 A határok sértheted en- t sége az európai tartós béke alapja. Az európai helyzet normalizálásának érdekei megkövetelik, hogy valamennyi európai állam éppen úgy, mint az európai földrészen kívül eső államok, külpolitikai lépéseikben abból induljanak ki, el kell ismerniük az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja után az európai államok között reálisan kialakult határokat, köztük az Odera—Neisse lengyel határt és a két német állam közötti határokat. 6 A német kérdés békés rendezése megfelel az európai béke érdekeinek. Az értekezl eten résztvevő szocialista államok készek tovább keresni e kérdés megoldásának útjait. A megoldásnál figyelembe kell venni az összes érdekelt ország és Európa egésze biztonságának érdekeit E kérdés és vele együtt az európai biztonság más vonatkozásainak építő jellegű kezelése csak a jelenlegi helyzetből, mindenekelőtt a két német állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság —• létezése tényének elismeréséből kiindulva képzelhető eh Ugyanakkor feltétlenül szükséges e rendezés érdekében, hogy elismerjék a meglevő határokat és hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről; Ami a két német állam egyesítésének kérdését illeti, ennek eléréséhez az út a feszültség enyhítésén, a két szuverén német állam fokozatos közeledésén, megegyezésükön, a német és az euró piai leszerelésre vonatkozó megái lapo- dáson, valamint annak az elvnek a megvalósításán keresztül vezet, hogy az egyesített Németországnak valóban béke- szerető, demokratikus államnak kell lennie, és soha többé nem veszélyeztetheti szomszédai és Európa békéjét; 7 Nagy pozitív hatással lenne egy olyan általános európai tanácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és az egyetemes európai együttműködés kibontakoztatásának kérdéseit. Az ilyen értekezleten születő megállapodás kifejeződhetne például egy közös európai nyilatkozatban, amely az európai biztonság fenntartásáról és a megerősítése érdekében kialakítandó együttműködésről szólna. Egy ilyen nyilatkozatban az aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy egymással való kapcsolataikban a béke érdekeit tartják szem előtt, a vitás kérdéseket csak békés úton oldják meg, konzultálnak és tájékoztatják egymást a kölcsönös érdekű kérdésekről, elősegítik a gazdasági, a tudományos, műszaki, valamint a kulturális kapcsolatok sokoldalú fejlődését. E nyilatkozathoz minden érdekelt állam csatlakozhatna. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó értekezlet összehívása elősegíthetné a kollektív biztonsági rendszer megteremtését Európában, jelentős mérföldkő lehetne Európa jelenkori történelmében. Országaink készele részt venni egy ilyen értekezleten, bármilyen, más érdekelt államok számára, így az Északatlanti Szövetség tagállamai és a semleges államok számára is alkalmas időpontban. Az európai semleges országok is pozitív szerepet játszhatnának egy ilyen értekezlet összehívásában. Az értekezleten jelenlevő országok készek arra, hogy más rendelkezésükre álló módszereket is igénybe vegyenek az európai biztonság problémáinak megvitatására: a diplomáciai csatornákon folyó tárgyalásokat, a külügyminiszterek vagy külön-megbízottak két vagy több oldalú találkozóit, valamint a legfelső szintű személyes kapcsolatokat Is. Az a véleményük, hogy a fentebb kifejtett elképzelések magukban foglalják az európai biztonság garantálásának alapvető és legfontosabb vonatkozásait. Készek arra, hogy megvitassanak minden olyan javaslatot, amely ennek a problémának a megoldását célozza, bármely állam terjesztette is azt elő, vagy terjeszti elő a jövőben; Ami az ilyen vitában való részvételt illeti, a Varsói Szerződés államai senkit nem zárnak ki belőle. Minden államnak magának kell eldöntenie, részt vesz-e, vagy sem az európai problémák megvitatásában, vagy megoldásában. Az értekezlet résztvevői meg vannak róla győződve, hogy más földrészek országainak sem lehet közömbös, milyen irányban fejlődnek Európa ügyei. A két világháború tüze Európa földjén lobbant lángra, de csaknem egész bolygónkra kiterjedt. Sóik ország, köztük Európától távol fekvő kontinensek országai is megismerték a pusztítást és nagy veszteségeket szenvedtek. Ezért minden olyan államnak, amely szívén viseli a béke sorsát, üdvözölnie kell minden olyan lépést, amely a feszültség csökkentéséhez, az európai helyzet egészségesebbé tételéhez vezet és támogatnia kell minden ilyen erőfeszítést. Országaink kifejezésre juttatják, hogy érdekeltek a* európai biztonság megszilárdításában, készek megtenni a cél érdekében a szükséges lépéseket, és meg vannak róla győződve, hogy valamennyi európai államnak kötelesség» hozzájárulni az egész világot érintő problémák megoldásához, amelyek rendezése kétségkívül az európai helyzetre is kedvező hatással lenne. Ide sorolhatjuk az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, az erőszak és az erőved való fenyegetés megtiltását a nemzetközi kapcsolatokban, a leszerelést, a nukleáris fegyverek alkalmazásának megtiltását és az atomkonfliktus veszélyének elhárítására irányuló más nagy horderejű intézkedéseket, továbbá a gyarmati rendszer teljes felszámolását annak minden megjelenési formájában, az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok felszámolását, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. Az értekezleten résztvevő államok a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék e világméretű problémák mielőbbi rendezését* Nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésének az ENSZ alapokmány maradéktalan betartása alapján, az ENSZ egyetemessége biztosításának, továbbá annak, hogy összehangolják az ENSZ tevékenységét a világban végbement változásokkal; mindenképpen hozzájárulnak a világszervezet hatékonyságának fokozásához, az általános béke és biztonság megőrzése és a népek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése érdekében. A nyilatkozatot aláíró államok hangoztatják, készek más államokkal együtt keresni az európai béke megszilárdításához vezető kölcsönösen elfogadható utakat Államainkat az a szilárd. eltökéltség hatja át hogy a nemzetközi életben megvédik -a- béke, az államok nemzetközi együttműködése; valamennyi szabadságszerető és haladó erő összefogása politikai vonalát harcolnak as imperialista agresszió, az erőszak és a diktátum politikája ellen, támogatják a szabadság, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyét Az értekezlet résztvevői azzal a felhívással fordulnak valamennyi európai kormányhoz és nemzethez, földrészünk békeszerető és haladó eröthesv ideológiai, politikai vagy vallási meggyőződésüktől függetlenül egyesítsék erőfeszítéseiket azért hogy Európa — a világcivilizáció egyik legfontosabb központja — egyenjogú nemzetek sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésének földrésze, a tartós béke és a világméretű kölcsönös megértés hatalmas tényezőjévé váljék, •... 11 I r. Bukarest, 1966, Július 5. A Bolgár Népköztársaság nevében TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében ANTONIN NOVOTNT, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, JOZEF BEN A RT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, A Lengyel Népköztársaság nevében WLADISLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, A Magyar Népköztársaság nevében KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. KÁLLAI GYULA, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Ä Német Demokratikus Köztársaság nevében WALTER ULBRICHT* a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPH. a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, A Román Szocialista Köztársaság nevében NICOLAE CEAUSESCÜ, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, ION GHEORGIIE MAURER, a Román Szocialista Közi- társaság Minisztertanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében LEONYID I5REZSNYEV* a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, ALBKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Miniszterta- —í*»i . »ácsának elnöke.
