Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

Szombat, 196«. július 9. ßSZAKMAr.YAROWSliAi. 3 Hevesi fiúk dicsérete Tisza!tic határában, susogó nyárfákkal körülölelt hatal­mas tisztáson húsz sátor áll. Ide költözött ez évben Zal- kodról a KISZ Kilián György­ről elnevezett ifjúsági építő­tábora. A „honfoglalók” a (Szomszédos megyéből érkez­tek: június 26-án kétszáz he­vesi középiskolás vett részt ez ünnepélyes tábornyitáson. Eljöttek önként, hogy a va­káció két hetében csákányt, ásót forgassanak, talicskát toljanak. Az Északmagyaror- azági Vízügyi Igazgatóság szakemberei nek irányításával belvízrendezési munkát kap­tak a diákok ezen a környé­ken. Jó félórái járásnyira a tá­borhelytől, az úgynevezett hí- tPestöi öblözetben 16 000 köb­méter földet kell ezen a nyá­lon megmozdítaniuk! Épül a csatorna. A töltés­ről impozáns a látvány; apró emberkék nyüzsögnek egy óriási szakadékban ... Ha kö­zelebb mégy, látod a munkát. Barnára sült, izmos legények küzdenek a természet erői­vel. Nehéz a talaj, ragad a fold az ásóhoz. Néhol meg alig fogja a csákány is. A feltörő piszkos-szürke vízben cuppognak a csizmák, egyen­súlyozva éviekéi ki talicská­val a keskeny pallón a bri­gád legerősebb embere. A tűző napon nem ritka a 35— 40 fokos hőség, ilyenkor két­ezer is kiürül a friss vízzel töltött hordó. Nem könnyű a munka. A szerszámnyél hólyagosra töri az írószerszámhoz szokott te­nyereket. A szúnyogok szem­telen támadására már nincs idő odafigyelni. Hogyisne! Azalatt a másik brigád e’őny- re tenne szert! Gárdonyi — honira Dobó Két nappal az első csoport távozása előtt látogattunk el a táborba. Akkor még javá­ban tartott a küzdelem az el­ső hely megszerzéséért. Az eredményeket naponta érté­kelő, óráról-órára figyelem­mel kísérő táborveze tőség is csak találgatta még akkor: végül is melyik gimnázium Uiúz el”? Az első napokban a hat­vaniak szerezték meg a ve­zetést, de később az egriek megelőzték őket. Minden bi- toonnyal a két nagy rivális, az egri Gárdonyi és a Dobó Gimnázium között dől majd el a vetélkedés — az utolsó hapon. Nagy becsvággyal, ki­váló munkával, néha csala­finta eszközök latbavetésével bróbálják egymást legyőzni. Megtörtént például, hogy a ^Dobosok” titokban kiszök­tek dolgozni.., — Majdnem kitört a forra­dalom a táborban — emlék­szik vissza a „meleg” vasár­napra a táborvezető. Végül is bele kellett egyez­nie, hogy délután a többiek is kimenjenek a csatornához. — A munkához mindenki­nek, joga van — érveltek a fellázadt, fiúk. Ilyen érv előtt a vezető- bégnek meg kellett hajolnia... Dicséretet érdemel a tá­bor valamennyi lakója. Bár három napon át szinte egy­folytában esett az eső, mégis nagyszerű eredmények szület­tek. Több mint három és fél ezer köbméter földet mozgat­tak meg! Tátasinssításért toria a labdát, mintha nem is ők dolgoztak volna hat órán át a tűző napon. Vsndég a táborban Minden sátor környékét rendbehozták a fiúk. Nagy táborcsinosítási versenyt hir­dettek az első héten. A tét: egy-egy torta a három leg­szebben, legtökéletesebben díszített sátor lakóinak. Ki hinné, mi mindent fel lehet használni ilyenkor de­korációs célokra? Gyeptéglát és buzogányt, kavicsot és tég­laport, vesszőt meszet és a fényes kupakot, ami a bam- bis üvegről lekerül.., Ez utóbbival rakták ki az egriek a Dobó-dzobát. A zsűri kissé bizarrnak tartotta az ötletet, az egriek pedig olyasfajta megjegyzést tettek: vannak, akik nem értékelik a mo­dem törekvéseket... Végül is a „18-asok” vitték el a pál­mát ebben a versenyben. (A rossz nyelvek szerint a mun­kában úgyis 'lemaradtak, leg­alább tortát egyenek.) Gazdag kulturális prog­ram várta munka után a fia­talokat. Szinte minden nap­ra jutott esemény. Sokáig em­legették a táborban a mis­kolci Bartók Béla Művelődé­si Ház népi zenekarának és táncosainak fellépését. Han­gos ováció köszöntötte vala­mennyi műsorszámúkat, gyakran kellett ismételniük. Volt filmvetítés, honvédelmi előadás, tv-nézés. Sokan ke­resték fel a tábori könyvtá­rat olvasnivalóért, az újságo­kat egymás kezéből kapkod­ták. Esténként nagyszabású futball-mcccseken úgy rúgták Csütörtökön, július 7-én Dojcsák János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára lá­togatott el a Kilián György építőtáborba. Kedves meghí­vásnak tett eleget, amikor felkereste a hevesi diákokat. A táborozok ugyanis hosz- szú listát juttattak el Dojcsák elvtárshoz néhány nappal ko­rábban. Kérdéseket írtak a papírokra, az időszerű kül­politikai helyzetről, a leg­utóbbi nemzetközi esemé­nyekről. Ezekre várták a vá­laszt. Csütörtökön délután Doj­csák: elvtárs elment a csator- naépítkezóshez. Megszemlél­te a szorgalmasan dolgozó fiúkat, meghallgatta a tábor vezetőjének rövid beszámoló­ját az eddigi munkáról, be­szélgetett néhány fiúval. Ezután került sor a tabor- gyűlésre. Kétszázan ültek a hatalmas tisztáson a zászló­rúd előtt. Kétszáz érdeklődő szempár figyelte Dojcsák Já­nos elvtársat, érdeklődéssel hallgatták szavait. A fiatalok élvezetes és mindenki szá­mára választ adó előadást hallhattak. Szó esett a viet­nami helyzetről, a német kér­désről, beszélt Dojcsák elv­társ az indonéz helyzetről és De Gaulle szovjetunióbeli lá­togatásáról. A fiatalok szeretettel bú­csúztak a tábor kedves ven­dégétől, megköszönték az ér­dekes beszámolót. Másnap új munkanap kez­dődött. Az utolsó előtti. Az­után borsodi fiúk váltják majd fel a hevesieket a Holt-Tisza partján. Gyárfás Katalin Új gépkocsi szervizek megyénkben A tiszaszederkényi szerviz munkába állítása után, még az esztendő III. negyedévé­ben üzembe helyezik az en- csi, a IV-bcn pedig a kazinc­barcikai és a sárospataki szervizt. A sátoraljaújhelyi szolgálta­tó részleg szervízüzeme is megépül az idén. Előkészü­letben van az Ózdi szerviz is, csupán megfelelő hely kijelö­léséről nem döntöttek még. Fehér Lajos eivtárs látogatása Borsodban Fehér Lajos elvtárs, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön és pénteken Borsod­ban tartózkodott, ahol megis­merkedett a megye mezőgaz­daságával, valamint a lejtős területeken működő termelő- szövetkezetek gazdálkodásával és helyzetével. Fehér Lajos elvtárs Vaskó Mihálynak, a me­gyei pártbizottság titkárának és dr. Papp Lajosnak, a megyei tanács vb-elnökének társaságá­ban megtekintette a Bélus-p*» tak völgyi vízgazdálkodási tár­sulás eddigi terroészetátalakító munkáját, a Gönc környéki kajszi barackosokat, a Vizsolyt tsz üszőnevelő telepét, a har- sányi termelőszövetkezet gaz­dálkodását, valamint a Bükk déli lejtőin a gyümölcs- és szőlőtelepítéseket. A Minisz­tertanács elnökhelyettese min­denütt hosszasan beszélgetett a közös gazdaságok vezetőivel és dolgozóival. Termékeny együttműködés Népfrontmunka a mezőkövesdi járásban Molnár József, a Hazafias Népfront mezőkövesdi járási bizottságának titkára április elseje óta dolgozik a járás­ban. Előzőleg Tardon volt párttitkár. Hogyan illeszke­dett be a munkába — ez iránt érdeklődtünk nála. — Április 15. és május 15. között parkosítási hónap volt a járásban, ezt a Népfront is segítette. A mintegy 70 ezer négyzetméternyi parkosítás a mi munkánkat is dicséri — mondja. — Vatta lett az első, júniusban 54 lakos kapta meg a társadalmi munka-jelvény ezüst fokozatát Ezenkívül Szomolyán, Bükkzsércen, Me­zőkeresztesen, Tibolddarócon, Borsodivánkán és Bogácson rendeztünk békegyűlést — szép sikerrel. Amikor az azerbajdzsáni művészek itt jártak Mezőkövesden, kiállí­tással kötöttük egybe fellépé­süket. A kiállítás anyagát azután elvittük a többi köz­ségbe is, ahol a művészek nem léptek fel. A „békeren­dezvények” és a kiállítások egyaránt segítették a népek közötti béke és barátság ápo­lását. Készt veszek magam is a járási tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságá­nak munkájában. Legutóbb Mezőkeresztesen tartottunk megbeszélést, (Erről lapunk július 8-i számában közöltünk ismertetőt) A Járási Népmű­velési Tanács is megalakult, itt is segítünk. Úgy látjuk, a tömegszervezeteknek jobban be kell kapcsolódniuk a dol­gozók jövő tanévi iskoláztatá­sának előkészítésébe. Ha ugyanis csak a pedagógus szervezi, sok községben az a vád éri, hogy azért foglalko­zik vele, mert anyagi haszna van belőle. Ez rossz vért szül, ellensúlyoznunk kell a mi alaposabb propaganda-mun­kánkkal. Tavaly 800 ember iskoláztatását terveztük. Nem lett ennyi. Az idén csak 60Ű a terv, és harcolni kell a le­morzsolódás ellen. Hat he­lyen szervezünk az idén nép­front akadémiát a járásban, az üzemekben segítjük a munkaversenyt Igyekszünk megismerni a közhangulatot, hogy szószólói lehessünk az óhajoknak. <máté) Képünkön: a budapesti gyár nagyszereidéjcbcn szerelésre sorakoznak az adapterek. _.üüit ■ (MTI foto — Bereth Ferenc felvétele.) H úsz éves a vasutas képzőművészen szakkor Jubileumi vándorkiállítás, vasúti kocsiban A közelmúltban létrejött magyar—jugoszláv kooperációs megállapodás alapján a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár­ban már sorozatban gyártják a KS—69-es típusú járvaszecská­zó gép kaszáló és rendfelszedő adapterét. A komplett gépegy­ség egyéb elemei a Novi-Sadi „Pobeda” gyárban készülnek. A magyar és jugoszláv válla­lat közösen gyártott termékére más népi demokratikus és nyugati ország felhasználóitól is jelentős rendelések érkez­tek. tapétázzák a szorgal- "“•"mas szakköri tagok azt a vasúti kocsit, amely szombaton, vasárnap körútra viszi a jónevű miskolci vas­utas képzőművészeti szakkör legújabb munkáit. Az ünne­pélyes megnyitásra szomba­ton Sárospatakon kerül sor. A tehetséges fiatalok bemu­tatkozása egyik fontos lánc­szeme lesz a vasutasnapi ün­nepség-sorozatnak. A szakkör két évtizedes múltra tekint vissza. E múl­tat jól ismeri a miskolci kö­zönség, hiszen a tehetséges szakköri tagok sokszor hal­lattak már magukról. Ebből az együttesből nőtt ki az or­szágos hírnévre szert tevő Ficzere László, itt emelkedett a megbecsülés magas lépcső­fokára Nagy Lajos, aki az or­szágos szakköri kiállítások mindegyikén eredményesen, vagy díjnyertesen vesz részt, aki Münchenben, Párizsiban és Becsben a nemzetközi vas­utas képzőművészeti kiállítá­sokon szerepelt, és ezüst éremmel tért vissza. Az egé­szen fiatal generáció soraiban ott találjuk a tehetséges Csa­ba Katalint, az ígéretes Sza­kái Editet és a többieket: Gá- lik Jánost, Hegyi Pétert, Csá- ky Istvánt. A szakkört 1962 óta orszá­gosan ismert képzőművész; Barczi Pál Derkovits-dijas ve­zeti. A szakmai nevelésen kí­vül nevéhez fűződik több olyan kiállítás megrendezése, amely hihetetlenül nehéz kö- rülménvek között jött lé*re. A szakkör esztendők óta he­lyiséghiánnyal küzd. Lábukat megvetették: már több, hasz­nálaton kívüli raktárhelyi­ségben, hosszabb ideig dol­goztak a Tiszai pályaudvar egyik semmire sem alkalmas tornyában, s jelen pillanat­ban az átadásra váró Vörös­■ marly Művelődési Otthonban kantok helyet. Amint hírlik, örömük nem tekinthető tar­tósnak, mert a művelődési ' otthon illetékesei más célra i szánják a képzőművész kör • jelenlegi otthonát. A fiatalok ■ még e b'»onvtolanságbgn, a i legminimálisabb anyagi tá­• irogatás mellett is, a loállf­• tás sikerére gondolnak, önte­vékenyen végeznek el minden jelentősebb munkát, tapétá­zást. keretezést, a képek ci- peléeéí. A vándorkiállítás anyaga márt együtt áll. Mintegy 3fl különböző műfajú képpel merkedhet majd a látogató; A kiállított képek közül ér­deklődésre tarthat számot Csáky Istv>án olaj csendélete) érdekes felülnézeti kompozí­ciója és eredeti képkivágása miatt. Szakái Edit Kislány című szénrajza friss hangvé^ telű, nélkülözi a portrék kásos nehézkességét Hegyi Péter Táj című krétája alig tenyérnyi nagyságú, de a tö­mör fogalmazás, a tiszta rendszer, a kissé kubisztikus felfogás hatalmas tárgyakat sejtet a képen. Jobbágy Zol­tán Olvasó lánya szép medi­táló kép. a kompozíciót a me­ditációnak rendelte alá Fáik Judit guache csendélete és Szitás Katalin csendélete szin­tén a figyelmet keltőbb képek közé tartozik. Csaba Katalin Házak című munkája egyéni és eredeti folthatásainál fog­va vonzza a figyelmet Ai Álló férfi című vázlata di­namizmusával tűnik fel. Napj$ Lajos olaj csendélete újat hoz a kialakult formanyelvi csend­életek sorában, ugyanis életi kép-szerűvé formálta képét; s ezzzel munkája kozmiku- sabb, mint az egyszerű csend­élet Az Olvasó nő címá alkotására a rendszerező épít­kezés jellemző, s ragyogó hal tásokat hoz ki három színből; „ j megyei bemutat! borsod kozása trtári a vándorkiállítás Gyón! gyös, Eger és Füzes! abony állomásán hirdeti majd a húsz éve működő^ nagyra hivatott vasutas kép; zöművészeti szakkör életké! pességét. Párkány Liszt* Elevenebb termelési agitéció az LKM-ben hangoshíradó terjedelmesebb riportjain, híradásain kívül nagyméretű táblákat állítottak fel a legforgalmasabb helye­ken. Ezeken feltűnő színezésű kockákon ismertetik a legérde­kesebb eredményeket, az idő­szerű feladatokat, tennivaló­kat, kiemelkedőbb egyéni, bri­gád, üzemi, vállalati eseménye­ket. A napokban megalakult filmező csoport pedig három­öt perces híradót készít rend­szeresen az ötletes, új műszaki megoldásokról, sikeres munka- módszerekről, a szocialista brigádok életének, munkájá­nak jellemzőbb mozzanatairól. Ezeket a kisfilmeket részben alkalmi összejöveteleken, ta­nácskozásokon, részben a gyár művelődési otthonának film­színházában híradóként vetí­tik majd rendszeresen. A Lenin Kohászati Művek­ben a kongresszusi felajánlá­sok szolgálatában az eddiginél is több gondot fordítanak a termelési agitáció színvonalá­nak, hatékonyságának növelé­sére. A szakszervezeti megbí­zottak, KISZ-aktívisták, a köz­ponti és az üzemi versenyfe­lelősök a szokottnál gyakrab­ban, rendszeresebben keresik fel az üzemeket, hogy a hely­színen győződjenek meg a munkakörülményekről, a vál­lalások állásáról, a munka si­keréről, folyamatosságáról, a gátló akadályokról, s az érde­kelt munkahelyek illetékesei­vel intézkedhessenek. A kong­resszusi versenynek érdeke­sebb, szemléletesebb, a közfi­gyelmet inkább megragadó módon biztosítanak nyilvános­ságot. Az üzemi újság, a most felújított, korszerűsített gyári Nitrogén műtrágya szállítás vízi úton Az első utak gazdaság! szá­mításai igen kedvezőek; az uszályok három nap alatt ér­tek rendeltetési helyükre, és egy tonna műtrágya szállítá­sa csaknem 30 százalékkal ol­csóbba került, mint vasúton. Ezért a kombinát vezetősége úgy döntött, hogy az uszá­lyokon júliusban további 4 ezer tonna műtrágyát irányít Csongrádba, augusztusban pedig — ha a Tisza vízállása megengedi — bekapcsolja a vfziútha a Szolnok, Tiszafü­red és Lakitelek környékén levő közös, valamint állami gazdaságokat is. f Ä Tiszai Vegyikombi nát Vezetősége figyelemre méltó, hasznos kezdeményezést való­sított meg a pártkongresszusi Versenyben. A gazdaságosság növelése végett munkába fogták a Tiszát, és kísérlet­képpen vízi ütőn szállítják a nagy hatóanyagú nitrogén- inűtrágyát az ország legdé­libb megyéjébe, Szeged kör­nyékére. Ennek biztosítására il Tlszapalkonyai Hőerőműnél kiméiyitett folyón ideiglenes hajókikötőt létesítettek, aho­vá gyors járatú tehergépko- fesákon továbbítják az 50 kilo- ferammos zsákokba csomagolt műtrágyát.

Next

/
Thumbnails
Contents