Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASIMRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXn. évfolyam, 161. szám ARA: 50 FILLER Szombat, 1966. július 9. Nyilatkozat az európai béke és biztonság megszilárdításáról A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös se­gélynyújtásról szóló Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének bukaresti értekezletén képviselt tagállamai a következő nyilatkozatot fogadják el: érdeke az európai béke és a világbéke fenntartása. Ám az események nem iga­zolták ezeket a várakozásokat. Az európai népek reményei nem váltak valóra, mindez- ideig nem valósultak meg a háború félelmeitől mentes életre való törekvéseik. Ezért a felelősséget azok a hatalmak viselik, amelyek tüstént a német agres szórók legyőzése után megtagadták a Hitler- ellenes nagy koalícióban ki­alakult együttműködést, nem követték az európai béke fel­építésének közös útját, sőt, maguk váltak az agresszív po­litika hordozóivá. Most két évtizeddel a má­sodik világháború befejezése után Európában még min­dig nem szűntek meg e háború következményei, nincs német békeszerződés, tovább­ra is léteznek a feszültség gócpontjai, s az államok kap­csolataiban rendellenes hely­zetek állnak fenn. A jelen nyilatkozatot alá­író szocialista államok úgy vélik, hogy e helyzet felszá­molása, az európai béke és biztonság tartós alapjainak megteremtése feltételezi, hogy az államközi kapcsolatoknak — abból kiindulva, hogy le­mondanak az erőszakkal való fenyegetésről, az erő alkal­mazásáról és szükségesnek tartják a nemzetközi vitás kérdések kizárólagos békés rendezését — a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, az egyenjogúság és a belügyek- be való be nem avatkozás, a területi sérthetetlenség tiszte­letben tartásának elvein kell alapulniok. Az európai álla­moknak olyan hatékony in­tézkedéseiére kell törekedni­ük, amelyek alkalmasak az európai fegyveres konflik­tus veszélyének elhárítására és az európai kollektív biz­tonság megerősítésére. Az összes európai nemzetek e közös törekvésének meg­valósítása feltételezi minden — kicsiny és nagy — állam felelősségét és hozzájárulását, tekintet nélkül társadalmi, po­litikai rendszerére, a szuve­rén, független és egyenjogú államokhoz méltó együttmű­ködés kialakításához. A jelen értekezleten részt vevő államok véleménye sze­rint a jelenlegi helyzet Euró­pa minden népétől, az összes bókeszerető erőktől még na­gyobb eltökéltséget és akti­vitást követel az európai béke és biztonság megszilárdításá­ért folyó harcban. II. A mai nemzetközi helyzet egyik meghatározó vonása a béke fenntartásáért és meg­szilárdításáért küzdő erők növekedése. Az imperialista agresszív politikával szem­ben, a népek biztonságáért elszántan szállnak síkra a szocialista államok a maguk hatalmas gazdasági, politikai és katonai erejével, a nem­zetközi munkásosztály, élén a kommunista pártokkal, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a legutóbbi években füg­getlenné vált új államok, az egész világ haladó és demok­ratikus erői. Európában mind inkább erősödnek és fejlőd­nek azok az irányzatok, ame­lyek a hidegháború maradvá­nyainak, az egyetemes európai együttműködés normális fej­lődése akadályainak felszá­molását, a különböző vitás kérdéseknek a kölcsönös meg­értés útján történő megoldá­sát. a nemzetközi élet nor­malizálását és a népek köze­ledését szolgálják. Ezzel az irányzattal szembe­szegülnek a reakciós imperia­lista körök, amelyek agresszív célokat követve szítják a fe­szültséget és igyekeznek meg­mérgezni az európai államok kapcsolatait. Az európai béke, az európai népek biztonsága szempontjá­ból közvetlen veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Álla­mok jelenlegi politikája, ugyanaz a politika, amely a világ más térségében — Dél- kelet-Ázsiában — máris a viet­nami nép elleni agresszív há­borúhoz vezetett, és az utóbbi évek során nem egyszer nem­zetközi válságokig izzította az államok közötti kapcsolato­kat. Az Egyesült Államok be­avatkozik más államok bel- ügyeibe, megsérti valamennyi nép szent jogát, hogy maga döntsön sorsáról, a gyarmati A tartós béke és biztonság biztosítása Európában földré­szünk valamennyi népének forró törekvése, amely megfe­lel az egyetemes béke érdekei­nek is. Európa népei, amelyek je­lentősen hozzájárultak és hoz­zájárulnak az emberiség ha­ladásához, megteremthetik és meg is kell teremteniük a földkerekség e térségében az enyhülés és a nemzetközi köl­csönös megértés légkörét, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi nép, valamennyi ország anyagi és szellemi kin­cseit akaratának és döntésé­nek megfelelően teljes mérték­ben felhasználhassa. Az európai országok kapcso­latainak állapota nagy hatás­sal van az egész világhely­zetre. Nem szabad megfeled­kezni anról, hogy a két vi­lágháború, amely emberéle­tek tízmillióiba került, és hatalmas pusztításokat oko­zott, az európai kontinesről indult el. Az európai biztonság prob­lémája nem mai és nem teg­napi keletű. Fél évszázaddal ezelőtt, az első világháború kezdetével került napirendre. Két évtized elmúltával, ami­kor Európa és az egész vi­lág szembekerült az elállatia- sodott fasizmussal, amely egyik államot a másik után gyűrte maga alá, ez a problé­ma teljes létfontosságúban is­mét felmerült a népek előtt. A népek, amikor a rájuk kényszerített élet-halál harc­ba indultak, abból a remény­ből merítették lelkesedésüket, hogy az utolsó világháborút Vívják meg. 1945-ben közelinek látszott az európai biztonság megte­remtésének célja; úgy tűnt, hogy a hozzá vezető út szabad. A német fasizmus a földön he­vert és ítéletre várt. Diadalát ülte az igazság. A népek, amelyek épphogy átélték a hitleri Németország­gal vívott, példátlanul kö­nyörtelen háborút, követel­ték, mindent tegyenek meg, hogy a militarizmus és az ag­resszió erői ne zavarhassák toeg ismét a mai és a jövő nem­zedékek békés életét, alkotó munkáját. A potsdami megállapodás, amely megkoronázta a Hit- ter-ellenes koalíció államai­nak szövetségi viszonyát, a béke megerősítésének széles­körű és jövőbe mutató prog­ramját hirdette meg. Történelmében először ka­pott Európa reális lehető­séget arra, hogy megoldja saját biztonságának problé­máját. Ezzel általánosan el­ismertté lett, hogy az európai biztonság legiőbb feltétele: a német militarizmus és náciz­mus újjáéledésének megaka­dályozása és annak biztosí­tása, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse szom­szédait, vagy a világbókét. Nem akadt senki, aki nem értett volna egyet azzal, hogy é fő feltétel megköveteli a becsületes és barátságos Együttműködést mind az eu­rópai államok, mind más SHwnok közölt, amelyeknek megtorlás és a fegyveres in­tervenció eszközeihez folya­modik, összeesküvéseket sző Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika különböző országaiban, mindenütt támogatja a reak­ciós erőket és a népek szemé­ben gyűlöletes korrupt rend­szereket Semmi kétség az Iránt, hogy az Egyesült Államok euró- pai politikája céljainak sem­mi közük sincs az európai népek létérdekeihez, az euró­pai biztonság feladataihoz. Az amerikai vezető körök sze­retnék nyugat-európai szövet­ségeseikre ráerőszakolni aka­ratukat hogy Nyugat-Európa az Egyesült Államok globális politikájának eszközévé vál­jék. E politika alapját az a tö­rekvés alkotja, hogy megállít­sák, sőt visszafordítsák a né­pek nemzeti és társadalmi felszabadulásának történelmi folyamatát Innen ered az a próbálkozásuk, hogy néhány nyugat-európai államot be­vonjanak a világ más részein, többek között Ázsiában folyta­tott katonai kalandjaikba. Az amerikai agresszív körök, amelyek élvezik a nyugat­európai reakciós körök tá­mogatását, az észak-atlanti katonai tömb és az általa meg­teremtett hadigépezet segít­ségével arra törekednek, hogy tovább mélyítsék Európa meg­osztottságát, szítsák a fegyver­kezési hajszát, fokozzák a nemzetközi feszültséget, aka­dályozzák a kelet- és nyugat­európai államok normális kapcsolatainak kialakulását és fejlődését Eme, az európai népek biz­tonságának igazi érdekeitől idegen célokért vannak még mindig Európában az Egye­sült Államok csapatai, a nyu­gat-európai országokban ezért vannak ott e hatalom kato­nai támaszpontjai, ezért lé­Hazaérkezett a magyar küldöttség Bukarestből Pénteken délelőtt hazaér­kezett Bukarestből a magyar küldöttség, amely Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülésén és a KGST-tagállamok kom­munista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek találkozóján. A küldöttség fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Szir­mai István, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György, közleke­dés- és postaügyi miniszter. Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes, valamint dr. Florea Duna, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti n n gy követségének ideiglenes ügyvivője. tesülnek termonukleáris fegy­verraktárak, ezért vezényelnek nukleáris tengeralattjárókat az Európa partjait mosó ten­gerekre, ezért cirkál a Föld­közi-tengeren a 6. amerikai flotta, ezért zúgnak nukleáris bombákat hordozó repülőgépek az európai országok égboltján. , Az Egyesült Államok a há­ború óta folytatott európai politikája annál is veszedel­mesebb az európai népek szá­mára, mert egyre inkább a nyugatnémet militarista és revansista erőiekéi való meg­egyezésre támaszkodik. Ezek az erőik egy még veszélyesebb európai irányvonal megvaló­sítására ösztökélik az Egye­sült Államokat. Ez a politika abban is kife­jezésre jut, hogy az ameri­kai imperialisták és a nyu­gatnémet revansisták között egy sajátos szövetség bontako­zik ki. Nyugat-Németország mili­tarista és revansista körei semmibe veszik a német nép létérdekeit, agresszív célokat követnek. Ez minden tettükben meg­nyilvánul: abban is, hogy hadivógányokra állítják át az ország gazdasági potenciálját, abban is, hogy félmilliós Bundeswehrt hoztak létre, abban is, hogy a német hódí­tások történelmét magasztal­ják és gyűlöletet szítanak más népek ellen, amelyeknek te­rületeire ismét fenik a fogu­kat az NSZK említett körei. Ma e politikai gyújtópontjá­ban a nukleáris fegyverek bir­toklásának követelése áll. Az NSZK-ban nyíltan és titok­ban szorgalmazzák egy olyan műszaki-tudományos és ipari alap megteremtését, amely meghatározott Időpontban al­kalmassá válnék saját atom- és hidrogénbombák gyártására A békeszerető országoknak és népeknek közös erőfeszítéssel mindeddig még sikerült meg­akadályozni ok a NATO gépesí­tett nukleáris erőinek meg­teremtését, ami hozzáférhető­vé tenné az NSZK számára a nukleáris fegyvereket. Ám korántsem mondtak le az erre vonatkozó terveiéről. Minden nép létérdekei meg­követelik, hogy vessék el a NATO sokoldalú atomütőereje létrehozására vonatkozó ter­veket. Ha azonban a NATO- államok — szembeszegülve a béke érdekeivel — a sokol­dalú atomütőorő létrehozásá­ra vonatkozó tervek meg­valósításának vagy az NSZK atomfegyverhez való hozzájut- tatásának útjára lépnek bár­milyen formában, a Varsód Szerződés tagállamai — fi­gyelembe véve az európai bé­két és biztonságot fenyegető súlyos következményeket — kénytelenek lesznek megtenni a szükséges védelmi intézke­déseket saját biztonságuk sza­vatolására. A nyugatnémet revansisták területi igényeit határozottan Vissza kell utasítani. Ezek az igények teljesen alaptalanok, kilátástalanok. A határkérdés Európában végérvényesen és visszavonhatatlanul eldőlt; Európa népei képesek útját állni a revansizmusnak. Az európai biztonság szava­tolásának egyik fő feltétele az európai államok között jelenleg fennálló határok sérthetetlensége, beleértve a szuverén Német Demokrati­kus Köztársaság, Lengyelor­szág és Csehszlovákia hatá­rait A jelen értekezleten képviselt államok megerősí­tik eltökéltségüket, hogy visz- szavernek minden ellenük irányuló agressziót, amely az imperializmus és a reakció erőitől indul ki, e határok ellen. A Varsói Szerződés tagálla­mai a maguk részéről kinyil­vánítják, hogy Európa egyet­len államával szemben sem támasztanak területi igénye­ket. A német militarizmus re­vansista és militarista politi­kája mindig csődbe jutott. A jelenlegi nemzetközi és euró­pai erőviszonyok mellett ez a politika nemcsak, hogy semmi­féle előnyt vagy hasznot nem hozhat az NSZK-nak, hanem egyenesen helyrehozhatatlan következményekkel járhat a Német Szövetségi Köztársaság számára Európa és a világ békéjének és biztonságának érdekei — de a német nép érdekei is — azt követelik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ural­kodó körei számoljanak az Európában reálisan létező helyzettel. Ez azt jelenti, hogy a két német állam létének tényéből induljanak ki, mond­janak le az európai határok megváltoztatására irányuló követelésükről, arról az igé­nyükről, hogy joguk van egész Németország kizáróla­gos képviseletére, mondja­nak le azokról a próbálkozá­saikról, hogy nyomást gya­koroljanak az NDK-t elis­merni kész államokra, mond­janak le a bűnös müncheni diktátumról és ismerjék el annak érvénytelenségét kez­dettől fogva. Bizonyítsák be tettekkel, hogy valóban számot vetnek a történelem tanulsá­gaival. véget vetnek a mi!V- tárizmusnak, a revansiz- musnak és az államok kö­zötti kapcsolatok normali­zálásának, a népek közötti együttműködés és barátság fejlesztésének politikájút foly­tatják. A Német Demokratikus Köztársaság — az európai béke és biztonság e fontos tényezője — építő javaslatokkal fordult az NSZK kormányához cs szö­vetségi gyűléséhez: kölcsönö­sen mondjanak le a nukleá­ris fegyverekről, csökkentsék mindkét német állam hadsere­gének létszámát, kötelezzék magukat arra, hogy nem fo­lyamodnak erőszakhoz egy­mással szemben, üljenek tár­gyalóasztalhoz az NDK-t ét az NSZK-t egyaránt érdeklő megérlelődött nemzeti kér- kórdések megoldása végett. Ám az NSZK kormánya nem mutat érdeklődést e javasla­tok iránt A jelen nyilatkoza­tot aláíró államok támogatják az NDK említett kezdemé­nyezéseit Az értekezleten részvevő államok — miután sokoldalú­an megvizsgálták a jelenlegi európai helyzetet, s mérlegel­ték a helyzet fejlődését meg­határozó tényezőket — arra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államok csaknem fele szocialista, le­hetőség kínálkozik arra hogy megakadályozzák az esemé­nyek nem kívánatos fejlődé» sót Az európai államoknak A békéért küzdő összes társa­dalmi erőknek együttes erő­feszítésével — tekintet nélkül az ideológiád nézetek, vallási és egyéb meggyőződések kü­lönbözőségére — meg lehet ol­dani az európai biztonság problémáját. Ez a feladat an­nál sikeresebben fog meg­oldódni, minél gyorsabban bénul meg azoknak az erők­nek a befolyása amelyek még tovább kívánják szítani az európai államok közötti fe­szültségek A háború óta nem egyszer sikerült meghiúsítani az európai béke aláaknázására irányuló terveket Ebben döntő jelentősége volt az európai szocialista államok és valamennyi szocialista ország egységének és szolidaritásá­nak, az általuk folytatott bé­li eszerető külpolitikának, mi­közben éberek voltak a po­tenciális békebontókkal szem­ben, továbbá ama készségük­nek, hogy együttműködjenek az európai biztonság meg­erősítéséhez hozzájárulni kész minden állammal; Ugyancsak e cél elérésére tö- (Folytatás a 2. oidalonj

Next

/
Thumbnails
Contents