Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
4 RSZAKMAGTAßORSZiAO P fentek. im Júlia« I Reálisan, indulatok nélkül A nyár dereka bővelkedik izgalmakban: továbbtanulni szándékozó fiatalok és szüleik nem kis drukkal várják a döntéseket. A középiskolákban és tanulóintézetekben, a férőhelyeknek megfelelően, nagyjából kialakult a felvételt nyert tanulók névsora. Iskolapolitikánk lényegéből adódóan a középiskolai felvételeknél messzemenő előnyt élveztek a jő tanulók. De a Művelődésügyi .Minisztérium előírása alapján a mérsékeltebb tanulmányi eredményt felmutató tanulók közül is számításba jöttek azok, akisnek továbbtanulását családi körülmények indokolják. Miskolcon az idén 27 gimnáziumi és 16 szakközépiskolai első osztály kezdi meg a tanulmányi munkát. A tanulócsoportok számát tekintve, a tavalyihoz viszonyítva nem történt változás. Ebből kiviláglik: a jelentkezések többségét elfogadták középiskoláink. A gyengébb bizonyítványt! gyerekek népes csoportja előtt azonban nem csillant meg a középiskolába jutás reménye. Mi tagadás, a szülők többsége szemrehányásért! fogadta a döntést. A divatos szakmákból kiszoruló gyerekek szülei közül egyesek néha még a rágalomig is eljutottak. Leveleket írtak különböző fórumokhoz és alaptalan vádaskodásokat szerkesztettek az iskola vezetői, tanárai ellen. Voltak, akik „boríték-rendszerről” beszéltek, és azt hangoztatták. hogy ,,szocialista összeköttetés nélkül nálunk nincs továbbtanulás”. [tudjuk nagyon jól: a szülőknek nagy fájdalom, ha gyermekük boldogulása nem akaratuk szerint történik. A szülői töb- betakarás előtt mindenkor fejet hajtunk, de egyértelműen csak akkor adózunk e szülői magatartásnak, ha nem hiányzik annak feltételezése, hogy szocialista iskoláinkban b felvétel, a továbbtanulás üem atyafiság, sógorság kérT de.se, hanem a tehetség, a tényleges képesség megbecsüléséé. Azt egy pillanatig sem vitatjuk, hogy a módszer, a mérlegelés, a kiválogatás még nem eléggé megfelelő, a soksok azonos képességű diák minimális tudáskülönbségének megállapítására nincs még kidolgozott metódusunk. Kétségtelen, a mérlegelések (szakközépiskoláinkban a beszélgetések) hagyhatnak kívánnivalót maguk után, ennélfogva becsúszhat hiba az érdemesebb jelölt kárára is. De mindezt helytelen lenne iskolapolitikánk számlájára írni. Nemrégiben egyik szülő levelet írt a megyei pártbizottságra, hogy gyermekét nem vették fel a közgazdasági technikumba. A levél tartalma nem volt hízelgő. Hivatalos szerveink utánanéztek az esetnek, s kiderült: a tanuló jelentkezési lapja körül támadt valami adminisztrációs bonyodalom. S lám, indulatában a szülő elfogultsággal, rosszindulattal vádolt egy intézményt, sőt, államunk egész iskolapolitikáját. Hétfőn kezdődtek meg egyetemeinken, főiskoláinkon a szóbeli felvételi vizsgák. Július 20-ig minden jelentkező megkapja az értesítést. Mint tavaly, az idén is lesz- ■nek indulatoskodók. Hangzanak majd el hivatkozások az Alkotmány továbbtanulásra vonatkozó pontjaira, de sok szülőnél — elutasítás esetén — elmarad a reális mérlegelés, annak vizsgálata, hogy a sok tízezer főiskolára, egyetemre jelentkező fiatal között esetleg önhibából maradt alul sok-sok fiatal. Az sem titok, hogy az idén főiskolákra, egyetemekre alig több mint 15 ezer fiatalt vesznek fel, ugyanakkor a jelentkezés bizonyos fakultásokra nyolcszoros, tízszeres, de majd mindegyikre háromszoros. négyszeres. Az is ismert mindenki előtt: a népgazdaság teherbírása és szakember-igénye szabja meg a felvehető hallgatók számát. Az eddigiekből világosan kitűnik: nem vesznek fel minden jelentkezőt. Az is bizonyosnak látszik, hogy akik elutasítást kapnak, nem saját produktumuk oldaláról vizsgálják meg az eredményt, hanem általánosításokba bocsátkoznak majd, s feltehetően lesznek olyanok is, akik a „szocialista összeköttetés” hiányát emlegetik sikertelen felvételi vizsgaeredményük nyomán. Szórványosan valóban előfordulnak és előfordulhatnak elvtelen elbírálások is, de azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a felvételt nyert 14—16 ezer fiatal mindegyikének volt „keresztapja”, vagy protekto- ra. Ilyen alacsonyra nem értékelhetjük saját gyermekeink tudását, Miskolcon és Borsod megyében örömmel tapasztaltuk. hogy nagyon sok szülő reálisan értékeli gyermekei jelenlegi tudását. A fiatalok ezrei mennek szakmunkás- képzőkbe olyan elhatározással, hogy idővel, felnőttebb fővel szerzik meg az érettségi bizonyítványt. Számát sem ismerjük azoknak, akik egy bizonyos korban érnek meg a komoly tanulásra. Iskolarendszerünk készen áll ezek fogadására, a továbbtanulás útját tehát senki elől nem zárják el. A szülők reális állásfoglalása gyermekeik pályaválasztásával kapcsolatban jótékony hatással van a népgazdaság egyensúlyára, a munkaerő-gazdálkodásra. F iatal nemzedékünk minőségi kiválasztás nélkül nem startolhat egy irányba; a legjobbak az egyetemekre, főiskolákra kerülnek, a jók, a mérsékeltebb képességűek pedig számos más úton-módon kereshetik boldogulásukat. Minden szülőnek saját gyermeke a legjobb képességű, ez nem kétséges. Am mégis, azok a szülők juthatnak legmesszebb gyermekeikkel egyetemben, akik reálisan mérlegelik a lehetőségeket, és hisznek iskolapolitikánk igazságosságában. Párkány László I Több mint 200 külföldi vendéget várnak a tokaji nyári hangversenyre A boráról világhírű Tokaj község 1790-es években épült barokk stílű görökeleti templomában pár esztendővel ezelőtt hívők hiányában helytörténeti múzeumot rendeztek be. A müemlckjellegű épületben Tokaj-Hegyalja 28 községének régi szőlőművelő eszközeit, valamint a hajdani város történeti Gyermekes ifjúságvédelmi értekezlet v Mezőkeresztesen A Mezőkövesdi járási Tanát» gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága Mezőkeresztesen tartott ülést legutóbb. Legfőbb gondot az iszákos apák családjában felnövekedő gyermekek helyzete okozza. Megjelent az értekezleten például A. József né, akinek férje dinnye termesztő egyéni gazda, és állandóan iszik. A vádat, a megjelent éérj akarva-akaratlanul igazolta, mert olyan részeg volt, hogy beszélni se lehetett vele. Az apa viselkedése rossz hatást tesz a tsz-ben dolgozó fiára. A bizottság elvonó kúrára utasította az apát. B. B. mezőkeresztesi általános iskolai tanuló 327 órát hiányzott a tanévben az iskolából. A szülők nem törődnek vele, azt se bánják, ha állami gondozásba vennék. A bizottság is így döntött. A 16 éves B. L. és B. Gy. disszidálni akart, és Pestre szökött. Pártfogók kirendelését határozta el az értekezlet. A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres bullám hosszon 18—19 óráig! Borsodi tükör. Iámét az épületelemgyárban. Beie a vakvilágba . . . Legújabb lemezünk, film. könyv, zene, művelődés . . a net vége megyei sportműsora. A jazz kedvelőinek. emlékeit állították ki. Az Igen érdekes múzeumot — amelynek csarnoka kiváló akusztikájú — nagy számban tekintették meg a hazánkba kiránduló külföldiek is. Ezért a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya az Idén elhatározta, hogy az egykori templomban a nyári turistaidényben elsősorban az idegenforgalom növelésére minden hónapban színvonalas hangversenyt rendez. Az első ilyen koncertet júniusban tartották meg és azon több mint 250-en vettek részt. A nem várt siker arra ösztönözte a művelődési osztály dolgozóit, hogy még magasabb színvonalú műsort állítson össze. Erre meghívták a miskolci kamarakórust, amely július 22-én Dowland, Massier, Kodály, Brahms, Mozart és még több klasszikus zeneszerző műveit szólaltatja meg, mintegy kétórás műsorban. A tokaji templomhangverseny meghallgatására a borsodi nyári egyetem külföldi vendégel közül eddig több mint kétszázan jelentkeztek. A nagy érdeklődésre való tekintettel a megyei és járási tanács közösen a jövő évi idegenforgalmi szezonban minden hónap első vasárnapján rendez ilyen koncertet a hajdani templomban. Háromgyermekes édesanya kiíünő érettségivel Másutt még tartanak a felnőttek vizsgái a gimnáziumok levelező tagozatán, de Sárospatakon már az öregdiákok érettségije is befejeződött. Mégpedig olyan kedves eseménnyel, amilyenre az öreg falak között a 435 év alatt még sohasem volt példa. Mert amikor Kováts Dániel elnök méltató szavak kíséretében kiosztotta a felnőtteknek a frissen szerzett érettségi bizonyítványt, az egyik jelölt, Panka Gyutáné nevének olvasásakor kis időre megállt, és elismeréssel emlékezett meg arról a kitartó, szorgalmas munkáról, amelyet ez a háromgyermekes édesanya gimnáziumi tanulmányai során felmutatott. Mind a négy éven át kitűnő tanuló volt, az érettségi bizonyítványában is minden osztályzata jeles, így elnyerte a kiváló tanulónak járó miniszteri elismerő oklevelet. A kiválóan érettségizett „öregdiák” özvegyasszony, adminisztrátorként dolgozik, ‘ és szerény keresetéből neveli ’ három nagy gyermekét. Érdekessége még mostani mozgalmas életének, hogy nagyobbik fia és a leánya egy időben vizsgázott tele; fia most szerezte meg mezőgazdász diplomáját, a leánya pedig közvetlenül az édesanyja vizsgája előtt tett érettségit a sárospataki gimnázium nappali tagozatán. A gyermekek is szépen vizsgáztak, de azért az édesanyjuk túltett min'gRettőjükön. A jó gyermek Nyári alkony. Pad a Népkert északnyugati sarkában, rajta magános férfi olvas. Kisfiú — öt éves lehet — harminc év körüli molett hölgyet vezet kézen. A mama gyümölcsöt és perecet vett. A pad közelébe érnek. — Kezét csókolom, drága asszonyom, elfoglaltam a szokott helyét? — Ó nem baj, elférünk még mi is ott. A gyermek is köszön a bácsinak. És valóban elférnek. Különösen amikor a gyermek a helyzet magaslatára emelkedve kijelenti: anyukám. én elmegyek játszani pajtásaimmal. — Jól van Zolikám, csak vigyázz magadra. — Ne félj anyukám, jó fiú leszek. A felnőttek rendkívül nyájas mosolyt küldenek az útkanyarulatban eltűnő gyermek után. Udvarias szavak kíséretében vontatott társalgás indul meg közömbös dolgokról, Hogyvanok és miújságok. Óvatos körülte- kintgetések. Ötödik perc. A társalgás élénkül. Körűitek! ntgetések ritkulnak. Tizedik perc. A társalgás élénk. A' retiküi, amely a pad közepén feküdt, most a férfi kezében van. A könyv a nő kezében. I.apóz, de nem olvas. Helyenkint halk fel nevetés. Tizenötödik perc. Társalgás halkabbra fordul. Udvarias megszólítások keresztnevekre cserélődnek. A retikült egy szórakozott kéz a pad bal oldalára, a könyvet egy finomabb, de ugyancsak szórakozott kéz pad jobb oldalára teszi. S mert mindkettőnek helyet kell csinálni, a távolság a magányos, nős ember és a molett hölgy között két arasszal rövidül, egy arasszá. Egyetlen körültekintés. Huszadik perc. Kisebb szünetek, melyeket a molett hölgy ajkáról elrebbenő sóhajok töltenek ki. Arasz félarasszá rövidül. Sűrű ilyen- azéletek. Melankólia mindkét részről. Erős kéz csupa véletlenségbői gyöngébb kézre téved. Huszonötödik perc. ötletszegénységet áthidaló szen- tinientalizmus. A molett hölgy halkan dúdol: Ha az isten nem egymásnak teremtett . , , Nyomban utána rá- döbbenés, hogy az isten a molett hölgyet és a könyves férfit egymásnak teremtette, de .. . Ennélfogva a félarasz nullává rövidül. Tartós csend. Légzési szabálytalanságok. Harmincadik perc. Családi viszonyok kölcsönös feltárása követ kezőképpe n • — Hej, ha nem volna az én kis Zolikám, már régen... Mert ami Gábort illeti .. . Nem mondom, jó férj, de— — És ha nekem nem volna az én kis Pistikém, már régen . . . Mert arni Erzsit illeti ... Nem mondom, jó feleség, de ... — Most hol van Erzsiké’ — Valamelyik barátnőjéhez ment Pistikével. És Gábor? — A klubba ment sakkozni Hatvanadik perc. A gyönge kéz kivonódik az criSs kézből. Sóhaj: De hát, hiába minden, ha a végzet így akarta. Homály sűrűsödik. Ráeszmélés mindkét részről, hogy az idő még ilyenkor sem hajlandó kerekét egykét órácskára megállítani. A romantikus arcvonásé« anyai vonásokká prózaisod- nak. A rétikul a molett hölgy, a könyv a magános férfi kezébe kerül. A nulla távolság közöttük három araszra nő. Halk kiáltás: Zolika hol vagy? Zolika előbukkant — látod, anyuka, jó gyermek voltam. Ugye. kapok csokit? 'Epilógus: Ugyanaz a hatvanadik perc a Népkert délkeleti sarkában. Pistike az anyja elé toppan: — Látod anyuka, jó gyermek voltam. Ugye kapok csokoládét? Gábor kezet csókol Erzsiké asszonynak, és megcirógatja Pistikét H. B. Hét vagon illatos málna Szalmakalapos, tarka kendős lányok, asszonyok hajladoznak reggeltől estig a Hercegkút feletti domboldalakon. Fürgén, gyakorlott mozdulattal jár a kezük, ujjuk hegye és körmük kárminpiros, mintha kilakkozták volna. Nem is csoda, hiszen néhány hete foglalkoznak már ezzel a pír ásító, illatos munkával: szedik az Megíalállálí Vörösmarty: A mercngőliöz című versének kéziratát Sátoraljaújhelyen A véletlen folytán ritka irodalmi értékre bukkantak Sátoraljaújhelyen. A Hecske elnevezésű városrészben a Fémlemezipari Művek TMK üzemének egyik dolgozója egy régi házat vásárolt, amelynek elbontását pár héttel ezelőtt kezdte meg. Munka közben a falba építve egy fakazettára lett figyelmes, amely kibontva régi érméket és lilás tintával teleírt papírlapot őrzött. Beleolvasva úgy gondolta, hogy az egy szerelmes levél. Ezért összetépte és az állás alatti szemétkupacba dobta. Másnap az üzemben beszámolt felfedezéséről, elmondva, hogy a szerelmes levelet rímbe Írták. A beszélgetésire felfigyelt Klubért Béla szerszámkészítő is, aki a műszak után felkereste a bontás alatt levő házat és a szemétből előkereste az összegyúrt, elszaggatott, sáros levéltöredékeket. Sikerült ősz- szeraknia és amikor elolvasta. öröme határtalan volt. A papír aljában Vörösmarty Mihály kézjegyét találta és a „szerelmes levél" A menen- gőhöz című vers kézirata volt. Az értékes emléket azonnal bevitte a Kazinczy Ferenc levéltárba. Az ott dolgozó kutatók a halványlila tintával papírra vetett betűket és a kézjegyet összehasonlították Vörösmarty eredeti írásával. Megállapították az azonosságot és azt. hogy a papír minősége megfelel, az abban a korban használtaknak. Klubért Béla a vers kéziratát — amelyből egy kis rész hiányzik — most elküldi a Petőfi irodalmi múzeumnak további tanulmányozás végett. A városi tanács kezdeményezésére pedig a levéltár dolgozói és a. középiskolák mn- gyar-irodalomszakos tanárai kutatást kezdenek: hogyan került Vörösmarty legszebb versének kézirata Sátoraljaújhelybe. érett, nagy szemű málnát í zempléni hegyek aljában. Néhány évvel ezelőtt voéi hasznavehetetlen, kopár par' lag volt' a községet övezi domboldal. Aztán a Remén? Termelőszövetkezet vezetőség* úgy döntött: mivel földszűké' ben vannak, még a kopá? domboldalakat sem szabad parlagon hagyni. Betelepítet' ték hát málnatövekkeL A vaV lalkozás sikeresnek bizonyult, * ez idén gazdag szürettel öt* vendezteti meg a szorgalma* tsz-gazdákat. Tervük szeri n* 700 mázsa termést szedneK málnából. Ebből több mint 40* mázsát már elszállítottak * fertődi konzervgyárba, amely“ lyel szerződést kötöttek. A gyár nagyon elégedett a her' cegkútí málnával, hiszen * hegyvidéki talaj külön lege* ízt, aromát ad az itt témád gyümölcsnek. A hiányzó meny-* ny iséget is útnak indítják mert a málnás nagy részi folyton termő fajtából áll, íg? a nyár folyamán további széí> jövedelmet biztosít ez a nagy' szemű, illatos gyümölcs a kö3 zös gazdaságnak és a szorgal3 más hcrcegkúti lányoknak asszonyoknak. Ha akkor is lett volna... njlrurjnix-iTTJ FIGYELEM! FIGYELEM! —-Angyal és televMá ... (Mészáros András rajza) Az ÉlVl. 25, sz. ÄHanti Építőipari Vállalat Bp., XI.. (Csepel), Kiss J. All. utca 19—21. felvételre keres; épületlakatos, autó-villamossági szerelő, központi fűtés szerelő, víz-gázszerelő, tetőfedő-szigetelő, épületasztalos, festő-mázoló, építőipari könnyúgépkezelő, ív- és lánghegesztő, ács-állványozó és kőműves szakmunkásokat. A fenti szakmákhoz betanított segédmunkásokat, tovább* kubikosokat, általános segédmunkásokat, autó- és földmunkagépek javításában jártas motorszerelőket, épitő^ ipari gépek javításában jártas géplakatosokat, valamint E 302-es kotrógépre két vizsgázott gépkezelőt Munkásszállást különélés! pótlékot kedvezményes étkezést és hazautazást biztosítunk. Jelentkezés a fenti d- men a munkaerőgazdálkodáson. _________________________________________________) w
