Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
fcaäa, 1366. júítns 6. RSZAKMAGTAROnSTAí, 3 A „rejtélyes“ ST r Ár előhengerész valamit fcált. Úgy hangzik, mint valami riadó. A hangot elnyomja, maga alá gyűri a hengerek moraja. Az idegen számára, ha hallja is, teljesen értelmetlen., A közéj ben álló hengerészhez lordul. — Mit kiáltott a brigádve- ®ető? — ST! — Az valami bajt jelent? — Nem. Most az export tnegy. Az ST, a mi riadónk. Azt jelenti; ha eddig is jól dolgoztál, most mutasd meg *nit tudsz! Mindent bele! Ilyenkor aztán jobban igyekszünk. Nem akarunk szégyent Vallani a világ előtt. Egy biztos: nem kell szégyenkezniük. A minőség állandóan javul, s következetesen csökken a reklamációs selejt. Ez minden kétséget kizáróan a munkások és a műszakiak jó együttműködését, erőfeszítését igazolja. Igazolja annál is inkább, mivel az Ózdi Kohászati Üzemekben nagy rekonstrukciókat hajtottak végre, sok új berendezést építettek, de még akadnak gépek, berendezések, amelyek már eléggé elavultak. — Van olyan berendezésünk — „árulja el” az egyik műszaki —, amelvnél elvileg nem tudom megmagyarázni. hogyan lehet rajta jó minőséget termelni. — Es gyakorlatilag? — Gyakorlatilag majdnem Selejtmentes. príma minőséget hozunk ki rajta. A termék egyötöde küifütdre megy Az Ózdi Kohászati Üzemekben — mint megyénk sok tizemében — a felszabadulás előtt, s közvetlenül utána igen kis mennyiséget exportáltak. Az utóbbi évtized Blatt törtek elő a világpiacon. Ma már az össztermelésnek egyötöde, illetve több mint egyötöde — a piackutatástól, a megrendeléstől függően — megy külföldre. Hogy milyen ; termékeket szállítanak Özeiről á föld különböző tájai felé? — Erre — hangzik — nehéz lenne hírtelenébcn válaszolni. Hosszú lenne a lista, hiszen mintegy 300 különböző méretű hengerelt acélt, indítunk innen útnak a különbö' ' Zö szocialista és kapitalista országokba. A fő termék; az I- és az U-acélok. Választék van bőven. Talán kicsit sok is. összesen 2300 különböző méretű hengerelt acélt gyártanak. És ez sok hengercserét kíván, s raktározási gondot okoz. A sok között vari egy érdekes export termékük: a födém-sín. Ez osztrák megre i- delésre és figyelemre méltó célra készül. Kevesen tudnak róla, hogy a bécsi 10—12 emeletes házak építéséhez felhasználják az ózdi termékeket is. Őrölt tégla s az említett sín felhasználásával zsaluzás nélkül készítik a födémeket. (Mi faszegény ország vagyunk, nem lenne rossz átvenni a módszert.) Óid US országba exportál A gyár export termékének kétharmad része kapitalista államokba, a fejlett tőkés országokba megy. Svédországba például elsősorban lemezeket indítanak útba. Szállítanak Angliába, Nyugat-Né- metonszágba, Olaszországba, Ausztriába. Igen jó a kapcsolatuk Irakkal, Iránnal, Szíriával, Egyiptommal, Izraellel is. A szocialista országok között elsősorban a szomszédos baráti Csehszlovákiával, valamint Lengyelországgal igen jó kapcsolatot építettek - ki. Szállítanak Jugoszláviába és az NDK-ba is ózdi termékeket. Lehet ötezer tonnával több? Az ÓKÜ-re nemcsak az a jellemző, hogy állandóan és következetesen javítja a minőséget, csökkenti a selejtet, hanem az is hagyomány, hogy mindig több exportot ad a tervezettnél. — Ez év első felében is igen jó eredménnyel munkálkodtak a fizikai és a műszaki dolgozók — kaptuk a tájékoztatást a nagyüzemi párt- bizottságtól —, mert az export túlteljesítés meghaladja az ötezer tonnát. Ez a túlteljesítés a gyár jó munkáján túl azt is jelenti, hogy állandóan bővül a piac. Úgy mondják, hogy ebben 1 a METALIMPEX-nek van az oroszlánrésze. Az évek során igen jó kapcsolat alakult ki a gyár és a külkereskedelmi szerv között, s így a gyár hamar értesül a piaci helyzet alakulásáról, rugalmasan tud hozzá alkalmazkodni. Es ahogy az ózdiak jellemzik: — Nem várjuk meg a megrendelést, hanem „elébe megyünk”. Ez az „elébe menés”, vagy más néven a piackutatás, a megrendelők igényeihez, óhajaihoz való alkalmazkodás még jobb lenne, ha nagyobb tételek esetében a gyár képviselőjét is sűrűbben bevonnák a tárgyalásokba. A termék, a lehetőségek, a gyártási körülmények alaposabb ismerete sokat segítene a megegyezéseknél. Illene szólni a gondokról is, dohát egy részét a gyáriak önerővel megoldják. Más része — például szükséges lenne egyes berendezések korszerűsítése, kívánatos lenne export raktár, de ez — ismeretes, beruházási gond, amelynek megvalósítása nem egyedül az óhajoktól függ. (Csorba) Szocialista msakaverseny gazdaságitokban A Léhi Állami Gazdaság területe erősen dombos, kilencven 6zázaléka kimondottan lejtős. Éghajlati viszonyaink sem a legkedvezőbbek. Gyakori a tetősek téli kifagyása, nyáron pedig a csapadékszegénység. Főbb terményeink: a kenyér- gabona, kukorica és takar- mányfélék. Bármennyire iparkodtunk jól gazdálkodni, 1962-ig minden évet veszteségesen zártunk. 1963-ban azokban megszerveztük a szocialista munkaversenyt, a gazdaság vezetői is minden addiginál jobban szej-vezték meg a ínunkákat, valamint a gazdálkodás irányítását. Ügy véljük, ennek köszönhető, hogy az 1964-es évet már sikerült jelentős gazdálkodási nyereséggel zárni, amit leginkább a hétnapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés bizonyít. Ezek az eredmények fellelkesítették dolgozóinkat, és a következő, 1965-ös évet még jobb eredményekkel zártuk, ömikor is kereken egy havi hyereségrészesedést fizettünk ki Vitathatatlan, hogy a jobb fnunkaszervezés, a jó irányítás és a szakszerű gazdálkodás foellett dolgozóink szocialista munkaversenye is jelentős tényező volt a szép eredmények elérésében. Akkor értettük meg igazán — a gazdaság vezetősége, pártszervezete, szakszervezeti bizottsága és a KISZ —. hogy milyen fontos, gazdaságilag is mennyire nagyjelentőségű lendítőerő a szocialista munka verseny. Természetesen megértették ezt dolgozóink is. 1984—65- ben már két brigád versenyzett a kitüntető szocialista cím elnyeréséért. Egyik a gépműhelyében, másik a gyümölcsösben. A gyümölcsösünkben dolgozó szocialista brigád egyben KISZ ifjúsági brigád is, amely az elmúlt két évben a járási KISZ-bizottság által szervezett ifjúsági brigádok versenyében is első helyezést nyert el. Traktorosaink ugyancsak a járási KISZ- bizottság által szervezett versenyen első és második helyezést értek el. E zek az eredmények, a kibontakozott 'szocialista munka verseny- mozgalom és annak eddigi eredményei alapján dolgozóink úgy határoztak, hogy az Idén az egész gazdaságot átfogó szocialista munka ver-. semnyel készülnek fel pártunk közelgő, IX. kongresszusának köszöntésére. A már meglevő két. szocialista brigád mellett újabb négy brigád alakult, és elhatározta, hogy a pártkongresszus tiszteletére megszerzi a kitüntető szocialista címet. A meglevő két brigád ismét benevezett a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe, illetve a javító műhely és a gyümölcstermesztés szocialista brigádjai már harmadszor versenyeznek a kitüntető címért. Az új brigádok közül egy a tehenészetben. egy a hizómarhák mellett, egy pedig — ez férfi és női vegyes ifjúsági brigád — a növénytermesztésben dolgozik. A negyedik új brigádunkat az építők alakították meg. Jelenleg tehát hat brigád. összesen 190 tagja versenyez a szocialista címért a IX. pártkongresszus tiszteletére. Az 1965-ben végzett termelő munka alapján gazdaságunkban 23 dolgozó nyerte el a „Kiváló dolgozó” oklevelet, 19 fő a „Kiváló dolgozó” jelvényt, és egy dolgozónk miniszteri kitüntetést kapott. J elenleg a IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista versenyben legfontosabb feladatainkat a gazdaság vezetősége részletes intézkedési tervekben határozta meg. Ennek lényege: a munkák időbeni, jó minőségű elvégzése, hogy termelési terveinket túlteljesíthessük. Igen fontos feladatunk a termelés műszaki feltételeinek biztosítása, s egyben a műszaki színvonal emelése, s ami ezzel együtt jár: az önköltségek csökkentése. A gazdaság vezetősége, párt- szervezete és szakszervezeti bizottsága, a dolgozók bevonásával már hozzákezdtek az új gazdasági mechanizmus megalapozásához. a harmadik ötéves terv első évi feladatainak maradéktalan teljesítéséhez, a feladatok teljesítését dolgozóink igen értékes kongresz- szusi vállalásokkal, a gazdaság vezetősége pedig jelentős céljutalmak kilátásba helyezésével segíti elő. Most minden törekvésünk az, hogy terveink túlteljesítésével. méltó eredményekkel köszönthessük pártunk közelgő IX. kongresszusát, hogy minden eddiginél szebb eredményekkel zárhassuk az 1966-os évet. Bárczi László szb-tltkár, Kft1' Állami Gazdaság A Borsodi frrolőkésziíőmvi legmagasabb pontja a füstgáz elvezető kémény. A feléjén apró pontoknak tátsző építők az egész környék panorámájában gyönjröködhet- nck. Foto: Szabados György Mohosalak — (alajjavHás és konzervadii’izEngss rr . . • | és savanyú Kohósalak erdötalaj. Aki ismeri ezt a megyét, nagyon jól tudja, hogy mindkettőből — mondhatnánk így is — több van, mint kellene. Kohósalak fantasztikus meny- nyiségben Diósgyőr és Ózd kohói mellett. Savanyú erdőtalaj mindenütt a megye északi területein, a hegyek és dombok lejtőin. Es a kohósalak mezőgazdasági hasznosításával az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet putnoki kutatócsoportja foglalkozik. Elmentem Putnokra. A kutatócsoport végeredményben négy fiatalemberből áll. Fiatal a vezetőjük, Krisztián József, és fiatal Sípos András, a tudományos munkatárs. Még fiatalabb a két segédmunkatárs: Kadlicskó Béla és Kovács Sándor. Mindketten 25 évesek, agrármérnökök, nem régen jöttek ki az egyetemről. Céljuk az, hogy az egyes nö- vényfélóket minél korszerűbben, s természetesen minél gazdaságosabban termelhessék meg, beleértve a terméshozamok növelésének lehetőségeit is. A kutatócsoport, amikor önállósult, olyan feladatot is kapott, hogy kutassák fel a helyileg található esetleges talajjavító anyagokat. Azt kellett bebizonyítani, melyik a jobb és a gazdaságosabb: a kohósalakból készített szilikamészliszt, avagy a hagyományos mészkőpor? A kísérletek máris igazolják a putnoki kutatók feltevését: a kohósalakból készült szilika- mészliszt jobb, hatásosabb javítóanyag a savanyú talajokon, mint a hagyományos mészkőpor. Ezt leginkább a terméshozamok bizonyítják. 1965-ben tavaszi árpa kísérletben a javítatlan kontroli- parcellán 670 kilo árpa termett holdanként; a mészkőporral javított parcellán 850 kiló, a kohósalakliszttel javított parcellán 14 mázsa, azaz 1400 kiló. Lucernával folytatót kísérleteik szintén meglepően örvendetes eredményekhez vezettek. A javítatlan kontroll terület 34 mázsa szénatermést adott holdanként, a mészkőporral javított 71 mázsát, a kohósalakliszttel javított pedig 85 mázsát A hasonló arányulásű terméshozamok más években és más növényekkel is megismétlődtek. A kohósalak talajjavító, terméshozamemelő hatásához nem fér kétség. A gazdaságossági oldala még kedvezőbb. Egy mázsa kohósalakliszt ugyanis mindösz- sze négy-öt forintba kerül, amíg egy mázsa mészkőpor ára meghaladja a 16 forintot. Ráadásul a kohósalakot bányászni se kell (mint. a mészkövet), hiszen mind az ózdi, mind a diósgyőri kohászat korlátlan mennyiségben termeli, mint mellékterméket. A kohászat vezetői egyszerűen örülnek, ha a kohósalakot elviszik tőlük. . , logikusan tizek Után hihetne bárki, hogy a kohósalak kiszorította a mészkőport a talajjavításból, legalábbis Borsodban, ahol a kohósalak előállítása adott és a szállítása se nagyobb probléma, mintha mészkövet, vagy mészkőport szállítanak. De nem. A kohósalakot egyelőre csak a putnoki kutatók használják a saját kísérleti területükön és néhány általuk patronált termelőszövetkezetben, azaz: üzemi kísérletben. — Mi ennek az oka? — Mi elsősorban abban látjuk a mellőzés okát, hogy nálunk a talajjavításban igen nagyfokú konzervativizmus Uralkodik — felelték együttes véleményként. — Ügy látjuk, hogy a talajjavítás irányítói meglehetősen konzervativan ragaszkodnak a hagyományos talajjavító anyagokhoz. — Kik ezek az „irányítók?” — Elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei. Az F. M. egyszerűen lemondott a kohósalakról, visz- szautasította a Nehézipari Minisztérium ajánlatát. Pedig a kohósalak nem csak talajjavításra kiváló, azaz jobb, mint a mészkőpor, hanem a pétisó- gyártásban is. A Borsodi Vegyikombinát vezetői megmondhatják: a kohósalakkal, azaz szilikamészliszttel dúsított pétisó a termesztési kísérletben sokkal jobb volt. mint a mészkőporral dúsított pétisó. Előnyei több vonatkozásban is megmutatkoztak. Először: nagyobb termést eredményezett, mint a mészkőporral dúsított pétisó; másodszor: keverés közben a kohósalaknál kisebb a nitrogénveszteség; harmadszor: a kohósalakkal dúsított pétisó jobban raktározható; negyedszer: mikrotápanyago- kat is juttat a talajba; ötödször: az önköltsége alacsonyabb. mint a mészkőporos péti sóé; és vannak még egyéb előnyei is. — És ... ? — És mégsem tudjuk hasznosítani. Ennek oka elsősorban az, hogy nincs megfelelő őrlőmű, mert a kohósalakot felhasználás előtt meg kell őrölni. A salakőrlő berendezéseket viszont leszerelték mindkét nagy kohászatunkban, vagyis Diósgyőrött és Özdon is. — Miért? — Mert- megszüntették a kohósalakból készült tégla gyártását. — Mit kellene tehát tenni? — Visszaszerelni az őrlő- műveket, ami nem túlságosan nagy költség, és folytatni a kohósalak őrlését immár mezőgazdasági felhasználásra. — A kohászati üzemek vállalnák? — Az Ózdi Kohászati Üzemek illetékes vezetőd kijelentették, hogy ha megfelelő őrlő- művet kapnak, fillérekért tudnak kohósalaklisztet adni. Kiszámították, hogy legfeljebb öt forintot kémele mázsájáért. Ne feledjük el, hogy a mészkőpor mázsája több mint tizenhat forint... és a mészkőpor hatása gyengébb, mint a kohósalaké. — Más probléma nincs * kohósalakkal? — Csupán annyi, hogy hoszszabb idejű tárolás után kissé csomósodik. De ezt megfelelő munkaszervezéssel ki lehet küszöbölni. A csomósodás is csak a gépi kiszórásnál, a terítésnél okozhat problémát. ,, . , . tudomádipos András nyos munkatárs már dolgozatot is irt a kohósalak talajjavító hatásáról és mezőgazdasági hasznosításáról. A dolgozat megjelent az Akadémiai Közleményekben. Tudományos szinten ugyanis elismerik a kohósalak mezőgazdasági hasznosításának jelentőségét. Csak éppen a gyakorlat konzervatív! Szendrei József Száz méter magasban
