Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

4 fiSZ ARM AGY ARORSZAíi Szerda. 1966. július 6. * Kétszázötven népművelő Mezőkövesden *********************************** ^M^**"***^ lőmunka megszervezése, a tu- datalakító tevékenység a kor elengedhetetlen követeimé,- nye. Az irodalmi színpadi mozgalom új lehetőségei mu­tatkoznak meg országszerte. Ma már bizonyos, hogy a „steril” irodalom önmagában a legigényesebb pódium-tol­mácsolás mellett sem lehet egyértelműen vonzó. Ezért az úgynevezett kamara-formák irányába halad a mozgalom. Vagyis: a legkülönbözőbb művészeti ágakat ötvözi eggyé az irodalmi gondolat szolgálatában. Mindezek el­méleti és gyakorlati varián­saival foglalkoznak a tanfo­lyam hallgatói. Bábosok és népláncosok A bábművészet iránt ér­deklődők szintén Mezőköves­den randevúztak. Az egyhe­tes tanfolyamon a hallgatók megismerkedtek a bábjátszás és a népművelés kapcsolatai­val. Előadást hallgattak a bábjáték történetéről, ezt kö­vetően műfaji és stílusproblé- mákkai ismerkedtek meg. Szó volt a bábrendezés elmé­leti- és gyakorlati kérdései­ről is. Természetesen, a hall­gatóság foglalkozott a bábjá­ték pedagógiai jelentőségével is. A néptánc-oktatói tanfolyá­Az idén Mezőkövesdre esett b választás; ideseréglettek a megye népművelői, hogy kü­lönböző szellemtágító fórumo­kon acélozzák meg tudásukat, frissítsék fel ismereteiket. A Megyei Művelődési Ház mód- Bzertani csoportjának szerve­zésében különböző tanfolya­mok zajlottak le már eddig Is, s ezen a héten is pereg néhány tanfolyam esemény- sorozata. A múlt héten a megye klubvezetői ültek be a mező­kövesdi gimnázium tanter­meibe, hogy megismerkedje­nek a klubvezetés legidősze­rűbb kérdéseivel. Az egy hé­tig tartó stúdiumon a hallga­tók foglalkoztak a klubélet tár­sadalmi jelentőségével, láttak egy mintaklub estet, részesei voltak egy módszeresen le­vezetett szellemi vetélkedő­nek, ezenkívül zenét hallgat­tak és megismerkedtek a ze­nei ismeretterjesztés klubke­reteivel. Előadás hangzott el a Klubok szerepe az ízlés ne­velésében címmel, amely azt próbálta vázolni, hogy a klubvezetők milyen sokolda­lúan élhetnek az ízlés-nevelés lehetőségeivel. A tiszteletdíjas művelődési otthon igazgatók tanfolyamán elsősorban a népművelés leg­aktuálisabb kérdései szerepel­tek. Előadás hangzott el A népművelés szerepe, a társa­dalmi tudat formálásában címmel. A népművelési mun­ka emberi kapcsolatainak he­lyes felismeréséhez, pszicholó­giai tárgyú előadások és fog­lalkozások részesei voltak a hallgatók. A tanfolyam egyik figyelmet keltő előadása volt például a társadalmi vezető­ség szerepének és jelentőségé­nek vizsgálata. Ezenkfvül pedagógiai, módszertani elő­adások hangzottak még el an­nak bizonyítékául, hogy a népművelés mai fokán nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi kapcsolatokat, a közösségi nevelést mélyen érintő tudományágakat. A természettudományos tanfolyam tematikája a csil­lagászat köré csoportosult. Az előadók soraiban miskolci és budapesti népszerű csillagá- Bzok neveivel találkoztunk. A tanfolyam egyik érdekessége volt, hogy bőségesen foglal­kozott az űrkutatással, az űr­hajózással és a rakéta-techni­ka jelenlegi helyzetével. Film a filmről, esztétikai elemzések A filmesztétikái tanfolyam konkrétan jelentkező igények kifejezője. A Miskolcon éven­ként megrendezésre kerülő hazai filmfesztivál nem hagy­ta érintetlenül a nézősereget. Az utóbbi években megszapo­rodtak a különböző filmkö- rök, filmesztétikái klubok. Kezdetben csak a vitatk, zás jegyében csoportosultad a film barátai, majd precíz te­matikát készítettek a film művészi eszközeinek mind tö­kéletesebb megismerésére. Már évek óta szükségletként jelentkezik filmklubokban és filmkörökben a szakképzett vezető ember. Ennek enyhí­tésére az idén Is filmesztéti­kái tanfolyam nyílt Mezőkö­vesden. Mintegy 25—.30 érdek­lődő verbuválódott, hogy el­méleti és gyakorlati kérdések­kel ismerkedjék. A filmesztétikai tanfolyam programjában a III. Miskolci Filmfesztivál díjnyertes film­jeiből is levetítettek néhányat. A színvonalasan zajló kon­zultáció arra engedett követ­keztetni, hogy a hallgatók már korábban találkoztak a bemutatott filmekkel. A hallgatók az egyhetes tanfolyam időtartama alatt megismerkedtek a film for- manyelvének bizonyos variá­cióival, századunk jelentős művészetének dramaturgiájá­val, az operatőr művészetével és a társművészetek, valamint n filmművészet szoros kapcso­latával. A gyakorlati és elem­ző foglalkozások megkönnyí­tése céljából világhíres játék­filmeket vetítettek le, ezen-| \ kívül bemutatták a Film a _______________________________ m on több mint 25 érdeklődő vett részt. A megyében mű­ködő néptánc oktatók ismere­teik felfrissítése céljából jöt­tek Mezőkövesdre, hogy a művelődésügyi miniszter ál­tal előírt vizsgákra felkészül­jenek. A hallgatók kemény mun­kának néztek elébe; 60 órán át elméleti- és gyakorlati kér­désekkel ismerkedtek. Fontos témaköre volt a tanfolyamnak a néprajz, a táncpedagógia, a zeneismeret, a táncírás és ol­vasás. A gyakorlati foglalko­zásokon különböző technikai fogásokat sajátítottak el a néptánc oktatók. S ami a leg­rokonszenvesebb volt a tan­folyam során, a hallgatóság megismerkedhetett több tucat néptánc motívummal és kész, kidolgozott koreográfiával. A mezőkövesdi tanfolyam­sorozatra több mint 200 hall­gató érkezett. Az eredményes munkán kívül szóvá kell ten­nünk a budapesti előadók elmaradását; a jövőben jó módszernek látszik a buda­pesti előadók hónapokkal elő­re történő lekötése. Tudjuk jól, ez nem egyszerű feladat, hiszen az előadóval közölni kell a témát is. Mégis úgy gondoljuk, a lekötés a legfon­tosabb, a tematika összeállí­tása után pedig már közölni lehet a konkrét igényeket. Párkány Lászlói =1= * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * # Sárfalvi Bála: Az ember és a főid „A szerző e munkájában az emberi társadalom fejlődését, térbeli mozgását, a természe­ti erőkkel folytatott évezre­des harcát mutatja be kor­szerű földrajzi eszközökkel” — írja Sárfalvi Béla könyvé­ről az ismertető a könyv ele­jén. Maga a szerző könyve előszavában azt mondja, hogy művében földünk szabályta­lan népességföldrajzával fog­lalkozik, és megkísérli azok­nak a legfontosabb tényezők­nek összefoglalását és értéke­lését adni, amelyek az embe­riség fejlődése során — egy­kor és ma — szerepet ját­szottak, illetve játszanak a népesség egyenlőtlen földraj­zi elhelyezkedésében”. A számos, képpel és tér­képpel illusztrált könyv első része alapos részletességgel tárgyalja azután, hogyan ter­jedt el az emberiség a törté­nelem folyamán a földön, ho­gyan győzött a természet fe­lett, hogyan születtek a váro­sok, hol voltak civilizációnk bölcsői. Nyugat-Európa, a Ke­let és Amerika civilizációinak kialakulása bontakozik ki roppant érdekesen, a népes­ség egyenlőtlen eloszlásából adódó különbözőségek hatása mutatkozik meg a kialakult civilizációkon, az ipari forra­dalom és elmaradásának kö­vetkezményei egyaránt szere­pelnek a szerző okfejtésében. A múlt után rátér a könyv a világ népességének jelenle­gi eloszlására. Az emberiség jelenlegi eloszlásának egyen­lőtlenségét vázolja tabellák­kal. Végül a városiasodással, az urbanizáció áldásos létével és századunk új jelenségével, a metropolisz kialakulásával zárul le a fejezet. Az ember­fajták, nyelvek, vallások el­terjedését Ismertetik a követ­kező oldalak, a bőr, a testal­kat, a fejforma, a hajszín kü­lönbözőségéből alakuló külön­böző fajtákat tárgyalja a szerző, valamint azt is, hol terjedtek el ezek a fajták, ho­gyan oszlanak fel ezek a rassz-körök nyelvekre, és ho- gvan alakultak ki a különbö­ző vallások. A népesség és a termelés viszonyaival foglalkozik a könyv második része, a tár­sadalom és a földrajzi kör­nyezet hatását mutatja ki az emberség elterjedésével kap­csolatban a földön, aztán a mezőgazdasági erőforrások termelést segítő szerepéről szól. Az ásványkincsek sze­repe sem marad el, és végül a nemzetközi munkamegosz­tás, az árucsereforgalom ala­kulásával is megismertet ben­nünket a mű. Mindez együtte­sen alakította ki az emberiség által lakott földterület mai arculatát és azoknak az éle­tét, akik ilyen adottságú föl­dön élnek. A Föld országai­nak társadalmi, gazdasági és népesedési helyzete már mindennek a következménye, viszont a társadalmi rendsze­rek is megszabják a termelés és ezzel kapcsolatban a népe­sedés állapotát Minderre kitér ez a hasznos kis könyv, amelynek elolvasá­sa valóban gyarapítja tudá­sunkat. (Gondolat Könyvki­adó kiadása.) Beszélgettem a „jég hátán ís meg­élő” emberrel. Éppen rossz hangulat­ban volt, mert fülébe jutott, hogy amivel pillanatnyilag foglalkozik, né- hányan nem jó szemmel nézik, s rö­videsen alighanem el is beszélgetnek majd vele. Ez azonban nem befolyá­solta sem őszinteségben, sem szóbőség tekintetében. — így van ez, kérem. Megy az em­ber, megy, hajtja magát, hogy má­soknak örömet szerezzen, azután egy­szerre csak szemet szúr a dolog vala­kinek. Jó, tudom én, hogy egyszerűen, azt mondják rám; Nézd, a maszek már megint kitalált valamit! Igen, kitalál­tam! De mit lehet kitalálni? Azt, ami nincs, de ami kell, mert hiányzik. S ha más valaki még nem találta ki, ak­kor az kész nyereség, amikor egyszer­re csak van. Persze, más dolog, ugye, egy gyárban újítani^ Az tiszta, a tár­sadalom érdekében * végzett fejtörés, és tisztességesen fizetnek érte. Ha el­fogadják és be is vezetik azt az újí­tást. Nálam ugyan a bevezetés gyor­sabban megy, azonban lehet, hogy az egész tiszta ráfizetés. Nem beszélve, hogy azután még egyesek rossz szem­mel is néznek az emberre. Itt van például ez a mostani mun­ka, a fagylaltárusítás. Most harmadik éve csinálom ezzel az ócska, huszon­öté vés kocsival. De miért csinálom? Mert van egy csomó falu, csak itt, ezen a környéken egy csokorban is, ahol évszám nem ennének fagylaltot a gyerekek, ha én el nem hoznám, pe­dig, ' ha jól tudom, 1966-ot írunk. Ha látná, milyen boldogan nyalogatják a gyerekek!... Azt érdemes megnézni. Hozom, csinálom, mert ugye, ez sem volt eddig kitalálva. Hát hozta az ál­lami kereskedelem, vagy a földmű­vesszövetkezet? Nem hozta! Pedig kell? Persze, hogy keil! S akkor? Va­lakinek csinálni kell. Ráadásul haszon ez még magának az államnak is, mert ugye, én nem magam készítem a fagy­laltot, hanem úgy veszem, s elszámo­lok vele. No, jó, jó, tudom, most azt mondják rám, hol van ott nála a higiénia. Igaz, tragacs már ez a kocsi, de én jól be­csavarom azt a fagylaltot, isten látja a lelkem, az elmúlt két év alatt még senki nem betegedett meg attól, amit éa adtam. Meg azt is mondták rám, tavaly még csak egyedül járt, most meg már külön fagylalt-kimérő sze­* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * # * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * üt * sí * * üt * * * * üt sí sí Üt * Üt V sí * Üt sí >í Sí sí * Üt üt sí Ü! üt sí * * * üt sí sí sí Üt * sí sí * üt * Sí sí Sí * * * ******************************************* Csónakházat építettek a Mdlyi tónál saját erőből nál, a miskolciak kedvelt ki­rándulóhelyénél, saját erőből csónakházat építettek. A 250 négyszögöl területű telken — mintegy kétezer órai társa­dalmi munkával — nyolc fé­rőhellyel három szobát ren- J deztek be. A csónakok táro­lására megfelelő raktárhelyi- ; séget alakítottak ki. Az üze- j mi sportkör már két vitorlás csónakot be is szerzett a vízi­sportot kedvelők örömére. éqi'i iiL&i'zsák Nem csak Gárdonyi könyve, de szépségük után is mindig megcsodáltam az egri nőket, valahányszor el­jutottam e csinos szomszédvárosba. Hanem, amit leg­utóbb tapasztaltam, megdöbbentett. Bár közismert történelmi tény az egri honleányok bátorsága, arra gondolni se mertem, hogy tisztes mairónák... hm... szóval ilyen korban még gyarapítanák gyermekáldá­sukkal a haza népességét. .. Amikor a keskeny utcákon sétálva megpillantot­tam az első gyermekkocsit, és mögötte a fejkendős nénit, joggal véltem nagymamának. A tizedik kocsit látván, arra gondoltam, hogy Egerben sok a nagy­mama. Hanem a harmadik tucatnál gyanút kaptam. Ejnye, no! Odasettenkedtem végül az egyik kis kocsi mellé, hogy meglessem a ..csoda-csecsemőt”. Hát mit látok benne! Friss uborkát, mosolygó káposztát, karfiolt... Ezek szerint szűnöfélben van a „hátyi”, vagyis a ■puttony, amelyben hajdanán nemcsak szüreti szőlőt hordtak, hanem piaci napokon árut is. Lám-lám, mit tesz a technika! Mindenki úgy újít, ahogy tud . .. • Az egyik falatozóban leckét kaptam belőle, miként döfködik édes anyanyelvűnket értelmetlen idegen szavak. Fürge emberke robbant a pult elé, ahol a feketét adják. Ostorosi hangsúllyal ekként ostorozta a presz- szósnőt: — Vegye tudomásul, kartársnő, hogy én már itt voltam az előbb, oda is adtam a blokkot, maga mégis másoknak adta elébb a kávét. — De... — Nincs semmi de! Igenis fogadja el a kritikát, mert az ilyen eljárás ... az ilyen ... az ilyen... Ci­nizmus! Igenis ez! A tanárképző főiskola mellett parkírozó van. A járművek éber őre egyszerre két cédulát ad annak az autótulajdonosnak, aki megőrzés végett rábízza ko­csiját. Az egyik cédula 3, a másik 2 forintról szól. A kettő együtt alkotja a gépkocsi megőrzési díját, míg az utóbbiért csak motorkerékpár „váltható visz- sza”. A jó humorú gépkocsivezető dolga végeztével je­lentkezik az őrnél: — Volt egy autóm — nyújtja az egyik cédulái, majd utána a másikát: — és egy motorkerékpárom. Mire az őr: —■' A kocsit viheti, a motort majd postán küldjük el... Friss, messze illatozó, és éppoly messziről csaloga­tó hurkát mérnek a MAVAUT állomásnál. Egy idő­sebb néni kér belőle húsz dekát, melléje két zsem­lét. Fizet, aztán elvonul egy közeli padra és falatoz­ni kezd. Azaz, csak falatozna! Mert a hurka omlik ugyan, mint a rétes, ám a zsömle szikkadt-kemény, fog kell ahhoz, méghozzá harminckettő. Mondja is a néni nagymérgesen: — Még ilyet! ötnapos zsömlét adnak! Na, de be is írok az újságnak!... Erre aztán felkapom n fejem magam is, Végre is­merős hangok. Egész otthonosan érzem magam Eger­ben. (csal a) A Miskolci Pamutfonó dol­gozói a vízisport kifejleszté­sére, a hétvégi pihenő kelle­mes eltöltésére a Mályi tó­A másik oldal mélyt is visz magával. Hogy ez miért baj, kinek baj? Ez az én mechanizmu­som. S milyen mechanizmus! Lám, én nem létszámot csökkentek, hanem emelek. Mert annak a másik ember­nek is munkája kell legyen. No, meg így higiénikusabb is, hiszen én fogom a volánt, bajlódok a kocsival, az atya­fi meg csak méri azt a fagyit tiszta kézzel. De ugye, még így is aligha­nem vége lesz hamarosan az egész­nek. — Míg homlokát törölgette a zsebkendőjével, gyorsan közbevetet­tem: — Meg azon is csodálkoznak, hogy miből tetszik élni. Mert, hogy állítólag van otthon egy másik új kocsi is. Opel! — összehúzódtak a ráncok a homlokán. — Tudom én, gondoltam én. Nem is mondom én, hogy ez ingyen van, de az állami kereskedelem akkor miért nem csinálja? S az az új kocsi. Azt kérem én nem a fagylaltból vettem. Örököltem kis pénzt, no meg néhány fillért a korábbi futkosás is hozott. Mert korábban nem a fagyival baj­lódtam. Sokkal fontosabb népgazdasá­gi üggyel. Segítettem a téeszeknek be­szerezni a gépalkatrészeket. Sorra áll- dostak le a gépek, az elnökök meg a szakemberek káromkodtak, hogy hiá­ba mennek Ide-oda, gépállomáshoz, autójavítóhoz, ez sincs, az sincs. Segí­tened kell nekik, Rudi, mondtam ma­gamnak. Vannak régi szakember, meg műszerész ismerőseid. Nem mehet tönkre a termés ebben az országban ilyen piszlicsári dolgok miatt. S nya­kamba vettem az országot. Ezzel a tragaccsal, kérem. Egyszerre négy-öt téesz gondján segítettem. Bizisten, ál­dottak érte. S ha három-négy forint hasznom volt egy-egy gépdarabon ... Igaz, hogy a fuvart felszámoltam. De helybe hoztam, ami kellett! Hát ki csinálta meg ezt rajtam kívül? Senki, Hát nem újítás volt ez is, és kinek az érdekében? A közösségért, kérem, a közösségért. No jó, jó, az a pár fillér... Dehát én is a piacról élek ... No de már megyek is. délután még jövök egy fuvarral, a gyerekek a lel- kemre kötötték: Rudi bácsi, délután is jöjjön. S nem venném a szívemre, ha be kellene csapni őket! — Beült a tragacsba, becsapta a lemezajtót. De mielőtt elindult volna, még megkér­deztem : — Azt mondják, Rudi bácsi, hogy maga a jég hátán is megélne. . Igaz ez? — Elmosolyodott, e a volánra csa­pott. — A jég hátán? Bizisten, éppen az volna most jó. A jég hátán! Hordanám a jeget még az állami üzletekbe is, mert nincs. Arannyal fizetnének érte. De köszönöm is az ötletet. Még az őszön építek otthon egy jó jégver­met. Mert, hogy ennek a fagyizásnak alighanem befellegzik, s jövőre is ad­nom kell valamit! — Megemelte fe­jén a sapkát, begyújtotta a motort, és néhány másodperc múlva már elta­karta alakját a ködszerüen sűrű por­fel leg. Barcsa Sándor Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A dél-vietnami hadieseméJ nyék elemzését végzi el „A Pentagon illúzióinak szerte- f oszlása” című tanulmányi amelyet A. Leontyev ezredes írt Hasonlóképpen nagy ér­deklődésre tarthat számot Wilfred Burchett „Mit láttam Észak-Vietnamban?” című ri­portja. J. W. Fulbfight cikke, i amely „Az Egyesült Államo­kat a perspektíva-vesztés ve- szélye fenyegeti” címmel je­lent meg az egyik reakciós amerikai hetilapban — bepil­lantást enged „Washington i gondjaiba”, noha egészen más céllal íródott. A szocialista országok gaz­dasági színvonalának kiegyen- ! lítődési problémáiról szóló : tanulmány az aktualitások el- j ső vonalába tartozik. A Nem- : zetközi Szemle további cikkel — Van-e a NATO-nak jövője, India nemcsak az éhségbe ! pusztul bele. Az állami szék-: tor és a bürokratikus burzsoá- * zia Indonéziában, Trópusi : Afrika hagyományos társadal­mai és az ázsiai termelési mód fogalma című közlemények után a gazdag szemlerovat és a szokásos nemzetközi meny-naptár következik* filmről című isméié tterjesztő művet. A $zín;áiszás és az irodalmi színpad új üfjai A színjátszó- és irodalmi színpadi rendezők egyhetes tanfolyamán a Népművelési intézet korszerű elképzelése­ket tükröző tematikája szere­pelt. Az előadók és a hallga­tóság mindenekelőtt felmér­ték a színjátszó mozgalom és az irodalmi színpadok jelen­legi helyzetét, ezt követően színvonalasan foglalkoztak el­méleti és gyakorlati kérdé­sekkel. Ahhoz, hogy a szín­játszó mozgalom őszinteség és élmény tekintetében köze­lítsen a hivatásos színházhoz, a rendezőknek meg kell ta­nulniuk a rendezés művésze­tét. Már régen túl vagyunk az egyszerű betanítás elméle­tének elvetésén; dráma elem­zés, a jellemek vizsgálata, a rendezői próbafázisok és kü­lönböző színpad-technikai is­meretek nélkül ma már nem képzelhető el sem falusi, sem városi színjátszás. Még egy nagyon fontos témával foglal­kozott az idei tanfolyam; a színjátszó és irodalmi színpa­don belüli mozgalom, a neve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents