Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-30 / 179. szám
B ÉSZAKMAGVARORSZAG Szombat, 1066, július 3«, Helyi áradásokat és elöntéseket okozott a felhőszakadás Tegnap, július 29-én, pénteken az egész napos eső és a délutáni felhőszakadás megyénk több körzetében súlyos árvizet és elöntést okozott Különösen a Bükk északi lábánál a Pitypalaty völgyre zúdult hatalmas vízmennyiség a délutáni órákban. Ennek következtében a Nyögő patak kilépett medréből és súlyos árvizet okozott Kondó, Varbó, Pa- rasznya, Radostyán, Sajó- lászlófalva, Sa,jókápolna és Sajószcntpéter térségében. Az árvíz az említett községekben több házat megrongált. Sajólászlóíalván egy, Sa- jókáoolnán kettő és Sa.iószent- péteren az esti órákig hat házat döntött romba. SajólászlóÖssxedölt házak — kikoltosstcieti csaló ti ok Drámai órák a Nyögő-putak mentén SajÓHzentpéteren a legsúlyosabb a helyzet Sikeres élet- és vagyonmentés falvánál elmosott két közúti hidat, Kondónál a haricai bánya vasúti töltését, Varbó és Parasznya közt kidöntőtt egy magasfeszültségű távvezeték-tartó oszlopot. A sajószentpéteri BÉV-telep építkezésétől az árvíz elsodorta az ott lévő nagyértékű faanyagot. Tetemes kár keletA magyar-francia kapcsolatok fejlődése azután, sát — a gazdasági és politikai viszonyokban már lényegesen bonyolultabb a helyzet. Emlékezetes, hogy a két világháború között a Horthy-rend- szer külpolitikája a német szövetségre épült, Franciaország pedig a mesterségesen szított ellentétek kihasználása jegyében az akkori, úgynevezett „kisantant’-államokra alapozta közép-európai befolyását. A felszabadulás után hosszú ideig a hidegháború és a francia politikának az atlanti vonalhoz való „simu- lása” akadályozta a gazdaságipolitikai kapcsolatok kibővítését. A változást végül is a nemzetközi enyhülés periódusa indította el. A francia külpolitika irányváltozása, az amerikai politikai és gazdasági vonaltól való függetlenedés pedig akkor is lehetővé tette a fejlődés kibontakozását, amikor a nemzetközi helyzet újra feszültebbé vált. Diplomáciai síkon 1963 végén bekövetkezett a két ország kapcsolatainak nagykövetségi szintre történő emelése. Ezt követte a magyar külügyminiszter párizsi látogatása, majd néhány nappal ezelőtt, a francia külügyminiszter látogatásának küszöbén a két ország között kötött konzuli egyezmény. Magától értetődően a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok jelezték leginkább a viszony fejlődését. A pozitív fordulatot itt az 1966 februárjában aláírt magyar—francia hosszú lejáratú árucsere forgalmi megállapodás jelentette. Ennek értékelésénél nem is annyira az egyébként tekintélyes mennyiségű árucserenövekedést kell kiemelni, mint inkább azt, hogy a francia politikai álláspont változásai az egyezmény feltételeiben is tükröződtök. A francia kormány ugyanis a magyar ipari exportcikkek egész sorára megszüntette a behozatali mennyiségi korlátozásokat, ami lehetővé teszi a magyar export-struktúra megjavítását. Ezenkívül megállapodás jött létre ipari üzemek kooperációjában és gyártási kapacitások egyesítésében, hogy lehetővé váljék a termékek harmadik piacon történő elhelyezése. E z az egyezmény módot ad a gazdasági kapcsolatok kiaknázatlan tartalékainak hasznosítására, s arra, hogy a nyugat-európai üzletfeleink sorában hatodik helyen álló Franciaország erőteljesebb partnerünkké váljék. A kapcsolatok egész skálája arról tanúskodik, hogy a két ország kulturális, politikai, gazdasági viszonylataiban minden lehetőség megvan a további, gyors fejlődésre. kezett a lakosság jószágállományában, ingóságaiban, és a termésben is. A Nyögő patak völgyében hirtelen lezúduló óriási víz- mennyiség Sajószentpéteren a délutáni órákban megbénított ta a közúti forgalmat is. Az úttesten még este tíz órakor is negyven-hatvan centiméteres víz hömpölygött. Sajőszen tpéteren 21 családot kellett kiköltöztetni az árvíz által veszélyeztetett házakból. A rombadólt házak miatt ki kellett kapcsolni az egész villanyvilágítást. Az árvíz által veszélyeztetett községekbe még a délutáni órákban megérkeztek a miskolci tűzoltók, a rendőrség, a karhatalom és a munkásőrség egységei és haladéktalanul hozzáláttak az élet- és vagyonmentéshez. Azonnal az árvízsújtotta körzetbe siettek a megyei, a járási tanács, a vízügyi igazgatóság vezetői, a kint lévő fegyveres alakulatok parancsnokai is, akik a helyszínen irányítják a mentési munkálatokat. A nagyarányú és gyors társadalmi megmozdulásnak köszönhető, hogy a késő esti órákig egyebek közt Sajóká- polnánái egy hídról nyolc gyermeket, Sajólászlófalvánál 20 munkából hazafelé tartó és víztől körülzárt munkást, továbbá a veszélyeztetett üzletek árukészletét, a sajószentpéteri Il-es számú sütőipari raktárából kétszáz zsák lisztet sikerült megmenteni, és A nemzet művésze Száz éve halt meg Egressy Gábor emberéletben eddig esett kár. A mentési munkálatok az éjszakai órákban is folynak. Elöntéseket, belvizeket jelentettek még a tegnapi esőzések nyomán Sajóbábonyból, Kazincbarcikáról, Tárcáiról és Tiszapalkonyáról is, ahol a helyi tűzoltók láttak hozzá a károk elhárításához. (CSC) A hívogató fanfárok A borsodiak felejthetetlen élménye Szegeden nem A művelődés iránti igény hatalmas erő. Olyan erő, amely nem ismer lehetetlent, fáradtságot még akkor serp, ha 610 kilométert keil utazjii, hogy saját szemünkkel lássunk, közvetlenül élvezzünk, magunkba szívjunk egy olyan művészi élményt, amelyet más város nem tud nyújtani, csak Szeged, a szabadtéri játékok idején. Ebben a szép városban, hazánk nyári kulturális rendezvényeinek fellegvárában töltött két felejthetetlen estét a borsodi különvonat mintegy hétszáz főnyi, népes tábora. A művészet, a szép, a nemes szeretete hívogatta ide a borsodi iparvidék dolgozóit, kit a kohók, kit az esztergagépek, az íróasztalok, és rajztáblák, kit pedig a mezőgazdaság, a kereskedelem különböző munkapadjai mellől. • S amikor a fanfarok hangja megszólalt, a miskolci kü- lönvonat utasai — az Állami Biztosító szervezésében és annak jóvoltából, mint a biztosítási és önsegélyezési csoportok tagjai — ott ülték a Dóm téri, hatalmas nézőtéren. Hétezer néző jobbnál jobb helyekről gyönyörködött. ismerkedett a gigantikus méretű díszletekkel, s feszült érdeklődéssel várta az ünngpt megnyitót, majd Háry mesevilágát. Néhány perc múlva a nagy- abonyi csárda asztalánál elkezdte meséjét Háry János (Melis György). A nép mindig ide várta a vén obsitost, hogy meghallgassa kalandjait. S nemcsak asztaltársai, hanem a sóit ezres nézőtábor is beleélte magát a mesébe. Négy legnagyobb kalandiát látta megelevenedni a költészet és a muzsika szárnyán. * A csodálatos esti élmény után szép, napsütéses vasárnapra ébredtek a borsodiak. Már a kora reggeli órákban járták az utcákat, ismerkedtek Szeged szép tereivel, szobraival, nagy irodalmi emlékeivel, gyönyörködtek a szőke Tisza hídjáról a város panorámájában. Vitatták a látottakat, összehasonlításokat tettek különböző városok embereinek rend- és vendégszeretete között. Múzeumlátogatás. kiállítások megtekintése, műemlékekkel való ismerkedés, sétahajózás töltötte ki kinek-kinek napi szabad idejét Délután ezrek és ezrek figyeltek aggódva az eget Meg áll-e fél nyölera a rendületlenül szitáló eső. De az szünet nélkül hullott, áztatta a színpad felé tóduló jegytulajdonosok ezreit. A meteorológiai jelentés szerint fél tízre meg kellett állnia És ... győzött az előrejelzési tudomány, perceken belül színre kerülhetett a felemelő történelmi korszakokra emlékeztető Ember tragédiája. Az örökké élő, halhatatlan gondolatokat, történelmi alakokat mégis láthatták, és rendkívül lenyűgöző rendezésben nézhették meg a hűvös, hideg éjszakában azok, akik hónapok, vagy évek óta erre vágytak. * Jóleső érzés volt. hétfőn délután a Miskolc felé tartó különvonaton hallani: menynyire megérte a fáradságot ez az út. Akik szervezték, akik Tettek érte. nem hiába fáradoztak: a borsodi dolgozók felejthetetlen élményhez Jutotta ki Szarvas Miklós Egressy Gábor, Mátyás király szerepében. (Kassai Vidor festménye.) dilotla. Shakespeare-hósszerept Hamlet, Lear király, 111. Richard stb. színpadra vitelével) írta be nevét a magyar színjátszás történetébe. Petőfi a színész sorsáról írta: „Lekötve esügg 6 egy rövid bilincsen Ez a Jelen; csak erre számolhat Ha a Jelennek biztos fövenyébe I,e nem bocsátó híre horgonyát; Elmegy nevével az idő hajója.-'» A száz évvel ezelőtt, 1869. július 30-án elhunyt Egressy Gábor, a dráma szenvedélyei szószólója, nagyszerű színpadi alakításaival lebocsátotta hírének horgonyát. Az utókoé megőrizte nevét. Filmjegyzet: Szatíra és erotika A csehszlovák filmalkotók szatírával jelentkeztek a csütörtökön kezdődött filmhéten. Alkotásuk címe: A hős, aki fél és a csehszlovák közhivatalokban, nevezetesen egy minisztériumban. uralkodó elv- telenségekröl akarja lerántani a leplet. Egy minden tekintetben gyáva kisember, akit Rudolf Hrusinsky, a Svejk alakítása révén világszerte ismert színész alakít, egyszer megembereli magát, kimondja az igazságot, még a miniszternek is szemébe vágja tévedéseit. Egy ember azonban kevés a hivatal szellemének megváltoztatásához, s öt is kinevezik inkább osztály- vezetőnek, mintsem a purifi- kátor szerepében nézze továbbra is a minisztérium életét. Szép reményekkel kéz-. Olasz és francfa ffhnesd* fogtak össze a másik új filn* megalkotására. A kis özvegy című film központi alakja se nem özvegy, se nem kicsi. Valójában egy igen jól szituált,' nagykeresetű prostituált, alkí egyik hódolójától kastélyt örökölve, falura költözik, ft megjelenésével megbolygatja az álmos falu életét. A hely-, ség kéjsóvár férfiai mulatságos módon versengnek kegyeiért, de ő inkább egy fiatal mérnöloöt választ, akinek viszont kevés az Ideje, hogy; vele foglalkozzék. Ennyi az egész és semmi több. Látnivaló azért van a filmben bőven, mert a kis özvegyet, ez elhunyt báró örökösét Jáitsző, Margaret Ecé «zélesvásznpt betöltő bájai nemcsak a ka-: lábriai férfiak érdeklődésér» érdemesek. fltanl done munkához, de továbbra is csak ugyanazokkal a nyúl- szívű emberekkel kell dolgoznia, mint elődjének. A film hangja bátor, szándéka nemes, a megvalósulás azonban messze elmarad a jó- szándéik mögött. A történetet a hős elbeszélésében halljuk, a történetrészecskék megelevenednek, és egy rendkívül vontatott, közhelyekkel sűrűn tűzdelt, nagyon lassú áradáséi és csaknem teljes érdektelenségbe torkolló film nézői lehetünk. Volt a magyar kabarészínpadon egy víliámtréfa. amelynek az volt az alapja, hogy félnek a kisembertől, aki azzal fenyegetőzik, ha ő egyszer kinyitja a száját. Nagyjából ez az alapötlet fedezhető fel Itt is vezérfonalként, de míg a kabaréban mindez néhány percig tartott, ez a film másfél órán át peres. fl tiencslni aMaía-csoporl ideológiai tartalmat ad művészetének Az Oj Kína hírügynökség Jelentette, hogy a tiencslni akrobata-csoport több, sikeres új számot dolgozott ki, amelyek a műsorszámoknak erős ideológiai tartalmat adnak. Mindez a most folyó nagy kulturális forradalom keretében történik. Az új számok kidolgozása Mao Ce-tung-nak az Irodalomról és művészetről meghirdetett tanításad alapján történik. Mint a kínai hírügynökség megjegyzi, az egyik leghatásosabb műsorszám fénypontja az, amikor a színpad azúrkék hátterébe feltűnik Mao Ce-tung arcképe, ami kifejezi a kínai nép határtalan tiszteletét és szeretetét nagy vezetője iránt A tiencsini művészcsoport ; új számainak kidolgozásánál szakított azoknak a búr ásol „szaktekintélyeknek” a befolyásával, akik ellenzik munkások, parasztok és katonák szerepeltetését az akrobatamutatványoknál és ehelyett lélegzetelállító, életveszélyes produkciókra törekszenek. A csoport tagjai rendszeresen tanulmányozzák Mao elnök Irodalmi és művészeti tanításait és a nagy proletár kulturális forradalom más fontos dokumentumait. A burzsoá vonal elvetésével az akrobata- csoport tagjai olyan új műsor- számokat dolgozhattak ki, amelyek az akrobatikában Is a politikát helyezik az előtérbe és az akrobataművészetet erős fegyverkéné használják fel a nép egyesítésére és nevelésére, az ellenség megtámadására és megsemmisítésére; „Megénekellek! ... de te léssz oka, Ha cnekem tán szabadon nem szárnyal: Lerészegitéd szomjas lelkemct Művészetednek édes italával . . .** 1844-ben a „nemzet művé- sze"-ként ünnepelte Petőfi Egressy Gábort, akinek természetes játékmodora, szép versmondása százakat hódított meg a magyar színjátszásnak. Színészi pályáját vidéken (Rozsnyón, Kassán, Kolozsvárott) kezdte. Nevével a pesti közönség először 1837- ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tagja volt) első előadásának színlapján találkozott: a költőt alakította Vörösmarty Árpád ébredésében. Ifjú korától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen síkraszáll a dráma mellett, szóban és hírlapi cikkekben hirdetve: a dráma az értelemhez szól, és önismeretre tanít. Gyakran otthagyja Pestet, és vidéken vendégszerepei. A szabadság- harcban vállalt politikai tevékenysége hosszabb időre megszakítja színészi pályáját: emigrálni kényszerül. Visszatérve kiadja emlékezéseit Törökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1854- ben jut ismét. Ettől kezdve részben játszik, részben a színpadi játék elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Magyar Színházi Lapnak, alapítója és első tanára a színi tanodának. Igen gazdag tapasztalatait és elméleti fejtegetéseit gyűjtötte össze A színészet könyve című művében, amelyet tankönyvül szánt a tanodának. Egressy Gábor mindamellett, hogy írói és tanári tevékenységet is folytatott, elsősorban színész volt, a játék, a beszéd, a mozgás művésze. Emlékezetes szerepekkel (Bánk bán, s számos, saját maga forA lig fél évvel azután, hogy a Quai d'Orsa- yon, a francia diplomácia „fellegvárában", a francia külügyminisztérium- épületében a magyar külügyminiszter látogatását fogadták — Magyarország látja vendégül Couve de Murville' francia külügyminisztert. Franciaország és Magyar- ország kapcsolatainak történetében a magyar külügyminiszter párizsi látogatása volt az első találkozó a két ország diplomáciájának vezetői között. Ebből következik, hogy a látogatás viszonzása is különleges esemény: az első eset, hogy francia külügyminiszter érkezett Magyarországra. Természetesen helytelen lenne pusztán ezeken a mág oly fontos hivatalos látogatásokon mérni a magyar—francia kapcsolatok hőfokát, intenzitását. Néhány nappal ezelőtt, egy Párizstól nem messze fekvő község határában ünnepséget tartottak a franciaországi magyarok a grosboisi Rákóczl- emlékműnél: a községben van eltemetve II. Rákóczi Ferenc szíve. A nagy fejedelem itt töltötte száműzetésének egy részét. Szimbólumként is felfogható ez: évszázadokon keresztül Párizs, a francia felvilágosodás, a francia repub- likanizmus felé tekintettek a magyarság legjobbjai a haza sorsának megjavításáért vívott nehéz és vereségekkel terhes küzdelmükben. Ennek a nem hivatalos, de voltaképpen soha meg nem szakadt szellemi-politikai affinitásnak következménye talán, hogy a kulturális kapcsolat és értékesére akkor is rendkívül eleven. hatásos volt a két ország között, amikor más viszonylatban távolról sem voltak kielégítöek a kapcsolatok. Jelenleg valóságos kivirágzását éljük a magyar—francia kulturális kapcsolatoknak: a párizsi Petit Palaisban most ért véget a magyar képzőművészet ezer évének legszebb alkotásait bemutató kiállítás, ami voltaképpen a magyar képzőművészet nagyszabású „nyugati premierjének” volt tekinthető. Több mint negyed- százados szünet után a közelmúltban járt Magyarországon Franciaország első színházának. a Comédie Francaise-nek együttese, s jóformán lehetetlen felsorolni a francia tudományos és művészeti élet kiválóságait, akik csak az utóbbi néhány hétben jártak Magyarországon — a Sorbone kilenc tagú delegációjától a dijoni egyetem dékánjáig. Mindez arról tanúskodik, hogy a francia—magyar kulturális egyezmény eleven és egyre erősödő kapcsolatokat teremtett a két ország között. A nem hivatalos történelmi és érzelmi-politikai kapcsolatok megkönnyítették a kulturális csere folytonosságának fenntartá-
