Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-30 / 179. szám
feoanhat, 1966. július 36. ESZAKMAOYARORSZAG 3 Eddig 4000 ragon kenyérgabona 700 vagon árpa került a raktárakba és Gyorsabb leit a felvásárlás, de közbeszólt az eső — Ahol elkéstek a szárítógépek iizenibe helyezésével A hét közepén még egymást Kivették a termelöszövetkezetek terménnyel megrakott vontatói a Gabonafclvásárló Vállalat raktáraihoz. Zavartalan volt nemcsak a szállítás, hanem a termény, a búza, a takarmánygabona, a sörárpa mérlegelése, átvétele is. Annak ellenére, hogy ez évben is kevésnek bizonyult a tároló- bely, a vállalat biztosította a termény átvételét Ezt természetesen csak úgy oldhatta meg, hogy általában a járások székhelyein, megfelelő előkészületek után a szabadban tárolta, tárolja a kenyérgabona egy részét így a termelőszövetkezetek közvetlenül a kombájntól, tehát minden különösebb kezelés, tisztítás, szárítás nélkül értékesíthették a betakarított termés jelentős részét Most, a hét végén viszont, Sajnos, közbeszólt a kedvezőtlen időjárás. Érthető, hogy már a kora reggeli órákban tanácskozás közepette találtuk a vállalat vezetőit, szakembereit Sőt az alsózsolcai termelőszövetkezet elnöke is betoppant a tanácskozásra. Kérte, hogy valamilyen formában, ha lehet azonnal vegye át a vállalat a tsz raktárában levő húsz Vagon, magas nedvességtartalmú sörárpát, mert nem boldogulnak vele. Ha a vállalat nem segít, több százezer forint kár éri a közösséget, hi- Rcn a sörárpáért 170 forinttal többet fizetnek mázsánként, mint a takarmányárpáért Néhány napos késlekedés viszont elegendő hozzá, hogy a kiváló minőségű sörárpa elveszítse a 170 forintos többletet érő minőséget! .:. S kiderült, hogy a vállalat, sajnos, nehéz helyzetben van! Minden szárítógépre szükség lenne! Az elmúlt két hét során, épben a kedvező időjárás segítségével sikerült átvenni a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok aratta termény jelentős részét. Ehhez hozzájárult Bz is, hogy több mint ezer vagon búzát „natúr áruként” értékesíthettek a termelő üzemek, azaz egyenesen a kombájntól szállították a felvásárló helyekre. S bár a raktár kevés, éppen, mert kedvezett az időjárás, több mint félezer vagon búzát a szabadban tároltak zsákokban, megfelelő Ponyvákkal ás műanyagfóliák- ka] takarva. Az eső azonban most nehéz feladatok elé állította a vállalat szakembereit. Sajnos, jelentős mennyiségű árpa és kenyérgabona szárításra szorul, s ez meghaiadja a szárítógépek kapacitását. S még csak tovább bonyolítja a dolgot, s ez elsősorban az elkövetkezendő napokban jelent majd akadályt, hogy néhány helyen, például Mezőkövesden, az év eddigi hét hónapja sem volt elegendő, hogy a vállalat műszaki osztálya üzembe helyezze a Farmer szárítógépeket! Hol az üzembe helyezéshez szükséges anyag kiutalása késett, hol — miután a kiutalás megvolt — az anyag hiányzott. Tény, hogy most, amikor szükség volna a szárítógépre, nem használható! Pedig ez a késedelem, különösen, ha továbbra is esős marad az időjárás, több tíz vagon termény minőségét veszélyezteti, s bizonyos mértékben késleltetheti a felvásárlást is. Több gond hárul a tsz-ekre A lehullott nagy mennyiségű csapadék természetesen nemcsak a felvásárló vállalat, hanem a termelőszövetkezetek munkáját is megnehezíti. Hiszen jelentős munkatöbblettel jár majd az elkövetkezendő napokban, hogy a betakarított, elcsépelt, az eddiginél nedvesebb termény kezeléséről, szárításáról, tisztításáról a közös gazdaságoknak kell gondoskodniuk. A felvásárló vállalat birtokában levő szárítógépek ugyanis éjjel-nappali munkával is csak 65—70 vagon terményt képesek megszárítani naponta. S már eddig annyi sörárpa és búza vár szárításra a vállalat raktáraiban, hogy másfél-két hétig munkát ad a szárítógépeknek! A vállalat szakemberei azonnal intézkednek, hogy valamennyi gép munkához lásson, s a nap minden órájában, megszakítás nélkül szárítsa a raktáron levő, magas nedvességtartalmú terményt. Az 6 erejük azonban véges, kevés ahhoz, hogy levegyék a gondot a termelőszövetkezetek „válláról” is. Azaz, ha továbbtart az eső, valamennyi közös gazdaságban gondoskodni kell róla, hogy szárítsák, „kezeljék” a betakarított kenyér- és takarmány gabonát. S ez előreláthatólag, sajnos, lelassítja majd a még lábon álló termény aratását, tisztítását, az elmúlt napok zavartalan munkájához viszonyítva. S erre fel kell készülnie valamennyi termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak egyaránt! Barcsa Sándor Sziklából „fakaszt“ vizel Sárospatak lakossága (Levelezőnktől.) A közismert sárospataki vízhiány megszüntetésére alakult vízmű- társulás jelentős anyagi hozzájárulásával vízvezeték-hálózat épül, amely 1968-ban lesz üzemképes. A súlyos vízhiány enyhítésére, a vízmű építésének befejezéséig a már megépült hálózat felhasználásával, mintegy 15 közkifolyót működtet majd a Ráíkóczi-vár sziklájába fúrt kút. Kükemezei József vb-titkár Együtt határoztak - együtt is cselekedtek (Levelezőnktől.) A geleji Petőfi Tsz tagsága úgy határozott: az idei gazdasági évben mindenki munkaegységre dolgozik, mégpedig úgy, hogy premizálásra csak év végén kerül sor a többletjövedelemből — a munkaegység arányában. Voltak olyanok, akik kételkedtek benne, hogy ilyen feltételek mellett eredményesen lehet dolgozni. Azóta azonban ezek a kételkedők Is meggyőződtek róla, hogy Ge- lejen a tsz munkabíró tagjai egy akarattal és lelkesedéssel dolgoznak határozatuk végrehajtásáért. Különösen az aratási és a cséplési munkák idején bizonyították ezt a tsz- tagok. Külön elismeréssel kell szólni annak a 27 - embernek munkájáról, akik éjszaka keltek fel ágyukból, hogy a szabad ég alatt levő. mintegy 4 vagon terményt fedett helyre zsákolják. Balogh Sándor Gelej A pártmunka tapasztalataiból t Propaganda és agiíációs segédeszköz a miskolci pártszervezetekben Adatok és tények Miskolc lakáshelyzetéről, közlekedéséről és szolgáltatásairól címmel ízléses kiállítású kis füzet hagyta el a minap a Borsodi Nyomdát. A 45 oldal terjedelmű, több mint 20 fényképpel és rajzzal illusztrált kiadvány társadalmi munkában készült. Az agitá- ciós és propaganda munka segítése végett a Miskolci városi Pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztálya adta ki, juttatta el a nagy iparváros valamennyi párt- szervezetéhez. Tartalmára a kiadvány címe utal. Szerzői azonban nemcsak „száraz” adatokat és tényeket közölnek — bár azok önmagukban is beszédesek —, hanem a lakáshelyzet, a közlekedés és a szolgáltatások jelenlegi állapotát történetiségükben, fejlődésükben, fontosabb összefüggéseiben mutatják be. Lapjain gyakran találkozunk az összehasonlítás módszerével is. ami növeli a kiadvány agitatív erejét.. ízelítőül néhány érdekes adat: A lakáshelyzet Miskolc lakosainak száma a századfordulón 61 ezer volt — ma 171 ezer —, 1980-ban eléri a 250 ezret. .. Miskolcon a lakások 46,2 százaléka sérült meg és pusztult el a második világháboníban ... 1948-ban 30 101 lakással rendelkezett Miskolc, 1949. és 1960. között 9944, a II. ötéves terv időszakában pedig 3997 űj lakás épült a városban ... Miskolc lakásellátottsága kedvezőtlenebb, mint Szegedé, Pécsé. Debrecené.. A távlati tervek szerint a jelenlegi 3,71 fős laksűrűségnek 1980-ra 2.55-re kell csökkennie ... 1968-ban elkészül Miskolcon a házgyár, melynek évi kapa- citárá 4200 lesz __A harmad ik ötéves tervben 5000—5500 új lakás épül a városi tanács beruházásából; st’o. Ezek persze csak kiragadott adatok, összefüggéseikben sokkal érdekesebbek, el- gondolkodtatóbbak. 4 közlekedés Hasonlóan érdekesek a közlekedés helyzetét, problémáit, fejlesztésének terveit vázoló adatok is. íme: a városi közlekedést jelenleg 135 autóbusz és 106 villamoskocsi bonyolítja le ... Az összes autóbusz- vonalak hossza 105 kilométer ... A város és környéke között a távolsági forgalmat napi 478 menetrendi és 18 műszála járat bonyolítja le, amely naponta 30 ezer utast szállít... Kevés a taxi Miskolcon, mindössze 62 darab — a jövőben növekszik. Egy Ikarus 620-as városi autóbusz 420 000 forintba kerül, 63 darabot kapott Miskolc a II. ötéves tervben . .. Egv csuklós villamos beszerzési költsége másfél millió forint, tízet kapott a város a II. ötéves tervben és tízet kap a Ill-ban . . . A városi utak 42,9 százaléka javításra szorul, 21,3 százaléka átépítést igényel; stb. Szolgáltatások A kiadvány Szolgáltatások című fejezete is sok-sok érdekes adatot tartalmaz: I960 és 1965 között a város vízvezetékhálózata 74,1 kilométerrel növekedett. . Tizenöt év alatt 49 kilométer hosszú csatorna épült... A gondozott parkterület a II. ötéves tervbe« 261 ezerről 532 ezer négyzetméterre emelkedett... Növekszik a város csatornahálózata .. . Szabályozni fogják a Pece-patakot; stb. A praktikus füzet Jó tudni című adaléka, a fontosabb lakásügyi jogszabályok és a lakáselosztás miskolci módszereinek ismertetése, valamint a szövetkezeti lakások igénylésének rendje, az autóbuszvonalak új számozása és az új közlekedési díjszabások táblázata mind-mind praktikus ismereteket nyújt a pártszervezetek agitációs és propagandamunkájához. A korszerű agitációs és propagandamunka nélkülözhetetlen kellékeivel — tényekkel. érvekkel — gyarapítja a miskolci kommunisták ismereteit. tájékozottságát, amelyeknek birtokában még eredményesebben erősíthetik pártunk töm egkapcsola tart, magyarázhatják pártunk politikáját a hétköznapok vitái során. Az Adatok és tények nem egészen új ötlet. Bizonyos értelemben a Kossuth Könyvkiadó népszerű Tények és érvek sorozatának helyi vetüle- te. Elkészítése és közreadása azonban mindenképpen hasznos, dicséretes vállalkozás. Feméljük, „folytatása következik” — más témakörökből is. Esetleg csak egy-egy témakörből. kisebb formátumban és terjedelemben. Csépányi Lajos Szennyezi-e az ék'celokészüo Miskolc íe»Teg«jéiá? Beszélgetés Sipos Sándor fvép í l és vezetővel — Miskolcon sok embert foglalkoztatja a kérdés. s, Nem kellett tovább mondanom. Sípos Sándor főépítésvezető, a Borsodi Ércelőkészítőmű leendő gyáregységvezetője, mintha csak kitalálta volna gondolataimat így folytatja: — tu mennyire szennyezi majd a BÉM Miskolc levegőjét? ♦ — Honnan tudja — eso- X dálkozora —, mit aka- i rok kérdezni? Több mint 1 milliós vállalás Nyckládbázán A> üzem teljesen gépesített, korszerű osztályozój*. — Ismert gond ez, a BÉM építői előtt. Ezt tőlem is sokan megkérdezik. Ki tudja, hányadszor hallom: Nyugatról a Lenin Kohászati Művek, délről a Hejőcsabai Cementmű szeny- nyezi a város levegőjét, most meg északon Is portermelő üzem épülj « — Kezdjük az elején. J Miért szükséges, és miX ért éppen Sajókcresztúr * határában épül a BÉM? — A mű telepítése körül nagy vita alakult ki. Volt olyan javaslat, hogy építsük fel Tiszapalkonyán, mások a Sajó és a Hemád közötti részt tartották erre a legalkalmasabbnak, de valamennyi között a jelenlegi hely mutatkozik a legcélszerűbbnek, a leg- gazdaságosabbnak. A mű látja el darabosított érccel az LKM- et, az OKÜ-t. Fekvése, s az, hogy a vasút mellett fekszik, mindkét gyár számára előnyös. Indokolttá teszi az is, hogy itt, a közelben van a KAV-telep, ahol nagy mennyiségű anyagot tárolhatunk^ j — Miért van szükség az J érc darabositására? — A korszerű nyersvasgyár- tásban a jobb minőség és a gazdaságosabb termelés végett a különféle vasérceket ma már nem nyersen adagolják a kohókba, hanem az ércelökészí- tő művekben előkészítve. A hideg darabosítási eljárás igen költséges, gazdaságtalan. Világszerte a tűzi úton történő előkészítés vált be. Az így kapott darabosítvány súlya és térfogata kisebb, vasban dú- sabb a nyers ércnéL ♦ — És mennyire gazdaT ságos, előnyös ez? — Egy külföldi példával szeretném szemléltetni. Az Egyesült Államokban a darabosítási eljárásra való áttérés után 287 kohóból ötvenet leállítottak, mert az érc előkészítésével 237 kohó ugyanannyi nyersvasat termel, mint előzőiéig az összes. A mi számunkra azt jelenti, hogy egyenletesebb lesz a kohójárat, és a nyers vas összetétele, 20 százalékkal nő a kohók teljesítő képessége, 20 százalékkal csökken a kokszfogyasztás, s ugyancsak csökken a termék önköltsége is. Hozzátéve: porkokszot, porszenet, (mely eddig tönkrement), vashordó hulladékokat, illetve földgázt használunk tüzelésre. * — Ez valóban és min- j den szempontból indo- X bolttá teszi. De mégis, a ♦ szennyeződés... — Azt hiszem, ezt egy kicsit el is túlozzuk. Franciaországban például előfordul, hogy a város közepén működik ilyen mű. Itt azért jó néhány kilométerre van a város- tóL Megértem, sokan a cementműből indulnak ki. A kettőt azonban össze se lehet hasonlítani. Az ércpor közismerten nehéz. Ott van például a KAV-telep. Ott rengeteg ércet pakolnak, és senkinek se jutott eszébe, hogy ez veszélyezteti a város levegőjét. Különben is az ércpor nehéz, a szél legfeljebb fél kilométerre sodorhatja el. — ügy tudjuk, hogy a tervezésnél figyelembe vették a város közelségét és a többszörös biztonságra törekedtek. — Igen. Az illetékesek kötelezték a tervezőt, hogy vegye figyelembe a jogos óhajokat. A tervezésben az az elv uralkodott, hogy a por képződés megakadályozására törekednek. Az ércpor ide már nedvesített állapotban érkezik. Itt permetező csőrendszert építünk ki, amely — ha szükséges —, újból nyirkosítja az anyagot. A szállítószalagok végén, ahol az anyag zuhan, szintén lesz nedvesítő berendezés. A darabositást a Dwight Lloyd-féle, átszívásos rendszerű berendezéssel oldjuk meg. A nedvesített érc- és kokszpopon áthaladó levegőt tisztítjuk! a port leülepítjük. Az egész-* ségvédelemról való gondoskor dúst mutatja, hogy' csupán a porelszívó berendezések 50 millió forintba kerülnek. De azt hiszem, mondanom se kell, hogy ez az év kis részében okoz gondot, mert például télen inkább a fagy, máskor esetleg a sok eső miatt lesi sok problémán kj 1 — No és a füstgáz? — Mindössze egyetlen kéménnyel dolgozunk. A kéményt 100 méter magasra építettük, így a füstgáz a magas légrétegbe kerül, úgy', hogy mire Miskolchoz ér — északi szél esetében — teljesen szétfoszlik. Egyébként Sajókeresztúr és Szirmabesenyő határában 85 hektárnyi területen erdő védö- sávot telepítettünk. Úgy válogatták össze a fa fajtáját, hogy azok igénytelenek, olyanok, amelyek gyorsan és nagy mennyiségű széndioxidot nyelnek el. És fásitjuk majd a mű területét is. Tájékoztatás végett mondom el, hogy sokan (gépészek, villamos- és közlekedési szakemberek) olyanok veszünk részt az építkezésben; akik itt dolgozunk majd. önmagunk is arra törekszünk, hogy minél korszerűbb megoldásokkal épüljön a mű. hiszen napról-napra itt dolgozunk. Itt, a közelben, alig 500 méterre épül fel 36 készenléti lakás, 250 személyes munkás- szálló. Ez külön is indokolja — hiszen, mint mondogatjuk, magunknak építjük a művet —, hogy egyik legfontosabb feladatunknak tekintsük a korszerű, a minden szempontból legjobban megfelelő üzem építését. Mindig mondogatjuk: drága hegedű ez (építése 1360 millió forintba kerül), megéri, hogy minden igényt figyelembe véve alkossuk meg és már építés közben megtanuljunk rajta jól játszani, mások és magunk egészségvédelme oel- jából jól bánni velöj Csorba Sasai Az ÉM Kavicsbánya VáTlalat ■yékládhází üzemében 1200 000 forint értékű felajánlást tettek a pártkongresszus tiszteleiére. Az éves terven felül 50 000 köbméter normál bányakavics és 10 000 köbméter osztályozott bányakavics kitermelését vállalták. Ebből 20 000 köbméter normál és 13 000 köbméter osztályozod kavicsot már kitermeltek T** V-"’ Typs .. . .y.-r .y-r.y ^
