Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-27 / 176. szám
eszakmagtarország Szerda, 1956. július 2T Koszigin fogadia hazánk moszkvai nagykövetét Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke kedden délután fogadta Szipka Józsefet, hazánk moszkvai nagykövetét, és megbeszélést folytatott vele. ítélet a Brazzavilíe-i összeesküvők ügyében Hétfőn a késő éjszakai órákban Brazzaville-ben a népbíróság ítéletet hirdetett az 1964. évi sikertelen augusztusi ösz- szeesküvés részvevőinek perében. A vádlottak között volt Felix Muzabak-ani, a kongói hadsereg vezérkari főnökének volt helyettese, összesen hét személyt fogtak perbe. A népbíróság Muzabakanit az állam biztonsága ellen elkövetett bűncselekményért halálra ítélte. Ugyancsak halálra ítélték távollétében Gilbert Pongot, a Keresztény Dolgozók Afrikai Szövetségének főtitkárát, aki a népbíróság megállapítása szerint „az összeesküvés lelke” volt. Pon- go minden valószínűség szerint valamelyik nyugat-afrikai országban rejtőzik. A többi összeesküvőt különböző időtartamú börtönbüntetésekkel sújtották. Egy amerikai pilóta szenzációs nyilatkozata Az ausztráliai televízió múlt heti műsorából kimaradt nyilatkozatról számol be a Pravda Canberrái tudósítója. Az Egyesült Államok ausztráliai nagykövetségének és a CIA-nak a közbelépésére Bar tos amerikai pilóta nem számolhatott be a világnak az amerikai hírszerzőszolgálat vietnami bűnös cselekményeiről. A tudósító szerint a magnószalagra vett Bartos-féle nyiEllűnt e«y amerikai tábornok Repülőgépek és hajók kutatnak Joseph W. Stilwell amerikai dantártábornok, a szárazföldi hadsereg kiképző központjának főparancsnoka után, aki vasárnap, San Francisco és Hawaii között, repülőgépével eltűnt. Stilwell maga ült a repülőgép kormányánál és úton Thaiföld felé, jelentette, hogy a gép egyik motorja kihagyott. Tíz hónapi szahadsagvsszlés magzate'íiajfássrl Dr. Zelenka Lajost, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikájának adjunktusát a szegedi járásbíróság, majd a szegedi megyei bíróság kétrendbeli magzatelhajtásért, amelyek közül az egyiket anyagi ellenszolgáltatásért végezte, négyhónapi szabadságvesztésre és háromezer forint pénzbüntetésre ítélte. A »zabadságvesztés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztették. Törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alsó bíróságok által kiszabott büntetés törvénysértően enyhe, nem értékelték kellően a súlyosbító körülményeket. A Legfelsőbb Bíróság a magzatelhajtó orvost tízhónapi végrehajtandó szabadságvesztésre és hatezer forint pénzbüntetésre ítélte, latkozat idézi egyebek mellett, egy Dél-Vietnamban működő amerikai ügynök szavait arról, hogy a CIA szükség esetén bármilyen saigoni kormánytól könnyűszerrel megszabadulhat. A műsorból törölt szenzációs nyilatkozatból a következők jutottak az újságírók tudomására: — Dél-Vietnamban minden amerikai nagyon jól tudja — mondja Bartos —, hogy Ngo Dinh Diem rendszere elleni felkelés Saigontól délre, a Camo félszigeten robbant ki és semmiképpen sem kaphatott segítséget az észak-vietnamiaktól. Én magam akkor Da Nangban voltam, amely rendkívül közel van Észak- Vietnamhoz és Észak-Vietnam beavatkozásáról akkoriban semmiféle hírt nem kaptunk. Az amerikai pilóta a továbbiakban elmondja, hogy húszhónapos vietnami tartózkodása során tökéletesen tisztába jött az Egyesült Államok úgynevezett „felszabadító” küldetésével. Mély részvéttel kísérték utolsó útiára Simon Ferenc elvtársat Rendelet a Siovjütunlóban a huliganizmus eilen Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa megtárgyalta, milyen intézkedésekkel lehet fokozni a harcot a közrend megbontói ellen. A Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint a közrend fenntartására hivatott szervek tevékenységének egységes, operatív irányítására létrehozzák szövetségi-köztársasági szinten a Szovjetunió közrendvédelmi minisztériumát. A rendelet értelmében fokozott intézkedéseket tesznek a huligánok ellen. Bővítik a rendőrség alkalmazottainak jogkörét a bűnözök ellem harcban. Javítják a nyomozószervek tevékenységét és fokozzák a naplopók elleni harcot. A Legfelsőbb Tanács elnöksége rendeletileg rr.ondla ki, hogy fokozott adminisztratív és büntetőjogi felelősséggel tartoznak a huligán-cselekmények elkövetői. Az ilyen bűncselekményeknél súlyosbító körülménynek számít a részegség. Belgium csipkében és — pongyolában Az ale\andriai ^ Hanchia téren százezernél több arab hallgatta a). egykori gyapottőzsde balkonjáról szónokló Gamal Abdel Nasz- szert. Az egyiptomi hadsereg egykori tisztjéből lett államfő a tíz évvel ezelőtti júliusi estén arról beszélt, hogy a nép 1952-ben ugyanazon a téren köszöntötte a korrupt Faruk király bukását. Azután egy szónoki fordulattal az egyiptomiak nagy reménységéről, a Sadd el Ali-ról, az asszuáni Nílus-gát építéséről beszélt. Feltárta előttük, hogy a létfontosságú objektumhoz ígért kölcsönöket Washington és London nem adta meg, mert Egyiptom az antikolonialista erők oldalára állt. Azok az országok támadták tehát az új Egyiptom politikáját, amelyek évszázadok óta kizsákmányolták a Nílus. mentén élő népet. Az angol és a francia Imperializmus közel egy évszázada uralta a Szuezi- csatornát, s részvénytársaságuk, a Compagnie Universelle du Canal Maritime du Suez, évről évre 35 millió egyiptomi fontot zsebelt be. Pedig a csatornát egyiptomiak építették. „Ezt a pénzt mi éppúgy magunkénak véljük, mint a Szuezi-csatornátt — mondotta Nasszer. — És ezt a pénzt mi ezentúl az asszuáni gát építésére fordítjuk Ugyanabban az órában az egyiptomi hadsereg különleges egységei megszállták és állami kezelésbe vették a Szuezi-csa torná t. Az államosítás híre bombaként robbant Londonban és Párizsban, a két „csatornatulajdonos” országban: mégis, minden tiltakozás ellenére 1956. július 27-én már az új egyiptomi Csatorna Hivatal irányította a hajóforgalmat a világ egyik legfontosabb tengeri átkelőhelyén. Az érdekelt nyugati fővárosokban azonnal megjósolták a Szuezi-csalor- tn „tönkremenését". Amikor azonban kénytelenek voltak jätnl, hogy az államosítás tatán minden a legnagyobb rendben van, négy héttel a történelmi dátum után, 1956. augusztus 22-én 115 angol és francia révkalauz — vagyis az összes révkalauz fele — abbahagyta a munkát és azonnal hazautazott. Az Egyiptomot kolonialista elnyomás alatt tartó hatalmak a révkalauzok váratlan távozásától várták az államosítás csődjét és befolyásuk visszaszerzését. Ahogyan azonban az asszuáni gát építéséhez a Szovjetunió adott gyors és feltételek nélküli segítséget, úgy a „révkalauz csatában” is akadtak barátai Egyiptomnak: a szocialista országok azonnal elküldték a révkalauzi munkában jártas hajóstisztjeiket és az imperializmus ezt a csatát is elvesztette. I gyupíom kísérletet tettek: angol—francia—izraeli agresszió zúdult az országra, de a Szovjetunió erélyes figyelmeztetése nemcsak megállította, hanem szégyenletes távozásra is késztette a betolakodókat. A Szuezi-csatorna dolgozói, de egész Egyiptom ma már az államosítás tizedik évfordulóját ünnepli. Az elmúlt évtizedben nemcsak korszerűsítették, mélyítették a csatornát, hogy immár 50 ezer tonnás tartályhajók áthaladására is alkalmassá tegyék — hanem forgalma is rekordnagyságot ért el: az 1955. évi 14 466 hajóról tavaly 19 150- re emelkedett a forgalom. Port Said kikötőjét is bővítették. A 220 révkalauz között már csupán 53 külföldi dolgozik, s a csatorna 11 ezer alkalmazottjának életviszonyai alapvetően jobbá lettek. A második évtizedre pedig a csatorna további mélyítését és szélesítését tervezik, hogy a 120 ezer tonnás tartályhajók is áthaladhassanak rajta! Az eredmények és a tervek adják a legcsattanó- sabb választ azoknak, akik tíz évvel ezelőtt „megjósolták'’, hogy az „egyiptomiak sohasem lesznek képesek jól igazgatni a csatornát\ C» A jóslat nem vált be... Szuez tíz éve IVpmnenlí a Szuezi-csa- licllllSilB tornát fejlesztették nagy mértékben, hanem az egész országot. Az asszuáni gát első részét már felavatták, s az Egyesült Arab Köztársaság ma az arab világ legdinamikusabban fejlődő országa. I Sebes Tibor | Ezt a teljesítményszintet a múlt év hasonló időszakában csupán a legjobb négy-öt „él- kombájnos” érte el. Srakta Sándor halad az élen, s eddig kereken 148 vagonnyit adott át az SZK típusú gépe alól. Másodiknak (ugyancsak kaposvári kombájnos) Kovács Lajos rukkolt előre 11 606 mázsás teljesítményével. A szekszárdi Fiáth László a negyedik, a dalmandi Jóbi György pedig az ötödik helyre sorolt be. Az AC magyar kombájnok kategóriájában Czigler György, az Alsótengelici Állami Gazdaság kombájnosa az első, teljesítménye csaknem 50 vagon. A rendre arató gépek versenyében a devecseri Németh József vezet, aki 864 holddal került az élre. Rekord teljesítmények a kombájnosversenyben A legutóbbi összegezés szerint az állami gazdasági kom- bájnosok közül hetvenhatan jutottak túl a 6000 mázsán. Msgrcndszik-Q az „évszázad peréi“? Hivatalos adatok szerint az olasz nyomozók 19C3. júniusa óta kiterjedt vizsgálatot foly- : tatnak a hírhedt gengszter szervezet, a Maffia tevékenységének felderítésére. A Maffia banditái a véres bűntények ezreit követték el, de minden esetben megúszták büntetlenül. Amikor azonban 1963 júniusában aknára futtattak egy rendőrségi gépkocsit és a rob- hanás következtében nyolc carabinieri életét vesztette, úgy látszott, hogy elfogyott a hatóságok türelme. Három év azonban eltelt és a Maffia elleni perre még mindig nem került sor. A rendőri szervek a napokban közölték, hogy ez cv végén megrendezik az „évszázad perét”: bíróság elé állítják az egész Szicíliát terror alatt tarló gengsztereket. A szicíliai rendőrség által előre közölt I számok azonban figyelmet érdemelnek. A rendőrség adatai szerint a Maffiának mind* össze kétezer tagja van. Nem túlságosan kevés ez, ha figyelembe vesszük, hogy a sajtó szerint minden szicíliai városkában, minden településen Maffia-sejtek működnek, ha arra gondolunk, hogy a Maffia sok nyugati országgal, különösen az Egyesült Államokkal élénk narkotikum csempész-kereskedelmet folytat? Ezenkívül köztudott, hegy á rendőrség a Maffia négyszáz vezetőjének nevét ismeri, de a rendőrtisztviselők közül eddig még véletlenül sem ejtett szót senki a Maffia-vezetők és az olasz felső tízezer széleskörű kapcsolatairól. Eehet, hogy a Maffia-banditák ügyében ismét a régi elv szerint járnak majd el: „A nagy tolvaj megússza. a kis tolvajon elverik a port”? És egyáltalában ilyen körülmények között megren- dczik-c majd az „évszázad perét"? hez, fetismerve, hogy a Jelesv legi kapitalista tulajdonviszonyok mellett Angliában lehetetlen kommunista szigeteket teremteni. Nem ez az igazság: a csalódott Andrew Wadham alakjának megalkotója egy nem kevésbé csalódott Arnold Wesker, aki általában az emberi természet gyarlósága és minden eszme, érzelem hívságos volta felett mond keserű ítéletet S ebből az általános és körülha- tárolhatatlan keserűségből nem kevésbé általános, sőt közhelyszerű kiutat taláL A darab legvégén, miután már megtudtuk, hogy a forradalmár utópistából Sir Andrew Wadham lett, viszontlátjuk Andrew-et húszévesen, ismét a katedrálisban, s most is a fény városairól álmodozik barátaival. Azaz, Wesker végső következtetése: „Mindig marad egy nyitott kapu”, mindig lesznek forradalmi szellemű fiatalok... H a nem lettem volna tanúja, el se hinném, milyen kirobbanó siker, milyen értő és értékelő hozzászólások fogadták ezt a rokonszenves témájú, haladó szándékú darabot, amelynek azonban naiv és valóban kőz- helyszerűek a kővetkeztetéseL Egy dolgot minden bizonnyal megmutat: a viszonylagos jólét sem oltotta ki a munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkező belgákból a változások, a társadalom megújhodása iránti sóvárgást Zilahi JutTtt i- fKövctkezik: Hormon és ü»í Iel4 J jk‘; tó előestjén láttam — nagy érdeklődést keltett a meghívott közönség körében. A mű hőse Andrew Wadham építész. Fiatalon, szinte kamaszkorában ismerjük meg a mű első jelenetében, ahol egy ka- tedrális fenséges látványától lenyűgözve, rajongó lelkesedéssel mondja el élete nagy álmát: hat ragyogó várost szeretne építeni, ahol minden ház azé, aki lakja, az üzem, azé, aki dolgozik benne Andrew Wadham a mat valóságos Angliában kívánja megteremteni ezt a sajátos, „szövetkezeti kommunizmust”, de sorra csalódik mindazokban, akiktől segítséget várhatna. A közmunkaügyi minisztérium, s általában a köz- igazgatás szervei fel sem fogják a terv nagyszerűségét, a Labour vezetőit sem érdeklik a merész álmok, elvesznek az apró-cseprő bérviták, kisszerű napi feladatok tengerében. Csupán személyes barátai segítik Wadhamot, de később, amikor a terv a megvalósulás első szakaszába jut, ők is cserbenhagyják... S ami végül megszületik, az már alig hasonlít Andrew Wadham eredeti elképzelésére: a hat város helyett csak egy van, s ott is a legfontosabb hiányzik, a gyárak közös tulajdona. .. Ez az utóbbi mozzanat tévesen azt sejteti, hogy Wesker eljutott a kérdés lénjegé• ' A ;• Sigf tért, mozgást igénylő darabokat. Pillanatnyilag a nagyteremben vagyunk. A mű, amely színre kerül, „modem”. írója Arnold Wesker, aki az angol drámaírók legifjabb nemzedékéhez, a többnyire Osborne nevével fémjelzett „dühös fia- talok”-hoz tartozik, ehhez a változatos írói egyéniségekből verbuválódott csoporthoz, akiknek egyetlen közös jellemvonásuk: mindnyájan többé, vagy kevésbé tudatosan, de lázonganak a fennálló társadalmi rend. a kapitalizmus ridegsége, embertelensége ellen. Az est bemutatója tehát Wesker darabja, a közönség pedig a Nemzeti Színház Baráti Körének képviselői, magyarán: közönségszervezők. Később megtudtam: csakis a Nemzeti Színház körül alakult ki a közönségszervezők hálózata, akik társadalmi munkában árulják a jegyeket és a bérleteket. Munkájukért csupán abban a megtiszteltetésben van részük, hogy a színház minden új bemutató előtt meghívja őket egy, külön a részükre rendezett főpróbára, s annak megtekintése után kötetlen, őszinte, * többnyire igen termékeny vitát folytathatnak a színészekkel. rendezővel. W esker drámája, melyet az író hazáját is megelőzve, Brüsszelben mutattak be a világon először — melyet tehát az ősbe in utaIII. Az Aranyváros A brüsszeli éjszakában nem lehet eltévedni, mert a távoli, zegzugos utcákba is odavillog a MARTINI-reklám. A piros fénykarikában levő sötétkék betűk egy 22 emeletes palota tetején kaptak helyet. S habár nem hirdetik a Martiniéhoz hasonló káprázatos neonok, ugyanennek az üveg- és betonpalotának földszintjén található — a Mercedes—Benz lerakat és egy rádió—tv— magnó áruház közé beékelve — a Belga Nemzeti Színház. A színház belülről éppoly modern, mint a Rogier téri 22 emeletes felhőkarcoló külső képe. Az előcsarnok szeszélyesen kanyargó folyosóin rejtett világítás, a sarkokban hatalmas vázákban száraz faágak, az egyik kiszélesedő folyosószakaszban 3—4 elegáns büfépult, melyeknél még akkor sincs tolongás, amikor szünetben a közönség kiözön- lik a nézőtérrőL Tulajdonképpen a Brüsszeli Nemzeti Színház is két színház, éppúgy, mint a budapesti. Ám itt, Brüsszelben a kamaratársulat is a nagyszínházzal egy épületben kapott otthont! A 300—400 személyes kisterem egy emelettel feljebb van, olt mutatják be a ’ kevesebb szereplős, kevesebb A miskolci Gyár utca Tör- kölyösi temetőjében, amely mellett felnőtt, barátaival naponta elsétált a munkásnegyedben, ahonnan vétetett, kísérték tegnap ezrek utolsó útjára Simon Ferenc elvtársat. Pártvezetők és gyári dolgozók, rokonok cs barátok mind eljöttek, hogy lerójják a végtisztességet a fiatalon, 36 éves korában elhunyt pártbizottsági munkatársnak. — Simon Ferenc élete nem volt hiábavaló. Fiatalon maradandó emléket hagyott maga után — mondotta gyászbeszédében Majoros Balázs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Nem felejtünk Téged, nem felejtjük vidám mosolyod, nem felejtjük közös ügyünkhöz sírig hű, odaadó életedet — mondotta a sírnál Bárczi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. — Fejfádon — gondolatban — fölíxjuk, hogy életed hajójának, amely most a végső kikötőbe ért, tápláló üzemanyaga a párthüség, világító lámpása a munkásöntudat volt — búcsúztatta ezután a barátok nevében Gyárfás Imre. Kerekes József a pártiskola nevében vett búcsút Simon Fe- renctől. És ahogy gyászzen« kíséretében komoran koppantak a rögök egy szomorúíűz alatt a földbesüllyesztett koporsóra, mindannyian azt éreztük, hogy a maradandó emlék, amit Simon Ferenc maga után hagyott, valóban a példamutató párthűség, amely* szilárd munkásöntudattal párosult. A horáciuszi „ru>n amnis moriar” eleven példája volt a százak és százak szívből jövő gyásszal valói odazarándoklása a Torkolyösl temetőbe, hogy még egyszer lássák, legalább koporsója annak az embernek, annak az elvtársnak, annak az öntudatos, áldozatkész kommunistának, aki oly sokat dolgozott, fáradozott szép ügyünkért, a szocializmusért. Simon Ferenc immár ott alussza örök álmát az alatt a szomorú fűz alatt, amelynek árnyékában talán gyermekkorában is megpihent; sírját körüllengi azoknak szeretető, akik szívükben őrzik örökké mosolygós arcát, kedves szavait, meleg emberi egyéniségét
