Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

ÉSZARMAGYARORSZAG Péntek, 1066. július ZZ. Thomas Benda tragédiája Stefan Hey in regényének egyik tanulsága így dolgoznak a sajószentpéteri könyvtárban Alig két éve, hogy községi könyvtárunkból járási könyv­tár lett, máris jelentős eredmé­nyeket mondhatunk magunké­nak. Olvasóink száma a ko­rábbi évekhez viszonyítva megkétszereződött. Nem vé­letlen ez, hiszen könyvtári munkánk jelentős részét az ol­vasószerzés tölti ki. Ebben a munkában egyre inkább az újszerűségre törekedtünk. Elsőként említenénk a klubszerű könyvtár kialakítá­sára irányuló törekvéseinket. Ankétokat, irodalmi és klub­esteket rendezünk. Ezeket a rendezvényeinket igyekszünk színesebbé tenni, érdekes, vál­tozatos műsor, zene, tánc, bü­fé várja olvasóinkat. Rendez­vényeinkre az olvasójegy szol­gál belépőként, de lehetőséget adunk a belépésre az érdeklő dőknek is, akik ugyan még nem *■ tagjai könyvtárunknak, de aj rendezvény előtt beiratkozhat-*, nak. J Könyveink népszerűsítését x- növelik a legérdekesebb, leg-J olvasottabb könyvek ankétjai.J író—olvasó találkozóink is x- nagyban hozzájárulnak ehhez. Községünkben különösen ked­veltek ezek a találkozók: elmé­lyítik az írók és az olvasók kapcsolatát. A találkozók he­lye nemcsak könyvtárunk, ha­nem időnként a bányászklub is. A bányász irodalmi színpad jelentékenyen segíti a könyv­tár munkáját, amikor a könyv­tár helyiségében rendezi elő­adásait. Rendezvényeink gya­kori látogatói a bányász ipari tanulók. Biztosítjuk kötelező olvasmányaikat, magnóra fel­véve, részleteket ismertetünk ezekből a könyvekből. Kiállí­tásokat rendezünk például a rencsi járás iskolai könyvtárai­ról, Nagy Zoltánné a legkiseb­bek olvasmányairól, Barta Bé­la a hódoscsépányi községi könyvtárról ír. A lapot számos hír egészíti ki. — m — más a helyzet. Három dara ! 10 személyes és egy kétszenrw lyes sátor, bábszínház-baraka zuhanyozók, beton homokot medence, sok-sok hinta, ko* forgók, röplabda és sportpálr stb. nyújtanak lehetőséget J sokféle játékhoz, szórakozni hoz. Foglalkozás közben oly* a tábor képe, mint egy sm pompás majálisé, ahol játék? kedvű gyermekcsoportok táj tetik el a vidám perceké morzsolják le egymás után ( órákat, miközben nagyon tt szabadultán, kellemesen éri magukat. A gyermekek foglalkoztat sáról a táborvezetőn (jeleni1 Illés Lajosné napközis nevel kívül sok nevelő, több tóná jelölt és ifivezető gondosk dik. A napi foglalkozás pont san kidolgozott, a gyermek1 életkori sajátosságait és a * bor célkitűzéseit messzemefl en figyelembe vevő terv szeri történik. Ez a tervszerű és sr retetteljes foglalkozás, va'; mint a vidám, változatos éV mód. a jó erdei levegő, mifl1 mind nagyon jó hatással víf nak a gyermeksereg idegreflj szerére, egészségére, hangú'} tára. A jó közérzetet csak kozza a pompás ebéd. az *1 kezés kulturált körülményei! az ebéd utáni rendszeres pin nés, alvás. Minden pénteken déluií műsoros előadást rendezni Az első osztályos csoport] műsorán vettem részt, méla Csorna Rajos napközis nertj vezetésével a csoportok ne1! lói, ifivezetöi készítettek állítottak össze a nagyszán jelentkezés, szereplési igrt kielégítésével. a mindig ponjj iid|iunid san 6rkezó és i! dúló auióbusz-karaván vi'i ki és hozza haza a gyerekeit Mindezek lebonyolítása zökí nőmentesen történik, s ez 1 nyesen bizonyítja, hogy a sí1 vezők, a vezetők, a küzreff ködők mindannyian nagf gondosan, lelkiismeretesen Ó goznak. Tudom és magam , azt tapasztaltam, hogy rá1 denki szívesen, lelkesen fá1 dozik, mert jól tudják, Irt 150 gyerek számára oiztosí' nak boldog, emlékezetes él] formát. Munkájukért, tárat" sásaikért nemcsak az érint* szülő, hanem az egész tár* dalom is köszönetét fejezi ' Gaál GyuV Ménes a Blikkben dabb körülmények közt ed­zettebb, értékesebb lovakat le­het tenyészteni. Ezért telepítet­ték át a ménest tizenhét évvel ezelőtt Csipkéskútra. — Mennyi a jelenlegi állo­mány? — Száz anyakanca és száz­ötven csikó. — Hány évesek a csikók? — Másod- és harmadévesek. — Mennyit ér egy csikó? — Egy hároméves kanca csikó, ha hibátlan, belföldi forgalomban átlagosan húsz­ezer forintot ér. — És külföldön? — Körülbelül negyvenezer forintnak megfelelő valutát adnak darabjáért. — Mennyit ér egy tenyész- csődör? — Mindig dupláját, mint a kanca. Záporoztak a kérdések, és szaporodott a csodálkozás. Még a nyugatnémetek is úgy nyi­latkoztak, hogy ilyen szép mé­nest sohasem láttak. Pedig Nyugat-Németországban híres és fejlett a lótenyésztés. A csipkéskúti lipicai ménes egye­dülálló az egész világon. A másik meglepetés a Sza­ndién fehér betűs, angol ] nyelvű felírás „ékeskedett Pulóverét nyakába kötötte, s hanyagul lejtett végig a fő utcán. Kiegészítette mind­ezt egy lánynak is becsüle­tére váló hosszú, hullámos frizura, s egy pipa, mely­ből hatalmasakat pöfékelt az ifjú teenager-utánzat. Bal csuklóján minden moz­dulatára hivalkodóan csör- rent egy vastag karkötő­lánc. Ontelt mosollyal vonult végig az utcán. Azt hitte, nagy sikert és tetszést ara­tott. Pedig csaJc sajnálták. Gy. K. UTÁNZAT község életéről és fejlődéséről, megyénk történelméből, vala­mint a rádió és a televízió mű­soraihoz ajánlott könyvekből állandó jelleggel. Olvasószervezésünk egyik jól bevált módszere a végzős nyolcadikosok meghívása a fel­nőtt részlegbe. Örömmel fo­gadják ezeket a meghívókat, hiszen az átíratkozással új út nyílik meg előttük a könyvek világába. A könyvtár munká­jára. tevékenységére az üveg­gyári KISZ-szervezet lapjá­ban, a Fórumban is felhívjuk a figyelmet. Havonta rendsze­resen küldünk tájékoztatást rendezvényeinkről, új köny­veinkről. Terveink közé tarto­zik a KISZ Könyvbarát Kör megalakítása. A járási könyvtáron belül, önálló részlegként működik I modern berendezésű gyermek könyvtár, mintegy 3000 kötet tel, a kézi könyvtárban lexiko nők, szótárak, nyelvkönyvei találhatók. A gyermekek szere tik a könyvtárat, otthonosai mozognak benne. Szerdán vafli nak a játék-napok, dia-fili*j vetítéssel, csoportfoglalkozíj sokkal. Uj könyvekről ismerte! tő előadásokat is szoktunk refl) dezni a gyermekek részért Nyári idényben kirándulások*1 szervezünk a környék hegyet re, társasjátékokkal egybeköti ve. Nagyon jól sikerült a leg utóbb megrendezett író—olva só találkozó Fazekas Annává1 valamint az edelényiek bát előadása. Jecs Sva és Réti Sarolta könyvtárosok M eglehetősen nagy fel­tűnést keltett csü­törtökön délelőtt Miskolcon egy fiatalember. A járókelők minduntalan megálltak, s összenéztek háta mögött. öltözékével vonzotta az érdeklődő te­kinteteket. Látni máskor is lezser, meghökkentő ruhájú, feltűnő viselkedésű fiatalo­kat — ez a kamasz azonban túltett mindenkin. Sokan azt hitték, hogy a fiú — tizenhat éves lehetett — talán idegen, külföldi csodabogár. Aztán hallhat­ták: magyarul beszél társai­val. Hazánkfia tehát. Lehetetlenül bő szárú nad­rágot, fekete trikót viselt. ★ kk-k-kin .Egy nap a pereces! napközis táborban nyeinek. Csak tengődött, küsz­ködött a zárt falak közé be­zsúfolt gyermeksereg. Számuk­ra ez a vakációzás nem sok örömet hozott. Két évvel ezelőtt dr. Cseté- nyi Pálné napközi otthoni szakfelügyelő, a városi tanács művelődésügyi osztályának egyenes kívánságára és támo­gatásával megkezdte a perece- si tábor szervezését. E mun­kához igen jó és lelkes segítő­társat talált Zádor Imre veze­tőigazgatóban, aki nagyszerű helyet biztosított a gyerekek számára a szép fekvésű, gyö-. nyörű iskolában. Az alakulás évében az iskola szomszédságában levő erdő­rész csupán a lehetőséget adta a szabadban való kellemes idő­töltéshez. Egy homokozó göd­rön kívül más nem állt ren­delkezésre a gyermekek szó­rakozásához. Ma már teljesen t********************** x a la,fka völgyében fogadta a Bor- J sodi Nyári Egyetem részve-X vóit. Megnézték a lépcsőző- * tes, csodálatos vízesést, meg a x pisztrángos patakokat. Né-* hányán megpróbálkoztak a* natúr halászattal is. Belegázol-* tak a patakba és pisztrángot* akartak fogni — kézzel. No,* persze, hogy nem sikerült, hí-* szén a pisztráng fürgébb, mint * a patak. Láthattak azonban * kifogott pisztrángokat a szil-* vásváradi tenyésztelepen. A * kis medencékben nyüzsögtek* a karcsú halak és a halászok* azt. is bemutatták, hogyan kell* gyorsan pisztrángot fogni. * * Az agyondicsért magyaros^ ebéd után lovasbemutató kö-X vetkezett a szilvásváradi fut-JJ ballpályán. Előbb egy remek* pej csődör mulatta be ke-4 esés futását. Azután vasderes.* majd szedres, végül fehér kef-X tes fogat következett. Kettesek * után négyes fogat, majd a hí-X rés ötös fogat, amely már£ több nemzetközi kiállításon* nyert első díjat. Megint zizeg-J tek a filmfelvevők és szala-* doztak az amatőr fényképé-j szék. Ezt meg kellett örökí-* teni. Ilyen remek lovakat csak* itt, a Bükk fennsíkján láthat* az ember. Meg mernék esküd-x ni, hogy legalább ötezer felvé jf tel készült a lovakról. * Szendrci József * Inline ele3én nyitotta meg ju* us kapuit a perecesi napközis tábor, hogy ott kel­lemesen tölthessék el a vaká­ció napjait azok az iskolás gyermekek, akik erre körül­ményeik folytán jogosultak, il­letve rászorultak. A társadalmi körülmények, melyek a napközi otthon hasz­nos és szükséges intézményét életre hívták, a nyári vaká­cióban újabb feladatok elé ál­lították a nevelő testületeket. Ezek a gyermekek éveken ke­resztül. a forró nyári napokon is az iskola négy fala között, a kopár iskolaudvaron töltöt­ték, tengették napjaikat. Az így kialakult állapot sok gon­dot okozott a felügyeletet ellá­tó nevelőknek és semmikép­pen sem felelt meg az iskolás gyermek változatos tevékeny­ségre vágyó életmódjának, igé­hiszen valósággal összekeve­redtek az emberekkel. A „já- tókló”, a kis póni el se akart menni, amikor a csikósok meg­térítették a ménest Kattogtak a fényképezőgé­pek, zizegtek a filmfelvevők, primadonnáskodott minden: a környező természet csakúgy, mint a csikók és a csikósok. Azután betáncolt a csipkés­kúti rétre a négyesfogat. Meg­érkezett a telep vezetője, aki röviden ismertette a bükki ló- tenyésztés történetét és jelen­legi helyzetét. Elmondotta, hogy a ménes eredetileg Lipi- cán alakult meg, csaknem két­száz évvel ezelőtt Innen ered a ma már világszerte ismert és híres fajta neve is. Később a dunántúli Bábolnára telepí­tették át a ménest. — Hogyan került a Bükkbe? — Ügy — válaszolta a telep vezetője —, hogy a felszabadu­lás után még nagyobb gon­dot fordítottunk a világhírű lófajta tenyésztésére. A szak­emberek abból indultak ki, hogy a lipicai eredetileg hegyi lófajta, s hegyi környe­zetben, az alföldinél kissé zor­t t \ Hét autóbusz telt meg kora t reggel a Borsodi Nyári Egye­ltem részvevőivel. Sokkal töb- ,ben voltunk kétszáznál. És bá- < beli hangzavar is keletkezett, 'hiszen lengyelek, németek, an­■ goi ok, osztrákok, finnek, oro- ' szók keltek útra, hogy megis- t merkedjenek Magyarország 'legnagyobb s legszebb hegysé­gével, a Bükkel. A tolmácsok ■remeklő ügyességgel teremtet- [ tek rendet a nyelvzavarban. ■ Mi, helyiek csak nézeget­ünk és mosolyogtunk, hiszen tnekünk természetes itt min­iden. Azonban jól esett tapasz­■ talni, hogy a külföldiek ra­jonganak, elragadtatással szól- [nak mindenről. Ami nekünk ■ már természetes és megszo­kott itt — az a külföldieknek ■ elragadó, páratlan, pompás. [Néha talán jó lenne, ha mi is (így szemlélnénk ezt a remek [ természeti kincset. ■ Először Jávorkút szelid ferm- [ síkján álltunk meg. Itt H. ■ Szabó Béla ismertette a Bükk [ élővilágát, szavaiban tömörít- : ve jelent meg a környező ter- ■mészet. Azután következett a [ménes, a csipkéskúti roman- : tika. A remek lipicai csikók, [mintha idomítva lennének, va­lósággal fogadásra és üdvöz­lésre vonultak fel a külföldiek ■ előtt. Látszott, hogy megszok­ják már az idegenforgalmat, ■ sőt, kedvelik a látogatásokat, Megjelent a Borsodi könyvtáros új száma Megjelent a Borsod megyei Könyvtárközi Bizottság tájé­koztatójának, a Borsodi könyv­tárosnak új szarna^ A gazdag tartalomból elsősorban „A köz- művelődési könyvtárak máso­dik ötéves tervének végrehaj­tása és a harmadik ötéves terv] feladatai” című* cikket emel­hetjük ki. Az SZMT kulturális; és a megyei tanács művelődés-, ügyi osztálya közösen előkészí-- tett jelentését tartalmazza.] Részletesen beszámol róla,- hogy megyénk lakosságának; majdnem 20 százaléka tagja- valamelyik könyvtárnak, és" ezeknek több mint 12 százaié-] ka 14—18 év közötti fiatal.- Ugyancsak jelentős a gyermek-] olvasók száma is. 12 351 mező­gazdasági dolgozó rendszeres; könyvtári olvasó. Az elmúlt 5] év alatt majdnem annyival* növekedett számuk, mint az] előző tíz évben. Sajnos, a fa-* lusi könyvtárak rossz helyiség^ és személyi adottságai gátolják a parasztolvasók számának naj gyobb növekedését. Általában, gondot okoz, hogy sok helyem tiszteletdíjas könyvtárost al-] kalmazhatnak csak. J Üdvözölni kell, hogy egyre * többen olvassák a mai magyar, írók műveit, de sajnos, sokan-i még mindig csak a bestsellere-^ két keresik. H Ahol a könyvtár helyiségei megfelelő, lassan klubélet is^ kialakul. -I Érdekes leírást olvashatunk^ György Erzsébet tollából az* edelényi járási könyvtárról ésj Kluge* Lászlónétól arról a^ bibliográfiáról, amely 1964. de-H cember 31-ig dolgozta fel me-] gyénk lapjainak Borsod fejlő-* désével foglalkozó cikkeit, öz-; vegy Botos Ferencné a sze-] radalmi néptől. Nem akarta észrevenni, hogy a háború és a náci megszállás alatt hasz­nos és gyümölcsöző antifasiz- musa, gyűlölködő németelle­nessé ge önmagában már nem elég az újjászületés idején, hogy tovább kell lépnie, ha valóban el akarja érni a szabadságot. E nagytehetségű ember játékszerré vált gaz­emberré lett bátyja, Joseph kezében, játékszere lett az egykor hű barátnak tekintett amerikai újságírónő, Elinor Simpson kezében, aki eszközként, szócsőként akarta felhasználni a bontakozó for­radalmi erők ellen, s játék­szere lett a kiadóknak. Bár­mily tehetséges is volt, nem ismerte fel a Vart pour Vart művészeti elmélet lehetetlen­ségét, harmadik utas alap­állása szem behelyezte Joseph- fel és társaságával, de tartóz­kodóvá tette a kommunistá­vá lett másik bátyjával, Ka- rellal, és általában a megúj- hodó élettel szemben is. És amikor a régi világ végleg ösz- szeomlott, amikor egy új kor­szak napja kel, az események­kel szemben nem elég értőn ál­ló Thomas Benda nemcsak ezt, az ő számára is szebb jövőt ígérő újat taszította el magától, hanem életét is. Egy tehetséges művésznek, az ellenállás egykori harcosának útja tragédiába torkollt. ö még nem ismerte fel az irodalom és a művészetele szerepét a társadalomban, még nem tudta, hogy a Vart pour Vart vallása szöges el­lentétben áll a társadalom szolgálatával, és hogy az ön­célú művészet a gyakorlatban mindig társadalmi, végső so­ron osztály-állásfoglalást je­lent, az ő esetében éppen amellett a halódó osztály mellett foglalt állást, amelyet az általa eképzelt szabadság is megdöntésre ítélt. Nem tudta mindezt, ezért nem is ítélhette meg előre, hogy ma­gatartása csak valamilyen tra­gédia előkészítője lehet. orsa tanulságul szol- 0“* a művészetek mai ápolóinak, akiknek útja mér simább, akik előtt már példaképek állhatnak, és ■ akiknek életútján már világí­tó fáklya a párt tanítása. Mintha csak Thomas Benda tragikus sorsa lenne az il­lusztráció, éppen közelmúlt napjainkban gyújtott újabb, messzire látszó fényt a párt Kulturális Elméleti Munka- közösségének az irodalomnak és a művészeteknek a mi tár­sadalmunkban betöltött hiva­tásáról szóló tanulmánya. E tanulmány irányt mutat, ta­nít, hogy korunk művészei tisztábban láthassák feladatu­kat, helyüket, mint a tragi­kus sorsú Thomas Benda. Benedek Miklós I ryy homas Benda, a leg­t J fiatalabb testvér sor­' sa külön figyelmet : érdemel. Fiatal, tehetséges i író, akinek humanista telített- ■ ségű művei már korábban fi- • gyeimet keltettek. A náci megszállás elől elmenekül, és tollával szolgálja hazáját. A küföldi rádióadásokban ő a . cseh nép Szószóló-ja. A fel- szabadulást követően azonnal - itthon terem, hogy egy általa megálmodott szabadságban megalkothassa nagy műveit, s hozzákezd óriási tanulmányá­hoz, amelynek ezt a címet adta: Esszé a szabadságról. Csupa reménység, csupa el­szántság ez a fiatal író, még ha olykor gyámoltalan is. Szenvedélyesen szomjazza a szabadságot, mégis, a regény végén ravatala körül állunk a gyászolókkal együtt lélekben mi, olvasók is. önkezével vetett véget életének. Mi okozta tragédiáját? Olvassuk el újra a halál­ra készülődő író utolsó gon­dolatait. Ezt olvashatjuk töb­bek között: „En nem gyűlö­löm az embereket, hanem sze­retem őket! Szeretem a föl­det, és szeretem a parasztot, aki szántja; szívesen ballagok mellette a barázdában, be­szélgetek vele. Hogy szeretem a mi csodálatos kezű üveg­gyári munkásainkat, és mi­csoda meséket mondtak azok nekem! És nem ott álltam-e a nép között Óváros főterén is? Sehová se tartozni nehéz do­log; és nehéz dolog, amikor az embernek semmi jogcíme sincs, hogy egy kis helyet kérjen magának az emberek között.. Igen, ez volt Thomas Ben­da tragédiája. Sehova se tar­tozni nemcsak nehéz dolog, hanem lehetetlen is. Thomas Benda még nem akart tudni a művészi elkötelezettségről. Élete főművét úgy írta meg, hogy nem akarta meglátni a körülötte zajló életet, egy el­képzelt szabadság álomvilá­gában élt, félénken elhatá­rolta magát a kibontakozás és művészi kiteljesedése egyetlen útjától, az újjászü­lető Csehszlovákia legkövet­kezetesebb szolgálatótól, va­lójában távol maradt a for­■jyr agyszabású regénnyel jelentkezett ismét Stefan Heym, a kiváló német író. Uj regénye, Az értelem világa Amerikában született, de ismét Csehszlo­vákiában, közelebbről Csehor­szágban játszódik. A felsza­badulás utáni évek eleve­nednek meg benne. Egy család három tagjának történetét olvassuk, de a há­romféle életút hátterében egy egész nemzet, egy ismét ma­gához térő, friss szabadságá­val élni akaró és a korábbi polgári köztársasági formától szabadulni kívánó nép törté­nete rajzolódik fel. A család nem ismeretlen a Szudéta vidéki Rodnik kör­nyékén. A kis városkában az üvegipar dominál és a Benda- család híres üveggyártó. A korábban elhunyt apa ke­mény munkával küzdötte fel magát, az üveggyártó iparos­ból tőkés gyáros lett. Három fia közül egyik követte őt az üvegszakmában, a másik or­vos, a harmadik pedig író, esztéta lett. A legidősebb fivér, aki a gyárat örökölte apjától, ér­dekes, de nem tiszta jellemű, nem becsületes ember. Jól­lehet a német megszállás ide­jén a Londonban székelő kormány szolgálatában állt és a németeket támadó re­pülők égjük parancsnoka volt, titokban kollaboráns maradt Ugyanis felesége Rodnikban önálló üzemvezetőként együtt dolgozott a németekkel. így két vasat tartott a tűzben. Joseph a felszabadulás után — ellenállási érdemeiért — államosított vállalatának ve­zetője, sőt, országgyűlési kép­viselő lett, tevékenysége azon­ban mindinkább jobbra toló­dott, teljesen szembefordult a születő új világgal, végül megszökött az országból. A másik testvér, dr. Karel Benda útja egyenes, töretlen. Megjárta a náci poklokat, koncentrációs lágereket; e poklokban nevelődött a sza­badság rendíthetetlen katoná­jává; hátat tudott fordítani osztályának, s mikor haza­tért, tudta, hol a helye. És a rodniki munkások is szere­tettel fogadták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents