Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

4

észarmagyarorsaAg

Csütörtök, 1966. július W.

Dialógus a középfokú tanulásról

| Az oktatási

|és népművelési munka eredményei

| az ózdi járásban

Kézségeinek megszüntetése, amelynek megoldásához a tanácskozás részvevői útmutatást kaptak.

A széleskörű vita során számos hozzászólás hangzott el, amelyek az oktató-nevelő munka további megjavítását, az elért eredmények rögzítését segítik.

Takács Sándor népművelési felügyelő

Űj készülék a szállópor szabályozására

Az Ózdi Kohászati üzemekben az elegy adagolásával jelenleg még szükségszerűen nagy mennyiségű porérc is bekerül a kohókba. A porérc egy része a fuvatás következtében a torokgázokkal a szabadba távozik. Az így távozó szállópor mennyiségének rendszeres, gyakori mérésére, megfelelő készülék hiányában nem volt lehetőség.

Kontár László, a gyár kutatómérnöke olyan berendezést készített, amely elektromos számláló készülékkel

összekötve lehetővé teszi 8 szállópor-veszteség gyakori mérését. A már kipróbált berendezést hamarosan felszerelik az egyik kohóra, s rend szeresen használják majd, miáltal lehetőv'é válik a kohó egyenletes, ütemes vezetése, szabályozása. A szükségszerű, időbeni beavatkozással mód nyílik a szállópor-veszteség csökkentésére, végső fokon az egyenletesebb kohójárat eredményeként — jelentős mennyiségű import koksz, il letve vasérc megtakarítására.

Kazincbarcika éjjel-orvosi ügyelet nélkül

Csendes a város. A 28 ezer lakosból és a munkásszállások négyezer -lakója közül azonban sokarj nem alszanak. Éjjel is dolgozik a vegyikombinát, a hőerőmű, termeinek a közeli bányák, robog a vasút, s csak néhány órán át szünetel a várost behálózó autóbuszközlekedés.

Kazincbarcika lakóinak egy része tehát éjjel is műszakban van. A munkahelyeken pedig a legnagyobb körültekintés ellenére is erősebb a balesetveszély éjszaka, mint napnál. Ha másért nem. mar azért is kellene ilyenkor az orvost ügyelet! De még ha nem lennének itt éjjel-nappal dolgozó üzemek, a 22 ezer lakoshoz ikkor is feltétlenül meg kellene szervezni az éjszakai orvosi ügyeletet.

*

ff!

A városban kilenc orvosi körzet van, ezenkívül három gyermekorvosi körzet is működik. •

Az Egészségügyi Minisztérium 5/1962. számú rendeleté szerint pedig, ahol nyolcnál több a körzeti orvosok száma, ott már éjjeli ügyelet nck is kell lennie.

— Azt azonban senki sem kívánhatja az inspekciói orvostól, hogy éjjeli hívás esetén gyalog járja ezt a nagy területet, gyalog menjen Herbolyára. vagy Bérén téré. Sürgős esetben ez emberéletbe is kerülhet... — a kazincbarcikai városi főorvos szerint ezért már tavaly őszszel (az idei költségvetés összeállításakor) kérték a megyei tanácsot, hogy adjon egy gépkocsit és egy sofőrt. A pénzügyi osztály azonban ezt már nem tudta „kiszorítani’’ a költségvetési keretből.

*

— Megpróbáltuk saját erőnkből megszervezni az ügyeletet — hallottuk a kórház vezetőitől. — Beszéltünk a körzeti orvosokkal. Néhá- nyuknak van saját gépkovA

*

*

*

*

* Hfinilii csak Hochhuth

Ji in ma drámájának. A

* hely tar tó-nak. diplomáciatör* téneti alátámasztását olvas- jjí nók. Mintha akták közlésé* vei illusztrálná ennek a

* könyvnek a szerzője mindazt,

* amit Hochhuth mesteri töÍ

* mörséggel és művészi tökéletességgel elevenített meg színművében. A Franciaor- $ szágban 1964-ben megjelent * könyv egy évvel követte * Hochhuth művének napvilágig ra kerülését. A diplomáciai * áktacsomók áttanulmányozá- £ sa, még a kommentárokkal * együtt sem olyan magávalra- sjt gadó, természetesen, mint - egy színdarab (főleg, ha az

Saul Friedländert

XII. Pi us és a Harmadik Birodalom

I’elmerni a kérdés, mi- i címerül ért volt ez az

remekmű), ennek ellenére sem érdektelen végigolvasni a Vatikán tevékenységét XII. Pius idejének abban a szakában, amikor a hitleri birodalom megindította végső támadását az európai civilizáció, az emberi humanitás ellen.

„Nyugat irgalmazzon neki.

addig, amíg hasznos Keleten... államérdek tiltja, hogy banditának bélyegezzük Hitler urat — tárgyalóképesnek kell maradnia” — mondja XII. Pius Hochhuth színművében 1943 őszén, amikor már római palotája előtt fogdossák össze a megszálló SS-ek a deportálásra szánt zsidókat, köztük a katolikusra átkeresztelkedet- teket is. Nos, Friedländer könyve ezt a magatartást magyarázza az 1939-től 1944- ig feltalálható diplomáciai jelentések tükrében. 1939-ben a német külügyminisztériumban az úi pápát, XII. Piust „erősen németbarátnak tartják", olyannak, aki „mindig Mussolinival és a fasiszta Olaszországgal való jóviszony hive volt” — közli az első akta a könyvben — és olyannak, aki „tárgyalások céljából hajlandó Berlinbe menni". Amikor Belgium 1940-ben letette a fegyvert Hitler előtt, a vatikáni német követ örömmel jelentette, hogy „a pápai államtitkárságnak az a véleménye, hogy Belgium helyesen tette, amikor kapitulált és Franciaországnak ugyanezt kellene tennie”.

engedékenység a németekkel szemben? Választ kapunk rá, amint Hitler megkezdte háborúját a Szovjetunió ellen. Amíg ugyanis fennállt a szovjet—német megnemtámadási szerződés, a vatikáni rádió néha szóvá tette Hitlerek egy-egy embertelen akcióját, főleg a megszállt Lengyelország papjainak üldözését. „Az Oroszország elleni hadjárat megkezdése óta a vatikáni rádió hullámain nem történik többé kedvezőtlen célzás a Német Birodalomra” — jelentette 1941. júliusában a vatikáni német követ. £s az egyik római érsek nemsokára isten áldását kérte a szovjet földön harcoló olasz és német katonákra, „akik ebben a sorsdöntő órában szabadságunk eszményét védelmezik”,

Hogy mi ez a „szabadság”, amelynek „eszményét” a németek védelmezték, azt nemsokára Auschwitz krematóriumai, a lengyel katolikus pn pok megkínzásai bizonyították. Pedig ekkor már az USA vatikáni megbízottja is felhívja a szentszék figyelmét a náci kegyetlenkedésekre, de ott „nyilvános tiltakozás nem hangzik cl”. Ellenkezőleg. Elítélik a Hitlerrel szemben harcoló szövetségesek „érlel metlcn formuláját, a feltétel nélküli megadást". Miként a vatikáni német követ jelenti, „a bolsevizmus elleni harc említésénél rátért a Német Birodalommal való érdekközösség említésére”. Éppen ezért XII Plus „szigorúan elitéi minden olyan tervet, amely a Német Birodalom gyengítését célozza", mert a „katolikus egyház jövője szempontjából egy erős Németország teljességgel nélkülözhetetlen”, Ugyanezt hangoztatja Berlinben Orsenigo nuncius, aki szerint „csakis Németország és a Vatikán képes a bolsevista veszedelemmel szembeszállni”. Ennek '•redményképpen jelenthette azután a vatikáni német követ 1943 végén, hogy XII. Pius „semmilyen demonstratív kijelentésre nem engedte rávenni magát a zsidók Rómából való

elszállításával kapcsolatban",

Az ok pedig nyilván az, amit egyik jelentés így mond az

akkori pápáról: szerinte „jelenleg egyedül a nemzeti szocializmus í.z, amely a bolsevizmus elleni védekezés bástyájának tekinthető”.

IIoollllllth drAmai tömörIIUtllllUlti megfogalmazását, amit XII. Pius szájába ad a drámában, ezek a diplomáciai akták igazolják perdöntőén. (Kossuth Könyvkiadó kiadása.)

Máté Iván

csijuk. Az éjjeli vezetés fá* radságát többnyire vállalnák/ de sajnos, kilométerpénztj nem kaphatnak ..,

Gondolkoztak már azon i*> hogy taxit bérelnek az ins* pekciósnak. Ezt sem tudják azonban fizetni.

A kórháznak van ugyan egy Moszkvics autója, melyet, éjjel is lehetne használ' ni (már amikor nem javítják), de a gépkocsivezető nert dolgozhat éjt nappallá téve.

— Ügyeletes ápolónői státus szintén kellene. Ezt azonban már nem is merjük kérni. Nehézségek árán, de biff tosítanánk ezt a zsúfolt kórház személyzetéből.,.

*

Nagy hiba, hogy ebben <j terebélyes és egyre növekvá új városban nincs cgyetletj nyilvános telefonfülke serh Aki sürgősen orvost nkaf hívni, csak a postáról telefe nálhat.

— Ilyen körülmények Mk zött, gyakorlatilag most hej gyan biztosítják éjjel is a-' orvosi ellátást Kazincbard' kán?

• Mi nden körzeti orvod,

megkértünk, hogy bármfkw elérhető legyen saját terül*] tén. Ez persze azt jelenj hogy orvosaink éjjel-napp»' dolgoznak. És ez semmikéi pen sem megoldás. Mill ahogy nem megoldás az séd hogy az egyébként is túttef helt kórházija hozzák éjjel betegeket. — A városi föof vostól megtudtuk, hogy szód batra és vasárnapra má megszervezték az éjszaka ügyeletet, de ilyenkor az of vosok salát zsebükből fizeti' a taxiköllséget. ök ugyani1 azt tartják, hogy az élete' megmentése és embertársai' egészségének védelme mb' dennél fontosabb!...

(RuUkay)

MOZIMŰSOR

BEKE

21—27. Utánam, gazfickók! Színes NDK. Széles! K.: naponta f. 4., hn. 6 és 8. M.: 24. f. 10 és f. 12. Az Inguri partján.

KOSSUTH-filmszínhá*

délelőtti műsora:

21—22. Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet. 23 és 25. Utánam, gazfickók! Színes NDK. Széles! 26—27. Chaplin kavalkád. Amerikai. K.: vasárnap kivételével naponta délelőtt f. ll-kor!

KO.SSUTH-fllmszínház délutáni műsora:

21—24. (Csak délután 4-kor!) Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet. 21—24. (Csak este f. 7-kor!) Utánam, gazfickók! Színes NDK. Széles! 25—27. (Délután 4 és este f. 7-kor!) Chaplin kavalkád. Amerikai. M.: 24. f. 10 és f. 12. Húsz óra.

KEKT-filmszínliáz:

21—22. Hajókkal a bástyák ellen. Színes szovjet. 23. Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! 24. Folytassa, Kleó! Magyarul beszélő színes, angol. 25—26. Utánam, gazfickók! Színes NDK. Széles! 27. Chaplin kavalkád. Amerikai. K.: naponta este f. 9-kor!

F/VKLYA

21—22. Az én kis feleségem. Magyarul beszélő olasz. Széles! Csak 16 éven felülieknek! 23—24. Nyúl kolléga házassága. Magyarul beszélő színes, szovjet. 25—20. (Csak délután 5-korl) Állatok. Francia. 25—26. (Csak este fél B-kor!) Roccó és fivérei. Olasz. Széles! Csak 111 éven felülieknek! K.: csütörtök, péntek, szombat 5 és f. 8.. vasárnap f. 5 és 7. M.: 24. ll-kor. Férjek.

TÁNCSICS

21—22. A titok. Magyarul beszélő jugoszláv. Széles! 23—24. A becsületes szélhámos. Magyarul beszélő Jugoszláv. Széles! 23. Nyúl kolléga házassága. Magyarul beszélő színes szovjet. 26. A hazug lánv. Magyarul beszélő francia. Széles! Csak 16 éven felülieknek! K.: naponta f. 5 és hn. 7. M.: 24.. lő-kor. Banditák.

SAGVARI

21. Cicababák. Olasz. Szél«*

Csak 18 éven felülieknek! 22. ör^J megújulás. Színes magyar. („B bérlet beváltható!) 23—24. Üzlet korzón. Magyarul beszélő csel* szlovák. (,,B”-bérlet beváltható 25. Phaedra. Amerikai. Szél«* .Csak 18 éven felülieknek! 26. Váj aki forrón szereti. Amerikai. St\ les! K.: naponta fél 5 és hn. kori

SZIKRA

21—22. Alain és a néger.

Mád

rul beszélő francia. SzélesI 23-~"’ Az első esztendő. Magyar. Szél«- 25. Arsene Lupin. Színes, franci* Széles! 2R. A Tenkes kapitány I—II. Magyar. Széles! K.: napold n. 6 .és f. R-kor, kedden C$i 5-kor! M.: 24. f. ll-kor. A csilla#1

jegy.

PETŐFI

21—22. Arsene Lupin. SzíO^ francia. Széles! 23. Űri muri. & gyár. 24—26. Királylány a fel«** gém. Francia. K.: hétfő, csütÓf tök, vasárnap f. 5 és 7, kedd. p^ tok. szombat csak 7. M.: 24. 10- A generális.

ADY — Tapolca (terem)

23—24. Újra élünk.

25—26. Kék rapszódia. Amert^ K.: naponta du. 6-kor!

ADY — TAPOLCA (kert.)

21—22. A Párizs—Münohen-i h# kocsi. NDK. 23—24. Felettünk '

ég. Színes francia. Széles! 25—"i Kék rapszódia. Amerikai. K.: & ponta este í. 9-korl

4

BÜKK

(Mlskolc-Hámor)

2.1—24. Az ..I”-akri<V Magyal beszélő szovjet. (,.B"-bérlet L váltható!) 28—27. A hazug 1 Magyarul beszélő francié. Széjv Csak 18 éven felülieknek! kedd, szerda, szombat 7, vasárm, hn. 5 és 7. M.' 24. ll-kor. ütve»' menyasszonyok.

; Az ózdi járás oktatási és ! népművelési i ntézményei nek ; vezetői a minap tárgyaltak az I elmúlt oktatási és népműve- ; lesi évad munkájának ercd- I ményességéröl, hatékonyságáról.

Megállapították — egyebek közt —, hogy az egységes, szilárd tantestületek kialakítása, a szakosellátottság növelése hozzájárult az oktatónevelő munka hatékonyságához. Ez annak is köszönhető, hogy a kormányhatározat következtében egyre több pedagóguslakás épül járásunk községeiben. A tárgyi feltételek biztosítása, a tantermek szánjának növekedése, a tv- adások felhasználása, a szemléltetés mind-mind a tananyag könnyebb megértését eredményezte.

Megállapították továbbá, hogy az oktatás korszerűsítésében is jelentős előrehaladás történt. A nevelés eredményességét nagyban segítette az iskola és az úttörőcsapatok jó kapcsolata. Ennek ellenére a világnézeti nevelés még sok tennivalót kíván iskoláinkban. A nevelők szakmai felkészültségét, helyes politikai állásfoglalását segítették a munkaközösségi foglalkozások, valamint az ideológiai irányelvek vitái.

Egyik legnagyobb problémánk jelenleg a IV. és az V. i osztály közötti átmenet ne-1

nem a könnyebbnek Ígérkező életmód kapuja, hanem egy újfajta élet egyik jelentős útjelzője, életre, vagy további tanulásra alícalmassá- got tanúsító mozzanata. Nem szűkül le a középfokú képzettség megszerzésének ideje sem a fiatalkorra. Beletartozik ebbe a fogalomkörbe tehát a középiskolák, a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a középfokú technikumok nappali tagozata, de ugyanúgy odatartozik a sokféle szakmunkásképző intézet is. Ez utóbbiakban emelt szintű oktatás-nevelés kezdődik, s a végzett szakmunkások, immár a kereső munka mellett, valamelyik középiskola esti tagozatán, rövidített idő alatt szerezhetik meg a középiskolai képesítést, az érettségit. Jóllehet, ez a mód nehezebb utat, több áldozatkészséget jelent (bár a tanult szakma és a folyamatos kereset a mérleg másik serpenyőjébe kerül), ezt az utat kell szorgalmaznunk, mert a tények könyörtelenek; a középfokú képzésre jelentkezőknek csak egy része kerülhet középiskolákba az intézetek szűk befogadóképessége miatt. S mivel az igény, a jelentkezők száma egyre növekszik, az új intézetek létesítése pedig nem tarthat lépést e növekedéssel, mind nagyobb lesz a jelentkezők azon része, amelyik nem jut be a középiskolába, és tanulmányait szakmunkásképző intézetben folytathatja.

— Tehát a középfokú tanuláson ilyen széleskörű lehetőségeket kell érteni?

— Feltétlenül. Adva van tehát a művelődéshez való jog, élni is lehet és kell vele, csak nem lehet kizárólag az egyéni kívánalmak szerint és azonnal.

— Mi lesz, ha a fiam eljut az érettségiig!? Hogyan ilakul majd akkorra az egyetemi felvétel!?

— Az biztos, hogy gokkal több lesz a jelentkező az egyetemekre, mint a felvehető létszám. Kell is ez az eltérés, hogy az egyetemek, a 'őiskolák a többszörös túl- ielentkezés esetén a legjobbakat válogathassák ki, és cözülük kerüljön ki a jövő vezető műszaki és egyéb ér- élmiségi gárdája. Bizony, a nindent tálcán kínálás és várás helyett egy kicsit elő- érbe kerül a tanulási, élet- •e felkészülési versengés, a versenyszellem.

— Tudok róla, én is olvasom Uugossy Jenő művelő- lésügyi miniszterhelyettes •ikkét a Népszabadságban a •középfokú tanulás útjairól, felesleges tovább részletez- i ie.

— Nos, ha olvasta, úgy lem tehetek mást, mint fel- lívom szíves figyelmét: olvassa, vagy inkább tanul- nányozza át ismét, s hívja el rá mindazok figyelmét, kinek a középiskolai jelent- ■.ezéssel kapcsolatban az <néhez hasonló problémái dódnak.

(benedek)

— őszintén megmondom, uram, nem kertelek, nekem mar nehéz hinnem a művelődéshez való jog teljes igazságában. Hol érvényesül ez a jog, ha ahhoz az érettségihez, ami már szerintem is igen helyesen alapkövetelmény, nem juthat el bárki emberfia, akinek kedve és ideje van a tanuláshoz?

— Mindjárt meg kell cáfolnom: nem az érettségi, hanem a középfokú képesítés a mindinkább kívánatos iskolázottsági szint. Ez pedig lényeges különbség.

— Ugyan! Ez afféle csürés- csavarás! Egyébként is én szülő vagyok, személyesen is érint a középiskola lehetősége, meg úgy érzem, az én jogom elsősorban megválasztani, mit tanuljon a fiam, milyen pályán működjék, majd ha felnő.

— Szülői érzéseinek teljes tiszteletben tartása mellett, ismételten meg kell cáfolnom: nemcsak a szülői elképzelések és vágyak szabják meg egy tanuló fiatal életútját, hanem a lehetőségek és a népgazdasági szakember-igények is. Ez aligha vitatható, hiszen szükségtelen olyan szakmára képezni embereket a szülök kívánságait kővetően nagy számban, amelyekben nem növekszik a népgazdaság várható igénye. Felesleges anyagi kiadás az állam részéről, és esetleg elpazarolt évek a fiatal idejéből. Hová kívánta beíratni kedves fiát?

— Szakközépiskolába. Olvastam, hogy ez az iskolatípus a szocialista embernevelés legjobb középfokú formája. Gondolom, jogom van, illetve a fiamnak joga van élni ezzel a lehetőséggel.

— Hogyan végezte fia az általános iskolát?

— Három egész fölött.

— Ezzel nem mondott nagyon sokat. Van-e érzéke, hajlama a fiatalembernek a kiválasztott szakmához, illetve szakmacsoporthoz?

— Mit lehet azt egy ti- zennégy éves gyereknél tudni! Majd megtanulja, amit kell. A lényeg, hogy az a szakma mostanában jó keresetet biztosit. Persze, nem vették fel oda. Más szakmát ajánlgatnak. ami meg nekem nem kell. Hol van hát a művelődéshez való jog, ha nem tanulhat azt, akkor, úgy és ott, amit, amikor ahogyan és ahol akar!?

— Ha megengedi, röviden összefoglalom, hol, hogyan tanulhat tovább középfokon az ön kedves fia és sok más, tízezernyi fiatal fiú és lány. Először azonban tisztáznunk kell magunk között valamit, amit már számos tanácskozás, újságcikk, nyilatkozat a helyére rakott, de úgy látszik, nem ment át eléggé a köztudatba: a középfokú képzés fogalma nem szűkül le a különböző jellegű középiskolákra és az érettségire. Az érettségi egyébként is napjainkban már nem a filiszterré válás, az úri társaságba lépés, a tekintetes úri cím lépcsője,