Észak-Magyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

í 4 ESZARMAGYAROREZAG Szérdá, I960, július 2ft mnMMMMMnffg Napjaink életét tükrözi-4 Matyóföld legújabb számáról j ókora késéssel került az f olvasó kezébe a Mo- ** tyóföld, a mezőkövesdi Járási művelődési ház irodal­mi és néprajzi munkaközössé­ge kiadványának legújabb szá­ma. Azért nagy a késés, mert hisz ez tnég az elmúlt évi má­sodik szám. Anyaga időben készen állt, és nagyrészt a szer­zői, szerkesztői gárdán kívül álló okok miatt késett ilyen so­kat. Érdeklődve vettük kézbe, fokozódó örömmel olvastuk közleményeit. A nyolcvannyolc oldalas ki­adványban igen nagy szerepet kapott a ma, napjaink élete. Jóllehet, mint irodalmi és nép­rajzi munkaközösségi kiad­ványnak a gazdag múltnak regisztrálása is feladatai közé tartozik, egyre inkább látja és a gyakorlatban is realizálja a mát rögzítő feladatát. A ki­advány szerkesztői és szerzői felismerték annak igazságát, hogy a mai élet is néprajzi té­ma, és kutatási terület a jö­vő számára, és a szinte napon­ként változó, egészében kicse­rélődő élet, a matyóság élet­körülményeinek sokszínű, min­dennapos változása éppúgy tudományos alapon történő feljegyzést érdemel, sőt, elen­gedhetetlenül igényel, mint a korábbi idők népi élete. Lapozgassuk e kiadványt. Miesz János tollából nagyobb szabású tunulmányt olvasha­tunk a borsodivánkai termelő­szövetkezetek másfél évtizedé­ről, amelyben a szerző sok ösz- szehasonlító táblázattal illuszt­ráltan mutatja be a jelzett te­rület mezőgazdasági életének legutolsó tizenöt esztendejét, Az igen nagy figyelmet ér­demlő, szociográfiai értékű cikket több hasonló követi. Például Balogh Gyula tanul­mánya Taráról. E község ko­rábban, már a felszabadulás előtt is igen sokszor került lelkes falukutatók, a szegény­ség okait keresők munkái folytán az érdeklődés előteré­be. A most közzé tett, alapos felmérésen nyugvó tanulmány a tnal Tardot mutatja be igen precízen, pontosan. Ezt a szép sort folytatja Petényi László­nak Cserépváralját Ismertető értekezése, amely Uj élet a régi vér alatt címmel a köz­ség történelmi múltját, fejlő­dését és jelenét mutatja be, feltárva azt is, hogy az anyagi élet fejlődése ellenére, a kul­turális életben kirívó hiányos­ságok is fellelhetők. Egy sző­kébb területről szól, bár jelle­gében egészen más Drotár Gabriellának a mezőkövesdi állami zeneiskolát, mint az egész Matyóföld zeneoktatási intézetét röviden bemutató írá­sa. Általánosabb, szélesebb kö­rű képet kapunk a mezőköves­di járás gondjairól például Hegyi Imre Cikkéből, amely­ben a járás idegenforgalmi le­Ismételten meg kell állapíta­nunk, hogy a ritka megjelené­sű kiadvány előbbre lépett és a múlt hagyományainak tiszte­lete mellett, a ma éleiét tükrö­zi. A közlések mind élő, nap­jainkban gondot—örömet oko­zó kérdéseket taglalnak. O ** römmel olvastuk e kiadványt és őszintén sajnáljuk, hogy a meg­jelenés ennyire késedelmes, rendszertelen. A szerkesztési és nyomdai átfutási idő lecsök­kentése, a megjelenési idősza­kok rendszeressé tétele bizo­nyára csak hasznára válna a kiadvány közléseinek. A lelkes szerkesztői és szerzői kollektí­va csak elismerést és dicséretet érdemel e kiadvány megterem­téséért, különösképp c legutób­bi szám tartalmi és eszmei gazdagságáért. Benedek Miklós Statisztika a középiskolai felvételekről A Művelődésügyi Minisz­tériumban összeállították a statisztikát az I960—67-es ok­tatási évre szóló középiskolai felvételekről. Az adatok sze­rint ez év júniusában 154 756 tanuló végezte el az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyát. A középiskolákban — az eddigi felvételek alapján — több mint 58 000 lesz az új el­ső osztályosok száma, ami azonban előiviáthatólag szep­tember t-ig még tovább nö­vekszik. A szakmunkástanuló Isko­lákba eddig beiratkozott fia­talokat is hozzászámítva az általánós iskolát idén végzet­teknek több mint 70 százalé­ka tanul tovább. A kollégiumi felvételek le­hetőségei — amint az illeté­kesek elmondották — javul­tak. Erre mutat, Hogy az elő­ző évi 8827-te! szemben a nagyszámú jelentkező közül 9345 első osztályos diák ke­rült be középiskolás kollégi­umba, ezenkívül tanulószobá­ra, valamint otternáhisi 1 rendszerben 16 000 fiatalt he­lyeztek el. Mázzon közvetlen autóbusz járattal ZSÓRI FÜRDŐRE! Kedvező menetrend! 9 órás fürdési lehetőségi I960, Június 36-án először és utána szeptember 4-ig min­den munkaszüneti napon az alábbi menetrend szerint fürdőjáratót közlekedtetünk MEZŐ KÖVESD ZSOR1 FÜRDŐRE. A Járat Indul: Miskolc, Szeles utcai MÁVAÜT állomásról 7,00 órakor. Érkezik: Mezőkövesd, Zsóri fürdőre 8,15 órakor. Indul: Mezőkövesd, Zsófi fürdőről 18,00 órakor. Érkezik: Miskolc, Szeles utcai MÁVAUT állomásra 19,15 órakor. Fürdő belépőjét az autóbuszon megválthatja. Csoportos utazásokra előrejelzést kérünk. Felvilágosítás a 13—823 számú távbeszélőn. 3. es. AKOT Idejében érkező segítség Feljegyzések egy Imsznos tanfolyamról A MEGYEI TANÁCS mű­velődésügyi osztálya Immár esztendők óta lan folyamot rendez a középiskolába ké­szülődő fiatalok számára. Is­meretes: a megyében nagyon sok általános iskolában nincs például orósz nyelvtanítás. S ahol van, ott sem mindenütt szaktanárok tanítják. Ezért határozta el a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya, hogy évről évre tanfotyamot szervez a hátrányos helyzet­ben levő és hiányos előkép­zettségű tanulók részére. Az idén Mezőkövesden kezdte meg munkáját az egy­két hétig tartó tanfolyam. Hegedűs Andor tanulmányi felügyelő elmondotta, hogy a tanfolyamra 125 tanuló je­lentkezett. öt csoportot szer­veztek. Az első csoportban azok gyürkőznek az orosz nyelvvel, akik osztatlan isko­lából indulnak neki a közép­iskolai tanulmányoknak. E csoportban teljesen elölről kezdik a nyelv tanítását. A legjobban képzett tanárok igyekeznek Olyan szintre fel­emelni két hét alatt a tanu­lók ismereteit, hogy azok a középiskolában kezdő fokon eredményesen vegyék fel a versenyt az olyan tanulók­kal, akik valamit már tanul­tak oroszból. Van a tanfo­lyamnak olyan csoportja Is, amelyikben egy-két éves Stu­dium után tökéletesítik nyelv­tudásukat a tanulók. Egy má­sik csoportban haladó fokon tanulhatnak a diákok. Az utóbbi két csoportba azok a diákok jelentkezhettek, akik általános iskolai tanulmánya­JNégy dolgos évtized A 3. tz. AKÖV dolgozói Szeretettel búcsúztatták el nyugdíjba vonulása alkalmá­ból Lovas Imre művezetőt, aki 40 esztendőt töltött el szorgalmas, becsületes mun­kával. A négy évtized alatt összesen csak öt napot mu- lasztott betegség miatt mun­kájából. Az utóbbi eszten­dőkben as ipari tanulók mun­káját, szakmai oktatását irá­nyította. akik türelmes, min­dig segítőkész mesterüket tisztelik Lovas Imrében. ik során gyenge érdemjegyei szereztek oroszból, s majd' nem haladó fokon kell a kö­zépiskolában. tanulnlok. A tanfolyam diákjai részé­re külön tematikát dolgoztai ki. Minden tanuló tankönyvet kapott, s várható, hogy * hát'ányos helyzetben levő ta­nulók a mezőkövesdi ismeret- gyarapításon felzárkóznak majd. Amint hallottuk, a két­hetes tanfolyamra zömmel tsz-dolgozók gyermekei je­lentkeztek, olyanok, akik na­gyon is rászorulnak a hézag' pótlásra. Az előkészítő tanfo- lyam rendszere Borsod megyé­ből Indult hódító útjára, * most már az ország majd minden megyéjében szervez­nek előkészítő tanfolyamokat De nemcsak orosz nyelvtől hanem matematikából és ma­gyar nyelvből is. Ugyanis, aZ eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy e három tan­tárgyban mutatkozik a legna­gyobb eltérés tanévkezdéskor, amikor felmérik a tanulók tudását. A szakfelügyelők az etmóK évben és azt megelőzően i* felmérték, milyen eredményt produkáltak azok a tanulók, akik az előkészítő tanfolya­mon megpróbáltak felzárkóz­ni. Mindenütt jó eredményről számoltak be a szakfelügye­lők, az előkészítő tanfolyam diákjai nemcsak utolérték előnyösebb helyzetben levá társaikat, hanem esetenként túl is szárnyalták őket. AZ IDÉN a létszám is jóid­ban alakult, mint tavaly- Ugyanis az előkészítő tanfo­lyam költségeihez a diákok­nak hozzá kell járulniuk, ez­ért a rosszabb anyagi hely­zetben levő szülők nem tud­ták elküldeni gyermekeiket a tanfolyamra. Idén a költsé­gek egy részét az Iskolák, tár­sadalmi szervek, vagy ma­guk a tanácsok pótolták. Eb­ből az következett, hogy a kis falvak osztatlan iskolái­ban tanuló gyerekek la eljö­hettek Mezőkövesdre, hogy a tanfolyam elvégzése után, szeptemberben eredményesen vegyék fel a versenyt városi társaikkal. — párkány —• Ment Szegény leves N‘ }étn szívesen vállalko­zom „anyagbeszer­zésre”, mert az asz- szony úgy turkál az általam hozott áruban, mintha pia­con volna, s a kofának szánt minőségi kifogásait az én fejemhez vagdossa, megle­hetősen tapintatlanul. — Hát ez a fonyadt vacakság sárgarépa neked?! Még ilyen krumplit! A fele föld, Hát hova tetted a szemed?! Nyilván felhúzom az or­rom ilyenkor, és fogadko- zom, hogy soha többét nem vesz rá a bevásárlásra, mén­jén ő maga... De csak a szám jár, legközelebb, ha úgy jön ki a lépés, megint fogom a szatyort és megyek, miként a minap, sz&mbaton is tettem. — Zöldséget kérek. — kö­zöltem szándékomat az el­adóval. Kérdően nézett rám, leslrt rólam, hogy teljességgel já­ratlan vagyok a?, anyagbe­szerző mesterségben. Körülírtam a dolgot, mit értek zöldség címszó alatt — feleségem húslevest üte­mezett he vasárnapra, hát. ami egy húsleves bezöldsé- geléséhez szükséges. Azt is közöltem a kedvesen, talán kicsit lené-Öen mosolygó eladónövel, hogy némi sze­mély számára készül a le vés. tehát ne egy hátrnvaló zöldséget akarton eladni ne- kém. hanem éppen, amennyi kelp egy kis sároarépa. ke­véske petreselyem eny ka­ralábé. zeller, esetleg kel­káposzta . Az eladónő — szintén igen kedvesen — közölte vetem, hogy csupán sárga­répával szolgálhat. Azt hit­tem, viccel, hiszen milyen már az a húsleves, amit ilyen egyoldalúan zöldségei­nek be. Ki is fejeztem ag­godalmamat, hogy baj lesz azzal a levessel. Az eladó bólintott, hogy igazam van. — De kedves asszonyom — csaptam össze a kezem kétségbeesetten —, igazságo­mat nem tehetjük a leves­be! Azt megértheti ön is. — Mlcsináljunk — szomo­rodott él 6 Is együttérzése jeléül, — Kevés árut kap­tunk — Igén keveset kaphat­lak — mondtam, felforlyan- va —, ha szombat délután négy órakor már szabadko- zással kénytelen kiszúrni a vásárló szemét. — Ez van — nevetett az eladó. — Én nem tehetek ró­la. Kenés áru érkezett. — És miért nem érkezett elegendő? — szőrszáthasO- gattam, — Nem tudom — mondta az asszony, a kezdődő hoss- szankodás' hangján. — Nem ts kiváncsi rá? — faggatom tovább. — Nem vagyok kívánást rá — válaszolt, már erőtel­jes hamgvással, Amit küldenek, eladom, a többi nem rám tartozik, ■— De önre is tartozik — mak-'cskodtam neveletlenül — Ért elvárnám öntől, sőt, a magamfajta egyszerű ál- lam.polgárok nevében meg­követelem, hogy ön H fog­lalkozzék a zöldségproblé­mával. — Ereztem, hogy hangom túl erői. Lesrófol- tam, megcsendesedve foly­tattam. — Kérem, ne hara­gudjék, de szeretném, ha önt is idegesítené az, hogy szombat délután négy óra­kor már nem kaphatók az alapvető és legkeresettebb zöldségfélék, hiszen önök, eladók jelentik az összekötő leapcsot cégük vezetői és a Vásárlók között, és ha nem idegesíti önöket, hogy a vá­sárlók idegeskednek, akkor központjuk derék vezetői képesek azt hinni, hogy a zöidségellátásban minden a legnagyobb rendben van. Vegye tudomásul, asszo­nyom, hogy én fel vagyok háborodva — pattogtam in­dulatosan, és sarkonfordul- va, elhagytam a boltot. Odakint Önkritikát gyako­roltam, hogy azért ezt. még­se kellett volna, hiszen az a szegény eladó nem lehet róla. hogy kevés árut ka­pott a botija. De odahaza visszaszIVtOm az önkritikát, mert a felesé­gem. nekem állt, közölve ve­lem, hogy én Vagyok n hi­bás, mért nem álltam o sar­kamra, hátha lett vöt na. zöldség, esetleg a pult alól... Elgondolkoztam fölötte — milyen csudálatosán termé­keny a boltok pult alatti ró*«« , ,, D ' háf én nem a. pult alól szeretnék zöld­séghez jutni, hanem onnan. ahol bármelyik ál­lampolgár megtalálhatja, de ehhez az szükséges, hogy — légyen zöldség .. Gulyás Mihály a lengyel kislány toronyiránt A Borsodi Nyári Egyetem kedves szín­foltjai közé tartozik 8 következő eset: Az egyik lengyel kis­lány. keresvén a Nyári Egyetemet, útbaigaz»- tást kért a villamosban-1 Mivel magyarul nem tudott, felmutatta 8 Borsodi Nyári Egyetem emblémáját, amely aí avasi kilátót ábrázolja Az udvarias magyarok, bőröndostől, kislányos- j tói együtt (elkísérték 8 lengyel vendéget i avasi kilátóhoz. A ki' i látónál újabb érdeklő- | dés. kérdézösködés vet- | te kezdetét, immár 8 bevált módszer szerint- | A lengyel kislány min- í denkinek megmutatta j az embléma-kilátót Mindazok, akik váró- j sunk magas tornyán tanyáztak, azt mondták, jó helyen Jár, ez n ki­látó. A félreértés később derült ki. Ugyanis a vendég kézzel -tábbal megpróbálta megma­gyarázni: a Borsodi Nyári Egyetemet kere­si. Az eltévedt lengyel lány históriája a má­sodik Borsodi így«- trm első fontos tanul­ságát adja: a jövőben 8 torony mellé más ábrá- , kát is kell rajzolni. A toronv. sajnos, már sok j mindennek az emblé­mája. Persze azt Is eá ttidiuk képzelni, hogy a vasútállomáson több nyelvű tábla jelezne • Nyári Egyetem helyét. I1 hatóságéit latolgatja, több ja­vaslatot tesz a kiaknázásra, Dontokba szedve csoportosítja az idegenforgalmi vonatkozású objektumokat, túrákat ajánl, tematikai rendezvériycsoporto- kat javasol. E gondolat-felve­tés kiinduló pontul szolgálhat egy nagyobb felmérésen ala­puló idegenforgalmi anyaghoz. Igen megragadó Pap János tanulmánya, amely a mezőkö­vesdi járásban élő falusi peda­gógusok életkörülményeit tag­lalja. Jóllehet, a tanulmány még a pedagógusok fizetésének rendezése előtt született, ezért egy-két megállapítása már el­avult, az írás következtetései és sok-sok ténymegállapítása napjainkban is helytálló. Ta­lán jó lett volna a pedagógu­sok vándorlásának okait mé­lyebben kutatni, elemezni, megnézni olyan községeket, ahol rendszeres a tanítók fluktuációja, megvizsgálni: mi okozza, hogy egyik-másik köz­ségben létszám-okok miatt, szinte évről évre gondot okoz a tanév megkezdése. Kápolnai Kázmér összeállításából a me­zőkövesdi járás művészeti em­lékeit Ismerhetjük meg, Igen részletes, sok jellemző adattal ellátott felsorolásban. S árközi Zoltán, a ma­tyó nép életének szor­gos kutatója adaléko­kat közöl a mezőkövesdiek szétszóródásáról. Érdemes megemlíteni, hogy adatai sze­rint Mezőkövesdről legkeve­sebb tízezer ember vándorolt él, azaz a mostani létszámnak fele. E nagymérvű elvándor­lás okairól igen sok, érdekes említés olvasható ez összefog­laló jellegű dolgozatban. Talán kicsit hosszúra nyúlt Zupkó Béla összeállítása, amely részletesen ismerteti a mezőkövesdi kollégium nép­rajzi szakkörének munkáját, il­letve az egyes szakköri mun­kákról közismertebb szakem­berek által alkotott vélemé­nyeket. Két rövidebb feljegy­zés olvasható a kötet vége fe­lé... Kápolnai Iván Mezőkö­vesdnek Fényes Elek geográ­fiai szótárában, 1851-ben tör­tént bemutatásáról, Bodgál Fe­renc pedig a községnek Pesty Frigyes helynévtárában, 1864- ben való említéséről ír. Kiss Gyula, Samu János, Apor Elemér versei, Pető János és Tarái Kovács Sándor grafikái találhatók még a füzetben. A két grafikus műveinél célsze­rű lett volna egyértelműbben megjelölni, melyiknek, ki az alkotója. Végezetül, de nem utolsó­ként említjük meg a kötet egyik nagy figyelmet érdemlő közleményét, Illyés Gyula Summások című népi komé­diája első felvonásának első közlésű szövegét, á Déryné Színház darabja egy korábbi változatának első részét, amelyhez Kiss Gyula írt me­leghangú bevezetőt 700 borsodi a Szegedi Szabadiéri Játékok megnyitóján Néhány nap múlva, szom­baton felhangzik a harsona­szó, s a „Szeged híres város” dallamával kezdetét veszi a Szegedi Szabadtéri Játékok eseménysorozata. A biztosítási és önsegélye­zési csoport borsodi tagjai közül az idén hétszázan él­vezik majd Szeged városának vendégszeretetét, kettőszázzal többen, mint tavaly. Az uta­zást nagyszabású, precíz, mindenre kiterjedő szervező­munka előzte meg. Az Álla­mi Biztosító szakemberei nagy körültekintéssel jártak el, igyekeztek alkalmazkodni a különböző igényekhez. A különvonat indulásának és érkezésének időpontját példá­ul az igényeknek megfelelő­en állapították meg. A szege­di program nem zsúfolt, arra törekedtek, hogy ez a nagy melegben ne legyen kölönc a részvevők nyakán. A borso­di csoport szombaton részt, vesz a megnyitón, majd a Háry János előadásán, vasár­nap pedig Az ember tragé­diáját tekinti meg. A részvé­teli jegy az utazáson, a szál­láson, a két előadás megte­kintésén kívül szombaton, va­sárnap és hétfőn ebédre is jo­gosít. A kezdeményezés, a szer­vezés jelentősen hozzájárult a kultúra, a művelődés iránti igény felébresztéséhez is, hi­szen az egyéni utazással járó gondokat (utazás, szálláskere­sés, jegyvásárlás, stb.) a Biz­tosító így mind levette a rész­vevők válláról. A lebonyolí­tás sima, gördülékeny lesz, akárcsak tavaly. A külön vo­nat szombaton 7.20-kor indül a Tiszai pályaudvarról. A vonatban mindenkit számo­zott hely vér. A részvételi jegyből az is kitűnik, hogy kit, melyik szálláson, diák­otthonbán helyeznek el. A megérkezés után mindenkit a szállására vezetnek, majd kö­zös ebéd következik. Az elő­adásig, vasárnap az esti prog­ramig, és hétfőn a visszairt- dulásig (15.20) szabad időt kapnak a részvevők, ekkor az egyéni érdeklődésnek meg­felelően, mód nyílik múzeum-, vagy tárlatlátogatásra, séta­hajózásra, strandolásra. Bcczé Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents