Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

4

ÉSZAKMAGYAÍtOKSZAG

Csütörtök, 196(3, .június S.

Miskolc hajdaniköltő fia

Az elmúlt szombaton este, ■mikor a könyvhét ünnepi megnyitásaként írók és olvasók találkoztak Miskolcon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola koncerttermében, Vihar Béla József Attila-díjas költő nem önmagáról beszélt, hanem műveivel vallott. Bitóként Tíz intelem című versét mondta el, amelyet mártírhalált halt, hajdani miskolci tanítványai és barátai emlékének áldozott. E mű külön elemző méltatást érdemelne, mert a mai ember erkölcsi kötelmeit fogalmazta meg lírában. Az idősebb generáció előtt ismertek a kölmények hatását hordoztam magamban, amelyek az akkori Magyarországon tilalmasak voltak. Ezt a szemléletet csupán néhány barátommal oszthattam meg. Ifjú tanítóként gyakori látogatója voltam a miskolci magántisztviselők szövetségének, ahol a város progresszivitását ápol- gatták. A. hivatalos kulturális életet merő konzervativizmus jellemezte, s ebben a légkörben néhányan, miskolci intellektuelle úgy jártak itt, mint akik valamilyen szigetet képviselnek. A korabeli Miskolcon élt. ha nem is szervezetten, egy olyan csoport, amely a legjobb könytőnek Miskolchoz fűződő kapcsolatai. Lassan három évtizede, hogy eltávozott városunkból, s azóta csak ritka Időközökben, futólag járt itt.

E több mint három évtized előtti múltat, annak emlékeit elevenítgettük fel a minap, amikor Miskolcon, a Kazinczy könyvboltban dedikálta műveit.

— 3 930-tól 1937-ig voltam

Miskolcon. Első verseim 1924- ben jelentek meg, s Budapestről úgv jöttem el Miskolcra, mint aki kettős életre kényszerül: egy expresz- szionista hangulatú, lázadó költőt, s olyan- könyvek, eseveket olvasta és lg ‘ékezett lépést tartani a korabeli haladó mozgalmakkal. Most, amikor megilletődött emlékezéssel járok-kelek tovatűnt ifjúkorom színhelyén és gondolatban visszaidézem a barátokat, tisztelettel gondolok rájuk, akik közül nem egy áldozata lett a fasizmusnak. Úgy vélem, a helytörténeti kutatás szempontjából a korabeli Miskolc múltjának rögzítése fehér folt. Ajánlatos lenna ezt mielőbb befejezni. Első verseskönyvem, amelynek címe Üt önmagádtól, itt jelent meg, Miskolcon, 1933-ban, az akkori körülményeknek megfelelő szerzői kiadásban és kétszáz(!) példányban.

Vihar Béla elvtárs régi tagja, harcosa a munkásmozgalomnak is.

— Már fiatal diák koromban, mindössze 16 éves voltam, amikor 1924-ben beléptem az akkori Magyarországi Szocialista Munkáspártba, és ezzel a múlttal kerültem pedagógusként Miskolcra. A lehetőség határain belül részt vettem a helyi irodalmi életben, munkatársa voltam a Hajdú Béla által szerkesztett Termés című folyóiratnak, tagja voltam a Helikon nevű társulásnak, amelyet a miskolci politikai rendőrség végül is betiltott. Mindez, mit az előbbiekben jeleztem, párosult egy külső, másik életformával, a pedagóguséval, a polgáréval, aki a maga módján e vonatkozásban is megpróbálta a lehetőségekhez képest a haladás ügyének szolgálatát. Ez a már-már skizofrén, tehát hasadásos lét nem volt mentes konfliktusoktól, törésektől. Az ekkoriban írt verseimet a társtalan magány, az elkövetkezendő megpóbál- tatásoktól való félelem és komor pesszimizmus jellemezte.

Miskolcon 1932-ben a politikai rendőrség nagyarányú hajszát indított a haladó, helyi értelmiségiek ellen. Vihar Béla ellen is nyolc hónapig tartott az eljárás. Mindez azonban nem késztette meghátrálásra. Néhány évvel később szervezője volt az' iskola-szociográfiai adatgyűjtésnek. maga is tevékenyen részt vett benne. Az akkori tanfelügyelő, Kolunbán Lajos támogatásával, a felmérés adataiból létrehoztak egy szociográfiai tanügyi múzeumot, amely — bár nem egy adat szépítette az akkori állapotokat — igen sok valóságot tárt fel Borsod megye iskoláinak helyzetéről.

Milyen érzés újra Miskolcon járni, látni az új várost?

— Nagy élmény számomra — mondja a költő —, hogy a mai Miskolcon, amikor utcáin barangolok, nem egy olyan intézmény, alkotás állít meg, amelyekről valaha vitáztunk, beszélgettünk, s oly távoli álomnak tűnt.

Miskolc hajdani, költő fia meleg szeretettel . köszönti ezt a sarjadó, új Miskolcot és még inkább az eljövendőt.

Benedek Miklós

Foto: Szabados

I felnőttoktatás regi és mai ptiljai

A városi tanács művelődés- ügyi osztályának oktatási csoporlja eszmecserére hívta összo a felsőoktatás pedagógiai irányítóit, és a vállalatok oktatási, szakoktatási felelőseit, előadóit.

Dr. Veres Béla, az oktatási csoport főelőadója tartott vitaindító referátumot. Ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt és a kormány immár húsz esztendeje tesz a felnőttek tudatszintjének általános műveltségének emeléséért. Beszélt a fáradozás eredményességéről, Miskolcon például 1959-től 1965-ig mintegy 15 ezren szereztek, általános- és középiskolai bizonyítványt. A városban mintegy 3000 írástudatlan cl, ezek táborából sikerült „lefaragni" ezret. A cigány lakosság körében, sajnos, „újra termelődnek" az írni-olvasni nem tudók.

Nem megnyugtató az általános iskolákból végbizonyítvány nélkül kikerülők aránya sem. Száz tanuló közül tizennégyen nem szereznek végbizonyítványt. Ha figyelembe vesszük, hogy a szomszédos országokban magasabb mind az általános, mind pedig a középiskolai végbizonyítvánnyal rendelkezők arányszáma, máris világosan kirajzolódik előttünk tennivalóink sokasága. Mindenekelőtt változtatni kell egyes vállalatvezetők ' szemléletén. Vannak ugyan olyan vállalatok is, ahonnan jószívvel engedik útjára a tanulni vágyókat; ellenőrzik és segítik munkájukat, ha végeztek és jó bizonyítványt szereztek, jutalmazásokat., , esetleg más, előnyösebb munkaköri besorolással nyugtázzák a fáradozást. De sajnos, nagyon sok vállalat indokolatlanul akadályozza a 'továbbtanulási szándékot

Továbbtanulási lobstöség: korlátozás nélkül

A jövőben korlátlan létszámban vesznek fel általános iskolai tanulókat. Ugyancsak korlátlan a gimnáziumi férőhelyek száma is. A köz- gazdasági technikumba történő beiratkozást rendelet szabályozza. Olyan vállalati hozzájárulás szükséges a továbbtanuláshoz, amely munkaköri szükségletként írja elő a technikumi oklevél megszerzését Az ipari technikumokban szinten korlátlanok a beiratkozási lehetőségek.

A tanácskozás gazdagftásáMOZIMŰSOR

tJíIKK

2—»: Aelső esztendő. Magyar. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M. 5 1. 10 és f. 12: Hóvihar.

éven .felülieknekt K: vasárnap felvételével naponta de. í. ll-korl

KOSSÜTir-FHmszínhá* délutáni műsora:

2-—5: A fehér asszony. Magyart»! beszélő csehszlovák. Széles! (..A”- bérlet beváltható!) 6—8: A lát<J 2—J: A fehér asszony. Magyarul gatas. Olasz. Széles! Csak. 16 évet; beszélő csehszlovák. Széles! .felülieknek! K: naponta 4 és f- T*

bérlet beváltható!) 4 és fi: Az első M. 5. f. 10 és f. 12: Gól büntetés- esztendő. Magyar. Széles! 7—8: A bői.

KOS SUT FI-Filmszínház délelőtti műsora:

látogatás. Olasz, Széles! Csak 18

.Iskolai napok Mezőcsáíon

Dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője június 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nyitja meg Mezőesá- ton, a járási művelődési házA Miskolci Nemzeti Színház

műsora

MY

csütörtök. Bérletszünet,

FAIR LADY. 7 óra. péntek. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra.

szombat. Bérletszünet. MAYA. 7 óra.

vasárnap. Bérletszünet. MY FAIF LADY. 3 óra. Bérletszünet MY FAIR LADY. Fél 8. hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 7 óra. kedd. Bérletszünet. MY, FAIR LADY. 7 óra.

, szerda. Bérletsztinet. MY FAIR LADY. 7 óra.

, csütörtök. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra.

A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójának műsora fa 188 méteres hullámhosszon 18—15 óráig)

Megyei körkép.

Épül a borsodi Ercelfíkészítőmű! Tervek és emberek. Szólóhangszer: az orgona. Ismerkedjünk! . . .

Közeledik a nyári szünidői Fiatalok zenés találkozója.

ban az Iskoláink a II. ötéves tervben című kiállítást, amely * június 11-ig tekinthető meg. Ugyancsak 5-én délelőtt adják át a jutalmakat a legjobban dolgozó , nevelőknek, délután pedig tornaünnepély lesz. Hetedikén, kedden délelőtt a járás kommunista nevelői tanácskoznak. Vitaindító előadást Madarász György, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője tart. Nyolcadikán a megyei tanulmányi felügyelők, 8-én a szülői munkaközösségek vezetői tartanak megbeszélést. E két ankétot Merényi József megyei tanulmányi felügyelő vezeti. Mezőcsát, Ároktő, Ge- lej, Tiszakeszi, Tiszatarján, Igrici, Hejőpapi úttörőinek részvételével számháború lesz a mezőcsúti kiserdőben június 10-én. Tizenegyedikén Korszerű módszerek az oktatás folyamatában címmel, Gyaraki Frigyesnek, az OPI munkatársának vezetésével ankétot tartanak a nevelők részére, ugyanaznap az úttörők gáladélutánja zárja a változatos tartalmú rendezvény-sorozatot.

faklya

3: Ar. aranyíej. Színes masryar-: amerikai. Széles! 3: Gyávák bandája. Francia. Széles! 4: (csak da- f. 4-kor!) Mágnes Miska. Magyar, 4: (csak este f. 6-kor!) Boccaccio *70. I—II. Színes olasz. Széles! Csat is éven felülieknek! 5: Mágnás Mt'*ka. Magyar, fi—7: Sz.entjános fe: jevetcle. Magyar. Széles! K: csütörtök. péntek, hétfő, kedd 5 és f- & vasárnap t. 5 és 7. M. 5. f. 11-kor- Egy fiatal tiszt naplója.

TÁNCSICS

3: Patyolat-akció. Magyar. Széles! :i: Az álmok utcája. Görög* 4: Blood kapitány fia. Színes

olasz. 5—7: Felettünk az ég. Színei francia. Széles! K: naponta í. ? és 7. M. 5. 10-kor: Meztelen diplomata.

SAGVÄRI

2: Vörös és fekete. I—TI. Színei francia. Csak 16 éven felülieknek* K: fél 5 órakor. 3: Mi hüszévesek- Szovjf’t. K: du. 4 és este 7. 4: (csak du. fél 5-kor): Folytassa. Klen) Színes angol. 4: (csak este hn. 7, kor) 5-én f. 5 és este hn. 7: Ha, z.assáp feltétellel. Magyarul beszór lő csehszlovák. Csak 16 éven feli'r linknek! 6—7: Blood kapitány fi®; Színes olasz. K: f. 5 és hn. 7-Jtor.

SZIKBA

3— 3: Házasság feltétellel. Magyar rul beszélő csehszlovák. Széles; Csak 16 éven felülieknek! 4—át Blood kapitány fia. Színes olaS*t ,6—7: Cherbourg) esernyők. Színei francia. Széles! K: naponta fi éfi n. n. M. 5, f. 11-kor: Fekete rátér.

PETŐFI /

2—3: Galapagos. Nyugatnémet Széles! 4—5: Ibolyás no. Színe3 szovjet. Széles! 6—7: Alaln és a n<k ger. Magyarul beszélő francia* Széles! K: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7. kedd, péntek, szóm, bat csak 7. M. fi. 10-kor: Ejféu kaland.

ADY — Tapolca

4— 3: Üzlet a korzón. Magyarul

beszélő csehszlovák. 7—ü: Az én ki* feleségem. Magyarul beszélő olasz* Csak 16 éven felülieknek! K: keddi szombat 7, szerda, vasárnap 6-korl

BÜKK

(’Miskolc; Hámor)

4—5: Egy szobalány 080)0?* Francia. Sz.élesl Csak 18 éven tel lülteknek! 7—8: Martin kalandos ifjúsága. Magyarul beszélő NDK. (,,A”-bérlet beváltható!) K: keddj szerda, szombat 7, vasárnap hn. $ és 7. M. í. 11-kor: Tflgyázat, ÍSV) talál dl

ben. Lehetnek úgy húszán huszonötén a négy alsó „osztályban”. Javarészt mezítlábas gyerekek ezek most is többségüket nem ösztönzi otthon a szülő, hogy tanuljon, így a tanítói ma.gvetéi nem mindenütt talál jó termőtalajra. Mintha nem volna itt olyan nagy kincs n gyermek, mint másutt. A szülök láthatóan kevesebb gondot fordítanak gyermekeikre, mint másfelé. Talán azzal magyarázható mindez, hogy a szülök napestit; a messzi erdőrészeken dolgoznak, a gyermekek egyedül vannak, s talán az igényesség sem kopogtat máj be minden házba a vadőr, közepén.

A szürke gyorsabbra fogje az ütemet. Igyekezni kell, a tanítót várják a körzeti iskolában. Autóbuszjárat, telefon nincs a pusztán. Az iskolában levő egyetlen televízió, s a lakásokban található néhány rádió jelenti c, kapcsolatot a világgal. í amit a tanyabeliek tudnak a világról, azt jelentős részben tőle, a tanítótól tudják.

H

encsey Elemér, tanító így mondja bemutatkozáskor. Nem „nevelő”, nem „pedagógus", hanem tanító. Nem szegyein, büszke rá. Itt él a tanyán, tanít, élete végéig itt marad s tanítani fog. Iskolában és iskolán kívül egyaránt.

Borsodi Gyula

két, hogy libatojás helyett

— bár ötven fillérrel olcsób- ban, mint más — gólyatojásokat adtak el neki, mikor aztán kikelt a sok kis gólya, majd belebolondult szegény. Terka néni a „bíró” elé idézte ' az üstfoltozó cigányt, aki munkát keresni tért be az udvarába, s egy vasdarabbal megdobta a rátámadó kutyát.

— Eltörte a kutyám lábát

— panaszolta az asszony —, ítéljen meg nékem a tanító úr kártérítést,.

— Hát egyezzenek meg — ítélkezett a bíró. Javítson meg valamit kártérítésként ennek az asszoynak, és az ügy el van intézve.

Fél óra múlva jön Terka néni nagy hálálkodva:

— Áldja meg az isten a tanító urat, hogy ilyen bölcsen intézkedett. Az az ember megjavította a sparhel- tomat, teljeseit ingyen, ráadásul a kutyámnak sincs semmi baja!

Hiába bosszankodott szegény tanító, hogy igazságtalanságba keveredett, a dolgon már nem lehetett segíteni.

így zajlott le az élet határút pusztán. A kréta, a kapa, a kasza, a gyeplőszár egymást váltogatták Hencscy Elemér kezében. A tanítványok közben felnőtté cseperedtek, s most az egykori gyermekek gyermekei ülnek a parányi tanterem*

V

adregényes környezetben fekszik Lato- rut puszta. A Súly környéki tanyavilághoz tartozik. Kis patak szeli keresztül a völgyet, partján ódon malom áll, előtte hatalmas gerendák, a kendertörő maradványai. Hamvas néni szerint ebben a malomban fogták el a mulatozó Vidróczky Mártont tizenkét társával. Szabó András bácsi azt mondja, hogy a várhegyen, a leomlott kőfalak alatt sok kincs hever, s nem messze innen aranybánya van.

A kanyargós, rossz úton lovassZekér halad. Ötven ev körüli, szemüveges férfi hajija a szürkét. Ismeri mindenki errefelé. Huszonöt éve tanyai tanító. Valamikor egy vándorbottal, bot végére tűzött, szalvétába kötött kenyérrel, gyalogszerrel jött a tanyára. Azóta itt van, tanítja a tanyai apróságokat több, kevesebb sikerrel. Mert a tanyasi gyerekek még mindég egészen különleges világban élnek. Tudja ezt nagyon jól Hencsey Elemér, ismeri őket, hiszen nemcsak tanító volt ő itt, hanem bíró is, Magyarország utolsó pusztabírója. Sokszor egészen különös ügyekben kellett ítélkeznie. Mari néni azzal a váddal citált elébe néhány tanyai gyereítCmiemp SLmiíc, tanítópóz hozzájárult ' Palumby Gyula, a Kilián Gimnázium helyettes igazgatója is. Nevelési kérdésekről tartott nagyon figyelmet keltő előadást. Elmondta, hogy a felnőttek sok esetben, bizony, „neveletlenebbek", mint a gyerekek. Hazánkban a nevelés társadalmi üggyé formálódik. Úgyszólván a társadalom minden tagja nevel. A felnőttoktatásnak figyelembe kell vennie ezeket a lehetőségeket; „az amatőr nevelők” jelenlétét. Az üzemek, vállalatok kollektívái javíthatnak, ronthatnak erkölcsön, ízlésen, magatartáson. A dolgozók iskoláinak padjaiban olyan útravalót is kell adni a nevelteknek, hogy az gyümölcsözővé váljék a közösségeken belüL

Hiueft van igaza ?

Ezt. követően a dolgozók Iskoláinak igazgatói és az üzemek jelenlevő képviselői mondták el véleményeiket. Hallók Gyula, a dolgozók gimnáziumának igazgatója elmondotta, hogy * a 2500 beiratkozott. tanuló közül mindössze 1800 vizsgázik. Hol kallódik 700 felnőtt diák? Természetesen, fellelhetők a szubjektív okok is, de nem ritka a gazda- ság vezetők merev elzárkózása, a továbbtanulást berekeszti intézkedései. Udvardi Lakos János, a dolgozók közgazda- sági technikumának igazgatója arról beszélt, hogy a rendelkezés, amely vállalati engedélyhez köti a közgazda- sági technikumba való jelen tkezést, praktic izmushoz, csak a jelen szükségleteinek figyelembe vételéhez vezethet. Véleménye szerint nemcsak azoknak ajánlatos a közgazda- sági technikumban oklevelet szerezniük, akiknek jelen pillanatban munkakörük megköveteli, hanem olyanoknak is, akik valamilyen formában '„társközösségben” . élnek a közgazdaság valamilyen területével. A perecesi dolgozók iskolájának igazgatója keserűen fakadt ki: A miskolci bányaüzemi vezetőktől semmiféle segítséget nem kap, ezért valószínűleg ba kell zárni az iskolát. Ugyanis az idén 74-en iratkoztak be, s mindössze 39-en tesznek vizsgát Itt, a szóban forgó vállalatnál született meg az a furcsa fogalmazású kérdés: „Mit csinálunk annyi tanult emberrel?”

lióiia a felnőtt diák is hibás

A 3. sz. AKÖV, a Borsodi Építőipari Vállalat a Tejipari Vállalat, az ÉPFU, a Lenin Kohászati Művek és a* Ingatlankezelő Vállalat képviselői elmondották, hogy sok esetben a dolgozókat: is felelősség terheli. Nem ritka a* olyan magatartás sem, amikor egyéni mulasztások miatt a vállalatra hárítják a felelősséget, mondván: a vállalat túlóráztatott, nem adott lehetőséget az órán való részvételre. Kétségkívül előfordul, hogy a vállalatvezetés nem járul hozzá az óralátogatáshoz, ha a vállalati munkamenet így kívánja. Viszont akadnak gazdaságvezetők, akik minden indok nélkül akadályozzák dolgozóikat a továbbtanulásban.

A jelentkezések időszakában vagyunk. Középiskoláinkban július 1-ig, az általános iskolákba szeptember 15-ig lehet jelentkezni. Kissé érthetetlenül állunk a megcsappant tanulási kedv előtt* 1985-ben jóval kevesebbért végeztek az általános- és középiskolákban, mint az előző években. Az idei arányszámok sem kedvezőek, s a jelentkezésekről sem mondhatunk sok biztatót. A vállalatok, , intézmények teljes megértésére és jóindulatára van szükség, hogy a helyzet meg^ változzék.

rárluiny László