Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
4 ESZAK.MAGYARORSZÄG Szerda. 1966. június 1. A címben olvasható meghatározással foglalta össze Gyurkó László, a neves irodalomkritikus és publicista Berek Kati előadó-estjének lényegét. Az est műsorában ugyanis mindössze négy költő művei szerepeltek. A szerzők különböző arcúak, hanguak, alkatnak, de közös vonásuk a hűség. Hűség önmagukhoz és hűség az ügyhöz, amelyet szolgálni akarnak, hűség a szí tett, ha a művész a kortárs költők igen szűk köréből, mindössze négy ember alkotásaiból válogatja össze műsorát úgy, hogy az a megszólaltatott költőkről külön is, és azonos jegyeik révén közösen ts képet adjon, s a művek összessége egy központi gondolat köré csoportosuljon. Berek Kati erre a nem köny- nyű feladatra vállalkozott. Kortársaim című műsorába néphez. Ezt a hűséget tükrözik. az esten hallott műveik, és ezeknek volt Berek Kati nemcsak tolmácsolója, hanem egyben társalkotója, újrate- vemtője is. A hehézveretű, többségükben több-áttételes jelképrendszerrel ábrázoló költemények az ő világos és tiszta értelmezésében, lenyűgözően művészi tolmácsolásában kerültek közel a nézőkhöz, hatottak el minden hallgató tudatához. Az önálló előadó-est mindig nagy vállalkozás. Egyedül szólaltatni meg ismert és kevéssé ismert műveket, csokorba gyűjteni azokat, hogy bizonyos gondolati egységet alkotva meghatározott irányba hassanak, és az esztétikai élményen túl, gondo1 kodásra, vagy éppen állásfoglalásra Is késztessék, a nézőt, a legnagyobb előadó-művészek nagyszerű tettei között tartandó számon. Különösképpen figyelmet érdemel ez a művéNagy Ló-szló, Csoőri Sándor, Buda Ferenc és Szécsi Margit költeményeiből válogatott. Már a költők névsora is jelzi, hogy az előadó kerülte a könnyebb sikerhez vezető utat, s az említett négy költő versei közül is a legmagvasabbakat, a nehezebb veretűeket, de gondolatilag leggazdagabbakat válogatta ki. (Talán ha hibát keresünk a műsorban, éppen azt említhetjük, hogy itt-ott nem kapott helyet benne egy-egy könnyedebb, derűsebb folt, ami ol- dottabbá tehette volna ezt a szinte páratlan előadóművészi produkciót.) Óriási művészi vállalkozás és csodálatos élmény Berek Kati estje. Nagyon örülünk, hogy a Budapesten már többször megismételt és újólag kitűzött műsort a diósgyőri vasasok meghívása alapján, az Ünnepi Könyvhét idején Miskolcon, a Bartók Béla Művelődési Házban is élvezhettük. A május 30-i est bizonyára igen sokáig emlékezetes lesz minden jelenvolt versbarátnak, az est minden részvevőjének. Mintegy másfél óra hosszat mondott verseket Berek Kati. Műsora nyitásaként Nagy László monumentális alkotását, a Rege a tűzről és jácintról című költeményét hallhattuk, azt a hitvallást, amely szinte az egész est és a hűséget ápoló művészet ars poeti- cá-ja lehet. Csoóri Sándor, Buda Ferenc, majd Szécsi Margit versei következtek. Az első részt e legutóbbi költő A látható ember című poémája zárta, amely, ha túlzottan költő-centrikus szemléletű is, vallomás a költőnek az őt körülvevő világhoz tartozásáról. A második részt Nagy László Himnusz minden időben című verse nyitotta, majd a másik három költő viszonylag könnyebb hangvételű költeményeinek füzére következett, s befejezésként Nagy László csodálatos víziókat érzékeltető, lenyűgöző Menyeg- ző-jét és a Ki viszi át a Szerelmet című versét hallottuk. Ha csak Nagy László nyitó költeményét és a Menyegző-t hallottuk volna, akkor is nagy elismerést érdemelne Berek Kati művészete. Egy harminc percnél hosszabb vers betanulása maga is különös tiszteletet érdemlő művészi tett, de az a mód, ahogyan ezt és a többi költeményt Berek Kati tolmácsolta, a versmondás legmagasabb foka. Szinte teljesen eszköztelenül. ' csak hangjának színárnyalásaival, szemével, majd egyik-másik versnél ujjainak plasztikus játékával jelenítette meg a költő gondolatait, ragadott magával, hogy szinte mi is láttuk a Menyegző vízióit. Sajátos módon egy-egy alkotónál, az egyes versek között, majd a második részben a különböző költők között nem tartott szünetet, mégsem éreztünk összeihosódást, mert a. versek jó válogatása gondolati egységet teremtett, és a műsor kerek egészként szolgálta a négy költő s a társalkotó előadó-művész mondanivalójának érzékeltetését: a hűség vállalását. Miskolcon örvendetesen növekszik a hasonló jellegű előadó-estek száma, s a széksorokban e nemes művészet korábbi hódolói mellett mind több fiatallal találkozunk. Nemes hivatást teljesít a Bartók Béla Művelődési Ház, a diósgyőri munkáskultúra jó ápolója, amikor előadóművészeink legjobbjainak meghívásával immár sorozatosan segíti ilyen értékes élményhez az érdeklődőket. Benedek Miklós Tardi Kovács Sándor kiállítása Mezőkövesden A mezőkövesdi járási művelődési házban június 11-ig tart nyitva Tardi Kovács Sándor festőművész kiállítása. A mezőkövesdi születésű és ma is ott élő fiatal alkotó negyvenkét művel vall az őt körülvevő világról. A tárlat anyagában nagy helyet foglalnak el a mezőkövesdi témájú művek. A tárlat mindennap délelőtt kilenctől tizenkettőig és délután kettőtől este hat óráig tekinthető meg. Ha nem fogja be a száját.. “ Morzsák — Bocsánatot kérek, nem tetszik tudni, mikor megy innen az utolsó autóbusz? — De igen. Éjjel 11 órakor. — És utána más kocsi nem indul? — Nem tudod miért valnak Jóslcáék? — Felesége a szokottnál korábban éri haza. — Ez nein indok. — Ez nem. De nem Jóslta nyitott ajtót. — Ez sem jelent semmit. — Nem. De, aki az ajtót nyitotta, azon a felesége pongyolája volt. (csbj S zokatlan, furcsa incidensnek voltunk szem- és fültanúi a minap, egyik miskolci autóbuszon, amely a Vasgyár felé közlekedett. Műszakváltás előtt jó félórával csaknem teljesen üres jármű állt meg a villanyrendőrnél. A megállóban elég sokan várakoztak, többnyire munkások, akik műszakba igyekeztek. Nem is lett volna semmi baj, hiszen a kocsiban mindenki kényelmesen elfért. A galibát az okozta, hogy egy idősebb, testes, őszülő, de Igen fürge férfi „élelmesen” az első ajtón szállt fel, hogy ülőhelyet biztosítson magának. A többiek nehezteltek rá, ez látható volt pillantásukból, de senki nem szólt semmit, csak a kalauznő jegyezte meg udvariasan, joggal: — Bácsikám, mos talán nem tetszik attól tartani, hogy nem fér fel? Teljesen üres a kocsi. Miért tetszett az első ajtón felszállni? Mások is utaznak, miért kell ennyire önzőnek lenni. — Magát senki sem kérdezte — dobta vissza a szót ingerülten a férfi, úgy, hogy az utasok mind felfigyeltek rá. — Igaz, hogy senki sem kérdezett, de kötelességem figyelmeztetni azt, aki az utazás rendjét megszegi — válaszolta a kalauznő. — A bácsi pedig csak magával törődik és még meg is ser* tődik, ha figyelmeztetik. A közlekedési szabályok megsértésére és az önző magatartásra az idősebb kor sem jogosít fel senkit __ — Hagyja abba a szöveget. Unalmas a duma — vágott vissza a férfi, s hogy szavainak nagyobb súlya és foganatja legyen, megtoldotta: „ha nem fogja be a száját, vegye tudomásul, hogy leváltatom a kocsiról!” — Ejha! — Horkantak fel körülötte az utasok közül többen is. — De nagy erőt érez magában__ — Ugyan k i lehet az öregúr... — ÉS hol él, vajon?__ — Azt h iszi, hogy manapság csak úgy, egyszerűén le lehet váltani valakit, alá ráadásul nem csinál semmi mást, csak a kötelességét teljesíti... — Igenis igaza van a ka* lauznőnek... — Hogy lehet egy ember ilyen önző, hogy csak magával törődik és ha figyelmeztetik, még neki all feljebb, sót fenyegetőzik is — záporoztak a most már láthatóan zavarban levő jó öreg felé az elmarasztaló vélemények. Egy kicsit talán restellkedett is, mert egészen belepirult, óé nem szólt többet egy szót sem. A kocsi pedig haladt * terelöúton, s mi, a* utasok, igen jól éreztük magunkat az egészségei munkás-közvélemény atmoszférájában. feséÁ i [elolvasó Színpad bemutatója GODOT-RA VÁRVA e i Beckett Godot-ra Samuéi Várva című műve immár több mint egy évtizede tartja a vita hőfokán mindazokat, akik fogékonyak a rendkívülire. Könyvtárakat tesz ki a Beckett-t életmű elemzése, vitázása. A modern dráma- körül felpa- rázsló eszmecserékben Beckett neve közszájon forog. Támadják, védik, szidalmazzák, dicsérik. Akik jól szabott ruhában sétálgatnak, azokat idegesíti, ha valaki kifordított öltönyben jár-kel az utcán. Az égő, parázsló cigarettát legfeljebb a cirkuszi bohóc veszi szájába. Beckett kifordított ruhában jár. És a pipát is másként szívja, mint embertársai. Beckett minden konvencionális és nem konvencionális tételt visszájára fordít, hogy aztán bebizonyítsa, hogy még a visszája sem igaz. Megbotránkoztat és csúíondárosan neII Miskolci Hemzeti Színház műsora Június JL, szerda. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. 2, csütörtök. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. §, péntek. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. 4, szombat. Bérletszünet. MAYA. 7 óra. SS, vasárnap. Bérletszűnet. MY FAIF LADY. 3 óra. Bérletszünet MY FAIR LADY. Fél 8. 8, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 7 óra. 7, kedd. Bérletszűnet. MY FAIR LADY. 7 óra. 5, szerda. Bérletszünet. MY FAIR LADY. 7 óra. A MAGYAR RADIO miskolci stúdiójánál! műsora (a 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) A riportereké a szó. Tegnapról mára, máról holnapra . .. Eső után az állami gazdaságban. Előadó: a szerző. Lányok, asszonyok. A véletlen!.«« Keringők. A megye sportéletéből. „Mindent elmondok Amerikában, amit itt láttam“ Az Egyesült Államok haladó magyarságának két lapja van. Egymás melletti szobában szerkesztik őket. Az Amerikai Magyar Szó-1 Alex Rosner, a Nők Világá-t Gyár- mathy Kató. Az 1922-ben Amerikába kivándorolt szerkesztőnő most hazalátogatott, ős Miskolcot is felkereste. Másodszor jár idehaza a felszabadulás óta. 1953-ban Koppenhágából, a Demokratikus Nőszövetség üléséről érkezett, akkor látta először hazáját 1922 óta. Akkor még nem adtak útlevelet az USÁ-ban magyarországi látogatásra; most nagy nehezen kapott. — Mindent elmondok Amerikában, amit itt láttam — mondja lelkesülten/ — Imponáló a magyar nők öntudatossága. Ezt tapasztaltam abban a jászsági termelőszövetkezeiben, ahol jártam, és itt, Miskolcon Is. 1922-ben megélhetési nehézségek miatt mentem ki Amerikába, a harmincas évek nagy válsága idején csatlakoztam a kínt élő magyar nők mozgalmához. Most én szerkesztem, adminisztrálom a lapot, jóformán egyedül. Az amerikai nő se elnyomott, de alkotmányos joga a szavazati jogon kívül nincs. Még a szakszervezetek vezetőségében sem foglal helyet egy sem, a képviselőháznak 12—14, a szenátusnak pedig csak 2 női tagja van. Az amerikai nép meglehetősen éretlen a politikában; kétszeresen vonatkozik ez a nőkre, akiket még a szakszervezet se nevel politikai szellemben. Milyen más hallgatni az asszonyokat itt, Magyarországon! •— Milyen az amerikai nőmozgalom? — Legjelentősebb a Women Strike for Peace, az Asszonyok a békéért mozgalom. Érdekessége, hogy nincs hivatalos szervezete, így a hatóságok nem tudják feloszlatni. De felemelte szavát az atomrobbantás ellen és talán ez az akció is hozzájárult az alom- csend-szerzódés megkötéséhez. Most a. vietnami háború befejezéséért száll síkra. Aktívái már bejelentették a novemberi amerikai képviselőválasztásokkal kapcsolatban, hogy csak olyan képviselőre szavaznak, aki békét akar Vietnamban. — Óriási élmény volt számomra a termelőszövetkezet a női elnökkel és a politikailag képzett parasztusszonyok- kal. Ugyancsak megkapott, hogy a miskolci Pamutfonodában a munkásnők nem Amerika-imádatlal érdeklődtek a kinti viszonyokról. Azt láttam, hogy a miskolci nuin- kásnő tudja mit csinál; kö- zösségtudata nagyon tetszett. — Es mindezt meg is írja? — Igen, megírom. Megírom azt is, amit másképp látok, mint a magyarok, yie azt is jól tudom, hogy kintről mindig könnyebb másképpen látni valamit, mint ot.t, ahol csinálják. Itteni tapasztalataim azonban megerősítenek benne, hogy odakint folytassam munkámat az asszonyok öntudatosításáért, politikai felvilágosításáért (mátc) vet mindennapi dolgainkon. Más dimenzióban él, dehuma- nizál mindent, és fügét mutat a hagyományoknak. Akik a valóság torzításaiban ráérez- nak önnön életük torzulásaira, — tapsolnak. De tapsol, nak a kiegyensúlyozott, a dráma-esztétikum spiráljaiban jól eligazodó intellektu- elek is. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtized egyetlen drámai műve körül nem alakult ki olyan végletes ítélkezés, mint a Godot körül. Varranai Aurél kritikus a Felolvasó Színpad hétfői műsorának bevezetőjében Shakes- peare-rel azonosította Beckett művészetét, a Godot-t pedig többször egybevetette a Lear királlyal. Jól ismerjük Hegedűs Géza író megnyilatkozását is, aki azt mondta a Godotra: „irodalmi blöff’. Ahol ilyen végletes sununázá- sok születnek, ott szinte törvényszerű, hogy az igazságnak valahol középütt kell lennie. Kétségtelen: modern dráma nincs Beckett és Ionescu nélkül, de Ibsen, Csehov, Arthur Miller, Tennessee Williams, Sartre, Brecht, Rozov és mások nélkül sincs. Az abszurd dráma hívei szívesen kölcsönzik önmaguk kizárólagos igazolására a „modern” jelzői, miként az abszurd festők is beleesnek néha abba a tévhitbe, hogy az üt, amelye* járnak, kizárólagos és ** egyedüli üdvözítő. Az abszurd dráma elfér too- runk színházi palettáján. Túlbecsülni azonban értelmetlen, s bizonyos értelemben káros lenne. Egy olyan mű- sorfűzérben, amelyet a Felolvasó Színpad az idei évadra összeállított, helye volt a Godot-nak, s a jövőben ií helyet kell biztosítani a hasonló, szellemdús abszurd- drámának. r\ ~ rendező* Orosz György sébcn él. vezetesen pergett az egyébként cselekmény- és konfliktusmentes, de gondolatokban annál gazdagabb játék. Oros* nagyon helyesen, bőséges humorral oldatta a látszólag céltalannak tűnő fees égésű Az élvezetes humor forrása ezúttal Némethy Ferenc volt. Estragon szerepében. A valamivel kényelmesebb Vladimírt, az örök Godot-váról Sallós Gábor olvasta fel élvezetesen. Varga Gyula, Somló Ferenc és Vargha Irén szintén része volt a jól sikerült estnek. Csupán annyit jegyeznénk meg, hogy az első részben a kelleténél többet mozogtak a szereplők, a második rész lemerevítése határozottan jobban tetszett és figyelni iá intenzivebben tudtunk. — párkány -* a Érdekes kisfilniek Borsodi Műszaki lielek keddi programjában Tegnap, május 31-én, kedden kisfilmek vetítésével folytatódott a Borsodi Műszaki Hetek eseménysorozata. Miskolcon, a BM Kossuth utcai klubjában tizennégy különböző témájú szakmai film szerepelt az egésznapos programban. Az érdeklődők megtekinthették többek között az Antibiotikumok születése című magyar, a Tisztítás című holland, valamint a Folyamatos rakodás című francia filmalkotást. A délutáni programban szerepeit a Korszerű vágányépítés című francia kisfiim. Két angol filmalkotást is bemutattak, amelyek a számítógépek alkalmazásáról, sokoldalú felhasználásáról szóltak. Az NDK-beli filmesek az elektromágneses hullámok terjedéséről készítettek produkciót. A minőségellenőrzés korszer rű módszereiről angol, az új mezőgazdasági technológiáról és a növényvédő készülékekről NDK-filmet láthattak az érdeklődő szakem* berek. A hűség költői és a hűség művésze Berek Kati diósgyőri estjéről
