Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! mmmmtíe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 148. szám. ARA: 5 0 FILLÉR Péntek, 1966. június 24. Megkezdődöd az orizággydiés ülésszaka Napirenden: a III. ötéves terv Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az 'országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyei foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők a Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az ipari bizottság jelentése Klujbcr László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; 4. Interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A kormány az országgyűlés •lé terjeszti az 1966—70. évekre vonatkozó III. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervjavaslat figyelembe veszi gazdaságfejlesztésünk eddigi tapasztalatait, támaszkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában foglalt, hosszú időre alapul szolgáló irányelvekre, szem országokkal az átlagosnál gyorsabban nő. Ebben különösen nagy szerepet játszik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztása során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása. A kormány a szocialista szektorban 5 év alatt végrehajtható beruházások összegét 250—200 milliárd forintban javasolja meghatározni. Egyidejűleg szociális-kulturális létesítményekre és lakásépítésre körülbelül 47 milliárd forintot fordítunk, többet mint a II. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem elosztásánál természetesen biztosítani kellett azt is, hogy a nemzetközi helyzet követelményeinek figyelembevételével erősítsük honvédelmünket Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a népgazdaság összes beruházásainak 46—50 százalékát — vagyis mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és az építőipar fejlesztésére fordítjuk. Fűtőanyagszükségletünk fedezésében tovább kell növelnünk a szénhidrogének, vagyis a kőolaj és a földgáz fel- használását. A fűtőanyaggazdaságunk fejlesztését a terv megfelelő beruházásokkal, műszaki fejlesztéssel és import útján valósítja meg. A kitűzött cél az, hogy tüzelőanyagbázisunk kalóriában mintegy 19 százalékkal bővüljön; villa- mosenergia iparunkban pedig mintegy 1000 mw új kapacitást létesítünk. Ez a feladat az ipari beruházások körülbelül 30 százalékát veszi igénybe, •lőtt tartja a társadalmi, gazdasági építésünk legközelebbi feladatait. A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1906. május 23—27-i ülésén megvitatta és jóváhagyta — mondotta Ajtai Miklós; A III. ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A szocialista ipar termelése fez előző öt év alatt 47 százalékkal emelkedett. Sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mezőgazdaságunk teljesítette az átszervezés idején célul kitűzött kettős feladatot: a mezőgazdaság termelése az elmúlt öt év átlagában mintegy 10 százalékkal volt több, mint az azt megelőző öt évben. A nemzeti jövedelem összesen öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. A beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését és csaknem egynegyede a kulturális, egészségügyi, szociális és komTanácskozik az országgyűlés A szintetikus szálanyagok termelésére könnyűiparunk nyersanyagbázisának bővítése miatt van szükség. Hazánkban a szintetikus vegyi szalak gyártása jelenleg még alacsony szinten áll, 1965-ben mindössze 2400 tonna volt A termelést 1970-ig 6500—7000 tonnára bővítjük. Noha a könnyűiparhoz soroljuk, de itt említem meg, hogy tervünk kiemelkedő feladatokat ir elő a cellulózé és a papíriparban. Tovább folytatjuk a gépipar gyors fejlesztését, korszerűsítését, növelve a gépipari beruházások arányát, az ipar egészén belül. Ä gépipar számára a terv az előző öt évinél 80 százalékkal nagyobb beruházási lehetőséget biztosít. Autóbuszgyártásunkat 1970-re körülbelül évi 7000 db-ra emeljük. A beruházások és a lakosság sokrétű igényei kielégítésében döntő feltétellé vált az építőipar. Az építkezések technológiájának korszerűsítésére tervbe vettük az előregyártó kapacitások jelentős bővítését és műszaki tervezésünkben $ fejlett, gazdaságos építési elvek alkalmazásának kiterjesztését. A terv előirányozza, hogy 1970-re az ipáid, közlekedési és raktározási célokat szolgáló csarnoképületeknek legalább a fele, a mezőgazdasági épületek vázszerkezetének körülbelül fe* százaléka üzemileg elöregyártott szerkezettel készüljön; A lakásépítési kapacitÉ* korszerűsítésére, termelékenységének növelésére a tervidőszakban házgyárakat építünk. Az országos építőipar — új technológiáknak megfelelő —* gépesítéséhez több mint 3 milliárd forintot irányoztunk elő. Ennek eredményeképpen elérhető, hogy az É£\I. építő vállalatainál a gépállomány teljesítőképessége egy építőipari munkásra vonatkoztatva 40—- 42 százalékkal növekedjék* Növeljük a mezőgazdasági beruházásokat A fogyasztási cikkeket előállító iparágakra nagy feladatok hárulnak, mind a lakosság igényeinek kielégítésében, mind pedig az exportban. A tanácsi és szövetkezeti Ipar feladatait a tervidőszakban tovább növeljük és jelentős támogatást nyújtunk, hogy a belső piac rendkívül sokrétű — áru- és szolgáltatási szükségleteit megfelelő színvonalon kielégíthessék, és fejleszthessék exporttevékenységüket is. i A szövetkezeti és tanácsi iparban több mint két milliárd forint beruházást tervezünk. A lakosság ellátásában, elsősorban a javítási- és szolgáltatási igények kielégítésében továbbra is számítunk a kisiparosokra — mondotta. Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a lakosság életszínvonalát csak a mezőgazdasági termelés fokozásával emelhetjük. Hazánk kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, s a mezőgazdaság — külkereskedelmi áruforgalmi aktívumával — segítséget nyújt az egész népgazdaság növekedéséhez is. Mindez azt indokolja, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a III. ötéves terv időszakában is kulcskérdésnek tekintsük. Az előterjesztett törvényjavaslat azt tűzi ki célul, hogy a mezőgazdaság termelése 1966—70 átlagában, a megelőző öt év átlagához képest 13—15 százalékkal növekedjék. — Az előző öt évhez viszonyítva növeljük a beruházásokat, és a beruházásoknak most nagyobb hányada szolgálja az állóalapok tényleges bővítését. — Folytatjuk a gépesítést: többek között 38—40 ezer traktor. 35—35 ezer pótkocsi és 6—7 ezer gabonabombáin beszerzése válik lehetségessé. — A háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatban a következő tervidőszakban ti folytatjuk világos és határom zott politikánkat és ennek eredményeképpen azzal számolhatunk, hogy a gazdaságok termelési színvonala a mezőgazdasági népesség számának csökkenése ellenére sem esik vissza, sőt egyes ágazatokban (mint pl. a baromiitenyésztés) emelkedik. — A mezőgazdaság munkai erőellátását javítja az a körülmény, hogy a tervidőszakban munkába lépő fiatalok évfolyamai nagy' létszámúak és így reális a mezőgazdaságot életpályának választó fiatalok számszerű növekedése. — A mezőgazdasági gépesítés során különös figyelmet kell szentelni az őszi betakarítás gépesítésére. s ezzel az őszt munkacsúcsban jelentkező munkaerőhiány enyhítésére. ügy tervezzük, hogy az ország kenyérgabona szükségletét hazai termelésből fogjuk kielégíteni. A zöldségtermelést 1970-re az 1963—64. évek átlagához képest mintegy 45— 50 százalékkal kívánjuk növelni. — Az állattenyésztés növekedési üteme az előirányzat szerint a II. ötéves terv időszakában elért fejlődéssel azonos mértékű lesz. A felvásárlás fő formájának a III. ötéves terv időszakában változatlanul a szerződéses termeltetést tekintjük. — Jelentős íeljesztési feladatokat kívánunk a tervidőszakban az élelmiszeripar területén megoldani. Az élelmiszer-' ipari termelés 1965. és 1970. között mintegy 28—32 százalékkal növekszik. Ajtai Miklós ezután a kOat (Folytatás a 2. oldalomj , munális ellátás, valamint a lakáshelyzet javítását célozta. 282 000 lakás építésével megkezdtük 15 éves lakásfejlesztési tervünk végrehajtását. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereladás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett, miközben a lakosság élelmiszerfogyasztása körülbelül 12 százalékkal nőtt. Jelentősen, Biztosítjuk szilárd e< Szükséges, hogy az ipari termelés az eddiginél ru- i galmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi I piacok igényeihez és cz- | által a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban legyen a kereslettel. A gazdaságfejlesztés említett | jellegzetességei szükségessé (teszik, hogy az iparban és a (népgazdaság egyéb ágaiban (gyorsítsuk a műszaki haladás I ütemét, az életszínvonal-pofiti- 1 kában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz, miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzeml-k a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. Így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból, s az ösz- szes számításba vehető tényező gondos figyelembevételével, A vaskohászat tervelőirányzataiban a termékek minőségével és a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak előtérben. Az ötvözött hengereltacél termelését 1965- ről 1970-re 60—65 százalékkal kell növelni, Alumíniumiparunk további fejlesztése a tervidőszak egyik legjelentősebb ipari programja. A terv időszakában elsősorban a magyar—szovjet alumínium egyezmény értelmében, timföldtermelésünk jelentékeny fokozását irányozzuk elő legkorszerűbb alapon. Mint ismeretes, az egyezmény alapján áthidalható majd bauxitva- avonunk gazdaságos hasznosí- , tasának egyik akadálya: a ; nagy mennyiségű, olcsó villa- mosenergia-hiány. Mivel az egyezmény értelmében a Szovjetunió a timföldből kinyerhető alumíniu- , mot teljes egészében visszaszállítja, így 1970-ben a Szovjetunióban részünkre feldolgozott 120 ezer tonna timföld ellenében 60 ezer tonna, a to- , vábhá hazai termelésből Tovább fejlesztjük a l unt íni umip arunkat ugyancsak 60 ezer tonna alumíniumfém áll majd rendelkezésünkre. A timföld feldolgozásában együttműködünk a baráti Lengyel Népköztársasággal is. A magyar iparfejlesztésnek a harmadik ötéves tervidőszakban is központi feladata marad a vegyipar fejlesztése. A vegyipari termelés tervezett fejlődési üteme évi 10 százalék, amely majdnem kétszerese az ipar átlagos fejlődési ütemének. A III. ötéves tervben a nitrogénműtrágya-gyártásunk — kereskedelmi súlyban számolva — több mint egymillió tonnával növekszik és szénbázisról teljes egészében átallunk földgázbázisra. Megindítjuk a karbamid-műtrá- gyagyártást és az úgynevezett kettős műtrágyagyártást, amely nitrogént és foszfort egyaránt tartalmaz. Hazánkban 1965-ben az egy főre jutó műanyagfelhasználás négy kg volt, de ebből csak 3 kg-ot fedezett a hazai termelés. 1970-ben az egy főre jutó műanya gf elhas ználásban megközelítjük a üz kg-ot. 23 százalékkal nőtt a kiskereskedelem iparcikk eladása. Majd arról szólt az előadó, hogy a III. ötéves tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló eszközök fel- használásának hatékonysága. Az ipari termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munka termelékenységének növekedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek; a gazdaság tryensúly át az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét feltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. Ezután kereskedelmi kérdésekről szólt, majd így folytatta. A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisa továbbra is a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszúlejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom a KGSTAftai Miklós beszéde
