Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

ESZAKMAGYAEORSZAG Péntek, isea, Június 14 Megkezdődött ins ország’gyiílés íüésszsBlk®, fPotytatás az 1. oldalról.) lekedésről szólva kijelentette, hogy a III. ötéves terv idő­szakában a közlekedés fejlesz­tésének legfontosabb feladata a műszaki színvonal további emelése. — A legfontosabb cél a vasúti vontatás korszerűsíté­se. Ennek érdekében öt év alatt csaknem 500 villamos- és dicsclmoz- , donyt szerzünk be. Vil­lamosítjuk a Miskolc— Nyíregyháza cs a Buda­pest — Debrecen — Záhony közötti főútvonalakat, mintegy 400 km hosszú­ságban. A szónok a továbbiakban kijelentette, hogy a terv elő­irányozza, hogy a szocialista építés előrehaladásával a la­kosság életszínvonala és élet- körülményei rendszeresen to­vább javulnak. A III. ötéves terv' előirányozza az egy főre jutó reáljövedelem 14—16 szá­zalékos növelését. A reál­bér öt év alatt, a számítások szerint 9—10 százalékkal emelkedik. összhangban áll a mechaniz­mus reform-követelményeivel. A terv a fejlődés olyan prog­ramja, amelyben a párt po­litikája ölt testet és amely­nek teljesítésére harcba hív­juk a magyar dolgozók mil­lióit. Szünet után Pólyák János­nak, az országgyűlés alelnöké- nek elnökletével folytatódott a tanácskozás. Friss István felszólalása 1970-ben minden második családnak lesz tv-je A szociális ellátás pénz­ben kifizetett juttatásai (nyug­díj, családi pótlék, segélyek, stb.) öt év alatt összegükben 40 százalékkal, mintegy öt- milliárd forinttal növeked­nek. A terv lehetővé teszi az egy főre jutó hús, tej, és tejtermék, tojás, állati fe­hérje fogyasztás növeke­dését, viszont azzal szá­mol. - hogy a növekvő élet­színvonallal összhangban természetes folyamatként a liszt és kenyér fogyasz­tása csökken. Az élelmiszeripar tervezett, fejlődése biztosítja, hogy — a lakosság igényeinek megfele­lően — az élelmiszer-alap­anyagok mind nagyobb há­nyada kerüljön feldolgozott formában a fogyasztóhoz. Ruházati cikkekből is javul az árukínálat. A tervezett for­galomemelkedés a tartós fo­gyasztási cikkekben 40—45 százalék. Többek között azzal szá­molunk. hogy 1970-ben min­den második család rendelke­zik televízióval és csaknem minden harmadik család hű­tőszekrénnyel. — A tervidőszakban folyta­tódik a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A III. ötéves terv 300 000 lakás épí­tését tűzte ki célul, ebből 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a II. és a III. ötéves terv 10 éve alatt ösz- szesen 582 000 lakás épül fel. A mintegy 200 000 magán­erőből építendő lakáshoz az állam öt év alatt 10 milliárd forint hosszúlejáratú hitellel, típustervekkel segíti 3 lakos­ságot. Tervezzük,- hogy a közmű- fejlesztésre előirányzott köz­ponti erőforrásokból 13 vá­rosban új vízmüvet, 24 va­rasban pedig új csatornát épí­tünk. A lakosság helyi erőfor­rásait elsősorban a falusi köz­műves vízellátásra célszerű fordítani. E célok megvalósí­tásaként 1970-ben a lakosság­nak mintegy fele vízvezeték­kel ellátott, 27—29 százaléka pedig csatornázott területen fog lakni. Biztosítani fogjuk, hogy 1970-re minden második család rendelkezzék pro- pán-butángázzal, vagy vezetékes gázzal. Friss István, a terv- és költ­ségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emel­kedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvény- javaslat jóval kevesebb szá­mot, megkötöttséget tartal­maz, mint a korábbi hasonló dokumentumok. Ez annak a felismerésnek az eredménye, hogy a központi tervben sze­replő sok mutató, a központi gazdálkodás alá vont anya­gok nagy száma, ezzel együtt a tervlebontás eddigi rend­szere bizonyos mértékig aka­dályozta, hogy a döntés azo­kon a fórumokon szülessék meg, ahol az arra leginkább hivatott, a feltételeket, a .kö­rülményeket legjobban isme­rő emberek dolgoznak. Az indokolatlanul sok központi előírás, és megkö­töttség elfojtja a helyi kezdeményezést és a kelle­ténél jóval kevesebb em­ber ügyévé teszi a gazda­sági cselekvést, közvetetten tehát utat nyit vo­luntarista, szubjektív döntések meghozatalára. — Ez indokolja — folytatta Friss István —, hogy a gazda­ságirányítás rendszerének to­vábbfejlesztése során fokoza­tosan megszüntessük a terv­lebontás mai rendszerét, és a döntés jogát általában azok kezébe tegyük le, akik a dön­tések meghozatalára a leghi- vatottabbak. Friss István ezután a tudo­mány szerepéről, növekvő je­lentőségéről szólt. A további­akban a népgazdasági terv realitása és a fejlődési ütem közötti összefüggéseket vizs­gálta. A mezőgazdasági előirány­zatokról szólva a törvényja­vaslat előadója kiemelte: a tervezett fejlődési ütem ala- cson3rabb a második ötéves tervben eredetileg tervezett ütemnél, amely — mint a gyakorlat igazolta — nem" volt reális. Friss István ezután az or­szággyűlési bizottságokban le­zajlott viták főbb konklúzióit ismertette. Beszéde végén arra kérte az országgyűlést, hogy a népgazdaság harmadik öt­éves tervéről szóló törvény- javaslatot — a bizottságok ál­tal javasolt módosításokkal — fogadja el. Ezután az elnöklő Pólyák János ismertette, hogy 32 kép­viselő jelentkezett felszólalás­ra a törvényjavaslat vitájá­ban. A fejlett tőkés országok­kal is álljuk a versenyt, például a közoktatás, az egészségügy, szociális el­látás terén. Tudjuk, hogy tőlük még sok tekintetben el vagyunk marad­va, de szocialista társadalmi rendünk minden tőkés ország fölött áll az emberiesség, a dolgozókról való féltő gondol­kodás, a társadalmi fejlődés tekintetében. Németh Károly ezután arról szólt, hogy az ipar, valamint a lakosság létszámának növe­kedésével Budapest fejlesztése nern tartott lépést. ■ Folytatni kell egyes fővárosi üzemek vidékre telepítését, mégpedig az eddiginél zökke­nőmentesebben, A harmadik ötéves terv %sl» gére a főváros 2 030 000 lakos­sal számolhat. A harmadik ötéves terv áss állami lakásépítés arányát a fővárosban magasabban irá­nyozza elő az előző öt évinél, A korszerű lakásépítés fel­tételeinek további javítására a tervidőszakban két újabb nagy teljesítményű házgyárat he­lyeznek üzembe. A szónok ezután a lakosság fogyasztási cikk-ellátásáról szólt. Németh Károly végezetül a harmadik ötéves terv végre­hajtásában a főváros dolgo­zóira háruló feladatokat is­mertette, a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavasla­tot elfogadta. Di*, Ilorgos Gyula beszéde Ncineih Károly felszólalása Négyezerrel no az orvosok száma Ajtai Miklós az oktatásról hangsúlyozta, hogy a távlati szakember-szükséglet kielégí­tése érdekében bővíteni kell az oktatási kapacitásokat, komplex, átgondolt intézke­dések révén pedig biztosítani kell a korábbi években szüle­tett nagylétszámú korosztá­lyok maximális továbbtanu­lásának lehetőségét. Az iskolában végző fiatalok Jelentős része továbbra is az iparban, az építőiparban és a többi, nem mezőgazdasági ág­ban fog dolgozni. Az előző éveknél nagyobb számban van azonban szükség fiatalra a mezőgazdaságban. Az egyetemek és a főisko­lák nappali tagozatának első évfolyamára évente 9500— 10 00Ö hallgató vehető fel. Az egyetemi-főiskolai képzés ter­ve ezzel a távlati igényeket kielégíti. A szónok az egészségügyről kijelentette: a terv mintegy 7—7500 kórházi ágy létesíté­sével számol. Tovább bővül a rendelőintézeti hálózat, az orvosi körzetek száma 4300— 4400-ra (12—14 százalékkal) növés zik. . Nagymértékben fejlődik a vidéki fogászati ellátás, bővülnek az üzemorvosi, közegészségügyi-járvány­ügyi intézmények, a böl- , csődék és a szociális ott­honok is. 1966—1970 között csaknem 4000-rel nő az orvosok száma és így 1970-ben 10 000 lakosra mintegy 22 orvos fog jutni — mondotta Ajtai Miklós, majd így fejezte be beszédét: A kormány a törvényjavas­lathoz részletes indokolást fű­zött, amelyben ismerteti a törvény alapjául szolgáló olyan részletes elgondolásokat és számításokat, amelyeket tervgazdálkodásunk korábbi tapasztalatai szerint több év­re előre szükséges áttekinte­ni, de nem célszerű jogi erő­vel bíró határozattá, törvény- nyé emelni. A törvényjavaslat tehát le­hetőséget ad arra, hogy a kor­mány a terv fő céljainak ha­tékony végrehajtása érdeké­ben számos részletkérdést az éves tervekben és operatív in­tézkedésekkel a tervteljesítés etetői, az objektív gazda­sági körülményektől a nem­zetközi piaci helyzet alakulá­sától függően határozzon meg. A törvényjavaslatban és az indokolásban tételesen csak az elkövetkező két évben In­dítandó főbb beruházásokat szabtuk meg, míg a tervidő­szak végén induló és hatá­sukban 1970 után érvényesülő beruházásokról tételes dön­tést a koimány a terv végre­hajtása közben folyamatosul fog hozni. Erre azért van szükség, mert bár az 1970 utá­ni fejlődésre vonatkozóan rendelkezünk megfelelő isme­retekkel, mégis a technika gyors fejlődése, az 1970 utáni nemzetközi kapcsolatok előt­tünk álló egyeztetése, továb­bá a mechanizmus reformjá­nak várható hatása nem in­dokolja. hogy már mast téte­lesen rögzítsünk olyan elkép­zeléseket, amelyek részleteik­ben még a következő évben változhatnak. A törvényjavaslat tekintet­be veszi, hogy a tervidő- ■ szak folyamán gazdasági mechanizmusunk átfogó reformját hajtjuk végre. Tartalmazza azokat a felada­tokat, amelyeket továbbra is távlati központi célkitűzés­ként rögzítünk, ugyanakkor nem szabályoz olyan részle­tes tervfeladatokat, amelyek az új gazdasági mechanizmus kibontakozását hátráltatnák. Az utóbbi években a párt vezetésével jelentős eredményt értünk el, leraktuk hazánk­ban a szocializmus alapjait. A következő, hosszabb időre szó­ló társadalmi cél a szocializ­mus teljes felépítése. A III. ötéves terv ennek a nagy fel­adatnak a szolgálatában áll, előirányozza a termelőerők további fejlesztését, a munka termelékenységének lényeges emelését, az életkörülmények további javítását, biztosítja a tudomány és a kultúra felvi­rágoztatásának további alap­jait. Fő társadalmi célunk, a szocializmus teljes fel­építését szolgálja a gazda­sági mechanizmus terve­zett reformja is, amely a gazdasági fejlődés újabb forrásait, a nép alkotó- készségének további kibonta­koztatását fogja eredményez­ni. Harmadik ötéves tervünk Az országgal együtt fejlő­dött, fczebb, gazdagabb lett fő­városunk és lakóinak élete. A tények azt mutatják, hogy né­pünk életszínvonala nemcsak kibírja az összehasonlítást minden olyan tőkés országgal, amely a fejlődésnek nagyjá­ból azonos fokán állt két évti­zeddel előbb, hanem azokat magunk mögött is hagytuk. Dr. Horgas Gyula kohó- és gépipari miniszter felszólalá­sa következett ezután. A népgazdaságunk harma­dik ötéves tervére vonatkozó törvényjavaslat csaknem vala­mennyi fejezete közvetve, vagy közvetlenül érinti a ko­hó- és gépipart — mondotta bevezetőül, majd a második ötéves terv időszaka alatt a kohászat és a gépipar fejlődé­séről beszélt. Ezután a harmadik ötéves tervjavaslatra utalva hangsú­lyozta, hogy a vaskohászat leg­fontosabb feladata a termelő kapacitások nagyobb mértékű hasznosítása, korszerűsítése, a választék összetételének és minőségiének a javítása. Az állami keretekből a kohászat rendelkezésére bocsátott beruházások 65— 70 százaléka ezúttal nem a termelés bővítését, ha­nem az úgynevezett minő­ségi áruk gyártását szol­gálja. Ezután Horgos Gyula utalt arra, egyes termékek további feldolgozásáról a kohászat ma­ga fog gondoskodni, és ezzel nemcsak a minőséget javítja, hanem a termékválasztéka is bővül. A gépipar várható fejlődé­séről szólva a miniszter utalt arra, hogy a termelés belső szerkezetének átalakítása foly­tatódik. Elsősorban azok a gép­ipari ágazatok fejlődnek jelentősebb mértékben,^ amelyek iránt állandó és, nagy a hazai és külföldi, igény, továbbá amelyek­nek gyártmányait a leg­rövidebb idő alatt nem­zetközi színvonalra lehet emelni. Lényegesen növekszik a következő öt évben a fény­források termelése is. Dr. Horgos Gyula utalt 9 nagy fejlődés előtt álló közúti járműgyártás várható ered­ményeire, szólt, hogy a gép­gyártás 40—45 százalékos át­lagánál nagyobb mértékben növekszik a vegyipari, élelmi­szeripari és mezőgazdasági gépgyártás termelése. Ezután azokról az intézke­désekről beszélt, amelyek az ütemes, egyenletes termelést; a negyedév végi hajrák fel­számolását szolgálják. Ezután az elnöklő Pólyák János bezárta a csütörtöki ülést. Az országgyűlés pénte­ken KI órakor a terv- és tör­vényjavaslat vitájával folytat­ja munkáját. Ezután Németh Károly kép­viselő, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára emelkedett szólásra. Egyetértésének adott hangot a harmadik ötéves tervjavaslattal, a benne fog­lalt fő célkitűzésekkel, majd így folytatta: A harmadik ötéves terv’ elért eredményeink megszilárdításá­nak, a szocializmus további építésének, az élet- és munka- körülmények javításának szo­lid, megalapozott terve, a szo­cializmus építésének öt évre szóló nemzeti programja. Németh Károly ezután méltatta azt a munkát, amelyet a második ötéves terv időszakában pártunk vezetésével a munkásosz­tály, a parasztság, az ér­telmiség, egész dolgozó népünk végzett. A tisztelet és a megbecsülés hangján szólhatunk csak arról a munkáról — mondotta —, amely az elmúlt öt esztendő­ben is maradandó alkotások­kal gyarapította hazánkat. Hibák, gyengeségek, követ­kezetlenségek is tarkították munkánkat. De ezek sikeres leküzdésének az is feltétele, hogy mindenki, aki becsülete­sein dolgozik — és népünk túl­nyomó többsége így dolgozik — tudja: van értelme a munkának, az erőfeszítések a naza, a nép javát szolgáló ered­ményekre vezetnek. Németh Károly ezután a fő­városnak a második ötéves terv Időszakában elért, ered­ményeiről adott számot Tüníclcs Sukarno ellen Az indonéz népi tanácsko­zó gyűlés, amelyről a hadse­reg a baloldalt leválasztotta, nagyfokú „kiábrándulással” fogadta Sukarno elnök szer­dán elhangzott felszólalását. A felszólalók elítélték a beszédet. Az egyik képviselő — mint az AP írja — egyene­sen „megvonta a bizalmat” Sukarnótól. Csütörtökön délelőtt már jobboldali diákok ezrei gyűl­tek össze a djakartaj egyetem épülete előtt és Sukarno el­nök ellen tüntettek — jelenti az AP hírügynökség. Az Amerikai HP kongresszusát tartja Szerdán New Yorkban meg­kezdődött az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának XVIII. kongresszusa. A kong­resszus olyan körülmények között ülésezik, amikor foly­tatódik a párt ellen indított kampány. így például jellem­ző, hogy a vendégek között nincsenek jelen a kommunis­ta testvérpártok képviselői. Az amerikai külügyminiszté­rium megtagadta a beutazási vízumokat azoktól a külföldi kommunistáktól, akik részt akartak venni az Egyesült Államok politikai életének • fontos eseményén. A jelenlevők nagy tapsától kísérve felolvasták az SZKP és több más kommunista párt vezetőségének üdvözlő távira­tát. Beszámolójában Gus Hall sürgette, hogy haladéktalanul szűntessék be a vietnami nép ellen viselt bűnös háborút. Az ország belső helyzetét elemezve a szónok megálla­pította, hogy a bőség külső je­lei mögött az amerikaiak! mélységes nyugtalansága rej­tőzik, eluralkodott a válság előérzete. De Gaulle Szibériában De Gaulle francia köztársa- lőterén a francia államfőt és nek, elnökét a város és a no- sági elnök csütörtökön Novo- a kíséretében levő Nyikolaj voszibirszki terület vezetői, a szibirszkbe érkezett. A leg- Podgornijt, a Szovjetunió Leg- novaszibirszkiek ezred üdvö- nagyobb szibériai város repü- felsőbb Tanácsa elnökségé- zölték. A Szovjetunióban tartózkodó francia köztársasági elnököt Június 21-án nagy tömeg köszönti a moszkvai Nagy Színház előtt. De Gaulle megtekintette a színház művé­szeinek előadásában ITokofjev Romeo cs Julia című színművel-

Next

/
Thumbnails
Contents