Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-21 / 145. szám

!i :n Világ proletárjai, egyesüljetek! Virágpiac A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ/ XXII. évfolyam, 145. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd. I960. június 21. T Leni, a dolgozók között Ni S zóban és írott formában, sokszor és sokfelé hal­lom ezt a három oda­vetett szót: lent, a dolgozók között. Nyelvtanilag nem ér­dekel a dolog. Viszonlmeghatá- rozóként azonban annál in­kább. Mert, akik így mond­ják, azok közül sokan így is értik. „Lent, a dolgozók kö­zött az a vélemény, hogy ...” „Lent, a dolgozók között elter­jedt az a helytelen álláspont, hogy...” „Lent, a dolgozók kö­zött nagy megértésre talált, hogy . ..” Mintha magas tró­nusról szemlélnénk, mi törté­nik alant, a dolgozók között... Mondom, nyelvtanilag nem érdekel a dolog, mert abból semmi baj nem keletkezne, ha a kifejezés mögött csupán egy­szerű — bár helytelen — fo­galmi és fogalmazási hiba húzódna. De nem arról van szó, hogy értelmi zavar nélkül burjánzott el a kifejezés. A meghatározás sok esetben ér­zelmet is takar. S amikor erre rádöbben az ember, akaratla­nul is kutatni kezdi: hát mi­féle viszony alakulgat „lent” és „fönt” között? Pemrégiben többedma- gammal abban a meg­tisztel tetősben volt részem, hogy az egyik vezető politikai testületnek elemző jelentést készítettünk. Ilyen­formán — tapasztalataimon túl — lehetőség nyílott rá, hogy alaposabban tanulmá­nyozzam ott „lent” a kérdést... A tanulmányozásnak meg­döbbentő következtetés lett a vége. Egyik-másik tekinté­lyes tisztséget viselő vezető olyan ritkán fordul meg „lent”, a dolgozók között, hogy az már egyenesen érthetetlen. Ha azután végre mégis el­jut közéjük, abból nagy reklá­mot ver — „lent jártam a dol­gozók között!” —, mintha leg­alábbis valami dicsőséges és megdicsőítő dolgot cselekedett volna. Sajnos, olyanokkal is előfordul hasonló eset, akik i,lentről” törtek fel, akiket a „lentiek” emeltek magasba, s azt hitték, nem kell majd hívni, jön magától is, hiszen erős a kötelék ... Sajnos, előfordul, hogy nem elég erős. Pedig a dolgozó em­berek — mindenekelőtt gyá­rak, üzemek, vállalatok fizi­kai munkásaira gondolunk — elvárják, ha nem is mondják, hogy közéjük illeszkedjék egy-egy órára, fél órára vezető, vezető apparátusban ügyködő, kinevezett vagy választott társuk. Nem formális, mes­terséges és mesterkélt han­gulatú találkozókat szeretné­nek. Őszinte, „rangkülönbség” nélküli beszélgetéseket. Nem­régiben a miskolci városi párt­bizottság titkárai, munkatár­sai, aktivistái körülbelül hat­száz üzemi munkással be­szélgettek. Őszintén, kertelés nélkül, nem rejtve el az úgy­nevezett kényes témákat sem. Idegen előtt nem egészen őszinte az ember. Az ismerős­höz közvetlenebb. Ezek a ta­lálkozók, amikről példaként emlékeztünk meg, nem egyedülállóak, elég gyakoriak — tehát kialakult a kölcsönös bizalom, így őszinte lehetett a szó is. ’lyen találkozók kellené­nek. Mert „lent”, a dolgozók közölt járva sok félreértés és megnemértés tisztázódhat. Hogy akar ter­vezni, szervezni, irányítani, rendeleieket és 'határozatokat végrehajtani az, áld nem tudja; mert nem ismeri: mi van „odalent”. Sok minden. Még pontosabban: minden! Az élet van ott. Ott, „lent” nagyon is az élet teteje van. Küzdelem együtt és küzdelem egyenként, örülő és bánkódó emberek, lelkesedő és csügge­dő, fáradó és fáradhatatlan ezrek, akik nélkül céltalan és értelmetlen volna mindenféle építő elhatározás. Ezek az em­berek nem gépek, hogy bekap­csoljuk őket és csak olajozni kell a kerekeket, mennek ma­guktól is. Az érzelmek har- nióniája nélkül ritmustalan az élet. Hogyan is hangolódhat­nék egybe ember és ember, ha az egyik csak távolról nézi, mi van „odalent”. Az ilyes­fajta viszony taszít és nem vonz. Az ilyesfajta viszonyhoz már csak az hiányzik, hogy megsüvegeljék a munkások a közéjük „leereszkedőt”. Nem csupán vezető embe­rekben, de vezető testületek­ben, olykor még pártszerveze­tekben is észlelhető bizonyos tespedtség. Olyasféle nézet, hogy „lent, a dolgozók között mindig rendjén megy min­den.” Csakhogy ez fentről tűnik így. A munkásokat nem kizárólag a termelés foglal­koztatja. Az élet és a magán­élet — a közügy és a magán­ügy solc-sok gondja feszíti, néha túlfeszíti ember és em­ber hangulatát. S ha ilyen­kor senki sem szól hozzájuk, joggal kitör belőlük az indu­lat: Miért csak akkor jönnek hozzám, ha akarnak tőlem va­lamit?! Miért nem jönnek akkor is, ha én akarnék — nem sokat, csak egyszerűen beszélgetni kicsit, világosab­ban látni a dolgok összefüggé­sét. Azokon az említett be­szélgetéseken — ne kertel­jünk, mondjuk meg őszintén — bizony ilyen megjegyzések is elhangzottak: „Mit számí­tok én, mit törődnek az én vé­leményemmel, fönt majd el­döntik a kprdést .. Ezt szüli a „lenti” szemlélet. Erre pedig nincs szükségünk! Csala László Megkezdődtek a beírat ások Az általános és középisko­lákban hétfőn országszerte megkezdődtek a beiratások. Az előző évekhez hasonlóan az idén is csak az új elsősöket, valamint az iskolát változtató tanulókat kell beíratni. Ríedárdos idő — de Péter Pál javulást ígér A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályára ér­kezett jelentések szerint Nyu- gat-Európa szerte tovább tart a hűvös, szeles idő, viszont Dél- és Észak-Európa, vala­mint a Szovjetunió európai te­rülete meleg és száraz. Dgl- Európában ugyancsak tovább 'art még a kánikula. Hazánkban a következő 36 órában változó mennyiségű felhőzetet, löbbfelé ismétlődő esőket, helyenként zivatarokat várhatunk, az északnyugati, északi szél időnként felerősö­dik. A nappali felmelegedés át­menetileg fokozódik: a ma reg­geli minimumszint valószínű­leg 13—18, a nappali maximu­moké 20—25 fok között alakul kij Ülést tartott az országgyűlés terv- es tíölfsngve'ési bizottsága Hétfőn a terv- és költségve­tési bizottság ülésével lezá­rult az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozásso­rozata, amelyen a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szó­ló törvényjavaslatot vitatták meg. Dr. Ajtai Miklós, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke vála­szolt az észrevételekre és a tervjavaslat néhány fontosabb összefüggését elemezte. Beszá­molt arról, hogy az elképzelések szerint az ipari termelés az JíriO-ig terjedő időszakban évente 6 százalékkal növekszik. Ez a tempó szolid, reális, nagy­jából megfelel az elmúlt évek növekedési ütemének. Ezen be­lül azonban minden területen nagy figyelmet kell fordítani a minőségi mutatók teljesíté­sére^ A mezőgazdasági termelés az előirányzatok szerint 13—15 százalékkal növek­szik. Ez meghaladja a második öt­éves tervidőszak fejlődésének ütemét, de alacsonyabb az 1961—65-ös évekre eredetileg tervezett (erinelésnövekedéf- nél, amely túlzottan magasnak bizonyult. A reális követelmé­nyek mellett minden bizony­nyal kedvezően érezteti hatá­sát a mezőgazdasági felvásár­lási árak rendezése is. Változatlanul fontos szere­pet töltenek be a háztáji gazdaságok, s a tervek azt célozzák, hogy a háztáji gazdálkodás eredményei az eddigi szinten maradja­nak, sőt, ha lehet, növe­kedjenek. A nemzeti jövedelem felosz­tásánál a cél változatlanul az, hogy az életszínvonal rovására ne növekedjék a felhalmozás, viszont az életszínvonal se emelkedjék úgy, hogy annak a felhalmozás látja kárát. A tervek szerint a fogyasz­tás 14—16 százalékkal nö­vekszik majd, ezen belül a parasztság reál- fogyasztásának növekedése en­nél valamelyest magasabb lesz. Természetesen a tartalékok feltárásával, a készletgazdál­kodás javításával növelhetjük a nemzeti jövedelmet, s így mód nyílik az életszínvonal előirányzatainak túlteljesítésé­re is. Foto: Szabados György De Gaulle Moszkvába érkezett Vacsora a Kremlben De Gaulle június 20-án reg­gel elutazott Moszkvába. A köztársasági elnök különrepü- lőgépe 9.50-kar szállt fel az Orly-i repülőtérről. A kor­mány tagjai közül Couve de Murville külügyminiszter kí­séri el a köztársasági elnököt 12 napos szovjetunióbeli útjá­ra. De Gaulle kíséretében van felesége és fia, Philipp de Gaulle sorhajókapitány. Valamennyi ma reggeli francia lap vezető helyen emeli ki a szovjet vezetők és a francia köztársasági elnök találkozásának je­lentőségét. Az első számú cél; a Kelet és Nyugat közti enyhülés meg­gyorsítása — hangoztatja cik­kében a Paris Jour. Az Humanité vezércikkében Etienne Fajon méltatja az ese­mény jelentőségét és hangsú­lyozza. semmi sem akadályozza a francia—szovjet barátság és együttműködés fejlődé­sét. A francia nép kívánja és re­méli, hogy De Gaulle moszk­vai útja a lehető legpozitívabb ered mén nyel járjon. De Gaulle tábornok másod­ízben tesz látogatást Moszkvá­ban; Első látogatására 1944, decemberében került sor, ami­kor az ideiglenes francia kor­mány élén a Hitler-ellenes koalíció egyik vezetője volt De Gaulle elnök hétfőn, a koca délutáni órákban érkezett Moszkvába. A francia és szovjet zász­lókkal feldíszített vnuko- vöi repülőtéren mindhárom fegyvernem képviselőiből díszőrséget állítottak. De Gaulle fogadására a repü­lőtéren megjelent Nyiko- laj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin minisz­terelnök, Dmitrij Poljansz­125 éves a Tudományos Ismerelferjjeszíő Társulat Jubileumi elnökségi ülés az SZ\1T-székháiban A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei és vá­rosi elnöksége, a Hazafias Népfront megyei elnöksége jubileumi ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székházának tanácskozó termében. A fontos esemény­re eljött Deme László elvtárs, az MSZMP Borsod megyei bi­zottságának titkára. Dr. Sályi István tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg a jubile­umi ülést. Ezt követően Kere­kes József el vtáns, a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemé­nek igazgatója, a társulat el-, nökhelyettese tartott ünnepi megemlékezést. A szónok vá­zolta a társulat megalakulásá­nak és működésének külön­böző állomásait. Beszélt Bugát Pál orvosprofesszorról, a tár­sulat megalapítójáról. Elmon­dotta, hogy a tudományos tár­sulat több mint egy évszáza­dos fennállása alatt mindig haladó gondolatokat pártfo­golt. Az elsők között ismerteti te például a darwini fejlő­déstant. Megyénk nagy szü­lötte, Herman Ottó javaslatá­ra kezdeményezték például az akkoriban jelentős tudo­mányos lépésnek számító Balatoni Biológiai Intézet fel­állítását. A társulat minden nemes kezdeményezése önzetlen erő­feszítés forrása volt. Minden erőfeszítés ellenére sem sike­rült a nagyszerű elődöknek tömeges méretűvé alakítaniuk az ismeretterjesztés eme fóru­mát. Amikor a munkásegyle­tek falai közé is behatolt a népszerű ismeretterjesztés, ak­kor kapott igazi tömegeket ez a mindenkor jobb sorsra érde­mes társulat. Szabó Ervin így írt erről: „33 munkásegyletben tanították a szocialista diákok egész télen át a tudás elemeit, legalább 2500-ra tehető azok­nak a munkásoknak a száma, akik nehéz testi munkájukat még ki sem pihenve késő este eljártak a szakegyletek­be, , hogy idős korban szerez­zék meg azt, amit a magyar kultúráltam elmulasztott gyer­mekkorukban megadni nekik.” A felszabadulás után tág tere nyílt a tudományok művelésé­nek. 1953-ban megalakult a Társadalom és Természettudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat. Ezt követően a mai Tu­dományos Ismeretierjesztő Társulat. 1954-ben 19 239 elő­adás hangzott el másfélmillió hallgató előtt, 1965-ben már 85 000 előadást kereken négy és fél millió érdeklődő hallga­tott meg. Jelentős változások történtek az ismeretterjesztés formáiban is. A társulat az ipar, a mezőgazdaság és a tu­domány számos kérdésében segíti népgazdaságunkat. Jól szolgálja népünk szellemi szín­vonalának emelkedését. A jubileumi elnökségi ülés alkalmával kitüntetéseket kaptak mindazok, akik ön­zetlen és eredményes hívei voltak az ismeretterjesztésnek. Dr. Zádor Tibor, a Népköztár­sasági Érdemrend ezüst foko­zatát kapta. Bugát Pál emlék­éremmel Vásárhelyi Istvánt, Fóriss Ferencet, dr. Szabó Gyulát és dr. Fülöp Lászlót tüntették ki. Miniszteri dicsérő oklevelet 3, társulati oklevelet 35, jubileumi oklevelet 62 társulati tag kapott. kij első miniszterelnökhe­lyettes, Andrej Gromiko külügyminiszter, Mali- novszkij marsall honvédel­mi miniszter, Nyikolaj Pa- (olicsev külkereskedelmi miniszter és több más hi­vatalos személyiség. A francia államfőt fogadó személyiségek között volt Phi­lippe Baudet, Franciaország moszkvai nagykövete. A felállított mikrofonsor előtt elhelyezkedve, először Podgornij üdvözölte a francia köztársasági elnököt. Rövid be­szédében hangoztatta, hogy szovjet részről nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a soron következő szovjet— francia tárgyalásoknak és készek „a teljes nyíltság, a realizmus és a kölcsönös meg­értés szellemében” megvitat­ni a két fél érdeklődésére szá- mottartó összes kérdéseket. Ezután De Gaulle tábornok lépett a mikrofonhoz és elő­készített szöveg nélkül, szintén rövid beszédet mondott. Kifejezte azt a reményét, hogy látogatása során le­hetőség nyílik politikai eszmecserékre is a célból, hogy előmozdítsák az európai kontinens egysé­gét cs biztonságát. Végezetül orosz nyelven ezt mondta: „Franciaország népe üdvözli Oroszország népét Él­jen Oroszország!” De Gaulle hétfőn a Kreml­ben látogatást tett Alekszej Kosziginngl és Nyikolaj Pod- gornijnál. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hétfőn a Kreml nagy palotájának már­ványtermében vacsorát adott De Gaulle tiszteletére. A vacsorán részt vett Leo- mid Brezsnyev, Nyikolaj Pod- gomij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. A francia államfővel és fe­leségével együtt a vacsorán je­len volt Couve de Murville külügyminiszter és az elnök kíséretében levő több más sze­mély. A vacsorán Nyikolaj Podgor­nij kijelentette; a Szovjetunió irányvonala a Franciaország­gal való kapcsolatok széleskö­rű fejlesztésére — szilárd irányvonal. Ezt az irányvona­lat a Szovjetunió magasabb ál­lami érdekei, valamint annak felismerése diktálják, hogy a szovjet—francia viszony jelentőség« az európai és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents