Észak-Magyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-21 / 145. szám
!i :n Világ proletárjai, egyesüljetek! Virágpiac A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ/ XXII. évfolyam, 145. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd. I960. június 21. T Leni, a dolgozók között Ni S zóban és írott formában, sokszor és sokfelé hallom ezt a három odavetett szót: lent, a dolgozók között. Nyelvtanilag nem érdekel a dolog. Viszonlmeghatá- rozóként azonban annál inkább. Mert, akik így mondják, azok közül sokan így is értik. „Lent, a dolgozók között az a vélemény, hogy ...” „Lent, a dolgozók között elterjedt az a helytelen álláspont, hogy...” „Lent, a dolgozók között nagy megértésre talált, hogy . ..” Mintha magas trónusról szemlélnénk, mi történik alant, a dolgozók között... Mondom, nyelvtanilag nem érdekel a dolog, mert abból semmi baj nem keletkezne, ha a kifejezés mögött csupán egyszerű — bár helytelen — fogalmi és fogalmazási hiba húzódna. De nem arról van szó, hogy értelmi zavar nélkül burjánzott el a kifejezés. A meghatározás sok esetben érzelmet is takar. S amikor erre rádöbben az ember, akaratlanul is kutatni kezdi: hát miféle viszony alakulgat „lent” és „fönt” között? Pemrégiben többedma- gammal abban a megtisztel tetősben volt részem, hogy az egyik vezető politikai testületnek elemző jelentést készítettünk. Ilyenformán — tapasztalataimon túl — lehetőség nyílott rá, hogy alaposabban tanulmányozzam ott „lent” a kérdést... A tanulmányozásnak megdöbbentő következtetés lett a vége. Egyik-másik tekintélyes tisztséget viselő vezető olyan ritkán fordul meg „lent”, a dolgozók között, hogy az már egyenesen érthetetlen. Ha azután végre mégis eljut közéjük, abból nagy reklámot ver — „lent jártam a dolgozók között!” —, mintha legalábbis valami dicsőséges és megdicsőítő dolgot cselekedett volna. Sajnos, olyanokkal is előfordul hasonló eset, akik i,lentről” törtek fel, akiket a „lentiek” emeltek magasba, s azt hitték, nem kell majd hívni, jön magától is, hiszen erős a kötelék ... Sajnos, előfordul, hogy nem elég erős. Pedig a dolgozó emberek — mindenekelőtt gyárak, üzemek, vállalatok fizikai munkásaira gondolunk — elvárják, ha nem is mondják, hogy közéjük illeszkedjék egy-egy órára, fél órára vezető, vezető apparátusban ügyködő, kinevezett vagy választott társuk. Nem formális, mesterséges és mesterkélt hangulatú találkozókat szeretnének. Őszinte, „rangkülönbség” nélküli beszélgetéseket. Nemrégiben a miskolci városi pártbizottság titkárai, munkatársai, aktivistái körülbelül hatszáz üzemi munkással beszélgettek. Őszintén, kertelés nélkül, nem rejtve el az úgynevezett kényes témákat sem. Idegen előtt nem egészen őszinte az ember. Az ismerőshöz közvetlenebb. Ezek a találkozók, amikről példaként emlékeztünk meg, nem egyedülállóak, elég gyakoriak — tehát kialakult a kölcsönös bizalom, így őszinte lehetett a szó is. ’lyen találkozók kellenének. Mert „lent”, a dolgozók közölt járva sok félreértés és megnemértés tisztázódhat. Hogy akar tervezni, szervezni, irányítani, rendeleieket és 'határozatokat végrehajtani az, áld nem tudja; mert nem ismeri: mi van „odalent”. Sok minden. Még pontosabban: minden! Az élet van ott. Ott, „lent” nagyon is az élet teteje van. Küzdelem együtt és küzdelem egyenként, örülő és bánkódó emberek, lelkesedő és csüggedő, fáradó és fáradhatatlan ezrek, akik nélkül céltalan és értelmetlen volna mindenféle építő elhatározás. Ezek az emberek nem gépek, hogy bekapcsoljuk őket és csak olajozni kell a kerekeket, mennek maguktól is. Az érzelmek har- nióniája nélkül ritmustalan az élet. Hogyan is hangolódhatnék egybe ember és ember, ha az egyik csak távolról nézi, mi van „odalent”. Az ilyesfajta viszony taszít és nem vonz. Az ilyesfajta viszonyhoz már csak az hiányzik, hogy megsüvegeljék a munkások a közéjük „leereszkedőt”. Nem csupán vezető emberekben, de vezető testületekben, olykor még pártszervezetekben is észlelhető bizonyos tespedtség. Olyasféle nézet, hogy „lent, a dolgozók között mindig rendjén megy minden.” Csakhogy ez fentről tűnik így. A munkásokat nem kizárólag a termelés foglalkoztatja. Az élet és a magánélet — a közügy és a magánügy solc-sok gondja feszíti, néha túlfeszíti ember és ember hangulatát. S ha ilyenkor senki sem szól hozzájuk, joggal kitör belőlük az indulat: Miért csak akkor jönnek hozzám, ha akarnak tőlem valamit?! Miért nem jönnek akkor is, ha én akarnék — nem sokat, csak egyszerűen beszélgetni kicsit, világosabban látni a dolgok összefüggését. Azokon az említett beszélgetéseken — ne kerteljünk, mondjuk meg őszintén — bizony ilyen megjegyzések is elhangzottak: „Mit számítok én, mit törődnek az én véleményemmel, fönt majd eldöntik a kprdést .. Ezt szüli a „lenti” szemlélet. Erre pedig nincs szükségünk! Csala László Megkezdődtek a beírat ások Az általános és középiskolákban hétfőn országszerte megkezdődtek a beiratások. Az előző évekhez hasonlóan az idén is csak az új elsősöket, valamint az iskolát változtató tanulókat kell beíratni. Ríedárdos idő — de Péter Pál javulást ígér A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályára érkezett jelentések szerint Nyu- gat-Európa szerte tovább tart a hűvös, szeles idő, viszont Dél- és Észak-Európa, valamint a Szovjetunió európai területe meleg és száraz. Dgl- Európában ugyancsak tovább 'art még a kánikula. Hazánkban a következő 36 órában változó mennyiségű felhőzetet, löbbfelé ismétlődő esőket, helyenként zivatarokat várhatunk, az északnyugati, északi szél időnként felerősödik. A nappali felmelegedés átmenetileg fokozódik: a ma reggeli minimumszint valószínűleg 13—18, a nappali maximumoké 20—25 fok között alakul kij Ülést tartott az országgyűlés terv- es tíölfsngve'ési bizottsága Hétfőn a terv- és költségvetési bizottság ülésével lezárult az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozássorozata, amelyen a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt az észrevételekre és a tervjavaslat néhány fontosabb összefüggését elemezte. Beszámolt arról, hogy az elképzelések szerint az ipari termelés az JíriO-ig terjedő időszakban évente 6 százalékkal növekszik. Ez a tempó szolid, reális, nagyjából megfelel az elmúlt évek növekedési ütemének. Ezen belül azonban minden területen nagy figyelmet kell fordítani a minőségi mutatók teljesítésére^ A mezőgazdasági termelés az előirányzatok szerint 13—15 százalékkal növekszik. Ez meghaladja a második ötéves tervidőszak fejlődésének ütemét, de alacsonyabb az 1961—65-ös évekre eredetileg tervezett (erinelésnövekedéf- nél, amely túlzottan magasnak bizonyult. A reális követelmények mellett minden bizonynyal kedvezően érezteti hatását a mezőgazdasági felvásárlási árak rendezése is. Változatlanul fontos szerepet töltenek be a háztáji gazdaságok, s a tervek azt célozzák, hogy a háztáji gazdálkodás eredményei az eddigi szinten maradjanak, sőt, ha lehet, növekedjenek. A nemzeti jövedelem felosztásánál a cél változatlanul az, hogy az életszínvonal rovására ne növekedjék a felhalmozás, viszont az életszínvonal se emelkedjék úgy, hogy annak a felhalmozás látja kárát. A tervek szerint a fogyasztás 14—16 százalékkal növekszik majd, ezen belül a parasztság reál- fogyasztásának növekedése ennél valamelyest magasabb lesz. Természetesen a tartalékok feltárásával, a készletgazdálkodás javításával növelhetjük a nemzeti jövedelmet, s így mód nyílik az életszínvonal előirányzatainak túlteljesítésére is. Foto: Szabados György De Gaulle Moszkvába érkezett Vacsora a Kremlben De Gaulle június 20-án reggel elutazott Moszkvába. A köztársasági elnök különrepü- lőgépe 9.50-kar szállt fel az Orly-i repülőtérről. A kormány tagjai közül Couve de Murville külügyminiszter kíséri el a köztársasági elnököt 12 napos szovjetunióbeli útjára. De Gaulle kíséretében van felesége és fia, Philipp de Gaulle sorhajókapitány. Valamennyi ma reggeli francia lap vezető helyen emeli ki a szovjet vezetők és a francia köztársasági elnök találkozásának jelentőségét. Az első számú cél; a Kelet és Nyugat közti enyhülés meggyorsítása — hangoztatja cikkében a Paris Jour. Az Humanité vezércikkében Etienne Fajon méltatja az esemény jelentőségét és hangsúlyozza. semmi sem akadályozza a francia—szovjet barátság és együttműködés fejlődését. A francia nép kívánja és reméli, hogy De Gaulle moszkvai útja a lehető legpozitívabb ered mén nyel járjon. De Gaulle tábornok másodízben tesz látogatást Moszkvában; Első látogatására 1944, decemberében került sor, amikor az ideiglenes francia kormány élén a Hitler-ellenes koalíció egyik vezetője volt De Gaulle elnök hétfőn, a koca délutáni órákban érkezett Moszkvába. A francia és szovjet zászlókkal feldíszített vnuko- vöi repülőtéren mindhárom fegyvernem képviselőiből díszőrséget állítottak. De Gaulle fogadására a repülőtéren megjelent Nyiko- laj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Dmitrij Poljansz125 éves a Tudományos Ismerelferjjeszíő Társulat Jubileumi elnökségi ülés az SZ\1T-székháiban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei és városi elnöksége, a Hazafias Népfront megyei elnöksége jubileumi ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházának tanácskozó termében. A fontos eseményre eljött Deme László elvtárs, az MSZMP Borsod megyei bizottságának titkára. Dr. Sályi István tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg a jubileumi ülést. Ezt követően Kerekes József el vtáns, a Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója, a társulat el-, nökhelyettese tartott ünnepi megemlékezést. A szónok vázolta a társulat megalakulásának és működésének különböző állomásait. Beszélt Bugát Pál orvosprofesszorról, a társulat megalapítójáról. Elmondotta, hogy a tudományos társulat több mint egy évszázados fennállása alatt mindig haladó gondolatokat pártfogolt. Az elsők között ismerteti te például a darwini fejlődéstant. Megyénk nagy szülötte, Herman Ottó javaslatára kezdeményezték például az akkoriban jelentős tudományos lépésnek számító Balatoni Biológiai Intézet felállítását. A társulat minden nemes kezdeményezése önzetlen erőfeszítés forrása volt. Minden erőfeszítés ellenére sem sikerült a nagyszerű elődöknek tömeges méretűvé alakítaniuk az ismeretterjesztés eme fórumát. Amikor a munkásegyletek falai közé is behatolt a népszerű ismeretterjesztés, akkor kapott igazi tömegeket ez a mindenkor jobb sorsra érdemes társulat. Szabó Ervin így írt erről: „33 munkásegyletben tanították a szocialista diákok egész télen át a tudás elemeit, legalább 2500-ra tehető azoknak a munkásoknak a száma, akik nehéz testi munkájukat még ki sem pihenve késő este eljártak a szakegyletekbe, , hogy idős korban szerezzék meg azt, amit a magyar kultúráltam elmulasztott gyermekkorukban megadni nekik.” A felszabadulás után tág tere nyílt a tudományok művelésének. 1953-ban megalakult a Társadalom és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat. Ezt követően a mai Tudományos Ismeretierjesztő Társulat. 1954-ben 19 239 előadás hangzott el másfélmillió hallgató előtt, 1965-ben már 85 000 előadást kereken négy és fél millió érdeklődő hallgatott meg. Jelentős változások történtek az ismeretterjesztés formáiban is. A társulat az ipar, a mezőgazdaság és a tudomány számos kérdésében segíti népgazdaságunkat. Jól szolgálja népünk szellemi színvonalának emelkedését. A jubileumi elnökségi ülés alkalmával kitüntetéseket kaptak mindazok, akik önzetlen és eredményes hívei voltak az ismeretterjesztésnek. Dr. Zádor Tibor, a Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Bugát Pál emlékéremmel Vásárhelyi Istvánt, Fóriss Ferencet, dr. Szabó Gyulát és dr. Fülöp Lászlót tüntették ki. Miniszteri dicsérő oklevelet 3, társulati oklevelet 35, jubileumi oklevelet 62 társulati tag kapott. kij első miniszterelnökhelyettes, Andrej Gromiko külügyminiszter, Mali- novszkij marsall honvédelmi miniszter, Nyikolaj Pa- (olicsev külkereskedelmi miniszter és több más hivatalos személyiség. A francia államfőt fogadó személyiségek között volt Philippe Baudet, Franciaország moszkvai nagykövete. A felállított mikrofonsor előtt elhelyezkedve, először Podgornij üdvözölte a francia köztársasági elnököt. Rövid beszédében hangoztatta, hogy szovjet részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a soron következő szovjet— francia tárgyalásoknak és készek „a teljes nyíltság, a realizmus és a kölcsönös megértés szellemében” megvitatni a két fél érdeklődésére szá- mottartó összes kérdéseket. Ezután De Gaulle tábornok lépett a mikrofonhoz és előkészített szöveg nélkül, szintén rövid beszédet mondott. Kifejezte azt a reményét, hogy látogatása során lehetőség nyílik politikai eszmecserékre is a célból, hogy előmozdítsák az európai kontinens egységét cs biztonságát. Végezetül orosz nyelven ezt mondta: „Franciaország népe üdvözli Oroszország népét Éljen Oroszország!” De Gaulle hétfőn a Kremlben látogatást tett Alekszej Kosziginngl és Nyikolaj Pod- gornijnál. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hétfőn a Kreml nagy palotájának márványtermében vacsorát adott De Gaulle tiszteletére. A vacsorán részt vett Leo- mid Brezsnyev, Nyikolaj Pod- gomij, Alekszej Koszigin és több más szovjet vezető. A francia államfővel és feleségével együtt a vacsorán jelen volt Couve de Murville külügyminiszter és az elnök kíséretében levő több más személy. A vacsorán Nyikolaj Podgornij kijelentette; a Szovjetunió irányvonala a Franciaországgal való kapcsolatok széleskörű fejlesztésére — szilárd irányvonal. Ezt az irányvonalat a Szovjetunió magasabb állami érdekei, valamint annak felismerése diktálják, hogy a szovjet—francia viszony jelentőség« az európai és (Folytatás a 2. oldalon.)
