Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
4 ÉSZAKMAGTAROKSZAG Vasárnap, lflflß. május oooooooooooototxioooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo-j ° 9 8 TO HUU; 8 A lurkó A ligha volt még Magyar- országon törvény, amelynek mindennapos megvalósulását olyan nagy közérdeklődés kísérte volna, mini az oktatásügyünk reformjáról szóló lí)8t. cvi Hl, törvényt. Ez természetes is, hiszen életünk napról-napra újabb követelményeket állít elénk, az új követelmények újfajta, magasabb műveltséget ■kívánnak. De ezen túlmenően alig akad az országban család, amely közvetett, vagy közvetlen formában ne lenne érdekelt e törvény végrehajtásában, mert vagy a családhoz tartozó gyermek tanul valamiben fokon, vagy eppen korábban elmulasztott tanulmányait pótolja a család .valamelyik felnőtt tagja. Különösen foglalkoztatja az iskolareform a szülőket, akik gyermekeik jövője szempontjából tartják igen fontosnak a törvény jó végrehajtását. Egész társadalmunk figyelme kíséri hát, miként lesz a törvény betűiből az egész országot átfogó oktató- nevelő munka, miként válik a végrehajtott törvény társadalomformáló eiővé. E törvény fontosságát emeli ki, hogy a legkülönbözőbb jellegű, szintű állami és társadalmi szervek rendszeresen figyelemmel kísérik a végrehajtás egyes fázisait. a keret-törvény megfelelő tartalommal kitöltésének átfogó és helyi módozatait. A közelmúltban foglalkozott ezzel az országgyűlés, foglalkoztak a megyei, a városi irányító szervek is. Közérdeklődés kíséri hát az iskolareformot. A rendkívül sokrétű reformtörvény és a végrehajtás során adódó, igen sokféle feladat hosszú tanulmányba sem fér be, így most a teljesség igénye nélkül jegyzőnk fel néhány, a végrehajtás közben előbukkant gondolatot. A reformtörvény hármas célkitűzését, mint alaptételt emlegetjük mindenkor. Valóban az, hiszen az oktutási reform csuk akkor érhet el célt, ha egyaránt szolgálja az iskola és az élet kapcsolatának erősödését, a korszerű általános műveltség nyújtását, és a szilárd, szocialista szellemű világnézeti nevelést. Ha az első célkitűzést nézzük, sok félreértéssel találkozunk. Sokan hajlamosak az Iskola és élet kapcsolatát, a munkára nevelést leszűkíteni a politechnikai oktatás fogalom körére, azon belül is az olyan foglalkozásokra, amelyek effektiv fizikai munkával járnak. Ugv erezzük, hogy az iskola és az élet kapcsolatában túl kell lépnünk ezen a szükkörű elképzelésen. Le kell rögzítenünk, hogy az életre nemcsak a gimnázium készíthet elő, és nem alapvetően a heti politechnikai foglalkozás jelenti ezt a kapcsolatot. Bizonyos fokig a középfokú képzés fogalmát is „át kell értékelnünk”, hiszen éppen a reform végrehajtása közben találkozunk új iskolatípussal: a szakközépiskolával, és a jövőben a magasabb szintű szakmunkásképző intézetekkel. Ezek az oktatási intézmények is a középfokú képzéshez tartoznak, sőt, jellegüknél fogva sokkal közelebb állnak a gyakorlati élethez, mint a gimnázium, amely elsősorban a továbbtanulásra, egyetemi, főiskolai képzésre készít elő. Szükséges ezt figyelembe venni, hisz.en a gimnáziumok befogadó képessége nem növelhető, egyébként is a népgazdasági szükségleteket figyelembe véve, az általános iskolát most elhagyó fiataljaink érdeklődését inkább e kél iskolatípus fele kell irányítanunk. A szakmunkás- képzés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy éppen a minap jelent meg a művelődésügyi miniszter rendeleté, amely szabályozza, a szakmunkás- képző intézeteket végzett fiatalok gimnáziumi továbbtanulását, illetve lehetővé teszi, hogy a szakmunkás bizonyítvány és a különbözeti vizsga alapján a gimnázium III. osztályába iratkozzanak be. M indez a középfokú képzésre vonatkozott, nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az iskolai nevelés nem a középiskolában, hanem már az általános iskolában kezdődik. Ott kell elvégezni az alapozó munkát, sőt, talán már az óvodában. hiszen a nevelés az óvodától a diploma megszerzéséig egységet képez, és a sikeres szakirányú képzés, tudat- formáló nevelés nem nélkülözheti a jó alapozó munkát. S azt, a kisgyermekkorban keli elkezdeni. Akkor kell megkezdeni a hátrányos helyzetben levő tanulók megsegítését is, nem pedig a középiskolában. Szorosan ehhez a témakörhöz tartozik, hogy még Miskolcon is elég magas azok arányszáma, akik a tankötelezettségi időn belül nem végzik el a nyolc általános iskolai osztályt.. Ezek felnövekedve újratermelik a hiányos iskolai végzettségűeket, ezért arányszámukat feltétlenül csökkenteni kell. Az élethez közelebb jutás, az új rendszerű középfokú képzés témaköréhez tartozik a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeinek vizsgálata is. Borsodban és Miskolcon egyáltalán nem lehetünk ezzel elégedettek. Egyik-másik szakmunkásképző intézet hihetetlenül rossz körülmények között dolgozik. A Miskolcon tanuló ROOO vidéki ipari tanuló közül például 700 lakik kollégiumban, a többi bejáró, vagy ulbérlő, ami igen nehezíti nemcsak tanulásukat, hanem a sokféle ráhatás az iskolai nevelőmunkát is károsan befolyásolja. A középiskolai felvételeknél kevés szó esik a tanulók képességéről. Kicsit szemérmesen kezeljük ezt a kérdést. Bizonyos felmérő munka feltétlenül szükséges lenne, ez sok későbbi nehézségnek, csaló dúsnak elejét vehetné. T anintézeteinknek arra kellene törekedniük hogy a tanulmányi érdemjegy minden iskolában azonos tudásszintűt jelezzen, é,s egyes falusi iskolákban se kövessék azt a helytelen gyakorlatot, amely szerint a középiskolai felvétel céljából magasabb érdemjegyet adnak a továbbtanulásra jelentkező tanulónak. így az érdemtelenül jut előnyhöz, s a későbbiekben, a középiskolai tanulás során ez nagyon károsan hathat vissza. Az élet és az iskola kapcsolatánál kezdtük fejtegetésünket, s talán kicsit messze is kanyarodtunk tőle. Úgy érezzük azonban, hogy a felemlített gondolatok hozzátartoznak az életre való jobb felkészülést segítő középfokú oktatási forma tudatosabb, alaposabb megválasztásához, másrészt a jobb, alapozóbb munkához. Ha az élet és az iskóla kapcsolatát emlegetjük, alaptényezőként kell elfogadnunk, hogy legfontosabb a mind alaposabb tudás nyújtása. Az olyan tudásé, amellyel az élet különböző területein jól helytállhat majd a tanuló. Benedek Miklós (Folytatjuk.) Hanoiból, a Eterunka-negyedból indultam el én véres Huéba, hol élt egy aprócska öcsém, aranyos kicsi kópé, libegő tüzecske legény, hogy táncol a táska a hátán, s a sapka, a csálé, a fején!... — Hallod-e bácsika — súgja — futár vagyok, úgy nézz, bizonyán!! Maiig Cá-ban jól megy a dolgom, ha keresnél, ott a tanyám. És eliramlik szó nélkül az ücskös, de futtában visszakiáll: Viszontlátásra, elvtárs!... s illan kacarászva tovább. Fut, fut a lurkó — így futnak a felhők, így fut a víz, meg a szél, így fut a perc is, a hónap, az évszak... Nyáron jött róla levél. ... Egy reggel, alig, hogy a nap kelt, útnak eredt a gyerek, cédula volt a zsebében, harci parancs, üzenet. Cikázva a frontvonalait közt meggörbülve szaladt, hol a rizs hányja kalászát s dongnak a vas-darazsak. Előre, ne félj a golyótól! Sürgős! — És szinte repült a fiú. Sorozat... beleroppan az ég is, láng lobban, hegyes és iszonyú. A csálé sapka leperdül, árnyék zuhan el feketén, zlzzen a rizs, letörőit a kalásza, vércsepp ég a hegyén — Luom, te vagy az? Kicsikém! Ladányi Mihály fordítása Cooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc oooooooooooc, ■ Csehszlovák festőművész tárlata a Galériában A Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából, a inagyar—csehszlovák csere-egyezmény munkatérre alapján, a Kulturális Kapcsolatok Intézete tárlatot rendezett Antonin Slavicek festőÁitalános iskolai énekkarok díszhangversenye A miskolci általános iskolák legjobb énekkarai május 8-án, vasárnap délután 5 órakor a Zeneművészeti Szakiskola Bartók termében tartják Éneklő Ifjúság 1966. című dísz- hangversenyüket A kórus- hangversenyen a 6. számú, Ílíinoverseny az avasi templomban Május 24-én 20 órai kezdettel a miskolci avasi templomba« rendeznek hangversenyt. A műsoron Händel, Vivaldi művei szerepelnek. Közreműködik Virág Endre (orgona), a miskolci kamarakórus és a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Vezényel Mura Péter és Reniényi János* Ének-, Zenetagozatü, a 7. számú, Falóczy utcai, & 3. számú, Dayka Gábor utcai, a D. számú, Szeles utcai, a 27. számú, hejőcsabai, a 22. számú, Miklós utcai, a 13. számú, MÁV- tclepi, a- 36. számú, papírgyári, a 34. számú, Kilián-déli és \ 24. számú, majláthi általános iskola kórusa lép fel. NYTKES IMRE: művész alkotásaiból. A nagy* szabású kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában szombaton tír. Bognár József, a KKÍ elnöke nyitotta meg. Az ünnepségen részt vett a Külügyminisztérium, valamint a Művelődésügyi Minisztérium több munkatársa. Ott volt. Jozef Puck, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai testületek több vezetője és tagja. A megnyitón jelen volt Ivan Bednar, a csehszlovák Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője. A tárlatot május 29-ig tekinthetik meg az érdeklődök. Misi ölei küldőibe" utazik Finnországba o A testvérvárosok kapcsolatának ápolására két esztendővel ezelőtt a finnországi Tampere küldöttsége látogatott Miskolcra. Most Miskolc képviseletében Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Havasi Béla, a végrehajtó bizottság tagja és Csallak Gábor, a Minisztertanács miskolci instruktora viszonozza a finn testvérváros vezetőségének látogatását. A küldöttség május 15-én utazik Tamperébe. Ü'donsaook az opera színpadán David Levy amerikai zeneszerző Eugene O’Neill világhírű színdarabjából operát írt. Az „Amerikai Elektrái” a következő évadban a Metropolitan új szákházában mutatják be a görög Michael Cacoyan- nis rendezésében. * A bécsi Konzerthaus Mozart- te miében mutálták be, más újdonságokkal egyetemben, Otto M. Zykan: Legjobb a Singer varrógép’’ című kisoperáját. Fielding: Joseph Andrews A világirodalom egyik legjelentősebb regényírójának időrendben első müve most került a magyar olvasó elé. Gibbon közel két évszázados jósalata beteljesedett: Fielding túlélte a madridi királyságot és a Habsburgokat, sőt, túlélte Gibbont, kortársakat, elődöket és sok utódot s ina U friss, szórakoztató, bölcs és tanulságos. Olvasván minduntalan elcsodálkozhatunk: mi mindent tudott már, milyen iól ismerte az embereket és mennyire tisztában volt a regény műfaji lehetőségeivel.. Fő műve, a Tom Jones kétségtelenül a világirodalom alapigényeinek egyike, a standard művek közül való, melyeknek mindig ott kell lennie a Háború és béke, ' a Hiúság vására és a Bovary- né mellett. A Joseph Andrews első regénye, de nem első műve. Regényként még nem oly ragyogóan teljes, mint a Tom Jones, de ugyanaz a rendteremtő, igazságosztó közéleti hév hatja át, mint Fielding megelőző publicisztikáit. A Joseph Andrewsban az újságíró próbálkozik — és máris milyen fölényes eleganciával — a regényírással. Már mintaképe Is kitűnő. Azt írja a regény címe alá: Cervantes modorában. S mint a nagy spanyol, formának ő is a pikareszk, a kalandok sorozatóból álló korabeli regénytípust választja. A kalandok utazás közben várnak a hősökre, s ezek az utazások időbeli keretet és szerkezetet adnak a cselekménysornak, egyúttal alkalmat a riporter- politikus-moralistának arra, hogy a londoni és vidéki képek összetűzésével teljes képet nyújtson kora társadalmának környezetéről. A helyszínek állandó változása egyúttal természetessé teszi új és új szereplők bevonulását, a már megrajzoltak elhagyását s így a társadalom különböző rétegeihez tartozó embereknek a bemutatását. A világirodalomba ii ez a regény az első abban a sorban, mely egyszerre felel meg a realizmus teljességigényének, s egyúttal a tipikus hősök szerepeltetésének is. Fielding summázása szinte tankönyvszerűen példázza: amit évszázadokkal később az irodalomtudomány követelményeként dolgozott ki, az már a regény műfajának jelentkezésekor természetes volt, a műfaj saját törvényéből fakadó szükségszerűség. És még egy vonás: a Joseph Andrews elkötelezettsége! Fielding regényét kifejezetten azzal a céllal írja, hogy állást foglaljon. Ábrázolása nem egy klasszikusan tökéletes műalkotás létrehozásának eszköze, hanem bevallottan az író politikai céljainak szolgálata. Azért törekszik a mind pontosabb cs teljesebb tükrözésre, mert a valóság bizonyságával érvel a kormánykorrupciót, a romlott társadalmi berendezkedést megváltoztatni törekvő politikájának igazsága mellett. Ki veszi ezt észro — első olvasáskor. Alig néhúnyan. Regénye rendkívül cselekményes, a történet feszültsége néhol az izgalomig forrósitja az érdeklődést, hősei oly rokon-, vagy ellenszenvesek, hogy feltétlenül állást kell foglalnunk az ügyükben, az íróval együtt kell szurkolnunk. Legfeljebb az Ily tudatos Íróhoz alig illő — bár a kor regénysémáinak megfelelő — naív megoldás az, ami elgondolkoztat: mire is volt jó ez az egész realista apparátus, ha minden ilyen szép happy ending-gel végződik? Mert ez a boldog vég is kifejez valamit, megfejeli az érvelést: Fielding ironikus fintorának érezzük. Mintha azt mondaná: leírtam nektek a világot úgy, amint van, s úgy írtam le, mint azt egy „rendes’’ regényben megszoktatok, Remélem, nem okoztam csalódást?! Hiszen, el kell ismernetek: ilyen a világ. És ilyenek a regények. Nagy könyv. Kovals hajó* Korkép a XX, századból Házunk előtt riadót fújnak a tavasztól megrészegült gyerekek képzelt trombitái. Hangját hallani a játék géppisztolyok [sorozatainak bombarobbanások az ajtóbecsapódások, le kell lőni a madár-repülőgépet, biztos fedezéket a kútcsap nem ad, jaj, hová bújjanak?! Rakétaíveléssel húznak fejünk fölött a zajok. A tébolyult szemekből hová tűnt a fegyverek nélküli gyönyörű öröm? Kik háborút nem éltek soha, most őrült hndakozók s büntetlenül idézhetik sajgó tegnapjainkat Házunk előtt riadót fújnak a tavasztól megrészegült' gyerekek képzelt trombitái. A miénk még járni som tud, de holnap ő is közöttük rohan, s lesz USA-katona, vagy Viet.kong-harc (a náci névre nem emlékezhetnek). Mondd, hogyan hitessem el veled, hogy oz az igazi veszély, s nem az olykoW buta harag. .. ? AKAC ISTVÁN: Együtt táncolt... Egész délelőtt nagy esők mosták a hűvös kerteket, s a láthatatlan vacogástól az én szivem is szenvedeti. Délben még szárított felhők lengtek a messze kötelén, de már az idő mosolyában szelíden sóhajlott a fény. S délutánra, délutánra végre teljesen kiderült, s a hadakozó hallgatásra a friss ujjongás rendje dőlt. Szálltak a terek, a házak, lobogtak a füvek, a fák. S együtt tancolt részeg szivemmel az örök, süld szemű világi Á reformtörvény megvalósulásának útján (I.) Ás elsőmímmetw
