Észak-Magyarország, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

Vasárnap, 1906. május 8.

ESZAKM AGY ARORSSZAL

Ahol jól BilSistsziiálJók §s helyi adottságokat

Äs ónálló tervezés eredményei a bekecni Rákóczi Iss-hen

Mit adott és mit adhat a Borsodi Agrár Szabadegyetem ?

szintén szólva, váratfl ff lanul érte a iu'r Borsod megye mezőgazda- sági szakembereit, a termelő- szövetkezetek vezetőit, tagjait, s általában a közvéleményt ez év januárjában, hogy a megyében is munkához kezd az Agrár Szabadegyetem. Azután január 23-án, az első előadás napján ugyanolyan váratlanul érte a szabadegyetem szervezőit. hogy több mint négyszáz hallgató foglalt helyet a Megyei Művelődési Ház színháztermében. Az előadás népességét — az első előadás népességét! — még a rendezők közül is cgynéhányan azzal magyarázták, természetes, hogy sokan vannak, mezőgazdasági szakemberek és nem a mezőgazdaságban dolgozók egyaránt, hiszen dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának vezetője tart előadást. s nem kisebb témáról, mint a mezőgazdaság népgazdaságon belüli helye, szerepe.

Ez a vélemény, magyarázat akkor, mintegy mentegetőzni kívánt, hogy bár a következő foglalkozásokon bizonyosan kevés lesz a résztvevő, ime ez az első foglalkozás is megérte! A vélemény azonban csődöt mondott. Elérkezett ugyanis a második előadás időpontja. S annak ellenére, hogy párhuzamosan Abaújszántón tanácskoztak a termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei, a járások mezőgazdasági szakemberei. ismét több százan hallgatták meg dr. Baitner Károly előadását a korszerű takarmányozásról, s a korreferátumot a megye állattenyésztésének helyzetéről. Alig valamivel voltak kevesebben a harmadik, a mezőgazdaság kemizálásának helyzetét, problémáit ismertető és vitató előadáson is. Azután elérkezett a szabadegyetem negyedik, egyben a sorozat első időszaka utolsó előadásának napja: április 21. Annak ellenére, hogy ez a mezőgazdaságban a tavaszi munkák tetőzés.éhek időszaka, több mint kétszáz hallgató volt kíváncsi a gyümölcs- termesztés helvzetére. a holnapi tervekre és a szakmai tanácsokra.

— Ha más nem, akkor ez a korántsem várt látogatottság egyedül is bizonyítja, hogy nem csak helyes volt, hanem néhány évet cl is késett a szabadegyetemi ismeretterjesztési, oktatási forma. — Ez a kijelentés már a TIT Borsod megyei elnökségének tanácstermében hangzott el, amikor ai utolsó foglalkozás befejezés« után a rendezők értékelték m Agrár Szabadegyetem első évfolyamát Természetesen

Napirenden

A borsodi vegyipari űzessek és a külkereskedelem együttműködése

Amint lapunkban már hirt adtunk róla, a közelmúltban Miskolcon tanácskoztak megyénk három nagy vegyipart Üzemellek és a velük kapcsolatban &Uö külkereskedelmi vállalatoknak képviselői. Az export-import feladatokat, valamint az iparág é3 a külkereskedelmi szervek további együttműködésének lehetőségeit vitatták meg. Az értekezleten részt vett és vitaindító előadást lártott Darvas Íjászló kill kereskedelmi miniszterhelyettes.

Ismerjük meg egymás gondjait, feladatait, mondjuk el, miben kérünk segítséget! — ez a gondolat vezérelte a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságát, amikor azt javasolta, hogy a Ifegllletékcsebbelc vitatkozzanak a vegyipari export—import akciók tapasztalatairól és a további feladatokról.

Évente sok százmillió forint értékű devizát biztosítanak az Országnak a borsodi vegyi üzemek. A kazincbarcikai, a szederkényi és a sajóbábonyi gyár termékei egyre versenyképesebbek, új piacokat hódítanak meg, s messze földön elismerést szereznek hazánknál«. Ma mar sok olyan cikket gyártanak Borsodban, amit azelőtt külföldről kellett vásárolnunk. Mindez nagyszerű teljesítmény, mely kivívja elismerésünket

Hogy teljesebb képet kapjunk c témáról, azt is el kell azonban mondanunk, hogy nem mindig „forog a kerék” olajozottan, zökkenő nélkül. Nem egyszer „csúszik el” a határidő, vagy minőségi reklamáció érkezik a gyártó vállalat címére. Néhány exportra készülő terméket gazdaságosabban, rövidebb idő alatt Is elő lehetne állítani.

Mi ennek az oka?

Legyen a vállalatnak

is érdeke

as exporttermelés !

— A külföldi megrendelésekre gyártott termékekkel sokszor megfelelő ösztönzés nélkül foglalkozunk. A nép- gazdasági érdek nem mindig találkozik a vállalati érdekkel —, fogalmazta meg a legfontosabb okot az értekezlet egyik felszólalója.

Válaszképpen Darvas László miniszterhelyettes arról a kísérlet-rendszerről beszélt, amelyet az elmúlt évben vezettek be néhány exportra termelő könnyűipari üzemben. Ezek a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. A legfontosabb mulató, melyet teljesíteniük kellett: a minél gazdaságosabb export-termelés. A külkereskedelmi szervek és e könnyűipari vállalatok jó összhangjáAz anyagi támogatást bármelyik exportra termelő üzem megpályázhatja, természetesen az arra legérdemesebbek kapják majd.

A komplex-brigád feladata

Az SZMT-ben megtartott

tanácskozáson elhatározták, hogy a három vegyipari üzem, valami ht a CHEMOLIMPEX és a CHEMOKOMPLEX külkereskedelmi vállalatok döntésre is jogosult képviselői úgynevezett komplex-brigádot alakítanak. Ennek feladata lesz, hogy szükség esetén konzultáljon, s a két fél közösen, gyorsan döntsön egyes vitás ügyekben.

A három üzem: a BVK, az ÉMV és a TVK hamarosan vállalásokat tesz n gazdaságosabb exportermelés, a szállítási határidők lerövidítése céljából, s pontosan felsorolja, milyen segítséget vár a külkereskedelemtől. Ezután a két fél szocialista szerződésben rögzíti majd megállapodásait.

Gyárfás Katalin

elképzelések ismertetését szolgaija, és nemcsak a szakemberek, hanem mindenki számára, akit érdekel, — már pedig igen sok embert érdekel — a mezőgazdaság helyzete, fejlődése. Lehetetlen lenne, hiszen száz és száz ember egy foglalkozáson nem juthat szóhoz. Éppen ezért a jövő évet illetően is talán az idén alkalmazott „tanmenet” lenne a leghelyesebb. Elsősorban olyan témákról tartani előadást, amelyek valóban közérdekűek: a hústermelés, a húsellátás, a zöldségellátás, a mezőgazdasági termékek értékesítése és más hasonló jellegű kérdések. így a szabad- egyetemi előadások mindig látogatottak lesznek, alkalmasak rá, hogy minél több emberrel ismertessék meg mezőgazdaságunk helyzetét, gondjait, a terveket, s elképzeléseket.

h ugyanakkor ez a forma SS nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a TIT agrár szakosztálya, az MTESZ, vagy más szakmai szervezet az előadás, a szabadegyetemi foglalkozás után kimondottan a mezőgazdasági szakemberek részére rendezzen immár a részletekig menő szakmai vitát, továbbképzést. Ez a forma talán jól egészítené ki a szakemberek számára a szabadegyetemi foglalkozást. Ugyanakkor pótolna olyan hiányosságokat; mint a tapasztalatcserék. Mert ezek hiányoznak. S minél több1 a mezőgazdasági szakember, annál inkább. Éppen ezért, amikor nagy elismeréssel kell szólni a Borsodi Agrár Szabad- egyetem első évfolyamának sikeréről. azt a kérdést is fel kell tenni, hogy az egyre jobban dolgozó egyesületek, szakosztályok miért nem fordítanak több gondot, miért nem fejtenek ki nagyobb erőfeszi- téseket azért, hogy a mező- gazdasági szakemberek is létrehozhassák végre a maguk egységes szervezetét, aho! mód nyílna a rendszeres vitákra, tapasztalatcserékre.

Barcsa Sándor

Értelmiségi

találkozó

A Megyei Művelődési Ház körzeti értelmiségi találkozót' rendez május 10-én, kedden Csornely községben, az Özd- vidéki kulturális Hetek alkalmából. A találkozón Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának" munkatársa tart előadást Az értelmiség szerepe a mai magyar faluban címmel;

ra jellemző, hogy gyakran tartanak konzultációkat egy-egy vitás kérdésről, az üzletkötésekre, a piackutatásokra együtt utaznák, ismerik egymás munkáját

Újfajta anyagi ösztönzést valósítottak meg a kísérletek során. Az üzemek dolgozói a nyereségrészesedés kétharmadát az exporttermelés túlteljesítéséből származó haszonból kapták.

Ezeken a helyeken azonosult a vállalati és a népgazdasági érdele.

Miken segíthet

a külkereskedelem?

— Bár a híres magyar gyógyszerekkel a piacon a Chi- noin gyár jelentkezik, nagyon sok tulajdonképpen a ml termékünk — mondta az ÉMV egyik műszaki vezetője. Majd elmondta, hogy a vevők észrevételei, kívánságai nem jutnak el a gyárhoz, pedig sokszor hasznos tapasztalatokat szerezhetnének ily módon.

— Legyen jobb közvetítő a külkereskedelmi vállalat, amely termékünket külföldön eladja — kérte a búbonyi üzem képviselője.

Jónéhány észrevétel hangzott el még a tanácskozáson. Elmondták például a gyárak műszaki vezetői, hogy a nagy értékű importált gépek és berendezések átvételénél nincs mindig ott a külkereskedelmi vállalat képviselője. A beruházásoknál, nagyarányú bővítéseknél állandó külkereskedelmi szakértőre lenne szükség, aki ellenőrizné a külföldről érkező gépeket.

— E megbeszélés legfontosabb célja, hogy elmondjuk: mit várunk egymástól, hogyan könnyíthetnénk közös tevékenységünk gondjain — mutatott rá a miniszterhelyettes.

Milyen segítséget adhat a külkereskedelem a vegyipari üzemeknek?

A következő években, de már az Idén is béralapot, keretet adhat az üzemeknek, ha fontos exportérdek így kívánja. Jutalmazhat, ha szép hasznot produkál valamelyik vállalat. Mód vun rá, hogy az üzemek képviselői ellátogassanak termékeik felvevő piacára, s tapasztalatokat szerezhessenek a hasonló profilú külföldi üzemekben.

Csupán egyetlen számadattal érzékeltetjük a segítségnyújtás mértékét: egy milliárd forint áll a külkereskedelem rendelkezésére az idén, hogy abból hamar visszatérülő beruházásokat valósíthasson meg.

Polgári védelmi gyakorlat Kazincbarcikán

R főhadnagy, a polgári

védelem városi törzsparancs- noka csütörtökön reggel 8 óra tájban találkozik Frank Istvánnal. A zömök, izmos bányász vállán ásó, gereblye.

— A kertbe indul. Frank elvtárs?

— Nem. Kinn voltam a terepen.

— Éppen most akarok oda indítani két kiskatonút.

— Nincs már szükség rájuk — mosolyog Frank —, hajnali öt óra óta mindent megcsináltam. Tudja, szeretném, ha jól sikerülne ez a mai gyakorlat.

— Hát ez nagyszerű! — nyugtázta a főhadnagy a lelkes, önkéntes tettet. És ezért n napért, a polgári védelmi gyakorlatért nemcsak Frank érdemel elismerést. A polgári védelmi alakulatokat délután fél négyre „riasztották”. de fél háromkor már mindenki ott volt. Pedig többen. mint Nagy Zoltán, az egyik alegység parancsnoka műszakból, tisztes szénmeny- nyiség kitermelése után jöttek ide. Az egységek tagjai nagyobbrészt bányászok, mint többek között Varga István. Erdélyi József, Pogány Béla, mind olypn lelkes ember, mint Ködmön

Új üsJetház a KUiánhan

A tervek szerint ez év nyarán adják át rendeltetésének a miskolci Kilián-lakótelepcn. épülő új élelmiszer üzletet. A. hatalmas, 800 négyzetméter alapterületű bolt jelentősen segíti majd az űj lakótelep élei misaer ellátását.

Ugyancsak a Kiliánban ruházati és iparcikk boltot lélosí lenek;

Második helyezés a járások közötti versenyben

(TudósítónktólA járások közötti felszabadulási versenyben a putnoki földművesszövetkezeti járási központ második helyezést ért el. Ezért af eredményért nemrégiben kapták meg a MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottságának elismerő oklevelét.

Az oklevél a szövetkezet dolgozóinak szorgos munkáját jelzi. A járás hat körzeti föld- művesszövekezetében tavaly többek között 180 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztet!«. Kereskedelmi összforgalmuk elérte a 140 millió forintot. Ez volt az első év, amikor a járás valamennyi sző- vet kezeiében nyereségrészei dést fizettek.

mitva 79 mázsa húst adtak el az államnak. Ez 1 018 300 forint bevételt jelentett, csaknem hatszázezer forinttal többet. mint amennyit eredetileg terveztek.

Növekedett

a tagok jövedelme

Az új tervezési, gazdálkodási módszer eredménye a tagok jövedelmén is lemérhető. Az óvok óta kísértő mérleghiány teljesen megszűnt. A tervezett részesedés 10 020 forint helyett 14 248 forint lett. Egy munkaegység teljes értéke 57,44 forint volt az elmúlt gazdasági évben.

Természetesen a gazdálkodás eredményességével nő a tagok munkakedve Is. Tavaly első helyre került a Rákóczi Tsz, a közepes tsz-ek kategóriájában. A jutalom egy mosógép, egy varrógép, porszívó és centrifuga.

Az önálló tervezés rendszere tehát jól bevált Bekecsen.

A. I.

Több mint négyszáz holdba búza került. Kétszáz hold kukoricát, százhúsz hold cukorrépát vetettek még. A cukorrépa különösen kifizetődő itt, a cukorgyár szomszédságúban.

Háromszorosára nőtt a szarva!>merha ét Mow any

A szarvasmarha tenyésztés’ valamikor nagyon elterjedt volt Bekecsen. A termelőszövetkezet megalakulása után csökkent az állatok száma. Három évvel ezelőtt már csak száz szarvasmarha volt a közösben. Az önálló tervezés szellemében úgy határoztak, hogy ismét felfejlesztik az állományt. Az elképzelés megvalósult. Nagyobb ösztönzést adtak a háztáji állományok növeléséhez is. Jelenleg háromszáz szarvasmarha von a közösben, háromszáz a háztájiban.

Intenzívebben kezdtek foglalkozni a sertéstenyésztéssel is. Az elmúlt gazdasági évben 455 darab hízott sertést és 118 darab szarvasmarhát értékesítettek. 100 hpld szántóra szúNemrég vált általánossá a tsz-ek önálló tervezésének módszere, amelyet a bekccsi- ek már három évvel ezelőtt bevezettek. Akkor ezt az égető szükség sürgette. A Rákóczi a leggyengébb tsz-ek közé tartozott. Vizsgálgatták, keresték az okot, nemcsak a tsz vezetői, hanem a járási tanács szakemberei is. Végül összeültek, felmérték a terület adottságait, a munkaerő-lehetőségeket, S bátran hozzákezdtek a szükséges változtatásokhoz.

Kertészet helyett több kalászos

Szerencs közvetlen szomszédságában nagyon kifizető termelési ág lehetne a kertészet. A város igényelné a friss zöldárut. Csakhogy, éppen a közeli város vonja el a legtöbb munkaerőt a tsz-től. Pedig a kertészethez, hogy az valóban jövedelmező legyen, sok munkáskéz kell. Úgy határoztak tehát, hogy felszámolják a kertészetet. Nem vetettek kendert., lencsét, napraforgót. Helyette, az idén is 300 holdon zöldell az árpa.

azonnal szóba került, hogy c mi miért volt jó, és mit ho- i gyan kell folytatni, hogyan kell felkészülni a következő évfolyamra. Számos vélemény, javaslat váltogalta-egé- szítette ki, vagy éppen keresztezte egymást, s a holnapi teendők végleges meghatározására az elkövetkezendő hetekben, hónapokban kerül sor. Feltétlenül szólni kell, mert érdemes szólni néhány szót a szabadegyetem első évfolyamának hasznosságáról, a siker okáról, s — ha esetleg pillanatnyilag egyéni vélemény látszatát kelti is, •— néhány, a mezőgazdasági szakemberek által hiányolt dologról.

4 látogatottság, az előadásokat követő élénk vita, nem utolsósorban az a tény, hogy az előadáson hallott, megvitatott szakmai tanácsok, javaslatok ma már jónéhány termelőszövetkezetben gyakorlattá érlelődtek, elegendő ok az elismerésre. Annak elismerésére, hogy igen jó ügyet szolgált, jelentős mulasztás pótlását kezdte meg együttesen a TIT agrár szakosztálya, az MTESZ, illetve a Mezőgazdasági Tudományos Egyesület, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának mezőgazdasági bizottsága, amikor a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács mezőgazdasági szakemberei és a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetőivel együttesen mindent elkövetett, hogy lOGö elején megkezdhesse munkáját Borsodban is a* Agráf Szabadegyelem. Hogy mind a témák megválasztása, mind á szervezés valóban mintaszerű volt, arról az előadók, országoshírű szakemberek tettek bizonyságot. Mégis, főleg a hallgatók, de néhány Irányító, vezető poszton dolgozó szakember részéről is elhangzott olyan vélemény, hogy nem volt-e túl kevés a szakmai előadás, nem volna-e helyes jövőre esetleg több órás vitákat is rendezni szakmai kérdésekről. Ez az igény igen fontos dologra fi-, gyelmeztet. Elsősorban arra, hogy a mezögazdasagi szakemberek hiányolják a szakmai tájékoztatókat, a szakmai vitákat. Vagy mőginkább; a vitafórumokat.

4

zt ugyanis egyrészt helytelen lenne, másrészt lehetetlen megvalósítani, hogy az Agrár Szabadegyetem keretén belül vitatkozzanak alaposan, részletesen a mezőgazdasági szakemberek szinte minden szakágazatról. Helytelen lenne, hiszen az Agrár Szabadegyetem elsősorban az általános tájékoztatást, a fontosabb tényezők és

György nyugdíjas, aki szenvedélyesen kér és vállal új és új megbízatásokat. És hogy mennyire áldozatkészek, azt Tomkó Józsefnek, a TVK szállítási csoportja vezetőjének esete is bizonyítja. Tomkó elvtárs szájműtéten esett át, fel akarták menteni a gyakorlat alól. Tomkó elmondta, hogy nagyon rosszul esett volna neki, ha nem vehet részt a gyakorlatban.

A tennivalókat R. főhadnagy ismerteti. Az alegység- parancsnokok szabályosan Jelentkeznek, megkapják a parancsokat. A felszerelés, a speciális védőruha felöltése nagy gyakorlottságot árul el.

— Figyelje csak meg — szól az őrnagy elvtárs —. nem kapkodnak, a védóöltözotet olyan előírásszerűén veszik fel, hogy katonáknak is díszükre válna.

Megint katonai parancsszavak hangzanak, a beöltö- zöttek már kocsiban ülnek, s a járműkaraván a gyakorlat színhelyére. Kazincbarcika egyik mellékutcájába indul.

A gyülekezési hely parancsnokának utasítására először Erdélyi József vezetésével a négy felderítő indul útnak. Visszaérkezésük és

Jelentésük után újabb parancsszó hangzik.

— Parancsnok elvtárs... a gépi mentesítést végezzék el.

És végül a beöltözött, gázálarccal, szerszámokkal felszerelt kézi mentő alegységek indulnak útnak.

Néző sok van, a néphadsereg tisztjei, a város vezetői, és sok kíváncsi. Szerencsére a Nap sugarai már nem annyira ízzóak. de a védőöltözetben így is megizzadnak a védolmistúk. Van. akinek annyira átizzad az inge, hogy vizet lehet facsarni belőle. És hogy; sikerült a gyakorlatT

P. alezredes, a polgári védelem megyei törzsparnnes- noka értékeli a gyakorlatot. Egy-kél apróságtól eltekintve, az alegységek fegyelmezetten. az előírásoknak megfelelően, sikeresen hajtották végre feladatukat.

A védelmtsláknak tagadhatatlanul jólesik az elismerés. Megérdemlik. Jól szerepeltek a hadi játékban. És reméljük, hogy a polgári védelem örökké csak hadijáték marad.

Csorba Barnabás